Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-19 / 323. szám, hétfő

František Zupka elvtárs beszéde \ « _ ÍTóvniL'Áriöo'yiiríL- lanntnKh a-r F/-i*;OcÜl (Folytatás a 4. oldalról) áránt. Egyszersmind védeni kell a dol­gozók jogait a szocialista törvényes­ség bürokratikus elferdítése e.ltn és azokkal az egyénekkel szemben, akik érdem nélkül iól szeretnének élni a közös munka eredményeiből, vagy pedia a szocialista tulajdon ierhére Mostani munka jogszabályain* nem felelnek meg gazdaságunk fejlödesének. Egyes jogi rendszabályok, így íz alap­vető előírások is, amelyek a dolgo­zók nagy csoportjainak munkaviszo­nyait rendezik, a burzsoázia osztály­uralma ideiéből valók. Ezért dolgozóink kezébe kei! adni ) olyan előírásokat, amelyek érthető, át- ; tekinthető és egységes formában fe­jeznék ki munkajogi helyzetüket. Gaz­dagunk fejlődése és a nép szünte­lenül emelkedő életszínvonala megszá­lárdítia a munkához, az üzemnez, a közösséq szükségleteihez való szocia­lista viszonvt. Lehetővé teszi, hogy megkezdjük a munkaioq rendszabályai gyűjteményes kidolgozását, a csehszlo­vák munka törvénykönyv kiadását. Milyen elvek alapján kell kidolgoz­ni a munka törvénykönyvet? Feltétlenül alkotmányunk alapelvé­ből kell kiindulnia, hogy minden pol­gárnak ioga van a munkához, te hogy valamennyien egvformák abban a kö­telességükben, hogy dolgozniok kell képességeik és erejük szerint a köz érdekében. Tehát szükséges, hogy ez a tör­vénykönyv kötelezővé váljék_ minden vállalati a. hivatalra és intézményre, lényegében vonatkozzon minden mun­kaviszonyban lévő személyre, bele­számítva az állami alkalmazottakat is. Az alapszabályzat ­néhány kérdéseiről Országos szakszervezeti konferen­ciánkon továbbá meg kell tárgyalnunk egyes szakszervezeti szervek tevékeny­ségét. hogy tovább szilárdítsuk a szak­szervezeti szövetségek szerveinek fe­lelősséget és feladatát Szlovákiában. E kérdések megoldásában abból in­dulunk ki, hogy a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom küldetése a szo­cializmus megvalósításában szervező és jievelőmunkából áll, hogy a dol­gozók megtanulják a gazdasági épi­téot és államuk irányítását. Ezen alap­vető feladatok teljesítése megköveteu, hogy minden munkás és alkalmazott részt vegyen a termelés irányításában. És e ponton elérkeztünk szervező és nevelőmunkánk fogyatékosságainak gyökeréhez. Az üzemekben nfem lehet egv helyről történő irányítással el­érni azt. hogy a dolgozók konkrét részt vegvenek a felelősségteljes fel­adatok teljesítésében. A szervező és neveiőmunka ilyen irányítása teltét­lenül általánossá, névtelenné válik. Az ?!yen irányítás nem segít, inkább árt. Ezektől a hibáktól fokozatosan meg­szabadulunk. A Központi Szakszerve­zeti Tanács legutóbbi plenáris ülése hangsúlyozta, hogy a termelési sző­ve tséqek útján kell következetesen haladnunk, amelyekre rá kell ruházni a felelősséget a termelőágazat szakszer­vezeti feladatainak teljesítéséért, és azt a jogkört, hogy kezdeményezően irányítsiák a szakszervezeti szövetség szervező és nevelőmunkáját. Az elfogadott intézkedések minden szakszervezetnek lehetőséget adnak arra, hogv saját feltétele és szükség­letei szerint úgy építse ki szerveit, hogv azok széthelyezése és felépítése hozzájáruljon az alapszervezetekben a szakszervezeti munka irányításához. Továbbra is szükséges, hogy a szak­szervezeti szövetségek nagyobb ön­állós'qot és felelősséget mutassanak a szakszervezeti eszközökkel való cél­szerű gazdálkodásban. Ügy gondoljuk, helyes lesz ha a Központi Szakszer­vezeti Tanács a jövőben csupán saját költségvetését és zárlatát hagyja jóvá, beleszámítva az egyes célokat szolgáló berendezéseket. Emellett továbbra is a Központi Szakszervezeti Tanács fel­adata marad a szakszervezeti szövet­ségek költségvetési alapelveinex meg­szabása. Ezzel is ki akarjuk fejezni és hangsúlyozni akarjuk, a szakszer­vezeti szövetséqek szerepét egységes szakszervezetünkben. Ezen intézkedések mellett javasol­juk, hoci v az országos szakszervezeti konferencia határozatában foglalkoz­zanak azzal. hogy a szakszervezeti szövetségek saját szükségleteik alap­ján fogad ják el az alapszabályzatot. A szakszervezeti szövetségek alapsza­bályzatának a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom alapszabályzatának alapelveiből kell kiindulnia. Hisszük, hogv a szakszervezet; szö­vetségeknek íqv is lehetőségük nyílik munkaszakaszuk feltételei szerint ki­fejezni az alaoszabályzatban a s2Övet­séqi szervek felépítésében és a nem­zetközi méretben kifejtett tevékeny­ségükben mutatkozó jellegzetessége­ket. _ A szakszervezeti szövetségekre vo­natkozó e leqsürqősebb kérdések megoldásával egyidejűleg szükséges­nek mutatkozik, hogv a mostarti fel­tételek mellett meghatározzuk a Köz­ponti Szakszervezeti Tanács feladatát is. Ezt azért tesszük, mert hazánk­ban a szocializmus építésében Szlo­vákiában is lényeges társadalmi vál- S tozások következtek be. Szem előtt tartva annak szükséges- — ségét, hogy meg kell oldanunk Szlo- E vákiában á szocializmus építésének ~ sürgető problémáit, az országos szak­szervezeti értekezletnek javaslatot te­szünk a Szlovák Szakszervezeti S Tanácsra vonatkozó intézkedésekre. S Javasoljuk, hogy a Szlovák Szak- s szervezeti Tanács, a Központi Szak- š szervezeti Tanács és a szakszervezeti E szövetségek központi bizottságainak = határozataival összhangban irányítsa ~ a szövetség szlovákiai bizottságainak = munkáját a szlovák nemzeti szervek ™ határozataiból és tárgyalásaiból eredő S kérdésekben. Továbbá javasoljuk, hogy E a Szlovák Szakszervezeti Tanács ellen- E őrizze, hogy Szlovákiában a szakszer- E vezeti szövetségek szervei és szerve­š zetei hogyan teljesítik a Központig Szakszervezeti Tanács és a szakszer- = vezeti szövetségek központi bizottsá- = gainak határozatait. E Kiküszöböljük a kettőséget E A termelési szövetségek irányvona- E Iának következetes érvényesítése azt E is megköveteli, hogy újfajta módon E rendezzük a kerületi szakszervezeti E tanácsok létesítésének módszerét és E tevékenységét. Ezt azért tesszük, mi- E vei ha megmaradunk a kerületi szak- = szervezeti tanácsok mostani gyakor- z lati tevékenysége mellett, akkor E továbbra is megmarad a kerületekben r a szakszervezeti munka irányításának £ kettős rendszere. E káros kettőség E kiküszöbölésével kapcsolatban hang­E súlyozzuk, .hogy a kerületi szakszer-« vezeti tanácsok jelentős feladatot töl- « töttek be a Forradalmi Szakszervezeti £ Mozgalom egységének építésében és E megszilárdításában, hogy tapasztala- S taikkal lényegesen hozzájárultak a E kerületekben a szakszervezeti szövet- E ségek szerveinek kiépítésében. De H ennek ellenére a jelenlegi feltételek ~ mellett a kettős irányítás mostani Al­rendszerét ki kell küszöbölni. Ezért £ javasoljuk az országos szakszervezeti r konferenciának,' hogy határozatába a r következő intézkedést vegye be: Az i eddigi gyakorlattal szemben meg kell ž bízni a Központi Szakszervezeti Taná- £ csot, Szlovákiában pedig a Szlovák Szakszervezeti Tanácsot, hogy minden kerületben a kerületi szakszervezeti T szövetségek, esetleg a szakszervezeti:: szövetségek területi bizottságainak el­nökeiből szervezze meg a kerületi szakszervezeti tanácsokat. Feladata •*• lesz a szakszervezeti szövetségek kö- š zös szükségleteiből eredő feladatok ~ megtárgyalása és a kerületben a szak- » szervezeti munka során szerzett' ta- 3 pasztalatok általánosítása. A kerületi szakszervezeti tanács munkáját a ke­rületi titkár irányítja, akit a Központi .. Szakszervezeti Tanács, Szlovákiában" pedig a Szlovák Szakszervezeti Tanács nevez ki. E Továbbá jóváhagyásra javasoljuk az' országos szakszervezeti értekezletnek azt a javaslatot, mely szerint a maga­sabb fokú szakszervezeti szerveknek; lehetőségük nyílik arra, hogy a műkő- E dési időszak folyamán új tagokkal és • póttagokkal egészítsék ki apparátu- § sunkat. Feltételezzük, hogy ezeket a r változásokat csak a legsürgősebb z esetekben alkalmazzák. Ez a javaslat E abból a tapasztalatból indul ki, hogy; a konferenciák és kongresszusok kö­E zötti időszakban különféle okokból be- E következik a magasabb szakszervezeti s szervek tagjai létszámának csökkené-: se. Ez gyengíti ezekben a szakszerve- E zeti szervekben az aktivitást. Hogy megakadályozzák az ezzel az: intézkedéssel való visszaélést, a hatá­r rozatban ki kell fejteni azt az alap­E elvet, hogy a magasabb fokú szervek 7 kiegészítésében eszközölt elkerülhetet- » len és sürgős változások nem szabad,: hogy meghaladják a választott tagok: és póttagok számának egyötödét, mi- E közben a változtatásokat az illetékes E szervek tagsága háromnegyed részé- E nek jelenlétében kell megvalósítani. E Végül jóváhagyásra javasoljuk az i országos konferenciának a tagsági dí- E jak magasságának megváltoztatására S vonatkozó javaslatot. Az alkalmazottak £ egyre növekvő száma bővíti tagala- ­púnkat. A munkatermelékenység szün- • telen növekedése következtében a i dolgozók béreinek emelkedése is meg- : mutatkozik a szakszervezetek bevéte-': leinek magasságában. Ezért javasoljuk, : hogy a tagsági díj magasságát a tiszta r jöved.elem egy százalékában szabják: meg. A szakszervezeti szövetségektől; és főleg az üzemi bizottságoktól függ; majd, hogy még jobban megszilárdít-: sák a tagság szervezettségét és a tag - • sági díjak fizetése terén a fegyelmet, • hogy politikai munkánk a dolgozó tö- • megek egyre szélesebb rétegeit hassa: át. : Egyszersmind javasoljuk az országos : konferenciának, a tapasztalatok alap-; ján rendelje el a Központi Szakszerve- : zeti Tanácsnak, hogy ezen intézkedé-: sek teljesítésében idejében készítse: elő a Forradalmi Szakszervezeti Moz- ; galom új alapszabályzatának javasla-: tát. Helyes lesz az új alapszabályzat: javaslatát megvitatás céljából a szak- E szervezeti szövetségek tagsága és 2 funkcionáriusai elé terjeszteni a IV. i országos kongresszuson. ? »2ä. Fényképészünk legutóbb az Egyesült Üveggyárak bratislavai üzemébe lá­togatott el. Ez az üzem az egész vilá­gon híres gyártmányairól. A karácso­nyi üvegdlszítéseken kívül kiváló mi­nőségű laboratóriumi ' üvegfelszerelést gyárt, olyanokat is, amelyeket a közel­múltban külföldről kellett behoznunk. Az üzem ma már 25 államba exportál. A vállalat exporttervét már 120 szá­zalékra teljesítette. Az üzem egész évi átlagban 106,3 százalékos eredményt ért el. Az üzemben elért kiváló ered­mények elérése alkalmából bemutatjuk 4 kiváló dolgozóját. , Első képünkön Karin elvtárs látha­tó, aki az üzem legjobb újítója. Két év alatt újítási javaslataival 100 ezer koronát takarított meg az üzemnek. Krman üvegfúvó 35 éve dolgozik a szakmában. Képünkön legkedveltebb munkája, a különleges vegyi laborató­riumok számára készülő bonyolult be­rendezések összeállítása közben mu­tatjuk be Az exportra készülő üvegdíszeket Durniková elvtársnő fújja. Friebert elvtárs, aki szintén labora­tóriumi berendezéseket készít, az üzem legjobb dolgozói közé tartozik. Képün­kön a Libig-típusú hűtőn végzi az utolsó simításokat. (Sluka felvételei) Módosodnak, mert jól gazdálkodnak MIIHHH tHWWHWWWWWWHI t^tWM HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának első ol­dalán közeit a „Befejeződött az orszá­gos szakszervezeti konferencia" című közieménvünk második bekezdésének második mondata helyesen így hang­zik: A mandátumbizottság beszámo­lójából kitűnik, hogy a konferencia küldötteinek kétharmad része üzemi küldött volt, köztük 126 kitüntetett dolgozó. Szürkén borul az alkony a bélai ha­tárra ... A határ már elcsendesedett, csak á szövetkeaet irodájában folyik tovább az élet. Most nyílik az ajtó és két fiérfi lép ki. Az egyik Boros József, a szövet/Kezet agronómusa, a másik Csuport István, a traktoros­brigád vezetője. Hová indulnak? Mi a tervük? Kérdezzük meg őket. — A rmiikát megyünk átvenni — mondja Boros agronómus. így csinálják ők ezt minden nap. Közösen veszik át a munkát, melyet a traktorosok aanap végeznek. így el­kerülik az esetleges nézeteltéréseket Ha valami kifogásolni valót találnak, az agronómus azt mindjárt a helyszí­nen rendezi a brigádvezetővel. Meg kell azonban jegyezni, hogy Csuport brigádvezető traktorosai nem adnak okot elégedetlenségre. A legjobb tu­dásuk, tehetségük szerint végzik mun­kájukat, Jól és gyorsan dolgoz­nak. Az őszi vettet idejében el­végezték, sőt a mélyszántásnak is a végére jártak. Aztán meg, mivel ide­jük megengedte, Benyő László és Kiének Géza' DT 54-es traktorukkal a Peresi Állami Gazdaság megsegítésé­re siettek. Munkájukkal a gazdaság vezetője nagyon elégedett. No, de engedjük útjára a két em­bert. Sietnek is, mert rövidesen le­száll az est. A szövetkezet irodájában a köny­velőén kívül méq iónéhányan szoron­qanak. Olvan vacsora előtti meg­beszélést tartanak, amikor meg­tárgyalják a nap fontosabb esemé­nyeit. Itt is s'óba kerülnek a trak­torosok. Dícsérően' beszelnek róluk, hisz őszi munkatervüket 133%ra teljesítették. Elismerik, sőt hang­súlyozzák, hogy csak akkor jövedel­mező igazán a közös gazdálkodás, ha a traktorosok sem fukarkodnak az aka­rattal,. mélyre eresztik az ekevasat. Az ő traktorosaik meg is tettek min­den tőlük telhetőt. Ez legjobban az aratásnál bizonyult be. Ugyanis a szárazság a bélaiakat sem kerülte el. A termés mégis jónak mondható. A tervezett hektárhozamokat átlagosan elérték, sőt egyes gabonafélékből még várakozáson felül is adott a jól meg­dolgozott föld. Közeledik az év vége. Ilyenkor a parasztember, meg a szövetkezetesek is kezdik mérlegelni, mivel is töltöt­ték az évet, .hogyan gazdálkodtak, milyen lesz az évi jövedelem, mit várhatnak a zárszámadástól. A bélai saövetkezet irodájában is szőnyegre­kerül ez a probléma. Tóth István, a s-övetkezet könyvelője viszi a szót. Ő tud legjobban eligazodni a számok között. Az ő kezébe fut be a gazdál­kodás eredménye. Húzódjunk talán mi is közelebb a könyvelőhöz és figyeljük szavait, mit olvas ki a nagy könyvből a szö­vetkezet jövőjével kapcsolatban. Zizeg a papír, fut a ceruza, aztán megszólal. — Nem állunk rosszul. Az eddigi eredmények alapján félmillió koronán osztozunk a zárszámadáskor. Minden­esetre ez rrtég nem a végső eredmény. Szökik még ez magasabbra is. Félmilió. Szép összeg. — S ezen az összegen 102 szövetkezeti család osz­tozkodik a végzett munka, a ledol­gozott munkaegységek \ arányának megfelelően. Itt meg kell jegyezni, hogy évközben a tagok minden le­dolgozott munkaegység után előleg címen 11 koronát vettek fel. Ezenkí­vül majdnem 4 kilogramm Stjemés" terményt kapnak minden ledolgozott munkaegység után. Azt mondtuk az előbb, hogy a szá­razság a bélai határt sem kerülte el. így a termés nem volt olyan, amilyent szerettek volna. Mégis ju­tott még előíráson felüli eladásra Ls. Állami szabad felvásárlásra 60 má­zsa gabonát és 258 mázsa sörárpát adtak. Ezen felül a kapásokból is tudtak értékesíteni emelt áron. Hogy miképpen fest most a pénzügyi terv teljesítése a növénytermelésben, ar­ról szóljon a szövetkezet könyvelője. — Tervünk előirányozza, hogy az állami felvásárlásra adott növényi termékekből 254 ezer koroná­nak kell a közös kasszába futnia. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy ed­dig 268 000 korona volt a bevéte­lünk. No, de menjünk tovább, mert á könyvelő azt is megjegyezte, hogy bár kedvezőtlen volt az időjárás, az idén pénzügyileg olyan jól állnak, ahogy eddig még soha. Kíváncsi az ember, honnan van hát a bevétel. Hol fedezték fel a pénz forrását. — Megtanultunk gazdálkodni —" válaszol a könyvelő. Az elmúlt években, a szövetkezet például heremagtermesztéssel nem foglalkozott. Az idén rájöttek, hogy a heremag termesztése nagyon is ki­fizetődik. Termeltek 62 mázsa here­magot. Ezért a szövetkezet 208 320 koronát kapott. A szövetkezet bevételének nagy ré­sze azonban az állattenyésztésből származik. Az év kezdetén úgy ter­veztek, hogy állami szabad felvásár­lásra 258 000 korona értékű állati terméket adnak. Eddig a kötelező beadáson felül 228 000 korona érté­kűt adtak. Ehhez jön még 80 000 ko­rona, mivel e napokban még 60 ser­tést adnak állami szabad felvásárlás­ra. A végösszeg így a tervezett 258 ezer korona helyett 308 000 koronára emelkedik. A beadási kötelezettség teljesítése állati termékekből mostanáig a kö­vetkezőképpen fest. A kötelező be­adást már mindenből száz százalékra teljesítették. A tojásbeadási kötele­zettségnek még május 31-ig eleget tettek. Azóta 50 320 tojást értékesí­tettek a szabad piacon. Tejből 22 62Z litert adtak be terven felül. Marha­húsból 24 mázsát, sertéshúsból pe­dig 133 mázsát. Mindezekből láthatjuk, hogy jól gazdálkodnak és gazdagok a bélai szövetkezetesek. f Szarka István. Egy szövetkezeti faluról Nagygéres szövetkezeti falu. Ha vé­gig megyünk a falu kockakövei kira­kott főutcáján, minduntalan megál­lunk, hogy a látnivalókban gyönyör­ködjünk. Mert van ám látnivaló bőven. Nem hiába kapta a szövetkezet a Győzelmes Október elnevezést — meg­látszik ez a falun is. Győzedelmesen halad a falu fejlődése is. 1950. óta 41 új modern, lakóház épült itt. Ebben az évben tizenöten kaptak építkezési en­gedélyt. Jól megy a falu lakóinak sora. Aki már új házban lakik, az új be­rendezéssel tölti meg szobáit. A rádió sem hiányzik egy házból sem. A nagy­géresieknek jó ízlésük van, szeretik a szépet. Mostanában divatba jött a betonalapra épített vaskerítés is. Ezek a zöldre festett kerítések vi­dámmá és kedvessé teszik a falut s amellett sokkal hosszabb életűek, mint a régi, ütött-kopott fakerítések. Bezzeg nem látni ilyen tetszetős kül­sejű portákat ott, ahol nincs szövet­kezet, vagy ha van is. a tagok nem olyan szorgalmasak, mint Nagygére­sen. Itt a munkakészség körül nincs semmi hiba. Dorkó Berci, a szövetkezet elnöke jól irányítja a dolgokat. Igaz, erős kézben tart mindent, de meg is van az eredménye. Jól él a tagság s amit akarnak, azt megvásárolják. Bejárjuk a falut s mindenhol meg­elégedéssel nyilatkoznak a szövetkezeti gazdálkodásról. Hám János könyvelő­től megtudjuk, hogy ez az év a nagy szárazság miatt nem hozott olyan eredményeket mint a tavalyi, de azért így is szép osztalékra számíthatnak. Belepillantva a könyvekbe, szinte hihetetlen számokat látunk. A terve­zett 4 millió 337 ezer korona idei be­vételt már eddig 3 millió 8'ezer koro­nára teljesítették. A termelési költ­ségek 1 millió 799 ezer kSronát tesz­nek ki. Nem véletlen, hogy a királyhelmeci járásban a nagygéresi EFSŽ jől gaz­dálkodik. Az emberek itt lépést tar­tanak a fejlődéssel. Majdnem minden család újságot és könyveket olvas, Tanulnak, s amit tanultak, ázt hasz­nosítják a termelésben. A gazdaságban a legmesszebbmenően bevezetik a gépesítést. A földeket sem úgy műve­lik, mint hajdanában. Az ugartörést a gépek könnyen végzik el. Természete­sen a termés is más. Az egyéni gaz­dálkodás idején a legtöbb családnál jó volt. h» 10—15 mázsa búza termett. Ma ezek a családok a szövetkezetből 30—35 mázsát visznek haza. Ez bizony nagy különbség, ami meglátszik a falu lakóinak életén. De nézzük meg a szövetkezeti tägok magánéletét is. Ha bemegyünk egy­egy szövetkezeti tag portájára, nem egy helyen vegyül a villanymosógép zaja a rádió zenéjébe s az udvarokat a szárnyasok sokasága tölti meg. Az ólakban 2—3 hízó vár a sózóteknőre. A múlt és a jelen közötti különbség kiviláglik a HNB nyilvántartásából is. Az egyéni gazdálkodás Idején évente kb. 130 sertésvágási engedélyt adtak ki, 1954'55-ben a vágási engedélyek száma elérte a 360-at. Ez is ékesen bizonyítja a tagok jő életét. (-ki-) OJ s zÖ 1956. november 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom