Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-03 / 337. szám, hétfő

1 j hidak az Orava felett Épülő hazánk gazdagságának nem­csak az ű.i házak, az utakon szaladó Spartakok és a gömbölyű, nevető overmekarcok adják meg a jólét gaz­dao színeit, hanem a hidak is A hi­dak. amelyeket a Dupravstav telkes dolqozói építenek, és amelyei; közül most két új alkotást adtak át a for­oalomnak. Az eavik a kis és szerény Dlhá- falu büszkeséoe. Jelinek mérnök Lubík pallér segít­séqével a szó legszorosabb értelmé­ben nem törődött senki mással és semmi mással csak a híd dolgozóival csak a híd problémáival. Üj, haladó munkamódszereket alkalmaztak har­coltak az időjárás szeszélye ellen, kettős műszakokban feszítették izmai­kat. Az árvái vén hegyek míq nem láttak ilyen lelkes, önfeláldozó gár­dát. Dankó József, a szocialista mun­kaverseny egyik győztese, Ko žienka Anton. Mendel Ján. ifi. Muri'ln Pé­ter az építkezés kezdete óta ver­senyben állnak a iobb eredmény ékért. Lendületük magával ragadta sz épít­kezés többi dolgozóit is. A P.abšík­csaoat az ácsmunkákban 100 száza­lékkal teliesitette túl a normát. Ré­vay és Urbán elvtársak, Kočner élv­társ és a többiek, az egész f t kollek­tíva érezte, hogy ez a híd az övék, az országé, mindnyájunké! De nem lehet, nem szabad meg­feledkezni a befejezés napián a ter­vezőről, A Íme r mérnök elvtársról sem, aki nyugodtan elmondhatja, jó munkát végzett Az árvái hegvek ma Nižnán is új hidat csodálhatnak. August mérnök tervezte ezt a hidat, amely az Orava két partját köti Össze. A beruházás összeqe: 2,400.000 korona volt. Az árvái hidak között ez az első, amely előre készült hídelemekből épült. A sučáni Tréfa készítene és szerelte. Az építkezést a Dopravstav dolgozói vé­gezték Martinásek elvtárs vezetésé­vel. akinek igen naqv segítséget je­lentett a pallér Palider elvtárs lelki­ismeretes munkája. Laodlk József, Kubinec Lajos Paskó Mátyás. Melko István elvtársak voltak a munkaver­senv élharcosai. Ezek - dolgozók nem ismerik a hiányzást, a kimaradást. Nem iiedtek meg a nehézségektől, sem az árvái tél kegyetlen hidegé­től. Két úi hid emelkedik az Orava fö­lött. K^t új hídon rohannak majd a teherautók, hogy elvigyék a -átéko­kat. a sziveteket, a kiscipőket Ju­li, kónak, Pistikének, meleg kendőt a „babickának", új könyveket a téli estékre készülő falvak könyvtárai­nak. Most az átadás perceiben köszönjük meq a Dopravstav becsületes dolgo­zóinak áldozatos munkájukat. (JUMl) Az új Meopta-üzem A bratislavai Slovana városnegyed mellett a Kiskárpátok lábánál építik a Priemstav dolgozói az új Meopta üze­met, amely a város iparának büszkesége lesz. A Priemstav alkalmazottai a beruházóval együttműködve minden erejükkel azon vannak, hogy az üzem, amelynek befejezését 1957. decemberére tervezik, már szeptember elején megkezdhesse a gyártást. Készítményei a különféle mérő- és ellenőrző készülékek számos iparágazat gépesíté­sére és önműködővé tételére fognak szolgálni. ===== Kifizetődik a cukorrépatermelés Az oroszkai cukorgyárban teljes erővel folyik a cukorrépa feldolgo­zása. Az oroszkai cukorgyárba nemcsak a nyitrai, hanem a Banská Bystrica-i kerületből is elszállítják a cukorrépát. Az utóbbi kerület já­rásai közül az idén a füleki, vala­mint a tornaijai járás teljesítette Szorgalmas munka kell hozzá Kint csikorgó a hideg — bent lan­gyos pára leng a zalabai szövetkezet tehénistáltójában. Huszonhat tarka tehén ropogtatja az abrakot. A fejós­asszonyok. Kormosi Gyuláné és Lá­nyi Lenke is megjelennek. Fejüket meleg kendőbe bugyolálták. Kis idő múlva csörögnek a tejeskannák, elő­kerülnek a fejösajtárok. Megkezdődik az esti fejés. Nagy Gyula és Lányi Gyula takarmányozók kiosztják az abraktakarmányt, majd a pislákoló petróleumlámpa mellé áilnak. Egyi­kük pipára gyújt, a mSsik cigarettát sodor. Hosszasan nézik az ügyeskezű asszonyokat, akik több mint 300 mun­kaegységet dolgoztak le az év elejé­től. — Az összes tehenük itt van? '— Nem, ezenkívül még egy tehén­ístállónk van. Ott tizennyolc tehe­nünk van. Gyönyörű, jófajta állat va­lamennyi. Csak tudnánk őket még jobban takarmányozni. Megadnák ezek a 15 liter tejet is naponta!... Az igaz, így sem vallunk szégyent, mert az előirányzott tejbeadást már szep­tember 25-én teljesítettük és azóta már 10 ezer liter tejet terven felül adtunk be. . így szövik a beszéd fonalát a ta­karmányozók, miközben Budai Kál­mán zootechnikus is megérkezik. Be­kapcsolódik a beszélgetésbe és el­mondja, miképpen szeretné a jövő­ben teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányunk kér tőlük. — A tejtermelés fokozásában lát­juk egyik fő feladatunkat. A jövö évben legalább 30 ezer liter tejet szeretnénk szabad áron értékesíteni. Hogy ezt elérhessük, 320 hektáros gazdaságunkban 60 hektárra növeljük a herefélék vetésterületét, őszi bük­köny, ami ugyancsak értékes takar­mány, 9 hektáron zöldéi. Tavaszi bükkönyt 6 hektáron termesztünk. A „Szikince" patak és a Garam között elterülő rétet még a tél beállta előtt rendbehozzuk. Műtrágyázzuk, elegyen­getjük, hogy bőven termeljen illatos, takarmánydús szénát a jövő évben. Mire végeszakad a beszédnek, a fejőnők is befejezik munkájukat. Fel­kapják a habzó tejjel telt kannákat, a tejbegyűjtőbe viszik. Másnap Szekeres Jánossal, a szö­vetkezet elnökével és Lányi Sándor csoportvezetővel üljük körül az asz­talt. — Hat évvel ezelőtt kezdtük el a közös gazdálkodást. Puszta kezünkkel fogtunk hozzá — kezdi a beszédet Lányi Sándor, majd így folytatja: A hat év munkája nem volt hiábavaló. Ma 172 sertést, 118 szarvasmarhát, 508 baromfit mondhatunk magunké­nak. — Szövetkezeti község lettünk — veszi át a szót az elnök. — Az év elején még 10 parasztcsalád folyta­tott községünkben magángazdálko­dást. Most már csak ketten, Bálint Gyula és Molnár Ferenc haladnak a régi úton. Kovács Béla, Oberto! Géza, Kelemen Valéria, Bukri Lajos, Vár­nagy Sándorné, Méri Anna, ifj. Budai Kálmán és Pető János kis- és kö­zépparasztok az új útra tértek és velünk éoítik a szövetkezetet. Persze, sok még a tennivaló Zala­bán, hogy a szövetkezetbe tömörült kis- és középparasztság életszínvona­la gyökeresen megjavuljon. A község villanyt kér!... A szövetkezeti gaz­daság fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a villanynak. A trakto­rosbrigád munkájának még javulnia kell. Most is, bár még lehetne az öszi mélyszántást végezni, — ami elengedhetetlen feltétele a jövő évi jó termésnek, — mégis egyetlen traktor sem dolgozik a határban. Pe­dig még bőven van szántani való. Ilyen és hasonló objektív nehézségek fékezik a fejlődést. Ugyanakkor nagyok a lehetőségek arra, hogy gazdaságiikat sokrétűvé, jövedelmezővé fejlesszék. Kacsa-, li­bafarmot, méhészetet, jól jövedelme­ző zöldségkertészetet, juhtenyésztést szervezhetnek. Sokan ugyan lebecsü­lik ezeknek a szerepét, a tények azonban azt mutatják, hogy nagyon is érdemes velük foglalkozni. Ma így cselekszenek a zalabiak, akik már eddig is szép utat tettek meg a vi­rágzó szocialista mezőgazdaság fej­lesztésében. akkor pár év múlva a felismerhetetlenségig megváltozik a falu képe, a benneélök életviszonya. A kérdés csupán az, hogy vannak-e Zalabán olyan emberek, akik meg­szervezhetik, és eredményesen ve­zethetik a többtermelésért, nagyobb jövedelmezőségért folytatott munkát? Kérdésünkre a Zalabán szerzett ta­pasztalataink adják meg a helyes választ. Kormosi Gyulánét, a szövet­kezetet szívvel-lélekkel építő föld­művesasszonyt vesszük példaképül. A tavasz során trágyát hordott asszony­társaival, később a eukorrépaföldön szorgoskodott, a gabonabetakarítás­ban is derekasan helytállt, most pe­dik a tehenek fejését végzi szorgal­masan. Tőle kel! tanulni munkasze­retetet, leleményességet, hitet a jö­vőben. Farkas Kálmán. Újból beülnek az iskolapadokba A földművesnek valaha nem volt fpHlíiriiiiiiiiiniiniliitiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiitiiniiiiiiini 'i!!iiiiiii;!iiiiniiiiniiiiiii! ií;i>i»iuri ühiiiiiidiiíiiÍ' alkalma a tanuláshoz. Évszázadokon maradi módon művelte Az új katonák kifejezték népünk iránti hűségüket ÉÉ Képünkön két közkatona látható a katonai eskü szö­vegének olvasása­kor. Az egyik Ja­roslav Kormánek civilben a bratisla­vai Vodoprojekt üzemben dolgozott. Most a legjobb ka­tonák közé tarto­zik. Fivérének, Ivánnak nyomdo­kaiban halad, aki nemrég tért haza mint tartalékos őr­mester és kétszeres példás tüzér ugyan­abból a2 alakulatból. ahol most Ja- I és Dvorszk,. közkát xiák már becsű­roslav szolgál. Kormánek elvtárs és más kiváló katonák mint Janostiak, Szoska. Jancsó, Karpísek, Cséfalvay letesen teljesítik az eskü szavait. Karel Kroupa, tiszt* š keresztül 1 földjét. Ma azonban a mezőgazdasági 5 üzentek növekedése és az EFSZ-ek Š fejlődése megköveteli, hogy a föld­? művesek növeljék képzettségüket. A jó - gazdának tanulnia kell — jelentették J ki három évvel ezelőtt a vízkeleti 2 EFSZ tagjai s a szövetkezeti munka­~ iskolában hozzáfogtak az új gazdálko­- dás módszereinek elsajátításához. Két I tél múlt el azóta. A harmadik tél ele­l jén 24 szövetkezeti ilyen elhatározás­sal iratkozott be a harmadik évfo­• lyamba: „Sikeresen kell befejezni a - hároméves szövetkezeti munkaiskola - utolsó évfolyamát." J Vízkeleten a közös gazdálkodás " eredményei nagyon szépek. De még - szebbek lesznek, ha valamennyi szö­- vetkezeti tag elvégzi a hároméves szövetkezeti munkaiskolát. 100 százalékon felül a cukorrépa beadását. A tornaijai járásban a hanvai szövetkezet tagjai az elő­irányzott 762 mázsa helyett 2398 métermázsa cukorrépát szállítottak az oroszkai cukorgyárba. Ez 314 százalékos tervteljesítést jelent. Nézzük, csak, mit jelentett ez a szövetkezetnek ? ... A terven felül kitermelt répáért a hanvaiak mé­termázsánként 28 koronát kaptak. Egy hektár cukorrépával bevetett földről jövedelmük csupán kész­pénzben 8586 koronát tett kí. Ugyanakkor 1471 mázsa répaszele­tet, 16 mázsa melaszt, valamint 891 kg cukrot kaptak, kilogrammon­ként 4 korona 80 filléres árban. Ezenkívül a szövetkezet vezetői külön pőtjutalomban is részesültek a cukorgyár részéről. Ez a meny­nyiség 77 kg cukrot tett ki. A hanvai szövetkezet a cukorré­pa termesztésben elért ez évi si­kerei azt mutatják, hogy a Banská Bystrica-i kerületben is lehet ered­ményesen cukorrépát termelni. Éppen ezért kormányunk célul tűz­te ki, hogy 1960-ban új cukorgyár épüljön Rimaszombat vagy Losonc környékén, hogy feldolgozza a ke­rület cukorrépatermését. Ezzel megszűnik majd a hosszas szállí­tás,, olcsóbbá, gazdaságosabbá vá­lik a cukor előállítása, a kerület répatermesztői pedig szorosabb kapcsolatban állhatnak majd a cu­korgyárral. (Tudósít ónktól). Jó szokás (Levelezőinktől) — Milyen meglepetés ! Már decemberben leszállították az árakat, nem pedig tavasszal, mint ahogyan megszoktuk — halljuk úton-útfélen az örömteli megjegyzést. Megszoktuk? Lám csak észre sem vettük és az ár­leszállítást már úgy beterveztük éle­tünkbe, mint az alvást, vagy a nyara­lást. Jó „szokás" ez, melyet nagyon szívesen megszoknának a nyugati ál­lamok dolgozói• is, akiknek — például az Angliából érkező legfrisebb hírek szerint — újra csak az árak emelke­dését kell tudomásul venniök. Hazánkban ezekben a napokban is a külföldiek százai, sőt ezrei tartózkod­nak. Nézegetik kirakatainkat, figye­lik az emberek életét, ruházatát, és szokásait. Vajon milyen érzésekkel néz­ték csütörtökön a megelégedett mo­solyú emberek gyülekezését az újság­árus bódék körül? Én elsősorban az éppen nálunk tartózkodó görög -női küldöttségre gondoltam, mellyel né­hány nappal ezelőtt a Devín-szálló egyik termében beszélgettem. Ez volt hazánkban az első görög nöküldöttség a háború befejezése óta. Éppen ezért örülök annak, hogy velünk együtt él­ték át ezt az örömteljes eseményt. Biztosan még teljesebbé teszi a ha­zánkról és népeinkről szerzett tapasz­talataikat. Ojra látom őket, amint az asztal kbriil ülve mintha Görögország valamennyi társadalmi rétegét képvi­selnék. Ez különösen akkor vált nyil­vánvalóvá, amikor az egyes kérdésekre különböző szemszögből nézve válaszol­tak. Az elegáns és kedves mosolyú Maluchu Eleni szavaiból áradt a meg­elégedés és a kiegyensúlyozottság. Ügyvéd és férjével együtt ügyvédi iro­dájuk van. Politikával is foglalkozik, és amint mondta, ö a liberális párt tit­kára. — A mi pártunk minden görögnek jót akar — mondta. Nem akar sem túlzott kapitalista, sem túlzott szocialista rendszert. — Vajon milyen társadalmi rend­szert képzelnek? — mosolyogtunk össze. Imvliotisz Róza pedagógus és író már nem vőlt ilyen megelégedett. Fehér haja gondoktól barázdált arcot keretez. Ö is beszélt az életéről. Első és eddig egyedüli női középiskolai igazgatója Görögországban. Űj haladó pedagógiai rendszert akart meghonosí­tani az iskolában a híres amerikai ha­ladó pedagógusok példája szerint. El­bocsátották állásából azzal az indoko­lással, hogy „kommunista" eszméket hirdet. Négy évig volt számkivetésben, és hazájában még ma sem engedik ta­nítani. Az ö sorsa a haladó emberek sorsa Görögországban, mivel ha némi­leg is, de eltérnek a kormány politiká­jától. A görög nöküldöttség vezetője Thanaszecu Vaszo. Fiatal, karcsú, na­gyon elegáns és kecses asszony. Egyike Görögország két női képviselőjének. Mikor Görögország asszonyainak sorsa iránt érdeklődtünk, számokkal válaszolt Megmondta a nök hány százaléka dol­gozik, és hogy a dolgozó nők 45 száza­léka fogtechnikus. Azt azonban, ami ezek mögött a szá­mok mögött rejtőzik, Svolu Mariától tudtuk meg. Pattogva röpültek szájá­ból a mondatok, mintha a keblében dú­ló vihar villámcsapásai lennének. A nök? Kis százalékuk dolgozik csak, és az is lehetetlen körülmények között. A gyárakban a legrosszabbul fizetett munkát végzik és ha tehet­ségük magasabb állás betöltésére jo­gosítja őket éppen, harcolniok kell az érvényesülésért, mint Imvliotisz Rózá­nak. Különben is Görögországban csak 1953-ban törvényesítették a nök egyen­jogúságát. A gyermekek számára nincs óvoda, a mosodák meg olyan drágán dolgoznak, hogy az asszonyok nem ve­hetik igénybe a segítségüket. A görög nőkiildöttségből ez a négy küldött maradt meg leg­jobban az emiékezetemben. S most ami­kor elgondolkoztam az árleszállítás 'fe­lett, szinte látom őket, amint ahányan vannak, annyi szemszögből ítélik meg ezt az eseményt. Vajon Maluohu Eleni elgondolkozik-e afelett, hogyan tudna az ö liberális pártja ilyen örömteli ajándékot adni Görögország népének „sem túl kapi­talista, sem túl szocialista" program­jával? Imvliotisz Róza, aki elmondta, hogy a ciprusi gyermekek nem kap­hatnak még tejet sem, biztosan örül annak, hogy nálunk a gyermekek ál­landóan több és olcsóbb tejet ihatnak. S ha visszatérnek Görögországba, és valaki megkérdi őket, a csehszlovák nép milyen szokása tetszett nekik a legjobban, azt hiszem azt válaszolják majd: az évenkénti árleszállítás szo­kása. G. !. A Szadlovszky-revír teljesítette évi tervét A oömöri vasércbányák üzemei kö­zött a Szadlovszky-revír dolgozói ió­val a kitűzött határidő előtt, novem­ber 30-án teljesítették egész évi ter­vüket. A revír dolgozói nagy öröawnel fo­gadták az árleszállításról szóló lelen­tést, annál Is inkább, mert ez az öröm egybeesett a terv teljesítésének napjával. A dolgozók kötelezték magukat, hogv az év végéig még több száz tonna vasércet feitenek terven felöl. És alaposan felkészülnek az 3957-es év feladataira. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom