Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-01 / 335. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetekl UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. december 1. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 335. szám, TANULJON, MŰVELŐDJÖN A FALU „A ba=skai szövetkezetben már tavaly is jó eredményt értek el a haladó módszerek alkalmazásá­val. Nemcsak elérték a tervezett hektárhozamot, hanem jóval túl is haladták, s így prémiumra is jutott bőven. Kukoricából 60 hek­tárt vetettek négyzetesen, az át­lagos hektárhozam 65 mázsa volt." így ír a bacskai szövetkezet kiváló munkájáról Illés Bertalan levele­zőnk. Ez az egy példa a sok kö­zül ékes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezetekben tömörült dol­gozó parasztság esztendőről esz­tendőre több termést takarít be a földekről, több mezőgazdasági ter­méket juttat az országnak. Feltevődik a kérdés, talán va­rázslók a szövetkezeti tagok, hogy a közösben jóval nagyobbak a ter­méseredmények, mint az egyénileg dolgozó parasztok földjein? Nem, nem úgy kell ezt értelmezni. A szövetkezetben is hiábavaló volna minden szorgalom, ha a gazdálko­dás régi módjai, formái szerint járnának el, mert csupán azzal, hogy tagosítunk, közösen oszto­zunk a jövedelmen, még nem te­remne többet a föld, nem lenne vastagabb a szövetkezeti tagok er­szénye a zárszámadáskor, s a ter­mészetbeniek osztásakor sei.i vi­hetne haza egy-egy szövetkezeti tag 40—50 mázsa gabonát. Valaki megcáfolhatná ezt azzal, hogy a nagybirtokosok is jóval többet csi­kartak ki a földből, mint a kister­melők, pedig annyi gép nem állt • rendelkezésükre, mint most a szö­vetkezeteknek. Az efféle érvelés nem állja meg helyét, mert a nagy termés elérésének a titka elsősor­ban a szakszerű gazdálkodásban, a természet törvényeinek, a talaj­nak, a termőföldnek ismeretében keresendő. A nagybirtokos azért alkalmazott nagytudású gazdatisz­teket, intézőket, mert tudta: sok­oldalú mezőgazdasági tudomány ismerete nélkül — még ha cse­lédjeiről a hetedik bőrt is lenyúz­ta volna —, gazdasága előbb-utóbb mégis a tönk szélére jutott volna. A kistermelők és a nagybirto­kosok közti tudásbeli különbség hozta aztán magával, hogy a kis­vagy a középparaszt ereje teljes megfeszítésével sem tudott ver­sengeni a nagybirtokossal. S miért volt ez így? Talán a múltban a kistermelő nem szomjúhozott í tudományok és szakkönyvek után ? Dehogynem, csak vagy alkalma nem adódott arra, hogy iskolát járjon, vagy anyagi nehézségei vágták el a tanuláshoz, a tovább­fejlődéshez az útját. Emiatt aztán a dolgozó paraszt — néhány kivé­teltől eltekintve — nem ismerked­hetett meg a mezőgazdasági tu­domány minden „titkával" s rá volt utalva, hogy földjét úgy mű­velje meg, ahogyan apjától, gaz­datársaitól a gyakorlatban elsajá­tította. Sajnos, a kistermelók nagyrésze nem fogadta megértéssel, sőt ide­genkedve nézett a haladó terme­lési módszerekre, Ez az újtól való idegenkedés sokszor még ma is érezteti hatását. Eljutottunk tehát odáig, hogy a szövetkezet tagjai egyre jobban érzik a szaktudás hiányát, s arra is rájöttek, hogy a közös gazdál­kodásban csupán" a gyakorlati tu­dás — habár ez is igen értékes —, nem elégíti ki a mostani köve­telményeket. Ahhoz, hogy a nagy­bani gazdálkodás sikeres legyen, hogy fejleszthessük a követelmé­nyeknek megfelelően a mezőgaz­daságot, sokoldalú szaktudásra van szüksége nemcsak az elnök­nek, az agro- és zootechnikusok­nak, a csoportvezetőknek, hanem a szövetkezet minden tagjának. Ezért adta meg államunk a dolgo­zó parasztságnak (az egyénileg dolgozó parasztoknak is!) azt a le­hetőséget, hogy a szakkönyvek, a mezőgazdasági állandó kurzusok mellett, télen, amikor legtöbb idő jut erre, a szövetkezeti munkais­kolákban tanuljanak, ismerjék meg a nagyüzemi gazdálkodás csínját-bínját. Az eddigi évek ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a falu ilyetén művelődése bevált és hasznos, s hogy a falvak dolgozói, a szövetkezeti tagok és az egyé­nileg dolgozó parasztok, ifjak, öre­gek szívesen járnak az előadások­ra, ülnek be az „iskola" padjaiba. Az idén Szlovákiában 890 szö­vetkezeti iskola tárta ki kapuit. Az iskolák sikeres munkájához, a tanuláshoz szükséges segédeszkö­zök biztosítására az állam csupán Szlovákiában 12 millió koronát ál­doz. Minden alapfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy a dolgozó pa­rasztok tanuljanak, művelődjenek, okosan használják fel a téli na­pokat. Ä szakkönyveken, jó elő­adókon kívül különböző szemlélte­tő táblák, plakátok, filmek segítik elő és teszik vonzóbbá a szövet­kezeti munkaiskolán a sikeres ok­tatást. S hogy az idősebbek mi­lyen komolyan néznek a szövetke­zeti munkaiskolákra, azt világosan bizonyítja az a tény, hogy a múlt évben 2426 olyan szövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt ta­nult, akik túl vannak már az 50­en s a 60 felé közelednek élet­útjukon. Ez a szám azonban fel­hívja a figyelmet és arra int, hogy jó felvilágosítással az idén több fiatalt kell megnyernünk az isko­lázásra, hiszen a múlt években a falusi ifjúság csupán 3 százalék­kal haladta túl a munkaiskolák lá­togatóinak fent említett számát. S mi ennek az oka ? Talán az if­júság nem szeret tanulni, nem akar megismerkedni a haladó me­zőgazdasági tudományokkal? Bű­nös dolog volna, ha ezt állítanánk, hiszen a szövetkezetben sok-sok olyan fiatallal találkozunk (tisztelet és becsület az idősebbeknek), akik ügyességükkel, szorgalmukkal, ki­tűnő tudásukkal megállják a he­lyüket még a szövetkezeti elnök tisztségében is! Arról van tehát szó, hogy az ifjúság minden ré­tegét megnyerjük ' a szövetkezeti munkaiskolák tanulói sorába. Ebben a munkában a falusi párt­szervezetek sokat tehetnek, ha ál­landóan figyelemmel kísérik a szö­vetkezeti munkaiskolák menetét, segítenek ott, ahol a szükség meg­kívánja, s persze igen hatásos, legkivált az ifjúságra nézve, ha a falusi kommunisták rendszeresen eljárnak az előadásokra, részt vesznek a vitákban. Helyes, ha úgy gondolkoznak és annak tuda­tában cselekednek, hogy a szövet­kezeti tagság ilyen képzésével hozzájárulnak ahhoz, hogy falva­ink minden dolgozó parasztja ta­nult, tapasztalt gazdálkodóvá, jő szakemberré váljék. A nemze tgyűl és jóv áha gyta a beteg- és a járadékbiztosításról szőlő törvényjavaslatot Pénteken, november 30-án rend­kívül fontos törvényjavaslatot tár­gyalt le a nemzetgyűlés: az alkalma­zottak beteg- és a járadékbiztosítás­ról szóló törvényjavaslatot Az ülést 10 órakor Anežka Hodino­vá-Spurná, a nemzetgyűlés elnökhe­lyettese nyitotta meg. Tizenegy képvi­selő jelentkezett a vitára: J. Jurán, V. Miške, J. Daniš, dr. K. Pešková, F. Štefánik, J. Čermák, J. Vodička, J. Pavlík, M. Kubec, R. Kaliský és L. Šmehliková. A vita a déli órákban ért véget. Amikor az elnök szavazásra szólította fel a képviselőket a törvényjavasla­tokra vonatkozóan, valamennyien kéz­felemeléssel szavaztak. Az alkalmazot­tak beteg- és járadékbiztosításáról szóló töivényjavaslatot egyhangúlag el­fogadták. A képviselők hatalmas, hosszantartó tapssal fejezték ki elé­gedettségüket. Az ülés befejező részében J. Šimá­nek képviselő ismertette a költségve­tési és gazdasági bizottság beszámoló­ját a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely megváltoztatja és kiegészíti a szövetkezetek és más szervezetek jö­vedelmi adójára vonatkozó* törvényt. Fogyasztási és termelő szövetkezetek fejlődése, valamint pénzügyi és gazda­sági megszilárdulásuk módosításokat követelnek a jövedelmi adó kivetésé­ben. A törvényjavaslat tehát a szövet­kezetek és más szervezetek jövedelmi adójáról való eddigi törvényes előírá­sokkal és a szövetkezeti mozgalom szervezési rendezésével összhangban lép életbe, s egyszersmind módosítja a szövetkezet megadóztatását oly módon, hogy megfeleljen fejlődésük fokának. A törvényjavaslat felhatal­mazza a pénzügyminisztert, hogy szabia meg az adók magasságát, ame­lyekkel a szövetkezeteknek nyeresé­gükből a társadalom javához hozzá kell járulniok. Ezt a törvényjavasla­tot is jóváhagyta a nemzetgyűlés. Ezzel a pénteki ülés véget ért. Népünk válasza az árleszállításra: Minden erőnkkel az egész évi terv teljesítéséért Van bőven... A bratislavai vásárcsarnokban va­gyok. Kíváncsi, fürkésző tekintettél sétálgatok fet-alá a boxok előtt. Egy­egy box előtt megállva elégedetten ál­lapítom meg, hogy ninóien egy szög, egy kampó, amelyen ne lógna olda­las, sonka, szalonna, ló érzés tölt el, s érzésemet fokozza a gazdasszonyok ajkán illő mosoly. Sedlárik Karol, az üzemvezető he­lyettese derűs mosoly közepette nógat, hogy nézzek be a raktárba is. — Van bőven — mondja, miközben belépünk az egyik ajtón. Fél sertések lógnak a szögön, várnak a kimérés­re. Egy másik helyiségben a marha­hús van. \ — Egyelőre tizenöt tonna hús vár a vevőkre — mondja, aztán az ajtó ban lerakott ládákra mutat: — Ez itt zsír. Négy és fél tonna. Az árleszállítás előtt ez körülbelül két hétre elég volt, most azonban arra számítunk, hoqy négy- 't nap alatt el­fogy, mivel, várva az árleszállítást, a napokban zsiradékféléket nemigen vá­sárolnak. Hétfőtől kezdve pedig négy koronával olcsóbb lesz. Keddre újabb három tonna zsírt rendeltünk... Szóval van bőven: zsír, hús, sza­lonna... S hétfőtől kezdve ismét ol­csóbb lesz a terített asztal. — ker — Határidő előtt teljesítik a tervet Csütörtökön, november 29-én a bratislavai KABLO nemzeti vállalat dol­gozói a reggeli tízpercek keretében a hatodik árleszállításról beszéltek. Boldog elégedettséget éreztek, mivel ez egyrészt az ő munkájuk eredmé­nye is. A képünkön látható dolgozók csoportja az árleszállítással kapcsolatban elhatározta, hogy évi tervüket a december 14-i határidő előtt teljesítik. Több áramot adunk — csökkentjük az önköltséget! Mi, a komáromi gőzvillanytelep dolgozói örömmel értesültünk a párt- és kormány árleszállítási rendeletéről. Mindannyiali hálás köszönetünket fejezzük ki pártunkna'- és kormányunknak a jó vezetésért, melynek ered­ménye a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése. Hálál,lkat azzal bi­zonyítjuk, hogy ez év végéig három millió kilowattóra áramot termelünk terven felül, és az önköltséget százezer koronával csökkéntjük. Meg vagyunk győződve, hogy kötelezettség-vállalásunkkal segítünk né­pünk életszínvonalának további emelésében és hazánk szocialista épí­teseben. A K0 M£R0MI GŐZVILLANYTELEP DOLGOZÓI Jól felkészültek az árleszállításra A Prága—Hole­šov.ice-i dolgo­zói a hús és hús­termékek árainak leszállítása után nagyobb keresletre számítanak. Jó munkaszervezéssel és fokozotabb mun­kaigyekezettel nemcsak a jő minő­séqet, hanem a szükséges áru­mennyiséget is biz­tosítják. A képen a sertés és marha­hús elosztó osztály látható. 9 millió korona értékű munka terven felül A Doprastav n. v. dolgozói őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadták a hatodik árleszállítást, amely elsősor­ban a közélelmezési cikkek beszer­zésében jelent megtakarítást. Szocialista meggyőződésüket, a párt iránti tántoríthatatlan hűségüket tet­tekkel bizonyítják: 1956 november "0-án teljesítették 1956. évi tervüket és ezzel a vállalati felajánlást 10 nappal lerövidítették. Azok a dolgozók, akik ebben az évben az oravai, és piešťanyi és a trenčíni hidakat építették az év végéig újabb 9 millió korona értékű munkát végeznek terven felül. M. J. A tettek beszélnek A martini J. V. Sztálin üzemben az árleszállítással kapcsolatban a munkatermelékenység további fo­kozásának kérdésével foglalkoztak. A martini gépészek elhatározták, hogy ez év végéig 1 százalékkal növelik a munkatermelékenységét. A 93-as munkarészleg dolgozói el­határozták, hogy a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásuk jeléül újabb műszakot dolgoznak le. A vlaškyi aépipari üzem dolgozói az árleszállítás fölött érzett örömü­ket azzal a kötelezettségvállalással juttatták kifejezésre, . hogy ez év december 15-ig teljesítik a tervet és 350 ezer korona értékben gyár­tanak ipari késeket terven felül. Amikor Csehszlovák Állami Közutak n. v. žilinai dolgozói tudo­mást szereztek a hatodik árleszál­lításáról, már 106 százalékra teljesí­tették az építészeti termelés egész évi tervét, az önköltségen pedig mintegy 800 ezer koronát takarí­tottak meg, s a tervezett akkumu­lációt 1 millió 500 ezer koronával teljesítették túl. A žilinai kerület­ben ebben az évben 54,6 km beton­utat és 13 hidat adtak át a forga­olmnak. A tátravidéki bányászok kétszeres öröme Csütörtökön reggel, mikor a napi saj­tó örömteljes hírt adott az új árleszál­lításról, a švábovcei és kišovcei man­gánércbányák bányászai a havi terv teljesítéséhez hiányzó utolsó tonna ér­cet fejtették. -A tátravidéki bányászok öröme kétszeres volt. Hiszen a munka­termelékenység tervének magas fokú túlteljesítésével ők is hozzájárultak az árleszállításhoz. November 24 munka­napja alatt a švábovcei üzem 122,7 százalékra és a kišovcei üzem 108,9 százalékra teljesítette a munkaterme­lékenység tervét. A bányászok válasz­ként az árleszállításra elhatározták, hogy a hónap végéig még 1400 tonna ércet fejtenek terven felül és így elérik a legmagasabb havi fejtést ebben a: évber. Több baromfi is kerül a piacra A Nyugat-Szlovákiai Baromfi Üze­mek trnavai, bratislavai, martini és Nové Mesto^n. Váhom-i, munkahelyei­ről, melyek már a második ötéves terv második évi feladatain dolgoznak, még ebben az évben 800 ezer korona értékű élelmiszert adnak piacra leszállított árakon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom