Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-02 / 336. szám, vasárnap

ÜTÜNK HELYES: a munkatermelékenység növelésével újabb sikereket érünk el Országunk minden részében örömmel fogadták pol­gáraink a CSKP KB-nek és a köztársaság kormányá­nak közleményét a kiskereskedelmi árak újabb leszál­lításáról. Dolgozóink joggal büszkék az eddig elért munkaeredményekre, amelyek, lehetővé teszik azt, hogy már hatodszor javítsuk élet jeltételeinket. Népünk tud­ja, hogy az ilyen örvendetes intézkedéseket csupán dz ipari és mezőgazdasági termelés növelésével összhang­ban lehet valóra váltani. Ezért a bányák, ipari üze­mek és falvük dolgozói válaszképpen ezrekre menő új szocialista kötelezettségvállalásokat tesznek népgaz­daságunk fejlesztésére. 100 koronáért vásárolható élelmiszer Milyen többietet rajzolunk be legközelebb? Fenti táblázatunk minden szónál többet mond. 1953-ban a háziasszony 100 koronáért 1 kg válogatott minő­ségű rizst, 1 kg oldalast, negyed ki­logram ementáli sajtot, 1 kg hántolt borsót és 1/2 kg bőr nélküli szalonnát vásárolhatott. Hétfőn a fogyasztó az üzletekben a fent felsorolt élelmi­szerfajtákon kívül 100 koronáért 1/2 kg kolbászt, negyed liter tejfelt, egy doboz szardíniát, fél liter tejet (téli ár) és két kilogramm sima lisztet vásárolhat. Vajon jövő évben újabb többletet rajzolhatunk-e be u táb­lázatba? Ez attól függ, hogy mennyi mezőgazdasági terményt termelünk. Az üzemek dolgozóitól is függ, ho­gyan fogják teljesíteni feladataikat és a külkereskedelem megrendeléseit, mert mint ismeretes, nem csupán rizst, de húsfogyasztásunk jelentős részét és más élelmiszereket is be­hozatunk. A földművesek hozzájárulása A jelenlegi árleszállítás túlnyomórészt élelmiszerekre vonatkozik. Olyan élelmiszerekre is, melyek ára 1953 óta csupán igen kevéssé, vagy pedig egyáltalán nem volt leszállítva. Miért nem szállíthattuk le a hus, az allati eredetű zsiradékok stb. árát? Mindenki tudja — keveset termeltünk belőle. Miért iktathattuk most be az árleszállításba a húst, a hentesárukat, a kü­lönféle füstöltárukat, stb? Azért, mert a X kongresszus és az országos pártkonferencia határozatainak szellemében növekedik a mezőgazdasági ter­melés. Az 1937. évhez viszonyítva a hústermelés Csehszlovákiában most körülbelül egyharmadával nagyobb. A pártnak és a kormánynak a mező­gazdaságról való gondoskodására a földművesek úgy felelnek. Hogy teljer sítik és túlteljesítik a mezőgazdasági termények beadási feladatait. Gabo­nánál például november 5-ig 104,7 százalékra, burgonyánál 108,8 szazalekra, vágósertésnél 106,6 százalékra, tejnél 104,4 százalékra teljesítették a be­adást Az élelmiszerek árának leszállításában tehát a földműveseknek is nagy részük van. Hiba lenne természetesen azt gondolni, hogy elegendő hús és mezőgaz­dasági termény van, és hogy nem kel! fokozni termelésüket. Ez nem áll fenn Ha tovább akarjuk emelni az életszínvonalat, úgy nem lesz elég annyi, amennyivel most rendelkezünk. Mind több húst, tejet, tojást, vajat, és más mezőgazdasági terményt kell juttatni a piacra és állandóan le kell szállítani ezen élelmiszerek árait. Lehet, hogy felmerül a kérdés, miért nem szállítottuk le a cukor árát. Több okból. A fő ok, hogy idén sokkal kevesebb cukorrépa termett, mint tavaly A mostani hatodik árleszállítás nem csupán a városi csaladok, hanem a falvakon is megérzik. Nemcsak azért, mert ma a falusi dolgozók éppúgy vásárolnak rádiókészülékeket, órát, edényt és más iparcikkeket, melyek árait leszállítottuk, hanem azért is, mert ma rizst, sajtot, halat és füstölt­húsféléket is vásárolnak. A „vak fiatalemberek" jóslatai Méltó válasz A bányászok újabb kötelezett­ségvállalásokkal válaszolnak az árleszállításra. A souši Vrbenský- bánya dolgozói közölték a kor­mánnyal, hogy november 28-án teljesítették a szénfejtés tervét és hogy az év végéig 172 ezer tonna szenet fejtenek terven felül és 330 ezer köbméter földet emel­nek ki. A sokolovi körzetben a Nové Sedle-i Február 25-e bánya bá­nyászai vállalták, hogy az év vé­géig 90 ezer tonna szén helyett 102 ezer tonnát fejtenek terven felül. * * * A Kunčicei Klement Gottwald Oj Kohó építői az árleszállítást annak bizonyítékául tekintik, hogy népgazdaságunk szilárd alapokon áll és hogy a kommunista párt helyesen vezeti a csehszlovák né­pet a szocializmus felé. ígéretet tettek, hogy megtesznek mindent, hogy köztársaságunk még erőseb­bé és« szilárdabbá váljék. Minden munkahelyen örömteli hangulat uralkodott. Az emberek boldogan vettek tudomást a napi sajtó közleményéből a hatodik árleszállításról. A bratislavai urológiai klinikán az egészségügyi dolgozók is örömmel tár-i gyaltak a hatodik árleszállításról. A kapitalisták pénzéért egyre kevesebbet... a csehszlovák koronáért egyre többet lehet vásárolni Ha figyelemmel kísérjük a pénz vásárló erejét a kapitalista országok többségében, azt láthatjuk, hogy az a megelőző évekhez viszonyítva ala­csony. Mivel az államnak nagyobb adókra van szüksége fegyverkezésre és hasonló „nélkülözhetetlen" célok­ra, ezért a termékek árait állandóan emelik. Igaz, hogy a kapitalista or­szágok dolgozói nem nézik ölbetett kezekkel ezt a politikát — sztrájkok­kal harcolnak magasabb bérekért. Természetesen a kapitalizmusban olyan a gyakorlat, hogy a bérek sok­kal lassabban emelkednek, mint az árak. Nálunk a helyzet más. Évről évre emelik az átlagbéreket. Emellett le­szállítjuk az árakat és ezzel nő a korona vásárló ereje. 1953 évhez vi­szonyítva a korona vásárló ereje a; jelenlegi árleszállítás után több mint egyötödével emelkedik. Egy lakosra eső átlagos évi fogyasztás: Emlékeznek még ' azokra a „mulatsá­gos" naptárakra, melyeket nálunk azelőtt kiadtak? kz egyik például a Kulik kávét aján­lotta, a másik va­lamilyen más árut. A kiadók különösen , sikerült olvasmány­nak tartották az úgynevezett „vakí fiatalemberek" jóslatait. Azt írták pél-' dául, hogy június 20-tól 27-ig a hő­rtérséklet erősen csökken. De ezek a „vak fiatalemberek" nemcsak az idő­járásról beszéltek, napra és órára „fontos nemzetközi eseményekit" is jósoltak. Szóval kitűnő szakemberek voltak. Hogy a jentemlített időszak­ban éppen nagy hőség volt, s hogy a fontos nemzetközi esemény nem kö­vetkezett be? Nem tesz semmit. Sen­ki sem vette komolyan ezeket a jós­latokat Csupán Kulik úr akarta el­szórakoztatni a vásárló közönséaét. Azóta sok minden megváltozott ná­lunk, de a „vak fiatalemberek" jós­latai még mindig élnek. Nem nálunk, hanem a „Szabad Európában". Es hogy a dolgok mindig másképpen alakulnak, mint ahogy ók jelentik? Nem az igaz­ság a fontos náluk, hanem munkaadóik reklámja. Az 1953. évi pénzreform óta már hatszor szállítottuk le a kiskereske­delmi árakat. „A vak fiatalemberek" mindig elmondták az árleszállításokról véleményüket. Így már az első árle­szállításkor arról dadogtak, hogy ezt nem a fokozott munkatermelékenység, népgazdaságunk megszilárdulása tette lehetővé, hanem a népnek a rendszer. a kormány, egyszóval a szocializmus elleni gyűlölete kényszerítette ki. S hogy nálunk nagy a nyomor . .. Hason­ló bölcsességeket hirdettek mind az öt árleszállítás alkalmával. De mégsem beszélhettek ennyit a levegőbe. Munkaadóik előtt is vilá­gossá vált, hogy így nem jutnak mesz­szire. Nem beszéltek tehát többé a nyomorról, sót most már a szocializ­musról beszélnek. Bizonyos, hogy nem megyünk hoz­zájuk tanulni. A szocializmusról fur­csa elképzeléseik vannak. Azt szeret­nék például, hogy ismét megjelenjék a „Venkov" című agrárlap. Mi a magunk útját járjuk úgy, amint azt pártunk és kormányunk rögtön az elején megmondta: A munkatermelé­kenység fokozásának, a termelés fej­lesztésének, az árleszállításnak útján. Azt mondják továbbá, hogy dolgo­zóinknak minden árleszállítást ki kell harcolniok. Kivel szemben? — kér­dezzük. — Tán a kormánnyal szem­ben, amely a néppel együtt halad és annak érdekeit védelmezi? Vajon a kapitalizmusban vagyunk? Ott'a dol­gozóknak mindent ki kell harcolniok a kormáni/tól. Vérüket is ontaniok kell emiatt. Biztos, hogy most is jósolni fognak a „vak fiatalemberek". Ez már mester­ségükhöz tartozik. És mi továbbra is le fogjuk szállí­tani az árakat. Hetedszer, nyolcad­szor ... és tovább fogjuk emelni az életszínvonalat ily módon. Természetesen azért, mert fokozzuk a munkatermelékenységet, növekszik termelésünk, erősödik népgazdaságunk. Csupán ebből az okból, müncheni „vak fiatalemberek"! (RP) 1936 1953 1'?55 Hús 1936 1955-1955 Búzaliszt 1936 1955 1Q55 1936 19551Q55 f 936 1955 1955 Cukor Vaj Tojás | A fenti táblázat az egy lakosra eső élelmiszerfogyasztás növekedését ábrázolja. A számok a múlt s évi fogyasztást ismertetik. Az 1956-os évre egyelőre még nincsenek pontos számadataink. így is el- I mondhatjuk, hogy magasabbak lesznek a tavalyi számoknál, mivel a legfontosabb élelmiszerek fogyasz­| tása állandóan emelkedik. Például az idén félév alatt annyi vajat adtak el, mint 1953-ban három- 1 = • negyed év alatt. Cukor és péksütemény árusítása 1956 első félévében egyötödével nagyobb, mint 1953- I | ban stb. Azzal, hogy a kereslet a jobbminöségű péksütemény, hús, sajt, tojás stb. árukra tolódik át, a 1 kenyérfogyasztás nem növekszik és a lisztfogyasztás csökken. Ebből is látható az életszínvonal emelke- § = dése. = •iiRiiiiiniiiiiiitiiiiiiiiniiiir^niiiiiiiiiiiiiiiiuiMiiuu^ it szólnak hozzá, harmadik szomszédom olyan ritka pél­dány, aki magáról is tudja, hogy em­ber. Számon tartja őseit, rokonsá­gát, bátran visszavezeti a jégkor­szakba, vagy még tovább. És büszke is arra, hogy ő ember, hogy nem hitetlen, akárkinek a megjegyzését elfogadja, szentesíti és aszerint iga­zítja az életét. Magától értetődően harmadik szom­szédom élete a jégkorszakot túlélve, a mai időkben rendkívül nehéz. Ren­geteg kósza hír csapódik le az ér­telmére s ő valamennyinek tovább­tenyésztő ura. Persze, harmadik szom­szédomnak nagy a kiadása. Az ilyen kósza hírekre alapított életmód va­lósággal felfalja a jövedelmet. A múlt nyáron is a pénzbeváltás utáni pénzbeváltás koholmányának* a lázában élt. És vásárolt. Ő maga és felesége minden üzletet felkerestek, MMMM»M »» HMMH Mt M» MM »» M M» MM M>l Nőtt a korona értéke Az ái-leszállítái gyakorlatilag annyit jelent, hogy a fogyasztó ugyanazért az összegért az eddiginél több élel­miszert vásárolgat. Például: kg-ot 1 kg rizs helyett 1,25 1 kg marhaszegy helyett 1,20 1 kg füstölthús helyet 1,31 1 kg sertésoldalas helyett 1,31 1 kg filé helyett 1,25 1 kg kolbász helyett 1,15 1 kg II. minőségű zsír helyett 1,15 6 darab tojás helyett 7 darabot 2 doboz olajos szardínia helyett 3 do­bozt stb. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a fogyasztó kevesebb pénzért meg­vásárolhatja a szükséges élelmiszer­mennyiséget és a megtakarított ösz­szegért ipari árucikkeket vásárolhat. Mit szólnak hozzá? és mert szoba-konyha berendezésük tökéletes, s ruházatuk sem a legutol­só. töltőtollakra. kakukkosórákra és toalettpapírokra vadásztak. Mikor az­tán szertefoszlott a hír, szörnyű ve­szekedést csaptak a szomszédok, meg is verték egymást, mert a pénz fil­lérekre fogyott, és sem a töltőtolla­kat, sem a kakukkosórá kat nem le­hetett megenni. Harmadik szomszé­dom legközelebbi barátját zaklatta kölcsönökkel és siránkozott, milyen ez a világ, a becsületes ember nem tud fizetéséből megélni. De emberünk egyre békétlenebb lett a lakásával is. Mert a sok lim­lom, melyet a pénzbeváltás koholmá­nya sepert a nappali szobába, már­már lakhatatlanná tette ezt a szobát. ÉS! az ember azt hinné, hogy har­S»madik szomszédom okoskodik az idővel. Hogy csak arra ül fel, ami érezhető az ülepe alatt. De bizony ez korántsem így van. Harmadik szom­szédom, ez az őseiben, rokonságában jégkorszakbeli ember, a kósza hábo­rús hírek hallatára a minap is a vá­sárlás buzgalmában élt. Nem lesz zsír, nem lesz hús, nem lesz liszt, nem lesz rizs, cukor — jajgatta ba­rátainak és ismerőseinek. És elrohant otthonról. Ahol tízen álltak az élel­miszerboltok előtt, odaállt tizenegye­diknek. Vásárolt. Munka után képes volt záróráig sorban állni és ha vé­letlenül nem került rá a sor, másnap, harmadnap ugyanezt a sorbaállást az összeesésig megismételni. Mit számít a fáradtság, az összeesés, mit a fa­gyoskodás, a forgalom megbénítása a járdákon fontos, hogy a zsír, liszt, rizs, hús, cukor gyűljön, hal­mozódjék a nappali szobában. Hogy a tartalékolás megeszi a pénzt, üsse kő, ki a megmondhatója, mit hoz ä jövő. No ki? Csakis ő a tudója, meg­mondhatója, hogy a jövő hozhat há­borút, hozhat nincset, mást semmi­lyen körülmények között sem hozhat! S ez a felfogás halmozza az élel­miszerkészleteket harmadik szomszé­dom nappali szobájában. A szoba per­sze hasznavehetetlen. Régebbi ka­kukkosórák, töltőtollak, papírok s a mostani élelmiszerkészletek férőhelyet nem engednek ... Harmadik szomszé­dom, ez az őseiben, rokonságában jégkorszakbeli ember már csak az egyik szobában és a szűk konyhában vackol. Mi lesz vele, ha még egy kósza hírnek bedől? K\il|ost, az élelmiszerárak leszállí­fWRl tásának napján véletlenül ta­lálkoztam harmadik szomszédommal. Míg az utcán emberek százai örültek a leszállított áraknak, ö mogorva és haragos volt és rágalmazó kijelenté­seket tett a kormányra, amiért az árakat leszállította. Mert mit kezd­jen ő ennyi élelmiszerrel? Mit kezd­jen, mit kezdjen? Sokáig töprengtem vele. ő a tudó­ja, megmondhatója, hogy a jövő hoz­hat háborút, nincset, mindent hozhat, csak árleszállítást nem? És az árle­szállítás megvan. És a felhalmozott élelmiszerkészlet is ott van a szobá­jában. Azt tanácsoltam neki, hogy sze­rezzen iparengedélyt és nyisson élel­miszerboltot. fgy megszabadulhat áruitól. Harmadik szomszédom, ez az ősei­ben, rokonságában jégkorszakbeli em­ber kételkedve fogadta tanácsomat és mohón, pénzre éhesen kérdi: — És hogyan adjam áruimat? — Leszállított áron. Megmondtam, de menekülnöm kel­lett! Mács József.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom