Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-13 / 347. szám, csütörtök

A magyarországi helyzet

] Az Öntudatos munkások elítélik a reakció mesterkedéseit A legnagyobb völgyzáró gát az NDK-ban , 5, r<s Nem sikerült a reakció terve A volt budapesti munkástanács — mely az imperialista körök aljas játékának engedelmes eszközévé vált — hazárd t-ttével több üzem munkástanácsának tiltakozásával találkozott. A felhívás támogatása ellen azonnal felszólalt a Csepeli Vasműnek — Magyarország legnagyobb ipari üzemének munkástanácsa, a Kőbányai Textilgyár munkástanácsa, a Budapesti Finomgépipari Özem és számos más üzemek munkástanácsa. Vidékről is hasonló nyilatkozatok érkeztek. Székesfehérvárott a város összes munkástanácsai közös gyűlést tartottak. Közös nyilatkozatban elitélik a sztrájkot, és a munka felvételére szólítják az ország valamennyi üzemét. Dunapentele ismert ipari központban, a komlói, salgótarjáni bányákban és másutt szó nélkül, de ugyanolyan érthetően megszakítás nélküli munkával válaszoltak. A keddi munkábalépés és az ország számos üzemének rendes munkája azt bizonyította, hogy az általános sztrájkra felhívó reakciós terv sikertelen maradt. Ez nem jelenti azonban azt, hogy nem ért el bizonyos részsikert. Számos budapesti üzemben egyáltalán nem, vagypedig csak igen kevesen dolgoztak. Mivel magyarázhatjuk ezt? Ennek általában két fő ' oka van. A volt budapesti munkástanács ismert okokból rákényszerítette akaratát több üzem munkástanácsára, melyek tagjai közül sokan nem látták át a reakció mesterkedéseit. Ehhez járult a reakciós elemek nyomása, amelyek — a nyugatról és, közvetlenül az ENSZ szónoki emelvényéről kiinduló uszító kampánytól ösztönözve — e napokban minden szakaszon fokozták tevékenységüket. A reakció ugyanis jól tudja, hogy a terrorizálás, fenyegetődzés, vagy akár a lehurrogás — a nyílt ellenforradalom idejéből oly jól ismert •szközök — az adott heílritóen állandóan azon fegyverek kÄ^tartoz»ak, melyek legalább csekély sikerrel kecsegtetnek. Jól kihasználják ezeket a fegyvereket. Keddi szervezett akciójuk már a kora reggeli órákban kezdődött, amikor Budapest néhány helyén ismeretlen emberek csoportjai különféle módokon megállították a villamosok forgalmát. Kispesten ezek az elemek lelövéssel fenyegették a városi közlekedési alkalmazottakat. Újpesten lekapcsoltak a pótkocsikat. Kőbányán elbarikádozták a villamossíneket. Budaőrsön robbanóanyagot helyeztek a sínekre. Néhány helyen sor került lövöldözésre is. A reakció ismét nacionalista demagóg húrokat penget. Kedden reggel például ismeretlen ember érkezett az Atra üzembe és a munkástanács néhány tagjának támogatásával nyilvánosán kijelentette, hogy „aki sztrájk idején dolgozni fog, az nem magyar, az hazaáruló és aszerint fognak elbánni vele!" Most a reakció igen gyakran nyúl ilyen módszerekhez. Még az államhimnusz aljas célokra való felhasználásától sem riad vissza. A munkások beszélgettek Kádár Jánossal Erről a helyzetről beszélt kedden a parlamentben a miniszterelnök a pesterzsébeti üzem 20 tagú munkásküldöttségével. Eljöttek, hogy megmagyarázzák a kormánynak, milyen álláspontot foglalnak el az öntudatos magyar dolgozók a jelenlegi eseményekhez. Bevezetőben kijelentették, hogy felháborodottan visszautasítják a sztrájkfelhívást. Hangsúlyozták, hogy teljes mértékben a kormány mögött állnak és határozott fellépést követelnek tőle a reakció leverésében, hogy a városban és az egész országban tényleg rend és nyugalom uralkodjék. Ebben a kormány teljes mértékbenszámíthat reájuk, különösen a régi munkáskáderekre. Az Atra üzem egyik lakatosa kijelentette: „A munkások többsége dolgozni akar, de sokan közülük még mindig különféle felforgató elemek befolyása alatt állnak". Kérte, hogy keményen lépjenek fel az uszítók ellen és hogy ezen a téren a Kádár-kormány ne vegyen példát Nagy Imre kormányától. A nép érdekében Kádár elvtárs válaszolt a dolgozók í kérdéseire. Többek között kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet értékelésénél abból kell kiindulni, hogy az ellenforradalom vesztett erejéből. Be kell azonban ismerni, hogy átmenetileg sok becsületes embert is letérítettek a helyes útról. Az ellenforradalom új aktivitásánakegyik oka — mondotta Kádár János, — az a tény, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szervezetei teljes erővel és lelkesedéssel megkezdték tevékenységüket. A párttagok és funkcionáriusok még nem elég következetesek, azonban már magában az a tény, hogy a pártszervezetek léteznek és tevékenykednek az üzemekben, hozzájárul, hogy a munkásság mind nagyobb része aktívan lép fel az ellenforradalom kísérleteivel szemben, mely a dolgozó nép iránti barátság leple alatt szemtelenül a dolgozók nevében próbál beszélni. Ez nem csupán a párt kérdése, — mondta Kádár János — ez az egész nép jövőjének kérdése, Ha ellenforradalomról beszélünk, úgy azokra gondolok, akik az imperialisták utasításai alapján háttérbe vonultak, és onnan uszítva igyekeznek letéríteni a dolgozókat a helyes útról." A reakciónak az üzemi munkástanácsok feloszlatására vonatkozó hazug híreszteléséről Kádár János kijelentette és hangsúlyozta, hogy a munkástanácsok a népi demokrácia alapvető szervei, melyek közvetítésével a dolgozók közvetlenül megoldhatják üzemük kérdéseit. Azonban fel kell oszlatni olyan úgynevezett munkástanácsokat, mint például a főváros tanácsa, vagy pedig az úgynevezett területi munkástanácsok, melyek kizárólag reakciós politikai tevékenységet folytattak, s csupán az e tanácsokba befurakodott ellenforradalmárok fő érdekeit képviselték. „A kormány betiltotta ilyen szervek tevékenységét, miután a forradalom és a munkásosztály érdekei ellen támadtak," — mondta Kádár János. A miniszterelnök ezután foglalkozott a reakció egy további követelményével, melyet a munkásosztály követelésének tüntetnek fel, éspedig a különféle politikai pártok úgynevezett szabad tevékenységének kérdésével. „A több politikai párt kérdésében — mondta Kádár János — a további demokratizálódás folyamán arra leszünk figyelmesek, hogy Magyarország szocializmust építő népi köztársaság és az marad a jövőben is. Ami ennek keretén kívül esik, azzal határozottan nem érthetünk egyet. A több politikai párt kérdését oly módon kell megoldani, hogy minden szocializmust akaró becsületes ember részt vegyen a politikai életben^'. A H arz-hegységtől északkeletre, Slankenburg városától nem messze épül Rpppbode, a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb völgyzáró gátja, amelynek rendkívül nagy népgazdasági jelentősége lesz eglísz Közép-Németországra. Megvéd több tízezernyi hektár szántóföldet, elsősorban a raagdeburgi alföldön, másrészt pedig egész KözépNémetország részére elegendő mennyiségű ivóvizet biztosít. A duzzasztógát az építés befejezése után 110 milliárd liter vizet tárol majd a hatalmas mesterséges tóban. Tanácskozik a NATO Párizs. (ČTK) — Az USA, Franciaország és Nagy-Britannia külügyminiszterei iközött december 10-én folytatott tájékoztató tanácskozások után Párizsban december 11-én összeült az Északatlanti Egyezmény (NATO) tanácsa, hogy megvitassa az általános politikai helyzetet és azt, hogyan hidalhatná át azokat az ellentéteket, amelyek az utóbbi időben a tagállamok között felmerültek. Gaetano Martino, a NATO irányító szervének elnöke a régi beszéddel nyitotta meg az ülést. Javasolta, hogy a tanács a közép-keleti helyzetet tárgyalja meg. Utána lord Ismay, az Északatlanti Unió főtitkára emelkedett szólásra, aki beszédébe)! főképpen a NATO tagállamainak katonai erejével foglalkozott. A NATO tevékenységéről szóló beszámoló után a NATO tagállamainak miniszterei titkos ülésen vettek részt, amelyen a nyugati hírügynökségek közlése szerint Lange Norvégia, Pilneau Franciaország, Lloyd Nagy-Britannia külügyminiszterei és Dulles. az USA külügyi államtitkára mondottak beszédet. A délutáni ülésen folytatták az általános politikai vitát. Erről az ülésről nem adtak ki közleményt, azonban a hírügynökségek egyöntetűen beszámolnak arról, hogy Belgium, Hollandia, Görögország és Törökország külügyminiszterei ismertették nézetüket a nemzetközi helyzettel kapcsolatban. » » * A délutáni ü{és után J. F. Dulles, és S. Lloyd az USA párizsi nagykő-: vétségén tanácskoztak. A párizsi politikai megfigyelőik úgy vélik, hogy időszerű katonai és fegyvergyártási kérdések voltak programon. Irakban tüntetnek Nuri Szaid kormányának politikája enfen Damaszkusz, (ČTK) — A sajtó közlése szerint Irakban továbbra is feszült a helyzet. Irak népe határozottan állást foglal Nuri Szaid kormányának reakciós politikája ellen és követeli a kormány azonnali lemondását. December 9-én a rendőrség és a tüntetők közötti összeütközés során Bagdadban 50 személyt megöltek. Nuri Szaid kormányának rendeletére letartóztatták a kormánnyal ellentétes nézetet valló iraki újságírók, ügyvédek, sőt rendőrtisztek nagy csoportját is. Milovan Gyilasznak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottsága (politikai irodája) volt tagjának, a miniszterelnök helyettesének és a népi szkupstina (nemzetgyűlés) elnökének a közelmúltban történt letartóztatása után szerkesztöségünlcbe sok levél érkezett, amelyekben az olvasók érdeklődtek e volt vezető jugoszláv államférfi politikai profilja iránt és arra kértek minket, hogy ezt • az esetet közelebbről magyarázzuk meg. Válasz a renegát Hilovan Gyilasz esetével kapcsolatos kérdésekre Gyilasz jelenlegi letartóztatásának közvetlen okául egy novemberi provokációs cikkét tartják, amelyet a New Leader amerikai hetilapban közölt. A cikkben Gyilasz teljesei! a kommunista mozgalom elleni összpontosított imperialista támadás szellemében indított ideológiai harcot, melynek célja az volt, hogy az imperialistákat hozzásegítse ahhoz, ami nem sikerült aiknatevékenységgel, terrorral és fondorlatokkal — vagyis a kommunista mozgalom szétbomlasztásához. Régi tézis új köntösben Gyilasz ezen kommunistaellenes te(vékenystge nem újkeletű. Csaknem három évvel ezelőtt, 1954 januárjában a Központi Bizottság foglalkozott bomlasztó tevékenységével, amelyet a Jugoszláv Kommunisták Szövetség'} legjelentősebb funkcionáriusai egyikeként fejtett ki. Gyilasz már azelőtt a Borbában és a Nova Misaoban három hónapon keresztül olyan cikkeket közölt, amelyek ideológiai zűrzavart kellettek a Kommunisták Szövetségének sorában. Gyilasz például azt javasolta cikkeiben, hogy a tagok csak a vezetőség és küldöttek megválasztására jöjjenek össze. Ez annyit jelentett volna, hogy teljesen eltűnik a pártnak és aktívájának alkotó munkája, és hogy a Kommunisták Szövetségének szervezetei nem tölthettek volna be vezető szerepet a városokban, üzemekben és falvakon és csak időről időre megválasztották volna vezetőségüket és a küldötteket. 4

Ü J S ZO 1956. december J.3. (Hasonlóképpen van ez a brit mun káspártban.) Gyilasz „Van e cél" című cikkében kijelentette, hogy az „öntudatos szo cialista harcosok céljai csupán felügyeleti, konkrét és gyakorlati délok lehetnek." Gyilasz ezzel a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe a Lenin által számtalanszor megcáfolt el avult opportunista elméletet akarta becsempészni, amely felmorzsolja a munkásosztály harcát és megfosztja minden forradalmi távlatától. Gyilasz azonbali nemcsak elméleti zűrzavart akart ezekkel és más hasonló nézetekkel, hanem a jugoszláv dolgozók és munkásmozgalom gyakorlati megbontására törekedett anarchista-demokratikus jelszavakkal, amelyek a pártfegyelem és a párton belüli demokratikus centralizmus felszámolására irányultak. Nyugati remények Gyilasz a Nyugaton már azelőtt szívélyes beszélgetéseket folytatott Churchillel és a munkáspárti vezető tényezőkkel. Fellépését ott tiaavon kedvezően fogadták. A BBC angol rádió reményteljes hangnemben közölte, hogy „az, amit Gyilasz javasolt, nemcsak gyakorlati manőver volt, hanem teljes elszakadás a jugoszláv kommunizmus ideológiai és szervezeti kontinuitásától. Ha a párt elfogadná Gyilasz irányvonalát, ez a kommunistáktól való elszakadásának visszavonhatatlan következménye volna". A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága azonban más véleményen volt és 1954 január havában tartott rendkívüli ülésén élesen elítélte Gyilasz cikkeit, mert megállapította, hogy közírói tevékenysége szocialista- és marxistaellenes irányvonalat képvisel, káros volt a pártra és annak felszámolására törekedett. Gyílaszt kizárták a Központi Bizottságból és megfosztották valamennyi párt- és később állami funkciójától is. Tudta, milyen zászlót loboEttat Gyilasz akkori védelmében fogadkozott, hogy sohasem gondolt rosszra és bomlasztó szándékait zavart filozofálással igyekezett elködösíteni. Az indokolt vádra akkor azt válaszolta: „Amikor láttam, ki dicsér engem Jugoszláviában, világossá vált előttem, hogy nincs más kiút, mint a reakció zászlaja, vagy pedig meg kell állnom. Amikor olvastam a Nyugat híreit, és rádöbbentem, hogy a valóságban ki vesz engem védelmébe, teljesen nyilvánvalóvá vált előttem, hogy az egész probléma világos és hogy az ügyben már nem kell vitázni és gondolkodni róla." Újabb fondorlatok Ennyit mondott Gyilasz 1954-ben a bizonyítékok súlya alatt. Nézzük csak meg közelebbről, megfeleltek-e ennek további tettei. Gyilasz még ugyanabban az évben interjút adott a New York Times-nek, amelyben élesen nekitámadt volt munkatársainak és bírálta Jugoszlávia szocialista rendszerét. Kijelentette, hogy új szociáldemokrata pártat kell alapítani és be kell vezetni a két párt-rendszert. Röviddel- azután, hogy megfosztották funkciójától, kilépett a pártból. A rendszeres államellenes propaganda miatt, amely Tito elvtársnak az ázsiai országokba való baráti látogatása idején érte el tetőfokát, Gyilaszt 1955 január végén 8 hónapra feltételesen elítélték három évi határidőre. Gyilasz fellépése annak a kampánynak kezdete volt, amelyet a Nyugat indított meg és amelynek célja az volt, hogy meggátolja Jugoszlávia és a többi szocialista ország közötti baráti kapcsolatok helyreállítását és hogy Jugoszláviát szilárdan a nyugati kapitalista államokhoz kapcsolják. így járt el Milovan Gyilasz, aki éveken át a jugoszláv kommunizmus ideológusának tartotta magát és akinek nézeteit Jugoszláviában hosszú időn keresztül mérvadónak tekintették. Azt, hogy honnan eredtek azok a törekvések, amelyek a jugoszláv kormányt más vizekre akarták irányítani, megmutatták azután a nyugati jobboldali szocialisták különböző akciói, akik Gyilaszt igyekeztek támogatni és védelmezni. A nyugati jobboldali szocialisták ezen törekvéseit a jugoszláv vezető politikusok élesen elítélték, mint a jugoszláv ügyekbe való beavatkozási kísérletet. Felételes elítélése idején Gyilasz továbbra is közölt a külföldi, különösen az amerikai és francia sajtóban hasonló szellemű cikkeket, mint amilyenekért elitélték. Álarc nélkül Most, a nemzetközi reakció forgatagában, amely a magyarországi helyzet felszínen tartásával akarja leplezni Egyiptom elleni durva agreszszióját, Milovan Gyilasz teljesen nyíltan megmutatta, mit is akar tulajdonképpen és kikhez tartozik. A New Leader amerikai lap november 19-i számában közölt „Vihar Kelet-Európában" című cikkében leleplezi magát. Ebben a cikkben örömmel fogadja és lelkesíti a magyarországi véres ellenforradalmat, amely számára átalakító forradalmat jelent, „új jelenséget, talán nem kevésbé jelentőségteljest, mint a francia, vagy az orosz forradalom". Gyilasz azokat, akik az emberiséget a legsötétebb erőktől és elnyomatástól megszabadították, egy színvonalra helyezi azokkal, akik az elnyomást és a fehér terrort hozzák. Mindenki tudja, hogy a francia forradalom a burzsoázia győzelmét jelentette a feudalizmus felett, új osztály győzelmét a régi felett, mindenki tudja, hogy az orosz forradalom elsöpörte az önkényt és a tőkét, eltávolítota az utolsó kizsákmányoló osztályt, államosította a bankokat, vállalatokat, felosztotta a nagybirtokosok földjét. Ugyancsak mindenki tudja, hogy a közelmúltban lezajlott magyarországi reakciós puccs idején éppen azok az erők kaptak lábra, amelyeket a francia forradalom már elsöpört, vagy pepedig az Eszterházyhoz hasonló feudálisok, vagy a Mindszentihez hasonló jezsuiták igyekeztek hatalomra jutni. Talpraálltak azok az elemek is, amelyeket már az Októberi Forradalom elsöpört, mert Magyarországon a gyárosok megszállták volt üzemeiket, a nagybirtokosok volt uradalmaikat és a volt horthysta katonatisztek tüzet nyitottak a munkásosztály legjobb fiaira. Ilyen volt a magyarországi ellenforradalom fejlődése. Ezt tekinti Gyilasz „új fejezet kezdetének az emberiség töténelmében ?" Mit szólnak ehhez a jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg hősei, akik vérüket áldozták a hasonló fasisztakapitalista hordák elleni harcban. „Nemzeti" platformmal a kommunizmus ellen Gyilasz az amerikai sajtóban hoszszasan fejtegeti a jugoszláv „nemzeti" kommunizmust. Nem tetszik neki, hogy Jugoszlávia a Biztonsági Tanácsban a szovjet hadsereg magyarországi beavatkozásának kérdésében tartózkodott a szavazástól és azzal vádolja a jugoszláv kommunistákat, hogy nem képesek „elhagyni a szűk ideológiai érdekeket". Gyilasz renegát és áruló szerepében mindent támadt, ami a jugoszláv politikában szocialista. Néhányszor hálásan emlékezik meg cikkében Jugoszláviának és a többi szocialista államoknak vitái és ellentétei időszakáról. Ezek az ellentétek — amint maga is beismeri — voltak kedvére, ekkor volt elemében. És mivel ezek az ellentétek már megszűntek, arra törekszik, hogy előidézze, felújítsa őket. Legelőször sokatmondóan beszélt a „nemzeti" kommunizmusról. Ezt akkor cselekedte, amikor beleillett a Jugoszlávia és a többi szocialista állam közötti ellentétek elmélyítésébe. Ma, amikor ezekkel az országokkal barátságos együttműködés bontakozik ki, elveti már „nemzeti" kommunizmusát is, amelynek hirdetője volt és amelyben küzdelmének fő eszközét látta a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Nézete szerint a mai jugoszláv szocializmus nyilvánvalóan halálos vétket követ el, ha nem szovjetellenes és azonnal meg is vádolja azzal, hogy „az imperialista terjeszkedő politika eszköze", ahogy a Szovjetunió politikáját nevezni merészeli. Amint látható, Gyilasznak semmi más nem volt szándékában, minthogy megszervezze azt a platformot, amelynek már előbb is meg kellett volna bomlasztania a kommunista mozgalmat és azután a „nemzeti" kommunizmus köpenyege alatt egyesíteni az opportunista kispolgári elemeket, amelyek egyes államokban összeállva zavaróan hatottak volna az egész kommunista mozgalomra, gyengítették volna, zűrzavart és egyenetlenséget idéztek volna elő. Kik csoportosulnak így Rá kell mutatni arra, hogy Jugoszláviában vannak bizonyos irányzatok, amelyek hasonló nézeteket U<-