Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-17 / 321. szám, szombat

Üzenetváltás N. A. Bulganyin, Eden, Mollet és Gurion között A. Eden üzenete N. A. Bulganyinnak Az üzenet a többi közöt* így hangzik: Őfelsége kormánya nem egyszer kijelentette, hogy a brit és francié kormány által végrehajtott ak'.-iók fö célja az, hogy beszüntesse az Izrael és Egyiptom közötti katonai akciókat. Ezt a célt most elértük. Ami pedig a jövőt illeti, ismeretes, hogy a kanadai kormány azt javasolta, hogy e területen az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi fagyveres erőit helyezzék el. A közgyűlés végrehajtotta e fegyveres erők szervezésére szükséges első lépéseket. Őfelsége kormánya teljes mértékben egyetért az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi fegyveres erői megalakításának elvével. Tulajdonképpen mi magunk is ezt javasoljuk. Ma e kérdésben értesítést kaptunk, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárától. Erre a következőképpen válaszoltunk: „őfelsége kormánya örömmel fogadja a .főtitkár értesítését, habár úgy véli, hogy utólagosan egyes pontokat meg kell világítani. Amennyiben a főtitkár megerősítheti, hogy Egyiptom és Izrael kormányai egyetértettek a tűz feltétlen beszüntetésével és hogy a megalakítandó nemzetközi fegyveres erőket felhatalmazzák arra, hogy biztosítsák és ellenőrizzék a közgyűlés által november 2-án jóváhagyott határozat erre vonatkozó pontjaiban foglalt célok elérését, őfelsége kormánya beleegyezik a további katonai akciók beszüntetésébe. őfelsége kormányaazonban szeretne rámutatni arra, hogy a Szuezi-csatorna és a hozzá vezető út felszabadítása egyáltalán nem hadművelet, hanem nagyon komoly feladat a világfontosságú hajózás és kereskedelem érdekében. A francia és brit haderőket úgy szerelték fel, hogy ezt a feladatot teljesíthessék. Ezért őfelsége kormánya azt javasolja, hogy a francia és a brit fegyveres erők technikai személyzete azonnal kezdje meg ezt a munkát. Őfelsége kormánya parancsot ad fegyveres erőinek, hogy amennyiben nem éri őket támadás, éjfélkor a tüzet szüntessék be, a fentebb említettek igazolásáig." Amennyiben az önök kormánya támogatni fogja a nemzetközi fegyveres erők megalakulására vonatkozó javaslatot, amely erők célja, hogy meggátolja az Izrael és Egyiptom közötti új katonai akciókat, biztosítsa az izraeli haderők eltávolítását és megtegye a múlhatatlanul szükséges lépéseket a Szuezi-csatorna felszabadítására és a hajózás helyreállítására a csatornán és hozzájáruljon e terület problémájának megoldásához, ezzel elősegíti a béke ügyét, amit örömmel fogadunk. A mi célunk az, hogy békés megoldást találjunk, nem pedig hogy perbe szálljunk önökkel. Nem hagyhatjuk azonban válasz nélkül az önök üzenetében foglalt indokolatlan vádat. Önök azzal vádolnak bennünket, hogy háborút kezdtünk a Közel- és KözépKelet országai nemzeti függetlensége ellen. Már bebizonyítottuk e vád alaptalanságát, amikor kifejeztük egyetértésünket azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete vállalja magára e terület békéje megőrzésének fizikai feladatát, önök azzal vádolnak bennünket, hogy barbár berepüléseket végeztünk az egyiptomi városok és falvak ellen. A mi berepüléseinkben, amelyeket repülőterek és más katonai célpontok ellen intéztünk, betartottuk az előzetes figyelmeztetés legszigorúbb intézkedését, hogy az emberáldozatok lehető legcsekélyebbek legyenek. A berepülések alkalmával volt emberáldozat. Ezt teljes szívből sajnáljuk. Hogyha a harc mindenütt meg szűnik, meg lehet majd állapítani a pontos adatokat. Eden üzenetének befejező részében arra törekszik, hogy a figyelmet ismételten a magyarországi eseményekre terelje és ezáltal leplezze barbár akcióit. vei egy nemzetközi bizottságot kell létesíteni, amely megtárgyalná és a lehető . leggyorsabban kielégítené Egyiptom jogos igényeit azon károk megtérítésében, amelyeket Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael katonai akciói okoztak. Ami az ENSZ nemzetközi fegyveres erői létesítésének kérdését illeti, a Szovjetunió továbbra is azt a nézetet vallja, nem szükséges e nemzetközi fegyveres erők alkalmazása, ha Egyiptom területéről kiyonják Nagy-Britannia, Franciaország éz Izrael fegyveres erőit. Tekintettel arra, hogy Egyiptom kormánya elvben egyetértett azzal, hogy területén elhelyezzék az ENSZ fegyveres erőit, a szovjet kormány nem tesz ellenvetést, mert tekintettel van arra, hogy ezeket az erőket elhelyezheti az Izrael és Egyiptom között a fegyverszüneti egyezmény alapján megállapított demarkációs vonal mindkét oldalán. Nem szabad e katonasagot elhelyezni a Szuezicsatorna övezetében, mert ez egyrészt ellentétben állna az 1888. évi konvencióval, másrészt Egyiptom mint szuverén állam egyedül biztosítja a rendet e területen. A nemzetközi fegyveres erők elhelyezésének és Egyiptom területén való tartózkodásuk idejének kérdését természetesen csakis az egyiptomi kormány beleegyezésével lehet megoldani és hogy ezen hadseregnek tagjai nem lehetnek ama államok katonai alakulatai, amelyek támogatták az Egyiptom elleni támadást. Levelében említést tett a magyarországi he'yzetről. E kérdésben Magyarország forradalmi munkás-parasztkormánya megfelelő nyilatkozatot tett, amelyből kitűnik, hogy a reakció valamennyi sötét erejének mozgósítása ellenére mind az országban, mind azon kívül, szándékuk mellyel meg akarták dönteni a népi demokratikus rendszert Magyarországon és vissza akarták állítani a horthysta fasiszta rendszert, teljes kudarcot vallott. A magyar munkásosztály, a dolgozó parasztok és a magyar hazafiak eltorlaszolták a reakció útját és becsülettel megvédelmezték a népi demokratikus rendszerük vívmányait, habár a magyar népnek, sajnos, a reakciós összeesküvők hibájából, nagy áldozatot kellett hoznia és vérét ontotta. Természetes, hogy kötelességünknek tartottuk segítséqet nyújtani, amire a szovjet kormányt Magyarország munkásparaszt kormánya kérte fel azzal a veszedelemmel kapcsolatban, amely hazája felett tornyosult. Továbbra is úgy véljük, hogy bárkinek olyan irányú kísérlete, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe és a Szovjetunióval való kölcsönös kapcsolatok kérdéseibe, teljesen indokolatlan és vissza kell utasítani. Őszinte tisztelettel: N. A. BULGANYIN. Guy Mollet üzenete N. A. Bulganyinnak N. A. Bulganyin üzenete A. Edennek Mélyen tisztelt miniszterelnök úr, megkaptam válaszát november 5-i levelemre. Kifejtettük álláspontunkat a közép-keleti helyzetről,íNagy-Britannia, Franciaorszáq és Izrael Egyiptom ellen irányuló katonai akcióval kapcsolatban. A szovjet kormány szeretné kifejezni megelégedését afölött, hogy a katonai akciókat Egyiptomban most beszüntették. örülünk, hogy Nagy-Britannia kormánya elhatározta az Egyiptom elleni fegyveres beavatkozás beszüntetését és ezáltal eleget tett a népek és közöttük Nagy-Britannia lakossága széles körei kívánságának, valamint az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakán elhangzott azon követelménynek, hogy szüntessék be a tüzet és távolítsák el a brit, francia és izraeli haderőket az egyiptomi területről. Ügy vélem, hogy most nem az a mi közös célunk, hogy összetűzést szítsunk, hanem hogy megkeressük a Közel- és Közép-Kelet területének veszedelmes helyzetéből a kivezető utat — mert ez a helyzet fenyegette a békét, — és megkeressük az utat a vitás problémák békés megoldásához. Emellett bizonyos mértékben nyugtalanít bennünket az, hogy habár a tűz Egyiptomban szünetel, Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael katonáinak eltávolítása az egyiptomi területről késlekedik és egyes hírek szerint a területen még összpontosítanak fegyveres erőket. Ügy vélem, hogy a helyzet veszedelmes. Ez nem a helyzet megoldására, hanem további kompl'ikálására vezetne. Reméljük, hogy az önök részéről nem történnek olyan lépések, amelyeket az Egyiptom ellen irányuló új hadmüveieteknek minősíthetnénk. Bizonyára nem fogják tagadni, hogy e területen előállott helyzet nagyon is feszült és hogy nem szükséges a vihart előidézni, mert a jelenlegi körülmények között egy szikra is elég atihoz, hogy ismét fellobbanjon a •láng. Bizonyára emlékszik arra, hogy londoni találkozásunkkor és személyes levelezésünkben a legbarátibban figyelmeztettük önt azokra a veszélyes következményekre, amelyek Nagy-Britanniát érnék az Egyiptom elleni agresszív katonai akciók esetleges megindítása miatt. Sajnáljuk, hogy ennek a figyelmeztetésnek nem szenteltek kellő figyelmet. Mi volt az Egyiptom elleni intervenciónak következménye? Az intervenció Egyiptomnak sok szenvedést okozott — elpusztultak egyiptomi városok és falvak, életüket vesztették és nyomorékká váltak az ártatlan emberek 4

0

J szö 1956. november 17. ezrei, erősen megrongálódott a Szuezi-csatorna és nagy kárt szenvedett Egyiptom kereskedelmi és gazdasági élete. Az Egyiptom elleni háborúból azonban nem volt haszna Nagy-Britanniának sem, sőt óriási politikai és gazdasági jellegű károkat szenvedett. A háború elzárta a Szuezi-csatornát Nagy-Britannia és más országok hajói előtt, Nagy-Britannia elvesztette közép-keleti kőolajának tekintélyes részét, a háború tetemes katonai kiadásokat és belső gazdasági nenezségeket okozott Nagy-Britanniának. A háború meggyengítette Nagy-Britannia nemzetközi helyzetét, felkeltette az ázsiai és afrikai szárazföld arab és más nemzeteinek ellenszenvét azokkal az államokkal szemöen, amelyek az agresszió útjára léptek és kárt okozott Nagy-Britannia kapcsolatainak számos országban. Alig lehet kételkedni abban, hogy mindez még sokáig károsan fog hatni Nagy-Britannia életében. Miniszterelnök úr, felhasználom az alkalmat, hogy határozottan megcáfoljam a Nagy-Britanniában még hivatalos személyiségek áital is terjesztett azon koholmányokat, hogy a Szovjetunió a Közép-Kelet térségében talán valamilyen külön célokat követ, amelyek a nyugati hatalmak érdekei ellen irányulnak. A szovjet kormány úgy véli, hogy a közel-keleti béke és nyugalom helyreállítása és az Egyiptom ellen irányuló támadás következményeinek elhárítása érdekében elsősorban múlhatatlanul fontos, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael kormányai haladéktalanul kivonják egyiptomi területről valamennyi haderejüket, amely oda betört, ahogy azt Egyiptom kormánya követeli és ahogy azt megszabta az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésén elfogadott határozat. Egyszersmind úgy véljük, tekintettel arra, hogy Izrael agressziót követett el Egyiiptom ellen, világosan leigázó szándékot árult el az arab államok ellen; szükséges tehát, hogy közös törekvéssel olyan megoldást találjunk, amely véget vet Izrael provokációinak az • arab államokkal szemben, amely provokációkat a múltban tobb ízben megismételt és amelyeket a Biztonsági Tanács elítélt. Ennek nagy jelentősége lenne e területen a helyzet megszilárdításában és az Egyiptom elleni agresszió következményeinek' felszámolásában. Az igazság megkívánja, hogy NagyBritannia, Franciaország és Izrael megtérítsék Egyiptomnak azokat a károkat, amelyeket az egyiptomi városok és falvak elpusztításával, a Szuezi-csatornán a hajózás beszüntetésével fc berendezések elpusztításával okoztak. A szovjet kormány úgy véli, hogy Egyipto'm részvételéG. Mol lett üzenetében arról biztosít, kívánja, hogy szüntessék be a katonai akciókat és valamennyi illetékes kormány véglegesen mondjon le az erőszak alkalmazásáról. Azt állítja, hogy az Egyiptom elleni hadműveletek célja csakis az volt, hogy elhárítsák a Közép-Keleten kialakult állandó veszedelem kilátásait. Franciaország álláspontja a KözépKelet irányában a következő: — mondja G. Mollet üzenete — készek vagyunk egyetérteni a tűz végleges beszüntetésével, mihelyt hasonló kívánságot fejez ki Izrael és Egyiptom is, és mihelyt azok a nemzetközi erők, amelyek megalakítását az Egyesült Nemzetek Szervezete elhatározta, abban a helyzetben lesznek, hogy teljesíthetik az ENSZ közgyűlése november 2-i határozatának első, harmadik és negyedik pontban foglalt feltételeit. Hasonlóképpen kívánjuk, hogy a Biz tonsági Tanács a miniszterek színvonalán üljön össze és dolgozza ki a tűz végleges beszüntetésének feltételeit és oldja meg Közép-Kelet problémáit. N. A. Bulganyin üzenete Guy Mollethez Az üzenet a többi között így hangzik: A Szovjetunió kormánya megnyugvással fogadta Egyiptomban a tűz beszüntetéséről szóló közleményt. Emlékeztetni szeretném arra, hogy nemrégiben levélben a legbarátságosabban figyelmeztettem önt arra, hogy amennyiben Franciaország és NagyBritannia háborút kezd Egyiptom ellen, ez szükségképpen igen súlyos következményeket von maga . után elsősorban Franciaországra és NagyBritanniára nézve. És valóban az Egyiptom elleni katonai akciók, bár csak néhány napig tartottak, már is hatSlmas károkat okoztak a Szuezicsatomában. Gátolják a Közép- és Közel-Kelet országaiból történő kőolaj szállításokat, óriási gazdasági kárt okoztak Franciaországnak és számos más nyugat-európai országnak. Nem beszélve arról, hogy az Egyiptom elleni agresszív háború súlyos csapást mért Franciaország nemzetközi helyzetére, a kelet népeiben mély gyűlöletet szült, az agresszív államok ellen, és elmérgesítette a viszonyt Franciaország és számos más állam között. A háború semmi jót nem hozott és nem hozhatott Franciaországnak, és a háború súlyos következményei elmaradhatatlanul megmutatkoznak Franciaországban még hosszú időn át. Franciaország, Nagy-Britannia és Izrael haderői, amelyek berontottak a békeszerető Egyiptom területére, sok szenvedést okoztak az Egyiptomi lakosságnak, jelentősen megkárosították ezen állam gazdaságát, amely állam szabadságának és nemzeti függetlenségének igazságos ügyét védelmezte. Mindez egyáltalán nem vált Franciaország és azon államok dicsőségére, amelyek Egyiptomot megtámadták. Hasonlóképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Egyiptomot nagymértékben megkárosítót ták a katonai akciókkal. Ezért igazságos lesz, hogyha Egyiptom Francia országtól, Nagy-Britanniától és Izraeltől az egyiptomi városok és falvak elpusztításáért, a Szuezi-csatornán való hajózás beszüntetésével és a csatorna berendezésének megrongálásával oko zott károkért kárpótlást kap. Ügy vél jük, szükséges volna Egyiptom rész vételével egy nemzetközi bizottságot létesíteni, amely kivizsgálná Egyiptom erre vonatkozó igényeit és biztosítaná a gxers kielégítést. Ami önnek azt a kívánságát ille ti, hogy hívják össze a Biztonság Tanácsot miniszteri színvonalon, szovjet kormány nem tesz ellenve tést. Levelében említést tesz a magyar országi helyzetről. Ügy véljük, hogy bármilyen arra irányuló kísérlet, hogy beleavatkozza nak Magyarország belügyeibe, vagy pedig kölcsönös kapcsolataink ügyébe, teljesen indokolatlan, és mi ezeket a kísérleteket határozottan visszauta sítjuk. Meggyőződésünk, hogy a ma gyar és nemzetközi reakció támogatá sának, mely reakció reméli a burzsoá nagybirtokos rendszer visszaállítását Magyarországon, semmi köze sincs a szocializmushoz és demokráciához, amelynek eszméi, ahogy azt ön Moszkvában kijelentette, áthatják önt. Nehezen érthetjük meg, miniszterelnök, úr, hogy megkísérli védelmébe venni a szocializmus és demokrácia nyílt ellenségeit, a horthysta-fasiszta összeesküvőket és egyúttal buzdítja, sőt saját nevével leplezi a francia gyarmatosító katonák véres akcióit Algéria fegyvertelen lakossága ellen, amely igazságos harcát vívja nemzeti függetlenségéért és szabadságáért. Őszinte tisztelettel: N. BULGANYIN Ben Gurion üzenete N. A. Bulganyinhoz Ben Gurion üzenetében arról biztosít, hogy az az akció, amelyet Izrael október végén végrehajtott, állítólag az önvédelem kényszerűségéből eredt, nem diktálta azt idegen akarat. Az ENSZ közgyűlésének felhívására Izrael a tűz beszüntetésével válaszolt és már több nap-óta közötte és Egyiptom között nincs fegyveres összetűzés. Kénytelen vagyok végül kijelenteni csodálkozásomat é^Lajnálatomat — írja Ben Gurion — Tekintettel az üzenetben foglalt fenyegetésekre Izrael létezését és felvirágoztatását illetőleg. N. A. Bulganyin üzenete Ben Gurionnak Az üzenet a többi között így szól: Mivel válaszában megkísérli védelembe venni azokat az akciókat, amelyeket Izrael tett Egyiptom ellen, kénytelen vagyok következtetéseire röviden válaszolni. Levelében azt állítja, hogy Izrael fegyveres; erőinek behatolása Egyiptom területére állítólag az önvédelem kényszerűségéből eredt, és emellett arra hivatkozik, hogy Izraelt Egyiptom részéről bizonyos veszély fenyegeti. A valóságban azonban, amint azt a Biztonsági Tanács határozatainak egész sora tanúsítja, nem az arab államok, de éppen Izrael volt számos fegyveres támadás okozója a szomszédos arab országok területe ellen. A Biztonsági Tanács mély nyugtalanságát fejezte .ki afölött, hogy az izraeli kormány nem teljesítette kötelességét a fegyverszüneti egyezmény alapján, és felhívja az izraeli kormányt hogy teljesítse ezeket a kötelezet ségeket, mert máskülönben az EN alapokmánya szerint kénytelen lennj Izrael ellen szankciókat foganatosítani. Az ön állítása, hogy Izrael azért támadt Egyiptomra, mert Egyiptom biztonságát fenyegette, önmagában annyit jelent, hogy az izraeli kormány nem akarja tekintetbe venni az ENSZ alapokmányának követelményeit, amely alapokmány az ENSZ tagállamainak megtiltja az erőszak alkalmazását és követeli az államok közötti vitáknak kizárólag békés eszközökkel történő megoldását. A szovjet állam nem hagyja figyelmen kívül azt a tényt, hogy az izraeli kormány nemcsak nem hallgatott az ENSZ közgyűlésének azon felhívására, hogy haladéktalanul szüntesse be a tüzet és hívja vissza katonaságát, mely Egyiptomra tört, hanem még nyíltan bejelentette területi igényeit Egyiptommal • szemben. Gáza, a Sinaifélsziget, a Perzsa-öbölben levő Tirán- és Szanafir-szigetek Izraelhez való csatolásának bitorló tervével állt elé. ön az izraeli parlamentben november 7-én mondott beszédében az Izrael és az arab országok között megkötött fegyverszüneti egyezmé-: nyek „meddőségéről" beszélt. Figyelmet érdemel az Is, hogy az izraeli kormány, habár kénytelen elfogadni katonáinak az egyiptomi területről való kivonására voivatkozó határozatot, annek ellenére megkísérli, hogy e követelmények teljesítése feltételeként, ama kívánságával álljon elő, hogy kössenek kielégítő egyezményt az ENSZ-szel a nemzetközi erőknek a „Szuezi-csatorna övezetébe" való belépését illetőleg, amely övezet, amint ismeretes, a szuverén egyiptomi állam oszthatatlan része. Mindez nyilvánvaló ellentétben áll levelének azon állításával, hogy az izraeli kormány politikáját állítólag Izrael béke utáni vágya és létérdekei irányítják. A szovjet kormány meg van győződve arról, hogy Izrael jelenlegi politikája, amely az arabok elleni ellenségeskedésre és az arabok leigázására irányul, valóban veszélyes a világbékére és káros Izraelre nézve. Amint a legutóbbi események is megerősítették, ez a politika csakis azon benső erők érdekeinek felel meg, amelyek a gyarmatosító rendszer viszszaállítására törekszenek e területen, és a mi mély meggyőződésünk szerint ez ellenkezik a. Közel- |és KözépKelet valamennyi nemzeteinek érdekeivel. ' A szovjet kormány figyelmeztette az izraeli kormányt arra, mily veszedelmes következményei lehetnek az arab államok elleni katonai akciók továbbterjesztésének. Sajnáljuk, hogy erre ön nem volt tekintettel. Csak a vak nem látja, hogy az agresszió semmi jót Inem hozott Izraelnek. Az Egyiptom elleni agresszió kétségkívül gyengítette Izrael nemzetközi helvzetét. Felkeltette a Kelet, az arab és a többi államok mély gyűlöletét Izrael ellen, elntergesítette Izrael viszonyát számos állammal szemben, új gazdasági és egyéb nehézséget okozott az országban. A szovjet korlmány tudomásul veszi, hogy az izraeli kormány beszüntette a tüzet és ezután közölte, hogy az izraeli haderőket kiveti ja Egyiptom területéről. Magától értetődő, hogy az izraeli fegyveres erőket haladéktalanul ki kell vonni Egyiptom területéről ... Egyszersmind a Közel-Kelet térslége helyzetének megszilárdítása és az Egyiptom elleni agresszió következményeinek kiküszöbölése érdekében a szovjet kormány szükségesnek tartja olyan intézkedések megtíételét, amelyek klzárl.iák Izrael további provokációinak lehetőségét a szomszédos államok ellen és biztosítanak a tartós békét és nyugalmat a Közép-Keleten. Az igazság ugyancsak megkívánja, hogy Izrael, valamint Nagy-Britannia és Franciaország kárpótolják Egyiptomot, az agresszió áldozatát azokért a károkért, amelyeket az egyiptomi városok és falvak elpusztításával, a Szuezi-csatornáh a hajózás megszakításával és csatorna berendezéséne!,. elpusztításával okoztak. Szükséges, hogy Izrael visszaadja Egyiptomnak azt a vagyont, amelyet Izrael fegyveres erői elhurcoltak Egyiptom területéről. Szeretném — miniszterelnök úr — kifejezni azon reményemet, hogy Izrael kormánya a legutóbbi eseményekből kellő tanulságot merít, az Egyiptom elleni agresszióban való részvétele következményeiből. N. BULGANYIN