Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-15 / 319. szám, csütörtök

Hozzászólások az űj nemzeti biztosításhoz A z új csehszlovák nemzeti biz­tosítás az egész világon egyike a legjobbaknak. Kiterjed az alkalmazott életének minden szakaszára. Azt lehet mondani, elkíséri őt a bölcsőtől a ko­porsóig. Biztosítja a dolgozókat be­tegség, munkaképtelenség, rokkantság, öregség esetére. Halál esetén is gon­doskodik tisztességes eltemetéséről. A nemzeti biztosítás előnyeit csak akkor tudjuk megítélni, ha összeha­sonlítjuk a régi kapitalista világ be­tegsegélyző intézményével. Akkor is volt ugyan csekély mértékű betegse­gélyezés. de anyasági segélynek, szo­ciális, vagy temetkezési segélynek hí­re sem volt. Mai progresszív formájá­ban a családi pótlékot sem ismerték. Hadd beszéljen megint a statisztika. Van a közelünkben egy háromszáz la­kosú falu, ahol a régi tőkés világban évente csupán egy-két gyerek szüle­tett. A múlt esztendőben már 12 gyer­mek születését vezették be az anya­könyvbe. A kapitalista világban nem kellett a gyermek, mert nem volt gyermekpótlék, de nem kellett az öreg- ] ember sem, mert nem volt szociális j segély. gyszer, 1941 telén, egy ziman- j kós reggelen egy hetvenéves j öregember állított be hozzám. Kis há- ' zikóban lakott egykorú feleségévei eqvütt. Volt ugyan fiúk és leányuk. , de ezek nem törődtek velük. Az öreg 55 évig szolgált különféle uradalmak­ban. de végül is kitették, mert már nem bírta a munkát. Természetesen se nyugdíjat, se más járadékot nem ka­pott. Sírva mesélte, hogy van még két véka kukoricája, de az kettőjüknek nem elég. Arra gondolt, hogyha ő meghalna, felesége a két véka kukori­cán még valahogy kitelelne. Öngyilkos nem akart lenni, de arra kért, hogy lőjem őt agyon. Semmi bántódásom nem lesz — mondta — , mert írást ad. hogy az ő kérésére tettem. Meg­borzadtam a különös kérés hallatára, s lebeszéltem őt erről a gondolatról. Nagynehezen kieszközöltem az öreg részére vagy 5 pengő havi kegydíjat. Ebből tengődött talán vagy két évig. Ilyen volt a szegény ember élete valamikor. Ma az öreg, munkaképtelen embert gyerekei és rokonai is szíve­sen eltartják, mert nyugdíjat kap és temetéséről -is gondoákodnak. Hiszen ezer koronát is kitesz a temetkezési se­gély. Ilyen emberséges a mostani nem­zeti biztosítás. Továbtii ilyen embersé­ges intézkedés, hogy ha a dolgozó 65. életéve után is dolgozni akar, fizetést is kap, de nyugdíjra is jogosult. Ez továbbá azt is jelenti, hogy az öreg dolgozó tapasztalatait is megbecsülik és értékelik, mert egy tapasztalt mun­kaerőt tartanak meg a köz szolgálatá­ban. Dr. Nagy Lajos, Napragy Centi olvasónk még a következő kérdésekkel fordult szerkesz­tőségünkhöz, melyeket alább megvá­laszolunk: A nemzeti biztosítás a nők irá­nyában való előzékenységben, gondos­kodásban nem ismer határt, mert a nőknek a 60. életévük betöltése után teljes nyugdíjat ad, holott a férfiak csak a 65. életév betöltése után nye­rik el nyugdíjjogosultságukat. Nem túlzott udvariasság ez, amikor a sta­tisztika szerint a nők tovább élnek, mint a férfiak? Eszerint talán a fér­fiak mehetnének hamarább nyugdíjba és a nők dolgozhatnának tovább, hi­szen általában ők könnyebb munkát végeznek. Ez a felfogás nem helyes. Nincs itt szó túlzott udvariasságról, vagy elő­zékenységről a nőkkel szemben Tud­valevőleg a nőknek gyengébb a fizi­kumuk, testalkatuk, azonkívül figye­lembe kell venni azt is, hogy a dol­gozó asszonyok túlnyomó része nem­csak hogy gyerekeket szül, hanem ugyanakkor, amikor hivatását betölti, amikor éppúgy részt vesz a szocialista építésben, ugyanakkor a háztartási munkákkal is kell törődnie. A dolgozó asszony, ha hazajön a munkából, bi­zony nem pihenhet, mert otthon vár ra a t'őzés, takarítás, mosás, varrás, a gyermekek nevelése és egyéb gon­dok. Ezenkívül az asszonyok kiveszik részüket a társadalmi munkából is. iért van különbség az ipari munkások és a földművesek nemzeti biztosítása között? Erre egyszerű a válasz. Az ipari munkás munkatermelékenysége sokkal magasabb, mint a földművesé. Amint a gépesítéssel fokozatosan emelkedik a mezőgazdasági termelés és a mun­katermelékenység, idővel ez a különb­ség is majd csökken. A szocializmus és a kommunizmus végcélja megszün­tetni a város és a falu, a fizikai és szellemi munka közti különbséget. Az alkotmány szerint a férfiak és nők egyenrangúak. Mi az eljárás ak­kor, ha például az asszony van alkal­mazásban, a férje pedig nincs bizto­sítva. Mi történik akkor, ha a férj megbetegszik? A társadalombiztosításban ez az egyenrangúság a gyakorlatban Is fenn­áll. Mindenesetre tudni kellene, hogy a férj miért nincs biztosítva. Ha az asszony a kereső, akkor a férjnek is jár — amennyiben megvannak a szük­séges előfeltételek — a nemzeti biztosítás nyújtotta segítség. Van még egy fontos bizonyítéka az egyenjogú­ságnak. Annak az özvegy férjnek, aki tartósan nem képes semmilyen kere­seti tevékenységre, és rá volt utalva meghalt alkalmazásban volt (vagy já­radékot élvező) feleségének kereseté­re, ugyancsak elismerik az özvegyi já­radékot. Az özvegyi járadékot az öz­vegyasszonyoknak folyósított iaradék összegében fizetik ki. HHMHMMHH Mt MHMHMMMMM Xt HMMH Losoncnak nem eiég egy mozi Losoncon ezelőtt két mozihelyiség­ben vetítettek filmet. Ma egy mozihe­lyisége van Losoncnak. Jó lenne, ha a központi mozihivatal már végre rendbe hozatná az úgynevezett Apollo-mozihe­lyiséget, mely kisebb kárt szenvedett a háború alatt. Még tavasszal olvastuk az Üj Szó hasábján, hogy ez évben újból rendelkezésére bocsátják a lo­sonci mozilátogatóknak az Apollo-mo­zitermet. Mi losonci polgárok már nem győzzük kivárni, vajon mikor kerül sor az ígéret betartására. Losoncnak nem elég egy mozi. Ha jó filmet játszanak 3—4 nappal előtte már nem lehet jegyet kapni. Szüksé­ges tehát, hogy a központi mozihivatal ezt a kérdést kedvezően megoldja, hogy a losonci polgárok kellemesen szórakozhassanak. Albert Béla, Losonc Újfajta alumíniumbűtor a piacon A hazai bútoripar nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy a lényegesen foko­zódott bútorkeresletnek eleget tudjon tenni. A dolgozók széles rétege nagy érdeklődést mutat a korszerű búto­rok iránt, amihez az a körülmény is hozzájárul, hogy a régi bútorok nagyságuknál fogva nem felelnek meg az új lakószobák méreteinek. Ezeket a szempontokat figyelembe véve a belkereskedelem már a közel­jövőben az R 40-es új típusú íróasz­tallal kombinált szekrényt (szekre­ter) hoz forgalomba, amely diófából készül és ára kb. 3700.— korona lesz. A szekrény újév után a bútorüzle­tekben kapható lesz. Az említett szekrényen kívül új­fajta kerti aluminiumbútor is kerül a piacra. Ez a Szovjetunióból beho­zott aluminiumbútor összerakható asztalból, székből és ágyból áll. A bútor előnye, hogy igen könnyen ösz­szerakható, kevés helyet foglal és rendkívül olcsó. <K) Nem lehet ezen segíteni? Szerkesztőségünk levelet kapott az kába lépni, ami természetesen a terv­egyik losonci levelezőnktől, melyben teljesítés rovására megy. Nem le­panaszkodik a losonci ČSAD igazga­tóságára. Elmondja, hogy a Csemadok helyi csoportja már kétszer rendelt autóbuszt, s mind a kétszer a ČSAD az utolsó pillanatban lemondta. Ezzel zavart okozott. „Mindenesetre jó lenne, ha végre a losonci ČSAD-nál rendet teremtenének, hogy eleget tudjanak tenni azoknak a megrende­léseknek, melyeket felvesznek. El­végre előre kell tudniuk, mikor tud­nak autóbusszal szolgálni" — írja le­velezőnk. * * * Török elvtárs Leleszről írt levelé­ben arról panaszkodik, hogy Lelesz és Kiráiyhelmec között nincs rendes autóbusz-közlekedés. Az az autóbusz, mely Nagykapos és Kiráiyhelmec kö­zött jár, nem elég. Reggelenként, de különösen hétfőn és csütörtökön a munkások l'ele lemarad az autóbusz­ról és így nem tudnak idejében mun­hetne ezen segíteni? Ipolynyékről reggelenként sok diák' és munkás indul munkahelyére. Leg­többször kis autóbuszt kapunk, mely­re az utasok fele sem fér fel. Az ipolysági ČSAD vezetői több ízben ígérték, hogy kapunk majd nagyobb autóbuszt, de ez csak ígéret maradt. Gyakori eset, hogy a munkások és diákok késve érkeznek munkahelyük­re, illetve az iskolába. Kérdjük, med­dig kell még tűrnünk ezt az állapo­tot? A rossz, csúszós utak miatt az autóbusz sokszor késve érkezik, és az utasok az úton esetleg az eresz alatt áznak, fagyoskodnak. Pedig nem kellemes dolog ilyen időben átfázva munkába állni. Sürgős intézkedést kérünk. Petényi Ferenc. im A tűzoltók I. szlovákiai kongresszusa előtt Védekezzünk a tűzvészek ellen A mezőgazdasági termelés tovább: növelése népgazdaságunk fejlesztési­távlati tervének egyik fő láncszeme a második ötéves tervben. Ha szám­bavesszük a mezőgazdasági termelés­ben az elmúlt időszakban elért sike­reinket, akkor komolyan el kell gon­dolkodnunk afelett, hogy mennyivel örvendetesebbek lehetnének ezek, ha nem lettek volna tűzvészek, melyek az év folyamán oly szörnyű módon sújtottak számos földművest és szö­vetkezeti tagot. A mezőgazdaságban a tűzvész okozta károk a múlt évihez viszonyítva aránytalanul nagyok. Kü­lönösen sok tűzeset fordult elő az egyénileg gazdálkodó földműveseknél, akik a komoly figyelmeztetések elle­niére sem törődnek a tűzbiztonsági előírások betartásával és egyes ese­tekben saját elővigyázatlanságukkal maguk okozzák a tűzkárt. Hogy a tűz­Több mint egy hónap telt már el a rövidített munkahét bevezetése óta Október elsejének jelentősége egyre jobban tudatosul üzeme'nkb?n, ami­kor a párt és a kormány határozata értelmében megkezdődött a 46 órás munkahét. A lerövidített munkahétre való áttérést alapos megbeszélések és a munkatermelékenység fokozása le­hetőségeinek széleskörű felülvizsgálá­sa előzte meg Üzemeink közül a legtöbb megta­lálta a lerövidített munkahétre vaió zavartalan áttérés módját. A munka jobb megszervezésével, a termelés fokozására vonatkozó további újitá.si javashtokkal és az új technikai in­tézkedések bevezefiésével kívánják biztosítani, hegy a jövőben ugyan­olyan legyen a termelés 46, mint volt. 43 óra alatt. Vannak azonban üze­msk, ahol a problémákat máig sem oldották meg. Ha a 46 órás munka­hétről bészélnek — és sokat be­szélnek róla —, még ma is azon té­pelődnek: hogyan? Hogyan térjünk át i 16 órás munkahétre, mikor ez ná­lunk jelenleg szinte lehetetlen? Üzemeinket járva a Gömörhorkai Cellulózegyárban találkoztunk olyan nehézségekkel, amelyeket eddig nem tudtak leküzdeni. 46 órás munkahét bevezetése itt máig sem nyert min­den munkahelyen gyakorlati megol­dást. • Amikor az üzemben a 46 órás mun­kahét bevezetése felől érdeklődtünk, 6 0 jszö 1956. november 15. Gömörhorkáüi leküzdik a nehézségeket az elvtársak egyöntetűen ezt válaszol- ket dolgoznak ki. Az eredmény az, ták: károk görbéje a mezőgazdaságban emel­kedő irányzatot mutat, ezt bizonyítja az a téliy is, hogy csupán szalmában, takarmányokban és mezőgazdasági épületekben (csűrökben, pajtákban) a károk koronákban kifejezve száz­negyvenöt új „Zetor 25" traktor ér­tékének megfelelő összeget képeznek. A többi mezőgazdasági települések­ben és lakóházakban esett tűzkárok miatt további milliós értékek sem­misültek meg főleg az emberi ha­nyagság és figyelmetlenség következ­tében, továbbá helytelen gyerekneve­lés miatt. Vajon annak a polgárnak, aki tűz­vészt okozott a lévai járás Rybnik községében, joga van-e kihasználni a társadalmunk által nyújtott előnyöket és vívmányokat? Tizenhat nagy szal­makazal és 12 pajta vált itt a tűz martalékává csupán azért, mert az Sokat besziélnek az új munkabe­osztásról azok is, akik eddig erre még nem térhettek rá. Mindanhyioknak az a véleménye, hogy a párt és a hogy termelésük emelkedik. Előirány- kormány megadta a segítséget. Az ő zott terveiket sikerűit teljesíteniök. feladatuk, hogy a segítséget okosan A rövidített munkahétre való áttérést használják ki. azonban az új technikai intézkedések bevezetésével sem sikerült megolda­niok. Érdeklődtünk a felesleges munka­Az eddig elért eredmények ellenére a vezetőknek az eddigieknél is gyak­rabban kellene tárgyalnia a dolgo­zókkal. Különös feladat hárul itt az — Nálunk ez nehéz dolog. Hatala János technikus, adott er­ről bővebb felvilágosítási: — Üzemünk állandóan termel. Va­sárnap is. Három műszakban. így egyelőre éppen a legfontosabb terme­lési részlegben nem 48 vagy 46, ha­nem 56 órát dolgozunk hetente. — A 46 órás munkahetet nem lehet az egyes munkafolyamatokat jobb be- kell jó példát mutatniok. Tájékoztas­bevezetni ? osztással kevesebb emberrel végez- säk a dolqozókat elképzeléseikről és — Eddig még nem, de állandóan besssk s az így Inyert felesleges mun- az elért eredményekről. Kérjék ki az l/a.Qr*ríUof mófiiitt VinNmrnAlr 1 * erők elhelyezése iránt is. Mennyire üze m kommunistáira, az egész párt­vizsgálták felül az egyes munkahe- szervezetre. A kommunistáknak kell lyeket, mennyire vannak azon. hogy az élen járniok és elsősorban nekik keressük a lehetőségeket. A számítások szerint a 46 órás kaerőket másutt helyezzék el — Az üzemben a felesleges mun­kaerők szétosztása — kaptuk a vá­munkahétre való áttérést csak 23 új laszt — megtörtént. Természetesen az na k °'y a n elképzeléseik és javaslata­munkaerővel biztosíthatnák. Elsősor­ban szakemberekre lenne szükségük Most is ezfknek a hiánya érződik leg- szervezzük meg a munkát, hogy a Ezeket a javaslatokat felszínre kell jobban üzemükben. Termelésük eme- tesmelés csökkentése nélkül munka- hozni. Ezek a javaslatok nagy seg'ít­léséhez több glépre is szükség lenne, erők szabadulhassanak fel, melyeket séget nyújthatnának másuit állíthatunk a termelés szolgá­latába. üzem minden dolgozójának véleményét. Az üzem dolgozóinak bizonyára van­üzem vezetősége ma is felülvizsgálja i k> amelyeket sikerrel alkalmazhatná­a munkahelyeket, s ahol lehet, úgy nak a termelékenység növelésénél. — Az új technika? —, Ebben van minden reményünk — válaszolja Hatala János — !g;;z, az ember nem mindig pőtolhato, még Ellítoqattunk a munkahelyekre. Be­szélgettünk a dolgozókkal. A 46 órás a problémák megoldásában. Nagy gondjaik vannak most a gö­mörhorkai dolgozóknak. A kedvez­ményt. amelyet a lerövidített munka­az új technikával sem. M. azonban munkahét kérdése itt is állandóan héttel a párt és a kormány a dolgo­napirenden van. Mindannyian szeret- zóknak lyújt, mindannyian élvezni A rövidített munkahétről mindenki, de különösen ,izok beszélnek nagy e'­— a lehetőségeket felülvizsgálva — azon vagyunk, hogy az új technika minél nagyobb teret hódítson (ize­műnkben és ahol lehet, ezzel pótol­juk az emberi erőt. Volcsko Gyulától, a tervező -sztálv vezetőjétől tudtuk meg. hogy egyes Urmelési ágakban az új technikát máris sikeresen alkalmazzák s ennek szabadult időt előnyösen tudják fel­tovább bevezetésére új intézkedése- használni otthoni munkájukban . nék, ha már minden részlegen az új szeretnék. A formát, amellyel rátér­intézkrdések szerint dolgozhatnának, hetnének a lerövidített munkahétre, mindenütt még nem találták meg. Ha azonban it üzem vezetősége karöltve ismeréssel, akik háztáji gazdálkodást az üzem dolgozóival újra és újra fe­is végeznek. Azt mondják, hogy a rö- lülvizsgálja a munkamenetet és mér­vidített munkahét következtében fel- iegré teszi a lehetőségeket, az ered­mény egészen biztosain megmutatko­zik. (Zsa.) említett polgár nem tartotta be ä tűzbiztonsági védelem legalapvetőbb szabályait sem, és a józan észről megfeledkezve, a cigarettavéget vál­lán át egyenesen a szalmakazalba dobta. Az emberi hanyagsággal és köny­nyelműséggel öszefüggésben azt hi­szem, nem árt néhány intő szót mon­dani az édesanyáknak, akik játék he­lyett gyufásskatulvát adnak qyerme­keik kezébe, melyekben néha egy­egy ottfelejtett gyufaszál marad, vaqv Dedig a gyerekek számára hozzá­férhető helyen tartják a gyufát. Számtalan esetben okozott halálos ki­menetülő' tűzvészt a szülők hanyag­sága folytán a gyermekek kezébe ke­rült gyufa. A tűzbiztonság fokozásának szerveze­ti előkészítésében és propagációs kam­pányában nem csekély feladatok há­rulnak az állami tűzvédelmi őrség szerveire, melyeknek a helyi nemzeti 1 izottságok segítségével mozgósítani-: ok kell az összes polgárokat a magán­és a nemzeti vagyon védelmére. Ez a feladat különösen fontos jelenleg,, amikor a földeken betakarítás után megkezdik a száraz kórók elégetését. A mezőgazdasági termelés tervszerű növelésével összefüggésben a Cseh­szlovák Tűzvédelmi Szövetség tömeg­szervezetének együttműködésével fo-( kozatosaln meg kell teremteni a fel-? tételeket a helyi és üzemi tűzvédelmi szövetségek megalakítására minde­nütt, ahol még nem alakultak meg. A tűzveszedelem elleni, sikeres harc a mezőgazdaságban fokozott követel­ményeket ró főleg az agitációs mun­kára. E tekintetben nem tettek meg még mindent, habár az agitáció ed­digi formáit semmiképpen sem lehet le­becsülni. Szükséges, hogy ezt a funkciót betöltő dolgozók új és hatékonyaié propagandaformákat keressenek és a lakosság nevelésében az eddiginél na­gyobb mértékben használjanak szem­léltető és meggyőző agitációt. A kez­deti sikereket, melyeket a Csehszlo­vák Tűzvédelmi Szövetség szlovákiai bizottságának dolgozói elértek, tovább kell. mélyíteni és az aktivisták széles körének együttműködésével törődni kell azzal, hogy a Nevelő Munka cí­mű folyóirat valóban hatékony segí­tőtársat jelentsen a tűzvédelem pro­pagálásában. Tegyünk meg mindent al.inak ér­dekében, hogy a Csehszlovák Tűzvé­delmi Szövetség I. szlovákiai kong­resszusáig fokozzuk az összes tűzol­tók aktivitását. Paulík Pavel alezredes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom