Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)
1956-10-21 / 294. szám, vasárnap
A CSKP Központi Bizottsága üdvözlő tevelei intézet a Jeremenko-bánya bányászaihoz és technikusaihoz A CSKP Központi Bizottsága október 19-én ezt az üdvözlő levelet küldte a Jeremenko-bánya bányászainak és technikusainak, akik az Ostrava— Karvina-j bányakörzetben elsőként teljesítették a második ötéves terv első évj feladatait: Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Jeremenkobánya összes bányászainak és mérnök-technikus dolgozóinak jókívánságait fejezi ki az idei tervteljesítésben elért jelentős sikerükhöz. A Jeremenkobánya szénfejtési tervének határidő előtti teljesítése bányáink egész mun kakollektívájának jelentős sikere. Különösen fontos az a tény, hogy sikerüket abban az* időben érték el, mikor az Ostrava—Karvina-i bányakörzet bányászai és technikusai azért harcolnak, hogy a meghatározott terv szerint a legrövidebb időn belül elegendő mennyiségű nélkülözhetetlen ostravai szenet biztosítsanak népgazdaságunknak. Azon eltökéltségük, hogy tovább fognak harcolni a magas fejtési telje sítményért, hogy az év végéig 82 ezer tonna szenet fejtenek terven felül és jól előkészítik a bányát a jövő évre, megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltat törhetetlen akaratukról, hogy továbbra is hozzájárulnak hazánk virágzásához. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága elvárja, hogy a Jeremenljo-hánya bányászai és technikusai — úgy mint eddig — a jövőben is jó példát mutatnak az Ostrava—Karvina-i bányakörzet többi bányáinak és összes dolgozóinak. Amerikai kémcsoportok letartóztatása A Belügyminisztérium 1956. október 13-án, szombaton jelentést tett közzé kémcsoportok leleplezéséről. A közeli napokban bíróság elé állítják az egyik csoportot, amelyet az amerikai hírszerző szolgálat irányított. A Majna melletti Frankfurtban levő amerikai kémkiképző központ iskolázásban részesítette Ludko Marik és František Mejtsky katonaszökevényeket, majd "amerikai gyártmányú géppisztolyokkal, gránátokkal, pisztolyokkal és leadóállomásokkal felszerelve a Csehszlovák Köztársaság területére küldte ki őket azzal a feladattal, keressenek és képezzenek ki egy ügynököt-rádlókezelőt, adják át neki a leadóállomást és ennek az állomásnak segítségével biztosítsák a nyugat-nér metországi amerikai kémközpont részére a katonai, gazdasági és politikai jellegű kémhírek küldését. A Csehszlovák Köztársaság területén a két. amerikai ügyn knek az általuk megv?sztegetett Jozef Dedina, Klement Kapiniš, Anna Kapinišová és mások segítettek a Moravské Budéjovilakos pedig közvetítette összekötteté süket a brnő: Ján Šverma Üzem alkal mazottjával, Radomír Marikkal. Az amerikai ügynökök feladatul tűzték ki, hogy megnyerik és kiképe zik Radomír Marikot rádiós ügynöknek, mivel tudták róla, hogy a népi demokratikus rendszer ellensége. Arra számítottak, hogy olyan híreket szerez, amelyek érdekelni fogják az amerikai kémkOzpontot, különösen azt a tisztet, aki oktatta őket és akinek ál neve Parson. Radomir Marik átvette a Dedina szérűjében elhelyezett leadóállomást, különböző helyeken megtanulta kezelését és megkezdte az amerikaiak zsoldjában kémtevékenységét. Kifejezetten kémjellegű híreken kívül becsmérlő jelentéseket is közvetített csehszlovákiai életről. A Belügyminisztérium dolgozói Ra domír Marikot leleplezték és a tett színhelyén rajtakapták, amikor éppen kapcsolatba lépett a Majna melletti Frankfurtban levő amerikai kémköz ce-i járásban lévő Jaskov községből, j ponttal. Vele együtt leleplezték segítőOtilia Virglova Moravské Budéjovice-i társait is. A francia parlamenti küldöttség tagjai Brnóba érkeztek Pénteken, október 19-én este Bmóban Ján Nedélka, a Brnói Kerületi . Nemzeti Bizottság elnöke Josef Jurannal, a nemzetgyűlési képviselők kerületi tagozatának elnökével együtt a dolgozók küldötteinek jelenlétében üdvözölték a francia képviselők és szenátorok küldöttségét. A Lucien Begouin képviselő vezette küldöttséget köztársaságunk kerületeinek meglátogatása alkalmával Antonín Fiala, a nemzetgyűlés alelnöke és dr. Jaromír Berák képviselő, a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke kísé ri. MEGJEGYZ ÉS Mindenkinek haszna lesz belőle A most ősszel alakult balogfali EFSZ agronómusával beszélgettem a község Nagyvonalúság Ezt a kérdést kellett akaratlanul is feltenni az embernek az elmúlt napokban, az országutakat szegélyező rengeteg elszórt cukorrépa láttára. Igaz, a következő gondolat azt súgta hogy talán nem is nagyvonalúságról, inkább gondatlanság okozta pazarlásról van szó. Többször olvastam arról, hogy egyetlen cukorrépa négy szem kockacukrot jelent. Ha ez igy van — márpedig így van —, akkor én a múlt hét egyetlen napján több százezer kockacukrot láttam elszórva cukorrépa alakjában a Bratislava—Zseliz közötti út mindkét oldalán. Feltétlenül így kell ennek lenni? Elismerem, sürgős munka a szállítás gyors lebonyolítása, de lelkiismeretesebb rakodással nem lehetne-e elejét venni ezrek közös munkája sárbatiprásának, törekvésünk gyümölcse megtizedel ésének. Igen, néha nagyvonalúak vagyunk bizonyos dolgokban. Elindul a cukorrépával rakott szekér a szövekezet, állami birtok répaföldjéről. Néhány lépés után födrehull az első cukorrépa, majd minden tizedik, századik lépésnél lepottnan a következő. Diószeg előtt egy szemfüles gyerek fel is kapaszkodik a kocsi saroglyájába: nyalábszámra szórja a répát a földre. Sem abból, ami magától, sem abból, ami ily módon a földre hull, nem kerül cukor a kávénkba, nem gyarapodik a gazdaság jövedelme. Száz meg száz szekér meg" naponta, ezer meg ezer répa kerül n sŕi'ba, mázsaszámra szórjuk az útra a cukrot. Ezzel a nagyvonalúsággal saját magunkat károsítjuk meg. Cukorrépaszállításnál dolgozók! Érdemes ezen elgondolkozni! <I-OJ szö 1836. október 21 határában levő legelőről, amely bizony nagyon gyatra állapotban van, mondhatnám úgy, áhogy a természet megteremtette. Elgazosodva, bokrokkal benőve, öles vízmosásokkal megszaggatva, a legelésző marha által elhullatott trágyán kívül más trágyát sohase látva. Az agronómus elmondta, hogy az öszi vetés, betakarítás után a legsürgősebb feladatok egyikének kell lenni a legelő, meg a rétek rendbehozásának, megtrágyázásának. Hasznothajtó tehenészet megteremtéséről addig szó sem lehet, míg zsombékosak, vizesek a rétek, soványok, gazosak a legelók. Mennyi falu van az országban, melynek határában hasonló állapotban vannak a legelök és a rétek. Mennyivel több tej, vaj kerülne mindnyájunk asztalára, ha gyökeresen változtatnánk ezen a helyzeten. Nevetséges lenne azt bizonygatni a földművesek előtt, hogyha nagyobbat haraphat a tehén a dús legelön, sokkal több tej ömlik a sajtárba, mint a sovány legelőn tengődő tehén lappadt tögyéböl. Tudja ezt miniden paraszt. Azt is tudja, hogy a rendbehozott, megtrágyázott rét jobb minőségű, gazdagabb szénatermést hoz. Tudunk erről, mégis nagyon sok helyen éveken át elhanyagolták az említett mezőgazdasági területeket. Tavaly országos méretű akcióban megtettük az első lépést a rétek és legelők feljavítására. Földművesek, CSISZ-tagok, üzemi munkabrigádok jelentós eredményt mutattak fel ezen a téren. Az idén is jól készüljünk fel erre a munkára és a vetés, betakarítás befejezése után a lakosság legnagyobb részének bekapcsolásával tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy jövő tavasszal dúsabb füvű legelőre hajthassuk ki a marhát, több és jobb takarmány teremjen réteinken. A rétek és legeiők rendbehozásán végzett munka százszorosan kifizetődik. Gál László Az Indonéz Köztársaság parlamenti küldöttsége elutazott Szlovákiából Pénteken, október 19-én az Indonéz Köztársaság parlamenti küldöttsége kétnapos szlovákiai látogatás után elutazott Bratislavából. A bratislavai repülőtéren Dénes Ferenc, Jozef Mjartan és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Bušniak és Sámuel Takáč megbízottak, Bedrich Štyndl, a képviselők kerületi tagozatának elnöke, Jozef Ilčik, a Szlovák Nemzeti Tanács irodájának vezetője és Gustáv Benža, a Megbízottak Testülete elnöki osztályának vezetője búcsúztatták az indonéziai nép képviselőit. A küldöttség tagjai szívélyes búcsút mondtak a szlovák nemzeti Szervek képviselőinek és röviddel 16.30 óra után Prágába utaztak. A köztársasági elnök fogadta az indonéz parismenti küldöttséget Szombaton, október 20-án Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének és Václav Dávid külügyminiszternek jelenlétében a prágai Várban fogadta az indonéz parlamenti küldöttséget, melyet Hardi, az indonéz nem zetgyülés parlamenti csoportjának elnöke vezet. A küldöttség fogadtatásán részt vettek még Anežka Hodinová-Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke, Ladislav Nóvák, a köztársasági elnöki iroda vezetője és dr. Václav Hulinský képviselő. Jelen volt még Marzuki, az Indonéz Köztársaság prágai ügyvivője. A szívélyes légkörben folyó beszélgetés keretében a küldöttség tagjai a köztársasági elnökkel azokról az értékes benyomásaikról beszéltek, amelyeket csehszlovákiai tartózkodásuk idején az ipar, mezőgazdaság, iskolaés egészségügy szakaszán szereztek. A köztársasági elnök értékelte a parlamenti küldöttség látogatásának jelentőségét és kifejezte meggyőződését, hogy dr. Ahmad Szukarnónak, az Indonéz Köztársaság elnökének látogatása után ez a látogatás további hozzájárulás a Csehszlovákia és Indonézia közötti kapcsolatok sikeres fejlődéséhez. Amíg az Üj Szó eljut odáig Az ember el sem hinné, hogy egy ilyen, mindössze pár fillérbe kerülő lap," mint az Űj Szó, hány száz ember, hány munkás verejtéke árán jut el az olvasóhoz! Tegnap reggel még hírét seim hallottuk Kerekes Péternek vagy Karikás Pálnak. Délben sok száz kilométerre Bratislavátől falujuk levélkézbesítőjénél megrendelik a lapot, ma éjszaka még masszaként tapad a papír a rotációsgép hengeréhez, — és íme, reggel már früstökjük meliett olvashatják az újság legfrissebb tudósításait. Hogyan-oldják meg ezt a boszorkányos feladatot lapterjesztőink? Hogyan jut el lapunk szinte órák alatt az ország legtávolabbi csücskébe is? — Nos, kedves olvasó, nézz beit magad a sajtó e névtelen katonái-nak nehéz mesterségébe. Űj c^ehsz'ovák nagykövetet neveztek ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba Antonín Zápotocký köztársasági elnök kinevezte Mikuláš Šurinát a Csehszlovák Köztársaság koreai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé. Egyúttal Jaroslav Sj'korát, az eddigi csehszlovák nagykövetet visszahívta más funkcióval való megbízatásával kapcsolatban. A Nemzeti Színház operaegyüttese Párizsba megy A prágai Nemzeti Színház operaegyüttese 1957-ben részt vesz a párizsi nemzetközi operafesztiválon. Bedrich Smetana Antonín Dvoŕák és Leoš Janáček cseh zeneszerzők operáival szerepelnek majd. Párizsban a Nemzeti Színház zenekarának önálló hangversenyével is számolnak. éhány évvel ezelőtt minden kiadóhivatal maga címkézte, maga szállította újságját, darabonként fizette a komoly szállítási költségeket, — s maga toborozta lapja előfizetőit. Ma már a posta kebelébe tartozó, de teljesen különálló két vállalat, a Postai Hírlapiroda és a Postai Hírlapszolgálat irányítja a Szlovákiába érkező és Szlovákiából kiinduló újságs7.ázezreket. Előbbi amolyan „nagykereskedelmi vállalat" féle; ő áll közvetlen összeköttetésben a lapok kiadóhivatalaival Utóbbi az ország postahivatalaiban dolgozó sajtószervezők és levélkézbesítők segítségével a közvetlen eladást, ?lőfizetés-szerzést és iapkézbesítést véazi. Vegyük hát most elsőnek a Postai Hírlapiroda Radlinský utcai igazgatóságát, kerüljük ki a főképp hivatalnoknőktől hemzsegő irodákat és bekopogtatva a kilences számú ajtóra, kérdezzük meg Borba János igazgatót, milyen munkát végez hívat-ala az Üj Szóval kapcsolatban? — Ha egy dolgozó — kezdi Borba János — meg akarja rendelni az Üj Szót, mindössze levélkézbesítőjének kell erről a kívánságáról szólni. A levélkézbesítő azonnal jelenti ezt postahivatalában, ahol a sajtószervező nemcsak bejegyzi az új előfizető adatait, de levélben aznap értesiti hivatalunkat, hogy egy Üj Szóval többet kell küldenünk. Minden hajnalban kint várja már az állomáson az érkező leveleket a hivatal egyik embere, s ha előfizetési jelentések' is akadnak a levetek között, ezeket azonnal szétosztjuk tíz ügyeskezü hivatalnoknő, az úgynevezett „napilaposak" között. Ezeknél faluk szerint fel- van jegyezve, melyik falu postahivatalába hány Üj Szót keli naponta küldenünik. Ha tehát valamelyik postahivatalból több lapot kérnek, ezt a változást a napilaposok azonnal feljegyzik az illető falu nyilvántartó kártyájára. Ha ezzel a munkájukkal elkészültek, — több száz vál:-ozást kell bevezetniök reggel 10 óráig, — átadják a változásbejegyzések egyik példányát a megrendelő csoportnak. Ezek feldolgozzák az adatokat, összegeisik, Hány Üj Szót keli nyomtatni aznap éjszaka, és erről megrendelést küldenek a kiadóhivatalnak, ahol intézkednek a lap nyomtatása felől. Közben még az expedíció előkészítő osztálya is bekapcsolódik a munkába; a mapilaposok változás-értesítéseit ide továbbítják a megrendelési csoport hivatalnoknői, itt aztán a saját kartotékaikra vezetik rá a megfelelő példányszám-változásokat. Ez az eljárás azért szükséges, mert itt készítik elő azokat a csomagcímkéket, amelyek mutatják majd, hogy az egyes postahivatalokba küldendő csomagokba hány Üj Szót kell bepakolni. Ezeket a csomagokat a nyomdában készítik aztán el úgy, hogy a rotációsgépről egyenesen a vasútra szállíthassuk — természetesen még éjszaka, — az újságküldeményeket. Magától értetődik, — fejezi be végül magyarázatát Borba János, — ez az elmesélt munkamenet csak kis hányadát teszi ki a napi foglalkozásnak, hiszen több száz újsággal keil naponta törődni a Postai Hírlapíroda alkalmazottjainak! orba János után a Gottwald téri postapalotában székelő Postai Hírlapszolgálat sajtóügyi előadóját, Fábry Józsefet keressük fel, aki ekképp folytatja a Hírlapiroda igazgatójának szavait: — Az Űj Sző vasútra adása után kezdődik a sajtúterje. ztés tulajdonképpeni munkája. Az érkező éjszakai és hajnali vonatokat! az állomásokon várják a Hírlap Szolgálat emberei, ezek a postahivatalba viszik az újságcsomagokat, ahol még hajnalban megkezdik azok széjjelválogatását. Minden kézbesítőnek van egy füzetféléje — városokban külön kihordók is kézbesítik a lapot, — ezekben a füzetekben pontosan fel van tüntetve az előfizetők neve és lakcíme. Minden kézbesítő annyi Űj Szót kap tehát, ahány helyen várják aznap reggel a lapot. így aztán — ha csak nem hanyag a kézbesítő — mire reggelihez ül a száz meg száz dolgozó, mártott is van előttük kedvenc olvasnivalójuk, kedves Üj Szójuk! — Igen, így „papíron" nagyon szép ez a lapterjesztési módszer, — vetjük közbe fejünket csóválva, — de nem felejtettük még el azt a rettenetes zűrzavart, azt a rengeteg reklamációt, amivel év elején elárasztották szerkesztőségünket az előfizetők. Mi volt ennek az oka és milyen a mostani állapot? — Az ok az ember volt, — válaszolja csendesen Fábry elvtárs, — a minden újszerűnél előforduló hanyag ember. De ember küszöbölte ki a kezdeti hanyagságokat is. Természetesen hibák előfordulnak ma is, de ha ilyesmik jutnak tudomásunkra, azonnal új embereket állítunk a hanyagok helyére. Nézzenek el bármelyik postahivatalunkba s győződjenek meg saját szenükkel, mennyire megjavult a régi álapot! eg is fogadtuk Fábry József tanácsát, s mindjárt a legbonyolultabb újságkézbesítést végző hírlapszolgálatot, a Bratislavára és környékére kézbesítő I. pőstát látogattuk meg, ahol Pájer Walter, a Postai Hirlapszolgálat vezetője ezeket az adatokat tárta elénk: Amíg februárban 37 százalék volt a reklamáció, márciusban 0,29 százalékra, októberre pedig 0,19 százalékra csökkent. De így van ez majdnem az egész bratislavai kerületben; a nagymegyeri járásban például 110 százalékra, a galántai járásban 108 százalékra, a szenei járásban 111 és a dunaszerdahelyi járásban 103,5 százalékra teljesítették a legutóbbi tervet! Örömmel nyugtázzuk a Postai Hírlapszolgálat munkájának megjavulásáról kapott kedvező értesüléseket, hogy azonban minden vonalon teljesen így is van-e ez, — döntsék el inkább a iegérdekeitebbek, döntsék ezt el — maguk az olvasók! Neumann János Teljesülnek a CSKP törekvései KÖZÉLETÜNK érdeklődésének előterében ma kétségtelenül a társadalombiztosításban eszközölt lényeges változások állnak. Csehszlovákia mind társadalombiztosítási járadékok nagy méreteinél, mind pedig a járadékok összegének magasságánál fogva, amelyekben úgyszólván valamenynyi lakos részesül, kétségtelenül a világ legelső államai közé tartozik. CSKP KB-től jóváhagyott intézkedések tovább növelik, bővítik és általánosan javítják a társadalombiztosítást. Azt a határozatot, amellyel a társadalombiztosításra fordított költségeket több mini egy milliárd koronával emelik, Csehszlovákia Kommunista Pártja hozta. A CSKP alapítása óta már a burzsoá köztársaság első éveiben rendületlenül harcolt a dolgozók alapvető jogaiért, melyek közé tartozott a betegség és öregség esetén való biztosítás is. A párt és a tőkések között vívott szüntelen harcot, amely az üzemekben és a burzsoá köztársaság parlamentjének talaján folyt, az jellemezte, hogy a pártnaik, mint a munkásosztály és a dolgozó tömegek képviselőjének minden egyes koronáért harcolnia kellett és ezután az elért eredményeket szüntelen védelmezni volt kénytelen. Sokan emlékeznek a burzsoá köztársaság első éveire, amikor a burzsoázia a széles néptömegek forradalmi hangulatának nagy nyomására kénytelen volt különféle engedményeket tenni, hogy megtartsa az államhatalmat. Igaz, számított arra, eljön az ideje, amikor a forradalmi hangulat apad és ismét szorosabbra foghatja a gyeplőt a munkásokkal szemben. így történt ez a szociális biztosítás terén is. A burzsoá politikusok, miután 1924ben a nemzetgyűlés jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvényt, különféle mesterkedésekkel, piszkos politikájukkal fokozatosan elérték a szociális biztosításról szóló törvény alapos megnyirbálását. Egymá6 után zárták ki a biztosításból az idénymunkásokat, valamint a mezőgazdasági- és házimunkásokat. Felemelték a hivatalnokok járadékait, a munkások járadékainaik csökkentése árán. Elérték a szociális biztosítás munkás önigazgatásának megszüntetését is és ez teljesen a munkaadók kezébe került. A munkások vívmányainak lerombolása a parlamentben dőlt el. A burzsoázia képviselői mandátumaik töbhségével, valamint a szociáldemokrácia reformista vezetőinek munkásellenes eljárásával keresztülvitték javaslataikat. Csupán a kommunista képviselők állottak rendületlenül a munkások oldalán. A kommunista párt nem adta meg magát. Képviselőd útján nem egyszer kijelentette, eljön az ideje, amikor a munkásosztály mérlegre teszi a burzsoá köztársaság egész szociális politikáját. LENYEGESEN más a helyzet köztársaságunkban azóta, amióta sorsát a dolgozó nép intézi. Csehszlovákia Kommunista Pártja teljesítette ígéreteit, amelyeket a munkásosztálynak és a népnek képviselői útján adott. Az elaggottak, a rokkantak, az özvegyek és árvák nincsenek többé könyöradoinányokra utalva, mint a tőkések uralma alatt. Természetesen pártunk nem elégedett meg az elértekkel. Az idők folyamán úgy, ahogy azt megengedte a gazdasági helyzet, olyan intézkedéseket, hozott, amelyek tovább javítottak és terjesztették a társadalombiztosítás rendszerét. Ma a szociális biztosítás méreteiről nem a tőkések, hanem maga a nép dönt. Abban a mértékben, ahogy a munkások és a parasztok által teremtett értékek növekednek, emelkedik a társadak>mb ;ztosítási járadékok összege is. Ez a szellem hatja át a CSKP Központi Bizottságának javaslatát, amely most a kormány megtárgyalása után megvitatás céljából valamennyi dolgozónk elé került. (-j r-)