Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-01 / 305. szám, csütörtök

A LATORCA PARTJÁN KI em vagyok jós, sém próféta, csak közönséges halandó, mint akárki más. Mégis megpróbálok a jövőbe látni, Bodrogköz népének jövőjébe, életébe, munkájába, mondjuk 1062-ben. 1962-öt \r a kalendárium. A környék látképe felismerhetetlenül megváltozott. Eltekintek a még néhány évvel ezelőtt a szövetkezeti búzatáblák mellett szerényen meghúzódó nadráqszíjkeskeny parcellácskák felett, mert a volt egyéniek is, akik legtovább kitartották a magángazdálkodás mellett, ma a szövetkezet tagjai. Meggyőzte őket az idő, a szövetkezeti tagok állandóan emelkedő bevételei. Milliomos szövetkezetekké nőtték ki magukat az egykor még alig-alig jövedelmező közös mert ennek is megvan az oka, a dialektikus megindokolás. Ez év- márciusában lapunkban közöltünk egy cikket ugyanezzel a címmel, mint most. De akkor még csak tervezték, hogy szülőföldemen, a Bodrogközön megépítik a Latorca töltését és hozzálátnak a belvizek rendezéséhez. Ma már konkréten beszélhetünk erről a nagy építkezésről. De nemcsak beszélhetünk, hanem saját szemünkkel láthatjuk, hogyan vágnak bele a buldózerek, kotró- és földgyalu-gépek a Latorca évtizedek óta töretlen partjába. Mert nemrég már megkezdődött a nagy építkezés, mely a vidék életében korszakváltozást jelent, ha majd felépül. Társadalmi építkezésnek" nevezték el gazdálkodások. Az ember gondolatában ezt a mtésépítésti melyr

e kormányunk megtört valami örökre, amit úgy ne vezünk, hogy ósdiság, maradiság. Még itt-ott felveti ugyan fejét a földhöz való évszázados magántulajdoni ragaszkodás, de a kollektíva már erősebb. A falvakban, akárhová mégy, mindenütt új házak nagy ablakainak csillogása fogad kedvesen. . Mindenki újban akar lakni, saját házában, hisz telik rá a keresetből. Nem ritkaság az sem, ha országúton szövetkezeti tagokkal találkozol, akik saját autójukon mennek Kassára vagy máshová bevásárolni, színházba, sporteseményekre. És Bodrogközön elfelejtették már azt is, mi az a petróleumlámpa. Vülany van minden faluban, de nemcsak világításra. Sokan villanymotorral húzzák a vizet, fürészelik a fát vagy öntözik kertjüket. Motórkerékpárok egész serege veri fel a falu csendjét. „Hej az a technika — sóhajtanák az öregek, — elvitte a csendet a faluból is." H

osszú cserepes tetők, szövetkezeti épületek emelkednek a falvak végén. Iskolák, óvodák, bölcsődék, kultúrházak tárt kapui várják a szövetkezeti tagokat és gyermekeiket. Ez a kézikasza fészer alá került, gazdája csak akkor pengeti már, ha a kertjében levő füvet akarja lekaszálni. Kint a búzatáblákon kombájnok, traktorok és más mezőgazdasági gépek végzik mindazt a nehéz testi munkát, melyet nagyapáink, még nemrég magunk is kapával, kaszával, ló- és tehénfogattal végeztünk. Kövér, nagyszámú szövetkezeti csordák legelnek a dús füvön, legelőkön és a rizsföldek, öntözött parcellák bőven ontják a szövetkezetek tagjainak a termést. A Latorca pedig, az azelőtt minden tavaszelején kiöntő Latorca, töltés közé szorítva folyik csendesen lefelé és viszi békésen a hegyek bő csapadékát a Bodrog kebelébe. Bodrogköz népeinek már megszokottá vált, hogy az ember alattomos Latorca már többé nem árasztja el vizével kertjeiket, rétjeiket, legelőiket. Nincs ám most idejük a múltat emlegetni, mert a jelenben sok a teendő. A szentmáriai szövetkezet, mely legutoljára alakult a környéken, moft a leleszivet, „az első fecskével" versenyez az elsőségért. A kövesdi, szőlőskei pedig a csarnahóival vetélkedik, ki tud a szőlőből nagyobb terméshozamot elérni. A szovjet határtól kezdődő, 35 km hosszú, i méter magas pázsitos töltése a Latorcának, mint valami parti őr kíséri le a folyót a Bodrogba. Az 500— 600 m széles hullámtérben fűzfák, akácfák széles sávja tartja szemmel a folyó lomha vizét. Bővíz idején útját állják ezek a fák a zavaros hullámoknak, kora tavasszal pedig a zajló jégnek. A töltésen kővel kirakott átjárók vezetnek a dúsfüvű hullámtérbe, ahol nyáron szövetkezeti csordák legelnék. A töltés mentén 3 őrház és 2 belvízlecsapoló is épült, de mindez már megszokott látvány a bodrogközieknek. Az évi 6 millió korona értéktöbblet, melyet a töltés felépítésével a szántóföldek, rétek, legelők hullámtérből való kiragadásával nyertek, szinte számba sem megyen már a szövetkezetek jövedelmében. Csak a tagok érzik, hogy több a munkaegység értéke, könnyebb a megélhetés, mert vastagabb az erszény. gy látom én a jövőt, a 6 év múlva elkövetkező bodrogközi életet, mert akkorra fejeződik be az itteni nép évtizedes óhaja, a Latorca balparti töltésének felépítése. így látom a szövetkezeti tagok boldog jövőjét, mert évről évre gyarapszik a közös gazdálkodás, a mezőgazdasági munkák gépesítése, mert országunk népének állandóan emelkedik az életszínvonala, amelyért pártunk és kormányunk oly kitartóan és odaadóan küzd. De még ezek után is megkérdezhetné valaki, mi jogosít fel engem ily merészen megrajzolni Bodrogköz népének jövőjét. Erre is válaszolok, iO millió korona beruházást irányzott elö. Hamarosan brigádmunkások jönnek majd ide ezerszámra hivatalokból, üzemekből, szövetkezetekből, hogy részt vegyenek az építkezésben. Lelkesen, örömmel fogadja majd őket a bodrogközi vendégszerető nép, melynek érdekében már megindult a nagy munka. Örömmel közöljük, hogy a munkások, mérnökök egész serege látott hozzá a terv megvalósításához. Nem fantázia tehát a jövőbelátás, hanem logikus gondolkozás. Itt van előttem garmadában ,egy csomó szám és egy rövid jelentés. 8000 hektár védett terület, 60 millió összköltség, 20 km hosszú töltésépítés, másfél millió köbméter föld kiásása, egymillió négyzetméter terület befásítása, 2ll ezer négyzetméter terület kikövezése és még egy csomó szám, melyek a papíron fekszenek békésen egymás mellett, egymást kiegészítve. De mintha megelégednének most ezek a holt számjegyek, mert nem javaslatot képeznek, hanem kész tervet, mely már csak a megvalósításra vár. Még az is bentie van, hogy l méter töltéshez pontosan 73.ll köbméter földre van szükség, hogy a 4,37 m meghatározott magasságot elérje. Az is benne van, hogy a töltés felépítésével 180 hektár kert, 2800 ha szántó, 1300 ha rét, 1720 hektár legelő, UOO hektár erdő és 8507 hektár kihasználatlan területet ragadnak el a hullámtérből. Minden szám pontos választ ad az építők kérdéseire: hol, melyik kilométeren lesz az áteresztő zsilip, hol lesznek a sorompók, a töltésen milyen a talaj vízáteresztő képessége stb. stb. Nem eshet tehát itt hiba a számításba, különösen azért nem, mert ezen a terven a szlovákiai vízszabályozási beruházás központjának és a Hydrostavnak mérnökei, szakemberei dolgoztak hosszú hónapokon keresztül. A töltés magasságát olyannak tervezték, hogy még a legnagyobb áradások idején is, legalább egy méterrel magasabb legyen mint a víz szintje. De nézzük csak meg, mi valósul meg ebből a nagy tervből már ebben az évben, mielőtt beáll a tél. Az építkezés három szakaszra van osztva. A töltés építéséhez csakis homokot és agyagmentes földet fognak használni a hullámtérbea ásott gödrökből. A töltést, amely 3,5 m széles lesz, pázsitos fűvel ültetik be, 25, kővel kirakott, négy M

l és hat méter széles átjáró lesz rajta és ugyanannyi vassorompó. Minden 2 km távolságra vízméröskála lesz a víz állás magasságának mérésire. A gépek, szerszámok elraktározására, a technikai személyzet elszállásolására és irodák elhelyezésére öt helyen épül a töl tés mentén ideiglenes telep, raktár, ud var. Szinte eláll a lélegzetem ettől a sok számtól, amelyek úgy táncolnak szemem előtt, mintha gúnyolódnának. Pedig ez még nem minden. Ez a töl tés számbeli tervének csak egytized része. De olvasd csak tovább — biztatnak ezek a számok, amelyek szülőföldem, a Bodrogköz átalakulására vo natkoznak. Ezért kedvesek is számom ra és földjeim számára. ár ebben az évben ötmillió koronát ruháznak be az építke zésbe. December végéig felépül a töltés három őrháza és a csaknem két kilo méter hosszú töltésszakasz. Ezenkívül felépül Lelesz mellett az első telep és ráktár, kivágják Lelesztől Vilhányig a cserjét, a töltés helyét. A következő években pedig évente 10 millió korona beruházással folytatják az építkezést. A töltés, ha fentről nézed, mint valami kígyó fog évről évre közelebb kúszni a Bodrog partjához, amelyet 1962-ben ér el. Véke, Zetény, Boly, Rad, SzentMária, Pólyán, Zemplén, Szinyór községek lakói örökre megszabadulnak a Latorca vizének veszélyétől. Két héttel ezelőtt Kassán találkoztam a szlovákiai vízszabályozási beruházás központjának egyik mérnökével, Stolpjanský elvtárssal, a Latorca-töltés lelkes tervezőjével. Ott volt ö is a színhelyen megnézni a munka kezdetét. Elbeszélgettem vele a tervről, a megkezdett munkáról, Bodrogköz népéről. — Vendégszerető, szorgalmas nép lakik errefelé. Igazán sokat szenvedett az árvíztől, ideje hát ezt a problémát mielőbb megoldani. És így nyilatkozik mindenki, aki meglátogatja szülőföldem. De már nemcsak látogatóba jönnek majd ezután a Bodrogközbe, hanem építeni is. A mišovicei szövetkezet az ország legkorszerűbb iuhistállóiával dicsekedhet A Moravské Krumlov közelében fekvő Mišovice községben átadták rendeltetésének köztársaságunk legkorszerűbb juhistállóját. Az istálló Vladimír Beneš építészmérnök tervei szerint épült. A mišovicei szövetkezet több ezer darabot kitevő juhállományát, mely a brnói keriilet legjobb juhtenyészetei közé tartozott, a nem megfelelő aklokhól áthelyezték az új istálló tiszta és szellős helyiségeibe. A juhistállóban liftet szereltek be a takarmányszállításra. A juhistállót továbbá laboratóriummal, fürdőmedencével és egyéb berendezéssel látták el. A mišovice! szövetkezeti dolgozók minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az új állattenyésztési feltételeket kihasználva megsokszorozzák 1953. évi nagy sikereiket. A falu dolgozódnak szebb élete a szocialista mezőgazdaság fölényét hirdeti üa számvetést csinálunk Jól haladnak az őszi munkákkal A Komáromi Állami Gazdaságban a szárazság ellenére is jól haladnak az őszi munkálatokkal. E sikerekhez nagyban hozzájárulnak a szocialista versenyben kiváló eredményeket elért dolgozók. Az aranyosi gazdaságban Mátyásik János traktoros háromrészes vetőagregáttal 10 nap alatt 160 hektáron végezte el a vetést s napi normáját 160 százalékra teljesítette. Ebben a sikerben részük van a vele együtt dolgozó Csevár Jánosnak, Narancsik Lászlónak és Vörös Jánosnak. E dolgozók normális munkaidejükön túl sem hagyták abba a munkát. Botka Ernő traktoros az ekeli gazdaságban KD 35-ös traktorával naponta 6 hektárt szántott fel, s normáját ezzel 155%-ra teljesítette. Vendég József kocsis meghosszabbított munkaidő alatt 128 mázsa trágyát hordott ki naponta, ami 164 százalékos normateljesítménynek felel meg. Ferenci Sándor kocsis az őszi takarmányok begyűjtésénél 11 hektáron végezte el a hárítást, ugyancsak meghosszabbított munkaidő alatt. Dicséretet érdemelnek még szorgalmas munkájukért Lázár János, Kertész Miklós, Baráth József, Varga .. . az egységes földművesszövetkezetek r gy szép, verofenyes, oszt napon e2 évi qazdál

kodásának helvzatérfl, L tártam nemrea Bodroakozon. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az idei év során ismét sokat javult a gazdálkodás rendje. Ezt a gazdasági előhaladást mutatják a növénytermesztés és állattartás eredményei. Ha Kelet-Szlovákiában járunk és Bodrogszerdahelyet ejtjük útba, mindjárt az első benyomás kedvező képet fest a falu életéről. Mintegy 30 új családi ház épül itt, melyeket a Vörös Csillag Szövetkezet tagsága épít magának. Üj lakások, motorkerékpárok, rádiókészülékek, mosógépek — mindezek a jólét jelei, a közös gazdálkodás felfelé ívelő útjának határkövei. Az építkező tagok között találjuk Vida Imrét, Hornyák Bertalant, Lubenyicki Mihályt, Kanda Miklóst. S ott van a 72 éves Galgán János is, aki már megkapta a házhelyet, hogy öregségére saját házat építhessen magának. Gaigán János 30 éven keresztül szolgált báró Vécseynél, de soha nem remélte, hogy neki még saját háza lesz. Most, amióta a szövetkezetben dolgozik, ez a vágya is teljesedésbe megy — házat építhet magának. Megszilárdult, megerősödött a szövetkezet Bodrogszerdahelyen ugyanúgy, mint sok helyen a kassai kerületben. Meggyőződtünk róla, valóban így van. Itt az idei rizstermésért több mint 700 ezer koronát vételeznek be. Tavaly mintegy 27—28 mázsa volt a rizs hektárhozama, az idén csaknem 10 mázsával több. A szakemberek jó tanácsának, a gazdasági munkák szervezésének, irányításának megvan az eredménye. Rizstábláik több szuperfoszfátot kaptak az idén. A búzaföldek is két ízben kaptak salétromos műtrágyát, hogy a nedvességet megőrizzék s jobban ellenálljanak a szárazságnak. Kifizetődött. öt mázsával több termett egy hektáron, mint a múlt évben. A Vörös Csillag az idén 36 ezer jártam nemrég Bodrogközön. Felmentem a toronyai hegyekbe, majd a Pilisre, ahonnan elláttam messzire, egészen a kanyargó, még zabolátlan Latorca folyó környékére. Gyönyörködtem a természet csodás látványában, amelyet csak a festőművész ecsetje lenne képes lefesteni. Elhaladtunk a csipkebokrok vérpiros, bólogató bogyói mellett, és a hulló, sárgától bíborvörös színekben tündöklő falevelek Petőfi versét juttatták eszembe. Még nyílnak a völgyben a kerti virágok Még zöldéi a nyárfa az ablak előtt. De az én jövőbelátó szemem nem a közelgő telet és a haldokló természetet látja, hanem az ébredő Bodrogközöt, a távol kanyargó Latorcát, amelyet az ember keze hamarosan örökre megzaboláz. Ébredj hát, szülőföldem, szép Bodrogköz, mert eljött a te tavaszod is. Horváth Sándor Gyula, Németh Ferenc, Nagy Géza, Kürthy Ferenc traktorosok a szántásnál, vetésnél és a föld előkészítésénél. Magasan túlteljesítették normájukat, ami azonban nem ment a munka minőségének, rováséra, mert munkaidejük meghosszabbításával érték el eredményeiket. Ugyancsak meg kell dicsérni Nagy Imre, Marek Ferenc, Takács Gyula, Nagy László, Takács Imre, Borka Gyula és Szalay Sándor kocsisokat és még több munkást és munkásnőt, akik öntudatosan dolgoznak. Németh András, a Komáromi Állami Gazdaság dolgozója. Az ifjú kombájnosok szlovákiai aktívád Kedden, október 30-án tartották meg Bratislavában a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsáqában az ifjú kombájnkezelök és segédgépészek aktíváját, akik az aratás és cséplés idején az ifjú kombájnkezelők legjobb eredményeiért folytatott szlovákiai versenyben első helyre kerültek. Szlovákiában összesen mintegy 700 kombájnkezelő és segédgépész kapcsolódott be a versenybe, akik közül sokan kiváló eredményeket értek el. Tóth József, a nánai állami gazdaság dolgozója Csipák Lajossal 330 hektárról aratta le és csépelte ki a termést. Nagy Dezső, a csallóközcsütörtöki gép- és traktorállomás dolgozója 262 hektárról, Egri László, a galántai állami gazdaság dolgozója pedig 233 hektárról. Az aktíván a legjobb kombájnkezelőket rádiókészülékekkel, fényképezőgépekkel, könyvekkel és más értékes ajándékokkal jutalmazták meg. liter tejjel szárnyalta túl beadási tervét. Ebben nagy érdemük van a fejőknek, akiknek jövedelmét a kifejt tej aránya szabja meg. Száz liter tejért 2 munkaegységet kapnak. A munkaegység értéke 22 korona, 3 kg gabona és szükség szerint széna és szalma. Az állatgondozók közül Benkó J. pl. szeptemberben 1080 korona előleget vett fel a természetbeni járandóságon kívül. Valamennyit a napi súlygyarapodás arányában fizetik. A bodrogszerdahelyi fiatalság is kiveszi részét a szövetkezet munkájából. A fiúk az építkezésen és a földeken, a lányok a zöldségtermesztésben. Zsarnay Margit, Gregor Ilonka és a többi lány lelkiismeretes munkája a kertészetben százezer koronát hozott a Vörös Csillagnak. Megállja helyét a fiatalság a kultúrmunkában is. Rendezéseiken gyakran vesz részt a szövetkezet tagsága, hogy a jól végzett munka után kellemesen elszórakozzék. Lelkes versengés folyik a munkacsoportok között. Különösen az aratási munkálatoknál mutatkoztak meg ennek a versenynek gazdasági eredményei. Nyáron Lubinszki Mihály csoportja, az őszi munkábaií Székely József csoportja volt a győztes. A Vörös Csillagban befejeződtek már az őszi munkálatok, s november elsején megnyitja kapuit a szövetkezeti munkaiskola. Harmadik éve tart az oktatás, hogy elméleti tudásuk elmélyítésével fejlesszék tovább közös gazdálkodásuk színvonalát. Az iskola két osztályát 60 szövetkezeti tag látogatja. A szaktárgyakon kívül oroszul is tanulnak, hogy a szovjet mezőgazdaság vívmányaival eredeti szovjet szakkönyvekből ismerkedhessenek meg. Az elméleti tudás tökéletesítése már eddig is szép eredményekhez vezetett. Különösen sertéstenyésztésük áll magas színvonalon. Az idei kassai mezőgazdasági kiállításon- szarvasmarha- és sertés-tenyészállataikat első díjjal tüntették ki. Ez az elsőség további eredményes munkára kötelezi őket. A Vörös Csillaq Szövetkezetének gazdái szívügyüknek tekintik a közös gazdálkodás fejlesztését. Saját, jól felfogott érdeke ez valamennyiüknek. Helyesen gondolkodnak, üresen gazdálkodnak. Mindenütt, ahol ez így van, a falu dolgozóinak sz?bb élete a szocialista mezőgazdasáq fölényét hirdeti. (m) U J S Z Ô 1956. november 1. ^