Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-16 / 350. szám, vasárnap

A Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságok szovjet küldöttsége Egyiptomba látogatott _ . __ ^ Nasszer elnök megköszönte a szovjet segítséget Kairó (ČTK) — Nasszer egyiptomi elnök december 14-én fogadta a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságának küldöttségét, amely Egyiptomba elhozta azt a gyógyszer- és élelmiszerküldeményt, amelyet a szovjet dolgozók ajándékoztak a brit-francia-izraeli agresszív támadással sújtott egyiptomi lakosságnak. A küldöttséget N. Sz. Hmel­jov, a Szovjetunió Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaság Végrehajtó Bi­zottságának első alelnöke vezeti. A küldöttség kíséretében volt J. D. Kiszeljev egyiptomi szovjet nagykövet. Egyiptomi részről a fogadtatáson jelen voltak az egyiptomi Vörösfél­hold Társaság képviselői. Nasszer elnök üdvözlő beszédében a többi között ezeket mondotta: Nagyon örülök, hogy fogadhatom önöket és felhasználom ezt az alkal­mat, hogy az önök útján az egyiptomi nép nevében köszönetet mondjak a Szovjetuniónak azért a segítségért, amelyet most nyújtott nekünk. Az egész egyiptomi nép nagyra becsüli ezt a támogatást és őszinte rokonszenvvel viseltetik a szovjet nép iránt. Kérem, adják át a szovjet Vö­röskeresztnek köszönetünket azért a segítségért, amelyet a támadással súj­tott népnek nyújtott. A mi célunk az, hogy fokozzuk né­pünk életszínvonalát és elhatároztuk, hogy ezt a célt elérjük. Hogy az élet­színvonalat emelhessük, önálló népgaz­dasággal kell rendelkeznünk, önálló gazdaságot azonban nem építhetünk ki, ha államunk nem lesz független és politikailag önálló. Alig jelentettük ki azon elhatározásunkat, hogy füg­getlenek és szabadok akarunk lenni, megkezdődött az agresszió. Az impe­rialista államok, amelyek hosszú időn át fojtogattak bennünket, nem akar­ták levenni kezüket sorsunkról. Meg vagyunk azonban győződve róla, hogy célunkat ennek ellenére elérjük". Kairó (ČTK) — Az egyiptomi nép minden figyelme Port Saidra irányul, ahonnan december 15-ig ki kellett vonni valamennyi brit és francia egységet. E. L. M. Burms vezérőrnagy, az ENSZ nemzetközi egységeinek pa­rancsnoka december 14-én repülőgé­pen Kairóba utazott, hogy az egyip­tomi hatóságokkal megtárgyalja Port Saidnak az egyiptomi hadsereg által történő átvétele részleteit. Raymond Wheeler amerikai tábor­nok, akit az Egyesült Nemzetek Szuezi-csatorna kitisztítási munkála­tainak irányításaival bíztak meg, de­cember 14-én dán és holland szak­emberekkel megtárgyalta az elsüly lyesztett hajók kiemelési munkálatai nak konkrét tervét. A Reuter hírügynökség jelentése szerint Dag Hammarskjöld,' az ENSZ főtitkára az egyiptomi, brit és francia kormánnyal tárgyalásokat folytat ar­ról, hogy a Szuezi-csatorna kitisztí­tási munkálataiban brit és francia se­gélyhajők is részt vegyenek. Az egyiptomi hivatalos körök je­lentették, hogy a Szuezi-csatorna ki­tisztítási munkálatait azonnal megkez­dik, mihelyt az utolsó megszálló ka­tona elhagyja Egyiptom területét Közölték továbbá, hogy Egyiptomban több mint 200 révkalauz áll készen­létben, hogy megkezdje tevékenységét a Szuezi-csatornán, mihelyt azt hajóz­hatóvá teszik. Kairóban december 14-én a nemzeti felszabadítás egyiptomi hadseregének ünnepélyes szemléjét tartották az ide­gen haderőknek Port Saidból való el­távozása alkalmából. A Köztársaság terén az egyiptomi kormány tagjai és a hadsereg főparancsnokságának kép­viselői üdvözölték a felsorakozott ka­tonaságot. Az ünnepélyen több tíz­ezer ember vett részt. Vé0 ért az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusa Togliatti, Longo, Pajetta elvtársak újból a pártvezetőség élén (Római tudósítás). Pénteken az esti órákban fejeződött be Rómában az Olasz Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A délelőtti ülésen a küldöttek tanácsa még a pártalapszabályzat módosító javasla­tainak megfogalmazásán dolgozott. Délután Longo elvtárs emelkedett szó­lásra és válaszolt a különböző javas­latokra. A délutáni ülésen beszámolót tartott a mandátumbizottság. Közölte a kongresszussal, hogy a tartományi pártgyűléseken megválasztott 1058 küldött közül 1044 van jelen a kong­resszuson. A politikai bizottság munkájáról, amely a kongresszus folyamán négy­szer ülésezett, Alicata elvtárs számolt be. Közölte, hogy a bizottság áttanul­mányozta a Központi Bizottság által megfogalmazott téziseket és progra­mot, további Togliatti elvtárs beszá­molóját, a kongresszuson elhangzott felszólalásokat és számos más idevá­gó dokumentumot. A bizottság elha­tározta — mondotta Alicata elvtárs — hogy a kongresszus elé terjeszti, a záródokumentumot, amely magában foglalja azon határozat végleges szö­vegére vonatkozó irányelveket, amely­hez az új Központi Bizottság igazodni fog. A politikai bizottság munkájáról tartott beszámoló befejező részében Pajetta elvtárs szólalt fel és ismer­tette a választási bizottság munkáját. A párt új vezetőségének megválasz­tása egyhangú volt. A pártvezetőség élére újból egyhangúlag Togliatti, Longo, Pajetta, Amendola elvtársakat és más bevált pártharcosokat válasz­tottak. Befejeződött a NATO tanácsának ülése Ellenforradalmi erők garázdálkodása Magyarországon FEHER KÖNYV Párizs. (ČTK) — Pénteken délelőtt fejeződött be a párizsi De Chaillot-palotában a NATO tanács négynapos" ülésezése. A záróközlemény azt mutatja, hogy ezen az ülésen sem sike­rült áthidalni a tömb tagjai kö­zött fennálló összes nézetelté­réseket és ellentéteket. A bi­zottságnak elég munkát adott az, hogy a tömb szövegére vo­natkozó négyfajta javaslatból, amelyek eléggé eltérőek voltak, végre megfogalmazza a végle­ges szöveget, melyet az összes résztvevők kivétel nélkül elfo­gadtak. Ezért a záróközleménynek nagyon zavaros a tartalma. A közlemény bevezető része hang­súlyozza, hogy a „miniszterek tanul­tak azokból az ellentétekből; amelyek a múltban a tagállamok közötti ellen­tétek okozói voltak „és hogy szüksé­gesnek tartják bevezetni a gyakorlat­ban és továbbfejleszteni „politikai té­ren az együttműködést és a konzultá­ciókat." A záróközlemény további pontja ki­fejez; a lappangó félelmet a közel- és közép-keleti helyzet alakulásával kap­csolatban és azt az elhatározást, hogy a világ e részében az eseményeket nagy gonddal kell kivetni. Érthető, hogy * OJ SZÖ 1956. december 16. nem azért, mintha az volna a cél, hogy ne ismétlődjék meg az izraeli­brit-francia agresszió, hanem inkább azért, hogy „megakadályozzák a szov­jet behatolását Közép-Keletre", ami a NATO szempontjából veszélyes volna. A NATO tagjai abban is megegyez­tek, hogy feltétlenül szükséges a „leg­gyorsabban szabaddá tenni a Szuezi­csatornát és az ENSZ közvetítésével gyors ütemben meg kell kezdeni a tár­gyalásokat a csatorna teljesen szabad hajózásának megújításáról." A miniszterek megegyeztek abban is, hogy feltétlenül szükséges „az ENSZ közvetítésével az Izrael és az arab államok közötti kapcsolatok tar­tós rendezésére törekedni." Annak ellenére, hogy a NATO egyes tagjai közötti nézeteltérések sokfélék és tanácskozásuk csalódást okozott, mert nem sikerült kiküszöbölni az összes vitás kérdéseket és súrlódá­si felületeket, egyben mindannyian összetartanak: abban, hogy az ENSZ folytassa azt a törekvését, hogy ki­kényszerítsék a Szovjetunió Magyaror­szágon levő hadseregének visszavoná­sát" A népi demokratikus országok bel­ügyeibe való további durva beavatko­zást bizonyítja az az áll^pont, hogy meg kell valósítani „a Kelet-Európa nemzeteinek ama jogát, hogy szaba­don és függetlenül határozhassanak politikai és társadalmi rendszerük­ről." Figyelermeméltó, hogy e szövegezés szerzője von Brentano, a revansista bonni kormány minisztere. Ellenforradalmi támadás a Magyar Dolgozók Pártja budapesti pártbizottságának székháza ellen A támadás október 30-án történt, őrség volt két hadnagy parancsnok­tehát akkor, amikor hivatalosan már sága alatt. Az őrség sem a fegyveres tűzszünet volt. Ezzel a támadással csoportok gyülekezésére, sem azok kezdődött meg az ellenforradalom harci készülődéseire nem reagált. A általános rohama az MDP szervezetei székházban tartózkodott Mező Imre, a ellen. A cél a népi demokratikus ha- pátbizottság titkára is és vele együtt a talom megdöntése, s a kapitalista pártbizottság kb. 40 munkatársa, köz­rendszer visszaállítása volt. Taktikai- tük gépírónők, a konyha személyzete, lag is fordulat volt ez: a nép jogos fűtők és néhány más személy. tömegmozgalmába már eleve bekap­csolódott ellenforradalmi elemek szer­Az épületben tartózkodók, látva az ostrom előkészületeit, jelentést vezett fegyveres ereje nyíltan és tettek a párt vezető szervének, a kor­leplezetlenül lépett színre. mánynak és a főkapitányságnak és Az ellenforradalmi taktika egyik védelmet kértek, . ígéretet kaptak, eleme volt az államvédelmi hatóság hogy megfelelő intézkedések történ­elleni hangulatkeltés is. A sző leg- nek. A kormány szervei azonban, és szorosabb értelmében ki akarták ír- természetesen a fegyveres erők irá­tani a fegyveres testület minden tag- nyítő szervei is, ekkor már felbom­ját, az államvédelmi hatóság min- lóban voltak. így az ígért segítség der. egyes munkatársát, tekintet nél- elmaradt. kül arra, hogy azok egyszerű sorka­tonák voltak-e, akik e testület köte­A támadás átgondolt, katonai terv szerint zajlott le. A felkelők délelőtt lékében teljesítették szolgálatukat' 10 óra után néhány perccel megkezd­vagy olyan régi, becsületes kommu- ték az ostromot, nisták, akik maguk is súlyos börtön- Az őrség kézi lőfegyverekkel sl­büntetést szenvedtek a Rákosi-ura- keresen védte a székházat a 20—30­lom alatt és akiket épp azért küldtek szoros túlerővel szemben mindaddig, az október 23-át megelőző hetekben amíg az ellenforradalmárok csak ké­a testületbe, hogy annak munkáját zifegyverekkel, illetve géppuskákkal megjavítsák s a törvényességet bizto- támadtak. Kb. fél 12-kor azonban a sítsák. támadók tüzérséget vetettek harcba Amikor az ellen­forradalmárok megindították tá­madásaikat a párt székházai ellen, már megszületett a Nagy Imre-kor­mánynak az a ha­tározata, hogy az államvédelmi ha­tóságot meg kell szüntetni. A Nagy Imre-kormány azonban semmit sem tett, hogy megszüntesse a dübörgő pogromot, így az ellenforra­dalmárok |ak ÁVH-t felosztó kormányhatározat után tovább foly­tathatták szerve- Kelemen Lajos kőbányai kommunista géplakatos, akit 34, sebből vérezve agyrázkó dással szállítottak a kórházba. zett írtóhadjára­tu-kat „minden ávós ellen". Budapest utcáin az el s ágyúval kezdték lőni a székházat. fogott és a legrafináltabb módsze- Az ágyútűz géppuska- és puskatűz­rekkel meggyilkolt ávósok holttestei zel folytatódott. Az épületben tüzek hevertek. Egyidejűleg hajsza indult a keletkeztek. Az összerombolt szobák­pártmunkások ellen is. Elég volt va­lakire rámondani, hogy „ez is ávós" s az illetőt máris elhurcolták, meg­bán és a folyosókon már több halott feküdt s szaporodtak a sebesültek is. A vezető karhatalrry szervek eközben kínozták vagy meggyilkolták. Az ál- többször ígérték, hogy küldenek se­lamvédelmiek elleni pogromot nyom- gítséget, s voltak, akik próbáltak is ban követte a kommunisták elleni segíteni, de sikertelenül. Délután 2 újítás. óra után a Honvédelmi Minisztérium­A kommunista párt elleni hajsza ból végül is telefonon közölték, hogy jegyében szerveződött meg a buda- nem tudnak segítséget küldeni, pesti kerületi pártbizottságok szék- A helyzet súlyosságára való tekin­házai és a körzeti pártszervezetek tettel a székházban tartózkodó hon­elleni támadás. A budapesti pártbi- védtisztek azt tanácsolták, hogy az zottság székháza elleni támadást őrség szüntesse meg az ellenállást és megelőzően október 29-én már meg- tegye le a fegyvert támadták a VII. kerületi és a VIII. kerületi pártbizottságot és a párt­Mező Imre, a pártbizottság titkára felhívta az őrséget, hogy szüntesse oktatók házát. Október 29-én dél- meg a tüzet. Az épületre kitűzték a fehér zászlót. A felkelők egy része ekkor behatolt a romokban heverő épületbe, másik része pedig folytatta a tüzelést. A székházban tartózkodó egyik párt­munkás így beszéli el az épület ostro­mát: „A székházat közel négy és fél után már kisebb fegyveres csopor­tok jelentek meg a Köztársaság té­ren, a budapesti pártbizottság szék­háza körül is. , A támadás A székház bejáratát ekkor egy ne­hézgépfegyverrel ellátott páncélautó órás tűzharcban tüzérséggel rommá védte. Alkonyatkor a páncélautó le- lőtték. Fél három felé már láttuk, génysége elfogott három felkelőt, hogy a további vérontásnak nincs ér­Mindhármuknál nemzetőri igazolványt telme. Mező I|mre elvtárs kiadta az találtak. Egyikük egy 16 éves fiú utasítást, hogy szüntessék meg az el­volt. A fiúnál kézigránát, társainál tónállást. A házban levő két katona­lőfegyver volt. A 16 éves fiú el- tis zt vállalkozott arra, hogy a táma­dók tudomására hozza a harc fel­adását. Velük együtt volt Mező elv­társ is. A fehér zászlóval kilépőket mondotta, hogy a kézigránátot a pán­célkocsiba akarta hajítani. A két má­sik felkelőnél új cipőket, pálinkát és . egyéb kétes holmit találtak. A három sortűz fogadta. Mező elvtárs meg felkelőt lefegyverezték, majd rablott a k, art a győzni a támadókat, hogy cél­"" . . .. - TNLRIRI N T A*-VÍ I 1 NLL NW,' ^AMN/IAN A*, holmiiáikkal együtt átkísérték a rend­őrség" Mosonyi utcai épületébe. talan az épület elleni támadás és a további vérontás. Erre nem kerülhe­Este 9 óra körül a Honvédelmi Mi- í? n„ so r- mert mindhármukat agyon­nisztériumból két honvédtiszt érke- ! ótte k> A betodu ó támadók azután zett a pártbizottsághoz. Közölték, hogy ^zonyatos Kegyetlenseggel kínozták a környéket fegyveresek szállták meg f s ?/ l k° !tak a bent levőket. A hazban s támadásra készülnek a párt szék- artózkodo egyenruhás embereket, ka­háza ellen. A két honvédtiszt csat- ^^ atl 3f eke t' rendőröket, az államvé­1 aközött Tóth Lajos ezredeshez, aki hatóságnál tényleges szolgála­° T1LL'Q+ TÜLIAOITN CNR^LZ-O +• /-V-N ABNT NJR. I.R»-I ^,. néhány honvédtiszttel együtt a mun- ..... . -„ ... .... , ­kásmilíciák megszervezése ügyében Ä vtft a KôrtLTaľáa t'érf fL"' már korábban a pártbizottság szék- ra sftliu vc t a Köztársaság téri fák­há7Sha érkezett ra akasztották fel, egyeseknek agyon­hazába erkezett verésük után levágták a fejét, mások­A várt támadás az éj.iel még nem n ak s zí v§ t vágták ki." következett be. Másnap reggel a pán- j gv halt meg Mező Imr e_ a nag célautó elhagyta a székház kapuját, budapesti pártbizottság titkára. Itt Délelőtt 10 óra tájban tömegesen vágták ki szívét a hóhérok Asztalos kezdtek gyülekezni a fegyveres cso- já no s honvédezredesnek, a munkás­portok az épület körúl. Megszállták a mozgalom régi, megbecsült harcosá­székházzal szemben levő Erkel Szín- | n ak. Ekkor ölték meg Papp ezredest tukat teljesítő sorkatonákat, akiknek házat s annak tetején tüzelőállást lé­tesítettek. Megszállták a székház előt­ti teret is és az ott levő fák mögött és Szabó tzredest. Itt lőtték le Laka­tos Péter pártiskolai tanárt. A ma­gyar nép több mint 20 fia lett a helyezkedtek tüzelőállásba. Behatoltak köztársasáq téri vérenqzés áldozata. N ŤNTI.AT^CLR N ~ A A— 1." Ä N ,. a felkelők a szomszédos és környező házakba is és elhelyezkedtek az ot tani lakásokban. A felkelők egy része megborzadt a szörnyű vérengzéstől. Döbbenten lát­ta, milyen szörnyűségeknek vált ré­A párt székházában kb. 40 főnyi szesévé. Némelyek közülük igyekeztek enyhíteni a kegyetlenségeket és meg­menteni legalább a polgári személve­ket. Az őrség tagjainak kivieqzését azonban ők sem merték megakadá­lyozni. A honvédtiszte'ket sem tudták megmenteni. Megkínozták és megverték a párt­bizottság munkatársait is. Kállai Éva, a pártbizottság egyik munkatársa, a gyilkosok elől kiugrott a második emeletről. A véresre vert emberek súlyos sebesülésekkel kerültek kór­házba. H. I., a pártbizottság egyik munka­társa így ír e rettenetes órákról: „A második emeleten voltam, ami­kor a tömeg felfelé özönlött a lép­csőkön. Valaki a tömegből rám emel­te fegyverét. Egyik vezetőjük azonban rászólt, hogy ilyen öreg nénit ne bántsanak. A kezemben levő erszénye­met és kabátomat eldobatták. Átku­tatták zsebeimet, mindent elszedtek tőlem, majd egyikük azzal az utasí­tással, hogy fedezzem és vezessem ők'et, előrelökött a folyosón. Épp ak­kor érkezett a folyósó végére a lép­csőhöz a pártiskoláról egy elvtárs. Rugdalni kezdték és 'közbein sze­mélyi igazolványát vizsgálták. Ekkor sikerült megszöknöm onnan és eljut­nom az első emeletig. Itt valaki me­gint feltartóztatott, valamivel össze­verte a vállamat, rugdosta a lábai­mat, majd levezettek a székház elő­csarnokába és ott közrefogtak. Itt sebesültek feküdtek. Ezután kivittek a Köztársaság térre, hogy nézzem meg, milyen sors vár barátaimra. Itt hatalmas tömeg gomolygott. Az egyik ÄVH sorkatonát rugdalták, lökdöstek, verték, végül a szájába gyömöszölték a zsebében talált párttagsági könyvet. Tőle nem messze feküdt a pártszékház egyik sebesültje. Ezt rugdalták, le­köpték, testén ugráltak, szidalmazták, majd kicsit távolabbra hurcolták, ahol már a lábánál fogva felakasztották az egyik elvtársat. Hogy élt-e, azt nem tudom, de vérzett. Á kötél nem bír­ta el, leszakadt. Ekkor újból felhúz­ták. Szinte őrjöngtek körülötte." Hazugság és rágalom Az 1919-es fehér terrorra emiiékez­tető ellenforradalmi hajszában jelen­tős szerepet játszottak a Köztársa­ság téri pártszékházzal kapcsolatos alattomos hazugságok. Ilyen volt a székház alatti „titkos kazamaták"-ról terjesztett képtelen történet. A történet első változata szerint eb­bv. az állítólagos titkos pincébe szorult az a „több száz AVH-s", aki a hí­resztelés »zerint a székházat védte. Ám a székházban, mint tudjuk, mind­össze 40 főnyi őrség volt. Hová lett akkor a „több száz"? Rémhíreket terjesztettek rejtelmes „mélybő 1 jövő kopogásokról", amik az állítólag odamenekült „ávósoktól" származtak volna. Ám itt a logika csődöt mondott. Ha ezek az állítólagos ávósok találtak oivan titkos lejáratot, amelyen át lejutottak a t'tkos pincé­be, akkor vajon mért nem találták meg a kijáratot, amelyein át elmene­külhettek volna? Az is különös volt, miért jelezték az „odamenekült" ávó­sok kopogással, hogy ott vannak. Az esztelenség méq szerzői előtt is nyil­vánvalóvá vált, ezért a történetet módosítani kellett. Ekkor kitalálták a ,,10 év óta bezárt politikai foglyod­ról szóló rémregényt. Ez a változat rnár jobban szolgálta az ellenforradal­mi propagandát, mert alkalmas volt arra, hogy az ÄVH elleni gyűlöletet a párt elleni általános gyűlöletté vál­toztassa, Még újságírók is akadtak, akik tollúkat e becstelen hírverés szolgálatába áll.tották. Végh Ottó az egyik napilapban „Titkos földalatti börtön a kommunista pártház alatt" címmel már-már valóságként tár­gyalta ezt az elemi logikának is el­lentmondó hazugságot. Dudásék lapja, a „Magyar Függetlenség" a két ne­sét egyesítve, egymás mellé helyezte a „titkos pincébe" az eltűnt ávosokat és a rejtelmes politikai foglyokat A rémtörténetek hitelesítése érde­kiében és a kommunistaellenes hisz­téria fokozása végett végül is nagy felszereléssel ásatásokat kezdtek az épület körül. A rádió többször is kö­zölt felhívásokat, hogy jelentkezzenek az épület építői, a helyzettel ismerős mérnökök. Az „ásatás" természetesen eredménytelen volt. Hiszen semmi­féle „titkos börtön", semmiféle kom­munista pártház pincéjében nincs és nem is lehCt, van azonban mindenféle rémmese, amit ellenforradalmárok tudatosan terjesztettek és terjesz­tenek, hogy valamiféleképpen el­tereljék a figyelmet vérengzéseik­ről és uszítsanak a kommunisták ellen. így volt ez a Köztársaság téri pártház „titkos pincéjéről" ter­íesztett rémmesével is. íme az MDP Köztársaság téri épü­lete elleni támadás valódi története. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom