Új Szó, 1957. január (10. évfolyam, 1-31.szám)

1957-01-17 / 17. szám, csütörtök

Az üzemi munka nagy segítője: A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS Alaposabb, színvonalasabb előkészítő munkával fogtak hozzá üzemeink dolgozói az idei kollektív szerződések összeállításához. Részletesebben foglalkoznak a legfontosabb feladatokkal, tüzetesebben a termelés legfontosabb kérdéseivel. A szerződésekben a munkavédelem is előtérbe kerül, a dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális igényeinek kielégítése, s fokozódik a vállalt kötelezettségek ellenőrzése. Fontos és mélyreható szerepe van az üzemek kollektív szerződéseinek az állami tervfeladatok teljesítése és a munkásokról való gondoskodás terén. Sok időt és munkát szentelnek most a szerződések előkészítésére, hogy elkerüljék mindazokat a hibákat, amelyek a múltban több helyen előfordultak. A sviti Chemosvit nemzeti vállalat üzemében is előfordultak hiányosságok a kollektív szerződések összeállítása során. Ilyen hiba volt a formális, nem ellenőrizhető kötelezettségek vállalása. Ebbe a hibába nem esnek ebben az évben. Ügyelnek arra, hogy a kollektív szerződésben csak olyan vállalások legyenek, melyek segítenek valamely gyártási kérdés megoldásában, meggyorsítják azt, vagy valamely hibát szüntetnek meg. A munkahelyeken mindenütt megtárgyalták a kollektív szerződések tervét, s azt kiegészítették az üzem dolgozóinak hozzászólásaival. Már meg is kezdték a szerződési terv végleges összeállításét, meiy az igazgatói alap költségvetése után hat fejezetből áll. Az első fejezet a termelési tervvel és az üzem műszaki fejlődésével foglalkozik azzal a céllal," hogy az állami terv feladatait a gazdaságossáy elvének érvényesítésével túlteljesítsék. Ugyanakkor nagy fontosságot tulajdonítanak a szocialista verseny fejlesztésének, az újító mozgalomnak, az új munkamódszerek bevezetésének, az üzemen belüli önálló elszámolásnak. A munkabér megállapításában az irányelv a szocialista elvek érvényesítése a bérezésben. Biztosítani kell a feladatok elvégzését, a termelékenység emelését 46 munkaórás hét figyelembe vételével. Nagy gondot fordítanak az üzem dolgozó' szakképzettségének emelésére is. A kollektív szerződésben gondoskodás történik a munkahelyek egészségügyi és baleset elleni védőberendezéseinek tökéletesítéséről, a munkafeltételek megjavításáról. A továbbiakban az üzemi dolgozók lakáskérdésének, ellátásának megjavítására irányulnak intézkedések és vállalások. A nemzetbiztosítás, a gyógykezelés és a preventív egészség v'delem terén hoz újításokat. A kollektív szerződés kötelezettségvállalásainak teljesítése a dolgozók kulturális és sportéletének további fejlesztését is egyik fontos feladatának tekinti. A Chemosvit a jól végzett munka tudatával indul az 1957-es esztendőnek. .A kollektív szerződés nem csak általánosságban foglalkozik a termelési feladatokkal, hanem pontosan meghatározza a termelékenység, az önköltsén_és selejtcsökkentés mérvét, s az eszközöket, amelyek azok elérését lehetővé teszik. A kollektív szerződés összeállítása ha tökéletes is, csak akkor válik az Sikerrel zárták az évet évről évre C zövetkezeteink ^ egyre szebb eredményekMost, amikor az 1957. évi termelési terven dolgoznak, nagy súlyt kel zárják az évet. Ezt bizonyítja j helyeznek a helyes normák mega királyhelmeci járásban a szentesi 5 határozására. Meggyőződésük, hogy szövetkezet is. Aki ismeri ennek a ! az eddigi tapasztalatokból kiindulszövetkezetnek a múltját, hihetet- j va ez az év még szebb eredményeklennek tartja, hogy a nem rég még gyengén működő szövetkezet teljesen megváltozott. Alig pár évvel ezelőtt olyan volt ez a szövetkezet, mint a viharba került hajó, melyet a hullámok elnyeléssel fenyegetnek. Szentesen a kisparasztok mellett sok volt a nagyobb terjedelmű gazdasággal rendelkező parasztok száma is. Hosszú ideig a két réteg nehezen tudott egy nevezőre jutni. Áz idő műit s mint a szójárás mondja, „idejére minden megérik". Szentesen is megért és mély gyökeret eresztett a szövetkezeti eszme. Lehűlt a forró vér s az emberek közel kerültek egymáshoz. Megértik egymást és segítenek egymásnak. A cél — a közös vagyon állandó re iog vezetni. Ha beletekintünk a pénzügyi gazdálkodásba, el kell ismernünk, hogy jól gazdálkodtak. 1955-bert például állattenyésztésből 630 ezer korona bevételük volt, növénytermelésből 703 ezer s egyéb bevételük 565 ezer koronát tett ki. Öszszesen 1 millió 898 ezer koronát forgalmaztak. Ezzel szemben ugyanannyi területen, ugyanannyi taggal 1956-ban már 2 millió 630 ezer koronát, vagyis 730 ezer koronával többet. Ugyanakkor vetőmagvásárlásuk kevesebb, a műtrágyavásárlás pedig több volt, mint 1955-ben. Ez a tény azt igazolja, hogy egyre jobban gazdálkodnak. Helyesebben alkalmazzák az agrotechnika által nyújtott sok-sok le gyarapítása. A kételkedőket ma j hetőséget, valamint sokkal gondosabban készítik elő a földeket is. Ezek az adatok ékesen bizonyítják a szentesi szövetkezetesek jó munkáját. 0 T anulnak másoktól s nem ide* ' genkednek az új és bevált haladó módszerektől. Természetesen ezt továbbra is fokozniok kell, hogy ígéretüket beváltsák, s a járás nát fizetnek munkaegységenként. ; legjobbjai legyenek. Ehhez megvan Ez az eredmény sokkal jobb is le- j minden előfeltétel, ami reménnyel hetett volna, ha a tervezett mun- j tölt el minden tagot. Meg vagyunk kaegységek számát túl nem lépik i győződve arról, hogy a szentesi mintegy 25 ezerrel. Ezt főképpen ' szövetkezetesek még sokat hallat a gyenge munkanormák okozták.' nak magukról. -kimér megnyugtatják az eredmények. A szentesi EFSZ a királyhelmeci járásban a harmadik helyre küzdötte fel magát. Noha a tavalyi nagy szárazság náluk is befolyásolta a terméseredményeket, mégis a pénzügyi eredmények sokkal jobbak, mint az előbbi évek alatt. Részesedésképpen például 9 koroKell már a síléc A téli időszak egyijc legfoglalkoztatottabb üzeme a svortcikkeket gyártó- és árusító vállalat, amelynek bratislavai műhelye a Jirásek utcában van. Naponta sok sportkedvelő számára szakszerűen készítenek és javítanak itt síléc eket, korcsabbikat stb. Képünkön az üzem egyik alkalmazottját láthatjuk a sílécek vasalása köz'ben. (Sluka felv.) üzemi termelés jól bevált fegyverévé, ha megvalósítják annak rendszeres ellenőrzését. Hiszen aliq van az üzem életének olyan területe, amely ne kapcsolódna a kollektív szerződéshez. A vállalt kötelezettségek azonban csak úgy valósulnak meg, ha rendszeres ellenőrzésükkel az illetékes szervek szívügyüknek tekintik. A Chemosvitben minden jel arra mi'tat, hogy ott az idei kollektív szerződés vállalásainak ellenőrzését a dolgozók bevonásával mindennapos feladatnak tekintik. (mgv) Építészetünk idei feladatai Az Építészeti Minisztérium vállalatai a múlt évben 140 millió korona értékű munkával maradtak adósak népgazdaságunknak. Ezzel szemben építészeink olyan fontos építkezéseket fejeztek be, mint például az ejpovicei ércdúsító üzem és a nyitrai fagyasztó üzem. Az előzetes adatok szerint az Építészeti Minisztérium vállalatai 29 ezer lakás építését fejezték be. Ez 1808 lakással kevesebb a tervnél. Az Építészeti Miniszterim vállalatainak legfontosabb idei feladata az lesz, hogy a beruházási építkezésben főleg a tüzelőanyag bővítésével kapcsolatos építkezésekre helyezze a fősúlyt. Ezenkívül gyorsabban kell folytatni a hövillanyeröművek építését és bővítését, be keli fejezni a kunčicei KI. Gottwald új kohó félkész részlegeit s továfib kell bővíteni a kohászati üzemek és ércbányák kapacitását. Nagy figyelmet kell szentelni ez idén az épületanyagok termelésére szolgáló beruházási építkezéseknek, tovább kell javítani az építészeti szerelő munkákat. Az ipari építkezéseken kívül az Építészeti Minisztérium tovább folytatja a lakásépítést. A lakásépítés terve ez idén 25 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. A jó gazdálkodás vonzóere íe A MÚLT IDŐKBŐL ISMERT FALUSI ELMARADOTTSÁG ma már ismeretlen. A falvak népe a sajtóból, a rádióból szerez tudomást a világeseményekről, az országban történtekről, s nincs messze már az az idő sem, amikor televízió számol be képekben mindarról, ami hazánkban és a baráti országokban történik. Réqen elmúltak azok az idők, amikor a földeken dolgozó parasztság olvasmánya csaknem kizárólag a régi kalendáriumok voltak. Ojságokat, folyóiratokat és rádiót legfeljebb a falusi gazdagok házaiban talált az ember. Ilyesmi nem létezett a kis- és középparasztoknál. Akkor volt ez. amikor a falvak szegényebb rétegével senki sem törődött. Az elmúlt napokban, amikor a földműves emberek a gazdasági év befejezésével számbavették eredményeiket s körülnéztek házuk táján, a legtöbben megelégedéssel állapították meg: érdemes volt dolgozni, iparkodni, munkájuk gyümölcsöző volt. Pedig az elmúlt mezőgazdasági év nem volt kedvező. A legtöbb helyen rossz volt az időjárás, s gyenge a termés. De a kö zösben gazdálkodók a kedvezőtlen kö rülmények ellenére is szép eredmé nyekkel dicsekedhetnek. MENJÜNK EL PÉLDÁUL A SP. NOVÁ VES-I JÄRÄSBA A fslv2kon mindenütt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről beszélgetnek, a közös gazdaságok zárszámadásai állanak i közérdeklődés előterében. Enni.* a számvetésnek, az egyénileg gazdálkodók eredményeivel való összehasonlításnak mérlege az EFSz-ek javára billen. A járás szövetkezeteiben a munkaegységekért járó tervbevett összegek másik felét is mindenütt kifizetik a szövetkezetek tagságának. Hát ilyesmi még nem volt a járás ban! Jobban mondva a járás nem min den szövetkezetében. Jamníkon például csak a múlt évben kezdtek, közös gazdálkodásba s minden tag elégedett, dicséri a szövetkezetet. Azt mondják, még nem volt olyan gazdagon terített ünnepi asztaluk, mint most. Kuchár, a szövetkezet tehenésze 300 kilós sertést vágott, több mint 3 ezer korona előleget kapott a ledolgozott munkaegységeiért, s legalább ennyire számít a zárszámadáskor. Ilyen a hangulat a járás szövetkezeteiben. A tagok jövedelme mindenütt nagyobb, mint az előző években. Erről folyik a szóbeszéd, a zárszámadások, a terményelosztás, a társasgazdálkodás eredményei, a közös vagyon gyarapodása, jövedelmezősége szerez jó hírnevet a földműves szövetkezeteknek. EZEK AZ EREDMÉNYEK SOK EGYÉNI GAZDÁLKODÓT EJTENEK GONDOLKODÓBA Szükségét érzik annak, hogy minéí nagyobb számban vegyenek részt a falu szocialista átalalrrtásában. Azt Is tudják, hogy az átalakulás útja a meglevő közös gazdaságok állandó erősítése és új szövetkezetek alakulása. Bystraniban tizennégyen mér el is határozták a szövetkezetbe lépésüket, alá is írták a belépési nyilatkozatot. A belépők nagy része az állami gazdaság dolgozóiból s néhány egyénileg gazdálkodóból tevődik össze. Hogy miért éppen Bystrany szövetkezete volt az, ahol az egyénileg gazdálkodók most a belépésre határozták el magukat, annak is meg van a magyarázata. Egy évvel ezelőtt még nem dicsekedhettek nagy jövedelemmel, de a múlt év sok változást hozott. Rájöttek, hogy a fejlett állattartás a legjobb bevételi forrás. Éppen azért nagy gondot fordítottak szarvasmarha és sertésállományukra. Rosszul tejelő teheneiken túladtak, s helyettük tisztafajú pinzgauiakat szereztek be. Helyes volt ez az elhatározás, s kézenfekvő az eredmény: a munkaegységek értéke jóval nagyobb a tervezettnél. Ott, ahol ügy gazdálkodnak mint a bystranyak, ahol a helyi viszonyoknak megfelelően megtalálják a szövetkezeti tagság jólétéhez vezető utat, a kívülállóknak követendő példát nyújtanak. Az ilyen gazdaságok jó hírnevet szereznek, vonzóerejük van. S ez a mezőgazdaság szocialista szektora további erősítésének, fejlődésének záloga. <-m) A traktorállomások szerepe a szövetkezetek megszilárdításában Szövetkezeteseink nem egyhelyen azt a nézetet vallják, hogy talán jobb lenne, ha a traktorállomások gépeit szétosztanák a szövetkezetek között Sőt egyesek úgy vélik, hogy a szövetkezetek sokkal jobban végeznék el a mezőgazdasági munkákat, mint a gépállomások, s emellett a kiadások is csökkennének, ami növelné a munkaegység értékét. Legjobb lesz, ha példával magyarázzuk meg e kérdés helytelenségét. Vegyünk alapul egy EFSZ-t, melynek 1000 hektárnyi szántóföldje van. A fejletteb szövetkezetek gépesítésének mai állása mellett ilyen szövetkezetnek a szükséges géppark létesítésére 1 240 000 koronát kellene befektetnie. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági gépek élettartama körülbelül 10 év. Ez arnnyit jelent, hogy 10 év utam a kopás következtében a szövetkezetnek az említett összeget isimét elő kel! kerítenie. Eddig csak a géppark megszerzéséhez szükséges összegről beszéltünk. De jó gazdának gondozni is kell a birtokában levő gépeket, ami újabb kiadást jelent. A gépek gondozása, javítása, garázs és javítóműhely építése újabb 950 000 koronát emésztene fel. Ezek a kiadások tehát átlag 2790 koronával terhelnék meg a termelést hektáronként. Ebből láthatjuk, hogy e mezőgazdasági termeléshez szükséges gépek megvásárlása lényegesen megterhelné a szövetkezeteket, nem is szólva arról, hogy a gyengébb és az új EFSZeket valósággal megbénítaná. Valaki megjegyezhetné, hogy ha az állam a traktorállomások részére gépeket vásárol, miért ne folyósíthatna ugyanolyan összegeket a szövetkezetek számára is. Ezzel kapcsolat ban meg kell állapítanunk, hogy a meglevő EFSZ-ek gépekkel való ellátása az államnak 61/2-szer annyiba kerülne, mint az összes traktorállomások felszerelése. Ez az érem egyik oldala. Hiszen tudjuk, hogy a szövetkezetek nagy része csak az idénymunkáknál — néhány napig — használja a gépeket, míg a gépállomás az átfogó munkaszervezés folytán sokkal több napig foglalkoztatja a traktorokat, ekéket, vetőgépeket, cséplőgépeket stb. Továbbá beszélni kell a gépek ja* vitásáról Is. A géppark mai bonyolult összetételénél a javító munkák sok szakképzett gépjavító specialista alkalmazását követelik meg. Egyelőre azonban nincsen elegendő szakképzett gépjavítónk. Azonkívül a szövetkezetek nem tudnának ezeknek a szakembereknek egész éven át munkát biztosítani. .Amint láthatjuk, egész sereg fontos érv szól az ellen, hogy az EFSZek rmai fejlettségi fokán szétosszuk a traktorállomésók gépeit a szövetkezetek között. Megmutatkozott azonban, hogy az egyszerű és kis gépeket nem célszerű és nem is gazdaságos a tralktwá llomásokon összpontosítani. Hogy ezek a gépek jobban ki legyenek használva, most mérlegelés tárgyát képezi az EFSZ-ekre való kihelyezésük. Ezen intézkedés következtében bizonyára lényegesen megjavul majd a helyzet. Az olyan emberek, akik azt hangoztatják, hogy a traktorállomások összes gépeit szét kell osztani a szövetkezetek között, — tehát a nehézgépeket is —, szeretnék eltéríteni a helyes iránytól szocialista mezőgazdaságunk építését. A gépek birtokának kérdésein kívül a szövetkezetesek között gyakran szó esik a traktorállomás által elvégzett munka ára is. Egyesek magasnak találják a traktorállomás árait. Nézzük csak meg, mi az igazság. Vegyük oé'dáu! a szántást A szövetkezet I hekt -nvl terület megszánt sír-rt 106 koronát fizet a traktorállom snak. A DI-54-es traktor 8 órás műszak alatt 4—5 hektár földön végzi el a szántást 27—50 cm mélyen. Lófogattal ugyanilyen idő alatt fél hektárt lehet felszántani. Ez a szántás azonban nem mélyebb, mint 17—20 cm. öt hektár felszántásához egy lófogattal tehát 10 napra van szükség. Ha 20 koronás munkaegységet veszünk alapul s hozzászámítunk még 5 koronát, mint a természetbeni járandóság értékét, akkor 9,87 korona jön ki egy órára. Ez annyit jelent, hogy a saját fogattal való szántás hektáronként 158 koronába kerül. Emellett a szántás minősége rosszabb, mint ha traktorral végeztük volfia el. Ha figyelembe vesszük, hogy egy 1000 hektárnyi szántóval rendelkező szövetkezetben évente megközelítőleg 800 hektárt kell felszántani, láthatjuk, hogy i traktorral való szántás évente 41 600 kánona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Hasonlóképpen nagy megtakarítást lehet elérni a vetésnél, a betakarításnál is. Természetesein a pénz megtakarításával vele jár a munkaerők megtakarítása is. Bgy 1000 hektáros szövetkezetben csak a gépi munkáknál évente több mint 100 000 koronát lehet megtakarítani. Ennél azonban még nagyobb összeget tesz ki az a haszonnövekedés, amely a jobb minőségű munka és az agrotechnikai határidő betartása következtében jön létre. E néhány példa világosan mutatja, hogy a traktorállomások döntő mértékben segítík elő a szövetkezetek gazdasági megszilárdítását. A gépek minél naflyobb mértékű alkalmazása a gazdaságosság szempontjából nagy előnyt jelent. A nagy teljesítményű különféle gépek nagy mértékben megkönnyítik a szövetkezetek és a többi dolgozó paraszt munkáját, m >3jaba^Itják «ket a küzd-'mas. nehéz munkát® Érért eé'szerű 'enne, ha sz >vetk3zetes vnk m r most amikor az évi terveken dolgoznak, szerszódésileg biztosítanák maguk számára a teljes gépi segítséget. 3. M,