Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)
1956-11-01 / 305. szám, csütörtök
Épiil a szoviet atomhajtású jégtörőhajó Ostravai bányászok a bányásztoborzásról Mindenki tudja, hogy az ostrava-karvinai szénbányakörzet iparunk szíve. Az is közismert, hogy ennek a bányakörzetnek most ezer új dolgozóra van szüksége. Nélkülük ai ostravai bányák nem teljesíthetik tervezett feladataikat. Ennek pedig nem kívánatos következményei lehetnek népgazdaságunkban. Ezzel szemben az új dolgozók toborzása nem kialégltö. Hol keressük a hibákat? Van belőlük néhány. Az, hogy sok helyütt rosszul értelmezik a bányásztoborzást, abból is látszik, hogy nagVpn elterjedt a „brigádos" kifejezés. Már maga ez a kifejezés valarm átmenetit, rövid lejáratút jelent. Bányáink azonban — s nemcsak az ostrava-karvinai szénkörzetben, de másutt is — állandó munkaerőkre, új bányászokra várnak. Állandó munkaerők nélkül, olyan dolgozók nélkül, akik törődnek szakképzettségük fokozásával, bányáink nem lesznek képesek teljesíteni egyre , növekvő feladataikat. Hiszen nemcsak a technika, a gépek határoznak itt, a döntő az ember. Ezért elsősorban változtassunk a „brigádos" kifejezésen, beszéljünk inkább új bányászokról, bányában dolgozókról, és ezt ne tegyük csak formálisan, hanem alkalmazzuk elsősorban az új bányászok toborzásánál. Az új állandó munkaerők toborzását sok különféle .fogással" rontják el. Kerülnünk kell minden olcsó sikerre való törekvést a toborzásban. Még mindig gyakran előfordul, hogy az emberekkel nem beszélnek nyíltan, férfiasan. Az ostrava-karvinai szénkörzet dolgozói is, és természetesen a nemzeti bizottságok dolgozói abban az igyekezetükben, hogy mielőbb teljesítsék feladatukat, körülEgyszerű történetem hat munkásemberről szól. Talán nem is olyan érdekes, hogy sokat beszéljünk róla. 'Mégis úgy érzem, nem lehet szó nélkül hagyni azt a mindennapos eseményt, amelynek tanúja voltam az Ifjúsági Faluban. „Baj van — fogadta a forgalmi előadót az épületen az építész. Nincs kavicsunk, ha nem kapunk holnapig, így kénytelenek leszünk leállítani a betonozást." Komáromból kéne a kavicsot idehozni — fohjtatta hangosan gondolatait az épület vezetője és mély ráncok jelentek meg homlokán. Nem marad más hátra, mint minél gyorsabban eljutni Komáromba és ott a szükséges teherautókat megszerezni, így is történt. Az autók már megvoltak, de rakodómunkásokra volt szükség. Késő este volt már, amikor Komáromból visszakerültek az épületre. Csak az éjjeli őrt, Molnár Ferenc elvtársat találták az épületen. — Mi tevők legyünk? — Holnap szombat van, az emberek nem jönnek munkába — mondotta az építész. — Nem lesz kavicsunk, megáll a munka — voltak a további gondolatok. Ekkor szólt közbe Molnár Ferenc elvtárs. „Ha csak arról van szó, hogy megszervezzünk egy brigádot még ma este, azt én szívesen megcsinálom. Holnap reggel ott lehet a brigád Komáromban." Így is történt. Molnár elvtárs fel6 0 J szó 1956. november 1. belül igy beszélnek az emberekkel: „Gyere hozzánk Ostravába 4—5—6 ezer koronát keresel." Közben megmutatják még egy bányász fényképét, amelyen Spartak gépkocsija előtt áll. És mi ennek az eredménye? A dolgozó megérkezik Ostravába és egykét hónap múlva szépen vissza is megy. Miért? Azért, mert senki sem mondta meg neki a leglényegesebb" dolgokat. A bánya új dolgozójának feltétlenül tudnia kell, hogy a magas fizetés eléréséhez bizonyos szakképzettségre van szüksége, amelyet természetesen meg kell szerezni. Eleinte meg kell elégednie azzal, hogy például az ötödik fizetési osztályba kerül. Tudnia kell, hogy a kereseti lehetőségek az ostravai bányákban ezertől tízezer koronáig terjednek, az utóbbiak azonban csak kivételes esetek, hiszen a legmagasabb keresetet csak a legjobb bányászok érik el. Senki se gondolja, hogy bányába érkezése után azonnal öt, vagy több ezer koronát keres. Az embert elő kell készíteni arra, hogy a bányában sok nehézséggel kell megküzdenie, meg kell szoknia az új környezetet. Az is lehet, hogy gyenge kollektívára, vagy vezetőre talál — ami különben megtörténhet vele más munkahelyen is —, hogy távol lesz családjától stb. Éprpen ezeknek a valóságoknak takargatásából keletkezik az ostravai-karvinai szénkörzet nagy munkaerőhullámzása. Az új dolgozót egyszerűen arról kell meggyőzni, hogy az ostravai bányákba a szocializmust megy építeni és eközben akadályokat is kell leküzdenie, de példás munkájáért a lehető legnagyobb fizetést kapja. A munkaerőtoborzás további hibája a vállalatok és hivatalok igazgatóiban keresendő. Gyakran megnyilvánul az az igyekezet is, hogy olyan kereste azokat, akikről tudta, hogy segítenek, ha kell. S nem telt bele egy fél óra sem és már ott volt az építkezésen jelentve, hogy minden rendben van. Reggel... de talán még éjszaka volt, a késői járó-kelők néhány kerékpáros emberre lettek figyelmesek. Mindanynyian az állomás felé tartották. Balogh Imre is lábujjhegyen lopakodott ki a szobából, hogy fel ne ébressze a kicsiket. Az asszony még suttogva megjegyezte: „Hová az ördögbe mégy ilyen korán hajnalban. Nem maradhatsz itthon egy kicsit segíteni a háztájon?" — Nem lehet — volt a válasz — kell segíteni az építkezésen. Ott keresem a kenyerem. A többiek, Farkas László, Czimig Imre, Hegyi Lajos és Kőzik István szintén így gondolkoztak, azért ott voltak pontosan az állomástól. Még öt órakor megkezdték a rakodást és nem tartott sokáig, a teherautókat rendesen megrakták. Molnár elvtárs mosolyogva nézte, amikor a jól megrakott GSAD-teherautók vígan fordultak be az építkezés felé. A tél beállta előtt be kell fejezni a munkát, mert ha már fagy, nem lehet betonozni. Ezért volt fontos, hogy még most itt legyen a szükséges anyag. Talán sokan azt hiszik, nem nagy dologról van szó, de nem ícfy van. Czimig, Hegyi, Balogh, Kőzik, Farkas és Molnár elvtársakról írnunk kell. Hiszen szívvel végzik munkájukat. Kunošík István embereket küldenek a bányába, akiktől meg akarnak szabadulni. A nemzeti bizottságok sem vizsgálják ki elégségesen azt, milyen embereket is küldenek a bányába. S az eredmény? Rendes munkások helyett növekszik a bányákban a műszakmulasztók, a „lóqósok'" száma. Lehetetlen, hogy ez a kérdés közömbös legyen nemzeti bizottságaink dolgozói előtt. Bányáinkban nincs szükség kalandorokra, vagy munkakerülőkre, becsületes dolgozókkal akarjuk teljesíteni feladatainkat. A nagy üzemek nehezen engedik el dolgozóikat a bányákba. Az igazgatók így beszélnek: „Betartottam a férfiak és nők alkalmazottságának arányát, nem tehetek semmit." Emellett pedig sok olyan munkahely van üzemében, ahol nyugodtan dolgozhatnának nők, ez bizonyéra elősegítené a munkaerőtoborzást a bányákba. Az ostrava-karvinai szénkörzetben levő nagy munkaerőhullámzást sokszor okozza az orvosok felelőtlen munkája. Azokról az orvosokról van szó, akik a bányában való munkára alkalmasnak minősítik a dolgozókat. Nagyon fontos dolog bizonyítványt írni arról, . hogy az illető dolgozónak rendben van a szeme, tüdeje, szíve stb. Hogyan lehetséges méqis, hogy 1954 ben az ostravai bányaorvosok 1200 dolgozót találtak alkalmatlannak a bányában való munkára. Még ma is megtörténik, hogy az újonnan érkező dolgozók 10—12 "százaléka orvosaink vizsgálata után alkalmatlannak bizonyult, ámbár magukkal hozott bizonyítványuk az ellenkezőjét állítja. nagyon fontos továbbá megjavítani az ostrava-karvinai szénkörzet minden bányájában és üzemében a módot, ahogyafi az újonnan jött dolgozókkal foglalkoznak. Meg kell javítani az aknászok viszonyát az új dolgozókhoz, el kell érni, hogy nagyobb megértéssel legyenek irántuk és jobban segítsék őket az első akadályok leküzdésében. Sokat tehetünk a munkaerők jő elosztásával és a munkaszervezés megjavításával. Mi erre igyekszünk, hiszen a szénfejtési terv teljesítése követeli ezt. -chm»M tl >tHH tt Mt t tl MlttH M «l tll tl WM Wt ltW A napokban adták át a bratislavai televízió dolgozóinak a legkorszerűbben felszerelt televíziós riportkocsit. A riportosztály operatőrjei nyomban ki is próbálták s» felvevőgépet és a kocsi berendezését. Kép a Tatrasvitbol A képünkön látható műhelyben készülnek az ismert krepszilón harisnyák. A harisnyák végső formáját Mária Hudzíková adja meg, akit munka közben mutatunk be. A szovjet flotta lapja, a „Szovjetszkij flot" részletes tudósítást közölt az épülő atomerőműves jégtörőhajóról. A hajó még a jégtörők közt is szokatlanul nagy lesz, 16 000 tonnás. (A legnagyobb amerikai jégtörő még fele akkora sincs, a szovjet délsarki expedíció vezérhajója, az Ob is csak 10 000 tonnás). Hossza 146 m, szélessége 20 m és az erőmű 44.000 lóerős lesz. Jégtörőknél általában igen fontos, hogy a tonnaszámhoz viszonyított lóerőszám minnél nagyobb legyen. A nagy jégtörőhajók tevékenységét azonban erősen korlátozza, hogy nagy gépeik sokat fogyasztanak, úgyhogy gyakran vissza kell téii.ii bázisukra friss üzemanyagért. Egy átlagos méretű jégtörő pédául 50—60 tonna Diesel-olajat fogyaszt naponta. Ez a körülmény termlészetesen nem teszi gazdaságossá a nagy óceánjáró jégtörők építését. Az atomüv.emü jégtörő azonban — a Szovjetszkij flot cikke szerint — mindössze 45 gramm urániumot fogyaszt majd Milyen újdonságokat I Az új, divatos őszi és téli ruhák kielégítik a dolgozók igényeit . Ha utcáinkon végigmegyünk, alig találkozunk emiberrel, aki rosszul volna öltözve. A nálunk járt külföldieknek is feltűnik ez. Örvendetes, téíny ez, amely szin'.én igazolja dolgozóink magas életszínvonalát. A csehszlovák konfekcióipar bölcsője a morvaországi ProstSjov városka. Prostejovon kívül van még számos neves ruhagyárunk, amelyeknek mind beimind külföldön jó hírnevük van. Elismert ,i6 minőségű és ízléses r.uhákat kjészítünk, úgyhogy konfekciós iparunk a külföldi gyártmányokkal is felveheti a versenyt. A konfekciós árú forgalma jelentősen emelkedik Ruhaiparunk |és kereskedelmünk az őszi és téli szezonra való tekintettel szem tílőtt tartva a dolgozók egyre fokozódó igényét, új, divatos dolgokat hozott piacra. Erről könynyen meggyőződhetünk, ha meglátogatjuk ruhaüzleteiniket. Milyen ott most az éle'.i és milyen ott most a kász lqálás? Erre voltunk kíváncsiak és ezért a bratislavai Molotov utcában meglátogattuk Szlovákia két legnagyobb ruhaüzletét. Kiszolgálás 15 percen belül. A nagyközönség jó és gyors kiszolgálása érdekében külön-külön üzletben árusítják a laői és férfi konfekciót. Munkatársunk először a Molo- ' tov utca 1. szám alatti női készruha-üzletet látogatta meg. Ennek az üzletnek nagy és izl)ésesen elrendezett kirakatai vannak, ahol forgóemelvényen a legújabb női és gyermekkafoátok vannak kiállítva. Az üzlet nagy és tágas emeletes helyiség. A ruhaállványok tele vannak új, divatos áruval, úgyhogy a vevőknek nagy választék áll rendelkezésükre. Nagy forgalmú üzlet ez. A vásárlók tömegesen jönnek és mennek. Egy Dunaszerdahely-környékről való asszony bizony nem jön zavarba, amikor megkérdezzük tőle, hogy a kislányának vásárolt kabáttal meg van-e elégedve. „Hogyne — hangzik a válasz —. hiszen csak 120 koronába került, míg nálunk á faluban a kabátivarratás többe kerülne. Ahol a kolek r-a nem automata Az üzlet vezetője, Šimko elvtárs riégi kassai szakmabeli, és mindenre kiterjed a figyelme. Milyen itt a kollektíva? Az üzletvezető dicséri munkatársait, mert nemcsak eladnak, hanem a vevőknek tanácsot is adnak, hogy mit vegyenek, és (minden tekintetben szakszerű felvilágosítással szolgálnak. A vevő kívánságára az üzlet szabója kisebb ruhajavításokat azonnal és díjmentesen elvégez. Szóval a vevők kiszolgálása itt Kifogástalan. Mit vásárolnak a nők Az üzletben nagy a választék mindennemű női és gyermekruhában. Igen keresett cikk egy szép kivitelű i újfajta flauskabát, amely minden ! színben kapható és mindössze 334.— | koronába kerül. Igeji nagy az érdek- | naponta és egy évig lehet úton reaktorának újrafeltöltése nélkül. A hajón több érdekes újítást alkalmaznak. Az atomreaktort távkormányzó berendezéssel működtetik, a készülékeket távolbalátó berendezéssel figyelik. A hajó elején a vízszint alatt két Jégvágó „ágyú" lesz. Ezeken a kazánok a felesleges, több száz fokos ferróvízet lövellik a jégtáblákra. A hajó oldalait állandóan fűtik, úgyhogy ki lesz zárva annak a lehetősége, hogy a hajó a jégtáblához fagyjon. Az atomjégtörőhöz igen nagy re-< ményeket fűznek. A lapnak az a véleménye, hogy vele a sarki tengerekín a hajózás idejét lényegesen meg lehet majd hosszabbítani. Régebben Szibéria északi partjai a 8—10 hónapos tél folyamán teljesen el voltak zárva a világtól. A szovjeturalom évei alatt azonban nemcsak a partok és hátvidékük épültek be halásztelepekkel, bányákkal, új városokkal, hanem minden évbeli jégtörők és repülők által vezetett hajókaravánok közlekednek árukkal megrakodva az „északi úton". hoz a téli konfekció? lődés az iqelit-kabátok iránt, különösen esős napokon, mert sokan csak olyankor veszik észre az esőkabáthiányt. Šimko elvtárs büszkén mondja, hogy a tervet rendszeresen teljesíti. Miképpen? A vevőközöi iség jó kiszolgálásán kívül itt különös gondot' fordítanak a kirakatrendezésre, naponként cserélik a kiáltott árukat, ami felkelti a járókelők figyelmét. Hogyan öltözködnek a férfiak? A divat varázsa a férfiakra is kihat. Férfiaink nemcsak jő minőségű ruhákat keresnek, hanem a divatoít is figyelembe veszik, — mondják Brychta és Born elvtársak, a Molotov utca 14. sz. alatti különleges férfiruhaüzlet vezetői. Esős napon térünk be ebbe az üzletbe, amely tele van vevőkkel. Igelit-esőkabátot kértünk. Szerencsénk volt, megkaptuk az utolsó darabot. Az utánunk jövő vevők szinte irigykedtek, milyen szerencsénk volt. Miért nincs igelit-kabát? Tegnap még volt elég — módiak nekünk az üzletben — , csakhogy gyorsan elfogynak. A legtöbbeti nyáron adtak el, amikor nagy volt az idegenforgalom. Az igelit nagy exportcikkünk és így érthető, hogy először a külföldi rendeléseket kell figyelembe venni. Nagy a választék télikabátokban Az üzlet nagy forgalma megkívánja, hogy gazdag árukészlete legyen. Ez meg is van. Különösen télikabátokban nagy a választék. A remek Gromby-kabátok nagv tetszést keltenek a vevőközönségnél. Veszik is őket. Nagy az érdeklődés sötlét férfiruhák és a gabardén, valamint kord-szövetekből készített inadrágok iránt is. Ezek azonban nem mindig kaphatók, mert a nagykereskedés a szállítási terminusokat gyakran nem tartja be. A terv teljesítését nagyban biztosítja a fiúruhákban elért forgalom is, amelyek itt minden nagyságban kaphatók. A vevők jő kiszolgálásához itt is hozzájárul, hogy kisebb ruhaigazításokat azonnal és díjmentesen eszközölnek. Az itt dolgozó kollektíva, amely főleg asszonyokból tevődik össze, feladatának magaslatán áll, szakszerűen szolgálják ki vevőiket*. Nagy segítségére vannak a kollektívának Brychta és Born elvtársak, akik nemcsak a pult mögött segítenek, hanem az áru beszerzésével biztosítják a munkasikert. (K) További munkaerők a szénás vasércbányakörzetek részére A harmadik negyedévben a Banská Bystrica-i kerületből 443 új dolgoző jelentkezett bányákba. Ez 37 emberrel több, mint amennyit a terv előírt. A negyedik negyedévben a kerület járásainak toborzőira még nagyobb feladatok várnak: 835 brigádmunkást kell megnyerniök bányamunkára. A toborzás legintenzívebb időszaka no| vember lesz. A Banská Bystrica-i keI rület egyes járási nemzeti bizottságai I december 15-ia akarják teljesíteni ' egészévi feladatukat. Az ipolyságiak is segítik bányászainkat Értelem is, de legfőképpen szív kell ahhoz, hogy valaki megértse: segítenünk kell a bányászokon. Üjabb bányászokra, még több erős férfira és az ország fejlődésével törődni akaró férfiszívre van szüksége a bányák népének. Ezt kívánja jelétünk, hazánk s államunk kormánya. Ennek a kívánságnak igyekeznek eleget tenni az ipolysági falvak és városok önként jelentkező dolgozói is. Érdemes megemlíteni nevüket: A járás vezetőinek felhívására és toborozására eddig tizenhét férfi jelentkezett. Ezek közül Mészáros István és Niémeth József sági lakosok, Sváral János tesmagi. Farbák Ferenc egvházharóti és Márton József palásti lakosok már el is utaztak új munkahelyükre. Chabrecsek József és Csiscseky Aiital pálosi lakosok a legközelebbi napokban utaznak bányásztársaik után. Pilník Ferenc alsóturi, Kovács József ipolysági, Kádasy Ferenc és Hero Lajos pereszlényi, Fílczky Karoly és Deák Imre szécsenykei. Voksán Ferenc deméndi, Gonda Géza százdi, Stacho Ferenc nagyfalusi és Hoksa István, az ipolysági járás földművesújságjának szerkesztője, ipolysági lakos jelentkezését, illetve áthelyezési kérelmét most tárgyalja eddigi munkahelye vezetősége. Morvái József ipolyfödémesi, Gyuris Pál palásti, Cserstik Vince százdi, Kaoanica Pál maqyaradi és Henel Ferenc apátimaróti lokosok még nem döntöttek ugyan véglegesen, de remélhetőleg Ők is csatlakoznak az ipolysági falvak új bányászaihoz. Ipolysági önkfentesek, sok szerencsiét és jó munkát kívánunk új munkahelyeteken! Szívvel végzik munkájukat
