Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-31 / 304. szám, szerda
Csehszlovák gépek az NDK-ban A szlovákiai szénbányák dolgozói tanuljanak az ostravai bányászoktól A Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb nehézgé wpari üzeme, a magdeburgi Ernst Thalmann-üzem az ötéves teivben készeresére emeli a termelést és 70 százalékkal növeli a munka termelékenységét. E célból az üzemet alaposan átszervezték, egyes műhelyeit korszerűsítették és a legmodernebb szerszámgépekkel látták el. A gépek egy részét Csehszlovákia és Lengyelország szállította az NDK-nak. Képünkön Diether Schulze, az üz^rn egyik esztergályosa a V. I. Lenin-üzemben készült csehszlovák esztergapadon dolgozik. Szovget-afgán tárgyalások Hoszkvában Moszkva. (CTK). — Október 29-én a Kremlben, tárgyalások folytak a Szovjetunió és Afganisztán kormányküldöttségei között. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vett N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Legfelső Tanács elnökségének tagja és D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere. Hétfőn Moszkvában a Szakszervezetek Oszlopcsarnokában nagygyűlést tartottak a szovjet-afgán barátság manifesztálására. A nagygyűlésen Sz. A pakisztáni miniszterelnök a Kínai Népköztársaságból visszatért hazájába Kínának nagy lehetőségei vannak és nagy jövő előtt áiS Kanton, (ČTK) — Amint az Oj Kína sajtóiroda jelenti, Szuhravardi pakisztán miniszterelnök a Kínai Népköztársaságban tett hivatalos látogatása után Kantonból visszatért hazájába. Távozása előtt azt a reményét fejezte ki, hogy a kínai államférfiakkal folytatott tárgyalásai elősegítik Kína és Pakisztán kölcsönös nagyfokú megértését és- szoros együttműködését. Szuhravardi továbbá hangsúlyozta; „Azok az eredmények, amelyeket a Kínai Népköztársaság az építés valamennyi szakaszán oly rövid idő alatt elért, meglepők és figyelemreméltók. Ez azonban csupán a kezdet. Jól tudjuk, hogy Kínának nagy lehetőségei vannak és nagy jövő áll előtte" — mondotta végül Szuhravardi. 465 rubelt keres naponta Moszkva, (CTK) — Kiváló munkateljesítményt ért el egy fiatal kolhozparasztasszony, Nazira UbajdullajevDvá, a Kommuna kolhoz gyapotszedője. Egy nap alatt tizenkétszer annyi gyapotot szed le, mint amennyit normája meghatároz. E napokban ez a .turkesztáni gyapotszedőnő egy nap alatt 589 kg gyapotot szedett le, vagyis 12 nap normáját teljesítette. A fiatal kolhoztag napi keresete 465 rubel. A FRANCÉ PRESSE hírügynökség jelenti, hogy a kasmíri alkotmányozó gyűlés október 29-én egyhangúlag elfogadta a kasmíri alkotmánytervezet 62. cikkelyét, amely megerősíti, hogy Kasmír India oszthatatlan része és az is marad. (CTK). M. Davud afgán miniszterelnök beszé: dében kijelentette: „Afganisztán vala-: mennyi országgal oly jóbaráti kapcso-: latokat akar fenntartani, mint a Szov-: ietunióval. Utunk legértékesebb felismerése, hogy ,a Szovjetunió népei: éppoly őszinte barátságot táplálnak. irántuk, mint az afgán nép a szovjet: nép iránt." Davud beszédében továbbá rámuta- • tott) hogy a megegyezés nyomán lé- • nyegesen bővül a két állam műszaki és j gazdasági együttműködése. K. J. Vorosilov október 29-én fogad- j ta Afganisztán miniszterelnökét. Az új jordán kormány az arab egység híve Bejrut, (CTK) — Sajtójelentések sze- • rint Jordániában megalakult az új kor- • mány, amelynek élén Sulejman Nabul- : szí jordán miniszterelnök áll. • A miniszterelnöki széket, a belügy- j miniszteri, honvédelmi, közmunkaügyi,: gazdasági és mezőgazdasági miniszteri: tárcát a Nemzeti Szocialista Párt kép-: viselői töltik be, akik Jordániának: Egyiptommal való együttműködését: akarják, és ellenzik Jordánia részvéte-: lét a bagdadi paktumban. Kereskedelmi miniszterré a Nemzeti: Front képviselőjét nevezték ki. A többi: három miniszteri tárcát függetlenek : nyerték el. • Javu! a társadalomtudományok ; tanítása a szovjet főiskolákon i Moszkva. (ČTK) — A moszkvai főis- i kolákon több intézkedés történt arra,: hogy a hallgatók mélyebben behatolhassanak a marxi-lenini elméletbe, j Valamennyi főiskolán három önálló j tantárgyat vezettek be: az SZKP tör- • ténetét. a politikai gazdaságtant, a: dialektikus és történelmi materializ-: must. : A Szovjetunió főiskoláinak minisz-: tóriuma már kidolgozta az új tantér- : vek javaslatait, amelyekben lényege- • Seta módosulnak az említett szaktár- ; gyak előadásai. A tanterv tervezete feltételezi V. I.: Leninnek a marxista politikai gazda- ; ságtalan fejlesztésében szerzett ér- : demei megvilágítását és annak a: ténynek következetesebb megvilágí- ' tását, hogy a gazdasági elmélet tovább fejlődik, a Szovjetunió Kommunista Pártjainak és a testvéri kommunista pártoknak határozataiban. : „KÖNNYŰ AZ OSTRAVAI bányá; szoknak teljesíteni a szénfejtés ter: vét. Nekik több gépük és jobb munka: feltételeik vannak," — hányszor hal: lottam ilyen és ehhez hasonló kijeE lentéseket a handlovai és novákyi báE nyászoktól, ha az ő széntartozásukró! E beszélgettünk. S mivel saját maguk: ban és saját munkájukban csak nagy • ritkán keresték a hibát, mindig az : volt a benyomásom, hogy ezzel az ál: lításukkal lelkiismeretüket nyugtatE gatják. A handlovai és novákyi bá: nyákbán csak néhány százalékban kiE használt vagy teljesen kijjasználatla• nul heverő gépek ugyanis azt bizo: nyitják, hogy a szlovákiai szénbányák : szé'ntartozásának okát valóban a szlo; vákiai szénbányák „sajátosságában", : a rendetlenségben kell keresni. Ami : pedig az ostravai bányászok munkasi: kereit illeti, annak okát 'a szlovákiai : bányászok szakszervezeti küldöttsége E fedezte fel legutóbbi látogatása alkal: mával Ostraván. E Meg kell találnunk az ostravai E munkasikerek titkát — ezzel az elha: tározással léptek ki a küldöttség tagl jai az ostravai állomáson a vonatból. E Ezért mindegyikük más és más prob• léma megfigyelését tűzte ki feladatul. : Például Šútor elvtárs, a baleset meg: előzés módszeiét fkjvelte, Fídes elvj társ a munka biztonságát szolgáló in• tézkedéseket és berendezéseket, Hor• ňák elvtárs pedig Daniš elvtárssal [ együtt a munka megszervezését a j munkahelyeken. j EGY EGÉSZ HÉTIG voltak Ostraván. • Nyolc bányába látogattak el s az itt : szerzett tapasztalatokat Daniš elvtárs, • a novákyi Lehota Bánya dolgozója így j foglalta össze: : Ostraván gyors tempóban gépesítik : és villamosítják a munkahelyeket. A : gépeket gondosan kezelik, valósággal : ápolják, s ez természetesen megmu• tatkozik abban, hogy a gépek ném • romlanak el olyan gyakran, mint ná• lunk; így aztán a széntermelés is si: keresebben és akadályok nélkül fo: lyik. Különösen feltűnt nekem a futóiszalagok és a szállítóberendezések i gondozottsága. Nem láttam széntor• laszokat, melyek a futószalagról le: hullva fékezik annak menetét, vagy • szétdobált szerszámokat, melyekkel • nálunk a szlovákiai szénbányákban : olyan gyakran találkozunk. Az ostra: vái bányászok tudják, hogy a gép se: gítőtársuk, ezért megérdemli, hogy i gondosan rendben tartsák. • : A másik dolog, amely felkeltette I figyelmemet, a jó munkaszervezés. Az • alatt az egy hét alatt, amíg az t ostra• vai bányákat jártuk, egyetlen egyszer : sem találkoztunk a bányákban olyan : emberekkel, akik villanyszerelőt, muni kavezetőt, gépjavítót vagy főmérnököt : kerestek volna. Nálunk bizony gyak•ran előfordul, hogy a bányászok őrá; kat vesztenek munkaidejükből fölös• leges járkálással a bánya labirintujsaiban. Ennek az okát is megtaláltuk. • Ostraván a főmechanikusok, a villanyés gépszerelők a műszak megkezdése' előtt végigjárják a rájuk bízott munkahelyeket és ellenőrzik a gépi berendezést. Ugyanúgy a munkavezetők is bejárják műszak előtt körzetüket, hogy biztosítsák a munkacsoportok munkafeltételeit és meghallgassák a bányászokat, milyen szervezési segítségre van szükségük. így, nem történhet meg az, aminek nálunk olyan gyakran vagyunk tanúi, hogy a bányászbrigád a műszak kezdetén nem tud munkához látni géphiba vagy más szervezési hiba miatt. A munkaszervezésben sokat tanulhatunk az ostravai bányász-októl. Nálunk is a villanyés gépszerelők sokkal hasznosabb, gyorsabb munkát végezhetnének, ha nem az áramelosztó állomások mellett ülve várnák az üzemzavarok jelentését, hanem személyesen győződnének meg műszak előtt a gépek hibátlanságáról és a kicsi hibák azonnali orvoslásával előznék meg a nagyobb üzemzavarokat. Az ostravai munkasikerek okát továbbá a technikusok ió együttműködésében láttam. Az egyes munkaszakaszok vezetői egy órával a műszak befejezése előtt elhagyják a bányát és közösen beszélik meg a széntermelés helyzetét, a problémákat, a foganatosított intézkedéseket. Ezután a megbeszélés után közös javaslatokkal mennek a főmérnökhöz. Ez a vezetési módszer az ostravai bányák kollektív vezetésének az alapja, s ez visszatükröződik a munka egységes irányításában, a hibák operatív kiküszöbölésében. Ebben rejlik az ostravai technikusok tekintélyének titka is. IIORŇÄK ELVTÁRS is a munkaszervezést figyelte. Többek között rájött arra, miért nincsen okuk az ostravai bányászoknak, zúgolódni a fizetések kiszámításának módszere elle|n, úgy mint a szlovákiai szénbányákban. Ugyainis valamikor a bányákban csilíékke! szállították a szenet a felszínre. Ez lehetővé te'.te, hogy a báyászok a műszak befejezése után pontosan tudják, hány csille szenet fejtettek és hány koronát kapnak. Amióta azq'nban a csillék helyett bevezetlek a futósžallagokat, ugyanarra a futószalagra több munkahelyről folyik a szén, így nem lehet pontosan ellenőrizni, melyik munkacsoport mennyi szenet küldött a felszínre. Nem marad más hátra, mint minden munkahelyen lemérni hány köbméter szenet fejtetlek aznap. Ez rendjén is volna, de sok lelkiismeretlen bányász a kifejtett szenet nem lapátolja a futószalagra, — hiszen ez a tulajdonképpeni legnehezebb munka, — hanem a munkahelyen hagyja és beomlassza. Miért ne, hiszen nem az után fizetik, mertnyi szene'. 1 küldött a felszínre, hanem azért, hány köbmétert robbantott ki. A hónap végén azcabah a banya vezetői rájönnek arra, hogy a kirobbantott köbméterek száma nem egyezik a felszínre került szén mennyiségével s ennek megfelelően — neim tudván melyik munkacsoport a ludas, — bizonyos százalékot levonnak az összes bányászok fejtéseredményeiből. Ez természetesen tiltakozást idéz elő a bányászoknál, ami a becsületesen dolgozó bányászoknál egészen érthető. Mit csinálnak azonban az ostravai báinyászok? A bányakörzetek vezetői ugyanakkor, amikor a kirobbantott köbmétereket ellenőrzik, megnézik a?t is, mi történt a kifejtett szénnel. Ha a munkahelyen beomlasztott vagy félrehányt szenet találnak, a szén megállapított mennyiségének kétszeresét vonják le a bányászbrigád teljesítményéből. így elmegy a kedve a bányászoknak, az ilyen csalásoktól. A Dukla Bányában piéldául egyszer sem történt meg, hogy a bányászok beomlasszák a már kifejtett szenet. UGYANÍGY JÁRNAK EL akkor is, ha a gép- és villanyszerelök felelőtlenül végzik el a gépek- javítasát. Ilyenkor fizetésükből büntetlésül levonnak egy bizojnyos összeget. Mindezek .a tapasztalatok azt mutatják, hogy a technikusok* és brigádvezetők jó munkával megszüntethetik a szlo-i vák szénbányák munkahelyein ura'H kodó rendetlenséget, amely a handlovai és novákyi bányák ainnyiszor emlegetett „sajátos nehéz helyzetét" előidézte. Érdemes efölött elgondolkozni, már csak azért is mert bebizonyított tény, hogy a legtöbb baleset oka a munkahelyeken tapasztalható rendetlenség. G. I. A Konyev Marsai? Bánya bányászai: „56 ezer tonna szene! íeff^nk terven felii!" Az észak-csehországi körzetben háromnegyed év alatt több mint 870 ežér tonna szenet fejtettek terven felül. De ebben a hónapban a bányászok lemaradtak s október 1—25. között miintegy 11 ezer tonna szénnel maradtak adósai államunknak. A drinovi Konyev Marsall Bánya bányászai e napokban megtárgyalták a magyarországi eseményeket ( és felhívták vaz észak-csehországi barnaszénkörzet mélybányáinak minden egyes kollektíváját, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére tegyenek kötelezettségvállalásokat és így járuljanak hozzá a lemaradás behozásához. Maguk vállalták, hogy az egész évi tervet december l-ig teljesítik és 56 ezer tonna szenet fejte..nek terven felül. karvai kép | ^ jólét forrása Bővítik a moszkvai földalatti vasutat Ujabb vonalakat kapcsolnak be a földalatti vasút hálózatába, amelynek egyik ága lehetővé teszi az össz-szövetségi mezőgazdasági kiállításhoz, másik ága pedig a Lenin-hegyen épült egyetemhez a gyors közlekedést. V. Kahanov és A. Kohtyenko, a mezőgazdasági kiállításhoz vezető szakaszon dolgoznak. Országszerte ismeretes a karvai szövetkezet. A Duna menti kis falucska lakói élve a szabadsággal, a párt vezetése alatt gyökeresen megváltoztatták falujuk életét. A régi Karva helyén egészen új falu épül. Tetszetős családi küzak bámulnak nagy ablakszemükkel a Duna fodros tükrébe. A felszabadulás előtt zsellérek és cselédek lakták a falut. Övék volt a munka, Láng Gusztáv úré pedig a haszon, a semmittevés. Ma is dolgoznak, de a haszon is az övék. Gazdagok, olyan gazdagok, amilyenek csak egy szocialista államban élő földművesek lehetnek. Nekik terem a föld, az ő pincéjükbe kerül a szőlődomb leve. Szorgalmuk, a szövetkezeti gazdálkodásba vetett törhetetlen hitük csodákat művel. Évről évre magasabbra szökken amunkaegység értéke. A múlt évben és az idén is már 32 koronát fizetnek vminden ledolgozott munkaegység után. Ehhe'z hozzá jön a természetbeni jutalmazás és a háztáji gazdálkodásra meghagyott föld jövedelme. Hogy miért ilyen magas a 'munkaegység értéke? Miért gazdagodnak a tagok? A legrövidebb és mindent fedő válasz: jól gazdálkodnak. A szövetkezet a beadási kötelezettség teljesítésén feliil rengeteg állattenyésztési terméket értékesít szabad eladási áron. Az egész évi sertésfiús-, marhahús-, tej-, tojásbeadási kötelezettségüket már régen teljesítették. Most a harmadik negyedévben csupán szabad eladásra termelnek. A napokban például 40 hízót adnak el a szabad piacon. Az év végéig Epedig csupán sertéshúsból 230 mázsát adnak be előíráson felül. Nehéz összeget jelent ez a szövetkezetnek, tlgy mondva, dől a pénz a szövetkezet pénztárába. Ott pedig, ahol jó a bevétel, gazdagok és elégedettek a tagok. Ha már itt tartunk, ismerkedjünk meg a szövetkezet egyik kiváló dolgozójával, Csimcsik Imrével. Bár vasárnap van, őt az istállóban találjuk. Szorgalmasan készíti a sertéseknek a takarmányt. Addig nem is lehet szót húzni belőle, míg az állatokat nem látja el. Amíg ő foglalatoskodik, Kerekes elvtárs, a szövetkezet elnöke elbeszéli, hogy' Csimcsik Imre 235 sertést gondoz. Munkáját igazán példásan végzi. Elégedett vele a szövetkezet, de ó sem bánta meg, hogy beállt a közösbe. Ezt ő maga is megerősíti. Szó szót követ. Kiderül az is, hogy Csimcsik Imre a múlt évben fiával, Dezsővel gondozta a sertéseket. Szorgalmukat, iparkodásukat nagy siker koronázta. A gondjaikra bízott anyasertésektol kocánként a terVezett 11 malac helyett, tizennégyet választottak el. Csimcsik Imre rendbe 'tette az állatokat és már itt áll mellettünk. Piros, egészséges arcán zavart mosoly bujkál. Arany fogai mey-megvillanok beszéd közben. Szeretnénk, ha mondana valamit magáról, életéről, munkájáról v Ö azonban csak legyint és inkább a szövetkezetről beszél. — ló a szövetkezés. Könnyebb a munka, nagyobb a jövedelem. Gondtalanul élünk, mindenünk megvan. Mi azonban az ő életéről is szeretnénk valamit tudni. Kíváncsiak vagyunk, milyen a jövedelme, hogy él a családja. — Árva gyerek voltam — kezdi. — Kondás bojtár voltam három évig. Aztán egy / fokkal feljebb kerültem a ranglétrán, számadó lettem. • Nehezen megy a beszéd. Nehezen születik a hang. Nehéz az emlékezés, hisz a múlt oly sok rosszat, megaláztatást, nyomort takar. Láng Gusztávék nyúzták, hajszolták a szegény embert, a cselédet. — Megszerettem ezt a foglalkozást — veszi fel újból a beszéd fonalát Csimcsik Imre. — Különösen most, amikor a magam gazdája, a közösség számadója vagyok, szeretem mesterségemet. Becsülnek, munkámat szépen jutalmazzák. Hogy mennyire igaza van, beszéljenek arról a számok. A múlt évben fiával együtt 1025 munkaegységet szerzett. Ezért ötvenhat mázsa élelmet szállítottak az udvarába. Ötvenhat mázsát a hajdani bojtárnak, az urasági számadónak, aki a múltban nehezen tartott ki újtól az újig. Pénzt is kapott bőven. Harminchatezer koronát előleg címen szedett fel évközben, ugyanannyit számolták a markába a zárszámadúskor. — Még pótjutalmat is kaptam — foldja meg-most már egy kis büszkességgel. Tizenhét malacot adott a szövetkezet, illette csak adott volna, mert csak hármat vittem el és a többi helyébe egy 140 kilós hízót. Ügy látszik megelégelte a beszédet, vagy talán a kötelesség hívta, de egyszerre eltűnt az ajtó mögött. A szövetkezet elnöke vette át a szót. Röviden elmondta, hogy Csimcsik Imrét nagy megtiszteltetés érte a tavaszszal. A Munkaérdemrenddel tüntették ki. Nemsokára újból nyílik az ajtó. Csimcsik visszatér hozzánk. Tesz-vesz és közben mintha csak magáňak mondaná, tudtunkra adja, hogy az idén a szaporulat előreláthatólag túlszárnyalja a tavalyit. Az idén is örömteli lesz az évvégi zárszámadás. Meghatódva búcsúztunk Csimcsiktől, aki elérte élete célját. Eltűnt szájából a hajdani cselédkenyér keserű íze. Üiiászületett. új, boldog életet kezdett. Útközben az elnök elmondja még azt is, hogy öt gyermeknek az apja. Egyik fia alig hét héttel ezelőtt bányába jelentkezett. Bányász akar lenni, olyan bányász, mint amilyen szövetkezeti tag az apja. (Sz. I.)