Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-01 / 305. szám, csütörtök

Veszélyben van a világbéke a Közel- és Közéo-Keleten Egyiptom hősiesen védi nemzeti függetlenségét © Nasszer elnök elutasította a brit-francia ultimátumot Kairó. (ČTK) — Az egyiptomi had­ügyminisztérium hivatalos közlemé­nye szerint, amelyet az egyiptomi MEN hírügynökség október 30-án 14 órakor tett közzé, tovább folynak a harcok a Sínai-félszigeten az izraeli alakulatok és az egyiptomi csapatok között. Egyiptomi légierők 12 izraeli tankot semmisítettek meg Egyiptom területén El Thaman térségében és támadást intéztek a Bir Kuszejma körzetében összevont izraeli csapatok ellen. A közlemény hozzáteszi, hogy az egyiptomi csapatok feltartóztat­ták az izraeli csapatok előretörését és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Október 30-án este az egyiptomi kormány összeült és megtárgyalta a Sínai-félsziget ellen elkövetett agresz­szióval kapcsolatban kialakult helyze­tet. Favzi egyiptomi külügyminiszter október 30-án hivatalosan tiltakozott az izreali támadás ellen. A támadással kapcsolatban az egyiptomi kormány általános mozgósítást rendelt el Egyiptom egész területén. A kairói rádió hivatalos közleményt tett közzé, melyben Nasszer elnök tájékoztatta Nagy­Britannia, az Egyesült Államok, Szovjetunió, Franciaország és India képviselőit arról, ' hogy Egyiptom nem szünteti meg a harcot az egyiptomi területre betört izraeli csapatok ellen. Egyiptom a Biztonsági Tanács rend­kívüli ülésének összehívását kérte, a „brit—francia agresszió kérdésének megtárgyalására". A brit-francia ultimátum London. (ČTK) — A brit parlament október 30-i ülésén A. Eden minisz­terelnök ultimátumot intézett Egyip­tomhoz. hogy 12 órán belül adja beleegye­zését „a Port' Said-i, izmaili és szuezi kulcspozíciók ideiglenes megszállására" a brit és francia csapatok által. Eden­a brit kormánynak e hallatlan csele­kedetét azzal igyekezett indokolni, hogy az izraeli alakulatok már mé­lyén behatoltak Egyiptom területére és azt állította, hogyha idejében nem szüntetik be az „ellenségeske­dést", veszélyben lesz a Szuezi-csa­torna normális forgalma. Ezzel a nyakatekert logikával igye­keznek mentegetni Nagy-Britannia és Franciaország közvetlen támadá­sát Egyiptom szuverenitása ellen. Az ultimátumot formálisan Egyip­tomnak és Izraelnek is megküldték. Eden abban fenyegetőleg hozzátette, hogyha Egyiptom nem tesz eleget a brit—francia ultimátumnak, Nagy­Britannia és Franciaország „minden rendelkezésre álló eszköz­zel" kivívja követelésének teljesítését. Az ultimátum határideje október 31-én reggel 5 óra 30 perckor járt le. H. Gaitskell, a Munkáspárt vezére kérte a miniszterelnököt, adjon bizto­sítékot arra, hogy a brit kormány nem tesz semmilyen lépést anélkül, hoay a közép-keleti helyzetet előző­leg meg ne tárgyalnák a Biztonsági Tanácsban. Eden Gaitskell kérését az­zal az indokolással utasította el, hogy „a harcokat be kell szüntetni, mielőtt tovább terjednének". Nasszer elnök e) utasította a brit-francia ultimátumot Kairó. (ČTK) — A Kairói Rádió je­lentése szerint Nasszer elnök közölte a kairói brit nagykövettel, hogy a Nagy-Britan­nia és Franciaország által Egyip­tomnak adott ultimátum elfogad­hatatlan, és ezt az ultimátumot tá­madásnak minősítette Egyiptom jo­gai és méltósága ellen, s rámuta­tott, hogy ez a tett az ENSZ alap­okmányának egyértejmű megszegé­se. Nasszer elnök Egyiptom állásfogla­lását a brit—francia ultimátummal kapcsolatban közölte a francia ügy­vivővel is. Nasszer tájékoztatta a helyzetről az USA nagykövetét és Eisenhower elnökhöz üzenetet intézett. A Kairói Rádió szerint Nasszer kije­lentette, hogy Egyiptom rendületlenül szembeszáll bármilyen támadással, amely jogait és becsületét veszélyezteti. Imperialista merénylet az izraeli agresszió áldozatai ellen A Biztonsági Tanács az.Egyiptom elleni izraeli agresszióról tárgyalt New York, (CTK) — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa október 30-án az Egyesült Államok javaslatára rendkí­vüli ülésre ült össze, hogy megtár­gyalja a „palesztinai kérdést — az Egyiptomban folyó izraeli katonai ak­ciók azonnali beszüntetésére irányuló intézkedéseket". Mindjárt az ülés ele­jén ellenvetés nélkül megegyeztek abban, hogy a kérdést napirendre tűzik. Ezután behívták Egyiptom és Izrael képviselőjét, hogy foglaljanak helyet a tárgyalóasztalnál. Lodqe, az USA kénviseléje, aki első­nek emelkedett szólásra, kijelentette, hogy Izrael saját bevallása szerint az izraeli alakulatok erőszakkal hatoltak be a Sínai-félszigetre, hogy megsem­misítsék az egyiptomi támaszpontokat. Az Egyesült Államok kormánya szük­ségesnek tartja, hogy a Biztonsági Tanács legrövidebb időn bejül megál­lapítsa, hogy a békét megsértették és azonnal parancsot adjon a tűz be­szüntetésére és biztosítsa, hogy az izraeli katonai erők visszavonuljanak a demarkációs vonal mögé. Az amerikai képviselő hozzátette, hogy „senkinek sem szabad a kifejlődött helyzetet sa­ját önző érdekeire felhasználni." A. A. Szoboljev szovjet küldött ki­jelentette, hogy valamennyi beérkezett hír azt mutatja, hogy Izrael agresszív tettet követett el Egyiptom ellen és emlékeztetett ar­ra, hogy Izrael nem merészelte volna ezt az akciót elkövetni, ha nem uszították volna rá bizonyos orszá­gok agresszív körei, amelyek ürü­gyet igyekeznek találni csapataiknak a Szuezi-csatorna térségének meg­szállására. Ezek a körök nem óhajtják hogy e tér­ségben helyreálljon a béke. Ezután idézte az Associated Press hírügynök­ség jelentését, amely szerint Nagy­Britannia és Franciaország bejelentet­ték, hogy csapataik hadállásba helyez­kednek a Szuezi-csatorna térségében, ha Jzrael és Egyiptom 12 órán belül nerrf szünteti be a harcokat. Nagy-Britannia és Franciaország be akar avatkozni e térség eseményei­be, anélkül, hogy megvárná az ENSZ intézkedéseit. Végül kijelentette, hogy most nincs idő beszédekre, hanem tettekre van szükség. Brilej jugoszláv küldött kijelentette, hogy Izrael durva agressziót követett-el és megszegte a fegyverszüneti egyezményt. A Biztonsági Tanács­nak azonnal cselekednie kell, hogy beszüntessék a harcot és Izrael csa­patai a demarkációs vonal mögé vonuljanak. Ha Izrael nem tartaná tiszteletben ezt az utasítást, szükséges, hogy az ENSZ alapokmánya értelmében szigorú in­tézkedéseket foganatosítsanak. A Biztonsági Tanács határozott fel­lépését követelte Entezam iráni kül­dött is. Mevésbé világosan nyilatko­zott az ausztráliai, a csangkaisekista és a kubáni küldött. Dixon brit küldött bejelentette az Egyiptomnak adott 12 órás ultimátu­mot. Lufti egyiptomi küldött kijelentette, O J S 7, O 1956. november 1. hogy Izrael a fegyverszünet kihirde­tése óta a legsúlyosabb agressziós cselekedeteket követte el és a jelen­legi támadást hosszasan előre tervezte és előkészítette. Ezt az izraeli akciót az alapokmány agressziónak minősíti. Az egyiptomi küldött javasolta, hogy Izraelt zárják ki az ENSZ-ből és re­ményét fejezte ki, hogy nem lesz egy állam sem, amely kihasználná a ke­letkezett helyzetet arra, hogy ebből politikai előnyöket húzzon. Eban izraeli küldött megkérte a ta­nácsot, hogy később szólhasson, mi­után tájékoztatásokat kap kormányá­tól. A tanács ülését ezután félbeszakí­tották és a következe ülést október 30-án időszámításunk szerint 21 óra 30 percre hívták egybe. A második ülés kezdete előtt a küldöttek között szétosztották az Egyesült Államok határozati javasla­tának szövegét. A határozati javaslat megállapítja, hogy az izraeli fegyveres erők mélyen behatoltak Egyiptom te­rületére és ezáltal megszegték az Egyiptom és Izrael közötti fegyver­szüneti egyezményt. A Biztonsági Tanács követeli, hogy Izrael azonnal vonja vissza fegyveres erőit a fegyverszüneti vonal mögé, a Biztonsági Tanács felhívja valamennyi tagját, hogy ne alkalmazzon erőszakot vagy erőszakkal való fenyegetést e térségben, segítsen az ENSZ-nek a fegyverszüneti egyezmény tisztelet­bentartására irányuló törekvésében, ne nyújtson katonai, gazdasági vagy pénzbeli segítséget Izraelnek, ha e határozat nem jár eredménnyel. A Biztonsági Tanács — az Egyesült Ál­lamok határozati javaslata alapján — felhívja a főtitkárt, hogy állandóan tá­jékoztassa a Biztonsági Tanácsot e határozat betartásáról és tegyen meg minden szükséges intézkedést a nem­zetközi béke és biztonság fenntartá­sára e térségben. Elsőnek Dixon brit küldött szólalt fel. Kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy támogassa a brit és francia kormány intézkedéseit (vagyis az Egyiptomnak adott ultimátumot! és kérte az ameri­kai küldöttet, hogy ne követelje, hogy a Biztonsági Tanács még kedden sza­vazzon határozati javaslatáról. Cornut-Gentille francia küldött csatlakozott a brit küldött nézetéhez és kijelentette, hogy nem tartja hasz­nosnak a vitát közvetlenül az ameri­kai határozati javaslat beterjesztése után. Lodge, az USA küldötte ezzel szem­ben követelte, hogy az amerikai ja­vaslatról azonnal szavazzanak, Kije­lentette, hogy ha e javaslatot jóvá­hagyják és a megfelelő határozatot be­tartják, az angol-francia ultimátum ér­telmét veszti. Brilej jugoszláv küldött beszédében Franciaországot és Nagy-Britanniát elítélte, hogy egyoldalúan erőszakot szándékoznak alkalmazni az izraeli agresszió áldozataival szemben, támogatta az amerikai határozatot és követelte, hogy azt azonnal elfogadják. Szoboljev szovjet küldött kijelen­tette, hogy sok mondanivalója volna az angol-francia ultimátummal kap­csolatban. de erre a Biztonsági Tanács később is visszatérhet. E pillanatban a szovjet küldött csak annyit jelent ki, hogy Nagy-Britannia és Franciaország ezen akcióját olyan kísérletnek mi­nősíti, amellyel az Egyiptom elleni izraeli agressziót felhasználva meg akarják kaparintani a Szuezi-csator­nát. Az amerikai határozati javaslattal kap­csolatban megjegyezte, hogy hiányzik belőle egy fontos elem, vagyis Izrael határozott és egyértelmű elítélése azért az agresszióért, amelyet Egyiptom el­len elkövetett. Nincs azonban már idő az Egyesült Államok javaslatához ki­egészítéseket javasolni és ezért a Szovjetunió küldöttsége hajlandó erre a javaslatra szavazni. A szovjet küldött hozzátette, hogy az Egyesült Államok által benyújtott határozat a minimum, amit a tanács­nak tennie kell és ezért a határozatot azonnal jóvá kell hagyni, ezért a szov­jet küldöttség azonnali szavazást óhajt e határozatról. Peru, a Kuomin-tang és Ausztrália küldötte után Izrael küldötte hosszú beszédet mondott, amelynek nyilvánva­lóan az volt a célja, hogy elhúzza a vitát. Az egyiptomi küldött, aki utána emelkedett szólásra, felhívta a Bizton­sági Tanácsot arra, hogy az egyiptomi kormány követeli a Biztonsági Tanács­tól, hogy tűzze napirendre azt az újabb panaszát, ami az Egyiptomhoz intézett francia-brit ultimátumra vonatkozik. Ebben az ultimátumban Egyiptomot agresszióval fenyegetik. Mivel ennek az ultimátumnak a kora reggeli órák­ban lejár a határideje az egyiptomi küldöttség kéri, hogy a tanács e ké­rést a legrövidebb időn belül vizsgálja meg. Az Egyesült Államok küldötte ez­után kijelentette, hogy egyes küldött­ségek javaslata alapján határozati ja­vaslatához a következő új szakaszt csatolja: A Biztonsági Tanács felhívja Izraelt és Egyiptomot, hogy azonnal szUntessék be a tüzet. Az amerikai küldött a továbbiakban tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot ar­ról, hogy Eisenhower elnök csupán saj­tóhírekből értesült arról az ultimátum­ról, melyet a francia és brit kormány Egyiptomnak és Izraelnek adott és amelyben a Szuezi-csatorna övezetének átmeneti megszállását követelik. Eisen­hower elnök személyes villámsürgönyt küldött a brit és a francia miniszter­elnöknek, s azt a szilárd reményét fe­jezte ki, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes lehetősége nyílik ezen ügy rendezésére és ennek a vi­szálynak békés eszközökkel való meg­oldására. A francia küldött ezután kijelentet­te, hogy ellenezni fogja a Biztonsági Tanácsnak bármely olyan határozatát, amelyet előbb hagynának jóvá, mint ahogy az egyiptomi és izraeli kormány válaszol a brit-francia ultimátumra. A brit küldött kijelentette, hogy szavazás esetén az amerikai határozattal szem­ben vétójogával él. Az izraeli agresszió következtében kialakult helyzet békés megoldására tett határozati javaslatról ezután sza­vaztak. Hét küldöttség a határozat mellett, két küldöttség (belga és auszt­rál) tartózkodott a szavazástól, a fran­cia és a brit küldöttség a határozat ellen szavazott és így vétójogukkal éltek és meghiúsították a javaslat el­fogadását. A Biztonsági Tanács ülése azonban e szavazással sem ért véget. Szoboljev szovjet küldött arra törekedve, hogy a francia-brit vétó ellenére hozzájá­ruljon a helyzet békés megoldásához, ajánlotta, hogy a Biztonsági Tanács legalább hívja fel Izraelt, hogy vonja vissza alakulatait a fegyverszüneti vo­nal mögé. A késő éjszakai órákban (időszámításunk szerint a kora reggeli órákban) a vita még folyt. Összeesküvés Egyiptom ellen Egyiptom már két napja hadiálla­potban él. A kétmillió lakosú Kairó, ahol a házaknak rendszerint nincs pin­céjük és ezért nehéz elegendő meny­nyiségű óvóhelyet építeni valamennyi lakos számára, ez a város, amelynek lüktető forgalma még tegnapelőtt úgy­szólván képtelenségnek tüntetett fel bármilyen háborús- intézkedést, hírte­len megváltoztatta képét. A lakosság néhány óra alatt megszokta az elsötéti­tést, az autók fényszóróit kékre má­zolták. Az első három légiriadó a leg­kisebb incidens nélkül zajlott le és ma az utcákon és az összes keletre vezető országutakon Iebonyolulandó forgalom arról tanúskodik, hogy a kormány által tegnap kihirdetett mozgósítás teljes folyamatban van. Időközben teljes mértékben meg­erősítést nyert annak a nézetnek a he­lyessége, hogy az izraeli akció csupán részét képezi az imperialisták össze­esküvésének, amelynek célja a Szuezi­csatorna erőszakos megszállása és megkísérli újból rabszolgasorba dönte­ni Egyiptomot és a többi közel-keleti nemzeteket. A brit-francia ultimátum, amelyet gyanús gyorsasággal „elfoga­dott" az izraeli kormány, felháboro­dott ellenállást keltett valamennyi arab országban. A hadműveletek to­vábbi lefolyása nem zárja ki azt a véleményt, hogy az izraeli katonai operációk célja, hogy a leggyorsabb úton elérjék a csatorna övezetét és elfoglalt pozícióikat nagy veszteségek árán is megtartsák mindaddig, míg be nem következik az imperialista hatal­I mak intervenciója. Egyiptom nagy bi­zaln^tlansággal figyeli a brit-francia és Amerikai tengeri erők összevonását a Földközi-tenger keleti részén. Ügy tűnik, hoqy a brit, francia és az amerikai taktikai különbségeket a kö­zel-keleti nagyhatalmi érdekek eltéré­se okozta. Az a tény, hogy az USA az ENSZ-ben szembelyehezkedett a brit-francia állásponttal, de viszont a veszélyeztetett körzetbe kiküldi teljes hatodik flottilláját, amely két repülő­gépanyahajóból, két cirkálóból, 24 tor­pedórombolóból és számos más hadi­hajóból áll, azt mutatja, hogy Ame­rika szintén nem zárja ki a katonai intervenciót. Az amerikai taktika azonban azt mutatja, hogy az USA olyan intervenciót szeretne, amelyet vagy valamelyik nemzetközi szerv szentesítene, vagy pedig valamennyi közel-keleti ország kérelme indokol­na. Egyiptomban feszülten várják, va­jon a brit-francia katonai erők me­részelik-e valóra váltani fenyegetőzé­süket vagy pedig újabb blamázsra kerül sor és a világ közvéleményének nyomására az imperialisták a szuezi válság kezdete óta már másodízben kénytelenek lesznek letenni a nyílt agresszióról. j. Bouček. Megszilárdultak a szovjet-afgán kapcsolatok Moszkva. (ČTK) — Október 30-án Moszkvában a nagy Kreml palotában szovjet—afgán közleményt írtak alá. A közleményt N. Á. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnö­ke és N. Daud afgán miniszterelnök Írták alá. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mi­nisztertanácsának elnöke október 30­án M. Daud afgán miniszterelnök tiszteletére fogadást rendezett. A fogadáson részt vett L. M. Ka­ganovics, V. M. Molotov, N. Sz. Hrus­csov, G. K. Zsukov, valamint a Szov­jetunió és Afganisztán további jelen­tőségteljes személyiségei. Megjelentek a képviseleti hivataloknak a Szovjet­unióban akkreditált főnökei is. A fo­gadás szívélyes baráti mederben folyt. N. A. Bulganyin a fogadáson a töb­bi között kijelentette: Ma aláírtuk a szovjet—afgán köz­leményt, amellyel ismét megerősítet­tük a múlt év decemberében Afga­nisztánban aláírt • nyilatkozatunkat. Ügy véljük, hogy téziseink teljes mértékben megfelelnek céljainknak: a Szovjetunió és Afganisztán közötti baráti kapcsolatok megszilárdításának, a béke megerősítésének és a nemze­tek biztonsága biztosításának. Szíria elnöke a Szovjetunióban Damaszkusz. (TASZSZ) — Sukri Ku­vatli, Szíria köztársasági elnök K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására október 30-án felesége, lánya és hivatalos személyek kísére­tében repülőgépen hivatalos látoga­tásra a Szovjetunióba utazott. Szíria sajtója örömmel közli a hírt Kuvatli elnök Szovjetunióbeli látoga­tásáról és hangsúlyozza, hógy ez hoz­zájárul Szíria és a Szovjetunió kö­zötti baráti kapcsolatok további meg­szilárdításához. A brit sajtó az izraeii agresszió előkészítéséről London. (ČTK) — Vajon m«rtnyft tudott Nagy-Britannia és Franciaor­szág az Egyiptom ellen irányuló iz­raeli támadás lehetőségéről? — kérdi a Dailv Worker diplomáciai tudósítója és hozzáfűzi: „Ezt a kérdést London­ban, Párizsban és Washingtonban i2 felvetették. Az amerikai lapok nyíl­tan bevallják, hogy az izraeli táma­dást Nagy-Britannia és Franciaország hallgatólagos beleegyezésével hajtot­ták végre." A brit külügyminisztériummal szo­ros kapcsolatban jälló londoni lapok egy héttel ezelőtt azt írták, a kor*­mány úgy véfi, elérkezett az ideje á szuezi probléma megoldásának. Össze­hívták a miniszterek ,.szuezi csoport"­ját az előkészített javaslatok megtár­gyalására. Fontos tény az, hogy a brit erők Ciprus szigetén és másutt állan­dó készültségben voltak, holott hiva­talos körök tagadták, hogy eröszakot alkalmaznak és úgy tűnt, hogy a vál­ság enyhül. Mialatt a tartalékosok a hazatérés mellett tüntettek, a kor­mány ragaszkodott ahhoz, hogy her lyükön maradjanak. Szingapúrban tovább folyik a zavargás Szingapúr. (ČTK) — A Reuter hír­ügynökség jelentése szerint Szinga­púrban már negyedik napja tartanak a zavargások, melyek során október 28-án újból tűzharcra került sor a rendőrség és a tüntetők közöt'.-. A városba,! még mindig kijárási ti­talom van. A szingapúri hatóságok továbbra is megtorló intézkedéseket foganatosítanak, feloszlatják a köz­szervezeteket és börtönbe vel'ik ve­zetőiket. A Reuter hírügynökség je­lentette, hogy október 29-én a szin­gapúri szakszervezetek további 25 funkcionáriusát tartózhatták le. A Luncsi folyó mentén épüi! vízierömű már villanyáramot szolgáltat Pekilng. (ČTK) — A Kínai Népköz­társaság energetikai minisztériuma bejelentette, hogy a Luncsi folyó mentén épült sicutani vízierőmű ok­tóber 30-án már áramot szolgálta­tott. Ez a legnagyobb vízierőmű, ame­lyet a Kínai Népköztársaságban a felszabadulás óta építettek. Építését 1954 augusztusában kezdték és a bo­nyolult földtani feltételek ellenére két év és ké'j hónap alatt, vagyis 14 hónappal a tervezett határidő előtt befejezték. A vízierömű . kapacitasa 48 000 KW. A vízierömű elsősorban Csunkint, Szecsuan ipari központját látja el árammal. Gépkocsi iparunk sikere a nagyvilágban A világ minden részében élénk ér­deklődést keltenek újtípusú Skoda­autóink. A londoni gépkocsikiállításon a szakemberek és a nagyközönség érdeklődéssel szemlélik a Skodák technikai újításait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom