Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-31 / 304. szám, szerda

I A KÉT KOMAROM az események tükrében Csak egy híd és a Duna kék szalagja választja el egymástól a két Komáromot és mégis ez a két város ma két világot jelent. Az egyik, a déli oldalon, a magyarországi feszültség légkörében él, míg a másik, a csehszlovák északi oldalon a békés építés útját járja. Nem lehet azonban azt állítani, hogy a mi Komáromunk érzéktelenül nézi a túloldalon lejátszódó eseményeket. Erről tanúskodnak azok a gyűlések, mélyeket a magyarországi események megvitatására rendeztek csaknem minden komáromi munkahelyen. Arról, hogy milyen álláspontot foglaltak el ebben az' ügyben, világosan beszélnek a gyűléseken hozott határozatok. íme az egyik: „Mi, a komáromi Magyar Területi Színház tagjai elkeseredéssel figyeljük az ellenforradalmi reakciós elemek garázdálkodását Magyarországon. Szilárdan hiszünk a magyar nép egészséges erőiben és a magyar népnek hazájához, népéhez és a szocializmushoz hű forradalmi erőit hősies harcukban az ellenforradalmi puccsistákkal szemben." A Komáromi Járási Nemzeti Bizottság dolgozói, akik a járás békés építő munkáját irányítják, szintén gyűlésen vitatták meg a magyarországi eseményeket. „Ezekben a tragikus napokban — írják többek között —, amikor Magyarországon munkások és parasztok vére ömlik, a legAajiyobb határozottsággal biztosítjuk Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságát, hogy híven teljesítjük a X. pártkongresszus és az országos pár.tkonfeťencia határozatait. Hazánkban szorosan együttműködve felszabadítónkkal, a Szovjetunióval, megvalósítjuk a nemzetközi munkásmozgalom ideáljait — a szocializmust." „Meg vagyunk győződve arról, hogy Magyarország dolgozó népe értelmiségi dolgozókkal karöltve rendet teremt hazájában és igazságos ítéletet hoz az ellenséges népellenes elemek felett. Ezekre a tragikus eseményekre ez a válaszunk: Még éberebben fogunk őrködni népi demokráciánk vívmányai felett és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a ránk bízott feladatokat - ezekben a napokban az őszi munkálatokat— idejében és sikeresen elvégezzük és így erősítsük hazánk gazdasági erejét." S mit csinálnak a komáromi hajógyár munkásai? Még talán nagyobb lendülettel; dolgoznak az Izmail szovjet vontatóhajó javításán, melyet terven felül és 5 nappal a vállalt határidő előtt akarnak befejezni. Ebben a munkában segítségükre van a hajó szovjet legénysége, mellyel — éppen úgy, mint hazánk felszabadításánál a szovjet katonákkal — sikeresen együtt dolgoznak. Ök is megtárrsi Bíztató jövő Szilicén Fölfelé visz az út a

:' szilicei fennsíkra. Oszlik a köd. s mi felérünk a győzelmében a szocialista építés v halálos csapást mér a hazai és gyalták a magyarországi eseményen ^nn.tnM r. -»n Upi /í n S n A n íl/ W OTM Tatl/Öfí fOftl/niArO fic O náff ÓC l-nf np O frtňt rtWílíf nH- «V(,in1/nPn1 és a magyar nép szabadságának ellenségei felett. Tudjuk, mit akarnak ezekkel a zavargásokkal elérni ellenségeink és azt is tudjuk, mit jelent számunkra a Szovjetunió barátsága. Ezért ígérjük, hogy még szorosabban zárjuk össze sorainkat pártunk és kormányunk mögött és kitartóan fogunk küzdeni a szocializmus győzelméért. Nem engedjük meg, hogy e céltól eltérítsenek minket, hűek maraduftk az emberiség haladása szent ügyéhez és a proletár internacionalizmus szelleméhez. Támogatjuk nemzetközi reakcióra és a párt és a kormány köré tömörülve megvédi a magyar népi demokrácia vívmányait," — diktáiták tollba a határozatot a komáromi XI. éves középiskola tanárai és alkalmazottai. A magyarországi eseményekre élénken reagáltak a járás parasztjai is. Az elsők között ültek össze közös megbeszélésre a Komáromi Állami Birtok dolgozói. Határozatukban ezt írják: „Hisszük, hogy a magyar munkásosztály a parasztsággal és az ket és a fent említett munkafelajánlást is a szomszédos Magyarországban a terrorista csoportok népellenes tettei elleni tiltakozásul vállalták.'Munkás, paraszt és értelmiségi dolgozók egyformán válaszoltak a szomszédos Magyarországon lejátszódó véres eseményekre. Még'szorosabbra fűzik a munkás-páraszt és értelmiségi dolgozók egységét, hazánk gazdasági és politikai erejének növelésére és népi demokráciánk további erősítésére. Gajdács Irén. : feransíkr . erre a szeszélyes heqyi ' terepre. Itt van Szilice, 1362 hektáron. itt aazdôlkodik a falu szövetk^ zete. Hegyek, dombok mindenütt, m ez a kedvezőtlen fekvés nem akadálya annak, hogy itt eredményesen gazdálkodjanak. Mert kedvvel dolgoznak a közösben, s a jó munkának meg is van a gyümölcse, á'lagon felüliek a

a hektárbozamok,- jövedelmező az állattenyésztés. Tavaly 22 k'orona volt a munkaegység értéke. Az idei évre is ugyanannyit tervez'ek, de már a félévi mérleg alapján megállapították, hogy ezt az előirányzott összege'.' emelni tudják. Termésük is olyan bó volt, hogy a 3 és fél kg g3hona helyett Levélszemle Az újoncok bevonulása Katonalevelezőink a különböző alakulatoktól hírt adtak azokról az előkészületekről, amelyek az újoncok bevonulását megelőzték. TÔHÄTI SÁNDOR őrvezető többek között ezeket írja: „Rendbeszedünk mindent, a tantermeket, a mozitermet, a tornatermet. Kultúrszobánkba új sakkasztalok és különféle társasjátékok kerültek. Többféle hangszer is rendelkezésére áll majcj a zenekedvelő új katonáknak. A közeljövőben sok jó film kerül vetítésre laktanyánkban. Esztrádmüsorokat és színielőadásokat is készítünk elő. A könyvtárakban gazdag a választék." VÉGH OSZKÁR közkatona helyesen, mutat rá arra, hogy nemcsak szórakozásból és semmittevésből áll a katonák élete. „Mi, akik egy éve katonák vagyur.k — olvassuk levelében — már megszoktuk ezt a környezetet. Ti is mtígszokiátok majd. bevonuló bajtársak. Ha megértitek feladatotok fontosságát, nem nyugtalanít majd benneteket az, hogy néha éjjel felébresztenek vagy a legnagyobb hidegben őrségen kell állnotok stb. Minden kezdet nehéz. Tőletek függ azonban, meddig lesz nehéz. Ha szilárd akarattal fogtok hozzá feladataitok teljesítéséhez, játék lesz majd az eqész. Várunk benneteket. Mindent előkészítettünk számotokra, hogy jó feltételek között kezdhessük meg az új kiképzési évet." GOMBOS MÁRTON tizedes levelében visszagondol arra a napra, amikor néphadseregünk katonája lett. „Pontosan emlékszem azokra a percekre — írja —, amikor katonaládával kezemben megérkeztem a laktanyába, hogy teljesítsem hazafiam kötelességemet. Szorongva léptem át a laktanya kapuját, mert rrem tudtam szlovákul. Többen is voltunk magyar nemzetiségűek. Mindjárt az első na-> pókban nekiláttunk a szolgálati nyelv tanulásának. Tanulási vágyunkat fokozta až, hogy hadseregünkben nem aszerint értékelik az embereket, ki milyen nyelven beszél, hanem miként teljesíti szolgálatát. Jogaink ugyanazok, mint a cseh és sz^ťäk bajtársainké, de ugyanazok a kötelességeink is." És Gombos Márton, aki néphadseregünk altisztje lett, kötelességének tudatában teljesítette feladatát, összebarátkozott cseh és szlovák bajtársaival" és. kölcsönösen segítve egymást jól felkészült a haza védelmére. MATÖ PÁL bevonulás előtt álló fiatal szerkesztőségünknek levelet írt, amelyben örömét fejezi ki, hogy a hallottak és az újságban olvasottak szerint a laktanyánkban jól felkészültek az újoncok fogadására. „Szívesen megyünk katonának — írja —, mert hazánk biztonságát akarjuk szilárdítani. Én egy éve tanítok a felsčcsáji nemzeti iskolában. Munkámmal és eredményeimmel meg vagyok elégedve. Takács Ferenc, aki a Rildségfelvá6árló-üzemben dolgozott. Lackó Ferenc traktoros, akit a napokban vettek fel a kommunista pártba és Molnár Imre, aki munkájával hozzájárult, hogy édesapja becsületesen teljesíthesse beadási kötelességeit, szintén örömmel várják a bevonulás napját. Nem félnek a szép, de nehéz feladattól. A Hadsereggel Együttműködők Szövetségében szerzett ismereteik biztos hasznukra - válnak." A levélben Mató elvtárs a felsőcsáji bevonulók ígéretét ismerteti, hogy feladataikat a cseh és szlovák bajtársaikkal együtt mindig pontosan teljesítik a hadseregben. (—k) Hírek a rizs aratásáról A 'királyhelmeci járásban javában folyik a rizsaratás és a cséplés. Az aratást elsőnek az örösi szövetkezet végezte el október 18-ra. E hó 19től folyik a cséplés. Az eddigi eredmények szerint jól fizet' a rizsföld. Átlagosan 35 mázsát csépeltek ki egy hektárról. A járás többi rizstermelő szövetkezetében is teljes ütemben végzik a rizsaratást. Bódrogszerdahelveti eddig 26 hektáron végeztek az aratással. Leleszen és Battyánban is kezdetét vette az aratás. Az utóbbi két szövetkezetben kévekötő-aratógéppel végzik az aratást. Az eddiui jelentések szerint' jó az Idei rizstermés. A tervezett hozamokat több helyen magasan túlszárnyalták. -kiKépek a Diószegi Cukorgyárból A Diószegi Cukorgyárban teljes ütemben folyik a répakampány. Eddig már majdnem 730 000 tonna répát vásároltak fel, 270 000 tohnát már fel is dolgoztak es elkészítettek 37 000 tonna cukrot. Első képünk a répaszeletek rakodását láthatjuk szállítószalag segítségével. Második képünkön a Diószegi Cukorgyár kollektívája által szerkesztett réparakodógépet láthatjuk. A találmány igen egyszerű: egy lánctalpas traktorra két hosszú szállítószalagot szereltek. Ennek a szerkezetnek az az előnye, hogy kiküszöböli a szállítószalagok áthelyezésével járó nehéz munkát, és azzal, hogy két szállítóval dolgozik, meggyorsítja a rakodást. Egv három és "fél tonnás teherautói hatom ember a szerkezet segítségével 12—15 perc alatt rak meg. minden munkaegységre 4 kg-ot osztottak szét a tagok között — a szénán és szalmán kívül. Jóleső érzéssel nézzük a falut, a*»nemrégen befejezett és épülő házakat. ýíem akármilyen házak ezek. Sok az emeletes épület közöttük, minden kényelemmel berendezve. BSrci László, Bokros János, Faluskay Lajos és még sokan a tagok közül a közösben végzett munka jövedelméből új. modern családi házakat építettek maguknak. Autótulajdonos is van közöttük. Mezei már autón jár, s nemsokára többen követik példáját. Jó irányítás, alapos szervezői munka jellemzi a közös gazdálkodást. Párttagok vannak elosztva a munkacsoportokban, akik példás munkával és lelkesedéss.-l viszik előre a szövetkezet ügyét. Gordon Sándor és felesége, Erzsébet, ilyen példás dolgozók az első mezei csoportban Labanc Lajossal, Várady Sándorral s a többiekkel. A ugyanúgy találulnk példás tagokat a második csoportban: Tőzsér Sándort, Mezei Sándort és Bokros Dánielt. Az aratási munkálatokban versenyben állt egymással ez a két csoport. A verseny hevében, a versengés lelkesítő lázában megfeledkeztek munkájuk nehézségeiről is. Nem kis mértékbein ez is hozzájárult ahhoz, hogy hat nappal előbb lettek készen, a betakarítással, mint azt tervezték. S ez-a versengés, ugyanúgy fennáll a szövetkezet többi tagjai, a fejők, az állatgondozók között. Boros Júlia is arra törekszik, hogy minél magasabb fejési átlaga legyen, s a versenyből győztesen kerüljön ki. Szabó László és Szabados Erzsébet is verseag egymással a malacok elválaszt tásában és a napi súlygyarapodás elérésében. Lelkes munka folyik a szilicei szö-! vetkezet földjein, az istállókban, ólakban és az építkezéseken. A jó példa lelkesít, nagy tettekre sarkall. Ilyen jó példával jár elől Gottlieber László, az állattenyésztés vezetője, Tóth József raktárnok és Balázs János, az építő csoport vezetője. Valamennyien párttagok, akik szóval és követésre méltó munkájukkal viszik a biztató jövő felé a szilicei szövetkezet ügyét. (m) W

tWH

Mt

Mt

Ht

WWMMWHMM

Mt

Mt

Hi

mtl Meggyorsítják a gyógyszerek előkészítését Sok gyógyszer összetétele és hatékonysága kizárja a gyári úton való sorazatos előállítást és a hosszas raktorozást. Ezért ezeket a gyógyszertárakban szükség szerint készítik e". Egyes tinktúrák és kenőcsök elkészítése a szakmunka mellett gyakran hosszadalmas és fáradságos kezelést igényel, mint például keverés, dör-: zsölés, stb. A žilinai Medika galeni laboratő-< riumának dolgozói, Jozef Gebura és Ján Baroš qyógyszerészek meggyorsították a gyógyszerelőkészítés hoszszadalmas módját. Alacsony körforgású keverőt készítettek, mellyel á szappan- és gáforszesz előállításának idejét öt napról nyolc percre rövidítették. Egy más műszerrel, — a csavaros keverővel a tinktúrák előkészítését hét napról két órára rövidí(Sluka felvételei) | tették. olgozóink életszínvonala további emelésének kérdése népi demokratikus rendszerünkben a legidőszerűbb kérdések egyike. Főleg a jelenlegi időszakban, a lerövidített munkahét megvalósítása után, valamint a társadalombiztosítás megjavításának, az 1957. évi múszaki-terme!ési és pénzügyi terv összeállítása előkészületeinek időszakában dolgozóink élénken érdeklődnek az iránt, hogy mit hoz számukra a szocializmus további kiépítésének időszaka, milyenek a távlataink, hogyan haladjunk még sikeresebben előre. De nemcsak az érdekli dolgozóinkat, hanem a dolog másik oldala is, mégpedig az, hogy az életszínvonal további emeléséhez hogyan teremtsük meg a szükséges anyagi és pénzügyi tartalékokat, hogyan teremtsük elő az egymilliárd koronát a társadalombiztosítás megjavítására, hogyan biztosítsuk a CSKP országos konferenciájának a munkaidő további lerövidítéséről hozott határozatának teljesítését, hogyan javítsuk a dolgozók anyagi, kulturális és szociális feltételeit. N Teljesen tudatában kell lennünk annak, hogy e nagyszerű feladatok megoldásának kulcsa a termelés szüntelen növelése, az, hogy többet és olcsóbban termeljünk, szóval hogy állandóan növeljük a munkatermelékenységet. A politikai gazdaságtan tanulmányozásából tudjuk, hogy azok a társadalmi rendszerek, amelyek haladást jelentettek, amelyek lehetővé tették a termelőerők fejlődését és a munkaA munkatermelékenység állandó növelése — cMgozéirik életszínvonala emelésének fontos feltétele termelékenység növekedését, szükségszerűen és törvényszerűen mindig győzedelmeskednek. Ezért szükséges, hogy teljesen tudatában legyünk annak, hazánkban a szocializmus teljes győzelme attól függ, hogyan szervezzük meg termelésünket és hogy ez a termelés képes-e társadalmunknak több, jobb és olcsóbb terméket biztosítani. Ebből az okból szükséges, hogy mindennapos munkánkban szem előtt tartsuk annak a lenini utasításnak megvalósítását, hogy „a munkatermelékenység végeredményben a legfontosabb és legfőbb dolog az új társadalmi rend győzelemre jutásánál." De a munkatermelékenység szüntelen fokozásával egyidejűleg nem szabad megfeledkeznünk annak szükségességéről, hogy a munkatermelékenységnek gyorsabban kell növekednie, mint a béreknek, mivel egyedül az ilyen arány képezi alapját a szocialista termelés fejlődésének. Nem lenne hasznunk abból, ha a munkatermelékenységet fokoznánk ugyan, de közben a bérek gyorsabban növekednének mint a munkatermelékenység. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy többet fogyasztanánk, mint amennyit termelnénk. Ez pedig lehetetlen népgazdaságunk sikeres fejlődése és népünk életszínvonala emelése szempontjából. Népünk jólétét nem lehet a bérek emelésével növelni, ha ez a béremelkedés nem alapul új termékeken. A reálbérek szüntelen emelésének legfőbb alapja a termékek árának csökkentése, amit a bérek növekedéséhez viszonyítva a munkatermelékenység gyorsabb növekedése biztosít. E feladat megoldásának helyes útjára tértek ez idén a Kysucké Nové Mesto-i Finomgépipari-üzem dolgozói is. Az üzfem dolgozói a szocialista munkaverseny jó megszervezésével, a technikai normák következetes betartásával, az állami tervből az üzemre háruló feladatok következetes szétírásával, a pártnak és kormánynak a technikai fejlődésről szóló tézisei következetes megvalósításával a munkából való elmaradás és a munkaerőhullámzás ellen folytatott következetes harccal, az állami és munkafegyelem betartásával, a termelés jó előkészítésével most a lerövidített munkahétben is elérik azt, hogy a munkatermelékenység gyorsabb ütemben növekszik, mint a bérek. így pl. egy munkás tervezett termelékenysége óránként ez év harmadik negyedévében 32,10 koronát tett ki. De "a tényleges termelékenység 34,90 korona volt. vagyis 108,7%. A tervezett óránkénti átlagos kereset ez év harmadik negyedévében 6,15 korona volt, míg a tényleges átlagos keresett óránként 6 koronát tett ki, vagyis 97,6 százalékot. Ez év harmadik negyedévében az egy munkásra tervezett munkatermelékenység 17 096 koronát tett ki, a tényleges eredmény pedig 18 756 korona volt, vagyis 109,7 százalék. Ez év harmadik negyedévében a tervezett átlagos havi kereset 1220 koronát tett ki, a valóságban pedig 1198 koronát, vagyis 98,2 százalékot. A felsoroltakból világosan látható, hogy a munkatermelékenység gyorsabban növekedik, mint a bérek, ami alapvető feltétele szocialista termelésünk fejlődésének népi demokratikus társadalmunk szükségletei kielégítésének, alapfeltétele a szocializmus gazdasági törvénye megvalósításának. A munkatermelékenység és a bérek közötti növekedési arány ilyen állapotának elérése csupán az üzemen belüli önálló elszámolás és az üzem irányítása alapelveinek következetes érvényesítésével vált lehetővé. Hazánkban a szocializmus további sikeres építése érdekében minden doigozónak hazafias kötelessége, hogy a jobb munkaszervezéssel, a technikai színvonal emelésével,' a szocialista münkavprseny helyes irányításával és szervezésével, a dolgozók nagyobb mértékű anyagi és erkölcsi érdekeltségének megvalósításával, a párť és a kormány irányelveinek teljesítésével harcoljon a bérek és munkatermelékenység növekedése közötti kedvezőtlen arány ellen. Tudatára kell ébrednünk annak, hogy a termelés növekedése, valamint az anyagi és kulturális színvonal emelkedése elválaszthatatlanul összefüggnek és kölcsönösen kiegészítik egymnást. Egyiket a másik nélkül megvalósítani nem lehet'. A pártnak és a kormánynak a csehszlovák ipar technikai fejlődéséről szóló dokumentumában, valamint a párt és a kormány országos konferenciájának határozataiban foglalt intézkedések rendszere mutatja az utat e problémák megoldására. Egyedül ezen az útan haladva tudjuk megszüntetni a bérek és a munkatermelékenység fejlődése közötti egészségtelen arányt, egyedül igy tudjuk biztosítani dolgozóink életszínvonala szüntelen emelésének alapfeltételét. A munkatermelékenység szüntelen emelése — a bérekkel szemben gyorsabb növekedésének biztosítása, hazánkban a szocializmus építiésének és népünk életszínvonala emelésének legfőbb forrása. A munkatermelékenység emelésének tartalékai kimeríthetetlenek, csak fel kell tárni és népünk jóléte értíekében tökéletesen k: kell használni azokat. Ján Končír s 1956. októbe- 31. f>