Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-30 / 303. szám, kedd

A magyarországi esemény belügy! az ENSZ-nek nincs joga beleavatkozni A Biztonsági Tanács ülése New York, október 28 (ČTK) — Va­sárnap, október 28-án délután New Yorkban összeült a Biztonsági Tanács, hogy határozzon arról, napirendi prog­ramjára tűzi-e a magyarországi hely­zet megvitatását. E problémáknak a tárgysorozat, prog­ramra való tűzését nem a Magyar Népköztársaság javasolta, amely tagja az ENSZ-nek, hanem a három nyugati nagyhatalom, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. E nagyhatalmak kifogást akarnak emelni az ellen, hogy a szovjet kormány ele­get tett a magyar kormány azon ké­résének, hogy a varsói szerződés alap­ján Magyarországon tartózkodó szovjet haderők segítsenek a rend helyreállí­tásában az ellenforradalmi elemek által szított magyarországi véres esemé­nyekben. Kos Péter, az ENSZ-beli magyar küldött a Magyar Népköztársaság kormányának nevé­ben élesen tiltakozott az ellen, hogy a Biztonsági Tanács programjára olyan kérdést tűzzenek, amely Ma­gyarország belUgye. A Magyar Népköztársaság küldöttének az ENSZ főtitkárához intézett jegyzéke rámutat arra, hogy „e kérdés megvitatása az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság szuvereni­tásának komoly megsértését jelente­né és ellentétben állna az ENSZ alapokmányának elveivel". A magyar kormány hangsúlyozza, hogy az'/k az események, amelyek 1956. ok­tóber 22-én és később zajlottak le, és ezen események folyamán foganatosí­tott intézkedések kizárólag a Magyar Népköztársaság benső ügye, és nem tartozik az Egyesült Nemzetek ha­táskörébe. * A burzsoá lapok és sajtóügynöksé­gek hírmagyarázóinak többsége ugyan­csak beismeri, hogy maguk a nyugati nagyhatalmak is jól tudják, hogy ezt a magyar belügyet nem lehet megol­dani a Biztonsági Tanácsban. Rámutat­nak arra, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban folytatott ta­nácskozást propagáeiós fórumként akarják felhasználni „a kelet-európai országok felszabadításáért" indított akció számára, amely ezen orszá­goknak a kapitalizmushoz való visz­szatérését tűzte ki céljául. A Biztonsági Tanácsnak ilyenformán az amerikai „ideológiai" háború eszkö­zévé kellene válnia, amiről Jackson, a pszichológiai hadvezetés amerikai in­tézetének vezetője és a Szabad Európa nernzeti~bizottságának tagja kijelen­tette, hogy „e háború vezetéséhez nincs szük­ségünk igazságra, csak aknamunká­ra ... Szükségünk van valamennyi gyilkos és gangszter segítségére, akiket össze tudunk toborozni." (125 millió dollárért, amely összeget az amerikai kongresszus külön e célra nyújt.) Arra tehát, amit a fizetett bomlasztó elemek folyamatosan elő­készítenek, a nyugati hatalmak most az ENSZ Biztonsági Tanácsát is fel akarják használni. A DPA nyugatnémet ügyrfökség fel­hívja a figyelmet arra, hogy a Bizton­sági Tanács nem foglalkozott például azzal, hogy 1945-ben a brit katonaság a görög kommunisták ellen harcolt. Akkoriban a brit haderők támogatták a reakciós kormányt a nép demokra­tikus mozgalmának véres elfojtásában, most pedig a szovjet katonaság a ma­gyar népi kormányt segíti, hogy meg­gátolja a fejesleges vérontást. Az ülés elején Cornut-Gentille, fran­cia küldött, a Biztonsági Tanács el­nöke, Szoboljev szovjet küldöttnek adta meg a szót. A szovjet küldött rámutatott arra, hogy a tanácsülést olyan módon hívták össze, amely ellentétben áll a fennálló hagyományokkal. A Biztonsági Tanács elnöke meghatározta az ülés napját és óráját anélkül, hogy tanácskozott vol­na a Biztonsági Tanács tagjaival, fő­képp a Szovjetunió küldöttségével. A három nyugati nagyhatalom azon javaslatával kapcsolatban, hogy a ma­gyarországi helyzetről szóló tanács­kozást a Biztonsági Tanács program­jára tűzzék, a szovjet küldött kijelen­tette, hogy ez az ENSZ alapokmányának elveivel el­lentétben álló durva kísérlet arra, hogy megsértsék a Magyar Népköz­társaság szuverén jogait, és beavat­kozzanak belügyeibe. Az ENSZ alap­okmánya semmi körülmények között sem enged meg ilyen beavatkozást. A szovjet küldött ezután rámutatott arra,' hogy a magyar kormány nem kérte fel a három nyugati nagyhatal­mat e javaslat előterjesztésére, holott valamennyivel diplomáciai kapcsolato­kat tart fenn. Sőt ellenkezőleg a Magyar Népköztársaság kormánya október 28-i nyilatkozatában határo­zottan tiltakozik az ellen, hogy ezt a kérdést programra tűzzék, mert ez súlyos megsértését jelentené szuverenitásának, és világos ellentét­ben állna az alapokmány elveivel. Ennek az intézkedésnek célja — je­lentette ki Szoboljev, — az, hogy to­vábbra is támogassa a reakciós csopor­tok fegyveres akcióit a törvényes ma­gyar kormány ellen. Az USA, Nagy­Britannia és Franciaország kormányai itt példátlan kísérletet tettek arra, hogy az ENSZ keretén belül támogas­sák a magyarországi fasizálő és re­akciós elemeket, amelyek veszélyez­tetik a magyar dolgozók nagy demok­ratikus vívmányait. Szoboljev hozzáfűzte, hogy az ilyen kísérlet ma teljesen érthető, mert az USA uralkodó körei politikájának fő törekvései közé tartozik már hosszabb idő óta az, hogy segítsé­get nyújtson a kelet-európai legális kormányokat támadó illegális reak­ciós szervezeteknek. Az amerikai kongresszus sok milliós összegeket áldoz a népi demokratikus országok legitim kormányai ellen irá­nyuló szabotázsakciók segélyezésére azzal a céllal, hogy ezeket a kormá­nyokat megdöntsék és olyan reakciós rendszert állítsanak helyükbe, amilyet a dolgozók kelet-európai országokban elsöpörtek. Ezzel kapcsolatban a szovjet küldött rámutatott arra, hogy az amerikai kongresszus 1951-ben , törvényt fogadott el, amellyel száz­millió dollárt utalt ki a szabotázs­akciók pénzelésére a Szovjetunióban és a kelet-európai államokban és hogy nemrégiben erre a célra még újabb 25 millió dollárt hagyott jóvá. A szovjet küldött továbbá emlékezte­tett az úgynevezett^,„karácsonyi üze­netekre", amelyek •. lenyegében provo­kációs felhívást, jelentettek ezen ele­mek számára, hogy támadják meg a népi demokrácia erőit Kelet-Európá­ban. A Biztonsági Tanács elnökének fi­gyelmeztetésére, hogy a szovjet kül­dött foglalkozzék már a kérdés lénye­gével — Szoboljev kijelentette, •— hogy mindez szükséges ahhoz, hogy meg­magyarázza azokat az okokat, amelyek U É H Á N Y SOKBAN A LENGYELORSZÁGI, vratislavai fo'yami hajógyár kollektívája Egyiptom számára új típusú folyami teherhajó­kat fog építeni. (ČTK) A JAPÁN kormány az Egyesült Ál­lamok kormányához hivatalos tiltako­zást intézett a japán gyapjúkészltmé­nyek USA-ba való bevitelének korlá­tozása ellen. (ČTK) A BOLGÁR szakemberek egy cso­portja e napokban Kínába utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza két új mugosz'.'ályozó üzem felépítésének lehetőségeit. A gyárak berendezését a Bolyár Népköztársaság üzemei szál­lítják majd. Bulgária ezenkívül Kíná­nak vasércbánya berendezést lés gé­peket szállít. (ČTK). ROMÁNIÁBAN a kolozsvári E. G. Rakovica barlangkutató intézet expe­díciója a bihari hegyekben további barlangokat fedezett fel. (ČTK). JUGOSZLÁVIA ipari termelése ež év januárjától augusztusig a múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva 7 százalékkal emelkedett. (ČTK). 4 OJ szô §856. október 50. KRISNA MENŐN, indiai tárcanélküli miniszter dzsajpuri beszédében állást foglalt amellett, hogy valamennyi ázsiai országnak képviseletet kell nyernie az ENSZ-ben. Hangsúlyozta, hogy Ázsia mindaddig nem lesz tel­jes miér'.'ékben képviselve, amíg az ENSZ-bŕft a Kínai Népköztársaság nem foglalja el törvényes helyét. (ČŤK). A CSFH FILHARMÓNIA, október 28-án a Majna-me.nti Frankfurtban si­keresen befejezte tizenháromriapos vendégszereplését a Német Szövetségi Köztársaságban. A Prágai filhármóni­kusok Mannheimban, Nürnbergben, Kielben, Hamburgban, Stuttgartban, Raiisruhéban és Münchenben lépt'ek fel. (ČTK) PLOVDIVBAN befejezték a legna­gyobb bolgár gyümölcs- és zöldség­konzervgyár építését, melynek év; teljesítménye eléri-majd az ötmillió kilogrammot. (ČTK). ERICH OLLENHAUER, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnöke október 28-án Düsseldorfból Bombay­ba utazott, ahonnan 7 heti tanulmány­utat! Végez majd az ázsiai orszá­gokban. (ČTK) miatt a Szovjetunió úgy véli, hogy ezt a kérdést nem szabad a tárgyalási programra tűzni. Emlékezzünk csak az úgynevezett „karácsonyi" üzenetre, — mondotta Szoboljev, — gondoljunk csak arra a reakciós elemekhez intézett provoká­ciós felhívásra, hogy keljenek fel a né­pi demokrácia erői ellen Kelet-Euró­pában, amely felhívást az USA-ban hivatalos személyiségek adtak ki. Ez­zel kapcsolatban utalnunk kell Dulles amerikai államtitkár október 27-i texasi nyilatkozatára, amelyben telje­sen félreérthetetlenül azt követelte, hogy a jelenlegi magyar kormányt „a szabad választások" után — ahogy magát kifejezte — más kormánnyal pótolják. És ezt egy sžuverén állam­hoz intézte, amely az ENSZ tagja és amellyel az USA diplomáciai kapcsola­tokat tart fenn. Mindez világosan mu­tatja, hogy az USA-nak szándékában áll beavat­kozni a népi demokratikus országok belügyeibe, azzal a céllal, hogy ezek­ben az államokban visszaállítsa a kapitalista rendszert. Ez azonban összeférhetetlen szervezetünk alap­szabályzatával. Azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány szükségesnek tartott foganatosítani, hogy szembeszálljon a bűnös fasiszta elemeknek a magyar kormány ellen intézett támadásával, a közrend helyreállítására irányultak az országban, és elvitathatatlan jogát ké­pezik a magyar kormánynak, éppen úgy, mint minden más szuverén állam kormányának. A népi demokratikus rendszer védelmében a magyar kor­mány kénytelen volt fegyveres erőit felhasználni az ellenforradalmárok ak­cióinak felszámolására, és a Szovjet­unió kormányához fordult segítségért. Nyilvánvaló, hogy a magyar kormány ezen akcióit belügynek kell tekinteni és hogy az ENSZ-nek, főképp pedig a Bizton­sági Tanácsnak nincs joga beavat­kozni a magyar kormány belügyeibe. A javaslatban szó van arról, hogy a fasiszta elemek ellen foganatosított intézkedések állítólag „a Magyaror­szággal kötött békeszerződésben biz­tosított emberi jogok megszegését" je­lentik. Ez teljesen nyilvánvaló kísér­let a valóság elferdítésére. Azon évek során, amelyek a békeszerződés meg­kötése óta elteltek, Magyarországon az ország demokra­tizálását meghatározó feltételek alapján olyan társadalmi rendszer alakult ki, amely a szocialista társa­dalmat építő magyar dolgozók aka­ratának megnyilvánulása. Ez a rend­szer a magyar dolgozóknak szabadon és demokratikusan kifejezett akara­tán és azokon a történelmi sikereken alapul, amelyeket ä dolgozók új társadalmuk építésében elértek. A kapitalista országokban különféle körök kísérleteket tesznek arra, hogy veszélyeztessék és diszkreditálják ezt a rendszert és ez nem első ízben tör­tént. Ezek a kísérletek az USA bizonyos körei azon kívánságának megnyilvá­nulásai, hogy Magyarországon vissza­állítsák a tőkés rendszert, és a magyar népet megfosszák a fasizmus elleni harcának eredményeitől a Magyarorszá­gon líelüli és kívüli' ellenforradalmi elemek csekély számú csoportjának segítségével. Kénytelenek vagyunk kijelenteni, — mondotta Szoboljev a továbbiakban, — hogy a magyar kormányi amikor intézke­déseket foganatosított arra, hogy megállítsa az ellenforradalmi elemek bűnös tevékenységét, teljes össz­hangban cselekedett a békeszerződés negyedik cikkelyével, amely szerint Magyarország kötelezte magát, hogy nem tűri meg fasiszta irányú szer­vezetek létezését és tevékenységét, amelyek célja, hogy a magyar népet megfosszák demokratikus jogaitól. Teljesen világos — mondotta a szov­jet küldött beszédének befejező ré­szében, — hogy a három hatalom azon javaslata, hogy a tárgyalási programra kitűzzék a magyarországi helyzet kér­dését, nem ered abból az óhajból, hogy az ENSZ alapokmányának magas cél­jait és nemes elveit védelmezzék, ha­nem egészen más célok vezérelték őket. A valóságban ez provokatív in­tézkedés, amelynek célja nem a béke és a'nemzetközi biztonság megszilárdí­tása, hanem a magyarországi fasiszta elemek bűnös tevékenységének támo­gatása, vagyis a nemzetközi helyzet elmérqesítése. A fenti okokból a Szovjetunió kül­döttsége az USA, Nagy-Britannia és Franciaország küldöttségeinek azon javaslatát, hogy a magyarországi hely­zet kérdését besorozzák a tárgyalási programba, flagráns kísérletnek tekin­ti a szuverén magyar állam belügyeibe való beavatkozásra. A Szovjetunió kül­döttsége tehát e javaslat ellen fog sza­vazni. A brit és jugoszláv küldött rövid beszéde után a Biztonsági Tanács el­nöke a három nyugati hatalom javas­latát szavazás alá bocsátotta. Azt a javaslatot, hogy a Biztonsá­gi Tanács megtárgyalja a magyar­országi helyzetét, szótöbbséggel el­fogadták. Ezután ellenvetés nélkül jóváhagyták az elnök azon javaslatát, hogy a to­vábbi tanácskozáson a magyar küldött is részt vegyen. A Magyar Népköztár­saság küldötte ezután helyet foglalt a tárgyaló asztalnál. Szótöbbséggel elvetették továbbá a szovjet küldött azon javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács négy nappal ha­lassza el ülését, hogy a küldöttek meg­ismerkedhessenek az anyaggal. Még a késő éjszakai órákban meg­kezdték a tulajdonképpeni tanácsko­zást, amelyet az újabb jelentések sze­rint bizonytalan időre elnapoltak. Előkészületek Moszkvában a Nagy Októberi Forradalom évfordulójára Moszkva, (ČTK) — Moszkva 15 vá­rosnegyedének 29 terén november 7, és 8-án népünnepélyt rendeznek, amely alkalommal 500 moszkvai szín­művész, zenész és artista lép fel. A népi alkotóművészet együtteseinek 10 ezer tagja mutatja be a Szovjetunió népeinek és más országok nemzetei­nek táncait is dalait. Az új marokkói kormány nyilatkozata Rabat (ČTK) — Az új marokkói kormány, amely V. Mohammed szul­tán elnökletével összeült, nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy megbízást kapott a választások elő­készítésére, ameiyek lehetővé ten­nék a marokkói nép számára, hogy rés-t vegyen a közügyek irányításá­ban. A marokkói kormány nyilatkozatá­ban elsősorban gazdasági kíérdések­kell foglalkozik, majd ünnepélvesen kijelenti, hogy a marokkói nép szoli­daritást vállal Algéria népével sza­badságáért és nemzeti vágyai meg­valósításáért folyó küzdelmében. Az algériai vezetők letartóztásával kap­csolatban, akik a marokkói szultán venoiégei voltak, a nyilatkozat kiemeli, hogy ez a cselekedet komolyan elmér­gesítette a francia-marokkói kapcso­latokat. Egész Észak-Atrikában általános sztrájkok és nagy tüntetések Damaszkusz, (ČTK) — Vasárnap egész nap Észak-Afrika szerte álta­lános sztrájkok és nagy tüntetések zajlottak le az algériai felszabadító mozgalom képviselőinek letartóztatása miatt. Az ammani tüntetés riészvevői Franciaország gazdasági és politikai bojkottját követelték. Jeruzsálemben a rendőrség könnyfakasztó bombákat alkalmazott a tüntetők ellen. Sokan megsebesültek. Szíria kormánya Al­lepoben, ahol különösen heves fran­ciaellenes tüntetések zajlottak le, rendkívüli állapotot hirdetett ki. A pakisztáni kormány aggodalmát fejez­te ki az algériai francia hátságok törvényellenes tette felett és követelt-e a letartóztatott algériai vezetők sza­badon bocsátását. Az Algériai Nemzeti Felszabadít • Front letartóztatott képviselőit vasár­napra viriadó éjszaka titokban Pá­rizsba deportálták, ahol a La Santé börtönbe zárták őket. A francia hatóságok közlése szerint a letartóztatottakat bíróság elé állít­ják. A vádak ínég nem ismeretesek. YV\\ újság AZ OLIMPIÁSZ HAZÁJÁBAN Az ország költségvetése és gazdasági helyzete Szeptember hava a szövetségi költ­ségvetés benyújtásával kezdődött. E. W. Campbell, Ausztrália Kommunista Pártja politikai bizottságának tagja ezt a költségvetést „embertelennek és inflációsnak" minősítette. Bár a költ­ségvetés 108 millió font felesleget té­telez fel, semmit sem tettek annak érdekében, hogy emeljék az öregek és rokkantak nyugdíjait, pedig ezek az emberek nagyon súlyos körülmények között élnek. Ausztráliában ugyanis az átlagos nyugdíj csupán kevéssel ha­ladja meg a létfenntartási minimum harmadát. A költségvetés újból elősegíti az or­szágban uralkodó inflációt azáltal, hogy 190 millió forrtot irányoz elő ügyne­vezett honvédelmi kiadásokra. A munkásokból összetevődő ellenzék nagyon élesen bírálta a költségvetést, amely ellen az egész országban tilta­koznak. Így pl. az Iparkamara (amely­ben az ország legnagyobb vállalkozói tömörültek) igazgatója, C. R. Hall ki­jelentette, hogy a költségvetés „hát­ráltatja a gazdasági fejlődést". ' Általában véve Ausztrália gazdasági helyzete szüntelenül romlik. Ez Men­zies kormánya háborús és inflációs politikájának eredménye. A kormánynak nem sikerült keresz­tülvinnie a munkabérek leszállítását azáltal, hogy a dolgozóktól megvonták negyedévi kiegészítő pótlékaikat, me­lyeket a heti alapbérekhez fizettek ki. Ezért új utakat keres arra, hogy a munkásság kezét megkösse és emel­lett megengedi, hogy a vállalkozók nyereségei szabadon növekedjenek. Ausztrália kereskedelmi mérlege szüntelenül és gyorsan romlik. A kor­mány csökönyösen elutasítja annak a ténynek elismerését, mily jelentős a szocialista országok piaca Ausztrália gazdasága számára. Az ausztráliai ke­reskedelem deficitje az 1955—1956-os időszakban 221 millió fontot tett ki. A sztrájkmozgalom Ausztráliában a sztrájkok napiren­den vannak; hol az egyik, hol a másik vállalatban tör ki a dolgozók tiltakozó sztrájkja. Harcot indítottak a nyug­díjasok is, akik tüntetéseken és gyűlé­seken követelik nyugdíjuk megjavítá­sát. A történelem folyamán először szün­tette be működését az általánqs pos­taszolgálat, amikor a pcstaalkalmaŕot­tak sztrájkba léptek, hogy ezzel támo­gassák bérköveteléseiket. A ki nem szedett levelek felgyülemlettek a pos­taszekrényekben. Néhány napon ke­resztül nem kézbesítettek ki semmi­lyen postaküldeményt. A postások csu­pán akkor léptek újból munkába, ami­kor megígérték nekik, hogy a sztráj­kolok követeléseit a legrövidebb idün belül megfontolás tárgyává teszik. Kö­vetelésekkel lépnek fel az ausztráliai bányászok is, akiknek megélhetését veszélyezteti a .szénfejtés válsága. A bányászok szá/ait bocsátották el e hó­napban és a sok-sok ezer torina szén óriási halmokban hever, — nincs rá vevő. A bérharcra nagy ösztönzést adott az Ausztráliai Szakszervezeti Tanács határozata, amelynek alapján novem­ber 15-én a jobb bérekért folyó harc támogatására 24 órás országos sztráj­kot hirdetnek ki. A békeharc A múlt hónap legnagyobb eseménye a sydneyi nemzeti békegyűlés volt, de ezalatt Ausztrália déli részében, Ma­ralingben a tudósok és katonai veze­tők sorozatos atombomba-robbantáso­kat szerveztek. A lakosság valamennyi rétege, a po­litikai pártok tagjai, az egyházak és egyéb szervezetek tagjai élesen szem­behelyezkedtek az atomháborúval és követelik az atomerö békés célokra va­ló felhasználását. A konferencia oly fontos pontokról tárgyalt, mint „Ausztrália békés fej­lődése", „A többi országokkal való kapcsolatok megjavítása", „Leszerelés az egész világon". A sydneyi béke­gyűlés nagy nyilvános manifesztáló­val ért véget. Nem érdektelen megemlíteni még azt, hogy az ausztráliai közvélemény hogyan tekintett Menzies ausztráliai kormányelnöknek hírhedt missziójára, amikor Kairóban Nasszer egyiptomi el­nökkel Szuezről tárgyalt. Amikor Men­zies visszatért Ausztráliába, a sydneyi Mascot repülőtéren kiabáló tömeg fo­gadta őt, közöttük 50 arab ruhába öl­tözött egyetemi hallgató, akik Menzies szerepét elítélő jelszavakat hangoz­tattak. A televízió első lépései Ausztráliában ebben a hónapban ve­zették be a televíziót. A televíziós ké­szülékek több mint 300 fontba (vagy­is mintegy 5000 koronába) kerülnék, fclddig Sydneyben kb. 3000 darabot ad­tak el, A legtöbb televíziós készüléket szállodák, klubok és szórakozóhelyi­ségek vásárolták. A televízió műsora heti híradóval kezdődött, amelyben fellép a 20-as évekből ismert holly­woodi „Kutyacsillag" Rin-Tin-Tin. Azt hiszem, ez elég ahhoz, hogy elképze­lést alkossunk a televíziós adások -zínvonaláról. Sydney Rex Chiplin

Next

/
Oldalképek
Tartalom