Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-13 / 347. szám, csütörtök
EGY CIPÉSZSZÖVETKEZETBEN Fényképészünk legutóbb a Bratislavai Kisipari Szövetkezet cipészüzemébe látogatott Ez a szövetkezet a legjobbak közé tartozik hazánkban. Kiállításokra, divatbemutatókra is gyárt cipőt. Éven- f te 32 ">00 párt f gyártanak itt a piac számára. En • nek kb. 15 százaié kát sajá A. üzletükben árusítják. Első képünkön Ladislav Findl cipészt mutatjuk be. Viliam Spravil cipészt az üzem leg- Kristína Rigóvá tanuló a szép, béjobb zójaként értékelték munkaversenyben a lelt téli cipők felsőrészeinek kidolgozását végzi A tervezők munkáfa egy gépgyárban Serény munka folyik a műtermekben, az irodákban. Az arcokról olvasom le, hogy itt valami olyan munkán dolgoznak, amely nem tűr halasztást, amely nagyobb igyekezetre serkenti a tervezőket. A műhelycsarnokokból idehallani a gépek és pörölyök zúgását, az idei tervév utolsó heteinek lendületes munkáját S itt, ezekben az emeleti helyiségekben már a jövő évi munka előkészítésén dolgoznak a konstruktőrök. Ide jöttünk, a Kelet-Szlovákiai Gépgyárak kassai üzemébe, hogy belenézhessünk ennek a felkészülésnek titkaiba. Mindenekelőtt a konstruktőröket kerestük fel, akik az 1957-es évben gyártandó gépek és gépi felszerelések tervezésén dolgoznak. Hogy mi az oka ennek a gyorsütemű munkának? Erre is csakhamar magyarázatot kapunk: későn kapták a rendeléseket. A konstruktőrök a megrendelőktől beérkező tájékoztató vázlatok technikai adatai alapján készítik el a gyártásra kerülő darabok tervrajzait. Aztán elküldik a megrendelőknek, ahol átvizsgálják őket, javítanak rajtuk. A megrendelőktől így visszaérkezett tervrajzok alapján készítik el azután a gyártásra kerülő darabok végleges tervrajzát. A már kész tervek a konstruktőröktől a technológusokhoz kerülnek. Itt állapítják meg az anyagszükségletet, itt biztosítják valamennyi alkatrész előállítását, még akkor is, ha más üzemben kell őket megrendelni. Itt dolgozzák ki részleteiben a gyártás folyamatát, időtartamát, az önköltséget, a normákat. Mindehhez idő kell s ez az idő rövid. Későn kapták a rendeléseket, s amit gyártaniok kell, az főleg egyes darabok gyártása. A légkalapácsok és daruk gyártásán kívül kémiai gépi berendezéseket kell gyártaniok. melyeknek mindegyike más és más. Pótoron a jövő évi tervet teljesítik A kékkői szénbányák dolgozói 1956. november 17-től már a jövő évi terven dolgoznak. Az egész évi terv teljesítése alkalmából felajánlást tettek, hogy az év végéig még 40 ezer tonna szenet fejtenek terven felül és 700 f m folyosót vágnak. Ezt az elhatározásukat közölték Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságával és Antonín Zápotocký köztársasági elnökkel. Kötelezettségvállalásuk keretében december l-ig 13 380 tonna szenet fejtettek és 438 fm folyosót törtek át. Most, amikor munkahelyeinken a CSKP KB-nek a szén téli biztosításáról szóló levelét tárgyaljuk, kijelenthetjük, hogy felajánlásainkat nemcsak teljesítjük, hanem magasan túl iš szárnyaljuk. Hiszen legnagyobb részlegünk, a bukoveci üzem, már szombaton, december 1-én teljesítette az egész évi fejtési tervet, úgyhogy most mogatnak. Időről időre megnyilvánulnak a jugoszláv sajtóban. A Jugopress hírügynökség által közölt ilyen cikkek egyike volt a „November 29-e új megvilágításban" című cikk; ez általános támadást intéz a szocialista országok egész sorában a proletárdiktatúra rendszere ellen. Ezekben az országokban a szocialista demokrácia és a lakosság életszínvonala egyáltalán nincsenek alacsonyabb fokon, mint Jugoszláviában. További renegát elemek is aktivitásba lépnek. A „Borba"' New York-i tudósítója Gyilasz letartóztatása elleni tiltakozásául az Egyesült Államoktól menedékjogot kért. Gyilasz nyilvánvalóan örömmel fogadott platformot nyújtott különböző embereknek, akiknek nem tetszik a jugoszláv kapcsolatok rendszeresítése a Szovjetunióval és a többi szocialista állammal. Hasonló nézetekkel lépnek fel a Nyugaton különböző politikusok, akik most ismét kedvet kaptak arra, hogy Jugoszláviát az imperialista táborhoz csatolják és akik ez országot a legszívesebben kapitalista állammá változtatnák. Kétségtelen, hogy a nemzetközi reakció jelenlegi kommunistaellenes hajszája bátorította fel Gyllaszt. Amikor pedig a jugoszláv sajtóban is látott támadó cikkeket különféle kommunista pártok ellen, azt hitte, hogy elérkezett az ő ideje. Lerázta az álszenteskedés utolsó maradványait és ugyanolyan ragadozó módon és hasonló terminológiával vetette magát a kommunizmusra, mint MacCarthy amerikai szenátor. Felvetette „a kommunista rendszernek új társadalmi renddel való felváltását". Milyen rendnek kellene ennek lennie, azt nem mondja meg, azonban tekintettel arra, hogy dicsérte Nagy Imre eljárását és kedvére vannak a magyarországi események, nem nehéz rájönni, ki jutna benne hatalomra és milyen rendszer lenne. Cikkéből mindenekelőtt a kommunizmus elpusztítása utáni fanatikus vágy árad és Gyilasz egyenesen megjósolja „a kommunizmus végét", ami nyilvánvalóan az ő egyedüli célja. Nevetséges jóslatok Nem ő az első, aki Így cselekszik és bizonyára nem is az utolsó. Volt már sok hasonló renegát áruló, akik erre törekedtek. A történelem azonban mindegyikét elvetette és letiporta. Volt már sok kegyetlen kommu-. nistagyilkos, akik a kommunizmust fegyverrel akarták kiirtani. Egyikük Hitler volt, aki hatalmas hadigépezettel rendelkezett. Sorsa ismeretes. A kommunizmus minden összecsapásból sokszorosan hatalmasabban került ki. És ma, amikor a kommunizmus vezető erő olyan államokban, mint a Szovjetunió és a népi Kína, vezető erő a népi demokratikus országok sorában, ma, amikor Franciaországban a kommunista párt az ország leghatalmasabb pártja és Olaszországban a legerősebbek közé tartozik, ma, amikor a forradalmi mozgalom egyre növekszik és gyakorlatilag mindjobban is látható, amikor jólétet biztosít a kommunizmus a 100 milliós tömegeknek, amikor a kommunista rendszerű államok a kapitalizmussal békésen versenyezve megmutatják fölényüket, ma Gyilasz, az ideológus megkísérli, hogy általánosságban beszéljen a kommunizmus végének kezdetéről". Nem, a kommunizmust nem lehet elpusztítani ellenségeinek kívánságára, akik erre minden módon szüntelenül törekednek. Az ellenség egyik módszere az, hogy a kommunizmust belsőleg bomlassza, hogy megingassa a kommunista pártok következetes hűségét a marxizmus-leninizmus eszméi iránt és ezáltal megbontsa az egységet és együttműködést, ami lehetővé tenné, hogy a világimperializmus akadálytalanul megszilárdíts® pozícióit. Ilyen Gyilasz eszmeisége és szándeka. Már 1954-ben elismerte, hogy nézetei elősegítik a nemzetközi és belső reakciót. így aztán teljes mértékben bekapcsolódott a kommunista mozgalom elleni éles imperialista fegyvertúzbe. Mint áruló és rerenegát egyelőre vizsgálati fogságba került. És az a nagy lárma, amit Nyugaton védelmére csapnak, ismét mutatja, kit szolgált és szolgál. Pártunk amint azt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének eredményei mutatják, parancsnak tekinti a nemzetközi kommunista szolidaritás legszilárdabb összefogását. Nem fér kétség az iránt, hogy minden marxistának-leninistának ez az álláspontja és hogy a kommunista pártok ezen az alapon haladnak tovább következetesen. Gyilasz és a hozzá hasonló renegátok mesterkedései e pártokat csak abban a tudatban erősíthetik meg, hogy ez az egyedüli helyes út. (RP) már ez is a jövő évi terv teljesítésén dolgozik. A szocialista munkaverseny is lendületesen folyik. Továbbra is versenyeznek egymás között az egyes munkarészlegek a kékkői szénbányák vándorzászlajáért, melyet novemberben a Slatinka-bánya nyert el, mivel a havi fejtési tervet 133,9 százalékra, az előkészítő munkálatok tervét pedig 148,2 százalékra teljesítette. A műszakok közti versenyben Koronczi Géza munkacsoportja érte el a legjobb eredményt a Slatinka-bányában. Havi múszaktervét 134 százalékra teljesítette. A második legjobb műszak Kádasi elvtárs vezetésével a Slatinkabányában 132,3 százalékos teljesítményt ért el. Minden munkacsoport, részleg és műszak az üzemi bizottság és a vállalat vezetősége által kidolgozott versenyfeltételek alapján versenyez, amelyek az 1956. évi negyedik negyedévre érvényesek. Az egész vállalat részt vett a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös zászlajáért folyó országos versenyben, amelynek vállalatunk harmadszor lett birtokosa ebben az évben. A kombájnfal dolgozói is bekapcsolódtak a folyamatos fejtés eléréséért folyó országos versenybe és háromszor érdemelték ki az elsőfokú jutalmat, valamint a kínai ifjúság vörös zászlaját. A kombájnfal dolgozói a Csehszlovák Kommunista Párt KB levelének megtárgyalása alkalmából versenyre hívták ki a Handlovai Nagybányából Pszota Géza falfejtő kollektíváját, a Béke-bányából Fekete József munkacsoportját, a Lehota-bányából pedig Bátyó József kollektíváját. A többi fejtési részlegek is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat ebben a hónapbsn is teljesítette tervezett faladatait. Elsősorban Kollár Pál, Koronczi, Molnár és mások érdeme ez. December első napjaiban is nagyszerű eredményekkel dicsekedhetünk. Ekkor két napon keresztül a fejtési tervet 114,1 százalékra teljesítettük. Az év utolsó napjainak tervét lelkesedéssel teljesítjük és túlteljesítjük, hogy a jövő évben ránk váró nagy feladatokkal ugyanolyan sikerrel birkózzunk meg, mint ez idén. P. Guttan, Pótor. Nagy munka ez, s a lehető legrövidebb idő alatt kell elvégezni. Hogy meggyorsítsák az előkészítés ütemét, az anyagbeszerzés feladatát is ők végezték, ami egyébként a technológusok ügyköre. Ez is mintegy másfél hónapi munkát vett igénybe. Hogy meggyorsítsák munkájukat, még augusztusban húsz konstruktőrt kértek a minisztériumtól. Sajnos, eredménytelenül, Mivel tisztában voltak vele, hogy nem tudják olyan gyors ütemben elvégezni munkájukat, ah>gyan azt a rendkívüli helyzet megköveteli, külső segítséget vettek igénybe. A főiskolai hallgatóknak és a felső ipariskola növendékeinek segítségét A fiatalok tanárokkal és asszisztensekkel egyetemben örömmel és lelkesedéssel sietnek az üzem segítségére. Sadloň elvtárs, az üzem igazgatója azonkívül tíz technikust osztott be néhány hónapra az üzem különböző osztályairól a konstruktőrökhöz. S most ennek a tervezőmunkának vagyunk szemtanúi. Minden mozdulatuk elárulja, hogy tudatában vannak munkájuk fontosságánan, az arra kiszabott idő alapos kihasználásának. Az idő sürget, gazdaságosan kell bánni vele. A beérkezett tervek áttanulmányozása, a részletes tervrajz elkészítése, a gyártás ellenőrzése, stb. — mindezek pontosan megszabott időre vannak tervezve. Ezért határozták el egyöntetűen egy aktiván, hogy öt százalékkal szilárdítják normájukat, hogy ezzel is meggyorsítsák feladataik elvégzését. Ha minden jól megy, január közepéig elkészülnek munkájukkal. De feldolgozzák az 1958 első negyedére tervezett gyártást is, amivel előreláthatólag február végén lesznek készen. A konstruktőrök Egük csoportja új típusú légkalapácsok tervezésén dolgozik. A Kísérleti Intézet tipizált tervei alapján önállóan végzik a négy új légkalapács tervezését. Ezt megelőzően egy aktíván a munkásokkal részleteiben megtárgyalták a gyártásra kerülő légkalapácsok kivitelének minden kérdését, s a javaslatok, hozzászólások figyelembevételével láttak hozzá a tervrajzok elkészítéséhez. Egyike a legjobb csoportoknak az üzemfejlesztésen dolgozó konstruktőrök csoportja, s kiváló a kémiai berendezések tervezőinek kollektívája is. Nem könnyű a munkájuk. Az is előfordul, hogy nem sikerül beszerezni a megfelelő anyagot, s ilyenkor gyökeres átépítésre, új számításokra van szükség A műhelyben is gyakran van tennivaló, felvilágosításra, magyarázatra várnak a gyártásnál. Nehézségek vannak, voltak és lesznek is. így van ez a kassai gépgyárban is. De az év utolsó heteinek lelkes munkája minden bizonnyal meghozza az évi terv és a vállalások teljesítését. Ezt tűzte célul maga elé az üzem minden munkása, mestere, technikusa, mérnöke. Exporttervükkel már a hónap közepén elkészülnek. valamennyien nagyon jól tudják azonban, hogy az üzem termelésének további fejlesztése, az önköltségek fokozatos csökkentése azok az alapfeltételek, melyek a jóléthez vezetnek. Ez ad lendületet munkájukhoz, ezért követnek el mindent, hogy üzemüknek is része legyen azokban az eredményekben, amelyek népünk jólétének állandó emelkedését biztosítják. (mgy) Kultúrház épül Kistárkányban Az utóbbi két év alatt sokat beszéltek Kistárkányban a kultúrház felépítéséről. A kultúrház már tető alatt áll. A kistárkányi ifjúság lelkesen részt vesz a kultúrház építésében, eddig mintegy 1800 brigádórát dolgoztak le. A község többi dolgozói is kiveszik részüket a munkából, amivel jelentős összeget takarítanak meg. Mind ez ideig csak a szakmunkáért adtak ki pénzt, a többivel a község dolgozói járuitak hozzá az építkezéshez. Ügy tervezik, hogy a szövetkezet évzáró taggyűlését már az új kultúrházban tartják. Ebben nem is kételkedik senki. —ki— -J-^alíó, ^Szibéria ? A z óra mutatója délután három jelé közeledik. A bratislavai távbeszélő-központ várótermében már két órája lessük a pillanatot, hogy a számtalan telefonközponton keresztül összekapcsoljanak minket Kizillel, Szibéria egy keleti városkájával, mely mindössze 150 km-re fekszik a Mongol Népköztársaság határától. A Bratislava- Kizil közötti távolságot a gyorsvonat is csak 11 nap alatt teszi meg, a leggyorsabb utasszállító repülőgép, a TU 104-es pedig leszállás nélkül több mint féi napig repülne, míg odaérne. — Kizil, Szovjetunió, a kettesbe! — szólóit meg végre a telefonközpont alkalmazottja. Mikor a fülkébe léptem; hiába szorítottam a fiilemhez a telefonkagylót, várva, hogy meghallom a 9000 km távolban élő rokonaim hangját, csak jó néhány perc múlva szólalt meg egy női hang a prágai nemzetközi telefonközpontból és bejelentette, hogy mindjárt kapcsolja Moszkvát. Moszkva, Szverdlovszk, Krasznojarszk és Minuszinszk telefonközpontjain aztán tovább kapcsoltak a minket hívó városba. Vagy száz „hallót" is lehetett a telefonkagylóban hallani. „Halló! Kizil, kapcsolom Csehszlovákiát". „Halló Moszkva, halló Krasznojarszk, tartsák a vonalat." A nagy hangzavarban, mely sokezer kilométerről jutott el a fülembe, egyszer csak alig-alig hallhatóan a nevemet mondta be valaki a kagylóba. — Halló, itt vagyok, hallom.de nagyon gyengén! — mondtam be örömmel a kagylóba. Közbelépett az erősítő állomás, mely a villamos hullámokra átváltoztatott emberi hangot felerősítette. A vonal túlsó oldalán nagynéném és ismerősöm beszélt. Mily örömmel válaszolgattam kérdéseikre, hisz szinte lehetetlenségnek tünt fel azelőtt előttem, hogy 9000 km-re telefonáljak. Hangjuk néha elveszett, sokszor ismételtük meg tehát mondanivalónkat. De megértettük egymást. — Milyen idő van nálatok? — KérÉriékes érclelőhelyei találtak Železník közelében a kelet-szlovákiai érckutatók értékes ásványleletre bukkantak. Olyasmire, amiről eddig senki nem tudott, almi ezen a vidéken azelőtt ismeretlen volt — higanyércre. Nagy az érckutatók öröme, s velük örül minden dolgozója az országnak. Váratlan esemény ez, hiszen olyan fémről van szó, amely hazánkban csak egy helyen, Rudňany-ban volt fellelhető. De olyan kis mennyiségben, amely nem fedte a hazai szükségletet. Behozatalra szorultunk, de ez a behozatal korlátozott volt. Nagy jelentőségű azért ez a lelet népgazdaságunk szempontjából. S büszkék erre a sikerre Kelet-Szlovákia érckutatói. Munkájukat lelkesen folytatják abban a reményben, hogy értékes, talán a legértékesebb ásványlelepet adhatják át belátható időn belül a termelésnek. (m) dezik. — Meleg van, még hó sincs. Es ott? — Nálunk sincs még nagy fagy, csak körülbelül mínusz 20—25 fok. A Jenyiszej már befagyott régen. Hó pedig van bőven ... Iy agy háromszor is elbúcsúztunk egymástól, de a vonalon, melyet több mint három óráig kapcsoltak össze, nem szakadt meg az összeköttetés. — Még ott vagytok? — kérdeztem rokonaimtól. — Igen. — válaszoltak. Es újra beszélgetni kezdtünk, mindenről, ami érdekel bennünket. A beszélgetés végül is bevégződött. Néhány pillanatig még vártam, s aztán újra felvettem a kagylót. De Szibéria már nem jelentkezett többé. Az üzenet azonban már itt van. A baráti, testvéri szó nem ismer távolságot. H. S. MEGJEQYZÉS Kéményseprők voltak Nagyfödémesen Az emberek azt állítják, hogy a kéményseprők mindig szerencsét hoznak. Nagyfödémesen nem adnak az ilyen beszédekre. Itt, ha kéményseprőt látnak, egyesei, haragra gerjednek... És joggal! A kéményseprők legutóbbi nagyfödémesi látogatása alkalmával az egyik nagyfödémesi lakos nagyon örült, hogy végre megtisztítják a ház kéményét. Megérkezett a kéményseprő, és ahelyett, hogy megnézte volna a kéményt, azt követelte, hogy írja alá a könyvet és majd egy másik kéményseprő tisztítja ki a kéményt. A másik kéményseprő azonban elment a ház mellett es azt mondta, hogy ő csak az utca jobboldalán levő házak kéményei' tisztítja. Munkatársa — ugyanaz aki a könyvet aláíratta —> dolgozik a baloldalon. Hiába kérte a munka elvégzését az illető nagyfödémesi lakós. A kéményseprők nem hoztak szerencsét. Nagyfödémesre, csupán bosszúságot. L. Klapuch, Szene. OJ SZÓ 1956. december 13.