Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)
1956-12-28 / 361. szám, péntek
Néhány szó a nagymegyeri járás EFSZ-eiről A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás egyre növekvő termelése tette lehetővé a hatodik árleszállítást. Ehh.íz a naovmegyeri járás szövetkezetei is lényegesen hozzájárultak. Ha az idei termelési eredményeket összehasonlítjuk a tavalyiakkal, úgy azt látjuk, hogy a tejtermelés több mint egymillió Illírrel emelkedett. A kulcsodi szövetkezetben 3, Ftissön 3. Csicsón és Bögellőn 1, Bogyán 1 literrel emelkedett a napi fejéshozam tehenenként. így lényegesen emelkedett a szövetkezetek jövedelme is, ami járási méretben eddig 1 232 000 korona többletjövedelmet hozott. örvendetes jelenség az is, hogy a gazdasági állatok jobb gondozásával csökkent az áüatelhullás, éspedig a borjúknál hatról 5,5 százalékra, a malacoknál 3,8 százaiékos a csökkenés. Eryes szövetkezetek e téren is kimagasló eredményeket értek el. A nyáraddi szövetkezet 11, a tanyi 10, az alistáli 5 százalékos csökkenést muí t ki a szarvasmarhák elhullásánál. Említésre méltó az is, hogy Balonvon 4%-ról 3%-ra, Bögellőn 16%-kal, Nagymegyeren 8%-kal, Túzokon pedig 10%-kal csökkent a sertéselhu'lás. Ezek az eredmények visszatükröződnek az állattenyésztés jövedelmének növekedésében is. Járási méretben a szövetkezetek 3 133 000 koronával magasabb jövedelmet értek el, mint tavaly. Nagyban elősegítette ezt a kollektívák és egyének között lefolyt szocialista munkaverseny. Például a tanyi szövetkezetben az etetők csoportja egy hektár földterületre számítva eoy tehéntől háromnegyed év alatt "">17 liter tejet fejt, s ezzel már meg közelítették az 1 60. évre tervezett fejéshozamot. Ez a szövetkezet tejbeadási tervét 297%-ra teljesítette. Lipovcén az eredmény 1745 literrel ugyancsak kimagasló. A marhahús kitermelésében Kozmér Kálmán, a kolozsnémai szövetkezet állatgondozója halad az élen, aki 9 hónap alatt egy hektár me- < zőgazdasági földterületre számít- ; va 50 kg marhahúst termelt ki. Ez ; a szövetkezet 285 százalékra tel- ; jesítette a marhahús beadását, ; vagyis terven felül 12 285 kg-ot 1 adott be. Az izsapi szövetkezetben Csákány Rezső és Nagy János 107 kg sertéshúst termelt ki egy hektár ! földterületre számítva. Elsők lettek a szocialista munkaversenyben. Szöveti ezetük a sertést úsbeadást 220 százalékra teljesítette és az eqész évi tervet 6352 kg-mal iépték túl. A gelléri szövetkezetben Szabó István 2 százalékos elhullás mellett! 100 tehéntől 80 bor.iút választ el, ! s az 1960-ra t -vezett 88 százalékot már jövőre eléri. Kopper János, Nagymegyer, A prešovi vasútállomással szemben egy új, négyemeletes épület emelkedik a magasba. Ez a Nálepka századosról elnevezett ruhagyár. Kora reggel, félhat órakor, amikor még szürkület borltja a várost, kigyulladnak az üzem műhelyeinek neonfényei és a reggeli vonatokkal bejáró munkásnők élénk beszélgetés, nevetés közben igyekszenek az üzem kapuja felé. Fiatal lányok ajkán frissen hangzik a „Jó reggelt". Száz és száz varrógép, vasalódeszka, munkaasztal várja már az ügyes kezeket. Mire hat órakor megszólal a sziréna, már mindenki a helyén van és mintha gombnyomásra történne, oly egyszerre zúgnak fel a varrógépek villanymotorjai. Megindulnak a futószalagok, melyek minden három percben egy teljesen kész öltönyt visznek a minőségi ellenőr elé. Az üzem, mely csak jövőre fogja ünnepelni fennállásának tizedik évfordulóját, kilenc év alatt megnőtt, hatalmassá vált. Több száz dolgozónak ad ma munkalehetőséget ás 1948 óta még három új fióküzem is épült Bardejovban, Nagymihályban és Kassán. Ezek műhelyeiből kerülnek ki a vevőközönség által annyira kedvelt félgyapjú-szövetből készült gyermeköltönyök, garbőanyagból varrt kabátok, hubertuszok 7—14 éves gyermekeink számára. Köztársaságunk egész területén épp oly bizalommal és megelégedéssel vásárolják a Prešovi Ruhagyár védjegyeivel ellátott gyermekkonfekciós ruhákat (annál inkább az aranyvédjegyeseket), mint a Prostéjovi, vagy a Trenčíni Ruhagyárban készült öltönyöket. Az első emeleten hatalmas, kivilágított csarnok fogad, melyben a varrógépek villanymotorjainak zúgása elnyeli az emberi hangot, ötvenhat fiatal lány és asszony hajol a varrógépek, szabóasztalok, vasalók fölé, hogy ügyes mozdulatokkal elvégezzék a ruhadarabokon rájuk váró munkarészt. A varrógépek, asztalok között minden három percben négy 35—40 m hoszszú futószalag indul el, hogy egy-két méterrel odébb vigye a kész ruhadarabot. Nyolc óra alatt 136 öltöny hagyja el a műhelyt, ahonnan raktárakba, üzletekbe szállítják azokat. — A karácsonyi vásárra külön 102 fiúöltönyt készítettünk terven felül, megrendelésre. A magyarországi dolgozók megsegítésére pedig 36 gyermeköltönyt készítettek megtakarított anyagból műhelyünk dolgozói. GyáOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO' Az épülő Kelet-Szlovákia üzemeiben j Látogatás a Prešovi Ruhagyárban runk pedig összesen 655 készöltönyt küldött 16 800 korona értékben a maBialíková Anna, az üzem kiváló dolgo zója. gyar gyermekeknek — ad felvilágosítást Pončák Rudolf, a műhely fiatal vezetője. írogatom ezeket az örvendetes számadatokat, de közben az egész munkamenetet is figyelem Egy magas, fejkendős lány mozdulataira leszek figyelmes, aki krétával a kezében gyorsan húzogat vonalakat az asztalon levő kiszabott anyagra. Mikor néhány mozdulattal elvégzi ezt. egy körfűrészhez hasonló géphez lép és mas feladatok megkövetelik, hogy fokozottan biztosítsuk a pártdemokrácia érvényesülését sorainkban, s szakadatlanul vegyük igénybe a bírálat és'önbírálat fegyverét. Különösen nagy jelentősége van nálunk most, amikor a tagság megvitatja pártszervezeteink egész évi munkáját és újjáválasztja az alapszervezetek bizottságait. A kritika és önkritika széleskörű alkalmazása alapvető biztosítéka annak, hogy napvilágot lássanak a pártszervezetek kiküszöbölendő gyengeségei, hogy az új bizottságokba a legjobb, legrátermettebb kommunisták kerüljenek és ezzel pártunk még erősebbé, még szilárdabbá váljék. Ezt a szerepet nem töltheti be akármilyen bírálat. A kommunista bírálat mindig elvhű, éppen ezért nem lehet tekintettel egyesek „érzékenységére", baráti kapcsolatokra, egyéni sérelmekre — csakis a párt, a dolgozó nép érdekeinek szolgálatára. A kommunista bírálat bátor és éles — határozottan és kérlelhetetlenül veti fel a hibákat. Nem huny szemet a „kényes kérdések" felett, bátran szóváteszi és megbélyegzi az ingadozás, a nehézségek előtti megtorpanás, az opportunizmus minden megnyilvánulását, amely az elmúlt év küzdelmeiben egyik vagy másik bizottsági tagnál megmutatkozott. A pártszerű bírálat engesztelhetetlen az ellenséggel szemben, leleplezi az ellenséget. Á pártszerű bírálat építő és nevelő hatású, kemény és igazságos, megalapozott és felelősségteljes — egyszóval olyan, amelyből az egész párttagság tanul, s amely a hibák elkövetőit segíti munkájuk, magatartásuk gyengeségeinek leküzdésében. A kommunista bírálat és önbírálat nem csupán a hibák felfedését jelenti, ha-i nem enné! többet: alkotó cselekvést, valami újnak a megszületését. Ennek az önbírálatnak a szellemében élünk most, a XX pártkongresszus és a mi pártunk ;:^zfigos konferenciájának jelentős időszakában. A pártszerű kritika és önkritika szellemében élni — ez egyszersmind azt is jelenti: bírálatra, önbírálatra ösztönözni és bátorítani minden egyes párttagot, az egész párttagságot. A legnagyobb ösztönző erő: a párton belüli demokrácia fejlettsége. A pártbizottság munkájáról adott rendszeres tájékoztatás, a taggyűlési beszámoló, a párttag helyes javaslatainak, kezdeményezéseinek elfogadása és megvalósítása, az alapszabályzatban meghatározott jogok tiszteletbentartása, a tagság bevonása a vezetésbe, rendszeres részvétele a párt előtt álló feladatok végrehajtásában — mindez együtt alakítja ki és erősíti meg minden egyes kommunistában annak tudatát, hogy felelős résztvevője a párt munkájának, a pártbizottságok újjáválasztásának, részt vesz annak eldöntésében: ki legyen és ki ne legyen tagja az új bizottságnak. A bírálat és önbírálat ösztönzésének elengedhetetlen feltétele a harc a bí-' rálát elnyomói, a párton belüli demokrácia megsértői ellen. Az elért eredményekhez való kritikus viszony, a hibák és fogyatékosságok felfedése és felszámolása, a bírálat és önbírálat előrehajtó erejének szakadatlan érvényesülése viszi előre a pártot s teszi képessé arra, hogy céljai felé még szorosabb egységben magával vigye az egész dolgozó népet. A párt legyőzhetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem palástolja el a munkájában előforduló hibákat és fogyatékosságokat, ha kádereit a pártmunka hibáin tanítja és neveli, ha idejében ki tudja javítani hibáit. A kritika és önkritika széleskörű, pártszerű alkalmazása egyik legfőbb biztosítéka annak, hogy eredményesen oldjuk meg a pártbizottságok újjáválasztásának feladatát, megjavítsuk a pártmunkát, szilárdabbá tegyük a kommunisták és pártonkívüliek kapcsolatát és ezzel meggyorsítsuk hazánk fejlődését a szocializmus útján. JÖ SÁNDOR levágja a megjelölt ruhadarab szélét. Utána várakozóan néz munkatársaira. — Miért nem dolgozik tovább, érdeklődöm Pončák elvtárstól. — Mert barátnői nem dolgoznak olyan gyorsan, mint ő. — De lépjünk talán közelebb, ismerkedjünk meg velük — kaptam választ a kérdésemre. Bialíková Anna, az említett fiatal munkásnő kelet-szlovákiai tájszólással megmagyarázza, hogy azért dolgozik gyorsabban, mert újítási javaslatot adott be, amelyre maga jött rá. — Egyszerű az egész, — mondja mosolyogva. Közben megigazítja fejkendőjét. Itt ez a zsilettpenge, melylyel szétvágom az összefércelt anyagot és így egyszerre tudom kivágni a vászonbetétet. Azelőtt külön kellett széjjelbontani, mind a két anyagot. A tizenkilenc éves munkásnő közben újabb ruhadarabot vesz le a futószalagról és ügyes mozdulatokkal a gyakorlatban mutatja be új munkamódszerét. Megtudom, hogy az üzem egyik legkiválóbb dolgozója, aki a harmadik negyedévben 185 százalékra, novemberben pedig 179 százalékra teljesítette normáját. Már tizenhét hónapja állandóan a munkaverseny élén jár, pedig mindössze csak két éve dolgozik az üzemben. Azelőtt egy kis faluban, Malý Šarišban, szüleinél élt, ahol nem sok munka akadt a ház körül. — Mennyi a tiszta keresete? — fordulok hozzá újra. — Az a teljesítménytől függ, 1080.—, 1100.— korona körül, a többiel«iek pedig 850.—, 900.— korona a keresete. — tts hogyan ér el ilyen kiváló munkateljesítményt ? — Ogy, hogy műhelyünkben a haladó munkamódszereket alkalmazzuk, melyeket a helyi lehetőségek szerint még tökéletesítünk is. így például Arszejevova szovjet munkásnő módszere szerint műhelyünkben majdnem minden munkásnő több munkafolyamatot sajátított el. Nemcsak a varrógépnél, de a szabászatban, á vasalásnál, a kézimunka-folyamatnál egyforma teljesítménnyel tud dolgozni. Ez külö-; nősen akkor fontos, ha valakit helyettesíteni kell. Csutkih és Korabelnyi-. kova módszerét is elsajátítottuk, melyek a munka minőségének megjavítására irányulnak. Elgondolkozom a fiatal lány szakszerű válaszán, aki csak nemrég hagyta el faluját, ahol az iparról nemcsak ő, de bizony szülei is keveset tudtak ezelőtt. S ma pedig ez a fiatal munkásnő Kelet-Szlovákia fejlődő iparának egyik kiváló dolgozója lett. Végigmentünk a műhely valamennyi munkaszakaszán, a szabóktól kezdve, egészen a minőségi átvevőig, aki szigorú bírálattal osztályozza a kész fiúöltönyöket. — Ez pl. első osztályúnak van minősítve — akaszt le Gulyás István minőségi átvevő égy szépen vasalt öltönyt. — Megérdemli az aranyvédjegyet. Hasonló első osztályú aranyvédjegyes öltönyt az idén már 54 642tőt készített az üzem és ezzel a minőségi tervet 100,1 százalékra teljesítette. Fent a második emelet 1432-es műhelyében hasonló kép tárul elénk. A különbség csak abban van, hogy itt öltönyök helyett fiúhubertuszokat, kabátokat varrnak az ügyes női kezek. Itt is, mint az egész üzemben, a munkásnők legnagyobb része parasztcsaládból származik. Lent az irodában még fülemben csengett a varrógépek zakatolása, amikor Goffa Jozef elvtárssal beszéltem az üzemről. — Üzemünk dolgozói már december 20-ára teljesítették az egész évi tervet. Kötelezettségvállalásunkat tehát, melyet az Októberi Forradalom tiszteletére tettünk, már teljesítettük. A fióküzemeink közötti versenyben most a nagymihályi került az élre, de összüzemi méretben, reméljük, hogy újra ki leszünk tüntetve, mint minden évben, ha nem is a minisztérium vörös zászlajával, de elismerő oklevéllel. Jövőre pedig, ha majd felépül negyedik fióküzemünk is a Svidníken, ahol 300 dolgozó nyer alkalmazást, újra gazdagabbak leszünk. Ilyen távlatokkal örvendetes az új évet köszönteni. Horváth Sándor ĽJjra szép lesz a város h eben, a régi patinás városon néhány százéves létezése óta, sok háború vonult végig. A húszita háborúkban, a reformáció ideje alatt, a 30 éves háborúban, az örökösödési háborúban a régi gazdag város sokat szenvedett. De egyik sem ártott neki annyit, mint a második világháború. Amerikai repülők egyrészt a városra, de különösen a pályaudvarra rengeteg bombát dobtak le és a visszavonuló nácihadsereg folytatta a pusztítást. A történelmi város nagy piacterével, keskeny sikátoraival és düledező házaival már úgy látszott, hogy végpusztulásra van Ítélve. A mostani lakosság azonban, ami a lakáskultúrát illeti, nagyobb igényeket támaszt, mint amilyent a régi házak nyújtani tudnának. Államurak 1945-ben még nem tudott milliárdokat áldozni a régi házak tatarozására. Ezért természetesen előnyben részesítették a bányászoknak szánt új, modern települések építését Ostrovban, Sokolovban, Mostban, Litvinovban, Kladnóban, Ostravában és másutt. Hiába, nem felelnek meg dolgozóinknak a romantikus, gótstílű erkélyablakok, vagy fafestmények, a kapuk feletti régi címerek, ha a ház nem rendelkezik higiénikus berendezésekkel. A legszebb kézzel kovácsolt kapukilincsek, festett ablakok elvesztik varázsukat, ha a lakások nem korszerűek. Alaposan megrágta itt a régi házakat az idő vasfoga. öztársaságunk megerősödött, ipara virágzik és most eljött az ideje, hogy az értékes gótstílű építészeti emlékeinket Cheb városában is rendbehozhassuk. Ez az akció a templomok restaurálásával kezdődött. Hiába uszítanak külföldön ellensé•geink, az áruló Jaksch és Lodgeman hívei, megkezdték a történelmi épületek felújítását. Amiről a kapitalista háztulajdonosok egykor még csak nem is álmodtak, az most megvalósul. A renoválásnál nemcsak a régi patrícius házak homlokzatairól van szó, hanem ezeket a házakat átépítik, átalakítják, mégpedig olyan teljeskomforttal, amelyet ma egy korszerű lakás nyújthat. elépünk a Piac tér egyik házába, melyet éppen most adnak át lakóinak. A fafaragással díszített kaput és gyönyörű vaskilincset stílszerűen utánozták. A polgárház tágas előcsarnokában kézzel kovácsolt gyertyatartók függnek, melyekbe villanyvilágítást vezettek be. Egy új, esztergályozott fakorlátos lépcsőn kerülünk az új lakásokba. Itt tényleg nem hiányzik semmi, amit egy modern lakástól ma megkövetelünk: parkettpadló, fehéren csempézett fürdőszoba gázkályhával, nagy, világos és száraz helyiségek, amelyeket egyelőre még szénnel fűthető kályhákkal fűtenek, Tatarozzák Cheb régi házait. később azonban központi fűtést vezetnek be a házba. A tágas erkélyek még növelik a lakás ke llemessé g ét. Megkérdezem kísérőmet, hogy kl fog itt lakni. Azt a választ kapom: egy bányászcsalád. Nemcsak a régi hagyományok, a művészi értékek megőrzésére való igyekezetet látni itt, hanem kifejezi ez az emberek iránti szeretetet is, akik ezekben az új háztömbökben fognak lakni. A régi városházban és a nemzeti bizottság hivatala épületében a kőornamentumokat, a templomok színes festett ablakait is felújítják. A város, melynek polgárai házában egykor Goethe és Schiller lakott, ma Közép-Európa egyik legérdekesebb városa a maga nemében, mert az amerikai repülők gondoskodtak arról is, hogy Nürnberget, Drezdát és más városokat úgyszólván eltüntessék a föld azínéről. Cheb ma újból feléled romjaiból. A város történelmi magját teljesen felújítják és az értéktelen, összedőlt házak egyrészét lebontják, helyükön szép parkok létesülnek. A sötét udvarok eltűnnek és a gyönyörű pázsiton vidám gyermekek fognak játszani. Hogy ez nem álom, arról ma mindenki meggyőződhet. A városban ebben az évben 250 lakásegységet adtak át rendeltetése céljainak. Ä nemzeti bizottság még nagyobb célt tűzött ki maga elé. Eddig 17 millió koronát ruházott be a műemlékek és lakások felújításába és további öt milliót fordít az olyan házakra, ahol hivatalok vannak elhelyezve. Sohasem oldották volna meg a német polgárok és háztulajdonosok az első Csehszlovák Köztársaság, vagy Henlein és Hitler idején a történelmi műemlékek felújítását ilyen nagyvonalúan. Viszszaemlékezünk arra, amikor Karlovy Varyban lebontották azt a házat, amelyben Schiller lakott, mert állítólag a forgalom útjában állott. Csak egy szocialista állam fordít annyi milliót arra, hogy Cheb régi házait az utókor számára megmentse. heb város nemzeti bizottsága jó és erős kezekben van. A funkcionáriusok mindent megtesznek, hogy a város újrafelépítése gyorsan haladjon. A kormány is minden támogatást megad. A legnagyobb építkezési vállalat hatszáz alkalmazottja azon dolgozik, hogy a város történelmi belső részét három év alatt rendbehozza. Nemsokára Cheb újból a kerület egyik fontos közigazgatási központja lesz. H. FRANK 0 J s / rC 1956. december 14.