Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-31 / 304. szám, szerda

Csehszlovák gépek az NDK-ban A szlovákiai szénbányák dolgozói tanuljanak az ostravai bányászoktól A Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb nehézgé wpari üzeme, a magdeburgi Ernst Thalmann-üzem az ötéves teivben készeresére emeli a termelést és 70 százalékkal növeli a munka termelékenységét. E célból az üzemet alaposan átszervezték, egyes műhelyeit korszerűsítették és a leg­modernebb szerszámgépekkel látták el. A gépek egy részét Csehszlovákia és Lengyelország szállította az NDK-nak. Képünkön Diether Schulze, az üz^rn egyik esztergályosa a V. I. Lenin-üzemben készült csehszlovák esztergapadon dolgozik. Szovget-afgán tárgyalások Hoszkvában Moszkva. (CTK). — Október 29-én a Kremlben, tárgyalások folytak a Szovjetunió és Afganisztán kormány­küldöttségei között. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Legfelső Tanács elnökségé­nek tagja és D. T. Sepilov, a Szovjet­unió külügyminisztere. Hétfőn Moszkvában a Szakszerveze­tek Oszlopcsarnokában nagygyűlést tartottak a szovjet-afgán barátság manifesztálására. A nagygyűlésen Sz. A pakisztáni miniszterelnök a Kínai Népköztársaságból visszatért hazájába Kínának nagy lehetőségei vannak és nagy jövő előtt áiS Kanton, (ČTK) — Amint az Oj Kína sajtóiroda jelenti, Szuhravardi pakisz­tán miniszterelnök a Kínai Népköztár­saságban tett hivatalos látogatása után Kantonból visszatért hazájába. Távozása előtt azt a reményét fejez­te ki, hogy a kínai államférfiakkal folytatott tárgyalásai elősegítik Kína és Pakisztán kölcsönös nagyfokú meg­értését és- szoros együttműködését. Szuhravardi továbbá hangsúlyozta; „Azok az eredmények, amelyeket a Kínai Népköztársaság az építés vala­mennyi szakaszán oly rövid idő alatt elért, meglepők és figyelemreméltók. Ez azonban csupán a kezdet. Jól tud­juk, hogy Kínának nagy lehetőségei vannak és nagy jövő áll előtte" — mon­dotta végül Szuhravardi. 465 rubelt keres naponta Moszkva, (CTK) — Kiváló munkatel­jesítményt ért el egy fiatal kolhozpa­rasztasszony, Nazira UbajdullajevDvá, a Kommuna kolhoz gyapotszedője. Egy nap alatt tizenkétszer annyi gyapotot szed le, mint amennyit normája meg­határoz. E napokban ez a .turkesztáni gyapotszedőnő egy nap alatt 589 kg gyapotot szedett le, vagyis 12 nap nor­máját teljesítette. A fiatal kolhoztag napi keresete 465 rubel. A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti, hogy a kasmíri alkotmányozó gyűlés október 29-én egyhangúlag el­fogadta a kasmíri alkotmánytervezet 62. cikkelyét, amely megerősíti, hogy Kasmír India oszthatatlan része és az is marad. (CTK). M. Davud afgán miniszterelnök beszé­: dében kijelentette: „Afganisztán vala-: mennyi országgal oly jóbaráti kapcso-: latokat akar fenntartani, mint a Szov-: ietunióval. Utunk legértékesebb felis­merése, hogy ,a Szovjetunió népei: éppoly őszinte barátságot táplálnak. irántuk, mint az afgán nép a szovjet: nép iránt." Davud beszédében továbbá rámuta- • tott) hogy a megegyezés nyomán lé- • nyegesen bővül a két állam műszaki és j gazdasági együttműködése. K. J. Vorosilov október 29-én fogad- j ta Afganisztán miniszterelnökét. Az új jordán kormány az arab egység híve Bejrut, (CTK) — Sajtójelentések sze- • rint Jordániában megalakult az új kor- • mány, amelynek élén Sulejman Nabul- : szí jordán miniszterelnök áll. • A miniszterelnöki széket, a belügy- j miniszteri, honvédelmi, közmunkaügyi,: gazdasági és mezőgazdasági miniszteri: tárcát a Nemzeti Szocialista Párt kép-: viselői töltik be, akik Jordániának: Egyiptommal való együttműködését: akarják, és ellenzik Jordánia részvéte-: lét a bagdadi paktumban. Kereskedelmi miniszterré a Nemzeti: Front képviselőjét nevezték ki. A többi: három miniszteri tárcát függetlenek : nyerték el. • Javu! a társadalomtudományok ; tanítása a szovjet főiskolákon i Moszkva. (ČTK) — A moszkvai főis- i kolákon több intézkedés történt arra,: hogy a hallgatók mélyebben behatol­hassanak a marxi-lenini elméletbe, j Valamennyi főiskolán három önálló j tantárgyat vezettek be: az SZKP tör- • ténetét. a politikai gazdaságtant, a: dialektikus és történelmi materializ-: must. : A Szovjetunió főiskoláinak minisz-: tóriuma már kidolgozta az új tantér- : vek javaslatait, amelyekben lényege- • Seta módosulnak az említett szaktár- ; gyak előadásai. A tanterv tervezete feltételezi V. I.: Leninnek a marxista politikai gazda- ; ságtalan fejlesztésében szerzett ér- : demei megvilágítását és annak a: ténynek következetesebb megvilágí- ' tását, hogy a gazdasági elmélet to­vább fejlődik, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjainak és a testvéri kommu­nista pártoknak határozataiban. : „KÖNNYŰ AZ OSTRAVAI bányá­; szoknak teljesíteni a szénfejtés ter­: vét. Nekik több gépük és jobb munka­: feltételeik vannak," — hányszor hal­: lottam ilyen és ehhez hasonló kije­E lentéseket a handlovai és novákyi bá­E nyászoktól, ha az ő széntartozásukró! E beszélgettünk. S mivel saját maguk­: ban és saját munkájukban csak nagy • ritkán keresték a hibát, mindig az : volt a benyomásom, hogy ezzel az ál­: lításukkal lelkiismeretüket nyugtat­E gatják. A handlovai és novákyi bá­: nyákbán csak néhány százalékban ki­E használt vagy teljesen kijjasználatla­• nul heverő gépek ugyanis azt bizo­: nyitják, hogy a szlovákiai szénbányák : szé'ntartozásának okát valóban a szlo­; vákiai szénbányák „sajátosságában", : a rendetlenségben kell keresni. Ami : pedig az ostravai bányászok munkasi­: kereit illeti, annak okát 'a szlovákiai : bányászok szakszervezeti küldöttsége E fedezte fel legutóbbi látogatása alkal­: mával Ostraván. E Meg kell találnunk az ostravai E munkasikerek titkát — ezzel az elha­: tározással léptek ki a küldöttség tag­l jai az ostravai állomáson a vonatból. E Ezért mindegyikük más és más prob­• léma megfigyelését tűzte ki feladatul. : Például Šútor elvtárs, a baleset meg­: előzés módszeiét fkjvelte, Fídes elv­j társ a munka biztonságát szolgáló in­• tézkedéseket és berendezéseket, Hor­• ňák elvtárs pedig Daniš elvtárssal [ együtt a munka megszervezését a j munkahelyeken. j EGY EGÉSZ HÉTIG voltak Ostraván. • Nyolc bányába látogattak el s az itt : szerzett tapasztalatokat Daniš elvtárs, • a novákyi Lehota Bánya dolgozója így j foglalta össze: : Ostraván gyors tempóban gépesítik : és villamosítják a munkahelyeket. A : gépeket gondosan kezelik, valósággal : ápolják, s ez természetesen megmu­• tatkozik abban, hogy a gépek ném • romlanak el olyan gyakran, mint ná­• lunk; így aztán a széntermelés is si­: keresebben és akadályok nélkül fo­: lyik. Különösen feltűnt nekem a futó­iszalagok és a szállítóberendezések i gondozottsága. Nem láttam széntor­• laszokat, melyek a futószalagról le­: hullva fékezik annak menetét, vagy • szétdobált szerszámokat, melyekkel • nálunk a szlovákiai szénbányákban : olyan gyakran találkozunk. Az ostra­: vái bányászok tudják, hogy a gép se­: gítőtársuk, ezért megérdemli, hogy i gondosan rendben tartsák. • : A másik dolog, amely felkeltette I figyelmemet, a jó munkaszervezés. Az • alatt az egy hét alatt, amíg az t ostra­• vai bányákat jártuk, egyetlen egyszer : sem találkoztunk a bányákban olyan : emberekkel, akik villanyszerelőt, mun­i kavezetőt, gépjavítót vagy főmérnököt : kerestek volna. Nálunk bizony gyak­•ran előfordul, hogy a bányászok őrá­; kat vesztenek munkaidejükből fölös­• leges járkálással a bánya labirintu­jsaiban. Ennek az okát is megtaláltuk. • Ostraván a főmechanikusok, a villany­és gépszerelők a műszak megkezdése' előtt végigjárják a rájuk bízott mun­kahelyeket és ellenőrzik a gépi beren­dezést. Ugyanúgy a munkavezetők is bejárják műszak előtt körzetüket, hogy biztosítsák a munkacsoportok munkafeltételeit és meghallgassák a bányászokat, milyen szervezési segít­ségre van szükségük. így, nem tör­ténhet meg az, aminek nálunk olyan gyakran vagyunk tanúi, hogy a bá­nyászbrigád a műszak kezdetén nem tud munkához látni géphiba vagy más szervezési hiba miatt. A munkaszer­vezésben sokat tanulhatunk az ostra­vai bányász-októl. Nálunk is a villany­és gépszerelők sokkal hasznosabb, gyorsabb munkát végezhetnének, ha nem az áramelosztó állomások mel­lett ülve várnák az üzemzavarok je­lentését, hanem személyesen győződ­nének meg műszak előtt a gépek hi­bátlanságáról és a kicsi hibák azonnali orvoslásával előznék meg a nagyobb üzemzavarokat. Az ostravai munkasikerek okát to­vábbá a technikusok ió együttműkö­désében láttam. Az egyes munkasza­kaszok vezetői egy órával a műszak befejezése előtt elhagyják a bányát és közösen beszélik meg a szénter­melés helyzetét, a problémákat, a fo­ganatosított intézkedéseket. Ezután a megbeszélés után közös javaslatokkal mennek a főmérnökhöz. Ez a vezetési módszer az ostravai bányák kollektív vezetésének az alapja, s ez vissza­tükröződik a munka egységes irányí­tásában, a hibák operatív kiküszöbö­lésében. Ebben rejlik az ostravai tech­nikusok tekintélyének titka is. IIORŇÄK ELVTÁRS is a munka­szervezést figyelte. Többek között rájött arra, miért nincsen okuk az ostravai bányászoknak, zúgolódni a fizetések kiszámításának módszere elle|n, úgy mint a szlovákiai szénbá­nyákban. Ugyainis valamikor a bá­nyákban csilíékke! szállították a sze­net a felszínre. Ez lehetővé te'.te, hogy a báyászok a műszak befejezé­se után pontosan tudják, hány csille szenet fejtettek és hány koronát kapnak. Amióta azq'nban a csillék he­lyett bevezetlek a futósžallagokat, ugyanarra a futószalagra több munkahelyről folyik a szén, így nem lehet pontosan ellenőrizni, melyik munkacsoport mennyi szenet küldött a felszínre. Nem marad más hátra, mint minden munkahelyen lemérni hány köbméter szenet fejtetlek az­nap. Ez rendjén is volna, de sok lel­kiismeretlen bányász a kifejtett szenet nem lapátolja a futószalagra, — hiszen ez a tulajdonképpeni leg­nehezebb munka, — hanem a mun­kahelyen hagyja és beomlassza. Miért ne, hiszen nem az után fizetik, mertnyi szene'. 1 küldött a felszínre, hanem azért, hány köbmétert robbantott ki. A hónap végén azcabah a banya ve­zetői rájönnek arra, hogy a kirob­bantott köbméterek száma nem egye­zik a felszínre került szén mennyi­ségével s ennek megfelelően — neim tudván melyik munkacsoport a lu­das, — bizonyos százalékot levonnak az összes bányászok fejtéseredmé­nyeiből. Ez természetesen tiltakozást idéz elő a bányászoknál, ami a be­csületesen dolgozó bányászoknál egé­szen érthető. Mit csinálnak azonban az ostravai báinyászok? A bányakörzetek vezetői ugyanakkor, amikor a kirobbantott köbmétereket ellenőrzik, megnézik a?t is, mi történt a kifejtett szénnel. Ha a munkahelyen beomlasztott vagy félrehányt szenet találnak, a szén megállapított mennyiségének kétsze­resét vonják le a bányászbrigád tel­jesítményéből. így elmegy a ked­ve a bányászoknak, az ilyen csalások­tól. A Dukla Bányában piéldául egy­szer sem történt meg, hogy a bá­nyászok beomlasszák a már kifejtett szenet. UGYANÍGY JÁRNAK EL akkor is, ha a gép- és villanyszerelök felelőt­lenül végzik el a gépek- javítasát. Ilyenkor fizetésükből büntetlésül le­vonnak egy bizojnyos összeget. Mind­ezek .a tapasztalatok azt mutatják, hogy a technikusok* és brigádvezetők jó munkával megszüntethetik a szlo-i vák szénbányák munkahelyein ura'H kodó rendetlenséget, amely a hand­lovai és novákyi bányák ainnyiszor emlegetett „sajátos nehéz helyzetét" előidézte. Érdemes efölött elgondol­kozni, már csak azért is mert bebi­zonyított tény, hogy a legtöbb bal­eset oka a munkahelyeken tapasztal­ható rendetlenség. G. I. A Konyev Marsai? Bánya bányászai: „56 ezer tonna szene! íeff^nk terven felii!" Az észak-csehországi körzetben há­romnegyed év alatt több mint 870 ežér tonna szenet fejtettek terven fe­lül. De ebben a hónapban a bányászok lemaradtak s október 1—25. között miintegy 11 ezer tonna szénnel ma­radtak adósai államunknak. A drinovi Konyev Marsall Bánya bányászai e napokban megtárgyalták a magyarországi eseményeket ( és felhívták vaz észak-csehországi bar­naszénkörzet mélybányáinak minden egyes kollektíváját, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom tisztele­tére tegyenek kötelezettségvállaláso­kat és így járuljanak hozzá a lemara­dás behozásához. Maguk vállalták, hogy az egész évi tervet december l-ig teljesítik és 56 ezer tonna szenet fejte..nek terven felül. karvai kép | ^ jólét forrása Bővítik a moszkvai földalatti vasutat Ujabb vonalakat kapcsolnak be a földalatti vasút há­lózatába, amelynek egyik ága lehetővé teszi az össz-szö­vetségi mezőgazda­sági kiállításhoz, másik ága pedig a Lenin-hegyen épült egyetemhez a gyors közlekedést. V. Ka­hanov és A. Koh­tyenko, a mezőgaz­dasági kiállításhoz vezető szakaszon dolgoznak. Országszerte ismeretes a karvai szövetkezet. A Duna menti kis falucska lakói élve a szabadsággal, a párt ve­zetése alatt gyökeresen megváltoztat­ták falujuk életét. A régi Karva helyén egészen új falu épül. Tetszetős csalá­di küzak bámulnak nagy ablakszemük­kel a Duna fodros tükrébe. A felszabadulás előtt zsellérek és cselédek lakták a falut. Övék volt a munka, Láng Gusztáv úré pedig a ha­szon, a semmittevés. Ma is dolgoznak, de a haszon is az övék. Gazdagok, olyan gazdagok, amilyenek csak egy szocialista államban élő földművesek lehetnek. Nekik terem a föld, az ő pincéjükbe kerül a szőlődomb leve. Szorgalmuk, a szövetkezeti gazdálko­dásba vetett törhetetlen hitük csodá­kat művel. Évről évre magasabbra szökken amunkaegység értéke. A múlt évben és az idén is már 32 koronát fizetnek vminden ledolgozott munka­egység után. Ehhe'z hozzá jön a ter­mészetbeni jutalmazás és a háztáji gazdálkodásra meghagyott föld jöve­delme. Hogy miért ilyen magas a 'mun­kaegység értéke? Miért gazdagodnak a tagok? A legrövidebb és mindent fedő válasz: jól gazdálkodnak. A szövetkezet a beadási kötelezett­ség teljesítésén feliil rengeteg állat­tenyésztési terméket értékesít szabad eladási áron. Az egész évi sertésfiús-, marhahús-, tej-, tojásbeadási kötele­zettségüket már régen teljesítették. Most a harmadik negyedévben csupán szabad eladásra termelnek. A napok­ban például 40 hízót adnak el a sza­bad piacon. Az év végéig Epedig csu­pán sertéshúsból 230 mázsát adnak be előíráson felül. Nehéz összeget jelent ez a szövetkezetnek, tlgy mondva, dől a pénz a szövetkezet pénztárába. Ott pedig, ahol jó a bevétel, gazdagok és elégedettek a tagok. Ha már itt tartunk, ismerkedjünk meg a szövetkezet egyik kiváló dolgo­zójával, Csimcsik Imrével. Bár vasár­nap van, őt az istállóban találjuk. Szorgalmasan készíti a sertéseknek a takarmányt. Addig nem is lehet szót húzni belőle, míg az állatokat nem látja el. Amíg ő foglalatoskodik, Kere­kes elvtárs, a szövetkezet elnöke elbe­széli, hogy' Csimcsik Imre 235 sertést gondoz. Munkáját igazán példásan végzi. Elégedett vele a szövetkezet, de ó sem bánta meg, hogy beállt a közös­be. Ezt ő maga is megerősíti. Szó szót követ. Kiderül az is, hogy Csimcsik Imre a múlt évben fiával, De­zsővel gondozta a sertéseket. Szorgal­mukat, iparkodásukat nagy siker koro­názta. A gondjaikra bízott anyaserté­sektol kocánként a terVezett 11 malac helyett, tizennégyet választottak el. Csimcsik Imre rendbe 'tette az ál­latokat és már itt áll mellettünk. Pi­ros, egészséges arcán zavart mosoly bujkál. Arany fogai mey-megvillanok beszéd közben. Szeretnénk, ha mon­dana valamit magáról, életéről, mun­kájáról v Ö azonban csak legyint és in­kább a szövetkezetről beszél. — ló a szövetkezés. Könnyebb a munka, nagyobb a jövedelem. Gondta­lanul élünk, mindenünk megvan. Mi azonban az ő életéről is szeret­nénk valamit tudni. Kíváncsiak va­gyunk, milyen a jövedelme, hogy él a családja. — Árva gyerek voltam — kezdi. — Kondás bojtár voltam három évig. Az­tán egy / fokkal feljebb kerültem a ranglétrán, számadó lettem. • Nehezen megy a beszéd. Nehezen születik a hang. Nehéz az emlékezés, hisz a múlt oly sok rosszat, megaláz­tatást, nyomort takar. Láng Gusztá­vék nyúzták, hajszolták a szegény embert, a cselédet. — Megszerettem ezt a foglalkozást — veszi fel újból a beszéd fonalát Csimcsik Imre. — Különösen most, ami­kor a magam gazdája, a közösség számadója vagyok, szeretem mester­ségemet. Becsülnek, munkámat szépen jutalmazzák. Hogy mennyire igaza van, beszélje­nek arról a számok. A múlt évben fiával együtt 1025 munkaegységet szer­zett. Ezért ötvenhat mázsa élelmet szállítottak az udvarába. Ötvenhat mázsát a hajdani bojtárnak, az urasági számadónak, aki a múltban nehezen tartott ki újtól az újig. Pénzt is ka­pott bőven. Harminchatezer koronát előleg címen szedett fel évközben, ugyanannyit számolták a markába a zárszámadúskor. — Még pótjutalmat is kaptam — foldja meg-most már egy kis büszkes­séggel. Tizenhét malacot adott a szö­vetkezet, illette csak adott volna, mert csak hármat vittem el és a többi he­lyébe egy 140 kilós hízót. Ügy látszik megelégelte a beszédet, vagy talán a kötelesség hívta, de egy­szerre eltűnt az ajtó mögött. A szö­vetkezet elnöke vette át a szót. Rö­viden elmondta, hogy Csimcsik Imrét nagy megtiszteltetés érte a tavasz­szal. A Munkaérdemrenddel tün­tették ki. Nemsokára újból nyílik az ajtó. Csimcsik visszatér hozzánk. Tesz-vesz és közben mintha csak magáňak mon­daná, tudtunkra adja, hogy az idén a szaporulat előreláthatólag túlszárnyalja a tavalyit. Az idén is örömteli lesz az évvégi zárszámadás. Meghatódva búcsúztunk Csimcsik­től, aki elérte élete célját. Eltűnt szá­jából a hajdani cselédkenyér keserű íze. Üiiászületett. új, boldog életet kezdett. Útközben az elnök elmondja még azt is, hogy öt gyermeknek az apja. Egyik fia alig hét héttel ezelőtt bányába jelentkezett. Bányász akar lenni, olyan bányász, mint amilyen szövetkezeti tag az apja. (Sz. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom