Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-17 / 321. szám, szombat

Moszkvában baráti légkörben folynak a szovjet-lengyel tanácskozások politikai Moszkva. (TASZSZ) — November 15-én moszkvai időszámítás szerint 15,30 órakor kezdődött a moszkvai Kremlben a tanácskozás a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió kor­mányának küldöttsége, valamint a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának kül­döttsége között. Szovjet réizröl a ta­nácskozáson részt vett N. Sz. Hrus­csov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, mint a küldöttség vezetője, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnöksé­gének következő tagjai: K. J. Voro­silov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke, N. A. Bulga­nyin, az SZSZSZK minisztertanácsá­nak elnöke, A. I. Mikojan és M. Z. Szaburov, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökének első helyettesei. Lengyel részről a tanácskozáson részt vett W.' Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titká­ra, mint a küldöttség vezetője, to­vábbá a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága irodájának következő tagjai: Alexán der Zawadzki, a Lengyel Népköztár­saság államtanácsának elnöke, J. Cy­rankiewicz, a LNK minisztertanácsá­nak elnöke, és Stefan Jedryehowski, az LNK gazdasági tervezési állami bizottságának elnöke. Szovjet részről részt vettek to­vábbá a tanácskozáson a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tagjai, N. Sz. Patolicsev, a Szovjetunió külügyminiszterének he­lyettese, P. K. Ponomarenko, a Szov­jetunió lengyelországi nagykövete és M. A. Harlamov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma sajtóosztálya veze­tőjének helyettese. Lengyel részről részt vettek még E. Szyr és Maria Wierna, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának tagjai. A tanácskozás résztvevői eszme­cserét folytattak a szovjet—lengyel kapcsolatok kérdéseiről és egyéb, mindkét országot érdeklő problémá­ról. A tanácskozás nyílt és barátsá­gos volt és a szívélyesség és köl­csönös megértés légkörében folyt. A tanácskozást folytatják. A szocializmus győzelme Magyarországon érdeke az egész haladó emberiségnek Az eltenforradalom vezéreinek gonosztettei • A proletárhatalom teljes erejével a nép ellenségei ellen • A szocialista államok támogatják Magyarországot Kádár János magyar miniszterelnök beszélgetése a budapesti üzemek képviselőinek küldöttségével Budapest, (ČTK) — Szerdán délután az Egyesült Izzó üzemben a leg­nagyobb budapesti üzemek munkástanácsainak több mint 500 küldöttje gyűlt össze. Megválasztották Nagy-Budapest központi munkástanácsát és este küldöttséget menesztettek Kádár Jánoshoz, a forradalmi munkás­parasztkormány elnökéhez. Maurice Thorez a párt egységének erejéről Párizs. (ČTK) — A Humanité no­vember 15-i számában közölte Máuri­ce Thoreznek, a Francia Kommunista Párt főtitkárának cikkét, a kommu­nista párt egységéről napjainkban. Maurice Thorez cikkének bevezető részében megállapítja, hogy a Fran­cia Kommunista Párt határozottan válaszolt a fasiszták támadásaira, akiket felbátorított a szocialisták ál­tal irányított francia kormány visel­kedése. A burzsoá sajtó, a rádió, a film és a televízió a magyarországi eseményeikkel kapcsolatban hisztéri­kus kommunistaellenes és szovjetel­lenes kampányt indított. E kampány célja az volt, hogy elterelje a figyel­met az algériai háborúról és Egyip­tom-ellenes agresszióról. „Pártunk tagjaira, barátainkra és szövetsége­seinkre hallatlan nyomást gyakorol­tak" — írja Maurice Thorez. — „A párt története és a sokévi tapaszta­latok arra tanítanak minket, hogy az ellenség hasonló nyomásának Idősza­kában két jelenség figyelhető meg: egyrészt láthatjuk soraink tömörülé­sét és új erők özönlését a pártba, másrészt megfigyelhetjük egyes in­gadozó elemek zavarát és eltávolodá­sát a párttól. A pártunkra kívülről irányuló csapást csaknem mindig az a törekvés kíséri, hogy belülről meg­bontsák a pártot." Maurice Thorez cikkének további részében a történelemből több esetet említ, amikor a Francia Kommunista Pártnak hasonló veszedelmekkel kel­lett szembeszálinia. „A párt győze­delmesen állta ki a próbát minden esetben" — írja Maurice Thorez és rámutat arra, hogy az opportunista elemek között, amelyek a Francia Kommunista Párt ellen intézett tá­madás pillanatában a támadó oldalá­ra álltak, elsősorban ott vannak azok az értelmiségiek, akik a pártba a hitlerista megszállók elleni tevékeny ségük következtében kerültek. „Ügy látszik, hogy ezek az emberek nem igyekeztek kellő mértékben megérte­ni elve'nket és a kommunista párt politikájának osztályalapját. Sokan közülük, habár azon őszinte törek­vésükben, hogy jóvátegyék a régi té vedéseket, támadják a párt alapjait. A magyarországi események kérdésé­ben egy forradalmi munkást sem ta­lálunk, aki csak egy pillanatra is kétségekbe merülne. Habár fennállanak olyan tévedések, amelyeket a magyar kommunista vezetők a múltban elkö­vettek, valamennyi dolgozó érzi, hogy legfontosabb az, meg kell őrizni ez országban a szocialista vívmányokat és gátat kell vetni az ellenforrada lom útjának. Ez az oka annak, hogy .a francia dolgozók miért állnak a magyar dolgozók és a magyar mun­kásokat a fasiszta agresszió elleni harcban támogató szovjet hadsereg oldalán." Kádár János a küldöttséggel foly­tatott beszédében azt mondotta, hogy az elmúlt hetek eseményeiben világosan bebizonyult, hogy fennállt, a nép kormá­nya megdöntésének közvetlen veszedel­me. A miniszterelnök említést tett a bu­dapesti események első napjáról, ami­kor két órán belül a városban fegyve­res harcra került sor, minek következ­tében elfoglalták a katonai raktárakat, a telefonközpontot, a rádiót, a Sza­bad Nép székházát ép más épületeket. „Ezek az akciók arról tanúskodnak, hogy nem laikus szervezők hajtották végre őket, és hogy a dolgozók jogos kívánságain kívül, akiket felbőszítettek az ország gazdasági életében előfor­dult komoly hibák, kezdettől fogva különféle ellenforradalmi igények me­rültek fel. Az események folyamán a tisztességes és becsületes emberek összekeveredtek az ellenforradalmi elemekkel és valóban súlyos helyzet állt elő. A kormány fegyverszünetet hirdetett, azonban a harc tovább folyt. De ennek a harcnak már határozottan más céljai voltak, mint a múlt komoly hibáinak helyrehozása. Mert hiszen például támadást intéztek a pártbi­zottság budapesti székháza ellen és ott meggyilkolták Mező Imre . elvtár­sat, aki egész életét a forradalomnak szentelte, részt vett a spanyolországi felszabadító háborúban; minden egyes gondolata és cselekedete a társadalom érdekét szolgálta. Kádár János ez­után rátért arra, hogyan folyt le a kommunisták és más haladó emberek egész családjának tömeges kiirtása. „A sok, politikai pártnak, amelyek e napok­ban keletkeztek vagy megújultak, nem volt más gondja, mint hogy gépko­csikat, pénzt és pozíciót biztosítsanak maguknak." Kádár János arra a kérdésre, milyen álláspontot foglal el Nagy Imrével szem­ben, azt mondotta, liogy Nagy Imre annak idején menedékjogot kért egy külföldi állam budapesti nagykövetsé­gén, és így a kormánynak nincs le­hetősége tárgyalni vele. Kádár János ezzel kapcsolatban azt mondotta, nem akar kételkedni egyes becsületes burzsoá politikusok kijelen­téseinek igazságában, akik azt han­goztatják, hogy a szocializmust akar­ják, azonban ezeket a ' politikusokat egy bizonyos idő múlva saját pártjuk állítaná félre. „Nincs olyan burzsoá politikus, aki habár legjobb szándékai lennének is, a munkásosztály pártjá­nak segítsége nélkül meg tudná vé­delmezni a gyárakat és a földet. Kádár János részletesen beszélt Du­dás Józsefről, az elmúlt napok egyik jellegzetes figurájáról: „Dudásról éle­Nyugat-Németországban a fasiszta magyar hadsereg még fennáll. Tíz éve állnak ott fegyverben a csendőrezre­dek és csak arra várnak, mikor csap­hatnak le a magyar népre. Előhadaik már Ausztriában táboroztak és ha­zánkba is behatoltak." Kádár János ezután rátért arra, hogy Magyaror­szágba autókon, repülőgépeken és a Vöröskereszt küldeményeiben is ér­keztek fegyeverek. „Mi volt a teendő e súlyos helyzetben? Ebben a hely­zetben néhány munkatársammal arra a nézetre jutottunk, hogy legelőször is minden eszközzel — még a szovjet egységek támogatásával is — le kell törni az ellenforradalmat és megerő­síteni a nép hatalmát, másokon kívül a felfegyverzett munkások segítségé­vel." Kádár János hangsúlyozta, szük­séges volt előbb az ellenforradalmat szétzúzni és a népi demokratikus ha­talmat megerősíteni olyan fegyveres erőkkel, amelyek szocialista alapon tembep akkor hallottam először, ami­kor illegális harcot szervezett, amikor és"képesek megvédeni a mun­a magyar hadsereg vereséget szenve­dett a fronton és Horthy békét akart kötni a Szovjetunióval. Horthy öttagú küldöttséget menesztett a Szovjetunió­ba és úgy gondolta, hogy jó lesz, ha kommunistákat is küld. Tárgyalt az illegális kommunista párttal, hogy működjön vele. Mi ezt válaszoltuk ne­ki: „Adjon nekünk ötezer puskát, az­tán majd tárgyalunk." A Horthy ál­tal kiküldött delegációban a két úgy­nevezett kommunista egyike Dudás volt. Emellett az összes kommunistákat személyesen ismertem, azonban közöt­tük semmiféle Dudás nem fordult elő. Ki bízta meg akkor Dudást, hogy kom­munistának nevezhesse magát? Hor­thy. Dudás a felszabadulás után, hogy népszerűségre tegyen szert, belépett a pártba, ami akkor nem volt nehéz. Az októberi választások idején azonban már a Kisgazda Párt jelölő listáján szerepelt. Az elmúlt hetekben ismét felbukkant mint az egyik „fegyveres csoport vezetője. Jellemző, hogy más fegyveres csoportok egyes vezetői is, akikkel a fegyverszünet idején tár­gyalt.am, kijelentették, hogy Dudás csálé és kalandor. Dudás megtette azt is, hogy bement a Nemzeti Bankba, felvett egy millió forintot és a pénzt a Blaha Lujza téren a járókelőknek osztogatta. így akart népszerűvé len ni. Ugyanez történt a Guttmann áruház Tífuszjárvány fenyegeti Port Saidot Az agresszorok akadályozzák a segélyakciókat Port Said, (ČTK) — Dr. Khodary, Port Said egyiptomi vezető orvosa november 15-én sürgős segélykéréssel fordult a világ közvéleményéhez. Szé­rumot és fertőtlenítő szereket kért, mert Port Saidot tífuszjárvány fenye­geti. Dr. Khodary segítséget kért a katonák és polgári személyek részére való oltőállomások megszervezésében is. A vezető orvos közlése szerint a város bombázásánál a vízszűrő állo­mások megrongálódtak. A brit és francia katonai hatóságok, amelyek előtt ismeretes a Port Said-i helyzet, november 15-én az Ascánia olasz hajót, amely gyógyszereket, élel­miszereket és ruhát vitt, megakadá­lyozták abban, hogy befusson a Port Said-i kikötőbe. A brit katonai hiva­talok kijelentették, hogy az a segít­esetleges jövő tevékenységének kérdé­sével foglalkozott, amelyek természe tesen szocialista alapokon állnának és azt mondotta, hogy a jövőben e pár­tok képviselői részt vehetnének ÍJ vá­lasztásokon. A kommunista párt hiszi, elegendő ereje lesz arra, hogy ismét ség, amelyet a hajó a Port Said-i la- I m e9nyerje a dolgozó tömeg bizalmát, kosságnak visz, nem kívánatos, és hoov Kádár Jänos m e9említette, hogy a a brit egységek egyedül is képesek párt a felszabadulás után késhegyig gondoskodni a katonákról és polqári menő harcot vívott a Ki s9azda Párt­lakosságról. Ez az állítás teljesen el- ta1, hogy m eSnyerje beleegyezését a lenkezik a Port Said-i olasz főkonzul háro m legnagyobb üzem államosításá­jelentésével. A jelentés ugyanis rámu- r a- Lehetséges, hogy erről már sokan tat, hogy az az egészségügyi gondos- megfeledkeztek. Az azonban bizonyos, kodás, amelyet a britek és franciák | h o9y a n éP ne m feledkezett meg erről, nyújtanak teljesen elégtelen. A brit és francia megszállók eljá­rását jellemzi az egyiptomi tájékoz- I tató hivatal azon közlése is, hogy a * Port Said-i brit katonai hatóságok | megakadályozták azt is, hogy a Vörös Félhold egyiptomi társaságának misz- j sziőja a városba menjen, annak elle­nére, hogy a missziónak meg volt erre | az engedélye. előtt, de azzal a különbséggel, hogy Kádár ezután más politikai pártok ott télikabátokat és öltönyöket oszto­egy gattak és minden ajándékhoz kézigránátot . mellékeltek. Dudás csoportján kívül más fegyve­res csoportok is loptak és fosztogat­tak. (Amint ismeretes, Dudás bandájá­val a november 2-ről 3-ra virradó éj­jel megszállta a külügyminisztérium épületét, mert miniszteri tárcára áhí­tozott. Bandája kirabolta a Szabad Nép épületét is. Az ellenforradalom szétzúzásával Dudás bandái is szét­széledtek, Dudás mindeddig rejtőzkö­dik.) „A határon át állandóan fegyveres katonai egységeket hordozó autók jár­tak — mondotta a kormányelnök. kások hatalmát. Azután lehetséges lesz kivonni a szovjet erőket Budapestről és tanácskozni kivonásukról az egész országból. Kádár Jánbs említést tett arról is, hogy az utolsó előtti héten „semleges-, ségi" jelszavak is elhangzottak. Hiába kívánnánk semlegességet — mondotta ezzel kapcsolatban Kádár János — hogyha az ellenforradalmi vagy impej­rialista erők nem törődnek a semleges­séggel. Mert hiszen vannak olyan em r: berek, akik nem kívánják a semleges-, séget, mert érdekük a háborúhoz fűzi őket. Ha Magyarországon szóhoz jutna az ellenforradalom, ez háborús ve­szedelmet jelentene. Az ellenforrada­lom a háborús összetűzéseket keresi. Ezért a proletár hatalom teljes sú­lyával szembeszáll azokkal, akiket ter­rorcselekedet, vagy más bűntény el-) követésén tetten ér. Kádár János ezután rámutatott arra, hogy habár az ellenforradalmat le­verték, az ellenforradalom erői a har,-: cot nagyon ügyesen tovább folytatják. Nyilvánosan senki sem adja ki ma­gát ellenforradalmárnak, azonban a követelésekben világosan megnyilvá­nulnak az ellenforradalmi célok. Ilyen például az a követelés, hogy az üze­mekben ne legyenek pártszervezetek. Nincs a világon olyan kommunista párt, amelynek ne volnának üzemi szerveze­tei. Ha az ellenforradalom győzött volna és a pártot illegalitásba szorí­totta volna, a munkásosztálynak még akkor is lenne pártja és habár ille­galitásban, a párt az üzemi pártszer­vezetek alapján épülne. Kádár János a küldöttséggel folyta­tott beszélgetések befejező részében rátért a szocialista országok segítsé­gére, amelyet Magyarországnak nyúj­tanak. Említést tett a kínai nagykö­vettel folytatott beszélgetéséről, amelynek során a nagykövet kijelen­tette, hogy a 600 milliós Kína minden segítséget megad Magyarországnak, mert az egész emberiség, a világbé­ke ügyéről van sző. Hasonlóképpen nyilatkozott a jugoszláv kormány is. További amerikai kémek az NDK bírósága előtt Berlin. (ČTK) — Meiningenben, no­vember 15-én a MID amerikai kém­szolgálat négy ügynöke ellen bűnper kezdődött. A vádlottak 1953 óta az amerikaiak parancsára kémszolgálatot végeztek, amely főképp a szovjet had­sereg épületei és helyőrségei ellen irányult a Német Demokratikus Köz­társaság területén. Friedrich Schulze és Günther Ross­bach ügyinökök az amerikai kémszerve­zet szolgálatába a Német Demokra­tikus Köztársaság több polgárát szer­vezték be. A vádlottak vallomásából kitűnik, hogy a würzburgi központ feladata az volt, hogy ipam kém­tevékenységet is folytasson, amely a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Lengyelország atom­kutatására irányult volna. A kém­szervezet kiképző-osztályának veze­tője Pokojewski volt, aki a spanyol­országi polgárháború idején a fasiszta Condor llégiőbam szolgált és a máso­dik világháborúban a hitleri hadsereg­ben hírszolgálati tisztként működött. Willie Deutschewitz a Gestapo tagja volt. Véget ért az arab államok képviselőinek értekezlete Bejrut, (ČTK) — A kairói rádió köz lése szerint november 15-én Bejrutban befejeződött az arab államok ' — Li bánon, Irak, Jordánia, Szaúd-Arábia, Szíria, Jemen, Egyiptom, Szudán és Líbia — képviselőinek háromnapos értekezlete. Az értekezlet befejezése után kiadott nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy az államok egyöntetűen arra £z álláspontra ^lyezkedtek, szüksé­ges, hogy a brit, francia és izraeli egységek feltétlenül távozzanak Egyip­tom területéről az ENSZ határozatai­val összhangban. A közlemény rámutat arra, hogy abban az esetben, ha Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael felújítják Egyiptom ellen irányuló ellenségeske­désüket, azon arab államok, amelyek képviselői részt vettek a bejrúti ér­tekezleten, azonnal hatékony intézke­déseket foganatosítanak azon kötele­zettségeikkel összhangban, amelyek az arab államok közös védelméről szóló egyezményből erednek. K. J. VOROSILOVNAK, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksége el­nökének Szaúd-Arábia királya táv­iratot küldött, amelyben nagyra érté­keli a Szovjetunió álláspontját az egyiptomi népnek az imperialista tá­madók agressziójával szemben foly­tatott harcával kapcsolatban. (ČTK) A NEW YORK-I kikötőben novem­ber 16-án 22 ezer munkás bérsztrájk­ba lépett. (ČTK) A CSEHSZLOVÁK KULTURÁLIS küldöttség, amely a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságban tartózkodik, ott-tartózkodása első hetében talál­kozott a Művészek Szövetségének ve­zető dolgozóival, felkereste a kultu­rális ügyek minisztériumát és elláto­gatott néhány hanoi iskolába. (ČTK) NYUGAT-BERLIN fasiszta provo­katőrjei megkísérelték, hogy behatol­va Berlin demokratikus szektorába szovjetellenes provokációt kövessenek el a brandenburgi kapu mellett el­helyezett szovjet katonai emlékmű előtt. Kísérletük csődöt mondott. Jel­lemző, hogy a kudarcot szenvedett kísérlet után a provokáció szervezői a résztvevőknek azt tanácsolták, hogy lépjenek be a nyugatnémet Wehr­machtba. (ČTK) INDIA közvéleménye követeli, hogy az ország lépjen ki a Brit Nemzetkö­zösségből. Delhiben e követelés támo­gatására a parlament épülete előtt nagy tüntetés folyt. Madraszban Rad­zsagopalacsari volt indiai főkormány­zó, állást foglalt India kilépése mellett a Brit Nemzetközösségből. Kijelentet­te, hogy India ezzel semmit sem ve­szít". (ČTK). JAPÁNBAN tovább tart a sztrájk­mozgalom, amelybe már több százezer dolgozó kapcsolódott be. Az Állam­vasutak Alkalmazottainak Szakszer­vezeti Szövetsége november 15-én csaknem 80 ülést tartott a sztrájko­lok követeléseinek támogatására. (ČTK) PÁRIZSBAN a francia kormány kép­viselői a Röchling-család képviselőivel egyezményt kötöttek a Saar vidéki völklingeni üzemekről, amelyek a há­ború után francia igazgatás alatt vol­BERLINBEN a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői a német bel­kerekedelem keretében 1957-re áru­csere-egyezményt írtak alá egymilliárd elszámolási egység erejéig. (ČTK). A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANÁ­CSÁNAK meghívására Moszkvába ér­kezett a Népi Képviselők összkínai Gyűlésének küldöttsége. (ÖTK). A FRANCIA KORMÁNY november 15-én elutasította a svájci kormány­nak az öthatalom kormányfői értekez­letének összehívására irányuló javas­latát. (ČTK). ANTHONY NUTTING volt brit küí­tak. Hermann Röchling háborús bű­nös örökösei elfogadták a francia ügyi államminiszter, aki a közelmúlt­kormány követelését és a kormány- ban lemondott tisztségéről, mert nem nak a be nem szolgáltatott reparáció- értett egyet a brit kormány középke­kért három milliárd frank kártérítést leti politikájával, most lemondott kép­fizetnek. A francia igazgatást legké- viselői mandátumáról is. (ČTK) ľthóľrtméV'^ľzlľsSák 1 FRANCIAORSZÁGBAN a gazdasági Röchlingsche Eisen- und Stahlwerke szakerto k veleménye szerint üzem­anyaghiány miatt az a veszély fenye­get, hogy egyes ipari termelési ágaza­üzemekhez. (ČTK) NAGY-BRITANNIA elutasította a svájci kormánynak az öthatalom kor­mányfői értekezletének összehívására vonatkozó javaslatát. RADEMACHER ÉS DR." BUCHER a tokban korlátozni kell a munkát. (ČTK) MAURICE FAURE francia külügy­minisztériumi államtitkárt megbízták Marokkő és Tunisz ügyeinek intézésé­vel. Ezt a tisztséget eddig Alain Sa­Nyugatnémet Szabad Demokrata Párt var y látta el, aki azonban tiltakozásul vezető tényezői egy Bonnban rende- a francia kormány észak-afrikai poli­zett sajtóértekezleten állást foglaltak tikája ellen tisztségéről lemondott, a párt azon követelése mellett, hogy (ČTK) a Néniét Szövetségi Köztársaság köz- . vetlen diplomáciai kapcsÄatot kössön Q J S Z ö Csehszlovákiával, gáriával. (ČTK). Romániával és Bul­1956. november 17.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom