Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-07 / 311. szám, szerda

A Szovjetunióban, 213 000 iskolában több mint 30 millió diák tanul 1 700 000 tanító és tanár vezetésével. Képünkön Jerevánban az örmény SZSZK fővárosában, az A. P. Csehoviskolát látjuk Villanyerőmü a nyílt tengeren Moszkva, (ČXK) — Baku mellett, a nyílt tengeren, távol a parttól most fejezik be egv 10 000 kilowattos villanyerőmü építését, amely villanyárammal látja majd cl a Kaspi-tenger bakui kőolajmezőit. Eddig Diesel agregátok fejlesztette villanyárammal látták el a kőolajmezőt, az acél traverzekre épített lakóházakat, a kulturott honokat, az üzleteket és a további szociális és kulturális berendezéseket. Az új villanyerőmű az eddiginél sokkal olcsóbban termel majd áramot. Hajtóanyagként a kőolaj lelőhelyek természetes gázát használják fel A villanyerőmüvet a tenger alatti sziklákra épített mesterséges szigeten helyezik el. Villámgenerátor Moszkva (ČTK) — A harkovi politechnikai intézetben 5 millió voltos generátort szerelnek, amit villámgenerátornak neveznek, mert lehetővé teszi olyan villamos kisülés létrehozását, amely megfelel a villám erejének. A generátort a Szovjetunió magasfeszültségű villanyáram hálózata erőtranszformátorai ellenállásának vizsgálatára használják. A Szovjetunióban kilencezer újság és folyóirat jelenik meg. A lapok példányszáma 1957-ben meghaladja a nyolcvan milliót. Képünkön egy NovoSzibirsk-i újságárus. A Szovjetunióban az ötödik ötéVes tervben 32 százalékkal növekszik a teherautók, 88 százalékkal az autóbuszok és 86 százalékkal a könnyűgépkocsik gyártása. Képünkön a moszkvai I. A. Lihacsev Autógyárban gyártott autóbuszokat vonatra rakják. Üj burgorryaés paradicsomfajták Moszkva, (ČTK) — Az üzbég zöldség- és burgonyatermelő kísérleti állomáson új fajtájú burgonyát és paradicsomot termesztették. Az Abidovszkij 2. burgonyafajta ellenáll minden betegségnek, forróságnak, szárazságnak, fagynak és emellett nagyon ízletes. Ez a burgonya sokkal nagyobb mint más fajta és sokkal gazdagabb a hektárhozama is — 350 métermázsa. Ez csaknem kétszerese a többi burgonyafajtának. Harmincöt új bányaakna a Donbaszban Moszkva. (

ČTK) — A donyeci bányamedencében teljes ütemben folyik a 35 új szénakna építése, amelyek mindegyikében naponta 50—800 tonna szenet fognak fejteni. Az új aknák teljesítőképessége felülmúlja Ausztria széntermelését. Egy év alatt sok kilométer hosszúságú földalatti folyosót vájtak ki, a felszínen félmillió köbméternyi épületet, a bányászok számára pedig 4000 lakásegységet építenek. Kétszáz kilométernyi hosszúságban vezettek be villanyvezetéket és 150 kilométernyi távolságban vasutat és országutat építenek. A harkovi üzemek Lengyelországnak szállítanak Moszkva (ČTK) — A harkovi gyárak az utóbbi időben jelentős mennyiségű ipari készítményeket szállítottak Lengyelországba. Az elektro-mechanikai üzem motorokat, villanygépeket és automatákat küldött a kohászati ipar számára. A Szvet Sahtyor Üzem bányaberendezést és a Kip-gyár ellenőrző mérőkészülékeket szállított. A varsói áruházak részére villanyfőzőket és más közszükségleti cikkeket küldtek. Ez év nyarán meglátogattam a világ legészakibb botanikus kertjét, mely 800 kilométerrel északabbra fekszik, mint bármely más ilyen kert. Nálunk már kalászát hányta a búza, ott még csak vetették az árpát, ültették a burgonyát, A nap, a föld égi lámpása pedig fent sétált éjjel-nappal az égbolton, megfeledkezve arról, hogy nyugovóra is kellene térni. Sápadt, alig-alig melegítő sugaraival bekukucskált a lakóházak ablakain, csak reggel felé bújt el az egyik hegy mögé, hogy két óra múlva ismét feljöjjön. A furcsaságok vidékén, a Kola-félszigeten, Kirovszkban épült fel a Szovjet Tudományos Akadémia Kola-félszigeti intézete. Az igazgató, Avrorin Nyikolaj szobájában virágokkal és szobanövényekkel teli kedves környezetbe csöppentem. A kopár északon az ilyen környezetben valahogy melegebben, otthonosabban érzi magát a közép-európai látogató. — Már délelőtt vártuk magát, — ryújtotta kezét barátságosan Nyikolaj Alekszandrovics, a biológiai tudomány doktora. Rövid beszélgetés után kimentünk a kertbe az üvegházakba, a virágágyakhoz, ahol megmutatta az itt meghonosodott melegövi növényeket. Csaknem három óra hosszat bolyongtunk kettesben a botanikus kert százféle fái, növényei között. A kopár vidéken szinte szokatlanul hatott a különféle növények gazdag változatossága, melyek latin elnevezéseit szorgalmasan Írogattam jegyzeteimbe. Az igazgató megmagyarázta, hogyan alkalmazkodik a Helénium mexikánum nevű sárga szirmú virág, melynek már neve is elárulja. hogy messzi melegégövi vidék volt hazája. De itt, alig 120 kilométerre a jéggel borított Északi-sarktól egészen jól érzi magát. A Scilla szibirka nevű kis kék színű virág hosszú évek során át annyira megváltozott, hogy így alkalmazkodva az északi éghajlathoz, három hónappal később virágzik, mint a szibériai tölgyfaerdőkben. A negyedszázados jubileumot megélt botanikus AHOL A NAP NEM TÉR NYUGOVÓRA kert tudományos dolgozóinak eddig 500 fajta fát és bokrot és csaknem 4000 féle növényt sikerült itt felnevelni. A szabad ég alatt több fajta szubtropikus fát és növényt neveltek fel, melyek megszokták az itteni szeszélyes időjárást, a zord vidék talaját. A botanikus kert 70 dolgozójának sok munkájába került, míg ezt elérték. Kapcsolatot tartunk a világ majdnem minden botanikus kertjével. Növénymagot kapunk Altájról, a Kaukázusból, Szahalihről és a népi demokratikus államokból és mi is küldünk nekik — magyarázta Aurorin, majd folytatta: — Nálunk nincs az évnek egyetlen hónapja sem fagy nélkül. Fagy télen, ősszel, tavasszal, de még nyáron is, reggelenként gyönge, két-három fokos fagyok szoktak lenni. Az átlagos egészévi hőmérséklet két fok körül van. Télen nincsenek nagy fagyok, csak olyan közepes, 20—25 fok körül, mert a Golf-áramlat a Kóla-félszigetre is hat. A déligyümölcsfák nevelésére nincs megfelelő feltétel. A fiatal gyümölcsfa nem bírja ki még ezt a fagyot se, mert nyáron az állandó, éjjel-nappali napsütés következtében megállás nélkül nő és a törzs kérgének nincs ideje megvastagodni. A vékony kérgű gyümölcsfa, az alma, szilva, barack stb. nem bírja ki a legkisebb fagyot sem. Próbálkoztunk már azzal is hogy az éjjeli órákra sötét anyaggal takartuk be a gyümölcsfákat, de ez a kísérlet nem sok sikert hozott. A többi fákra ellenben a mesterséges éjszakai sötétség jó hatással volt. Télen viszont, mikor több hónapig állandóan sötét van (22 órát naponta) óriási villanyégőkkel adjuk meg a kényes növényeknek a biológiai folyamathoz szükséges fényt. Nagyon készségesen és szívesen mutatott be kollégáinak, komoly tapasztalatokkal rendelkező biológusoknak, földrajztudósoknak. A biológiai tudomány 5 doktora, 12 doktorjelöltje és még vagy kétszerannyi főiskolát végzett dolgozójával ismerkedtem meg, fiatalokkal, öregekkel. — Ha érdekli, megmutatom a laboratóriumi felszerelésünket — mondotta az igazgató. Az egyik helyiségben sok üvegcső, vegyszerek mikroszkópok szomszédságában egy legújabb típusú talaj- és növény vizsgáló készülék volt, melyben az intézet dolgozói már három éve végeznek kutatómunkát. Ez a műszer rádioaktív sugárzással dolgozik. A talajba és a növényzetbe, melynek fejlődését, belső biológiai változásait figyelni akarják, rádioaktív besugárzást adnak és az érzékeny műszer pontonsan megmutatja, mily változásokon megy keresztül a növény, vagy a talaj. Az intézet 20 000 könyvet számláló könyvtárában Szapozsnyiková Irina Vasziljevna már 15 éve dolgozik. Elmondotta, hogy a könyvtárban angol, francia, német, spanyol és más nyelveken írt tudományos könyvek, tanulmányok százai találhatók, s az intézet dolgozói így megismerkednek a világ híres tudósainak müveivel. A fiatal, főiskolát végzett biológiai dolgozóknak itt lehetőségük van az ašpirantúra elvégzésére. Itt tehetik le a vizsgát, nem kell sem Leningrádba, sem más városba utazniok. Slakova Elizabeta Vasziljevna is itt végezte el az aspirantúrát, ami bizony nem könynyú dolog, mert a disszertációs munkán kívül még három idegen nyelv tudását is megkívánják. S mikor búcsúzóul kezet szorítottam szíves vendéglátómmal, azzal a benyomással távoztam, hogy a növényeket még a zord éghajlatú északon is lehet nevelni, alakítani. H. S. MiÜKOOŐ ÁLLOMÉI pTWVEZElTAUOMPlt Ujabb Szovjet expedíció indul a sarkvidékre Novemberben már a második szovjet sarkvidéki kutatóexpedíció indul útnak az „Ob" és „Lena" elektromos hajtású Tiajókon és az Együttműködés gőzösön a Déli-sarkvidékre. A „Lityera

turnaja Gazeta" munkatársa nyilatkozatot kért. V. Burhanov elvtárstól, a sarkvidéki hajóutak főigazgatóságának vezetőjétől, aki válaszolt az újabb expedíció útjára vonatkozó néhány kérdésre. — Mennyiben fog különbözni az új expedíció az előzőtől? — A múlt év őszén útnak indult expedíció feladata bizonyos mértékben előkészítő munkálatok végzése volt. Tagjai az Antarktisz keleti partján megszervezték a „Mirnij" csillagvizsgálót, valamint további két kutatóállomait: a „Pionír"-t és az „Oázis"-t. Az előbbit a szárazföld belsejében, a másodikat a Banger-oázis vidékén állították fel. A tudósok mind a szárazföldön, mind a tengeren jelentős kutatómunkát végeztek, mellyel hozzájárultak a tudomány haladásához. A második expedíció szintén két részre, szárazföldi és tengeri csoportra oszlik, tudományos munkaköre azonban sokkal tágabb lesz. A szárazföldi expedíció munkaterve 14 tudományos munkaágazatra terjed ki: aerológiai, ionoszférikus és mágnestani megfigyelések folytatása és kiterjesztése, a Déli-sarkvidék változó légköri viszonyainak megfigyelése, hogy milyen hatást gyakorolnak Földünk légköri viszonyaira. Nagy jelentősége van a jégkutatásnak is-'ezen a vidéken, ahol még mindig tart a jégkorszak. Mozgó szeizmikus állomások segítségével a szárazföld keleti részének különböző helyein megmérhetik a jégtakaró vastagságát. A tengerpart vidékén is folytatják az idén megkezdett jégkutatást. Az expedíció részvevői anyagot gyűjtenek általános és szaktérképek összeállítására, tanulmányozzák a kőzeteket stb. A második expedíció részvevői a meglevő tudományos telepeken kívül további két állomást szerveznek a szárazföld belsejében: a Kelet-et a geomágneses pólus körzetében, 3000 m magasban elterülő jégfennsíkon, és a Szovjet-et, 4000 m magasságban a tenger színe fölött. Mi tette szükségessé e további állomások szervezését? Az Antarktisz keleti vidékének közepe, ahol a szovjet tudósok kutatásokat folytatnak, minden bizonnyal a hatodik világrész ismeretlen tájai közé tartozik. Öriási kiterjedésű vidék. Lehetséges, hogy e két új állomáson kívül még egy harmadok — közbeeső is felépül. A helyzet ugyanis az, hogy a „Kelet" a „Mirnij" obszervatóriumtól másfélezer kilométerre, a „Szovjetszkaja-" pedig kétezer kilométer távolságra épül. Ezért egy közbeeső állomá» nagyon hasznos szolgálatot tehet. A „Kelet" tudományos állomáson 12, a „Szovjet"-en 10 tudós dolgozik. A kutatóállomásokon kívül a szárazföld belsejében expedíció fog tevékenykedni. Egyes tudományos ágak (biogeográfia, geológia, levegőrétegek fényképezése) dolgozói többnyire csak a nyári napokban működnek. A szárazföldi expedíció létszámát mindössze 160 személy alkotja. Felváltja azt a 92 sarkkutató tudóst, akik jelenleg a sarkvidéken dolgoznak. Vezetőjük A. Tresnyikov, a Szocialista Munka Hőse, az ismert sarkkutató. A tengeri expedíciót Makszimov profeszszor, a földtani tudományok doktora, a híres szovjet oceanográfus vezeti. Az egész expedíció feje M. Szomov, a földtani tudományok doktora, a Szovjetunió Hőse. — Módosul-e valamennyire a sarkkutatók munkájának és életének megszervezése? — Természetesen az első tél átélése után bizonyos tanulságokra tettünk szert. Például a szárazföldi kutatóállomásokon tervbe vettük különleges szerkesztésű distanciós műszerek alkalmazását időjárásmegfigyelés céljaira, különösen a levegő hőmérsékletének és a szél gyorsaságának bizonyos távolságra történő meghatározására. Ez az újítás az antarktiszi kemény fagyok beálltakor értékes segítséget jelent. Az életkörülmények megjavítása tekintetében megemlíthetjük az expedíció lakóházainak tökéletesítését. Az összerakható deszkaházak tökéletesebb hőszigetelővel vannak ellátva, ami lehetővé teszi a normális hőmérséklet megőrzését a házban akkor is, amikor kint a levegő" hőmérséklete 60 foknál alább süllyed. A házakba villanyfütőberendezést szereltek be. Megjavult t sarkkutatók öltözéke is. O J szo n 1956. november 7.