Új Szó, 1956. december (9. évfolyam, 335-363.szám)

1956-12-01 / 335. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetekl UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. december 1. szombat 30 fillér IX. évfolyam, 335. szám, TANULJON, MŰVELŐDJÖN A FALU „A ba=skai szövetkezetben már tavaly is jó eredményt értek el a haladó módszerek alkalmazásával. Nemcsak elérték a tervezett hektárhozamot, hanem jóval túl is haladták, s így prémiumra is jutott bőven. Kukoricából 60 hektárt vetettek négyzetesen, az átlagos hektárhozam 65 mázsa volt." így ír a bacskai szövetkezet kiváló munkájáról Illés Bertalan levelezőnk. Ez az egy példa a sok közül ékes bizonyítéka annak, hogy a szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság esztendőről esztendőre több termést takarít be a földekről, több mezőgazdasági terméket juttat az országnak. Feltevődik a kérdés, talán varázslók a szövetkezeti tagok, hogy a közösben jóval nagyobbak a terméseredmények, mint az egyénileg dolgozó parasztok földjein? Nem, nem úgy kell ezt értelmezni. A szövetkezetben is hiábavaló volna minden szorgalom, ha a gazdálkodás régi módjai, formái szerint járnának el, mert csupán azzal, hogy tagosítunk, közösen osztozunk a jövedelmen, még nem teremne többet a föld, nem lenne vastagabb a szövetkezeti tagok erszénye a zárszámadáskor, s a természetbeniek osztásakor sei.i vihetne haza egy-egy szövetkezeti tag 40—50 mázsa gabonát. Valaki megcáfolhatná ezt azzal, hogy a nagybirtokosok is jóval többet csikartak ki a földből, mint a kistermelők, pedig annyi gép nem állt • rendelkezésükre, mint most a szövetkezeteknek. Az efféle érvelés nem állja meg helyét, mert a nagy termés elérésének a titka elsősorban a szakszerű gazdálkodásban, a természet törvényeinek, a talajnak, a termőföldnek ismeretében keresendő. A nagybirtokos azért alkalmazott nagytudású gazdatiszteket, intézőket, mert tudta: sokoldalú mezőgazdasági tudomány ismerete nélkül — még ha cselédjeiről a hetedik bőrt is lenyúzta volna —, gazdasága előbb-utóbb mégis a tönk szélére jutott volna. A kistermelők és a nagybirtokosok közti tudásbeli különbség hozta aztán magával, hogy a kisvagy a középparaszt ereje teljes megfeszítésével sem tudott versengeni a nagybirtokossal. S miért volt ez így? Talán a múltban a kistermelő nem szomjúhozott í tudományok és szakkönyvek után ? Dehogynem, csak vagy alkalma nem adódott arra, hogy iskolát járjon, vagy anyagi nehézségei vágták el a tanuláshoz, a továbbfejlődéshez az útját. Emiatt aztán a dolgozó paraszt — néhány kivételtől eltekintve — nem ismerkedhetett meg a mezőgazdasági tudomány minden „titkával" s rá volt utalva, hogy földjét úgy művelje meg, ahogyan apjától, gazdatársaitól a gyakorlatban elsajátította. Sajnos, a kistermelók nagyrésze nem fogadta megértéssel, sőt idegenkedve nézett a haladó termelési módszerekre, Ez az újtól való idegenkedés sokszor még ma is érezteti hatását. Eljutottunk tehát odáig, hogy a szövetkezet tagjai egyre jobban érzik a szaktudás hiányát, s arra is rájöttek, hogy a közös gazdálkodásban csupán" a gyakorlati tudás — habár ez is igen értékes —, nem elégíti ki a mostani követelményeket. Ahhoz, hogy a nagybani gazdálkodás sikeres legyen, hogy fejleszthessük a követelményeknek megfelelően a mezőgazdaságot, sokoldalú szaktudásra van szüksége nemcsak az elnöknek, az agro- és zootechnikusoknak, a csoportvezetőknek, hanem a szövetkezet minden tagjának. Ezért adta meg államunk a dolgozó parasztságnak (az egyénileg dolgozó parasztoknak is!) azt a lehetőséget, hogy a szakkönyvek, a mezőgazdasági állandó kurzusok mellett, télen, amikor legtöbb idő jut erre, a szövetkezeti munkaiskolákban tanuljanak, ismerjék meg a nagyüzemi gazdálkodás csínját-bínját. Az eddigi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a falu ilyetén művelődése bevált és hasznos, s hogy a falvak dolgozói, a szövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok, ifjak, öregek szívesen járnak az előadásokra, ülnek be az „iskola" padjaiba. Az idén Szlovákiában 890 szövetkezeti iskola tárta ki kapuit. Az iskolák sikeres munkájához, a tanuláshoz szükséges segédeszközök biztosítására az állam csupán Szlovákiában 12 millió koronát áldoz. Minden alapfeltétel megvan tehát ahhoz, hogy a dolgozó parasztok tanuljanak, művelődjenek, okosan használják fel a téli napokat. Ä szakkönyveken, jó előadókon kívül különböző szemléltető táblák, plakátok, filmek segítik elő és teszik vonzóbbá a szövetkezeti munkaiskolán a sikeres oktatást. S hogy az idősebbek milyen komolyan néznek a szövetkezeti munkaiskolákra, azt világosan bizonyítja az a tény, hogy a múlt évben 2426 olyan szövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt tanult, akik túl vannak már az 50en s a 60 felé közelednek életútjukon. Ez a szám azonban felhívja a figyelmet és arra int, hogy jó felvilágosítással az idén több fiatalt kell megnyernünk az iskolázásra, hiszen a múlt években a falusi ifjúság csupán 3 százalékkal haladta túl a munkaiskolák látogatóinak fent említett számát. S mi ennek az oka ? Talán az ifjúság nem szeret tanulni, nem akar megismerkedni a haladó mezőgazdasági tudományokkal? Bűnös dolog volna, ha ezt állítanánk, hiszen a szövetkezetben sok-sok olyan fiatallal találkozunk (tisztelet és becsület az idősebbeknek), akik ügyességükkel, szorgalmukkal, kitűnő tudásukkal megállják a helyüket még a szövetkezeti elnök tisztségében is! Arról van tehát szó, hogy az ifjúság minden rétegét megnyerjük ' a szövetkezeti munkaiskolák tanulói sorába. Ebben a munkában a falusi pártszervezetek sokat tehetnek, ha állandóan figyelemmel kísérik a szövetkezeti munkaiskolák menetét, segítenek ott, ahol a szükség megkívánja, s persze igen hatásos, legkivált az ifjúságra nézve, ha a falusi kommunisták rendszeresen eljárnak az előadásokra, részt vesznek a vitákban. Helyes, ha úgy gondolkoznak és annak tudatában cselekednek, hogy a szövetkezeti tagság ilyen képzésével hozzájárulnak ahhoz, hogy falvaink minden dolgozó parasztja tanult, tapasztalt gazdálkodóvá, jő szakemberré váljék. A nemze

tgyűl

és jóv

áha

gyta a beteg- és a járadékbiztosításról szőlő törvényjavaslatot Pénteken, november 30-án rendkívül fontos törvényjavaslatot tárgyalt le a nemzetgyűlés: az alkalmazottak beteg- és a járadékbiztosításról szóló törvényjavaslatot Az ülést 10 órakor Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés elnökhelyettese nyitotta meg. Tizenegy képviselő jelentkezett a vitára: J. Jurán, V. Miške, J. Daniš, dr. K. Pešková, F. Štefánik, J. Čermák, J. Vodička, J. Pavlík, M. Kubec, R. Kaliský és L. Šmehliková. A vita a déli órákban ért véget. Amikor az elnök szavazásra szólította fel a képviselőket a törvényjavaslatokra vonatkozóan, valamennyien kézfelemeléssel szavaztak. Az alkalmazottak beteg- és járadékbiztosításáról szóló töivényjavaslatot egyhangúlag elfogadták. A képviselők hatalmas, hosszantartó tapssal fejezték ki elégedettségüket. Az ülés befejező részében J. Šimánek képviselő ismertette a költségvetési és gazdasági bizottság beszámolóját a törvényjavaslattal kapcsolatban, amely megváltoztatja és kiegészíti a szövetkezetek és más szervezetek jövedelmi adójára vonatkozó* törvényt. Fogyasztási és termelő szövetkezetek fejlődése, valamint pénzügyi és gazdasági megszilárdulásuk módosításokat követelnek a jövedelmi adó kivetésében. A törvényjavaslat tehát a szövetkezetek és más szervezetek jövedelmi adójáról való eddigi törvényes előírásokkal és a szövetkezeti mozgalom szervezési rendezésével összhangban lép életbe, s egyszersmind módosítja a szövetkezet megadóztatását oly módon, hogy megfeleljen fejlődésük fokának. A törvényjavaslat felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy szabia meg az adók magasságát, amelyekkel a szövetkezeteknek nyereségükből a társadalom javához hozzá kell járulniok. Ezt a törvényjavaslatot is jóváhagyta a nemzetgyűlés. Ezzel a pénteki ülés véget ért. Népünk válasza az árleszállításra: Minden erőnkkel az egész évi terv teljesítéséért Van bőven... A bratislavai vásárcsarnokban vagyok. Kíváncsi, fürkésző tekintettél sétálgatok fet-alá a boxok előtt. Egyegy box előtt megállva elégedetten állapítom meg, hogy ninóien egy szög, egy kampó, amelyen ne lógna oldalas, sonka, szalonna, ló érzés tölt el, s érzésemet fokozza a gazdasszonyok ajkán illő mosoly. Sedlárik Karol, az üzemvezető helyettese derűs mosoly közepette nógat, hogy nézzek be a raktárba is. — Van bőven — mondja, miközben belépünk az egyik ajtón. Fél sertések lógnak a szögön, várnak a kimérésre. Egy másik helyiségben a marhahús van. \ — Egyelőre tizenöt tonna hús vár a vevőkre — mondja, aztán az ajtó ban lerakott ládákra mutat: — Ez itt zsír. Négy és fél tonna. Az árleszállítás előtt ez körülbelül két hétre elég volt, most azonban arra számítunk, hoqy négy- 't nap alatt elfogy, mivel, várva az árleszállítást, a napokban zsiradékféléket nemigen vásárolnak. Hétfőtől kezdve pedig négy koronával olcsóbb lesz. Keddre újabb három tonna zsírt rendeltünk... Szóval van bőven: zsír, hús, szalonna... S hétfőtől kezdve ismét olcsóbb lesz a terített asztal. — ker — Határidő előtt teljesítik a tervet Csütörtökön, november 29-én a bratislavai KABLO nemzeti vállalat dolgozói a reggeli tízpercek keretében a hatodik árleszállításról beszéltek. Boldog elégedettséget éreztek, mivel ez egyrészt az ő munkájuk eredménye is. A képünkön látható dolgozók csoportja az árleszállítással kapcsolatban elhatározta, hogy évi tervüket a december 14-i határidő előtt teljesítik. Több áramot adunk — csökkentjük az önköltséget! Mi, a komáromi gőzvillanytelep dolgozói örömmel értesültünk a párt- és kormány árleszállítási rendeletéről. Mindannyiali hálás köszönetünket fejezzük ki pártunkna'- és kormányunknak a jó vezetésért, melynek eredménye a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése. Hálál,lkat azzal bizonyítjuk, hogy ez év végéig három millió kilowattóra áramot termelünk terven felül, és az önköltséget százezer koronával csökkéntjük. Meg vagyunk győződve, hogy kötelezettség-vállalásunkkal segítünk népünk életszínvonalának további emelésében és hazánk szocialista építeseben. A K0

M£R0MI GŐZVILLANYTELEP DOLGOZÓI Jól felkészültek az árleszállításra A Prága—Holešov.ice-i dolgozói a hús és hústermékek árainak leszállítása után nagyobb keresletre számítanak. Jó munkaszervezéssel és fokozotabb munkaigyekezettel nemcsak a jő minőséqet, hanem a szükséges árumennyiséget is biztosítják. A képen a sertés és marhahús elosztó osztály látható. 9 millió korona értékű munka terven felül A Doprastav n. v. dolgozói őszinte örömmel és lelkesedéssel fogadták a hatodik árleszállítást, amely elsősorban a közélelmezési cikkek beszerzésében jelent megtakarítást. Szocialista meggyőződésüket, a párt iránti tántoríthatatlan hűségüket tettekkel bizonyítják: 1956 november "0-án teljesítették 1956. évi tervüket és ezzel a vállalati felajánlást 10 nappal lerövidítették. Azok a dolgozók, akik ebben az évben az oravai, és piešťanyi és a trenčíni hidakat építették az év végéig újabb 9 millió korona értékű munkát végeznek terven felül. M. J. A tettek beszélnek A martini J. V. Sztálin üzemben az árleszállítással kapcsolatban a munkatermelékenység további fokozásának kérdésével foglalkoztak. A martini gépészek elhatározták, hogy ez év végéig 1 százalékkal növelik a munkatermelékenységét. A 93-as munkarészleg dolgozói elhatározták, hogy a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásuk jeléül újabb műszakot dolgoznak le. A vlaškyi aépipari üzem dolgozói az árleszállítás fölött érzett örömüket azzal a kötelezettségvállalással juttatták kifejezésre, . hogy ez év december 15-ig teljesítik a tervet és 350 ezer korona értékben gyártanak ipari késeket terven felül. Amikor Csehszlovák Állami Közutak n. v. žilinai dolgozói tudomást szereztek a hatodik árleszállításáról, már 106 százalékra teljesítették az építészeti termelés egész évi tervét, az önköltségen pedig mintegy 800 ezer koronát takarítottak meg, s a tervezett akkumulációt 1 millió 500 ezer koronával teljesítették túl. A žilinai kerületben ebben az évben 54,6 km betonutat és 13 hidat adtak át a forgaolmnak. A tátravidéki bányászok kétszeres öröme Csütörtökön reggel, mikor a napi sajtó örömteljes hírt adott az új árleszállításról, a švábovcei és kišovcei mangánércbányák bányászai a havi terv teljesítéséhez hiányzó utolsó tonna ércet fejtették. -A tátravidéki bányászok öröme kétszeres volt. Hiszen a munkatermelékenység tervének magas fokú túlteljesítésével ők is hozzájárultak az árleszállításhoz. November 24 munkanapja alatt a švábovcei üzem 122,7 százalékra és a kišovcei üzem 108,9 százalékra teljesítette a munkatermelékenység tervét. A bányászok válaszként az árleszállításra elhatározták, hogy a hónap végéig még 1400 tonna ércet fejtenek terven felül és így elérik a legmagasabb havi fejtést ebben a: évber. Több baromfi is kerül a piacra A Nyugat-Szlovákiai Baromfi Üzemek trnavai, bratislavai, martini és Nové Mesto^n. Váhom-i, munkahelyeiről, melyek már a második ötéves terv második évi feladatain dolgoznak, még ebben az évben 800 ezer korona értékű élelmiszert adnak piacra leszállított árakon.