Új Szó, 1956. november (9. évfolyam, 305-334.szám)

1956-11-16 / 320. szám, péntek

«u tti*L Közgyűlésének irányító bizottsága a napirendi programról tárgyalt New York (ČTK) — Az ENSZ közgyűlésének november 14-i ülésén szervezeti kérdésekkel és a napirendi programmal foglalkoztak. Csak az irányító bizottság tartott iilést. A délelőtti ülésen az irányító bizottság elhatározta, hogy az ENSZ közgyűlésének XI. rendes ülésszaka 1957 február 15-ig tart. A közgyűlés 1956. december 23-tól 1957. január 2-ig szünetet tart. Az irányító bizottság ezután a közgyűlés napirendi programjával foglalkozva, a javasolt pontok többségét ellenvetés nélkül jóváhagyta. A délafrikai küldött tiltakozása ellenére a bizottság javasolta, hogy a tárgysorozati programba vegyék fel a faji megkülönböztetési terrort a Dél-afrikai Unió indiai kisebbségével szemben. Ä bizottság ezenkívül javasolja a közgyűlésnek, hogy vegye fel a programba Ciprus kérdését is, amely külön fontosságot nyert azáltal, hogy a brit és francia haderők Ciprusról intézték Egyiptom elleni támadásukat. Egyes nem vitás kérdéseken kívül felvették programba a nyugati hatalmak gyarmatosító politikáját érintő pontokat. Az irányító bizottság elhatározta, javasolja a közgyűlésnek, hogy tárgyalja meg a francia gyarmatosító háborút Algéria népe ellen, valamint Hollandia gyarmati igényeit NyugatIriánra. Amikor India javaslatát tárgyalták, hogy az irányító bizottság javasolja a közgyűlésnek, vitassa meg a Kínai Népköztársaság legális kormányának azon jogát, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az ENSZ-ben, az USA küldötte javasolta, hogy a közgyűlés ezen az ülésszakon ne foglalkozzék Kína képviseletének kérdésével. Az amerikai küldöttet természetesen a francia és brit képviselők támogatták. Az irányító bizottság szótöbbséggel elhatározta, nem javasolja a közgyűlésnek, hogy tárgyaljon a kuomintangi képviselőknek Kína képviselőjével való felváltásáról. A közgyűlésnek természetesen joga van arra, hogy ne fogadja el ezt a javaslatot és a javaslat ellenére programra tűzze ezt a kérdést, amelynek megoldását az emberiség túlnyomó többsége és valamsnynyi ázsiai nemzet követeli. A KEGYETLEN AGRESSZIÓ engesztelhetetlenné fokozta az arab világ imperialistaellenes gyűlöletét A nyugati sajtó a közép-keleti válságról London. (ČTK) — A reakciós brit sajtó, hogy megmásítsa az ENSZ közgyűlése rendkívüli ülésszakának határozatait, követeli, hogy a brit és francia katonaság továbbra is Egyiptomban maradjon. Különféle ürügyekkel állást foglal amellett, hogy a nemzetközi rendőregységeket olyan eszközzé kell változtatni, amely Egyiptomot megfosztaná a Szuezi-csator nától. ÍPÜIÚ MWNIMUSMW ^JžAB J B e LÄ UTIJ EÜVXETCl 1 ' " A Daily Sketch szerkesztőségi cikkében fenyegetően jelenti ki, „amenynyiben az ENSZ vereséget szenved" (vagyis ha nem ér el olyan megoldást, amely kedvező lenne a nyugati hatalmaik számára), Nagy-Britanniának és Franciaországnak „Egyiptomban kell maradniok, akár tetszik ez a világnak, akár nem". A Daily Telegraph and Morning Fost kijelenti, „Szó sem lehet arról, hogy olyan helyzet álljon elő, hogy a Szuezicsatorna Egyiptom kezében maradjon". A Daily Mail ragaszkodik hozzá, hogy nemzetközi erők szállják meg „a Szuezi-csatorna egész övezetét és nemcsak azt a területet, ame. lyet az angol—francia haderők elfoglaltak". A washingtoni Star vezércikkében rámutat, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael esztelen kalandja csúfos kudarcot vallott. Nem érték el e kaland céljainak egyikét sem. A támadás egyedüli eredménye a gyűlölet, amely rendkívüli módon megnehezíti az izraeli—arab összetűzés megoldását. A Les Eches az egyiptomi interv.enció gazdasági következményeivel foglalkozva rámutat, hogy a francia állampénztárnak véres adót kell fizetnie Franciaország részvételéért az egyiptomi fegyveres intervencióban. A lap közli, hogy Franciaország katonai költségvetése ez idén az algériai háború következtében rekordmagasságot, 1284 milliárd frankot ért el és ezzel a múlt évi katonai költségvetést 130 milliárd frankkal szárnyalta túl. A Les Echos hangsúlyozza, hogy az ideiglenes adatok szerint Franciaországnak az egyiptomi intervenció minden napja egymilliárd frankjába kerül. A lap rámutat, hogy ezenkívül az országban kőolajhiány mutatkozik és emellett a Távol-Keletről szállított ipari árucikkek ára rohamosan emelkedik. Drágább lett a kaucsuk, a cink, mangán stb. A lap hozzáfűzi, hogy Franciaország ezután kénytelen lesz nem Egyiptomból, hanem az USA-ból, Peruból vagy Szudánból beszerezni gyapotszükségletét és drágábban vásárolni az amerikai kőolajat. De szólt az uram helyettem, mert neki is helyén van az esze meg a nyelve. Amikor az egyik pandúr azt mondja az uramnak, hogy ezért a szabálytalanságért ülni fog, azt válaszolta neki, hogy azért sem fog ülni, mert ül ő eleget egész nap a suszterszéken. És így is volt, amikor két napra bezárták a fogházba, dacból egyetlenegyszer sem ült le. Így babrált ki az én uram azokkal a kapitalistákkal. Külön zamata van a szónak, amikor Róza néni kiejti, hogy „kapitalisták". Mondanivalójában az elégtétel a győzelemmel ad egymásnak találkozót és a felszabadulás diadala kap zengő hangot. Amikor arról beszél, hogy a felszabadulás óta négy' lányát férjhez adta és mindegyiket segítette, hogy új házat építsenek, azt is megjegyzi, hogy neki a régi házikó is elég, az a régi házikó, amelynek fundusát még a kapitalista érában vásárolta. Jó neki az is öregségére, hisz nagymama ő, tíznél több unokája van már. Persze, van egy kis megtakarított pénzecskéje is. Hogy menynyi ? ... Az nem tartozik senkire. Igaz?... így beszél .Róza néni folyékonyan azzal a varázzsal, amely a becsületes, tapasztalt emberek mondanivalóját hitelessé avatja. Az ember legszívesebben napokig elhallgatná. Ö is szívesen beszélne, boldogan kiöntené a szívét, de nincs ideje, a fejést még be kell fejezni, Lilit, Lolát meg Arankát még ne-m fejte meg. Valamennyi tehene ilyen előkelő nevet visel. Nagy részüket már ő nevelte fel. Hallgatnak is rá az állatok, amint megszólal erélyes hangján, már fordítják is feléje jámbor fejüket. És Pallai Róza nagymama gyors, szakértő mozdulaéletünk felől, én pedig beszámoltam mindenről, amit tudtam*. Megkérdezték, vajon nálunk is épül-e annyi ház, mint náluk a kolhoz megalapítása óta. Ezt Vargáné kérdezte, akinek új háza hatvanezer rubelbe került. Olyan épület ez, amely három szobával, konyhával, éléskamrával, elő- és fürdőszobával rendelkezik. Kérdése indokolt volt, mert a három faluban a kolhoz megalakítása óta Talpas József, a tarnóci kolhoz fiatal elnöke 134 új ház épült, ezenkívül 97 most van épülőben. Természetesen azt váA népek bírósága elé Edennel, Mollettel és Ben Gurionnal Egyiptom közvéleménye követeli, vonják felelősségre az agresszorokat Kairó. (ČTK) — Az egyiptomi közvélemény követeli, hogy Anthony Edet.it, Guy Molletet s Ben Guriont,akik előkészítették és végrehajtottak az Egyiptom elleni agressziót, mint háborús bűnösöket vonják felelősségre. Az Al Gunihuria azt írja, ha az Egyesült Nemzetek Szervezetének képviselői felkeresik a harcteret, meggyőződhetnek az Egyiptom elleni alias támadás következményeiről. Ezt az agresziót nem lehet büntetlenül hagyni. Amennyibein a háborús bűnösöket nem vonják felelősségre, ez annyit fog jelenteni, hogy a jövőben is bármikor sor kerülhet erőszak alkalmazására. A lap hangsúlyozza, hogy az ENSZ közgyűlésének ülésszaka annál nagyobb jelel.ntőségű, hogy azon agresszió után tartják, ajmelyre a békés egymás mellet élés időszakában került sor és amely az emberiséget a harmadik világháború szélére sodorta. A lap így folytatja: A Port Said-i gyermekek nevében, akik szüleiket, az asszonyok nevében, akik férjüket és gyermekeiket vesztették el, azok nevében, akik a harcban elestek és végül valamennyi nép szabad és békés élete biztosításálnak nevében követelik, hogy a háborús bűnösöket állítsák bíróság elé. Az Al Masa című lap rámutat, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Izrael agressziója rrijélyen felháborította a világ valamennyi szabadságés békeszerető népét. A lap ugyanúgy, mint az Al Gumhuria követeli, a háborús bűnösök felelősségrevonását. tokkal már feji sajtárjába a tejet, i laszoltam, hogy ilyesmi nálunk sem ujjai legalább is oly fürgén mozognak, akárcsak a nyelve, amikor az igazat mondja. A fejőnőü után meglátogattam a kultúrházat, ahol a könyvtár is elhelyezést nyert. Nem nagy épület és nem is új, berendezése is régi keletű. De hogy gondot fordítanak a kultúréletre, azt igazolja az is, hogy a kultúrház tisztaságára és rendbentartására külön egy elvtársnő ügyel fel, aki ezért fizetést kap. A könyvtárat pedig egy másik elvtársnő kezeli. A könyvtár négy falát könyvekkel zsúfolt polcok borítják, és az olvasók a szovjet és magyar szépirodalom legkiválóbb műveit kaphatják kezükbe. Tekintettel arra, hogy Tarnóc lakosságának túlnyomó része magyar, a könyvek is ehhez az arányhoz igazodnak, nagyrészt magyar nyelvűek. Mondanom sem kell, hogy Gorkij összes műveit, mindkét nyelven megtalálja itt az olvasó. Arról is értesültem, hogy a községben táncés énekegyüttes működik, ezenkívül hétosztályos magyar iskola is van itt. Elhagyva a kultúrházat, asszonyok állítottak meg minduntalan az úton és megkértek, hogy látogassam meg házuk táját. Így jártam házról házra. Mindenütt borral, szalonnával, gyümölccsel kínáltak. Mindenütt komolyan érdeklődtek a mi újság, és bárhová is mennének, hasonló méretű építkezésekre akadnának falvainkban. Arra a kérdésre, vajon a magyar lakta falvakban is így folynak a csa ládi házak építkezései, teljes határozottsággal igennel válaszoltam. Azt az állításomat azonban, hogy nálunk a magángazdálkodók is építkeznek, bizonyos kétkedéssel fogadták. De ez érthető is. Itt van például Vargáné esete, aki sertésgondozónő. Férjével együtt tavaly közel 1500 munkaegységet dolgozott le. Ezért tisztán kukoricából annyit kaptak, hogy teherkocsival kellett hazaszállítaniok. Hetven mázsát tett ki a kukoricamennyiség. Az asszony tíz anyasertést gondoz. Tavaly a terv szerint 14 malacot kellett volna elválasztania egy kocától, ehelyett 18-at választott el. (A kolhoz sertésállományára mi sem jellemzőbb, minthogy az idén mindössze 4 malac hullott el.) Vargáné kiváló munkájáért tavaly 15 malacot kapott prémiumként. Minderről azonban nem az asszony, hanem a férfi beszélt. Az asszony arról is hallgat, hogy ötéves munkájáért, a sertésgondozásban elért kiváló eredményeiért két arany és egy ezüst éremmel tüntették ki. Ezenkívül tavaly egy kéthetes moszkvai kiránduláson vett részt, ahol tanulmányozhatta a * N É HÁNY SORBAN * AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG Népi Gyűlése megkezdte IV. rendes ülésszakának harmadik funkciós időszakát, hogy megvitassa a Szovjetunió Legfelső Tanácsának valamennyi ország parlamentjéhez intézett leszerelési felhívását és hogy meghallgassa Mehmed Sehu miniszterelnök beszámolóját az albán kormányküldöttség látogatásáról a Mongol Népköztársaságban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban és a Kínai Népköztársaságban. (CTK) JEMEN kairói nagykövete Jemenből érkezett hírek alapján közölte, hogy Adenbe új brit szárazföldi és légi egységek érkeztek. A brit haderőt az Aden és Jemen közötti határmentén helyezik el. (ČTK) AZ INDONÉZ KORMÁNY elhatározta, hogy Nyugat-Iriári kérdését, amelyet Hollandia törvényellenesen szállott meg, az ENSZ közgyűlése elé terjeszti. Hollandia e kérdésben az USA támogatását azzal akarja biztosítani, hogy Nyugat-Iriánban egyes gazdasági pozíciókat átenged az amerikai momonopóliumoknak. (ČTK) A SZUDÁNI SZAKSZERVEZETEK ezer főt számláló osztagot állítottak össze az egyiptomi nép megsegítésére a brit-francia, izraeli agresszió ellen. (ČTK) INDONÉZIÁBAN 75 000 önkéntes jelentkezett Egyiptom segítségére a brit, francia, izraeli agresszió ellen. A dzsakarti egyiptomi nagykövet kijelentette, hogy a Kínai Népköztársaságban már 250 000 és Pakisztánban 10 000 önkéntes kész Egyiptom támogatására. (ČTK) OLASZORSZÁGBAN, Róma vidékén és Közép-Olaszország egyes tájain az elmúlt napokban nagy zivatarok és vízáradások voltak. Róma elővárosában a víz 600 házat és több száz földműves telepet, valamint több ezer hektár földet árasztott el. A marhák százai fulladtak bele az árba. Sok helyen megszakadt a közlekedés. A Francé Presse hírügynökség az okozott károkat egy milliárd lírára becsüli. (ČTK) SZAÚD-ARÁBIA honvédelmi minisztere elrendelte, hogy az országban központokat létesítsenek az önkéntesek katonai előkészítésére. (ČTK). A BRIT ÉS FRANCIA egységek tüzet nyitottak az újságírók egy csoportjára,. amely Kairóból Port Saidba igyekezett. A Kairói Rádió jelentette, hogy az újságírók egy más csoportját, amelyek között amerikai és szovjet újságírók voltak, Port Saidtól nyugatra a brit katonai parancsnokság többórás kihallgatásnak vetette alá. Kihallgatás után az újságírókat visszaküldték Kairóba. (ČTK). BAGDADBAN három ízben tüntettek az egyiptomi nép mellett. A tüntetések részvevői követelték, hogy Irak lépjen ki a bagdadi egyezményből, szakítsa meg Nagy-Britanniával a diplomáciai kapcsolatokat és szüntesse be a kőolajszállítást Franciaországba és Nagy-Britanniába. (ČTK) DELHIBEN november 14-én megnyílt az indiai parlament rendes ülésszaka, amely december 21-ig tqft. A sajtó közlése szerint az ülésen főképp a nemzetközi helyzettel fognak foglalkozni. (ČTK) mezőgazdasági kiállítás csúcseredményeit. A sertésszaporulatban elért eredményeinek ismertetése helyet kapott az ukrán pavilonban. Varga Margit minderről hallgat. Szerény, csinos egyszerű asszony, és amint kiderül, szíve mélyén nemrég érettségizett fiára gondol, aki most katona és tiszti iskolába jár. — Tanári pályára szeretne menni, — mondja szerényen, noha az anyai • hangból határozott büszkeség csendül ki. És miközben jószívvel szeli a jóízű kenyeret meg a vastag szalonnát a tányéromra, minden mozdulatán érzem, a jólétből, a bőségből eredő emberi méltóságot, amely a felszabadulástól elválaszthatatlan. Férje itallal kínál és nekem innom kell, holott egy kicsit részeg vagyok már az új háztól és az „érettségi", „tanári pálya", „tiszti iskola", „aranyérem" szavaktól, amelyek a kolhozban meghonosodtak, gyökeret vertek és amelyek a családban a fejlődés állomásait jelentik. Ilyen képet nyertem a Vargacsaládról, amely 1948 előtt 5 és fél hektáron gazdálkodott, keményen dol- ,, gozott a férfi is, meg az asszony is, de saját bevallásuk szerint állandóan komoly gondokkal küzdöttek. Nem akarom még tovább részletezni, hogy Vargáék padlásán, éléskamrájában mi volt, mert számos családnál jártam, akik az úton megállítottak és meghívtak, hogy egy kicsit körül- • nézzek náluk, és hasonló jóléttel találkoztam, mint Vargáéknál. Beszéltem Rákosi Erzsébettel is, a fejőnővel, aki most építi családi fészkét. Aztán Kolbász Ilona is ragaszkodott hozzá, hogy meglátogassam új házában. Karján ott volt háromesztendős kislánykája, oly rózsás volt az arcocskája, hogy szinte vetekedett a selyemszalag színével, amely aranyszínű hajkoronáját díszítette. Szép „kis házikó" volt. Nála is, miután bejártam épülő birodalmát, le kellett ülnöm, hogy* igyam és egyem. így ment ez órák hosszt, Tarnőcon aznap minden háznak táfva-nyitva állt előttem az ajtaja, és mindenütt szívesen látott vendég voltam. A vendéglátás itt minden hivatalos mellékízt nélkülözött, mert a meghívások, amint már említettem, az utcán történtek. Az ételek és italok ugyancsak nem voltak ünnepélyesen tálalva, úgy futtában a konyhában terítettek számomra, és a kolhoztagok legalábbis annyi kérdést tettek fel nekem, mint én nekik. Az érdeklődés tehát közös volt, a felelet és kérdés a feltárás jellegével bírt, mint amikor rég nem látott barátok, rokonok találkoznak. De azért nem maradt el az ünnepi lakoma sem. Amikor már tele voltam étellel, itallal, amit különféle konyhákban fogyasztottam, * falu végén beinvitáltak egy házba, ahol legnagyobb meglepetésemre terített asztal fogadott az utcai szobában. Egy óriási tálon ízletes tejfeles csirkepaprikás párolgott, és az aszta! körül ott ült Talpas, az elnök, mellette a pártelnök, majd az ellenőrző bizottság tagjai, csoportvezetők és más kolhoztagok. Ilyen társaság közepette nem lehettem ünneprontó, de bevallom, az első pillanatban bizony megijedtem, és az volt hirtelen a benyomásom, hogy nem a csirke, hanem én vagyok. az áldozat. Dicséretemre legyen mondva, nem hátráltam meg, hanem lépést tartottam a vendéglátókkal. Ettem és ittam aznap, amennyi csak belém féťt, mintha csak be akartam volna hozni azokat a hosszú éveket, amikor reggel és este éheztem, és tisztán a kávészag akkoriban oly tömény illattal árasztott el, hogy a jövő méhéből ezt a mai színes napot vetítette elém. De amikor a tejfeles csirkepaprikás után töltött káposzta következett, már nem bírtam, lépést tartani. Ezt azonban szerencsére senki sem vette észre, mert az egész társaság dalolt. Szlovák, ukrán és magyar dalok kaptak szárnyra. Mindenki énekelt,' csak én hallgattam, mert bizony dalolni máig sem tanultam meg. Hallgattam, mint akit megigéztek. És szólni akkor sem tudtam a nagy meghatottságtól, amikor Talpas, a kolhoz fiatal elnöke felállt, kinyitott egy kis ékszertokot, és szlovákul, anyanyelvén szólva átadta nekem a Pobeda-órát, mint a kolhoz ajándékát. — Mondd meq otthon, hogy szívesen látott vendég voltál nálunk. Percek múltak el, de szívem még mindig a torkomban vert. Itt nem volt többé szó csirkéről, töltött káposztáról, avagy Pobeda-óráról, hanem egész másról. A vendéglátáson túl az ajándékozás a kolhoztagok olyan összefogását tárta fel előttem, amely ünneppé, felejthetetlen élménnyé avatta számomra a szovjetunióbeli tartózkodásomat. Rögös írói és újságírói pályámon legalábbis annyi nehézséget kellett leküzdenem, mint a versenylónak az akadályversenyen, mégis teljes határozottsággal éreztem, hogy érdemes volt ezt a pályát választanom. (Vége.)