Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-24 / 358. szám, hétfő

A szocializmust a nép érdekében, a néppel építjük Viliam Široký miniszterelnök beszéde a kerületi és központi nemzeti bizottságok tanácsai és a kormány tagjainak országos értekezletén (Folytatás a 2. oldalról.) litikai népművelési dolgozók II. kong­resszusán ezekről a kérdésekről be­szélt, kijelentette: Azáltal, hogy ezt az elvet nem tudják valóra váltani, lépten-nyomon kárt szenvedünk. Az egész űj gazdasági politika megköve­teli, hogy ezt az elosztást teljesen vi­lágosan és teljesen pontosan valósít­suk meg. Ez szintén fő értelme a szak­szervezetek munkája aktivizálásénak, a munkájukban és tevékenységükben előforduló formaiság kiküszöbölésére irányuló törekvésünknek. E munkának nagy jelentőséget tulajdonltunk. Hoz­zájárul a szocialista gazdaság irányí­tási színvonalának jelentős javulásá­hoz. A harmadik fő irányvonal államunk­ban a nép választott képviseleti szer­vei feladatainak általános fokozása, aktivizálásuk és nagyobbmértékű ki­használásuk. A decentralizálás fokozza a nemzeti bizottságok feladatát Ezzel a kérdéssel függ össze elsősor­ban legfelsőbb képviseleti szerveink, a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács — feladatai fokozásának kér­dése. Arról van szó, hogy ezek a szervek megszabaduljanak a kérdések formális megtárgyalásának minden tünetétől és aktívabb tevékenységet fejtsenek ki, minden téren, hogy behatóbban dol­gozzanak az ellenőrzési és politikai­szervezési szakaszon. Arról van szó, hogy a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács főlég bizottságaik se­gítségével biztosítsák államapparátu­sunk működésének hatékonyabb ellen­Őrzését, hogy fokozottabb mértékben járuljanak hozzá a képviselők indít­ványai és tapasztalatai útján —, ame­lyeket a választókkal folytatott kap­csolat során szereztek — a kérdések helyes megoldásához. , De különös súlyt kell helyezni a va­lamennyi fokú nemzeti bizottság plé­numaira háruló feladatok növelésére. Elvtársak, köztársaságunkban a szocialista de­mokratizmus fejlesztésében és további elmélyítésében jelentős lépés a nem­zeti bizottságokba történő választások. Nemcsak magukról a választásokról és azok eredményéről van ázS, hanem az egész választás eláíti kampányról, amelynek példát kell mutatnia és egy­idejűleg az állam igazgatásában, a gaz­dasági, kulturális és szociális fejlődés minden problémájának megoldásában a nép egyre aktívabb részvételének iskolájává kell válnia. A választási kampány folyamán dolgozóink száz­ezrei közvetlenül részt vesznek a párt és a kormány politikai eredményeinek és a nemzeti bizottságok eddigi mun­kaeredményeinek megtárgyalásában, véleményüket nyilvánítják a kitűzött feladatokról és Célokról, megvitatják, hogyan lehetne kiküszöbölni a hibákat és hogyan lehetne még sikeresebben biztosítani szocialista építésünk fejlő­dését. A választási kampány és a választá­sok olyan időszakban folynak le, amely rendkívüli jelentőséget ad nekik kül­politikai és belpolitikai szempontból egyaránt. A nemzeti imperializmus erői min­dent elkövetnek a nemzetközi kapcso­latokban a feszültség kiélezésére a „hidegháború" újbóli kirobbantására. Ilyen körülmények között a nemzeti bizottságokba történő választások nemzeteinknek a nemzetközi kapcso­latok kiéleződése ellen, a béke meg­szilárdításáért és megerősítéséért, a világfeszültség újból való enyhítéséért folytatott egységes harca jegyében folynak le. Polgáraink a Nemzeti Front jelöltjeire leadott szavazatukkal kifejezik azt, hogy teljes mértékben támogatják kormányunk következetes békepolitikáját, a Szovjetunió hatal­mas béketörekvését, az általa előter­jesztett jelentős javaslatok megvaló­sítását a feszültség enyhítésére és a leszerelésre vonatkozóan. A választási kampány és a választá­sok olyan helyzetben folynak le, amikor a nemzetközi imperializmus erői minden módon megpróbálkoznak éket verni a szocialista államok közé. Gyöngíteni akarják a szocialista tábor egységét, a népi demokráciák és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat, alá akarják ásni a Szovjetunió hatalmas nemzetközi tekintélyét. Csehszlovákia népe a választási kampányban és a Az eddigi állapot nem kielégítő. A nemzeti bizottságok plénumai nem tartanak rendszeresen munkaüléseket, ezeket az üléseket gyakran nem a legjobban készítik elő. A kérdések megválasztása, amelyekkel a nemzeti bizottságok plénuma foglalkozik — sem mindig olyan, hogy jó álkalmat nyújtsanak a nemzeti bizottságok plé­numa tagjainak funkciójuk végzésére, hogy eltöltené őket a jól végzett munka feletti megelégedés. Követke­zetesen be kell vezetni a gyakorlatba azt az elvet, hogy a nemzeti bizott­ságok tanácsai a plénum szervei és nem szabad ezt az elvet fejtetőre állítani úgy, mint, hogyha a plénu­mok volnának a tanácsok szervei. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nemzeti bizottságok plénumá­nak tagjai olyan emberek, akik naponta közvetlen kapcsolatban állnak a dol­gozókkal, akik gyakran nagyon fontos módosításokat vezethetnek be a nem­zeti bizottságok munkamódszereibe és az adott kérdések leghelyesebb meg­oldásának keresésében felbecsülhetet­len segítséget nyújthatnak. A nemzeti bizottságok plénuma tagjainak lehető­vé kell tenni azt is, hogy kezdemé­nyezően, a választókkal való saját kap­csolataik sorén szerzett ismeretek alapján a nemzeti bizottságok elé terjesszék megtárgyalás végett azokat a fontos kérdéseket, amelyeknek meg­oldásét a polgárok követelik. Helyte­len, ha döntésük csak arra korlátozó­dik, amit a nemzeti bizottság tanácsa a tárgyalások napirendjére tűz. Igen komoly fogyatékosságokkal küzdünk a nemzeti bizottságok plénu­mainak munkájában. Tekintetbe kell vennünk ezt a tényt, ha még valame­lyik nemzeti bizottságon előfordulna. Nem mindenütt keletkeztek kedvező feltételek arra, hogy a nemzeti bizott­ságok választott tagjai teljes mérték­ben végezhessék funkciójukat. Nem tudtuk mindenütt levonni a helyes kö­vetkeztetéseket abból a tényből, hogy nemzeti bizottságokba való választá­sok során manifesztálja a szocializ­mus táborához való törhetetlen hűsé­gét, a Szovjetunió iránti szilárd ba­rátságát és szeretetét. A nép egy ége — a siker kezessége, fegyver az ellenség ellen Az ellenség az utóbbi időben min­denképpen arra törekszik, hogy köz­társaságunkban is nyugtalanságot idézzen elő, hogy gyöngítse a párt, a kormány és a nép egységét, hogy gyöngítse államunkban a munkások és parasztok hatalmát. E törekvés célja és jellege különösen kifejezően mu­tatkozik meg abban, hogy milyen in­tenziven kapcsolódtak be ebbe a kam­pányba a nyugat-németországi mili­tarista körök, amelyek nyíltan hir­detik, hogy „segíteni akarnak" a szomszédos államokban a kapitalista önkény felújítására irányuló törekvé­sekben. A választásokkal hazánk egész népe csattanós választ ad ezekre a tervekre és intrikákra. Megmutatja határozott és szilárd akaratát, hogy megvédi és tovább fejleszti szocia­lista vívmányait, hogy szövetségesei­vel, elsősorban a Szovjetunióval szi­lárd egységben megvédi és még job­ban megszilárdítja szabadságát és függetlenségét, határaink biztonságát és a békét. Csehszlovákia népének szilárdsága, egysége és határozottsága, mellyel az elmúlt hónapokban kivédte ellenségei­nek minden provokációját és amellyel a szocialista építés lenini útján ha­lad, amellyel megvalósítja a szocia­lista demokratizmus alapelveit, nagy­jelentőségű mind további belpolitikai fejlődésünk, mind a többi népi de­mokratikus állam és a nemzetközi munkásmozgalom szempontjából. Ak­kor, amikor az imperialista propa­ganda mindenképpen igyekszik meg­téveszteni a dolgozókat, sikereink az egész világ előtt igazolják a szocia­lista rendszer óriási fölényét és ere­jét, a lenini út helyességét és ered­ményességét. A nemzeti bizottsági választások alkalmával népünk meg­mutatja törhetetlen elszántságát, hogy tovább halad ezen az úton, követke­zetesen teljesíti és végrehajtja Cseh­szlovákia Kommunista Pártja orszá­gos konferenciájának jelentós hatá­rozatait, melyek helyesen alkalmazzák a nemzeti bizottságok funkcionáriu­sainak tízezrei között sok olyan van, aki soha azelőtt nem dolgozott a nem­zeti bizottságokon, akiknek segítségre, tanácsra van szükségük. Nem mindig segítettük őket. Szükséges, hogy ennek teljes mértékben tudatára ébredjünk most, a választási kampány kezdetén. Sőt, meg kell mondanunk azt is, hogy néha olyan helyzet is előállott, hogy a nemzeti bizottságok választott funk­cionáriusai a nemzeti bizottságok ap­parátusában az irányelvek és utasítá­sok végrehajtóivá váltak, hogy néha az apparátus munkáját végezték és Igy elszakadtak a fő feladatoktól, az em­berekkel való mindennapos kapcsolat­tól, a nemzeti bizottság tagjára háruló tulajdonképpeni kötelesség teljesíté­sétől. Egyszóval arról van szó, hogy a nemzeti bizottságok tagjainak biz­tosítani kell a szükséges feltételeket arra, hogy a lehető legjobban és leg­tökéletesebben élhessenek jogaikkal és teljesíthessék kötelességeiket. Éppen a tervezett decentralizálás adja meg minden téren e nagyon fon­tos politkai kérdés következetes meg­oldásához is a szükséges feltételeket. A nemzeti bizottságok jogkörébe tar­tozó kérdések nagymértékben kiszéle­sedett körét nem is lehet megoldani másként, csak ha a plénum minden egyes tagja a legintenzívebben bekap­csolódik a kérdés megoldásába. És minél hamarább ruházzák át az alsóbb fokú nemzeti bizottságokra a gazdasági és kulturális építés konkrét kérdései­ben a döntést, vagy ha legalább meg­javltjuk e döntésben való részvételü­ket, annál kedvezőbb objektív feltéte­leket teremtünk meg arra is, hogy a nemzeti bizottságok tagjai egyre na­gyobb mértékben közvetlenül és kez­deményezően részt vegyenek a helyi jellegű egyes konkrét kérdések meg­oldásában. Ez kétségkívül lényegesen növeli majd tekintélyűket és megbe­csülésüket főleg a nemzeti bizottsá­gok alsóbb fokán. a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának eredményeit viszo­nyainkra és sajátosságainkra. Ez az út biztosítja a népgazdaság és a kultú­ra további virágzását, a lakosság életszínvonala további emelkedését. A szocializmus építésében csak azért érhettük el ezeket a sikereket, mert a munkásosztály és a paraszt­ság szilárd szövetségére, a városok és falvak dolgozóinak nemzeti frontjára — a munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek egységes tömbjére, köztársaságunk nemzeteinek és nem­zetiségeinek testvéri egységére tá­maszkodtunk. A választási kampány­nak ezért politikai rendszerünk ezen alappillérei további rendszeres szilár­dulása és erősödése jegyében kell folynia. Köztársaságunk további szocialista építésének alapvető problémája jelen­leg a falu szocialista átépítése. Ez a mezőgazdasági termelés gyors növelé­sének, falusi és városi lakosságunk életszínvonala állandó emelésének alapja. Ez a szocialista építés befeje­zésének kulcsa. A választási kampány célja ismét megmutatni, hogy csak ez az út a helyes és hogy népünket e történelmi feladat teljesítésére buz­dítsa. A választások előkészítése folyjék a gazdasági sikerek elérése jegyében A nemzeti bizottsági választások előkészítésének kampánya folyjon ezért a gazdasági és kulturális építés feladatainak teljesítéséért vívott harc — a dolgozók életszínvonala további emelésének elengedhetetlen feltétele — jegyében. Az országos feladatok keretében irányuljon konkrétan az egyes kerületek, járások és körzetek gazdasági és kulturális fejlesztésére. Ezért a nemzeti bizottságok jogköré­nek bővítéséből kiindulva, támasz­kodjunk az egyes nemzeti bizottságok rendesen és felelősségteljesen össze­állított akcióterveire. Egyszersmind kerüljük el azt, ami a legutóbbi vá­lasztások előkészületei alkalmával né­hány esetben előfordult, hogy az ak­cióterveket ösztönösen állították öí'z­sze, összeállításukat senki sem ko­ordinálta és irányította, és nem bizto­sította anyagilag és pénzzel, s ezért nem egyszer erejüket és anyagi le­hetőségeiket meghaladó feladatokat tartalmaztak. Ezért már most vegyük kezünkbe az akciótervek előkészíté­sét. Természetesen ideális lenne, ha a választási kampányban már most ki­dolgoznánk és megtárgyalnánk a ke­rületi gazdasági és kulturális építési távlatterveket. Sajnos, ez ideig nem szenteltünk kellő figyelmet e kérdé­seknek. Lehetőség van azonban arra, hogy a kerületi és szerintem a járási nemzeti bizottságok is a legfelső ter­vező szervek segítségével és az 1957. évi állami tervnek megfelelően komoly fejlesztési terveket dolgozzanak ki, ha már nem is az egész második ötéves terv idejére, de legalább a legköze­lebbi évre. Tehát mindent meg kell tennünk, hogy a nemzeti bizottságok legalább 1957-re vonatozó fejlesztési kerettervekkel induljanak a választá­sokba. Ezek a tervek alapul szolgálná­nak a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok akcióterveinek kidolgozá­sához. Az akciótervek előkészítésében ak­tivizáljuk a nemzeti bizottságok ter­vezési albizottságait, bővítsük és élén­kítsük aktívájukat, javítsuk meg irá­nyításukat, mind a nemzeti bizottsá­gok tanácsai, mind az állami tervhiva­tal részéről. Különösen fontos, hogy jobban vonjuk be e bizottságok mun­kájába a gazdasági szakembereket és a tervezési kérdésekben már gyakor­lattal bíró, járásuk és kerületük gaz­dasági lehetőségeit tökéletesen ismerő dolgozókat. Egyedül ily módon bizto­sítjuk az akciótervek helyes és fe­lelősségteljes összeállítását. A tervező albizottságok munkáját azonban nemcsak az akciótervek ösz­szeállításának idején kell lényegesen aktivizálnunk. Minél gyorsabb aktivi­zálásuknak, munkájuk minél gyorsabb lénysgas megjavításának szüksége kü­lönösen előtérbe lép már most a nemzeti bizottságok gazdasági és kul­turális kérdésekben való bővült jog­körével és felelősségével. A tervezési albizottságokból alkotó, kezdeményező szerveket kell létesítenünk, amelyek az országos érdekeknek megfelelően és a felsőbb tervező szervek egész ál­lamra érvényes irányelvei szerint, a nemzeti bizottságok tanácsainak köz­vetlen vezetésével kidolgozzák az egyes területi egységtávlati fejlesztési terveit. Ez nemcsak a szocialista épí­tés további sikeres fejlődésének, a gazdasági és kulturális építés sikeres megvalósításának, hanem a nemzeti bizottságok irányító tevékenysége megjavításának is fontos feltétele. Nyilvánvaló, hogy a szocialista építés­ben nem támaszkodhatunk csak az általános irányelvekre, és az országos viszonylatban kitűzött feladatok meg­valósítására. Mind a természeti anyag­források maximális kihasználása, mind a munkaerők maximális és takarékos felhasználása, valamint a termelőerők szocialista elhelyezése szempontjából egyre elkerülhetetlenebbül szükséges területi vonatkozású gazdasági tervek összeállítása. A tervező albizottságok aktivizálása és legalább kerületi vo­natkozású terv összeállítása, valamint a járások és városok fejlődési tervei­nek kidolgozása, a tervszerűségnek és céltudatosságnak a nemzeti bizottsá­gok munkájában való szélesebb körű érvényesülése szempontjából is rend­kívül nagy fontossággal bír. Ez jobb feltételeket teremt a nemzeti bizott­ságok és tagjaik aktivizálására, a nemzeti bizottságok tömegszervezési munkájára, amelyet az elkövetkező választási időszakban lényegesen to­vább kell javítanunk. Mindenekelőtt a nemzeti bizottsá­gok gazdasági tevékenységének két szakasza: a mezőgazdasági termelés és a begyűjtés, valamint a helyi kom­munális gazdálkodás szakasza közvet­len jelentőségű a további gazdasági fejlődés és a dolgozók anyagi és kul­turális színvonalának további emel­kedése szempontjából. Mire irányuljanak az akc étervek? Ezért azoknak az akcióterveknek, amelyekre a nemzeti bizottságok a vidéki jflľási és helyi nemzeti bizott­ságokban a választásokba indulnak, elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésének programját kell tartal­mazniok, kiindulva az EFSZ-ek III. országos kongresszusának előkészíté­sére kiadott irányelvekből. A nemzeti bizottsági választások előkészítése a falvakon jó alkalom arra, hogy a nemzeti bizottságok kihasználják az EFSZ-ek alakításában szerzett tapasz­talataikat a tömegszervezési munká­ban, a gyűléseken és a dolgozó parasz­tokkal folytatott beszélgetések kereté­ben, hogy a nemzeti bizottsági tag­jelöltek kiválasztásakor, azokat a pa­rasztokat, parasztasszonyokat és fa­lusi fiatalokat szemeljék ki, akik ä nemzeti bizottságok tagjaiként a szö­vetkezeti mozgalom élharcosai lesznek a falvakban. Az EFSZ-ek további fej* lesztése — hazánkban a szocializmus végső győzelme szempontjából a je­lenlegi legfőbb feladat — megkövetelj, hogy a választási kampányban elfrjüle, hogy a falu szövetkezetesítésében elért sikerekből mindén kerület kivegye a részét s ne csak egyes kerületek, mint eddig. Feladatunk tehát, összekapcsol' ni az EFSZ-ek kongresszusának és a választásoknak előkészítését és fel­használni ezt arra, hogy a parasztok tömegeit megnyerjük a mezőgazdasá­gi termelés EFSZ-ek útján való to­vábbi fejlesztésének. Ami a városi nemzeti bizottságokat illeti, akcióterveiket elsősorban a la­kosságnak nyújtott mindenfajta szol­gáltatások megjavítására, meggyorsít tására, javítására összes lehetősét geinek kihasználására kell irányíta­niok. Nem elégedhetünk meg a dolgo-' zók anyagi és kultúrigényei és kö­vetelései kielégítésének e fontos és érzékeny szakaszán mutatkozó hely­zet javulásának lassú ütemével. Az eddigi eredmények sem a követel­ményeknek, sem a lehetőségeknek nem felelnek meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a termeléssel és az anyagi ellátással szemben emeli igé­nyek fokozása nélkül is még sokat te­hetünk a lakosság kielégítésére. Meg kell nyernünk a polgárokat önkéntes együttműködésre a brigádmunkára, jobban és kezdeményezőbben kell tud­nunk felhasználni a nemzeti bizott­ságok pótköltségvetéseit és a decent­ralizálás által nyújtott nagyobb le­hetőségeket. Ügyelnünk kell arra, hogy a javításokra és egyéb szolgáltatások­ra kiadott anyagot szigorúan rendel­tetési céljára használják fel. A választás előtti kampány lénye­gesen nagyobb igényeket támaszt a nemzeti bizottságok szervezési mun­kájának megjavításával és fejlesztésé­vel szemben, hogy a választások elő­készítésével összefüggő feladatokat a dolgozókkal szoros kapcsolatban, szé­leskörű részvételükkel és támogatá­sukkal oldjuk meg. Különösen fontos, hogy az összes tagok, állandó albi­zottságok, nőbizottságok, utcab<'?.ott­ságok, aktivisták és közvetítésükkel a polgárok minél szélesebb köre vegyen részt a nemzeti bizottságok azon ülé­seinek előkészítésében, amelyeken a választási előkészületek biztosításáról fognak tárgyalni. A nemzeti bizott­ságok minden tagjának tüzetesen meg kell magyarázni, hogyan ismer­tessék meg a dolgozókat az országos konferencia határozatai és a második ötéves terv feladatai teljesítésének eredményeivel, hogyan számoljanak be tevékenységükről és az akció­programok teljesítéséről. A nemzeti bizottságok tömeqszerve­zési munkájában jelentős szerepet kell betölteniök a kerületi és járási nem­zeti bizottságok mellett műkö­dő nőbizottságoknak. Ez abból ered. hogy a nőbizottságoknak nagy részük van a lakossáq élet­színvonala emelésével összefüggő feladatok teliesítésében, mint pl.' az egészségügy színvonalának megjavítá­sára fordított gondoskodás, a helyi gazdálkodás vállalatai szolgáltatásai­nak kérdései, a szociális intézmények, a bölcsődék, napközi otthonok, óvodák és hasonlók szolgálatai színvonalának figyelemme 1 kísérése. O'yan kérdések­ről van szó, amelyekre főleg a nők reagálnal" nagyon érzékenyen. Ezért szükséges, hogy a váilasztás előtt; idő­szakban a nőbizottságok működését jól •rányítsák és ezzel egyidejűleg kö­vetkezetesen szem előtt tartsák azt a követelményt, hogy az újonnan meg­választott nemzeti bizottságokban na­gyobb számban legyenek kéoviselve a nők. A Nemzeti Front összes szervezeteinek már most be kell kapcsolódnia a választási előkészületekbe A vá'asztások előtti kampány és a választások teljes sikere érdekében szükséges, hogy a Nemzeti Front min­den szervezet már most megkezdje a választások előtti kampány felada­tainak teljesítését. Míg az előző vá­lasztásokban, a Nemzeti Front csak a választások kiírása után kapcsoló­dott be a választási kampányba, most az a cél, hogy a párt vezetésével már a választások előkészítésének első idő­szakában döntő módon részt vegyen fFolvtatáe az 5 oldalon} O .1 S Z ^ O 1956. december 24. & A Nemzeti Frontnak mér most fel kell készülnie a tavaszi választásokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom