Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-29 / 362. szám, szombat

Egyiptom ellenzi a gyarmatosítás minden formáját Nasszer elnök beszélgetése a szovjet újságírókkal Kairó, (TASZSZ) — Gamar Abdel Nasszer, az Egyiptomi Köztársaság elnöke fogadta a moszkvai Pravda, Izvesztyija, Trud, Krasznaja Zvezda, Komszomolszkája Pravda, Novoje Vremja, Ogonyok lapokat, továbbá a moszkvai rádiót és a TASZSZ-t képviselő szovjet újságírók csoportját. Nasszer elnök az újságírókkal folytatott beszélgetés során a többi között ezeket mondotta: „Szeretném hálás köszönetemet kifejezni a szovjet népnek az egyiptomi nép részére nyújtott segítségért. Kiváltképp hálásak vagyunk azoknak, akik mint önkéntesek akartak Egyiptomba jönni, és támogatni az egyiptomi népet harcában. Az önök, a sajtó képviselői útján szeretném köszönetemet tolmácsolni valamennyiöknek. Mielőtt válaszolnék az önök kérdéseire, — mondotta Nasszer — szeretnék röviden nyilakozni azokról az eseményekről, melyek Egyiptomban történtek. A továbbiakban Nasszer röviden említést tett a gyarmatosító elnyomásról és az 1952. évi forradalom előtti politikai helyzetről Egyiptomban. A forradalom után kinyilatkoztattuk azokat az elveket, amelyek kifejezik a nép régi óhajait: 1. A gyarmatosítás és a gyarmatosító ügynökség felszámolását; 2. a feudalizmus felszámolását; ő. megszüntetni a tőke uralmát a kormány fölött; 4. megteremteni a szociális igazságszolgáltatás alapját; 5. erős nemzeti hadsereget létesíteni; 6. új és tiszta demokráciát bevezetni. A népet egyesíteni tudtuk a forradalom elveinek megvalósítására. Ezután kezdődött a brit gyarmatosítás elleni harc. Egyiptom elutasította ä gyarmatosítás új formáit 1953-ban tárgyalásokat kezdtünk az angolokkal. 1954-ben sikerült egyezményt elérnünk. Az angolok először azt kívánták, líogy 25 évre szóló paktumot kössünk velük. Ezt a javaslatot elutasítottuk, és nyíltan kijelentettük, hogy ez a gyarmatosítás új formája. Az angolok a közép-keleti .védelmi szervezet megteremtéséről beszéltek. Ha egyáltalán szükség van védelmi szervezetre, nézetünk szerint kell, hogy e szervezet az ezen a területen élő nemzetek kezdeményezésének eredményeként jöjjön létre anélkül, hogy részt venne benne bármelyik nagyhatalom. Mi az arab országok kollektív biztonsági szerződésén alapuló védelmi szervezet létesítésére gondoltunk. Elutasítottuk a Nagy-Britanniával való szerződést, megegyezést értünk el a brit csapatok kivonásáról. Az egyezmény aláírása után Éden brit miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken Eden állást foglalt amellett, hogy Nagy-Britannia az arab országokkal együtt részt vegyen e terület védelmében. Megmondottam neki, hogy mi kizárólag az arab országok paktuma mellett foglalunk állást. Ha sor kerül valamilyen agreszszióra, segítségért folyamodunk. Eden természetesen orosz agresszióra gondolt. Azt válaszoltam neki, ha megtámadnak bennünket az oroszok, segítséget kérünk önöktől, ha pedig önök támadnak meg bennünket, Oroszországtól kérünk segítséget. Megkérdeztem tőle, szándékukban áll-e megtámadni bennünket, szándékoznak-e agressziót elkövetni ellenünk. Azt válaszolta, hogy ez kizárt dolog és csupán orosz agresszió lehetséges. Ezért azt mondottam neki, hogy abban az esetben Nagy-Britanniától kérünk segítséget. Ma, egy év múltán mindenki " előtt világos, hogy az agressziót a britek követték el. Az egyiptomi külpolitika alapelvei Mindig azt hirdettük, hogy független Egyiptomot akarunk létesíteni. Elveinket kinyilatkoztattuk Bandungban. Külpolitikánk alapelvei a következők: 1. Az aktív együttélés; 2. minden országnak joga van védelme biztosítására anélkül, hogy a nagy államok eszközévé válnék; 3. minden országnak joga van szabadon megválasztani az áliamvezetés politikai és gazdasági formáit. Elhatároztuk, hogy független népgazdaságot építünk ki minden ember életszínvonalának emelése céljából. Nagy nehézségekbe ütközünk azonban, mert gazdaságunkat teljes mértékben Nagy-Britannia uralta. 1955-ben Nagy-Britannia megtagadta a fegyverszállítást országunknak, ha nem egyezünk bele politikai feltételeibe. Ezek a feltételek azt kötötték kí hogy ne foglaljunk állást a bagdadi paktummal szemben és hogy kössünk szerződést Nagy-Britanniával. o J szö 1956. december 29. Elutasítottuk Nagy-Britannia feltételeit, Nagy-Britannia pedig nem volt hajlandó fegyvert szállítani nekünk. Franciaország ekkor fegyvert kezdett szállítani Izraelnek. Azt mondották nekünk, hogy védekezésül Izraellel szemben szerződést kell kötnünk Nagy-Britanniával. A fegyverszállítmányok monopoljoga volt Nagy-Britannia politikájának egyik legfontosabb tényezője ebben a térségben. Nagy-Britannia ezt felhasználta arra, hogy nyomást gyakoroljon az arab országokra, hogy rákényszerítse őket a katonai szerződésekben való részvételre. Az Egyiptom és Izrael közötti incidensek szaporodni kezdtek. Tudatában voltunk a veszélynek és fegyverszállítmányokat kértünk a Szovjetuniótól. A Szovjetunió segítségünkre volt e válság legyűrésében azáltal, hogy fegyvereket szállított nekünk minden feltétel nélkül. Ez a fegyverszállítmányok brit monopóliumának végét jelentette. A népgazdaság megszilárdítására irányuló törekvésünk Ezután megkezdtük népgazdaságunk szilárdítását. A lakosság száma növekedésének problémája előtt állunk. Az évi szaporulat 4 százalékot tesz ki. Ez további nehézségeket okoz. Célunk, hogy tovább bővítsük mind a mezőgazdasági, mind pedig az ipari termelést. Óriási hiányt jelent, hogy kevés a vízi-energiaforrásunk. Igy keletkezett az a gondolat, hogy magas gátat építünk a Földközi-tengerbe folyó víz felhasználása céljából. 1953 óta tárgyaltunk a Nemzetközi Bankkal e gátépítés fejlesztése és pénzelése céljából. 1956 februárjában a bankkal megegyezést kötöttünk 200 millió dollár összegű kölcsön kérdésében azzal a feltétellel, hogy NagyBritannia és Amerika 70 millió dollár összegű kölcsönt nyújt. Ezt a megegyezést hosszas tárgyalások után kötöttük, mert a Nemzeti Bank csökönyösen kitartott bizonyos feltételek mellett. Legfőbb feltétele az volt, hogy a banknak joga legyen ellenőrizni gazdaságunkat és megszabni gazdasági fejlődésünk irányát. 1956 júliusában részt vettem a Tito marsallal és Nehru úrral tartott értekezleten Brioni szigetén. Rögtön utána Amerika, Nagy-Britannia és a Nemzetközi Bank nyilatkozatot tett közzé arról, hogy visszavonják kölcsön- és segélynyújtási Ígéretüket. Ezt azzal indokolták, hogy gazdaságunk állítólag nem statni. Fő energiaforrásaink többségét külföldi tőke aknázza ki. A Szuezi-csatorna, amelyet egyiptomiak egyiptomi területen építettek, teljesen Idegen kézben volt. Azelőtt a Szuezi Csatorna Társaság részvényeinek 44 százaléka volt birtokunkban, de ezekat a részvényeket magához ragadta a brit kormány és csupán 4 millió fontot fizetett nekünk értük. A Szuezi-csatornából befolyó bevételek évi 34 millió fontot tettek ki. Ebből 18 millió font a csatorna Uzembentartásának költségeire folyt, a fennmaradó 16 milliót a részvények tulajdonosai osztották fel egymás között. Tudatára ébredtünk, hogy ezt a 16 milliót felhasználhatnánk a magas gát építésének, valamint más gazdasági tervek megvalósításának pénzelésére. Elhatároztuk a Szuezi Csatorna Társaság államosítását. Nagy-Britannia és Franciaország ezt ürügyül használta fel arra, hogy szakítson Egyiptom mai rendszerével és véget vessen azoknak a nehézségeknek, amelyekbe a KözelKeleten ütközött. A további fejlemények ismeretesek önök előtt. Az imperialisták nem tettek le agresszív szándékaikról Nagy-Britannia és Franciaország felhasználták és fel fogják használni Izraelt Egyiptom és az arab országok ellen. Nem egyszer kijelentettük, hogy nincs semmilyen agresszív szárídékunk Izrael ellen. Erősek akarunk lenni, hogy védekezhessünk Izrael hódító törekvéseivel szemben, mert Izrael azt hiszi, hogy országának a Nílustól az Eufrátesig kell elterülnie. Nasszer elnök válaszai az újságírók kérdéseire Arra a kérdésre, milyen újabb lépéseket kellene tenni a közel-keleti feszültség enyhítésére, az elnök a következőket válaszolta: Az első lépést a gyarmati hatalmaknak kell megtenniök. El kell ismerniük az e térségben élő nemzetek függetlenségét és szabadságát. Meg kell szüntetniük beavatkozásukat más államok belügyeibe. Ez a térség azoké a nemzeteké, amelyek itt élnek. Egy másik momentum az izraeli probléma, amelynek két fő tényezője van. Az első a határkérdés, a második a palesztíniai menekültek kérdése. Palesztina egy millió lakosát kiűzték otthonából és megfosztották vagyonától. E probléma megoldása érdekében a palesztíniai araboknak vissza kell adni jogaikat. A Szuezi-csatorna kérdése azonban továbbra is a feszültség egyik fő oka. Nasszer elnöknek ezután feltették a következő kérdést: Nézete szerint milyen következtetéseket kell levonniok az arab országoknak abból a tényből, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael agressziót követtek el Egyiptom ellen. Az elnök ezt válaszolta: Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael Egyiptom ellen elkövetett agressziójából több következtetést kell levonni. Az első következtetés, amelyet nemcsak az arab országoknak, hanem az egész világnak kell levonnia, az, hogy Izrael a gyarmati rendszer és a gyarmatosítók szándékait megvalósító ügynökség. A gyarmati hatalmak Izraelt mindig fel fogják használni terveik megvalósítására. A második következtetés az, hogy mindegyik arab ország megértette: nem létezhet egyidejűleg gyarmati rendszer és függetlenség. ) A harmadik következtetés: mindenki előtt világos, hogy a gyarmati rendszernek, mint katonai erőnek veszélye csökken. A világ nem engedi meg, hogy katonai erőt alkalmazzon. Egy további következtetés az, hogy a gyarmati rendszer ennek ellenére megkísérli céljai megvalósítását összeesküvések és fondorlatok útján, mint például Szíriában. Azelőtt az orosz agresszió veszélyéről terjesztettek híreket. Bennünket azonban Nagy-Britannia támadott meg. Ezen agresszió után a valamennyi országgal való együttműködés még szilárdabb gyökereket eresztett a népek tudatában. Ez az agresszió főleg azt eredményezte, hogy az arab nacionalizmus megmutatta erejét. Az arabok egysége és együttműködése biztosította a győzelmet. Számos eredmény még megmutatkozik a jövő évben. Egy további kérdés: Elnök úr, megmondanáe röviden, milyen kilátások varrnak a Szuezi-csatorna hajóforgalmának mielőbbi megindítására és a szuezi kérdés megoldására? Nasszer elnök a következőket válaszolta: Megegyeztünk, hogy a csatorna megtisztogatását a brit-francia és izraeli csapátok Egyiptomból való végleges visszavonása után kezdjük meg. Elutasítottuk azt, hogy a britek és franciák részt vegyenek a csatorna szabaddátételében az egyiptomi nép mert nem tűrd, hogy ezekben a munkálatokban részt vegyenek az angolok és a franciák. Ebben az esetben incidensekre kerülhetne sor. Ami a szuezi probléma megoldását illeti, a nemzetközi együttműködés mellett foglalunk állást, de ellenzünk bármilyen fennhatóságot, legyen az akár a „nemzetközi igazgatás" leple alatt. A nemzetközi igazgatás és ellenőrzés a gyarmati rendszer új formáját — a kollektív kolonializmust jelentené. Nasszer elnöknek továbbá feltették a kérdést, hogy az egyiptomi kormány nézete szerint milyen intézkedéseket kell tenni az agresszió következményeinek legrövidebb időn belül való kiküszöbölésére. Nasszer elnök azt válaszolta, hogy Nagy-Britannia és Franciaország gazdasági nyomással kísérlik meg aláásni Egyiptom gazdaságát. Igyekszünk e nehézségeket más országokkal való gazdasági kapcsolataink kibővítése útján leküzdeni — mondotta Nasszer. A beszélgetés végén Nasszer elnök többek között kijelentette: Ogy vélem, hogy a Szovjetunió és Egyiptom közötti jó kapcsolatok segítségünkre lesz nek Egyiptom gazdaságának fejlesztésében. Nasszer elnök üzenete a szovjet népnek Nasszer elnök a beszélgetés befejezése után annak az óhajának adott kifejezést, hogy a moszkvai rádió útján tolmácsolhassa üzenetét a szovjet nép hez. Az üzenetet hanglemezre vették fel: „Elek ezzel az alkalommal, hogy ki fejezzem az egyiptomi nép köszönetét a szovjet népnek azért a támogatásért, amelyben Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael agressziója idejében részesítette Egyiptomot. Ennek az agreszsziónak célja az volt, hogy megszállják Egyiptomot, megfosszák szabadságától és szuverenitásától. Az egyiptomi nép nagyra becsüli azt a támogatást, amelyben a szovjet nép részesítette. Ez a szovjet—egyiptomi barátság egyik tényezője és szeretném, ha ez a barátság szüntelenül fejlődnék és szilárdulna. Egyúttal felhasználom ezt az alkalmat, hogy boldogságot és virulást kívánjak a szovjet népnek az új esztendőben". Változások az 1957. évi jugoszláv tervben Belgrád (CTK) — Amint ismeretes, a Jugoszláv Szövetségi Népi Szkupstinában december 26-án folytatták az életszínvonal kérdéseinek vitáját. Ezzel tulajdonképpen felújították a jövő évi társadalmi terv javaslatának vitáját, amely eredetileg december 7-én befejeződött. Eközben a jugoszláv kormány kidolgozta a terv végleges javaslatát, amely több változtatást tartalmaz. Igy például 24 milliárd dinárral csökkentették a nagy beruházások feltételezett terjedelmét. Ez a csökkentés főképp az ipart érinti. Ezzel szemben egyes szakok, elsősorban a földmüvelés, az építészet és a közlekedés nagyobb összegekkel fog rendelkezni. Az ipari termelés fokozását az eredetileg megállapított 15 százalék helyett 13 százalékra tervezik. Ez a változtatás a beruházási termelés hátrányára valósul meg; a közszükségleti cikkek gyártása az eredeti feltételezett 11 százalékos emelkedés színvonalán marad. Marian Brecelj jugoszláv kereskedelmi államtitkár a vita során kijelentette, hogy a kész gyártmányok behozatala a jövő évben az idei behozatalhoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedik. Emelkedik továbbá egyes élelmiszerek behozatala is, ezzel szemben a mezőgazdasági termények kivitele csökken. Mijalko Todorovics, a Szövetségi Végrehajtő Tanács tagja a szkupstinában folytatott vita során azt mondotta, hogy az életszínvonal emelésének kérdése feltételezi mind a termelés strukturális megváltoztatását, mind a gazdasági rendszer átalakítását A Tanjug hírügynökség közlésé

5 szerint ezzel kapcsolatban betiltották a liszt, zsír, vaj, marhafaggyú, a cukor, szárított tej és más élelmiszerek kivitelét. Ezenkívül beszüntették a szén, kőolaj, egyes kohászati készít-, mények, vegyi gyártmányok, bór, papír és kátránypapír kivitelét. Más árunál sem zárják ki az esetleges korlátozásokat. Mindez — hangzik a jugoszláv hírügynökség tudósítása — a hazai piac szükségleteivel összhangban történik. Ami a jugoszláv ipar beruházásait illeti, ismeretes, hogy ezek jelenleg elsősorban külföldi forrásokból történnek. Igy például a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság nagyon előnyös hitelét használják fel a montenegrói nagy alumíniumkombinát építéséhez. A jugoszláv kormány hasonló beruházási hiteleket másutt is törekszik szerezni. Az élelmiszerek és mezőgazdasági termények terén az új intézkedések célja az, hogy elősegítsék a hazai piac árszilárdítását. Éppen az effajta árunál nyilvánulnak meg áremelkedési irányzatok. Ezzel kapcsolatban kell értelmezni a mezőgazdasági fokozott beruházásokat is, amelynek termelékenysége még mindig alacsony fokon áll. A Bolgár Népköztársaság napi gyűlésének ülése Szófia, (ČTK) — Szófiában december 27-én kezdődött a Bolgár Népköztársaság népi gyűlésének VIII. rendkívüli ülésszaka. A napirend eiső pontja az 1957. évre szóló állami gazdasági terv törvényjavaslata. A napirend első pontjához Georgi Csankov, a Minisztertanács elnökének első helyettese és az Állami Tervbizottság elnöke mondott beszámolót. Hangsúlyozta, hogy az 1957. évi gazdasági terv javaslatában tekintetbe vették az ország reális lehetőségeit a további gazdasági és kulturális építésben, amelvben továbbra is Bulgária iparosításának fejlesztése a fő feladat. 1957-ben több mint 120 000 tonna hengerelt árut, több mint 108 000 tonna szíjies fémet, több mint 2700 millió kWh viflanyenerqiát és mintegy 11 m'l. tonna szenet fognak termelni. A könnyűipar a népgazdaságnak mintegy 148 millió méter gyapotszövetet, 12 600 000 méter gyapjúszövetet, mintegy 6 millió méter selyemszövetet és mintegy 15 millió pár cipőt ad. A terv javaslatában feltételezett termelési színvonal teljes mértékben biztosítja a népgazdaság, az otthoni piac és a kivitel szükségleteit. A nehézipar terén, amely az ipari termelés teljes terjedelmének 44.3 százalékát teszi ki, Bulgáriának nem kell fejlesztenie valamennyi ágazatot, mert mint a szocialista tábor Megkezdték a Szuezi-csatorna szabaddátételét Port Said. (ČTK) — Mahmud Junisz, a Szuezi-csatorna igazgatására alakult egyiptomi hivatal igazgatója december 26-án este bejelentette, hogy megkezdték a Szuezi-csatorna szabaddátételére irányuló munkálatokat. Junisz rámutatott, hogy e munkálatokat egyidejűleg kezdték Izmailban és Szuezben. Elsősorban a kisebb hajóroncsokat emelik ki. Egyiptom csupán az ENSZ-el hajlandó tárgyalni Szuezről Kairó (ČTK) — Az egyiptomi kormány szóvivője szerdán kijelentette, hogy Egyiptom a SZuezl-csatornáról nem fog tárgyalni Nagy-Britanniával és Franciaországgal. Az ; egyiptomi kormány kizárólag az Egyesült Nemzetek Szervezetével tárgyal a Szuezicsatornáról. * * * New York (ČTK) — Az Egyiptomi Köztársaság washingtoni nagykövetsége nyilatkozatot tett közzé, amelyben hangsúlyozza, hogy „Egyiptom nem gördít semmi akadályt az ENSZ képviselőinek útjába, akik jelenleg Egyiptommal együttműködnek a Szuezi-csatorna szabaddátételében". 1957-BEN a Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából a levéltári dolgozók egy érdekes könyvet adnak ki, amely felöleli V. I. Lenin egész forradalmi tevékenységét az 1917-es évben. (ČTK) PÁRIZSBAN 1957. január 1-től a párizsi városi igazgatás által a legutóbbi tíz év során felépített házakban 10 százalékkal felemelik a lakbért. A l'Humanité ehhez hozzáfűzi, hogy ez a lakbéremelés olyan polgárok jelentős számát sújtja, akik már enélkül is szükséget szenvedtek. A lakbéremelés jelentősen kihat majd az életszínvonal csökkenésére. (ČTK). tagja, teljes mértékben támaszkodhat' a többi szocialista ország sokoldalú kölcsönös segítségére és együttműködésére. , Csankov a bolgár mezőgazdaság fejlődéséről kijelentette, hogy valamennyi megmunkált földnek 79 százaléka van már a szövetkezetek és állami gazdaságok kezén. Avégből, hogy fedezhessék a mezőgazdasági termények szükségleteit, a terv feltételezi, hogy 1957-ben legalább' 2 700 000 tonna gabonát, 81000 tonna dohányt, 400 000 tonna húst, 940 millió liter tejet és 900 millió tojást termelnek. Az 1952 évhez viszonyítva az 1957. évi gazdasági terv sikeres teljesítése révén a munkások és hivatalnokok reálbérei és a földművesek ieáljövedelme 60 százalékkal emelkednek. Csankov rámutatott továbbá arra, hogy a beruházások teljes terjedelme az 1956." évhez viszonítva a jövő évben esökken. Befejezik több üzem, gyár és villanyerőmü építését. Csankov kijelentette, nem szükséges sok új építményt felépíteni, hanem ki kell használni a népgazdaság azon ágazatainak eszközeit, ahol ezek" az eszközök a legközelebbi időben a legnagyobb gazdasági hasznot nyújtják. G. Csankov beszéde befejező részében hangsúlyozta annak a gazdasági segítségnek óriási jelentőségét, amelyet a szocialista tábor országai nyújtanak Bulgáriának. Port Said a legmagasabb jordán kitüntetésben részesül hősiességéért Kairó, (ČTK) — December 27-én Ammanból háromtagú külön küldöttség érkezett repülőgépen Kairóba Husszein, Jordánia királyának megbízásából, hogy Nasszer elnöknek átadja a király üzenetét. A küldöttség, amelyet Bahdzsat Talhuni, a királyi iroda vezetője vezet, a jordán király nevében Port Said városának átadja a legmagasabb jordán kitüntetést, elismerésül azért a hősi ellenállásért, amelyet a város a britfrancia inváziós erőkkel szemben tanúsított. Kihallgatták a szíriai államellenes összeesküvőket Damaszkusz. (ČTK) — December 26-án Damaszkuszban megkezdődött az államellenes összeesküvés 47 részvevőjének elózetes kihallgatása. A letartóztatott összeesküvők között van Sisakli volt szíriai diktátor, 8 képviselő és több magasrangú tiszt. A vádlottakat észak- és dél-szíriai központokból irányított államellenes összeesküvéssel, valamint a jelenlegi kormány megdöntésére irányuló szándékkal vádolják. Az összeesküvők Munir Adzslani volt iskola- és igazságügyminisztert akarták a miniszterelnöki székbe helyezni. Az összeesküvők terve szerint Adzslani azonnal miniszterelnökké való kinevezése után segítségül hívta volna az iraki hadsereget, „a normális viszonyok helyreállítására Szíriában". Ezáltal lehetővé tette volna Iraknak, hogy hatalmába kerítse Szíriát. Az államügyész egyben vádat emelt a damaszkuszi iraki nagykövetség ellen azért, mert katonai beosztottja utján segítette az összeskü . ,'iket. Az összeesküvők elleni bűnper a jövő év januárjában kezdődik.