Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-03 / 337. szám, hétfő
1 j hidak az Orava felett Épülő hazánk gazdagságának nemcsak az ű.i házak, az utakon szaladó Spartakok és a gömbölyű, nevető overmekarcok adják meg a jólét gazdao színeit, hanem a hidak is A hidak. amelyeket a Dupravstav telkes dolqozói építenek, és amelyei; közül most két új alkotást adtak át a foroalomnak. Az eavik a kis és szerény Dlhá- falu büszkeséoe. Jelinek mérnök Lubík pallér segítséqével a szó legszorosabb értelmében nem törődött senki mással és semmi mással csak a híd dolgozóival csak a híd problémáival. Üj, haladó munkamódszereket alkalmaztak harcoltak az időjárás szeszélye ellen, kettős műszakokban feszítették izmaikat. Az árvái vén hegyek míq nem láttak ilyen lelkes, önfeláldozó gárdát. Dankó József, a szocialista munkaverseny egyik győztese, Ko žienka Anton. Mendel Ján. ifi. Muri'ln Péter az építkezés kezdete óta versenyben állnak a iobb eredmény ékért. Lendületük magával ragadta sz építkezés többi dolgozóit is. A P.abšíkcsaoat az ácsmunkákban 100 százalékkal teliesitette túl a normát. Révay és Urbán elvtársak, Kočner élvtárs és a többiek, az egész f t kollektíva érezte, hogy ez a híd az övék, az országé, mindnyájunké! De nem lehet, nem szabad megfeledkezni a befejezés napián a tervezőről, A Íme r mérnök elvtársról sem, aki nyugodtan elmondhatja, jó munkát végzett Az árvái hegvek ma Nižnán is új hidat csodálhatnak. August mérnök tervezte ezt a hidat, amely az Orava két partját köti Össze. A beruházás összeqe: 2,400.000 korona volt. Az árvái hidak között ez az első, amely előre készült hídelemekből épült. A sučáni Tréfa készítene és szerelte. Az építkezést a Dopravstav dolgozói végezték Martinásek elvtárs vezetésével. akinek igen naqv segítséget jelentett a pallér Palider elvtárs lelkiismeretes munkája. Laodlk József, Kubinec Lajos Paskó Mátyás. Melko István elvtársak voltak a munkaversenv élharcosai. Ezek - dolgozók nem ismerik a hiányzást, a kimaradást. Nem iiedtek meg a nehézségektől, sem az árvái tél kegyetlen hidegétől. Két úi hid emelkedik az Orava fölött. K^t új hídon rohannak majd a teherautók, hogy elvigyék a -átékokat. a sziveteket, a kiscipőket Juli, kónak, Pistikének, meleg kendőt a „babickának", új könyveket a téli estékre készülő falvak könyvtárainak. Most az átadás perceiben köszönjük meq a Dopravstav becsületes dolgozóinak áldozatos munkájukat. (JUMl) Az új Meopta-üzem A bratislavai Slovana városnegyed mellett a Kiskárpátok lábánál építik a Priemstav dolgozói az új Meopta üzemet, amely a város iparának büszkesége lesz. A Priemstav alkalmazottai a beruházóval együttműködve minden erejükkel azon vannak, hogy az üzem, amelynek befejezését 1957. decemberére tervezik, már szeptember elején megkezdhesse a gyártást. Készítményei a különféle mérő- és ellenőrző készülékek számos iparágazat gépesítésére és önműködővé tételére fognak szolgálni. ===== Kifizetődik a cukorrépatermelés Az oroszkai cukorgyárban teljes erővel folyik a cukorrépa feldolgozása. Az oroszkai cukorgyárba nemcsak a nyitrai, hanem a Banská Bystrica-i kerületből is elszállítják a cukorrépát. Az utóbbi kerület járásai közül az idén a füleki, valamint a tornaijai járás teljesítette Szorgalmas munka kell hozzá Kint csikorgó a hideg — bent langyos pára leng a zalabai szövetkezet tehénistáltójában. Huszonhat tarka tehén ropogtatja az abrakot. A fejósasszonyok. Kormosi Gyuláné és Lányi Lenke is megjelennek. Fejüket meleg kendőbe bugyolálták. Kis idő múlva csörögnek a tejeskannák, előkerülnek a fejösajtárok. Megkezdődik az esti fejés. Nagy Gyula és Lányi Gyula takarmányozók kiosztják az abraktakarmányt, majd a pislákoló petróleumlámpa mellé áilnak. Egyikük pipára gyújt, a mSsik cigarettát sodor. Hosszasan nézik az ügyeskezű asszonyokat, akik több mint 300 munkaegységet dolgoztak le az év elejétől. — Az összes tehenük itt van? '— Nem, ezenkívül még egy tehénístállónk van. Ott tizennyolc tehenünk van. Gyönyörű, jófajta állat valamennyi. Csak tudnánk őket még jobban takarmányozni. Megadnák ezek a 15 liter tejet is naponta!... Az igaz, így sem vallunk szégyent, mert az előirányzott tejbeadást már szeptember 25-én teljesítettük és azóta már 10 ezer liter tejet terven felül adtunk be. . így szövik a beszéd fonalát a takarmányozók, miközben Budai Kálmán zootechnikus is megérkezik. Bekapcsolódik a beszélgetésbe és elmondja, miképpen szeretné a jövőben teljesíteni azokat a feladatokat, melyeket pártunk és kormányunk kér tőlük. — A tejtermelés fokozásában látjuk egyik fő feladatunkat. A jövö évben legalább 30 ezer liter tejet szeretnénk szabad áron értékesíteni. Hogy ezt elérhessük, 320 hektáros gazdaságunkban 60 hektárra növeljük a herefélék vetésterületét, őszi bükköny, ami ugyancsak értékes takarmány, 9 hektáron zöldéi. Tavaszi bükkönyt 6 hektáron termesztünk. A „Szikince" patak és a Garam között elterülő rétet még a tél beállta előtt rendbehozzuk. Műtrágyázzuk, elegyengetjük, hogy bőven termeljen illatos, takarmánydús szénát a jövő évben. Mire végeszakad a beszédnek, a fejőnők is befejezik munkájukat. Felkapják a habzó tejjel telt kannákat, a tejbegyűjtőbe viszik. Másnap Szekeres Jánossal, a szövetkezet elnökével és Lányi Sándor csoportvezetővel üljük körül az asztalt. — Hat évvel ezelőtt kezdtük el a közös gazdálkodást. Puszta kezünkkel fogtunk hozzá — kezdi a beszédet Lányi Sándor, majd így folytatja: A hat év munkája nem volt hiábavaló. Ma 172 sertést, 118 szarvasmarhát, 508 baromfit mondhatunk magunkénak. — Szövetkezeti község lettünk — veszi át a szót az elnök. — Az év elején még 10 parasztcsalád folytatott községünkben magángazdálkodást. Most már csak ketten, Bálint Gyula és Molnár Ferenc haladnak a régi úton. Kovács Béla, Oberto! Géza, Kelemen Valéria, Bukri Lajos, Várnagy Sándorné, Méri Anna, ifj. Budai Kálmán és Pető János kis- és középparasztok az új útra tértek és velünk éoítik a szövetkezetet. Persze, sok még a tennivaló Zalabán, hogy a szövetkezetbe tömörült kis- és középparasztság életszínvonala gyökeresen megjavuljon. A község villanyt kér!... A szövetkezeti gazdaság fejlesztésében nélkülözhetetlen szerepe van a villanynak. A traktorosbrigád munkájának még javulnia kell. Most is, bár még lehetne az öszi mélyszántást végezni, — ami elengedhetetlen feltétele a jövő évi jó termésnek, — mégis egyetlen traktor sem dolgozik a határban. Pedig még bőven van szántani való. Ilyen és hasonló objektív nehézségek fékezik a fejlődést. Ugyanakkor nagyok a lehetőségek arra, hogy gazdaságiikat sokrétűvé, jövedelmezővé fejlesszék. Kacsa-, libafarmot, méhészetet, jól jövedelmező zöldségkertészetet, juhtenyésztést szervezhetnek. Sokan ugyan lebecsülik ezeknek a szerepét, a tények azonban azt mutatják, hogy nagyon is érdemes velük foglalkozni. Ma így cselekszenek a zalabiak, akik már eddig is szép utat tettek meg a virágzó szocialista mezőgazdaság fejlesztésében. akkor pár év múlva a felismerhetetlenségig megváltozik a falu képe, a benneélök életviszonya. A kérdés csupán az, hogy vannak-e Zalabán olyan emberek, akik megszervezhetik, és eredményesen vezethetik a többtermelésért, nagyobb jövedelmezőségért folytatott munkát? Kérdésünkre a Zalabán szerzett tapasztalataink adják meg a helyes választ. Kormosi Gyulánét, a szövetkezetet szívvel-lélekkel építő földművesasszonyt vesszük példaképül. A tavasz során trágyát hordott asszonytársaival, később a eukorrépaföldön szorgoskodott, a gabonabetakarításban is derekasan helytállt, most pedik a tehenek fejését végzi szorgalmasan. Tőle kel! tanulni munkaszeretetet, leleményességet, hitet a jövőben. Farkas Kálmán. Újból beülnek az iskolapadokba A földművesnek valaha nem volt fpHlíiriiiiiiiiiniiniliitiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiitiiniiiiiiini 'i!!iiiiiii;!iiiiniiiiniiiiiii! ií;i>i»iuri ühiiiiiidiiíiiÍ' alkalma a tanuláshoz. Évszázadokon maradi módon művelte Az új katonák kifejezték népünk iránti hűségüket ÉÉ Képünkön két közkatona látható a katonai eskü szövegének olvasásakor. Az egyik Jaroslav Kormánek civilben a bratislavai Vodoprojekt üzemben dolgozott. Most a legjobb katonák közé tartozik. Fivérének, Ivánnak nyomdokaiban halad, aki nemrég tért haza mint tartalékos őrmester és kétszeres példás tüzér ugyanabból a2 alakulatból. ahol most Ja- I és Dvorszk,. közkát xiák már becsűroslav szolgál. Kormánek elvtárs és más kiváló katonák mint Janostiak, Szoska. Jancsó, Karpísek, Cséfalvay letesen teljesítik az eskü szavait. Karel Kroupa, tiszt* š keresztül 1 földjét. Ma azonban a mezőgazdasági 5 üzentek növekedése és az EFSZ-ek Š fejlődése megköveteli, hogy a föld? művesek növeljék képzettségüket. A jó - gazdának tanulnia kell — jelentették J ki három évvel ezelőtt a vízkeleti 2 EFSZ tagjai s a szövetkezeti munka~ iskolában hozzáfogtak az új gazdálko- dás módszereinek elsajátításához. Két I tél múlt el azóta. A harmadik tél elel jén 24 szövetkezeti ilyen elhatározással iratkozott be a harmadik évfo• lyamba: „Sikeresen kell befejezni a - hároméves szövetkezeti munkaiskola - utolsó évfolyamát." J Vízkeleten a közös gazdálkodás " eredményei nagyon szépek. De még - szebbek lesznek, ha valamennyi szö- vetkezeti tag elvégzi a hároméves szövetkezeti munkaiskolát. 100 százalékon felül a cukorrépa beadását. A tornaijai járásban a hanvai szövetkezet tagjai az előirányzott 762 mázsa helyett 2398 métermázsa cukorrépát szállítottak az oroszkai cukorgyárba. Ez 314 százalékos tervteljesítést jelent. Nézzük, csak, mit jelentett ez a szövetkezetnek ? ... A terven felül kitermelt répáért a hanvaiak métermázsánként 28 koronát kaptak. Egy hektár cukorrépával bevetett földről jövedelmük csupán készpénzben 8586 koronát tett kí. Ugyanakkor 1471 mázsa répaszeletet, 16 mázsa melaszt, valamint 891 kg cukrot kaptak, kilogrammonként 4 korona 80 filléres árban. Ezenkívül a szövetkezet vezetői külön pőtjutalomban is részesültek a cukorgyár részéről. Ez a menynyiség 77 kg cukrot tett ki. A hanvai szövetkezet a cukorrépa termesztésben elért ez évi sikerei azt mutatják, hogy a Banská Bystrica-i kerületben is lehet eredményesen cukorrépát termelni. Éppen ezért kormányunk célul tűzte ki, hogy 1960-ban új cukorgyár épüljön Rimaszombat vagy Losonc környékén, hogy feldolgozza a kerület cukorrépatermését. Ezzel megszűnik majd a hosszas szállítás,, olcsóbbá, gazdaságosabbá válik a cukor előállítása, a kerület répatermesztői pedig szorosabb kapcsolatban állhatnak majd a cukorgyárral. (Tudósít ónktól). Jó szokás (Levelezőinktől) — Milyen meglepetés ! Már decemberben leszállították az árakat, nem pedig tavasszal, mint ahogyan megszoktuk — halljuk úton-útfélen az örömteli megjegyzést. Megszoktuk? Lám csak észre sem vettük és az árleszállítást már úgy beterveztük életünkbe, mint az alvást, vagy a nyaralást. Jó „szokás" ez, melyet nagyon szívesen megszoknának a nyugati államok dolgozói• is, akiknek — például az Angliából érkező legfrisebb hírek szerint — újra csak az árak emelkedését kell tudomásul venniök. Hazánkban ezekben a napokban is a külföldiek százai, sőt ezrei tartózkodnak. Nézegetik kirakatainkat, figyelik az emberek életét, ruházatát, és szokásait. Vajon milyen érzésekkel nézték csütörtökön a megelégedett mosolyú emberek gyülekezését az újságárus bódék körül? Én elsősorban az éppen nálunk tartózkodó görög -női küldöttségre gondoltam, mellyel néhány nappal ezelőtt a Devín-szálló egyik termében beszélgettem. Ez volt hazánkban az első görög nöküldöttség a háború befejezése óta. Éppen ezért örülök annak, hogy velünk együtt élték át ezt az örömteljes eseményt. Biztosan még teljesebbé teszi a hazánkról és népeinkről szerzett tapasztalataikat. Ojra látom őket, amint az asztal kbriil ülve mintha Görögország valamennyi társadalmi rétegét képviselnék. Ez különösen akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az egyes kérdésekre különböző szemszögből nézve válaszoltak. Az elegáns és kedves mosolyú Maluchu Eleni szavaiból áradt a megelégedés és a kiegyensúlyozottság. Ügyvéd és férjével együtt ügyvédi irodájuk van. Politikával is foglalkozik, és amint mondta, ö a liberális párt titkára. — A mi pártunk minden görögnek jót akar — mondta. Nem akar sem túlzott kapitalista, sem túlzott szocialista rendszert. — Vajon milyen társadalmi rendszert képzelnek? — mosolyogtunk össze. Imvliotisz Róza pedagógus és író már nem vőlt ilyen megelégedett. Fehér haja gondoktól barázdált arcot keretez. Ö is beszélt az életéről. Első és eddig egyedüli női középiskolai igazgatója Görögországban. Űj haladó pedagógiai rendszert akart meghonosítani az iskolában a híres amerikai haladó pedagógusok példája szerint. Elbocsátották állásából azzal az indokolással, hogy „kommunista" eszméket hirdet. Négy évig volt számkivetésben, és hazájában még ma sem engedik tanítani. Az ö sorsa a haladó emberek sorsa Görögországban, mivel ha némileg is, de eltérnek a kormány politikájától. A görög nöküldöttség vezetője Thanaszecu Vaszo. Fiatal, karcsú, nagyon elegáns és kecses asszony. Egyike Görögország két női képviselőjének. Mikor Görögország asszonyainak sorsa iránt érdeklődtünk, számokkal válaszolt Megmondta a nök hány százaléka dolgozik, és hogy a dolgozó nők 45 százaléka fogtechnikus. Azt azonban, ami ezek mögött a számok mögött rejtőzik, Svolu Mariától tudtuk meg. Pattogva röpültek szájából a mondatok, mintha a keblében dúló vihar villámcsapásai lennének. A nök? Kis százalékuk dolgozik csak, és az is lehetetlen körülmények között. A gyárakban a legrosszabbul fizetett munkát végzik és ha tehetségük magasabb állás betöltésére jogosítja őket éppen, harcolniok kell az érvényesülésért, mint Imvliotisz Rózának. Különben is Görögországban csak 1953-ban törvényesítették a nök egyenjogúságát. A gyermekek számára nincs óvoda, a mosodák meg olyan drágán dolgoznak, hogy az asszonyok nem vehetik igénybe a segítségüket. A görög nőkiildöttségből ez a négy küldött maradt meg legjobban az emiékezetemben. S most amikor elgondolkoztam az árleszállítás 'felett, szinte látom őket, amint ahányan vannak, annyi szemszögből ítélik meg ezt az eseményt. Vajon Maluohu Eleni elgondolkozik-e afelett, hogyan tudna az ö liberális pártja ilyen örömteli ajándékot adni Görögország népének „sem túl kapitalista, sem túl szocialista" programjával? Imvliotisz Róza, aki elmondta, hogy a ciprusi gyermekek nem kaphatnak még tejet sem, biztosan örül annak, hogy nálunk a gyermekek állandóan több és olcsóbb tejet ihatnak. S ha visszatérnek Görögországba, és valaki megkérdi őket, a csehszlovák nép milyen szokása tetszett nekik a legjobban, azt hiszem azt válaszolják majd: az évenkénti árleszállítás szokása. G. !. A Szadlovszky-revír teljesítette évi tervét A oömöri vasércbányák üzemei között a Szadlovszky-revír dolgozói ióval a kitűzött határidő előtt, november 30-án teljesítették egész évi tervüket. A revír dolgozói nagy öröawnel fogadták az árleszállításról szóló lelentést, annál Is inkább, mert ez az öröm egybeesett a terv teljesítésének napjával. A dolgozók kötelezték magukat, hogv az év végéig még több száz tonna vasércet feitenek terven felöl. És alaposan felkészülnek az 3957-es év feladataira. K. L.
