Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-30 / 303. szám, kedd

A magyarországi esemény belügy! az ENSZ-nek nincs joga beleavatkozni A Biztonsági Tanács ülése New York, október 28 (ČTK) — Vasárnap, október 28-án délután New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy határozzon arról, napirendi programjára tűzi-e a magyarországi helyzet megvitatását. E problémáknak a tárgysorozat, programra való tűzését nem a Magyar Népköztársaság javasolta, amely tagja az ENSZ-nek, hanem a három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. E nagyhatalmak kifogást akarnak emelni az ellen, hogy a szovjet kormány eleget tett a magyar kormány azon kérésének, hogy a varsói szerződés alapján Magyarországon tartózkodó szovjet haderők segítsenek a rend helyreállításában az ellenforradalmi elemek által szított magyarországi véres eseményekben. Kos Péter, az ENSZ-beli magyar küldött a Magyar Népköztársaság kormányának nevében élesen tiltakozott az ellen, hogy a Biztonsági Tanács programjára olyan kérdést tűzzenek, amely Magyarország belUgye. A Magyar Népköztársaság küldöttének az ENSZ főtitkárához intézett jegyzéke rámutat arra, hogy „e kérdés megvitatása az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság szuverenitásának komoly megsértését jelentené és ellentétben állna az ENSZ alapokmányának elveivel". A magyar kormány hangsúlyozza, hogy az'/k az események, amelyek 1956. október 22-én és később zajlottak le, és ezen események folyamán foganatosított intézkedések kizárólag a Magyar Népköztársaság benső ügye, és nem tartozik az Egyesült Nemzetek hatáskörébe. * A burzsoá lapok és sajtóügynökségek hírmagyarázóinak többsége ugyancsak beismeri, hogy maguk a nyugati nagyhatalmak is jól tudják, hogy ezt a magyar belügyet nem lehet megoldani a Biztonsági Tanácsban. Rámutatnak arra, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban folytatott tanácskozást propagáeiós fórumként akarják felhasználni „a kelet-európai országok felszabadításáért" indított akció számára, amely ezen országoknak a kapitalizmushoz való viszszatérését tűzte ki céljául. A Biztonsági Tanácsnak ilyenformán az amerikai „ideológiai" háború eszközévé kellene válnia, amiről Jackson, a pszichológiai hadvezetés amerikai intézetének vezetője és a Szabad Európa nernzeti~bizottságának tagja kijelentette, hogy „e háború vezetéséhez nincs szükségünk igazságra, csak aknamunkára ... Szükségünk van valamennyi gyilkos és gangszter segítségére, akiket össze tudunk toborozni." (125 millió dollárért, amely összeget az amerikai kongresszus külön e célra nyújt.) Arra tehát, amit a fizetett bomlasztó elemek folyamatosan előkészítenek, a nyugati hatalmak most az ENSZ Biztonsági Tanácsát is fel akarják használni. A DPA nyugatnémet ügyrfökség felhívja a figyelmet arra, hogy a Biztonsági Tanács nem foglalkozott például azzal, hogy 1945-ben a brit katonaság a görög kommunisták ellen harcolt. Akkoriban a brit haderők támogatták a reakciós kormányt a nép demokratikus mozgalmának véres elfojtásában, most pedig a szovjet katonaság a magyar népi kormányt segíti, hogy meggátolja a fejesleges vérontást. Az ülés elején Cornut-Gentille, francia küldött, a Biztonsági Tanács elnöke, Szoboljev szovjet küldöttnek adta meg a szót. A szovjet küldött rámutatott arra, hogy a tanácsülést olyan módon hívták össze, amely ellentétben áll a fennálló hagyományokkal. A Biztonsági Tanács elnöke meghatározta az ülés napját és óráját anélkül, hogy tanácskozott volna a Biztonsági Tanács tagjaival, főképp a Szovjetunió küldöttségével. A három nyugati nagyhatalom azon javaslatával kapcsolatban, hogy a magyarországi helyzetről szóló tanácskozást a Biztonsági Tanács programjára tűzzék, a szovjet küldött kijelentette, hogy ez az ENSZ alapokmányának elveivel ellentétben álló durva kísérlet arra, hogy megsértsék a Magyar Népköztársaság szuverén jogait, és beavatkozzanak belügyeibe. Az ENSZ alapokmánya semmi körülmények között sem enged meg ilyen beavatkozást. A szovjet küldött ezután rámutatott arra,' hogy a magyar kormány nem kérte fel a három nyugati nagyhatalmat e javaslat előterjesztésére, holott valamennyivel diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. Sőt ellenkezőleg a Magyar Népköztársaság kormánya október 28-i nyilatkozatában határozottan tiltakozik az ellen, hogy ezt a kérdést programra tűzzék, mert ez súlyos megsértését jelentené szuverenitásának, és világos ellentétben állna az alapokmány elveivel. Ennek az intézkedésnek célja — jelentette ki Szoboljev, — az, hogy továbbra is támogassa a reakciós csoportok fegyveres akcióit a törvényes magyar kormány ellen. Az USA, NagyBritannia és Franciaország kormányai itt példátlan kísérletet tettek arra, hogy az ENSZ keretén belül támogassák a magyarországi fasizálő és reakciós elemeket, amelyek veszélyeztetik a magyar dolgozók nagy demokratikus vívmányait. Szoboljev hozzáfűzte, hogy az ilyen kísérlet ma teljesen érthető, mert az USA uralkodó körei politikájának fő törekvései közé tartozik már hosszabb idő óta az, hogy segítséget nyújtson a kelet-európai legális kormányokat támadó illegális reakciós szervezeteknek. Az amerikai kongresszus sok milliós összegeket áldoz a népi demokratikus országok legitim kormányai ellen irányuló szabotázsakciók segélyezésére azzal a céllal, hogy ezeket a kormányokat megdöntsék és olyan reakciós rendszert állítsanak helyükbe, amilyet a dolgozók kelet-európai országokban elsöpörtek. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldött rámutatott arra, hogy az amerikai kongresszus 1951-ben , törvényt fogadott el, amellyel százmillió dollárt utalt ki a szabotázsakciók pénzelésére a Szovjetunióban és a kelet-európai államokban és hogy nemrégiben erre a célra még újabb 25 millió dollárt hagyott jóvá. A szovjet küldött továbbá emlékeztetett az úgynevezett^,„karácsonyi üzenetekre", amelyek •. lenyegében provokációs felhívást, jelentettek ezen elemek számára, hogy támadják meg a népi demokrácia erőit Kelet-Európában. A Biztonsági Tanács elnökének figyelmeztetésére, hogy a szovjet küldött foglalkozzék már a kérdés lényegével — Szoboljev kijelentette, •— hogy mindez szükséges ahhoz, hogy megmagyarázza azokat az okokat, amelyek U É H Á N Y SOKBAN A LENGYELORSZÁGI, vratislavai fo'yami hajógyár kollektívája Egyiptom számára új típusú folyami teherhajókat fog építeni. (ČTK) A JAPÁN kormány az Egyesült Államok kormányához hivatalos tiltakozást intézett a japán gyapjúkészltmények USA-ba való bevitelének korlátozása ellen. (ČTK) A BOLGÁR szakemberek egy csoportja e napokban Kínába utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza két új mugosz'.'ályozó üzem felépítésének lehetőségeit. A gyárak berendezését a Bolyár Népköztársaság üzemei szállítják majd. Bulgária ezenkívül Kínának vasércbánya berendezést lés gépeket szállít. (ČTK). ROMÁNIÁBAN a kolozsvári E. G. Rakovica barlangkutató intézet expedíciója a bihari hegyekben további barlangokat fedezett fel. (ČTK). JUGOSZLÁVIA ipari termelése ež év januárjától augusztusig a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. (ČTK). 4 OJ szô §856. október 50. KRISNA MENŐN, indiai tárcanélküli miniszter dzsajpuri beszédében állást foglalt amellett, hogy valamennyi ázsiai országnak képviseletet kell nyernie az ENSZ-ben. Hangsúlyozta, hogy Ázsia mindaddig nem lesz teljes miér'.'ékben képviselve, amíg az ENSZ-bŕft a Kínai Népköztársaság nem foglalja el törvényes helyét. (ČŤK). A CSFH FILHARMÓNIA, október 28-án a Majna-me.nti Frankfurtban sikeresen befejezte tizenháromriapos vendégszereplését a Német Szövetségi Köztársaságban. A Prágai filhármónikusok Mannheimban, Nürnbergben, Kielben, Hamburgban, Stuttgartban, Raiisruhéban és Münchenben lépt'ek fel. (ČTK) PLOVDIVBAN befejezték a legnagyobb bolgár gyümölcs- és zöldségkonzervgyár építését, melynek év; teljesítménye eléri-majd az ötmillió kilogrammot. (ČTK). ERICH OLLENHAUER, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke október 28-án Düsseldorfból Bombayba utazott, ahonnan 7 heti tanulmányutat! Végez majd az ázsiai országokban. (ČTK) miatt a Szovjetunió úgy véli, hogy ezt a kérdést nem szabad a tárgyalási programra tűzni. Emlékezzünk csak az úgynevezett „karácsonyi" üzenetre, — mondotta Szoboljev, — gondoljunk csak arra a reakciós elemekhez intézett provokációs felhívásra, hogy keljenek fel a népi demokrácia erői ellen Kelet-Európában, amely felhívást az USA-ban hivatalos személyiségek adtak ki. Ezzel kapcsolatban utalnunk kell Dulles amerikai államtitkár október 27-i texasi nyilatkozatára, amelyben teljesen félreérthetetlenül azt követelte, hogy a jelenlegi magyar kormányt „a szabad választások" után — ahogy magát kifejezte — más kormánnyal pótolják. És ezt egy sžuverén államhoz intézte, amely az ENSZ tagja és amellyel az USA diplomáciai kapcsolatokat tart fenn. Mindez világosan mutatja, hogy az USA-nak szándékában áll beavatkozni a népi demokratikus országok belügyeibe, azzal a céllal, hogy ezekben az államokban visszaállítsa a kapitalista rendszert. Ez azonban összeférhetetlen szervezetünk alapszabályzatával. Azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány szükségesnek tartott foganatosítani, hogy szembeszálljon a bűnös fasiszta elemeknek a magyar kormány ellen intézett támadásával, a közrend helyreállítására irányultak az országban, és elvitathatatlan jogát képezik a magyar kormánynak, éppen úgy, mint minden más szuverén állam kormányának. A népi demokratikus rendszer védelmében a magyar kormány kénytelen volt fegyveres erőit felhasználni az ellenforradalmárok akcióinak felszámolására, és a Szovjetunió kormányához fordult segítségért. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány ezen akcióit belügynek kell tekinteni és hogy az ENSZ-nek, főképp pedig a Biztonsági Tanácsnak nincs joga beavatkozni a magyar kormány belügyeibe. A javaslatban szó van arról, hogy a fasiszta elemek ellen foganatosított intézkedések állítólag „a Magyarországgal kötött békeszerződésben biztosított emberi jogok megszegését" jelentik. Ez teljesen nyilvánvaló kísérlet a valóság elferdítésére. Azon évek során, amelyek a békeszerződés megkötése óta elteltek, Magyarországon az ország demokratizálását meghatározó feltételek alapján olyan társadalmi rendszer alakult ki, amely a szocialista társadalmat építő magyar dolgozók akaratának megnyilvánulása. Ez a rendszer a magyar dolgozóknak szabadon és demokratikusan kifejezett akaratán és azokon a történelmi sikereken alapul, amelyeket ä dolgozók új társadalmuk építésében elértek. A kapitalista országokban különféle körök kísérleteket tesznek arra, hogy veszélyeztessék és diszkreditálják ezt a rendszert és ez nem első ízben történt. Ezek a kísérletek az USA bizonyos körei azon kívánságának megnyilvánulásai, hogy Magyarországon visszaállítsák a tőkés rendszert, és a magyar népet megfosszák a fasizmus elleni harcának eredményeitől a Magyarországon líelüli és kívüli' ellenforradalmi elemek csekély számú csoportjának segítségével. Kénytelenek vagyunk kijelenteni, — mondotta Szoboljev a továbbiakban, — hogy a magyar kormányi amikor intézkedéseket foganatosított arra, hogy megállítsa az ellenforradalmi elemek bűnös tevékenységét, teljes összhangban cselekedett a békeszerződés negyedik cikkelyével, amely szerint Magyarország kötelezte magát, hogy nem tűri meg fasiszta irányú szervezetek létezését és tevékenységét, amelyek célja, hogy a magyar népet megfosszák demokratikus jogaitól. Teljesen világos — mondotta a szovjet küldött beszédének befejező részében, — hogy a három hatalom azon javaslata, hogy a tárgyalási programra kitűzzék a magyarországi helyzet kérdését, nem ered abból az óhajból, hogy az ENSZ alapokmányának magas céljait és nemes elveit védelmezzék, hanem egészen más célok vezérelték őket. A valóságban ez provokatív intézkedés, amelynek célja nem a béke és a'nemzetközi biztonság megszilárdítása, hanem a magyarországi fasiszta elemek bűnös tevékenységének támogatása, vagyis a nemzetközi helyzet elmérqesítése. A fenti okokból a Szovjetunió küldöttsége az USA, Nagy-Britannia és Franciaország küldöttségeinek azon javaslatát, hogy a magyarországi helyzet kérdését besorozzák a tárgyalási programba, flagráns kísérletnek tekinti a szuverén magyar állam belügyeibe való beavatkozásra. A Szovjetunió küldöttsége tehát e javaslat ellen fog szavazni. A brit és jugoszláv küldött rövid beszéde után a Biztonsági Tanács elnöke a három nyugati hatalom javaslatát szavazás alá bocsátotta. Azt a javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács megtárgyalja a magyarországi helyzetét, szótöbbséggel elfogadták. Ezután ellenvetés nélkül jóváhagyták az elnök azon javaslatát, hogy a további tanácskozáson a magyar küldött is részt vegyen. A Magyar Népköztársaság küldötte ezután helyet foglalt a tárgyaló asztalnál. Szótöbbséggel elvetették továbbá a szovjet küldött azon javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács négy nappal halassza el ülését, hogy a küldöttek megismerkedhessenek az anyaggal. Még a késő éjszakai órákban megkezdték a tulajdonképpeni tanácskozást, amelyet az újabb jelentések szerint bizonytalan időre elnapoltak. Előkészületek Moszkvában a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára Moszkva, (ČTK) — Moszkva 15 városnegyedének 29 terén november 7, és 8-án népünnepélyt rendeznek, amely alkalommal 500 moszkvai színművész, zenész és artista lép fel. A népi alkotóművészet együtteseinek 10 ezer tagja mutatja be a Szovjetunió népeinek és más országok nemzeteinek táncait is dalait. Az új marokkói kormány nyilatkozata Rabat (ČTK) — Az új marokkói kormány, amely V. Mohammed szultán elnökletével összeült, nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy megbízást kapott a választások előkészítésére, ameiyek lehetővé tennék a marokkói nép számára, hogy rés-t vegyen a közügyek irányításában. A marokkói kormány nyilatkozatában elsősorban gazdasági kíérdésekkell foglalkozik, majd ünnepélvesen kijelenti, hogy a marokkói nép szolidaritást vállal Algéria népével szabadságáért és nemzeti vágyai megvalósításáért folyó küzdelmében. Az algériai vezetők letartóztásával kapcsolatban, akik a marokkói szultán venoiégei voltak, a nyilatkozat kiemeli, hogy ez a cselekedet komolyan elmérgesítette a francia-marokkói kapcsolatokat. Egész Észak-Atrikában általános sztrájkok és nagy tüntetések Damaszkusz, (ČTK) — Vasárnap egész nap Észak-Afrika szerte általános sztrájkok és nagy tüntetések zajlottak le az algériai felszabadító mozgalom képviselőinek letartóztatása miatt. Az ammani tüntetés riészvevői Franciaország gazdasági és politikai bojkottját követelték. Jeruzsálemben a rendőrség könnyfakasztó bombákat alkalmazott a tüntetők ellen. Sokan megsebesültek. Szíria kormánya Allepoben, ahol különösen heves franciaellenes tüntetések zajlottak le, rendkívüli állapotot hirdetett ki. A pakisztáni kormány aggodalmát fejezte ki az algériai francia hátságok törvényellenes tette felett és követelt-e a letartóztatott algériai vezetők szabadon bocsátását. Az Algériai Nemzeti Felszabadít • Front letartóztatott képviselőit vasárnapra viriadó éjszaka titokban Párizsba deportálták, ahol a La Santé börtönbe zárták őket. A francia hatóságok közlése szerint a letartóztatottakat bíróság elé állítják. A vádak ínég nem ismeretesek. YV\\ újság AZ OLIMPIÁSZ HAZÁJÁBAN Az ország költségvetése és gazdasági helyzete Szeptember hava a szövetségi költségvetés benyújtásával kezdődött. E. W. Campbell, Ausztrália Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja ezt a költségvetést „embertelennek és inflációsnak" minősítette. Bár a költségvetés 108 millió font felesleget tételez fel, semmit sem tettek annak érdekében, hogy emeljék az öregek és rokkantak nyugdíjait, pedig ezek az emberek nagyon súlyos körülmények között élnek. Ausztráliában ugyanis az átlagos nyugdíj csupán kevéssel haladja meg a létfenntartási minimum harmadát. A költségvetés újból elősegíti az országban uralkodó inflációt azáltal, hogy 190 millió forrtot irányoz elő ügynevezett honvédelmi kiadásokra. A munkásokból összetevődő ellenzék nagyon élesen bírálta a költségvetést, amely ellen az egész országban tiltakoznak. Így pl. az Iparkamara (amelyben az ország legnagyobb vállalkozói tömörültek) igazgatója, C. R. Hall kijelentette, hogy a költségvetés „hátráltatja a gazdasági fejlődést". ' Általában véve Ausztrália gazdasági helyzete szüntelenül romlik. Ez Menzies kormánya háborús és inflációs politikájának eredménye. A kormánynak nem sikerült keresztülvinnie a munkabérek leszállítását azáltal, hogy a dolgozóktól megvonták negyedévi kiegészítő pótlékaikat, melyeket a heti alapbérekhez fizettek ki. Ezért új utakat keres arra, hogy a munkásság kezét megkösse és emellett megengedi, hogy a vállalkozók nyereségei szabadon növekedjenek. Ausztrália kereskedelmi mérlege szüntelenül és gyorsan romlik. A kormány csökönyösen elutasítja annak a ténynek elismerését, mily jelentős a szocialista országok piaca Ausztrália gazdasága számára. Az ausztráliai kereskedelem deficitje az 1955—1956-os időszakban 221 millió fontot tett ki. A sztrájkmozgalom Ausztráliában a sztrájkok napirenden vannak; hol az egyik, hol a másik vállalatban tör ki a dolgozók tiltakozó sztrájkja. Harcot indítottak a nyugdíjasok is, akik tüntetéseken és gyűléseken követelik nyugdíjuk megjavítását. A történelem folyamán először szüntette be működését az általánqs postaszolgálat, amikor a pcstaalkalmaŕottak sztrájkba léptek, hogy ezzel támogassák bérköveteléseiket. A ki nem szedett levelek felgyülemlettek a postaszekrényekben. Néhány napon keresztül nem kézbesítettek ki semmilyen postaküldeményt. A postások csupán akkor léptek újból munkába, amikor megígérték nekik, hogy a sztrájkolok követeléseit a legrövidebb idün belül megfontolás tárgyává teszik. Követelésekkel lépnek fel az ausztráliai bányászok is, akiknek megélhetését veszélyezteti a .szénfejtés válsága. A bányászok szá/ait bocsátották el e hónapban és a sok-sok ezer torina szén óriási halmokban hever, — nincs rá vevő. A bérharcra nagy ösztönzést adott az Ausztráliai Szakszervezeti Tanács határozata, amelynek alapján november 15-én a jobb bérekért folyó harc támogatására 24 órás országos sztrájkot hirdetnek ki. A békeharc A múlt hónap legnagyobb eseménye a sydneyi nemzeti békegyűlés volt, de ezalatt Ausztrália déli részében, Maralingben a tudósok és katonai vezetők sorozatos atombomba-robbantásokat szerveztek. A lakosság valamennyi rétege, a politikai pártok tagjai, az egyházak és egyéb szervezetek tagjai élesen szembehelyezkedtek az atomháborúval és követelik az atomerö békés célokra való felhasználását. A konferencia oly fontos pontokról tárgyalt, mint „Ausztrália békés fejlődése", „A többi országokkal való kapcsolatok megjavítása", „Leszerelés az egész világon". A sydneyi békegyűlés nagy nyilvános manifesztálóval ért véget. Nem érdektelen megemlíteni még azt, hogy az ausztráliai közvélemény hogyan tekintett Menzies ausztráliai kormányelnöknek hírhedt missziójára, amikor Kairóban Nasszer egyiptomi elnökkel Szuezről tárgyalt. Amikor Menzies visszatért Ausztráliába, a sydneyi Mascot repülőtéren kiabáló tömeg fogadta őt, közöttük 50 arab ruhába öltözött egyetemi hallgató, akik Menzies szerepét elítélő jelszavakat hangoztattak. A televízió első lépései Ausztráliában ebben a hónapban vezették be a televíziót. A televíziós készülékek több mint 300 fontba (vagyis mintegy 5000 koronába) kerülnék, fclddig Sydneyben kb. 3000 darabot adtak el, A legtöbb televíziós készüléket szállodák, klubok és szórakozóhelyiségek vásárolták. A televízió műsora heti híradóval kezdődött, amelyben fellép a 20-as évekből ismert hollywoodi „Kutyacsillag" Rin-Tin-Tin. Azt hiszem, ez elég ahhoz, hogy elképzelést alkossunk a televíziós adások -zínvonaláról. Sydney Rex Chiplin