Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-18 / 322. szám, vasárnap

birtokosok és a nagybirtokosok meggazdagodását, másrészről a kis- és középparasztság elnyomorodását és teljes felszámolását jelenti, számunkra teljesen elfogadhatatlan. Ezért népi demokratikus államunkban szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket építünk, amelyek egyaránt kielégítik a dolgozó parasztság, valamint az egész társadalom érdekeit. Ilyen mezőgazdasági nagyüzemek a mi egységes földmüvesszövetkezeteink. AZ EFSZ-EK — A MI UTUNK A NAGYÜZEMI TERMELÉS FELÉ A MEZŐGAZDASÁGBAN A Nemzeti Front Központi Bizottsága bővített elnökségének minapi gyűlése az egységes földművesszövetkezetek III. országos kongresszusa számára ezt a fő jelszót tűzte ki: „Harc a mezőgazdasági termelésnek és a nép életszínvonalának fokozásáért az egységes földművesszövetkezetek fejlesztése útján." A Központi Bizottság elnöksége mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmunk hagyományaiból és azokból a gazdag tapasztalatokból indult ki, amelyeket az elmúlt években az egységes földművesszövetkezetek építése folyamán szereztünk, valamint abból a tapasztalatból, hogy az EFSZ-ek teljes mértékben beváltak és bebizonyították kétségtelen előnyeiket a mezőgazdasági kisüzemi termelés felett. Az EFSZ-ben a termelés gyorsabban fejlődik, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Alig néhány esztendő alatt a szövetkezeti tagok magasabb hektárhozamokat és hasznosságot értek el, mint az egyénileg gazdálkodó parasztok. így például az elmúlt esztendőben az EFSZ-ek egy hektárról átlagosan 2 q búzával, 2,1 q árpával többet arattak, mint a többi gazdálkodók. Hasonló a helyzet a többi termékeknél is. Az EFSZ-ek ezeket a magasabb hozamokat annak ellenére érték el, hogy 650 ezer hektár a tagok tulajdonát nem képező, és gyakran igen elhanyagolt állapotban lévő földet vettek át és hogy minden szövetkezeti tagra átlagban jóval több megművelendő föld esett, mint a többi parasztokra. Az EFSZ-ek fokozták az állatok hasznosságát ís. A szövetkezetek egy fejőstehenére átlagban 181 literrel több tej esett, mint a többi gazdálkodóknál. Meg kell azonban jegyezni, hogy éppen az állattenyésztési termelésben a szövetkezetek még számos elégtelenséget mutatnak fel és még távolról sem merítették ki e téren a fennálló tartalékokat. Vonatkozik ez elsősorban a szarvasmarhatenyész- j tésre. Számos EFSZ-ben alacsony a marhaállomány, különösen