Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-10 / 344. szám, hétfő
ACHÍLE GREGOR: AMERIKAI RIPORT John M. Prismuth az amerikai életformának hódolt, mert másféle életformáról nem is volt tudomása. Ez az életforma kielégítette, csak sok pénz kellett hozzá. Viszont éppen a pénznek anngira fogytán volt, hogy izgalmában dolgozni sem tudott. írógépére már a második részlettel tartozott. Ebéd előtt befutott a fizetési felszólítás, hogy fizesse meg tartozását a szabónál és a házbérfizetés terminusa is rohamosan közeledett. John M Prismuth kedvetlenül szürcsölte levesét és azon gondolkodott, miért nem adtak ki olyan rendeletet, hogy a számláK csak az ebéd elfogyasztása után kézI besíthetők. Határozottan elveszi az ember étvágyát, ha ebéd közben felszólító leveleket és számlákat olvas. Nincsenek tekintettel az emberre, a pokolba haramia tempójukkal. Ebéd előtt törnek az emberre, zavarják a nyugodt étkezést. John M. Prismuth elhatározta, hogy feltétlenül pénzhez kell jutnia. Hogyan? — arról még fogalma sem volt. Nem olyan könnyű dolog Amerikában kigondolni valamit, hogy pénzhez jusson az ember. Munkával aligha, mert munkát csak ritkán kapni. Ha valaki olyan szerencsés, hogy munkát kap, akkor alig keres annyit, amennyi a megélhetéshez szükséges, még hozzá a legrosszabb amerikai életforma szerint. Valami mesét kellene írni és jó! eladni, — gondolta John M. Prismuth — például: „A Marslakók támadása a Föld ellen." Izgalmas téma, érdekes felfogás. Bombazápor a világűrből, halált okozó napsugarak, a láthatatlan ellenség és így tovább. Egy kicsit megcsiklandozza az idegeket, felizgatja a fantáziát. Hátha azonban megírta már valaki a Marslakóknak ezt a háborúskodását — nyugtalankodott John M. Prismuth, — mert az amerikai életforma szerint szabad a verseny, mint a vásár és a Marslakók háborúskodását sem szabadalmaztathatja senki a maga részére. John M. Prismuth megírta tehát „Háború a Marslakókkal" című elbeszélését és rohant vele egy képeslap szerkesztőségébe. Mielőbb el akarta adni, hogy átutalhassa az írógéprészletet, kiegyenlíthesse a tartozását a szabónál és megfizethesse a házbért. Az irodalmi rovat szerkesztőjének szavai azonban nem nyugtatták meg. — Elbeszélésünk — mondta — van most elég. Egy egész sorozat és mind nagyon időszerű. A földöntúli élet, Egy filmcsillag vallomása, Alsóbbrendű fajúak tábora, magasrangú SS parancsnokának emlékiratai. Nagyon érdekes. Emléktárgyak emberi csontokból, tetovált bőrből készült lámpaernyók — mindez kellemesen felizgatja az igényes olvasót. A példányszám azonnal emelkedett. A fordítás jogát megvettük a szerzőtől az összes világnyelvekre. Háború a Marslakókkal elvesztette a varázsát. írjon valami másról. Ami jobban érdekli az olvasót. — De mjröl? — sóhajtott fel bánatosan John M. Prismuth. — Engedelmet az előbbi kérdésemért. De már nem telik tovább az amerikai életmódra! A szerkesztő a vállát vonta. — Mondok valamit — szólalt meg kisvártatva — Öt százalék, rendben van? Menjen az American World szerkesztőségébe és ajánljon fel egy riportsorozatot a vasfüggöny mögötti országokból. Közvetlen szemtanú hiteles cikkeinek sorozatát ajánlja fel nekik. — Várjon — beszélt tovább, — amikor John M. Prismuth kinyitotta a száját. — Kössön velük külön szerződést, hogy adi'.k ki könyvalakban is. Öt százalék az enyém. Tegnap találkoztam a lektorukkal. Éppen ilyesmire volna szükségük. Menjen oda szaporán. — De — mondta meghökkenve John M. Prismuth — sohasem voltam még a vasfüggöny mögött! Igaz, hogy előtte se! — Ki beszél most arról? — válaszolt hangjában némi megvetéssel a képeslap szerkesztője. — Tud írni, vagy nem? — Már hogyne tudnék — felelte elszántan John M. Prismuth .Hiszen írtam már elbeszélést a Marsról. Egy óra múlva már az American World szerkesztőségében Mac Untruth kiadóhivatali főnök előtt állt. Nagyvonalú alak ez az Untruth. Amerikai világnézet, amerikai életforma jellemzi. Az anyagi eszköz nem számít nála — csak a cél, az a fontos. — Igen, már telefonáltak, — intett a fejével — Ügy ajánlották be, mint sokoldalú férfiút — az ilyeneket szeretem. trja meg tapasztalatait abból a vasfüggöny mögötti országból lapunk számára. Hiteles riportok sorozata, alcím: — Külön tudósítónk jelenti. A fényképekről saját készleteinkből gondoskodunk. Igyekezzék, hogy megfelelően kiszínezze a mondanivalóját: tömeges deportálások, a megbízhatatlan személyek likvidálása, megrendítő események. Hogy milyenek? Azt éppen magának kell kitalálnia. — Ugyanis — szólalt meg John M. Prismuth. — Igen, rendben van a dolog. Száz dollár cikkenként, a csekket már is átnyújtom — mondta hideg tárgyilagossággál Mac Untruth. — Mikor kezd hozzá, holnap? — Holnap — bólintott John M. Prismuth. — Akkor megindítjuk a reklámáradatot — jelentette be elégedetten Untruth kvidóhivatali főnök és megnyomta asztalán a rádiofon gombját. A siker óriási volt. Még az amerikai életformához képest is. A közvéleményt egész lázba hozták. A közvetlen résztvevő megrendítő mondanivalója lefoglalta az egész első oldalt. Felcím: Egy szemtanú vallomása. Magát a címet az utca másik oldaláról is el lehetett olvasni: - A SZÖRNYŰSÉG VONUL VÉGIG CSEHSZLOVÁKIÁN — John M. Prismuth csodálatraméltó teljesítményről tett tanúbizonyságot. Tudása ugyan nem volt egy mákszemnyi sem, de ezt a fogyatékosságot pótolta felelősségérzete. Végtére is le volt kötelezve mister Untruthnak és az American World című lapnak. Es felelősséggel tartozott e lap olvasóinak is, akik esténként szívesen olvasgatják az alsóbbrendű fajúak tábora magasrangú SS parancsnokának emberi bőrből készült lámpaernyö fénye mellett írt emlékiratait. John M. Prismut nem tűrhette, hogy egy magasrangú SS tiszt lepipálja. Az ő tollát a százdolláros lelkesülés vezette. Ehinség — irta John M. Prismuth, gólod, ahogy a csehszlovákok kiejtik, mert a hivatalokban csak szovjet nyelven beszélnek, a gólod dühöng, a városok és falvak lakói kihalnak. Az emberek városaikból a falvakra menekülnek. A falvakról viszont a városokba. Az Oroszországból érkező szállítmányokról szóló hirek csupa blöff és arra szolgál, hogy megtévessze a nyilvánosságot. A vaj- és liszt szállításokat abból a kifosztott országból az állomásokon hátulról filmezik, hogy úgy lássék, mintha kiraknák. A nép szenved, a nemzeti kultúra pusztul, mert a vörös kiküldöttek csizmái tapossák-. A könyvkereskedéseket elárasztották Alexej Jirásek bolsevik agitátor vörös irataival. Az olyan gyönyörű olvasmányok, mint Este a lámpavas alatt, vagy a NicK Carterek teljesen eltűntek a piacról és csupán a gyengéd emlékezés lehetősége van meg a demokratikus múltra ... — John M. Prismuth-nak nem esett nehezére beszámolni a csehszlovákiai viszonyokról. Ugyanazt a módszert alkalmazta, mint amikor a Marsbeli elbeszélését írta. Csak a Csehszlovák Köztársaság térképét vásárolta meg, mivel a lehető legalaposabban meg akart ismerkedni ezzel az országgal. Megtalálta a maga emberét. Az American World kiadóvállalattal aláírta azt a szerződést, melynek alapján a vasfüggöny mögötti országokból írott további riportjait újságokban és könyvalakban fogják terjeszteni. A felcím: Egy szemtanú elbeszélése, cikkenként száz dollár, öt százalék a képeslap szerkesztőjét illeti. Teljesítheti a szerződés feltételeit — megvásárolta magának Európa térképét. * * * Üjdivatú riporter. Komoly, lelkiismeretes. Az amerikai életforma mindeh követelményének megfelel. Fordította: JÖ SÁNDOR W^tutiSűxdu hhxkŕ. • •i iiriiiillriiiiililriiiii iiiiiiii iiiiiiiiiiiiirrii r j i. A. Mojszejev beszélgetése az újságírókkal J ? Oénteken. december 7-én este a prágai és külföldi újságírók talál- § - JL koztak a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttesének vezető dol- i ? qozóival. A konferencián részt vett Igor Alekszandrovics Mojszejev, a i - Szovietunjó nemzeti művésze, az együttes művészi vezetője. A. T. Kon- § | sztantinov. az eqyüttes iqazqatóia és Sz. Galkorin. az együttes fő- " | karmestere. § ť I. A. Mo.i6zejev tájékoztatta íz újságírókat az együttes munkájáról I I és alkotási alapelveiről. Az együttes 1957 februárjában ünnepli fenn- | § állásának 20. évfordulóját. Ezen idő alatt a Szovjetunióban és 13 ál- 1 5 lamban rendezett művészkörútjai során összesen 400 000 kilométert i - tett meg. Csehszlovákiában harmadszor lépnek fel. Műsorukban 160 1 | szovjet és más népi tanc szerepel. Az együttesnek létesítésekor 30 tán- = 3 cosa volt, számuk ma 130-ra emelkedett. Saját iskolával rendelkeznek, | I melynek legtehetségesebb növendékeivel egészítik ki soraikat. | A szivélves légkörben lefolyt beszélgetés alkalmával I. A. Mojszejev | 1 tolmácsolta a csehszlovák néphez intézett meleg üdvözletüket. HttHIMIlilMl •i:llllill!)llll!l|rll^lllllllllll'll<lllllrllllllllllllbllll!ll!lllllllllllllll|ll||it|llll|Hinilll|l|il|M,Ii|||| l l|||||, l|| l l|,,,| l|^ Prágában ünnepélyesen aláírták a Lengyel Tudományos Akadémia és a Csehszlovák és Szlovák Tudományos Akadémiák közötti együttműködésre vonatkozó jegyzőkönyvet. : * * Nyitrán olvasókonferenciát rendeztek V. Ovecskin szovjet író „Prechádzka po okrese" (Séta a járásban) című könyvéről. A konferenciának kétszáz résztvevője volt. * * • Pénteken a prágai Sláv-házban megrendezték a csehszlovák filmdolgozók országos konferenciáját. * * • A csehszlovák-szovjet barátság hónapjának keretében a prešovi Jonáš Záborszky Színházban csehszlovákiai körútján első ízben lépett fel az ungvári 72 tagú Állami Kártpáukrajnai Népi Együttes. * * * A Bertranka, W. A. Mozart 1797 és ,1791 évi prágai tartózkodásának méltó emlékműve ünnepi gyűlés színhelye volt. A gyűlésen megemlékeztek a nagy zeneszerző halálának 165. évfordulójáról, majd az államdíjas Smetana vonósnégyes és Vladimír fiíha professzor előadta Mozart A-dúr I quintettjét. * * * Bernáth Éva zongoraművésznő tizennégynapos turnéjáról visszatért Prágába. Bernáth Éva öt lengyel városban lépett fel, egyrészt zenekari, másrészt szőlóhangversenyeken, amelyeken cseh, francia, német és magyar szerzők műveit adta elő. A közönség és a kritika egyaránt magasra értékelte a zongoraművésznő játékát. * * * Pénteken az ostravai Állami Színház Mozart Szöktetés a szerájból című vígoperájának előadásával befelezte a híres zeneszerző születésének kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett Mozart-évet. A zágrábi Nemzeti Színház balettegyüttesének tagjai a brnói Janáček Ooera színpadán újabb sikert arattak. Bemutatták Fraňo Lhotka cseh származású szerző Ördög a falúban című balettjét. • * • A prágai közönség körében nagy érdeklődést váltott ki a Cseh Filharmónia pénteki rendkívüli hangversenye a prágai művészházban. Az estét Beethoven III. Leonóra nyitányával nyitották meg. L. van Beethoven III. zongorahangversenyét Szvjatoszlav Rihter, az OSZSZSZK nemzeti művésze adta elő. A Cseh Filharmóniát Jaroslav K—mbholsc vezényelte. Az Indonéz-Csehszlovák Baráti Társaság öttagú küldöttsége szombaton ellátogatott az I -kola- és Kulturális Uqvek Megbízotti Hivatalába. Délután az indonéziai kulturális dolgozók küldöttsége megtekintette Bratislava nevezetességeit. Vasárnap a gottwaldovi kerületbe utazott. A színművészet küldetése — a szocialista nevelés támogatása A kormány a napokban tárgyalja meq és ióváhagyás véqett a nemzetgyűlés elé terieszti a színházakról szóló új törvényt. Az új törvény jelentős határköve lesz a csehszlovák színművészet fejlődésének. A törvény hangsúlyozza, hoqv a csehszlovák színművészet küldetése a szocialista társadalom megszilárdításának, a lakosság kulturális színvonala emelésének és polgáraink szocialista nevelésének elősegítése. Ezért fontos, hogy a színművészet színvonala állandóan emelkedjék és hogy a színművészet hozzáférhető legyen a 'dolgozók legszélesebb rétegeinek. nyilvántartás lazulásával, a feladatok enyhítésével és a tartalékok eltitkolásával cserélik fel. A decentralizálás — éppen ellenkezőleg, — vezessen a kezdeményezés és a íelelősséa fokozására. hogy egvre rcbbet, jobbat és olcsóbban termeljünk. Az ipari nyerstermelésnek az ellenőrző számok alapján 1957-ben 9, ľ százalékkal kell növekednie. Ez a fejlcdésnövekedés alacsonyabb, mint az idei eredmények. Ennek ellenére a vállalatok. nemzeti bizottságok és minisztériumok azt követelik, hogy az állami költségvetési kiadásokat 20 százalékkal növeljék, de az állami költséqvetési bevételeket csak 2 százalékkal akarják növelni. A munkatermelékenység és a bérek A munka termelékenységének az eredeti terv szerint 1956-ban 7,1 százalékkal kellett volna növekednie, azonban utólagos követelések alapján 5.5 százalékra csökkentették. De a munkatermelékenység tervének tényleges teljesítése túlszárnyalja még az eredeti tervet is és 7,3 szazaiékot tesz ki. A feladatok csökkentése eqv termelési szakaszon a bérfegyelem megszeqésére. a tervezett bérek túllépésére. általában a fegyelem lazulására vezet. 1956 eltelt kilenc hónapja alatt 860 millió koronával léptik túl a béralapokat. A túlórák az első negyedévben a ledolgozott órák 6,1 százalékát tették ki, a második negyedévben pedig már 6,4 százalékra növekedett a számuk. A munkaidőnek betegség címén történő ki nem használása is fokozódik. noha az egészségvédelemre fordított kiadások állandóan növekednek. A munkaképtelenség százalékszáma 1955 első felében 5,4-et tett kJ. míg az idén 5.7 százalékot. 1956 eltelt kilenc hónapjában iparunkban csupán a kimutatások szerint a nyolcórai munkaidőből 46 percet, azaz töb'o mint 9 százalékot nem használtak ká. a dolqozókat törvényesen megillető szabadságon kívül. Ez az egyik oka annak. hogv a qépiparban a qépek napi 17 órára tervezett átlagos munkaideiét csak 60 százalékban használták ki. ami azt jelenti, hogv a qépek csak 10 órát dolgoztak. Többmilliárdos értékek mennek így kárba. Ennyi értékkel kevesebb kerül a közös asztalra. Ezek a nr.lliárdos károk apró károkból tetődnek össze, melyeket olyan egyének okoznak, akik könnyelműen azt hiszik, hogy eqvetlen korona, egyetlen óra, egyetlen kilogramm nem jelent később milliárdokat. Csupán a betegség és baleset következtében kihagyott munkanaook az idén 4 milliárd 500 millió korona veszteséget jelentenek a nyerstermelésben. Ha a nyerstermelés költségein minden koronán egy fillért megtakarítunk, az eqész népqazdaságnak ez többszáz millió korona költségcsökkentést eredményez. Az öt filléres költségcsökkentés pediq mát néhány milliárd koronát jelent. A prémiumok, melyeket cáak a feladatok teljesítéséért és a iobb eredményekért oszthatnak ki jutalmul, qyakran jogtalanul rövidítik meq közös asztalunkat. 1956 második negyedévében például a nehézqépipari vállalatokban 40 esetben ioqtalanul és érdemtelenül ť'zettek ki prémiumokat. Az állami költségvetés anyaqi eszközöket tartalékol az egyenlősch kiküszöbölésére s envúttal a munkatertrelékenvséq qvorsabb növelésében való érdekeltséq fokozásához szükséges Hjves bérmódosítások végrehajtására. Ezt a tartalékot azonb-m nem használták ki teljesen a denivePizációs intézkedések meqtételére hRnem e q ves ipari ágakban naq.vrészben a bérek jogtalan túllépésére. Az átlaqbérek túllépése kihat a iövő évekre, felemészti azokat az anyagi eszközöket, melyeket a terv szerint az ártalmas egyenlősdi fokozatos kiküszöbölésére kellene felhasználnunk a teljesítménynormák megszilárdítása és a bérszabályok tökéletesítése alapján történő jutalmazásban. A munkatermelékenység elégtelen növelése és az átlagbérek túllépése akadályozza a munkaidő további rövidítését. A minisztériumok és a vállalatok azonban 1957-re sem biztosítják kellőképpen ezekef a fontos feladatokat. Az ellenőrző számok szerint a munka termelékenységének 1957-ben 7,7 százalékkal kell növekednie, azonban egyes vállalatok és minisztériumok alacsony tervjavaslatai eddig még nem biztosítják a munkatermelékenység növekedését. A munkatermelékenység javasolt növekedése alacsonyabb, mint a második ötéves terv tervezett üteme, ami azt jelenti, hogy a termelés növekedését 1957-ben az ellenőrző számokkal ellentétben a munka termelékenységének növekedése nem 84, hanem csak 64 százalékban, a munkaerők növekedése pedig nem 16, hanem 36 százalékban biztosítja. A munkatermelékenység növekedésének csökkentése és a keresetek globális növelése a termelés megfelelő növelése nélkül további néhány milliárd korona jövedelmet jelentene a lakosságnak anélkül, hogy ezt megfelelő mennyiségű termék fedezné. Még mindig vannak törekvések a lakosság béreinek és egyéb bevételeinek növelésére, noha érvényes a forqálomban levó pénz maximális mennyiségéről szóló megszeghetetlen törvény, mely feltétlenül megköveteli, hogy a termelés és a keresetek fogaskerekekként illeszkedjenek egymásba: máskülönben gazdaságunk gépezete nem tudna jól dolgozni. A nominális bérek tervszerűtlen növelése a termelés megfelelő növelése nélkül megnehezítené az árcsökkentést, mivel ez növeli a lakosság vásárlóerejét és az áruszállítás további fokozásának feltételéhez van kötve. Használjuk ki egészen és fejlesszük tovább Csehszlovákia termelési lehetőségeit A szocialista rendszer létezése magasabb színvonalon fejleszti és szilárdítja a termelési kapcsolatokat. Elmélyíti a kölcsönös együttműködés és segítségnyújtás kapcsolatait mind az állam belsejében, mind a szocialista rendszer egyes államai között. E tények döntően befolyásolják népgazdaságunk termelőképességének további fokozását és a döntő tényező, a dolqozo tömegek fejlődését. Társadalmi rendünk objektív adottsága, hogy a termelési kapcsolatok és a termelőerők fejlődésében fölényben van a kapitalista rend felett. Fölénye azonban nem automatikusan érvényesül, s ezért fontos, hogy a szubjektív tényező — a dolgozó nép — érvényesíteni tudja fölényét. Az említett példák igazolják, hogy a Csehszlovák Köztársaság a tervfeladatoknál naqyobb termelési lenetőségekkel bír. Ha tehát nem használjuk ki teljesen nagy gazdasági erőit, megszegjük a szocialista gazdálkodás alapvető jellegét. Mindnyájunk számára elvi kérdés, hogy pontosan teljesítsük és a fontos termékfajtákban s a termelés minőségi mutatószámaiban túlteljesítsük az 1956. évi tervet. 1957-ben is mindnyájunknak biztosítanunk kell az ötéves terv ellenőrző számaiban meghatározott minimális ütemet. Utat kell keresnünk a tervteljesítés lendületének fokozására ott, ahol ezt a belső és nemzetközi szükségletek megkövetelik. Az 1956. évi feladatok túlteljesítése, valamint a Csehszlovák Köztársaság nagy és felelősségteljes szerepe mind a szocialista táborhan, mind a két világrendszer békés versengésében mindnyájunknak világosan megmutatja, hogy nincs ok feladataink csökkentésére és tartalékaink ki nem használására: sőt ellenkezőleg, minden okunk megvan gazdaságunk erejének még gyorsabb fejleszttésére. Államunk minden egyes dolgozójának meg kell látnia a gazdasági öszszefüggést követeléseik és a népgazdaság fejlesztése között. Látnunk kell mindnyájunknak, hogy az életszínvonal emelése nem valamilyen határozattól, hanem minden egyes dolgozó munkájától és gazdaságosságától függ. Nem szüretelhetjük le előre azokat a terményeket, melyeknek termesztését még nem biztosítottuk. A szocialista termelési kapcsolatok fejlődésének jellemző vonása a kölcsönös együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás fokozása a termelésben, ami a dolgozók érdekeinak egységét tartja szem előtt. Ezért váljék az alkotó kezdeményezés és kölcsönös versengés minden egyes dolgozó, mindnyájunk munkastílusává. jellegzetes vonásává. A döntő történelmi tényező — a nép — aktivitásának és alkotó egységének teljesfokú kifejtésében a kapitalizmus nem tudja felvenni velünk a versenyt. ÜJ SZÔ 1956 december 10 0
