Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-30 / 303. szám, kedd

Régi gyárból újat A belső erőforrások jobb kihasználásával Vastagon gomolyog a füst a hatalmas gyárkéményből. Ha kiszáll az utas a vonatból, ez tűnik szemébe Krompachyn. Hatalmas gyárudvar, köröskörül régi és új épületek. Ez a Kovohuty üzem. Amott nagy halomban fémhulladék tömege. Az egész országból ide szállítják a rezet tartalmazó fémhulladékot. S a szomszédos Slovinky-bánya ércét is ide hozza a sodronykötélpálya. Fémhulladék és nyersére — ezekből a nyersanyagokból termelnek rezet az üzemben, amely hazánkban egyedülálló a maga nemiében. Hosszú az út, amit ez a nyersanyag a gyártási folyamat alatt megtesz. Különösein a bányából érkező nyersérc útja hosszú. Mert nemcsak. réz van ebben az ércben, hanem nagy mennyiségben kén, vas, arzén, cinik, de arany és ezüst is előfordul benne. Fönn állunk a kemencéknél, s Krigovsky és Olšavsky elvtársakkal beszélgetünk. Kezünkben hosszú rudak. Olykor kinyitják a kemencék ajtait, hogy ellenőrizzék a pörkölést A kemencék kiürítését már egy év óta gépek végzik. Innen lés az aglomerálón keresztül a Rachettka-kemtncében már folyékony anyag alakjában ülepszik le a medence aljára a réz. Fölötte a vas és a többi anyag, amely könnyen elvezethető. Aztán már csak a konvertor és a tisztítás van hátra, hogy a technológiai folyamat utolsó állomása, az elektrolízis következzen. Hatalmas méretű csarnok az elektrolízis színhelye. Hosszú sorokban, nagyméretű ó:omedényekben történik az anyag elbontása a keresztülvezetett elektromos áram segítségével. Innen már kész, csillogó rézlemeze* kerülnek ki. A krompachyi Kovohuty évről évre teljesíti tervét, a termelés egyre nagyobb feladatait, a munkatermelékenység növelésével. Mindez pedig összhangban van a bérek és a fizetések emelkedésével. Nem vitás, hogy ez csak az üzemi munkásság egyéni kezdeményezésének érvényesítésével volt elérhető. Mert sok nehézséggel kellett szembeszállniok munkahelyeiken ebben az évben is. De éppen a munkahelyek belső erőforrásainak ez a meqvizsflálása és azok kihasználása, kiaknázása eredményezte az össztermelés növekedését az év minden hónapjában. Az üzem műszaki fejlesztése arra irányult, hogy a meglevő gépi berendezés átépítésével fokozzák a t.rmelés kapacitását. Ilyen átszereléseket végeztek az agregátok&n, az elektrolízis folyamatában, amellyel a réz kiválasztása kapacitásának és minőségének fokozását érték ei Ugyanúgy tökéletesítették a tisztítás kapacitását a kemencéknek Kőolajjal való fűtésével. ANíemenee átépítése óta megkétszereződött annak teljesítménye. További hasonló átépítéseket vé geznek a közeljövőben. Ezután em? lődaru végzi a kemencék anyaggal való megtöltését. A salak elszállítását is villamoskocsikkal vlégzik majd Mindezek az újítások lehetővé teszik a legnehezebb kétkezi munka kikü szöbölését. Az épülő szűrőkészülék felfogja a füsttel eddig elillanó cin ket és arzént A vagonok kiürítése is meggyorsul. Ezután a kokszot szenet, kovát és mészkőt autódaru rakja ki a vasúti kocsikból Az üzem műszaki fejlődésének betetőzése egy új gyárrészleg felépl tése lesz. Ennek a második ötéves tervben kell elkészülnie. Jelentősége abban van, hogy fölöslegessé teszi az aglomerálást, azaz a poralakú 'érc hevítés által való darabossá tételét A termelés technológiai folyamatában is történtek újítások, amelyek a te r melés gazdaságosságában további jő eredményekre vezettek. Ahol jártunk, a munkahelyek dol qozói mindenütt az újítások nyo mán beállott tökéletesebb termelési módszereket magyarázták nekünk Láttuk rajtuk, kiéreztük beszlédeikből, hogy valamennyien büszkék az eddig elért eredményekre, melyekben övék az oroszlánrész. Fejlődik, terjed, tökéletesedik ez az üzem, s ez mindannyiokat öröm mel tölti el. Régi gyárból újat épí tenek. (mgy) m A kommunisták jó munkájának eredménye Á Slavoníni Helyi Nemzeti Bizottság munkájában nincs hiba Az Olomouc melletti Slavonínban már most készülődnek a nemzeti bizottsági választásokra. Ámde ne gondoljuk, hogy azért sietnek annyira, mert valami nincs rendjén a községben. Sőt ellenkezőleg. Hallgassuk meg az embereket... A falu rendezett külsejű és tiszta, irgalmatlanul hosszú. Egészen egyszerű, s mindennapi emberek élik itt életüket. Megtörténik, hisz ez másképp nincs is, ha a községben a szövetkezet mellett még húsz egynéhány földművelő magángazdálkodást folytat, hogy összeszólalkoznak néha-napján. Egy dologban azonban mindnyájan megegyeznek: a helyi nemzeti bizottság egész rendesen végzi munkáját. Természetesen, itt-ott valami eljut az ember füléhez, aszerint, kivel áll szóba. Szaporázzuk csak meg lépteinket, éppen egy polgár igyekszik az alvégről a felvégre. Megtudjuk, hogy sörözni megy. „Hát jó darab utat kell megtennie a kocsmába" — vesszük fel a beszélgetés fonalát és szándékosan e kellemetlenebb ügyekről tárgyalunk. „Több mint félórányi járás" — feleli s válaszából bosszúságot érzünk. „Miért nem törődik akkor a HNB, hogy a falu alvégén is felállítsanak egy kocsmátf" — tüzelem tovább a megszólított polgárt. „A nyáron bizony ..'.' „Hisz ez is meglesz — a kultúrotthonban lesz, mihelyt befejezik az építést ..." No lám! — Nem baj, talán majd valaki mástól többet tudunk meg. A helyi nemzeti bizottságon Halouzka elnök éppen egy borostásállú emberrel beszélget: — Ha a szövetkezeti termésből mindenki egy zsák burgonyát elvisz, mint maga, hogyan gazdálkodjék jól az EFSZ? Ha valaki aztán ilyen alapos fejmosást kap, noha megérdemli, bosszúságában azt is elmondja, amit nem tud. Próbáljuk csak meg! — No, jó ember, — válaszolja ked- j vetlenül — itt bizony nincs mit választanod! ... Minden kicsiségből nagy hűhót csapnak ... Ámbár ez még mindig jobb, mintha megbüntetnének... Hiába minden igyekezet! Egy csomó embert hallgattunk meg, de ha valaki nem dicsérte is a HNB-t, nem is szidalmazta. Abéól is kiindulhatnánk, hogyan teljesíti a község kötelességeit az állammal szemben, a terménybeadást, adófizetést'.. Ám erről is mindenütt csak jót hall az ember. A házadót már régen, jóval a határidő előtt befizették. A mezőgazdasági adót már 95 százalékban befizették és a többi községi adóilletékeket is kiegyenlítették. A mezőgazdasági termékek beadásában is rend van: az EFSZ 200 százalékra, a magánszektor több mind 100 százalékra teljesítette. Mivel törődnek a kommunisták Mindez tehát szép bizonyítvány a HNB munkájáról. De hol van ennek az eredményes munkának a gyökere? Slavonínban tálán másképp dolgoznak, mint máshol? — Nem mondhatnám — védekezik Halouzka elvtárs, a HNB elnöke. — Mindnyájunknak megvan a maga hibája. Sok a munka és kevés a HNB-tag. Többségük kommunista, hárman pártonkívüliek. Munkások, szövetkezeti dolgozok, hivatalnokok — mint máshol. — Mondjuk van, ahol ez így van, s van, ahol ez így nincs. A fontos az, hogyan értenek egyet a munkában és hogyan tudják magukat körülvétetni emberekkel, aktívával, különösen az állandó bizottságokban. — Ügy van — bólint helyeslőleg az elnök, — ez azonban már nemcsak a mi érdekünk, ebben segítségünkre van a pártszervezet is! Bármiről is tárgyalunk, az elvtársak mindig jó tanáccsal szolgálnak. Az alapvető fontosságú ügyeket a pártszervezet bizottságában, a többieket pedig pártcsoportunkban tárgy áljuk meg. Sok minden függ ettől. Ha a pártszervezet rendszeresen ellenőrzi, hogyan teljesítik a nemzeti bizottságban dolgozó kommunisták feladataikat, ha a pártcsoport segítségével irányítja őket munkájukban, minden jobban sikerül. A nemzeti bizottságban dolgozó kommunisták a tanács és a plénum gyűlésein is egységesen szólalnak fel és jól meggondolt, helyes javaslatokat tesznek, melyek minden tag érdeklődését felkeltik. A nemzeti bizottság többi tagjai ily módon sajátjuknak tekintik az ilyen javaslatokat, s ez aztán természetesen meg is látszik az eredményen. Meglátszik munkájukon és az általuk vezetett állandó bizottságok munkáján is. Még egy érdekesség: Ha a nemzeti bizottságban dolgozó valamelyik kommunistával arról beszélgetünk, milyen komolyabb munkát végzett az utóbbi időben a HNB, már előre tudhatjuk, úgy fogja kezdeni, mint Cigánek elvtárs, a pártcsoport vezetője: „Az elvtársak először megtárgyalták a pártszervezetben, majd tanácskozást folytattunk az ügyről a pártcsoportban s végül a HNB-ben meghoztuk a döntést." A pártszervezet például nemrégen a helyi EFSZ további bővítésének és megszilárdításának lehetőségeiről tárgyalt. Nemsokára ugyanezt az ügyet letárgyalta a helyi nemzeti bizottság is. Fontos, hogy mindkét gyűlés határozatait sokan teljesítették. Mondhatjuk, hogy az egész pártaktíva és helyi nemzeti bizottság aktívája: a helyi nemzeti bizottságnak és állandó bizottságainak tagjai, a szövetkezeti dolgozók és a nő bizottságban dolgozó asszonyok a kommunistákkal vállvetve kivették részüket a földművesek felvilágosításából és meggyőzéséből. Az eredmény: i községben most egybe szántják a ter möföldet és további középparasztok léptek be a szövetkezetbe. Mit művel a pártcsoport A HNB melletti pártcsoport tevé kenységével a munkafegyelem megszilárdítását is elősegíti. Slavonínban már régi szokás, hogy a választókörzetekben összehívják a. polgárokat és elbeszélgetnek velük. Ha valamelyik kommunista a kitűzött határidőben mégsem hívná össze választóit a rendszeres „beszélgetésre", nyugodtan számolhat azzal, hogy a pártcsoport legközelebbi ülésén „fejmosást" kap az elvtársaktól. Szokásossá vált, hogy rendszeresen számot adnak választóiknak és tanácskoznak velük. Az bizonyos, hogy a választóknak mindig van valami kívánságuk és követelésük. Hisz ez a fontos, az ilyen nyilvános ellenőrzés mindig hasznos. Annak, aki jól dolgozik, nincs oka a félelemre. Az • állandó bizottságokban dolgozó párttagok ugyan nem vesznek részt a pártcsoport gyűlésén, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem, ellenőrzik őket. A pénzügyi bizottság például egyidöben nem végzett kielégítő munkát. A HNB elnöke felhívta a pártszervezet bizottságának figyelmét. A pártbizottság Cigánek elvtárs feladatává tette, hogy hívja össze a pártcsoport gyűlését. A gyűlésen hamarosan kiderült a hiányosság oka: az állandó bizottság elnökét hivatása akadályozta abban, hogy minden erejét a bizottság vezetésének szentelje. A HNB gyűlésén ezután a kommunisták személyi változást javasoltak. A bizottság vezetését Svoboda elvtársra bízták. A bizottság ma már ismét jól működik. Fontos az emberek bizalma Valaki ellenvetést tehetne: „Miként függ mindez össze a'választási előkészületekkel? Ugyanis az elején a választási előkészületekről beszéltünk." Márpedig mindez közvetlenül összefügg a választási előkészületekkel. A pártszervezet törődik azzal, hogy a HNB jó tevékenységet fejtsen ki, a párt csoport ügyel arra, hogy a kommunisták egyre jobb munkát végezzenek és mindig példát mutassanak a pártonkívülieknek. A jó munka ugyanis alapfontosságú tényező s eszerint fejezik ki a választók bizalmukat nemzeti bizottsági képviselőiknek. A pártszervezetben rendszeresen megtárgyalják a HNB-ben működő kommunisták munkáját. Ojra, alaposan megtárgyalták, midőn az elvtársak a CSKP KB ülése után tudomást szereztek az új választások előkészítéséről. A pártcsoport legutóbbi ülésén is gondosan és alaposan értékelték minden tag munkáját és megvizsgálták, hol volna még javítani való. Ma már világosan látják, melyikük pályázhat jogosan a választók bizalmára az elkövetkező választások folyamán. Elmondhatjuk, majdnem valameny nyien. (RP) A mi „aranybányánk" BÖGÖS, DÖCÖGÖS út vezet a kamáróci szövetkezet portájára. Lassan haladsz végig ezen a göröngyös hátú úton. Várod, hogy mikor érsz a szövetkezet irodájához, mert azt mondták, hogy csak erre tarts, hamarosan megtalálod. Gondolatban találgatod, már el is képzeled a gazdag, területileg is nagy szövetkezet irányító központját. Szép, nagy ablakos, talán új épületet is képzelsz. Tekinteted messzire előrefut az úton... Már lassan kiérsz a faluból, még sem látod azt, amit látni szeretnél. Látókörödbe belopakodik egy hatalmas épülettömb. Külsejéről látod, hogy raktár. Aztán újabb gazdasági épületek kerülnek szemed elé, mintha mutogatni akarnák magukat. Még mindig nem találod azt, amit keresel. Most egy deszkából készült építménybe botlik a tekinteted. Azt hiszed, hogy útépítő munkások szerszámraktárja. Már fogy a türelmed is, amikor egy gongyolához hasonló bajuszú emberrel találkozol. Útbaigazítást kérsz. Az pedig a deszkabódéra mutat. — Ott az irodánk. Meglepődsz. Nem vagy szokva ahlfoz, hogy egy gazdag szövetkezet ilyen deszkatákolmányt nevezzen az irodájának. Azt hiszed eltévedtél... MÁR OTT VAGY az iroda ajtajánál. Nyitnád, de nem nyílik. A bódé bádog kéményéből füst szivárog. A falu felől harangszót csap a füledbe a szél. Ebéden vannak gondolod. Már indulni akarsz, amikor a gazdasági udvar felől magastermetű ember tart feléd. Sapkája ellenzője eltakarja fél arcát, bársonynadrágját lobogtatja a szél. — Szaniszló Barna, a szövetkezet elnöke vagyok — mutatkozik be. Aztán az iroda felé néz. — Behívnám, de nekem nincsen kulcsom. Keveset vagyok az irodában. Te most megragadod az alkalmat és az irodára tereled a szót, hogy így meg úgy. mégis csak különb irodájuk is lehetne ... Az elnök mosolyogva válaszol. — Eddig még nem telt irodára. Sokkal fontosabb volt az állatok elhelyezése, új istállók építése. Gabonaraktár is kellett, a sílógödrök építését sem halaszthattuk. Nekünk ez is jó volt. Ha pedig vendégek jöttek, azok nem az irodára voltak kíváncsiak. Elárulhatom azonban, hogy jövőre már az iroda építésére is sor kerül. SZANISZLÓ BARNÁVAL már a gazdasági épületek felé haladunk. Az előbbi képet már egész közelről látod. A hatalmas raktár, az új modern istállók oly közel vannak hozzád, hogy szinte megfoghatod őket. Látod, mégsem tévedtél el. Már ott vagy a szövetkezet pénzforrásának közepében. Már meg is feledkeztél a szegényes irodáról. Nézed a milliós vagyont, a gyönyörű állatokat, a gazdasági gépeket. Az istálló előtt lévő kifutó korlátjához támaszkodtok. Te is tűröd, hogy a bámész borjak érdes nyelvükkel megnyalják a kezedet és hallgatod az elnök szavait. — Ez itt a mi aranybányánk — mutat körül. Másfél milliós értéke van itt szövetkezetünknek. Ezek az istállók, a sílógödrök, a magtár a szövetkezet anyagi forrásai. Dől belőlük a pénz. Eddig már 160 mázsa húst adtunk terven felül. A gazdasági udvaron szekerek gördülnek végig. Megfonnyadt répaleveleken ülnek a kocsisok. Tekinteteddel egészen a silógödrökig követed a szekereket. A betongödör, mely praktikusan egészen az istálló közelében épült, egymás után nyeli el a szekerek tartalmát. — Telnek a gödrök — mondja az elnök. Négyszázötven köbméter silót terveztünk, de lesz hatszáz is. Egy szál répalevél, vagy kukorica sem marad silózatlanul. Hallgatsz vagy jegyzel, egyre megy. Gondolatod, látóköröd már túlcsapott a szegényes irodán. Az az egyszerű deszkaalkotmány kitárta előtted a gazdagság, a jólét birodalmának kapuját. Az elnök pedig tovább beszél. — ötvenkettőben kezdtük a szövetkezést. Csetlettünk-botlottunk. Most büszkék vagyunk arra, amink van. Komáróc népe ma gazdag. A tamások is hívők lettek. A régi jó helyébe az újat, a jobbat választották. A tavasz folyamán 30 új taggal szaporodott a tagság és 210 hektárral gyarapodott a közös vagyon CSAPONG A GONDOLAT. A kíváncsiság szóra nyitja a szád. Tudni szeretnéd, mi okozta a tavaszi megmozdulást. Lehet, hogy csalétekre gondolsz. Nem is tévedsz. A szövetkezet igazi csalétek volt a kívülállók számára... — Az elmúlt gazdasági évben .már csorgott a pénz. Az év végen már minden egyes ledolgozott munkaegység után nyolc korona részesedést osztottak. A tagoknak kenyerük is volt bőven ... Jól ruházkodtak, építkeztek, új bútorokat vásároltak. Ez volt a csalétek. Ezt látták a kívülállók. Ez csalta őket a szövetkezetbe. A jobb élet utáni vágy hozta Zabosi Pál középgazdát is a szövetkezet-; be. Utána pedig jöttek a többiek. Nézed az elnököt. Csodálkozol, milyen hévvel, milyen szenvedélyesen beszél a közös gazdálkodásról. Szent előtte az ügy, akárcsak a szövetkezet többi tagja előtt. Védik, gyarapítják a közöst, a jövőt. Ezeket olvasod le az arcáról, ezt sugározza szemebogara. Alig akarod észrevenni, hogy a csapkodó szél traktorbúgást csempész a füledbe a határ felöl. Amikor füled felfogja a hangot, a hang irányába fordulsz. Látja az elnök is, hogy érdekel, mi történik ott távolabb, ezért kérdezés nélkül változtat a beszéd tárgyán. — Négy traktor dolgozik. A vetést már befejeztük. A kapásnövényeket is betakarították. Most már az őszi mélyszántást, meg a legelők és rétek javítását végzik. Tíz hektár legelőt, ugyanannyi rétet teszünk most termőképesebbé. Hálásak lesznek ezért az állataink. Tejjel, hússal, tojással fizetik meg a fáradságot. Már végig jártátok az istállókat. Gondolatban a szövetkezet határát is bebarangoltátok, de még mindig a karám korlátjának támaszkodva figyelitek a lopakodó alkonyt, mely összeköti az éjt a nappallal. Kiapadt már a beszéd forrása is, amikor asszonyok közelednek az istállók felé. — A fejőnők — mondja az elnök. NYISD MOST JÓL KI A SZEMED. Nézd ott azt a törékeny javakorabeli asszonykát. Szaniszló Teri. A szövetkezet szervezője, büszkesége, védelmezője. Nem is hinnéd micsoda erős lélek lakozik abban a törékeny testben. Férje akarata ellenére elsők között lépett a szövetkezetbe. Férjé habozott, de ő szülői örökségével nem várt tovább. Rövid idő múlva aztán a férje is követte Terézt. Ma mind a ketten megbecsült tagjai a nagy családnak. Azt mondod megbecsült tagok. Sokkal többek. Szaniszló Teréz a szövetkezet büszkesége. A tagság kitüntetésre javasolta. Az idén tavasszal a kerületi mezőgazdasági konferencián nyilvánosan ki is tüntették. De ez még nem minden. Szaniszló Teréz büszkeséggel keveredő öröme csak akkor volt igazán teljes, amikor a helyi pártszervezet tagjai közé sorolta. Ezen a felejthetetlen napon fogadalmat tett, hogy ezek után kétszeres odaadással dolgozik. Most már először mint kommunista, másodszor mint szövetkezeti tag. EGÉSZEN RÁD ESTELEDETT. Szeretnél utazni, de nincs megfelelő vonatod, csak a reggeli órákban. így az éjszakát a faluban töltöd. Kakaskukorékoláskor kelsz. Már szürkül a hajnal, amikor az állomásra érsz. Azt hiszed, ilyenkor kihalt az állomás környéke. Tévedsz. Különösen a rakodó forgalmas. A komáróci szövetkezetesek már rakodnak. Korán keltek, mikorra kivilágosodik már ők egý fordulóról térnek vissza a faluba, hogý újabb cukorrépa rakományt szállítsanak az állomásra. De már jön a vonat. Te felülsz. Fel száll veled a gondolat is. Sokat hallottál, sokat láttál és minden arról tudósít, hogy életerős a szövetkezés. Út a földművesek jólétének egyre magasabbra emelkedéséhez. Szarka István ŰJ SZÚ 1»5«. okttoer 3%