Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-28 / 361. szám, péntek

Az SZKP határozatainak további visszhangja K I N A. — Valamennyi pekingi lap december 26-i számában első helyen foglalkozik az SZKP KB teljes ülésé­nek anyagával. A Zsenminzsipao „Hőre a kommu­nizmus anyagi-műszaki alapjainak kiépítéséhez" cím alatt közli a teljes ülés határozatait. A Takunpao az SZKP KB teljes üléséről szóló beszá­molójában rámutat a demokratikus centralizmus rendszerének következe­tes megvalósítására a gazdaságban. A kínai ifjúság Oj Demokrata Ligájának központi lapja az SZKP KB határo­zatairól szóló beszámolójában hang­súlyozza, hogy e határozatok újból meggyőzően bizonyítják a szocialista rendszer fölényét és megmutatják, hogy a Szovjetunió 1956-ban óriási sikereket ért el, s minden előfeltéte­lét megteremtette a kommunizmus felé haladó út sikerének. * * * BULGÁRIA. — Valamennyi bol­gár lap december 26-án közölte az SZKP KB teljes ülésének határozatait. A Trud a következőket írta: „A Szov­jetuniónak mindene megvan ahhoz, hogy áttérjen a gazdasági fejlődés újabb magasabb fokára". FRANCIAORSZÁG. — A fran­cia lapok figyelmének középpontjában az SZKP Központi Bizottságának ha­tározatai állanak. A lapok e határo­zatok részleteit első helyen hasábos címek alatt közölték és megállapítot­ták, hogy a határozatok a Szovjetunió népgazdaságának további fejlesztésére és a szovjet nép életszínvonalának emelésére irányulnak. Ezt a gondola­tot hangsúlyozta többek között a France-Soir és a Le Monde. Egyes jobboldali lapok főleg azt hangsúlyozzák, hogy az SZKP KB határozatai fogyatékosságokat állapí­tanak meg a tervezésben és a terv teljesítése terén. A lapok figyelmét az a tény keltette fel elsősorban, hogy az SZKP KB határozatai kitűzik a nehézipar elsődleges fejlesztését. A Combat című lap rámutat, hogy ilyen módon a teljes ülés határozatai meg­őrzik a nehézipar elsődleges fejleszté­sének marxi-lenini elvét és egyben a szovjet nép anyagi helyzetének továb­bi megjavítását célozzák. A l'Humanité a következőket írja: „A Központi Bizottságnak ez a teljes ülése hozzájárul a szocialista gazda­ság és a szovjet demokrácia fejlesz­tésére irányuló fő vonal konkrétabb és részletesebb kidolgozásához". * * * MAGYARORSZÁG. — A buda­pesti rádió az SZKP KB teljes ülé­sének határozataival kapcsolatos kom­mentárjaiban részletesen elemzi az ülés anyagát. Főleg azokat a nagy sikereket hangsúlyozza, amelyeket a szovjet nép a múlt év folyamán a szocialista országépítésben elért. Ami a Szovjetunió népgazdaságának legkö­zelebbi kilátásait illeti, a budapesti rádió rámutat a kommunista párt azon törekvésére, hogy a leggyorsab­ban kiküszöböljék a népgazdaság ter­vezésében és irányításában levő hibá­kat és ezáltal lehetővé tegyék a szovjet társadalom termelőerőinek magasabb színvonalra való emelését. Nincs olyan erő, amely megállíthatná a szabad életre törekvő nemzeteket Kairó, (ČTK) — Az arab országokban nagy felháborodást keltett az a tény, hogy az izraeli hivatalok különböző mesterkedésekkel késleltetni akarják csapataiknak az egyiptomi területről való kivonását. Az arab nemzetek kö­vetelik, hogy az ENSZ közgyűlésének azt a határozatát, amely szerint vala­mennyi agressziós csapatot kivonják Egyiptomból, pontosan teljesítsdk. Ibrahim el-Fadl, Szaud Arábia egyip­tomi nagykövete kijelentette: „A brit­francia csapatok kivonása Port Saidból az arab nemzetek győzelme. Ez azon­ban csupán első szakasza annak a harc­nak, amelyet az arabok az imperia­lizmus ellen vívnak. Az arabok nem te­szik le addig a fegyvert, míg az im­perialista uralomnak csak árnyéka is megvan." Abder Rahman el-Azm, Szíria egyip­tomi nagykövete rámutatott, hogy az imperialisták különféle intrikákkal igyekeznek az arabokat bigázni. „Nincs azonban olyan erő, amely megállíthat­ná azokat a nemzeteket, amelyek egy­ségre, emberhez méltó szabad életre törekszenek". Fauzi el-Mulki, Jordánia kairói nagy­követe kijelentette, hogy az arab or­szágok népei követelik, hogy az iz­raeli csapatokat feltétlenül vonják vissza Egyiptom területéről a fegyver­szüneti vonal mögé. „Nem szabad, hogy az agresszoroknak bármilyen előnyük származzék az agresszióból sem a Szuezi-csatorna, sem pedig Gaza terü­letén". Abu Taleb, Jemen egyiptomi nagykö­vete felhívta az arab népeket, hogy ak­ciós egységfrontba tömörüljenek. Dr. Rajf Bellama, az Arab Országok Ligájának főtitkárhelyettese kijelen­tette: „Az arabok követelik, hogy a go­nosztevő izraeli csapatokat vonják ki Gaza területéről. Az arabok egy ta­podtat sem engednek földjükből". Szíria népe köveleli az össze­esküvők szigorú megbüntetését Damaszkusz, (TASZSZ) — Szíria kormánya azon összeesküvők csoport­ja elleni vád nyilvánosságra hozása után, akik Szíria kormányéinak meg­döntésére törekedtek, a különböző szervezetektől és polgároktól a táv­iratok és levelek ezreit kapja, amely­ben a levélírók követelik, hogy a nem­zet árulóit szigorúan büntessék meg. A SLUK nagy sikerrel szerepel Indiában Delhi, (ČTK) — A SĽUK tagjai Del­hiben felkeresték Kutb-Minar híres tornyőt, gyönyörködtek a világhírű Dzsantar Mantar csillagvizsgálóban, valamint a Dzsama Maszdzsid és Laksmi Naraina templomok szépségé­ben. A Szartdzsi Natab Zeneakadémia a Sziovák Dal- és Táncegyüttes tagjai­nak indiai dalokat és táncokat muta­tott be. A SĽUK tagjai viszonzásul szlovák népdalokat énekeltek. A SĽUK Delhiben két -'keres elő­adást tartott. A közönség az együttes mutatványait tapssal jutalmazta. Nagy sikert ért el az epvüttes a „Csapodár" és a „Dupák'" táncszámokkal, vala­mint egy hindu népszerű dallal, ame­lyet az együttes női tagjai énekeltek. A delhi sajtó számos képet és di­csérő cikket közölt a SĽUK fellépé­séről. „Az együttes művészete nemcsak magas színvonalú, hanem természetes örömmel lejti a táncot," — írja a Statesman című lap színházi bírálója. Az együttes Delhiből Kalkuttába utazott, ahol az első előadást decem­ber 26-án tartotta. Az angolok fokozott terrorakciói Ciprus szigetén London (TASZSZ) — Ciprusi hírek arról tanúskodnak, hogy a brit ha­toságok fokozzák megtorló intézkedé­seiket a sziget lakossága ellen. Sajtójelentések szerint e napokban Nicosiában életfogytiglani börtönre ítéltek hat fiatal ciprusi hazafit, aki­ket ,,a ciprusi hatóságok elleni ösz­szeesküvéssel" vádoltak. Brit csapategységek december 25-én körülzártak több városnegyedet Nico­siában és házkutatásokat tartottak. Brit rohamcsapatak úgynevezett átfé­sülő hadműveleteket végeznek a Ciprus nyugati részében elterülő hegy­vidékeken. A lapok jelentik, hogy de­cember 25-én mintegy 600 bebörtön­zött ciprusi hazafi éhségsztrájkba lé­pet tiltakozásul z ellen, hog" bírósági eljárás nélkül börtönben tartják őket. AMERIKAI JEGYZETEK A szumatrai események Dzsakarta. (ČTK) — Indonézia fegyveres erőinek közös vezérkara a hadsereg tagjaihoz intézett nyilatko­zatában a TASZSZ közlése szerint Simbolan ezredes eljárását, aki Észak­Szumatra első katonai körzetének te­rületén magához ragadta a hatalmat és megszüntette a kapcsolatokat a központi kormánnyal, úgy értékeli, m'nt a katonai esküvel és az állam irátnti kötelességekkel ellenkező ma­gatartást. A fegyveres erő fegyelmé­nek és szellemének megingathatatlan­nak keM maradnia, — jelentette ki az egyesült vezérkar. A Francé Presse hírügynökség köz­lése szerint Ahmad Szukarno, az In­donéz Köztársaság el|nöke rádióbeszé­dében élesen -lltélte Simbolan ezredes szumatrai katonai puccskísérletét és közölte, hogy Simbolant megfosztották Közép- és Kelet-Szumatra katonai te­rületének parancsnoki tisztségétől. Miért nem szeretik Hooverék a Szovjetuniót A New York Times hétfői számának egész oldalát egy társaság hirdetése tölti ki, mely társaság az „Első segély Magyarországnak" címet viseli. A se­gítséget az Ausztriában, a magyar határ közelében tartózkodó szökevé­nyeknek nyújtják — így szól a hirde­tés. Figyelmet érdemel a társaság tiszte­letbeli elnökének alakja. Ez bizony senki más mind idősebb Herbert Hoover, az USA volt elnöke. Hoover — amint ismeretes — nem szereti a kommunistákat. Azt is tudjuk, hogy miért nem. Az egyik ok az, hogy Oroszországban a Nagy Októberi For­radalom után két barátjával együtt nagy koncessziókat veszített el. A Daily Worker november végén közölte, hogy e koncessziókhoz Szibériában két és fél millió acre föld, erdő és bánya tartozott. A társaságnak fűrésztelepei, hajói, aranymosói, vasútai és bányái voltak. Ä társaság arany, ezüst, réz, ólom és cinkkészleteit egy milliárd dollárra becsülték. A Daily Worker a továbbiakban be­számol arról, hogy e gazdagság egy részét — ha nem lett volna forrada­lom Oroszországban — Hoover fia örökölte volna, aki nemrégiben még Dulles külügyi államtitkár helyettese volt. E tényekhez semmit sem kell hoz­záfűzni. Talán csak annyit, hogy Hoo­verék a Szovjetunió Kommunista Pártja iránti ellenszenvüket különféle ideológiai indokokkal magyarázhatják, könnyeket hullathatnak a Szovjetunió szabadsága felett, mindeki úgyis fogja tudni, hogy a valóságban miről van szó. A Taft Hartley-törvény alkalmazása A közelmúltban, még az USA elnö­kének megválasztása előtt az amerikai politikai vezető tényezők közül többen rámutattak arra, hogy a Taft Hart­ley féle szakszervezetellenes törvény rossz és hogy valamit kellene vele tenni. Egyesek a törvény teljes vissza­vonását, mások pedig lényeges korlá­tozását követelték. Az elnökválasztás november 6-án volt és közvetlenül azután radikális változás állott be a törvény elbírálása tekintetében. Már kb. tizennégy nap múlva a választások után újból alkal­mazták a törvényt, mégpedig 60 ezer sztrájkoló kikötőmunkás ellen. Ebben az irányban most további lépést ké­szítenek elő. A Taft Hartley törvényt „javítani" akarják. Az ajánlott mó­dosítások pontos szövege még nem ismeretes, azonban bizonyára nem vá­lik a munkások javára. A választás előtt a törvény rossz volt. Ma már ismét jó és ennek bete­tőzéséül még ki is akarják egészíteni. Ügy tűnik, hogy újabb alkalmazását nem okozta semmi más, mint az a tudat, hogy ma már a választók sza­vazatait „bezsebelték". A Fordok és Dupontok ellen csak szigorúan A Taft Hartley törvény előkészület­ben lévő kiegészítő javaslataiban van egy bizonyos rész, amely — ha jóvá­hagyják — a törvénynek dicsőséget szerez. A New York Times szerint azt javasolják, hogy mind a munkaadók­nak, mind a szakszervezeti funkcio­náriusoknak esküt kell tenniök, hogy nem kommunisták. Képzeljük csak el ezt a rettenetes csapást, amely kiegészítő javaslatok formájában éri a Fordokat és Dupon­tokat! Abban az esetben, ha közülük valaki kommunista és ez napvilágra jut, üldöztetésben lesz részük. Igen — mondaná Svejk —, a Fordok és Dupontok ellen csak szigorúan kell fellépni. Vétkeztél? Hívj fel telefonon! Nem tudom, mennyiért árusították azelőtt a bűnbocsánatot. Ma, a táv­beszélő és rádió korában New York­ban vigasztalást és áldást tízcentes jutányos áron lehet kapni. Ez az ár abban az esettkn, ha nyilvános tele­fonállomásról hív az illető. Ha valaki­nek telefonja van otthon, valamivel olcsóbban jut a vigasztaláshoz. Nem kerül fáradságba. Elég egyszerűen fel­emelni a hallgatót és felhívni a 63 200­at. Megszólal a naponta váltakozó vígasz szövege, amely harminc másod­percig tart. Nem tudom, mennyi ilyen intézmény van New Yorkban. Washington állam­ban a nyugati tengerparton a Times szerint 'legalább tizenhét ilyen telefon­szám van. Washington városában — a keleti tengerparton — egy perces egyházi beszéd áll a hallgató rendel­kezésére. A beszédek a következő jel­szavakkal igyekeznek vigaszt nyújta­ni: „Őrizd meg jő hangulatodat! Ör­vendezzél: a világnak minden másnál nagyobb szüksége van vidám embe­rekre! Egyesek okosak, mások gazda­gok, ügyesek, vagy híresek, de mind­nyájunknak vígaknak kell lennünk! Hisz ez nem kerül semmibe, a részvé­nyeseknek pedig nagy osztalékot biz­tosít!" Mondják meg őszintén, ugye tíz centért ez éppen elég? P.T A Az izraeli parlament Gaza térségéről tárgyal Tel Aviv. (ČTK) — Az izraeli par­lament Gaza térségéről tárgyal. E kérdést a parlament december 25-i ülésének napirendjére a Horut ellen­zéki párt tűzette. Ez a párt követeli, hogy Izrael továbbra is tartsa meg­szállás alatt Gazát és a Sinai-félsziget egy részét. A kérdéssel kapcsolatos szavazás előtt beszédet mondott Ben Gurion, Izrael miniszterelnöke, aki többek között megerősítette előző nyilatko­zatát, mely szerint „Izrael semmi esetre sem egyezik bele abba, hogy Gaza területét visszaadják Egyiptom­nak." A Jerusalem Post című lap jelen­tése szerint a parlament 52 szavazat­tal 18 ellenében elvetette a Horut párt javaslatát. ©eXDOOOOOOOGC^ A kritikáról és önkritikáról Az évzáró taggyűlések és az alap­szervezetek pártbizottságainak újjá­választása nagy jelentőségű lépés pártunk és népi demokráciánk erősí­tésének és fejlődésének útján. Hogy ezt a lépést teljes sikerrel megte­hessük, ahhoz elengedhetetlen, hogy az eddiginél magasabb fokra emeljük a kommunista kritikát és önkritikát. I. A kritika és önkritika a marxista-le­ninista világnézet alapvető módszere. Mit jelent ez? A kommunista világnézet arra tanít, hogy minden dolognak, minden je­lenségnek megvannak a maga belső ellentmondásai, megvan bennük a műit és a jövő, az elhalás és a fejlődés eleme. A régi és az új, az elhaló és a keletkező közötti harc — ez fejlődé­sünk alapja. Az újat felfedni és a régivel, az elhalóval szemben győzelemre segíteni nem lehetne, ha nem alkalmaznánk szüntelenül a kritika és önkritika fegyverét. A marxizmus-leninizmus éppen azáltal tesz képessé bennünket például az új, szocialista munkafegye­lem megteremtésére, hogy a munkához való régi viszonyt szakadatlanul éles bírálatnak veti alá s ezzel is segíti a születő új munkaerkölcs erősödését. Vagyis: a _kommunista világnézet a kritikus szemével nézi a valóságot, nem ismer el semmit sem öröknek és változhatatlannak, meglátja a hanyat­lót, felismeri a születőt és nem utol­sósorban éppen forradalmi kritiká­jával válik Inemcsak a világ megisme­résének, hanem a világ megváltozta­tásának is a tudományává. S ÜJSZÖ 1956. december 28. A forradalmi kritika a kapitalista rendszer megdöntéséért folytatott harc nagyerejű fegyvere. Marx és Engels, amikor a tudományos szocia­lizmus alapját lerakták, ezzel egyben megsemmisítő kritikát gyakoroltak koruk uralkodó rendszere: a kapita­lizmus felett. Lenin, a marxi örökség folytatója és tovább feilesztője, kérlel­hetetlen bírálatnak vetette alá a ha­lódó, pusztulásra Ítélt kapitalizmus végső szakaszát: az imperializmust. A marxizmus-leninizmus megszületé­sének és tovább fejlődésének, valamint e világnézet alapján álló kommunista pártok létrejövetelének, tehát feltétele volt a tőkés termelési és társadalmi viszolnyok forradalmi kritikája. De a marxista-leninista világnézet nemcsak a kapitalizmust illeti forra­dalmi kritikával. A mi világnézetünk lényegéből, forradalmi szelleméből fakad, hogy .kritikával fordul önmaga felé is. Az önkritika a marxi-lenini világnézet és az ennek alapján alló kommunista pártok szüntelenül alkal­mazott fegyvere, amelynek segítségé­vel e pártok felfedik és kiküszöbölik saját fogyatékosságaikat, védelmezik eszmei tisztaságukat és szüntelenül ellenőrzik a tapasztalatok és eredmé­nyek fényénél egész politikai vonaluk helyességét. A kommunista pártok tevékenységének születésüktől fogva, már a tőkés rend viszonyai között, törvénye az önbírálat. A munkásosztály forradalmi párt­iáriak ez a képessége a legszorosabban összefügg a munkásosztály helyzetével a tőkés társadalomban; hiszen a rr. :n­kásosztály az egyetlen következetes forradalmi osztály, amelynek törté­nelmi küldetése önmaga és minden dolgozó felszabadítása. A munkásosz­tálynak éppen ezért nincs félnivalója az igazságtól, a burzsoázia, mivel ha­nyatló, pusztulásra ítélt osztály, amely nem találhat kiutat zsákutcájából — fél saját hibáiról beszélni, retteg az igazságtól s ezért képtelen igazi ön­kritikára. És ez természetesen jellem­zője a burzsoázia pártjainak is, még­pedig nemcsak a mai burzsoá pártok­nak. hanem a száz-százötven évvel ezelőtti forradalmi polgárság pártjainak is. Egyedül mi nem félünk beszélni gyengéinkről és ezért leküzdjük fo­gyatékosságainkat. A kommunista pár­tok merészen és határozottan fejlesz­tik soraikban a forradalmi önkritikát. A hibát nyíltan beismerni, okait fel­tárni, kielemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondosan meg­vitatni, hogy mllye|n eszközökkel lehet a hibát kijavítani — íme, ez jellemzi az új típusú pártokat. Igy teljesítik kötelességüket, így nevelik és tanítják a munkásosztályt s azután a tömege­ket is. II. Mi a szerepe az önkritikának a szocialista társadalomban? A szocializmus a termelő eszközök társadalmi tulajdonán alapul és mentes mindenfajta kizsákmányolástól. A szo­cialista társadalomban nincsenek egy­mással ellentétes érdekű, egymás el­len harcoló osztályok. A Szovjetunió szocialista társadalma baráti osztá­lyokból áll, amelyeket közös célok és érdekek egyesítenek. A Szovjetunióban megvalósult a szovjet társadalom er­kölcspolitikai egysége. Ebben a társa­dalomban a kritika és önkritika minő­ségileg új szerepe éppen abban áll, hogy a kommunista párt ennek segít­ségével tudatosan tárja fel a régi és az úi közötti ellentmondásokat és felkel­ti, mozgósítja a széles tömegek alkotó erejét ezeknek az ellentmondásoknak a leküzdésére. Ezzel a funkciójával vá­lik a kritika és önkritika a szocialista társadalom fejlődésének hatalmas moz­gató erejévé, amelyet semmi más nem pótolhat és amelynek szüntelen alkal­mazása nélkül nincs előrehaladás. A kommunista pártoknak maguknak kell feltárniok és kijavítaniok hibái­kat, ha előre akarnak haladni. Nincs más erő, mely feltárná és orvosolná ezeket a hibákat. A fejlődésnek ez az új mozgató ereje a szovjet élet minden területén érvényesül, milliókat és tíz­milliókat mozgósít a kommunizmus még eredményesebb építésére, kibonta­koztatja a szovjet nép mérhetetlen alkotó erejét és nélkülözhetetlen fegy­vert ad a társadalom szocialista tuda­tának fejlesztéséhez, a szocialista kul­túra felvirágoztatásához. III. Mi a szerepe a kritikának és önkri­tikának nálunk, a szocializmusba való átmenet időszakában? A mi társadalmunkban még vannak ellentétes érdekű, szembenálló osztá­lyok. A tőkés osztály (a kulákság) ma­radványai nem békéltek meg a dolgozó nép új rendjével. Ezeket az erőket — mint a szomszéd Magyarországon is láttuk — bátorítja az imperialisták ag­resszív politikája, amelynek érdeke kiélezi a nemzetközi helyzetet. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának kivívása óta kezdett nálunk is kialakulni és ma már erőteljesen érvényesül a kritika és ön­kritika, mint a fejlődés akadályai tervszerű, tudatos leküzdésének nélkü­lözhetetlen eszköze. Pártunk útmuta­tása nyomán pártszervezeteink mun­kájában a politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet számtalan te­rületén egyre erőteljesebben hat tár­sadalmi fejlődésünknek ez a hajtóere­je. Mindenekelőtt a szocialista ipar fej­lesztésében, az ipari munka magasabb termelékenységéért vívott harcban ér­vényesül. Az elavult munkamódszerek, idejétmúlta munkaszokások és a terv­gazdálkodás által felállított növekvő termelési követelmények ellentmondá­sát a munkásosztály legjobbjai a kri­tika és önkritika alkalmazásával, a munkaverseny, újítómozgalom kifej­lesztésével oldják meg. A szocialista versenyben a tömegek gyakorlati, for­radalmi önbírálata jut kifejezésre, amely a dolgozók millióinak alkotó kez­deményezésére támaszkodik. Am a kri­tika és önbírálat nemcsak az iparban, hanem szocialista építőmunkánk szá­mos más területén is tíz- és százez­reket serkent alkotó kezdeményezésre, újításra, az építőmunka feladatainak jobb, korszerűbb megoldására. Mind erőteljesebben kezd érvénye­sülni ez a hajtóerő a szocialista tudat, az új kultúra, az új hazafiság megte­remtéséért és erősítéséért folytatott küzdelemben. A kritikának szerepe van abban, hogy megtettük az első lépést és merészen szembeszállunk mindaz­zal, ami elavult, túlhaladott és gátolja előrehaladásunkat. IV. A fejlődésnek ez a hajtóereje sem a szocialista társadalomban, Sem a mi átmeneti társadalmunkban nem érvé­nyesül önmagától, ösztönösen. A kriti­ka és önkritika a munkásosztály for­radalmi pártjában, a kommunista párt­ban valósul meg a legmagasabb fokon és a párt politikájának megvalósítása útján érvényesül és erősödik a gaz­dasági, társadalmi és kulturális élet­ben. Minél fejlettebb a dolgozókat ve­zető párt szervezeteiben a bírálat és önbírálat szelleme, annál erősebben érvényesül a bírálat és önbírálat, mint társadalmi fejlődésünk lendítőkereke. A párt fejlődése e téren is egész dol­gozó népünk, hazánk fejlődését segíti elő. A kritika és önkritika a kommunista párt életének állandóan érvényes tör­vénye, a párt fejlődésének nélkülözhe­tetlen motorja. Az előttünk álló hatai-

Next

/
Oldalképek
Tartalom