Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-29 / 362. szám, szombat

Az öreg Rácz nehézkesen eresz/l kedett az asztal melletti falócára. Kerekded, de már as?ott arcán elmélyítette a redöket a derekában nyüailó fájdalom. Már néhány napja köszvény kínozta. Felesége, a jóságos arcú apró öregasszony szánakozva nézett öregjére. Milyen ember volt még egy évvel ezelőtt — gondolta, de nem szólt egy szót sem. Nem akarta férje érzékeny pontját érinteni, aki — bár Stérte már a hetvenedik évet — nem szívesen ismerte be, hogy az idő eljárt felette. Most is bosszantotta, hogy az asszony figyeli, mint igyekszik legyűrni tehetetlenségét, s inneriüten ráförmedt: — Mit nézel úgy rám, ma már jobban érzem magam... De hol van a Józsi? Az öregasszony zavartan fordította el a fejét, mintha nem lenne kedvére a válasz. — A szövetkezetbe ment — felelte csendesen. Az öreg felsőteste megrándult, s az arca elvörösödött az indulattól. — Mit keres ott, hiszen nem szövetkezeti tag! Es Ju'is? — Az is vele ment — mondotta Ráczné, de még mindig nem nézett az öreg szemébe. Feszült csend nehezedett közéjük. Kis idő mú'va azonban kitört az öreg. — Julis beszélte rá. — Józsit nem kell rábeszélni — fordult most már szembe férjével az öregasszony, s gyengefényü szemeiben dacos elszántság vibrált. Az öreget még jobban felbőszítette fe'esége válasza, s öklével rácsapott az asztalra. — Semmije sem volt... semmit sem hozott magával és most azt akarja, hogy a mi fiunJcnak se legyen semmije. Húzza Jó~iit a szövetkezetbe, de abból semmi sem lesz, mert még itt vagyok én is és ha Józsi nem műveli meg a földet, majd megdolgozom én — emelte fel gőgösen a fejét az öreg. Az öregasszony fanyarul elmosolyodott. — Megművelsz 'íz hektár földet, s amellett az állatoknak is gondját viseled? Nem vagy már fiatal, István — lágyult el az asszony szava. — Hogy öreg vagyok? Hisz ha megfogom az ekeszarvát, különb barázdát szántok, mint az ö híres traktoruk — heveskedett az öreg. Meg • feledkezett a reumáról és fel akart ugrani. A hirtelen mozdulattól azonban éles nyilallás hasított derekába, amitől erőtlenül zuhant vissza a padra. Jó idő telt el, amíg magához tért, mégis elintette magától a megriadt asszonyt, aki közben hozzáfutott, mert valaki kopogott az ajtón és nem akarta, hogy az illető lássa férje gyengeségét. Magas, közepes korú, kissé hajlott hátú, sovány férfi lépett a szobába. Arca nyájas volt, de lapos homloka alatt apró, alattomos szemek csillogtak. — Ülj le Imre — mutatott az öreg egy közeli székre, miután fogadta az újonnan érkezett köszönését. Az öregasszony ellenséges pillán • tással mérte végig a vendéget, s kissé távolabb húzódott az asztaltól. \ jyocskor Balázs Imre, a falu r\ egyik leggazdagabb embere -*-' mindjárt az asztal mellé telepedett. Rácnénak azonban nem volt ínyére a dolog. Jobb szerette volna, ha a vendég máris tovább áll, ezért megkérdezte tőle: — Hát te nem mégy a szövetkezetesek gyűlésére? — Igazán nem érdekel — felelte az hanyagul. Ez még jobban ingerelte az idős asszonyt. — Hiszen szövetkezeti tag vagy, vagy nem? — vetette Imre szemére. Az öreg megszakította kettőjük vitáját. — Mondd csak Imre, mi újság van a szövetkezetben? — kérdezte. — Mi lehetne. Gondolja talán, hogy tudnak vezetni nagy gazdaságot olyan emberek, akik azelőtt nadrágszíjparcellákon gazdálkodtak? Mindenki szívesen elódalogna onnan, — jegyezte meg Imre ellenséges hangon. — Hát te miért nem sietsz kilépni, ha olyan rossz a szövetkezetben? — csipelődött Ráczné. Bocskor Balázs Imre szája a füléig nyúlt a vigyorgástól. — En ott megtalálom a számításomat ... Az egyre élesedő párbeszéd annyira lekötötte figyelmüket, hogy észre sem vették a léptek zaját a konyhában. Csak akkor figyeltek az ajtó felé, amikor Józsi lépett a szobába, Julistól követve. A fiatal Rácz meghallotta Imre hencegő szavait. Julisnak csaknem elállt a lélegzete, mert megérezte, hogy kitör a vihar. — Kit keresel itt Imre? — förmedt Józsi köszönés nélkül a kulákra. — Tán tőled kellene megkérdezni, mit kerestél a szövetkezeti gyűlésen, vagy nem? — mérgeskedett az öreg j — Ott voltam, ahol minden dolgozó parasztnak a helye — vágott vissza' Józsi. — Mit évődtök — csendesítette őket I KULTURÁLIS HÍREK Irta : Miklya János az öregasszony. De a veszekedést már nem tudta megakadályozni, mert az öreg szavai felbátorították Imrét, aki szemtelenül megjegyezte: — Inkább az apád kérdezheti tőlem, miért jöttem ide. — Ogy van, itt csak én kérdezhetek, én vagyok az úr ebben a házban — lármázott az öreg. — A föld is az enyém, nélkülem semmit sem tehetsz. A p ja szavai mélyen érintették /i Józsit, de pillantása édesanyjára tévedt, aki úgy remegett a félelemtől, mint egy kis madárka a hóviharban. Nem akarta őt kínozni, mérsékelte magát. — Beszélgettünk mi már a szövetkezetről apám, és jól emlékszem, hogy nem volt ellene. Tetszett magának is, hogy ott az emberek a nagy táblákon kevesebbet küszködnek és mégis többet érnek el, mert a gépek segítik dik a szobaajtó, kétségbeesetten fordult a férjéhez. - Mit tettél?! Az öreg megdöbbent. Látta, hogy elhamarkodta a dolgot. Szerette a fiát s gyermekeit, a menyét is becsülte, csak az utóbbi időben fordult ellene. Fejét két tenyere közé ejtve, üres tekintettel nézett maga elé. Bocskor Balázs Imre tanácstalanul emelkedett fel a székről, de nem nagyon sietett távozni. Erezte, hogy vesztett. — Menj, Imre — csattant az öregasszony hangja, melyet az indulat tett erélyessé. — Menj Imre, mert kiseprűzlek — ismételte, amikor látta, hogy a kellemetlen vendég még mindig nem mozdul. Az asszony szavára az öreg is felemelte a fejét, felső teste kiegyenesedett s haragosan villogtak szemei, amint Imrére nézett. Lassú, de határozott mozdulattal az ajtóra mutatott. a villanyt. Ekkor már ki is nyílt a = szobaajtó és Józsi meg a tömzsi Éne- = kes Mihály, a szövetkezet elnöke lé- s pett a szobába. A vendég szívélyesen E A Szovjetunióban a dokumentumkezet fogott az öregekkel. ŕ filmek központi műtermében elké— Örülök, hogy meggondolta ma- E szült „A Szíriai Köztársaság elnöke gát, Rácz bácsi — kezdte Énekes Mi- z. a Szovjetunióban" című színes dohály hosszabb bevezetés nélkül. = kumentumfilm Kuatli elnök látogatá— Lassabban a testtel öcsém, még H sáról. lesz egy-két kérdésem hozzád... de = A szlovák Tudományos Akadémia ülj le. Anyjuk, adj széket — rendelš nyitrai régészeti intézetének kezde kezett az öreg. Ráczné úgy libbent ~ munkájukat. Csák azóta változtatta meg magatartását, amióta Imre idejár. De ne felejtse el, hogy a magam ügyében én döntök. Bocskor Balázs Imre szólni akart, de az öreg megelőzte. — Az én apámnak is jó volt úgy, ahogyan volt, nálam és nálad sem lesz másképp... Az öregasszony a szavába vágott. — Ne beszélj így István, apád még mécsest égetett, mi meg már villanyt, apád kézzel vetett, mi vetőgéppel... — Édesapám is belépett a szövetkezetbe — kapcsolódott a vitába Julis bátortalanul. De inkább hallgatott volna. — A koldusnak nincs mit vesztenie — torkolta le a fiatálasszonyt az öreg, majd hozzátette: — de Józsinak van... Imre elégedetten vigyorgott. Józsi figyelmeztetően nézett apjára. — Apám, Julis a feleségem! — Ha százszor is a feleséged, nem akarom látni, mert rábeszélt téged. — Ügy — nyújtotta el a szót Józsi, majd határozott hangon folytatta: — Akkor engem sem fognak ebben a házban látni. — Hirtelen megfordult és az ajtó felé indult. Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és két nevető gyermek robbant be a szobába, a kétéves Józsika és az ötéves Juliska. A fiú öregapjához, a kislány nagyanyjához futott. Józsi azonban megragadta a gyermekek kezét és kifelé húzta őket a szobából. — Józsi, Juliska — sikoltott utánuk a szerencsétlen öregasszony és amikor látta, hogy a távozók után becsukóA szobába észrevétlenül belopakodott az est. Az asszony szótlanul nekilátott a tálalásnak. Csak két tányért tett az asztalra. Elsírta magát, mert eszébe jutott, hogy különösen így vasárnap az egész család együtt szokott ülni az asztalhoz. Hosszú éveken át nem volt baj. A szövetkezetről is értelmesen elbeszélgetett az öreg a fiáoreg. Raczne ugy uuucu = mén

yezésére megkezdődtek az ásatási a szék után. mint valami menyecske, - mu

n.

kálato

k Alsó-Kysuca vidéKén, ahoi látszott rajta, hogy szívesen latot t $ értékes ré

gészett leietekre bukkantak. V

m- Mindemé tisztában akarok lenA R

i?

ába

n' Szovjet-Lettország fővárt. Józsi ugyan magyarázta már a = vsában nagy s.kerrel vendégszerepel-. dolgot, de tőled is szeretnék egyet- E tek a Sa

n9

h

a* SzInhá

z művészei. , mást hallani, mert nem kis dolog, ha~ A nyitrai Kerüieti Színház drámai az ember 10 hektár földet, négy te- = együttese a žilinai Peter Jilemnický henet, s egypár kocát ad a szövet ke- = Színházban és a martini Hadseregzctbe. — színházban előadta Július Zeyer RaAz elnök és Józsi figyelmesen hallž duz és Mahuliena című mesedrámáját. gatták az öreget és amikor elhallga- E A „Československý spisovateľ' tott, Énekes Mihály válaszolt. E Könyvkiadó január elején sajtó alá — Bizony nem kis szó, amit monE bocsátja Ludvík Aškenázy Az elradott, de ne felejtse el, hogy mihelyt E bolt hold című meséjét. belép a szövetkezetbe. 2000 hektárosa Leningrádban ünnepélyes keretek gépesített nagy gazdaságnak lesz = között emlékeztek meg N. A. Nyeegyik tulajdonosa. Megtanultunk mar — kraszov, a nagy orosz költő születénagyban gazdálkodni. Voltak és ma is = sének 135. évfordulójáról. előfordulnak még hibák, azokat las--z Frantiäek RachHk Me

h ,

r6 A vi

r_ tan. de biztosan kiküszöböljük. Bocs- - radat órája címmel üj történelmi r

e_ kor BalazsImrének is a kormere nez- . ^ M A tá át a huszitakorbó

í tu

r*< "]

e

rl ~ am

mÍ.

t

uf{

a ~ a ""'-merítő regényt a Mladá fronta könyvvetkezet takarmanykeszletevel spefru= kiad6 je

l*

n

t/

ti me

g. u • u t >„ oi - Lün Da-Ce. A realizmus problémá- Hagyjuk ezt -intette le az el- . klasszikus irodalomban JZ ZfJX

E címmel cikket írt a Venjibao című érintette, hogy nemreg meg Imre volt. kín

g. _ a tanacsadoja. s r - Ide figyelj, Mihály. - terelte= A Nemzeti Műszaki Muzeumban másra a szót, - te még fiatal vagy. = Bedrich Feuerstein tragikus halálának könnyebben megszokod az új dolgo- - 20. évfordulója alkalmából kiállítás kat, én azonban már öreg vagyok, ná- = ny

!I

t meg, mely a kiváló építőművész lam az már lassabban megy. Ogy = életművét szemlélteti. gondolom, a szövetkezetben az ember E A Lengyelországban letelepedett nem olyan szabad, mint amikor saját E csehek és szlovákok kezdeményezésékezére gazdálkodik. Akkor kél vagy E re Csehszlovák Szociális és Kultúrfekszik, amikor ő akarja. A szövet- E társaság alakul, mely védnökséget kezetben azonban igazodni kell az ot- E gyakorol a lengyelországi cseh és tani rendhez... — szlovák iskolák, kultúregyüttesek, T~)áczné megszeppent. Még majd = könyvtárak és klubok felett és íoľť visszalép elhatározásától. Sie- = lyóiratot indit. 1 1 tett kiigazítani az öreget. = A háború után létesült tallini film- Ne beszélj már a világba István, = stúdió hat játékfilmet és három röhát nem a jószág kényszerit-e, hogy r vi

d művészi filmet, 52 dokumentumkorán kelj és nem annak kedvéért z filmet és 392 képes híradót alkotott fekszel le későn? Sose vártad meg E fennállása óta. Észt nyelvre 126 jáidehaza a felkelő napot, amikor vetni E tékfilmet szinkronizált. kellett és sosem talált idehaza az= 1957. március 1-től április végéig á alkony amikor dolog volt a mezőn. = köztársaság minden ke

rületében meg- Nicsak - mordult fel az oreg = tartjäk a népi fi

hnegyetem kilencedik —, milyen jól tudja mondani — pü- = év

f.

olvamá

t lant ott az asszonyra, de tekintetez. „ .. ,.. , ,. , nem volt haragos. Az elnök helyeslően = V^soban nemzetközi artistaverseny bólintott - v

0'

t- A

z aranyérmet a Szovjetunió Al- A munka parancsol, Rácz &ácsí.E

lam

i Cirkusza, az ezüstérmet az NDK De gondolkozott-e már azon, hogy a- artistái,.a bronzérmét pedig a kínai szövetkezetben mégis kevesebb van art

l,

stá

k érdemelték ki. A csehszlovák belőle. Volt-e néhány röpke órán kí- - '^el artistak a negyedik és otővül pihenése hétköznap - ünnepnap, * ?

l

k helyen osztoznak. A hatodik hevolt a feleségének, Józsinak? Alig hí = 8 ^^ a hetedl

k ,

!}®

lyet pe

d'

9 szem. És mégsem sikerült minden* a magyar artisták szerezték meg. munkát idejében elvégezni. Egyszer E A brnói dramai színház bemutatta itt, máskor ott nem jött ki a lépés. E I

v° Vojnovics, a száz évvel ezelőtt ôtyipoilcLg, dala Szívem zászlaját égre emelem s bátor szóval kikiáltom; zordon harcban, bomlott derűben megszületett az én világom. Furcsa erők csalták ezt létre, keservbe bújtatott napok, magammal vívott zord csaták idézték azt, hogy itt vagyok. Végig hahózom e zajos keletet s egy fenyves völgyben fölbukkan dalom, ahol a szívek majd összeforrnak, mert Egyvilágról zeng a himnuszom. val. De azt az Imrét az ördög hozta ] — A szövetkezetben az embe

r a s született horvát drámaíró Napéj'•>- ' mezei csoportban dolgozik, vagy az ~ egyenlőség című darabját. állattenyésztésben. Egy munkát vé- 5 Az Üj Kína sajtóügynökség jelentéhez, olyat, amihez legjobb tehetsége, = se szerint Belső Mongólia autonóm kedve van és azért egyre jobban tő- = területén az idén 3 730 000 mongol kéletesítheti magát benne. Amikor el- E nyelvű könyvpéldányt adtak ki, tehát végzi feladatát, a többitől nyugta van. E tízszerte többet, mint tavaly. Az öreg rábólintott és a belépésit \ brnói Mrštík-testvérek Színháza nyilatkozat után nyúlt. Az öregasszony E előadta Brecht: Puntila úr és szolgája közelebb hajolt hozzá. = Matti c{

mű darabját. - Ne aggódj öregem én nem félek = A Sm

etana-vonósnégyes művészköra szövetkezettől - batontotta = útra az US

A.

ba é

s Kanadába utazik. - Eriggy mar odább, akadalyozol z A Smetana-vonsónégyesen kívül a nl ľ f J , Z ar

c£ £ Cseh Filharmónia kamaraegyüttese is Lr\nttn

V'ZVJ- '"hITZT b

e' i vendégszerepelni fog 1957-ben a két ?T^ét\«et?e.

a tmtM

a' a

Z'| országban... Eddig 26 hangversenyre ŕ . . . . , S kaptak ajánlatot. — Es mi lesz a hazzal, meg a= „..^ „ . , _ .. kerttel - nézett az elnökre, - Azt E S

z" Rihtyer prágal I^

og

aí

áf

a lde_ nem kell beadni' = i

é

n hanglemezre vették Schumann - Nem, a kert is marad, mert nemi fantasztikus darabok című művét vanagyobb a területe a megengedettnél = 1 amint Sosztakovics hat előjátékát es - felelte az elnök határozottan, majd E fiáját Rihtyer előadásában. hozzátette. — A háztáji gazdaságban

E A hanglemezgyártó üzemek a katarthat egy fejőstehenet, egy-két hí- E rácsonyi ünnepek alkalmából hanglezókocát, libát, kacsát és tyúkot, E mezre vették Fibich Karácsonyest cíamennyit csak akar. Nem lesz üres az E mű melodrámáját. A karácsonyi piaudvar. E

con a

z érdeklődők Smetana A két Az öreg ismét megmártotta a tollat, r özvegy című operájának hanglemezde még mindig volt kérdése. ~ felvételét t« megvásirolhatták. — Mikor fizeti meg a szövetkezete Az idén 800 szovjet lap és folyóirat annak az árát, amit beadok? E jutott el országunkba az Orbis lap— Az attól függ, hogyan gazdálko- E terjesztő vállalat közvetítésével. Jödik a szövetkezet. A többi tagnak ed- £ vőre százzal több új szovjet folyóirat dig már kifizettük a beadott dolgok E áll dolgozóink rendelkezésére. értékének felét, ezt migánák is kifi- E A prágai Vencel téren új, gyönyözetjük, Rácz bácsi — világosította fel = rüen berendezett kiállítási teremben öt az elnök, de az öreg még makacs- = tették ki szemlére a szlovák népműkodott. x vészek szőtteseit, varrottasait, csip— És mi lesz, ha már nem tudok E kéit, vázáit stb. A kiállításon mintdolgozni? E egy ezer ügyes népművész szerepel Józsi szólni akart, de meggondolta E alkotásával. magát, hadd beszéljen más. Az elnök = Natan Ribak a Li

tyeraturnaja Gaturelmesen válaszolt. E z

etában értékeli Ján Otčenášek csert - Amíg egeszseges, akad a szövet- ^ jr6 B h , fir cimü WOS2 ford

i. kezetben olyan munka, amit el tud ve- ^ tá

sban megjelent reoényét. gezm. Ha már nem bírja a munkát,

z „ . . , „ , a szövetkezet akkor is gondoskodik E Y,

ve

s Montand népszerű francia magáról. Most azonban azt tanácso- = Í

nekes a moszkva

i Csajkovszkij lom, hogy bővítse ki a kamrát, mert E hangversenyteremben tartotta meg Józsi és Julis keze alatt ég a munka=

e]s

t> fellépését, melyen nagy sikert és aligha fér majd be az a sok gabo- — aratott. na, amit jövőre kapnak — mondotta

E A damaszkuszi Al-Ahram moziban az elnök meggyőzően. E nagy sikerrel mutatták be A halhagy látszik, hogy az öreg meg E tatlan garnizon című szovjet filmet, volt elégedve a válasszal, E melyet 5000 néző tekintett meg. mert ismét megmártotta a ~ 1 tollat, s az meg sercent a papíron. E OJ S Z** £ Rácznénak a toll sercegése volt a leg-~ —— Q most ide. Az öreg bűnösnek érezte magát. Hej, nem is olyan régen kemény, büszke ember volt. Nem egykönnyen adta meg magát, keményfejűségére nemegyszer ráfizetett. Az a tudat, hogy fiát elűzte magától, kegyetlenül elszomo rította fáradt szívét. Hol volt már a nyakassága, amikor kérlelte az aszszonyt. — Eriggy utánuk. Mond meg Józsinak ... Julisnak is, jöjjenek viszsza... A tűz vidáman pattogott a kály/-j hában. A kisajtó kicsit ki volt nyitva, s a résen át keskeny fénykéve omlott a sötét szoba padozatára. Az öregek nem akarták hiába égetni a villanyt. Józsira vártak. Belépési ívért ment a szövetkezetbe az öreg számára, aki többhetes gondolkozás után határozott. Igaz, mielőtt aláírja a nyilatkozatot, egyet-mást meg akar még beszélni az elnökkel. Öt is várták. Ólomlábakon járt az idő, de a két öreg türelmesen várakozott, alig ejtve egy-két szót. Egyszerre azonban megnyikordult a konyhaapó. — Jönnek — ocsúdott fel az aszszony a hallgatásból s meggyújtotta FECSÖ PÁL u> szebb muzsika, amit életében hallott.1956. december 29.