Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-23 / 327. szám, péntek

Klemen

t Qottivald

: Harcolunk és harcolni fogunk Törhetet,s

n ^y^gten a proletárállamért, a munkások államáért. A FASIZMUS ELLEN parasztok államáért M inéi nagyobb veszedelem fenyegeti ezt a kapitalista uralmat, Önök annál brutálisabban lépnek fel a munkássággal szemben. Önök ma még mézesmadzaggal igyekeznek félrevezetni a munkásságot, de eljön az idő, amikor szakítanak ezzel s durva erőszakkal mennek neki a munkásságnak, akárcsak a nyílt fasiszták. Tehát, amint már elmondottam: a szociálfasiszta kormány e kapitalista rezsimnek válságát a munkásság rovására akarja majd megoldani, nyílt diktatúrát akar majd bevezetni, siettetni akarja az intervenciós háborút a Szovjetunió ellen. Ismétlem: akarja majd. A dolgozó nép ellen elkövetett első brutális tetteikkel hadat üzen- ! nek a munkásoknak. Hadat üzennek a munkásoknak és a kommunista pártnak. Jó, mi ezt á kihívást elfogadjuk, mi ezt a kihívást viszonozzuk! (Kiáltozás.) Mijük van Önöknek? Vannak iskoláik, vannak templomaik, vannak rotációsgépeik, bértolinokaik, bérszónokaik és pornográfiájuk. Vannak spiclijeik, rendőreik, zsandáraik, hadseregük, börtöneik és vannak akasztófáik is. Vannak szociálfasisztáik, akik még ma is pórázon vezetik és a kapitalisták szekerébe fogják a munkások jelentékeny részét. (Állandó kiáltó- . zás.) De ne felejtsék el, hogy a | legocsmányabb pornográfia sem : csillapítja az éhséget, hogy a szu-« ronnyal sokmindent lehet csinálni, csak éppen ülni nem lehet rajta, hogy a szociálfasiszta* méreg ellen ' jó ellenméreg van, mégpedig a ' munkások és a kommunista párt tapasztalatai. Ne feledjék, hogy mindazzal, amivel Önök rendelkeznek, az orosz cári kormány még nagyobb bőségben rendelkezett. És ezt a kormányt mégis úgy szétverték, hogy maradványai a világ minden sarkába szóródtak el. Mije von ezzel szemben a proletariátusnak ? A proletariátusnak l elsősorban számbeli fölénye van.' (Állandó kiáltozás). A proletariátusnak. robotban és kemény harcokban megacélosodott ökle, szívóssága, kitartása, harckészsége van, mert a proletariátus az a fiatal társadalmi osztály, amely az egész világért verekszik Önökkel. Nem Önök, hanem a munkások, a proletárok állnak az esztergapadok mellett, amelyeken a puskák és ágyúk csöve forog. Nem Önök, hanem a proletariátus szereli és kezeli a páncélautókat, tankokat és repülőgépeket. És a hadseregben szolgáló fiatal fiúk nagyrésze, a katonák nagyrésze nem Önökhöz, hanem hozzánk, a proletárokhoz tartozik. De a proletariátusnak főképpen kommunista pártja és Szovjetuniója van. D ennünket, kommunistákat akarnak Önök itt nevetségessé tenni. Önök, akik szakasztott olyanok, mint a hadigazdagok, — parvenü népség! Az újdonsült pápista pápébb a pápánál: Önök közül sokan rongyos nadrágban jártak, mielőtt bekapcsolódtak volna a munkásmozgalomba. (Kiáltozás) és ma kinevetik a gyárimunkást. Azt Íratják újságjaikba, hogy a kommunista képviselőket a piszkos gallér jellemzi. Önöknek ugyan tiszta a gallérjuk, de piszkos a lelkük! Az Önök kényszeredett röheje mögött a parvenü lelke, a hadigazdag lelke húzódik meg. És az a fintor, amivel felénk fordulnak, szintén kényszeredett, nem őszinte, a fintor mögött aggodalom és félelem bujkál. (Lárma, kiáltozás). Azt mondják, hogy senkiháziak va' gyünk, hát az ördögbe is, miért foglalkoznak annyit ezekkel a senkiháziakkal ? Kérdezzék meg bármelyik rendőrt, bármelyik spiclit, hiszen egyiknek sincsen egyéb dolga, mint hogy a kommunisták után szaladgáljon! Miért tartják, készenlétben besúgóik és rendőreik egész hadseregét e senkiháziak ellen? — Miért tiltják be és kobozzák el a senkiháziak sajtóját? Miért kergetik szét gyűléseiket? Miért pocsékolnak milliókat arra, hogy pártunk felbomlasz- ! tása céljából áruló lelkeket vásároljanak sorainkban? Miért zárják hónapokra és évekre börtönökbe legjobb kommunista funkcionáriusainkat? És végül miért dobálnak ki bennünket kommunista képviselőket ebből a parlamentből? Miért? Mert kommunisták vagyunk! Azért teszik ezt, mert tudják, hogy csak mi védjük a munkások érdekeit. Mert tudják, hogy egy szép napon kitekerjük az Önök nyakát éppúgy, ahogy az orosz bolsevikok tekerték ki a cár, a burzsoázia és Kerenszkij nyakát. Önök azt állítják, hogy mi az állam ellen harcolunk. vIgen! Harcolunk az olyan állam ellen, amelyben a bankok, gyárak, nagybirtokok a kapitalisták kezén vannak. Harcolunk az olyan állam ellen, amelynek gépezete a munkásság elleni erőszak eszköze a kapitalisták kezében. Harcolunk az olyan 1 állam ellen, amelyben a dolgozó nép túlnyomó része gazdaságilag és politikailag rabszolgasorban sínylődik. (Kiáltozás.) Szóval az Önök kapitalista, imperialista állama ellen harcolunk. Mi harcolunk .és harcolni fogunk a proletárállamért, a parasztok államáért. Azt .mondják, hogy megszegjük a törvényt. Igen! Megszegjük azokat a törvényeket, amelyek értelmében az éhes proletárt és a kétségbeesett munkásanyát bebörtönzik, miközben az Önök társasága olyan emberekből áll, akiknek az Önök törvényei szerint is börtönben a helye. egszegjük és meg fogjuk szegni azokat a törvénye- 1 ket, amelyek értelmében a proletárnak csupán hallgatni, robotolni és magát nyúzatni van joga, amelyek értelmében a kapitalistáknak korlátlan joga van kizsákmányolni a munkást. Megszegjük és meg is fogjuk szegni azokat a törvényeket (a koalíciós pártok képviselői felháborodottan kiáltoznak. — Slá- viček képviselő: „Es ezért börtönbe fognak jutni!") amelyek értelmében a munkások béréből levonják az adót és a kapitalisták adójából milliókat írnak le. Megszegjük és meg is fogjuk szegni azokat a törvényeket, amelyek értelmében a proletárokat a háború vágóhídjára akarják vinni pénzeszsákjaik érdekében. Szóval megszegjük az Önök törvényeit és olyan proletártörvényekért harcolunk, amelyek lehetővé teszik, hogy Önöknek necsak a körmükre koppintsunk, hanem a hasukra is. Önök azt mondják, hogy bom lasztjuk a hadsereget. Igen! Mi bomlasztjuk azt a hadsereget, amelyet a nép ellen és a Szovjetunió ellen akarnak felhasználni. Bomlasztjuk azt a hadsereget, amelynek Önök parancsolnak és amelyben a munkásokat csak ágyútölteléknek használják. Szóval bomlasztjuk és bomlasztani fogjuk az Önök kapitalista hadseregét és vörös hadseregért, proletárhadseregért harcolunk. Az Önök röheje és ordítozása ellenére felbomlasztjuk ezt a hadsereget a katonák egyetértésével és segítségével! Erre mérget vehetnek. Önök azt mondják, hogy uszítunk és zavarjuk a nyugalmat. Igen! Uszítunk és zavarjuk az Önök nyugalmát. (Ellenkezés a jobboldalon). Mi az éhes munkásokat ráuszítjuk a nagybirtokosokra, az elnyomott nemzetet ráuszítjuk az elnyomókra, a katonákat ráuszítjuk a tábornokokra és a kis állami hivatalnokokat a miniszterekre. Szóval uszítani fogunk és zavarni fogjuk az Önök nyugalmát. (Különböző közbekiáltások.) Egy percre sem hagyjuk Önöket békén, nehogy nyugodtan emészthessék meg azt, amit a proletariátusból kifacsartak. (Zemihová képviselőnő: „Elnök úr, teljesítse kötelességét."') Ejnye, ejnye, Zemínová úrnő, hát mégiscsak gumibot! Mi, Zeminová úrnő, zavarni fogjuk az Önök nyugalmát, amely a szegény ember számára a börtön vagy a sír nyugalma. Mi a proletariátus igazi nyugalmáért harcolunk, amelyet csak akkor ér.h^tünk el, ha elsöpörtük az Önök uralmát. (Zeminová képviselőnő: „Mi építettük az államot, és nem maguk','. — Sláviček képviselő: „Maguk kevés érdemet szereztek ebben'.") Bizony, az Önök kapitalista államának építésében nem szereztünk érdemeket, szégyelnénk magunkat, ha a mi érdemünk volna az Önök kapitalista állama. (Egy hang: „Miért nem mennek Oroszországba?") Azért, hogy az Önök kapitalista Csehszlovákiájából szocialista köztársaságot csináljunk! \/ égül azt mondják, hogy Moszkva kommandója alatt állunk, és onnan vesszük tudományunkat. Nos, ez így van: Önök a Živnobanka, Petschek, Weimann, Preiss kommandója alatt állnak, Önök a Népszövetség, azaz az imperialista ragadozók szövetsége kommandója alatt állnak. Önök petschekektöl, weimannoktól, rothschildoktól és preissoktól szerzik tudományukat, hogy az eddiginél még jobban kizsákmányolhassák a dolgozó népet. Mi a csehszlovák proletariátus pártja vagyunk és legfőbb forradalmi vezérkarunk valóban Moszkva. Mi Moszkvába járunk tanulni — és tudják, hogy mit? Mi Moszkvába járunk megtanulni az orosz bolsevikoktól, hogyan tekerjük ki az Önök nyakát. (Kiáltozás.) És Önök tudják, hogy az orosz bolsevikok mesterek ebben! (Zaj, kiáltozás.) Bennünket nem tudnak megvásárolni, bennünket nem tudnak megtörni, bennünket nem tudnak szétbomlasztani! Lepénzeltek egy áruló bandát, azt hitték, felbomlasztják a kommunista pártot, s aztán tátott szájjal álltak, amikor ügynökeiket kidobáltuk a kommunista pártból. Igazi hajszákat rendeztek ellenünk, lovasrohamokat szerveztek ellenünk, de mágis háromnegyed millió választó r.dta le ránk szavazatát. Száz és száz emberünk ül börtönben, további ezrekre vár ugycnez a sors, de tízezrek fognak helyükre állni. Bennünket nem törnek meg, bennünket nem vásárolnak meg! Mi könyörtelen harcot hirdetünk Önökkel és szociálfasiszta kormá nyukkal szemben. Harcolni fogunk Önök ellen és az Önök kormánya ellen a munkások és kisalkalmazottak minden karéj kenyeréért, küzdeni fogunk a tisztességes munkanélküli-segélyért, harcolni fogunk a lakbérek emelése ellen, a lakbérek csökkentéséért, harcolni fogunk az Önök rablógazdálkodása ellen a betegsegélyzőpénztárakban, harcolni'' fogunk a falusi nincstelenek, zsellérek és a kisparasztok követeléseiért, harcolni fogunk az utcáért, a sajtószabadságért, a gyülekezési szabadságért, az egyesülési szabadságért, a proletariátus sztrájkszabadságáért. Az Önök fasiszta rendőrterrorja ellen megszervezzük a proletárvédelmet. Harcolni fogunk ebben az or szágban a nemzetiségek elnyomása ellen és az elnyomott nemzetek felszabadításáért. Harcolni fogunk az Önök imperialista háborúja ellen, a polgárháborúért. Dolgozni fogunk a Szovjetunió győzelméért és az Önök vereségéért! E napi harcok során a dolgozó nép ráeszmél arra, hogy az Önök uralmával le kell és le lehet számolni: fegyveres felkeléssel, társadalmi forradalommal, proletárdiktatúrával. Hogy a proletárok kisajátíthassák a bankokat, a gyárakat, a lánckereskedőket! Hogy a földmunkások és kisparasztok kisajátíthassák a nagybirtokosokat! Hogy ebben az országban az elnyomott nemzetek lerázhassák elnyomóikat. (Állandó kiáltozás.) Majd elmegy a kedvük a nevetéstől! Klement Gotíwaíd Müvei V. kötelének magyar kiadása Klement Gottwald müveinek V. kötete az 1953 októberétől 1954 júliusáio terjedő időszakban irt cikkeket, az ugyanebben az időszakban elmondott beszédeket és egyéb ekkor keletkezett dokumentumokat tartalmazza. Ezt az időszakot az jellemzi, hogy a gazdasági válságot gazdasági pangás váltotta fel. Az általános gazdasági válság és az azt követő gazdasági pangás bizonyította, hogy a kapitalista rendszer alapjában megingott. Ugyanakkor a Szovjetunió politikailag és gazdaságilag is megerősödött, az egész kapitalista világra kiterjedő gazdasági válság egyáltalán nen\ érintette. A gazdasági válság következtében a kapitalista társadalomban kiéleződtek az ellentétek a kapitalisták és a munkások között. A munkások erőteljesen védekeztek az ellen, hogy a válság súlyos kovetkézményeit ők viseljék. A burzsoázia kivezető utat keresett ebből a kapitalizmus alapjait megrendítő válságból. Ezt a kivezető utat a fasizmusban, vagyis a burzsoázia nyílt, erőszakos uralmában látta. Hitler uralomra jutása mélyen hatott az európai országok dolgozóira, különösen a munkásosztály széles rétegeire. A dolgozók megértették. hogy a szolgaság, az elnyomás és egy új szörnyű háború veszélye fenyegeti őket. Az egyes országok munkássága a kommunista pártok vezetésével ellenállást fejtett ki a burzsoá kormányok fasizáló és háborús politikája ellen. Olyan nemzetközi helyzet alakult ki. melyet egyrészt a németországi fasiszta hullám elindulása és annak kapcsán Németország, Japán, Olaszország fasiszta államtömbjének megalakulása, valamint az európai reakciós és fasiszta körijji előretörése, másrészt a dolgozók ellenállásának fokozódása jellemez. Ez utóbbi főképp az osztrák munkások 1934-es felkelésében és a proletariátusnak különféle országokban lefolytatott tömegsztrájkjaiban és politikai harcaiban, valamint az egységes antifasiszta front kialakulásában mutatkozott. E tekintetben a legnagyobb sikert Franciaországban érték el. ahol a szocialista párt vezetősége kénytelen volt elfogadni a kommunisták felhívását az egységes antifasiszta és háborúellenes front megalakítására. M i ezt a harcunkat meg fogjuk vívni tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan, szívósan, mindaddig, afttíg az Önök uralmát el nem söpörjük. (Részlet az 1929. december 21-én elmondott első parlamenti beszédből.) Mindezek az események Csehszlovákiában is visszhangra találtak. A dolgozók és főképp a munkások köréhen a fasizmus ellen ellenállást váltottak ki. Ennek alapján Csehszlovákia Kommunista Pártja harci feladatául tűzte ki az egységes antifasiszta front megalakítását Csehszlovákiában. A szocialista pártok vezetősége elutasította ugyan a kommunista párt ajánlatát az egységfront létesítésére, de az üzemekben mégis gyakran sikerült megvalósítani az üzemi munkásság egységfrontját. Ugyanakkor azonban a reakció sem maradt tétlen. A burzsoá kormány azon volt, hogy minden eszközzel ' lehetetlenné tegye a proletariátus forradalmi élcsapatának, a kommunista pártnak tevékenységét. A kommunista párt azonban nem tört meg, és funkcionáriusai, tagjai nem csüggedtek el, hanem felvették a harcot legális és illegális eszközökkel. Az 1933-as és 34-es időszakban igen súlyos feltételek között folyt a párt tevékenysége, de a párt helytállt és különösen széles egységfront létesítésével törekedett gátat vetni a fasizmus terjedésének és érvényesülfsének Csehszlovákiában. tátott antifasiszta és háborúellenes harcra. Ez pedig csak meggyőzéssel valósítható meg. Ahhoz az szükséges — mondja Gottwald elvtárs — hogy „a kommunista a tömegnek a teljes igazat mondja, még ha a tömeg még nem is érti meg ..." Abban az időszakban a párt fontos feladata volt meghiúsítani a burzsoázia tervét, amely fasiszta céljainak meg akarta nyerni a középrétegeket, főképp a parasztságot. Gottwald elvtárs cikkeiben megmutatta a parasztságnak, hogy az agráriusok és a nagykapitalisták meglopják őket, a mezőgazdasági termékek árát csökkentik, hogy a kisparasztoktól olcsón felvásárolják a termékeket és azután jóval drágábban adják el. Végül pedig cikkében így szól a parasztokhoz: „Jó a termés — bajban vagytok. Rossz a termés, megint csak bajban vagytok. Nem látjátok-e ebből parasztok, hogy nyomorúságtok oka nem az időjárási zavarokban, hanem valami másban van? Igen, nyomorotok abban rejlik, hogy az urak uralkodnak, hogy az uraké a hatalom, hogy az urakó minden, hogy az urak lenyúzzák rólatok a bőrt is. C s nem látjátok ebből, hogy egyesülnötök kell a munkásokkal, akik éppúgy a tőke csizmája alatt sínylődnek, hogy együttesen rohamozzátok meg ezt az átkozott kapitalista rendszert? Igen, és ezután majd mi fogjuk megoldani az agrárválságot úgy, hogy kártalanítás nélkül elkobozzuk az összes nagybirtokosi és egyházi birtokot és díjtalanul, felszereléssel együtt átadjuk a kisparasztoknak, töröljük a kisparasztok adósságait, adó- és bérhátrálékait..." Klement Gottwald elvtársnak ezen 1934-ben elhangzott szavai ma már valósággá váltak, a parasztságot ma már nem nyomják a tartozások, az adók és a földnélküliség, felszabadult mindez alól. A párt előtt álló akkori feladatok Mivel az V. kötetben foglalt cikkek és beszédek abból az időből származnak, amikor megindult a fasiszta hullám, a cikkek és beszédek főképpen a fasizmus veszélyével és az ellene folytatott harccal foglalkoznak. Gottwald elvtárs már az első cikkben felhívja a munkásság figyelmét arra, hogy a kormány nyílt fasiszta diktatúrához folyamodik és a munkásság erre tömeges politikai sztrájkkal feleljen. Cikkében rámutat a kormány munkásellenes és a fasizmust elősegítő intézkedéseire, melyeket a kormányban ülő szociáldemokrata vezetők egyetértésével tettek „az erős demokrácia" és a „demokrácia védelme" ürügye alatt. 1934 januárjában Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáján határozatot foaadtak el, melyet Gottwa'd elvtárs foqalmazott meg. Ez a határozat a nemzetközi helyzetre vonatkozólag rámutat arra. hogv „Európa egv puskaporos hordóvá vált, mely minden pillanatban felrobbanhat". Ilyen körülmények között a párt sürgős feladata a munkásosztály többségének megnyerése a kommunista párt vezetése alatt folyteljesítéséhez — főképp a munkásság többségének megnyeréséhez —okvetlenü' szükséaes volt megjavítani a szakszervezetekben végzett munkát.' Ezért K. Gottwald elvtárs ezzel a kérdéssel külön foglalkozott, és rámutatott arra, hogy a legfontosabb szervezetek, amelyekben a proletariátus döntő tömegei összpontosulnak, a szakszervezetek. Felhívja a párttagságot, hogy a szaksžervézeti munka síkján döntő fordulatot idézzen elő, és küzdje le azt a bűnös nemtörődömséget, amely a tömegmunka e legfontosabb szakaszán uralkodik. A szakszervezeti munka nagyjelentőségű, különösen figyelembe véve azt, hogy a műnkásságot a közös antifasiszta front számára meg kell nyerni. Ez a munka nem volt könnyű, mert többféle szakszervezet volt, ami a munkásság erejét szétforgácsoita és nehezebbé tette a munkás. egység létrehozását. Ma e tekintetben ! is teljesen más a helyzet, mert a szak' szervezeti mozgalom egységes, és így elejét veszi a munkásság, szétforgácsoltságának, ami a múltban a munkásság erejét oly gyakran megbénította. Az V. kötetben foglalt utolsó; cikkek a fasizmus és a háborús veszély elleni harccal foglalkoznak, mert ez abban az időben igen időszerű vo't. A csehszlovákiai burzsoázia ugyanis vérszemet kapott a hitleri fasizmus uralomra jutásakor, és arra igyekezett, hogy bekapcsolódjék a Szovjetunió elleni háború előkészületeibe, és uralomra juttassa a fasiszta kormá;:rendszert Csehszlovákiában. Ezt a célt szolgálta a kommunista mozgalom ellen 1933—34-es években megindított támadás. A kommunista mozgalmat lehetetlenné akarták tenni mert főképp a kommunisták gördítették akadályt a fasizmus uralomra jutása elé. Ennek kapcsán lehetetlenné tették a kommunisták minden összejövetelét és gyűlését, a kommunistákat kidobálták a munkából, a kommunista funkcionáriusokat bebörtönözték és általában soviniszta uszítást folytattak a kommunisták ellen. Az 1933—34-es évek—nem számítva a hitleri megszállás éveit — a párt történetében a legnehezebb időszakot jelentik. A párt ebben az időszakban sem tört meg, megállta helyét és a legnagyobb áldozatkészséggel, vaskövetkezetességgel folytatta a dolgozók érdekeiért a harcot. Ez a kommunista pártot jellemző áldozatkészség és vaskövetkezetesség lehetővé tette, hogy 1945-ben, illetve 1948-ban — a szovjet hadsereg győzelme által teremtett objektív körülmények között — a dolgozók Csehszlovákiában a párt vezetésével- megdöntötték a kapitalisták hatalmát és kivívták a szocalizmust építő új társadalmi rendszert. Balogh-Dénes Árpád SZ 0 1956. november 25.