Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-21 / 294. szám, vasárnap

V ííú° ínoletthjai, egyesüljetek i A szövetkezeti gazdálkodásé a fövő SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁ RT JÁN AK NAPILAPJA 1956. október 21. vasárnap 30 itllér IX. évfolyam, 294. szám, Á PÉNZHEZ ÁRU IS KELL Elég gyakran halljuk azt a mondást, amely szerint „Ha pénzed van, van mindened". Valóban pénzért mindenfajta árut, amelyet csak iparunk gyárt és külföldről behozunk, üzleteinkben megkaphatunk. A pénzért megdolgozunk, új árut gyártunk, tehát minden a legnagyobb rendben van. Rendben van különösen akkor, ha betartjuk a . munkatermelékenység és a bérek növekedésének helyes arányát, amely szerint a munkatermelékenységnek a béreknél gyorsabban kell növekednie. Üzemeinkből azonban olyan jelentések is érkeznek, amelyek elárulják, hogy nem mindenütt van ez így. Eszerint üzemeink dolgozói nem mindenütt értették meg nemzetgazdaságunknak azt a fő alapelvét, minek következtében egyes szakmákban és azon belül egyes, üzemekben a bérek gyorsabban növekedtek mint a munka termelékenysége. A termelékenység és a bérek aránya elvének megsértése pedig károkat okoz népgazdaságunknak. Ezért tartjuk szükségesnek napirendre tűzni ezt a kérdést Ha a fent említett visszás állapotnak okát keressük, a legtöbb esetben a műszakilag indokolatlan normák kérdéséhez jutunk. Nem egyszer írtunk már a műszakilag indokolt normák fontosságáról. Ismételjük csak el mégegyszer, miért fontosak. Ha egy üzemben például tíz munkásnak száz hengert kell naponta gyártania és a gépi berendezés, valamint a munkaszervezés megfelel annak, hogy' egy munkás 8 óra alatt tiz hengert készítsen, akkor a tíz henger gyártása .8 óra alatt műszakilag indokolt norma. A gépi berendezés korszerűsítésével, újítási javaslatokkal, jobb munkaszervezéssel elérhető, hogy 12,15, vagy több hengert gyártson egy munkás egy műszak alatt. Ezzel természetesen többet is keres. Keresetének többlete indokolt, több árut ad a népgazdaságnak, tehát nagyobb keresete nemcsak az ő életszínvonalát emeli, hanem mindenkiét, mert több árut juttat a piacra. ROÍSSZ példának vegyük ugyanazt az elképzelt üzemet, ahol a terv száz henger napi termelést ír elő, mert a műszaki felkészültség és az, hogy tíz munkás áll rendelkezésre, ezt indokolttá teszi. Ebben az üzemben azonban egyegy munkás normája csak nyolc henger elkészítését írja elő. Azt, hegy miért van ez így, az üzemekben mindenütt tudják, csak nem hozzák napfényre. Nincs másról szó, mint esetleges rossz munkaszervezésről. látszólag „népszerű" bérpolitikáról, a normák ellenőrzésének elhanyagolásáról, vagy arról, hogy a tervet az íróasztal mellől, nem ismerve a lehetőségeket. állapították meg. De térjünk csak vissza üzemünkhöz, ahol a tíz munkás terve 100 henger. de normája csak nyolcvan. A dolgozók 100 százalékos normateljesítésért veszik fel fizetésüket, a tervet azonban nem teljesítik. Nem is érdekük, hogy teljesítsék, hiszen „minden rendben van". Magától értetődő, hogy felmerül bennünk a kérdés: hogyan jön egy munkás, aki műszakilag indckolt, pontos normákkal dolgozik és tervét 100 százalékra teljesíti, ahhoz, hogy kevesebbet keressen,' mint az, aki laza normáját túlszárnyalja ugyan, de kevesebbet .gyárt népgazdaságunknak? A felelet egyszerű: igazságtalanul. De vegyük a valóságot. Arról, hogy a fenti példa helytálló, tanúskodnak a martini J. V. Sztálin üzem eredményei. Itt, amint közölték, a termelési tervet 96,8%ra teljesítették, a béralapot pedig 104,5 százalékra túllépték. Ilyen „serkentő" körülmények közepette nem is csodálkozhatunk azon, hogy a munkatermelékenység növelésének tervében csak 97,9 százalékot értek el. Szó* sincs róla, jól keresnek a martini gyárban az emberek, ha nem is teljesítik a tervet. De helytelenül. Á tervet laza normákkal is lehet teljesíteni, erre is van példa bőven. De akkor hajrámunkát kell végezni, túlórázni kell. A túlórázás pedig a munkatermelékenység növekedésének legnagyobb ellensége. Ahol a túlórákra építették a terv teljesítését, ott a 46 órás munkahetet nem sikerült a kormány határozata szerint bevezetniök. Ott ellopták a dolgozóktól a hazánk minden dolgozójának kijáró 46 órás munkahét előnyeit Mindebből egy fontos következtetést kell levonni. A „népszerűnek" látszó, indokolatlanul magas munkabérek fékezik a munkatermelékenység növekedését, a több áru termelését és ezálta

1 az életszínvonal eme'kedését. Hiába keresünk többet azzal, hogy a laza normák folytán kevesebbet termelünk, hiszen ha kevesebbet termelünk, kevesebb jut a piacra. Akkor pedig e cikk elején idézett szólás-mondás, amely szerint „Ha pénzed van, van mindened" — mit sem ér. Ha nem gyártunk elég árut. akármennyi pénzen sem vásárolhatjuk meg. Nem egy üzemünk küzd a béralapok túllépése, a terv nem teljesítése ellen. Ezen üzemek pártszervezeteinek fel kell tennünk a kérdést: „Mit tettek a fennálló állapot ellen?" Ma az új pártoktatási év küszöbén állunk. Nem hiába hangsúlyozta pártunk Központi Bizottsága, hogy a pártoktatásban elsősorban a termelés problémái ra helyezzük a fő figyelmet. Ki váló lehetőség ez megmagyarázni a dolgozóknak a munkatermelékenység és a bérek közötti helytelen arany mibenlétét, megszüntetésének fontosságát, módszerét. Az üzemi pártszervezeteknek a termelés fejlesztését kell elsősor ban szem előtt tartamok, és ez csak úgy lehetséges, ha a bérek és a munkatermelékenység arányának kérdésével foglalkoznak és üzemük keretein belül megoldják. Előrelátó gondoskodás A cšenkei szövetkezet vezetősége már a szövetkezeti terv kidolgozásánál elhatá-ozta, hogy vetítőgépet vásárolnak. Ez év szeptemberében meg is vették a gépet. Megkérik ztem ifj. Vass Ferencet, a szövetkezet elnökét, mi a véleménye a gépről. A válasz kellemesen meglepett, mert azt mondta, hogy már kapcsolatiban van a bratislavai filmközponttal, ahonnan rendszeresen kap filmet. Jó szórakozás ez a hosszú téli es téken a falu népének. Tudományos és szórakoztató filmeket vetítenek majd, főleg a téli szövetkezeti iskolázáson, ahol nagy segítséget nyújt majd az előadáson. A jő tudományos és szovjet filmek segítik a mezőgazdaságot. Befejezésül még annyit, hogy a a vevítőgépet Vass Ferenc, a szövetkezet elnöke kezeli, aki nem ismer fáradságot, ha a tagság érdekéért kell dolgozni. M. B. minap közölte a sajtó, hogy Szlovákiában a második félévben szá mos új szövetkezet alakult. Ez azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk egyre inkább tisztában van azzal, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás a boldogulás, a jövö legjárhatóbb útja. Á szövetkezetek félévi gazdálkodásának eredményei minden szónál ékesebben bizonyítják, hogy a dolgozó parasztság életszínvonala a közös gazdálkodásban egyre jobban emelkedik. Nem is kell bővebb magyarázat ennek bizonyítására, hiszen, ha valaki nyitott szemmel jár, láthatja, hogy faluszerte egész utcasorok épülnek, a falusi otthonokban már nem újdonság a rádió, mosógép, s ha általánosságban még nem is beszélhetünk az autóról, annyit bátran állíthatunk, hogy ma már sok az olyan szövetkezeti tag, aki saját autóján megy kirándulásra, vagy rokoni látogatásra. A szövetkezetek gazdasági eredményeinek elérésében nem kis szerepük van a traktorállomásoknak. A gép segítség, ami a dolgozó parasztokat mentesíti a nehéz testi munkától, de igen sokat jelent a munkák idejében és jó minőségben való elvégzésében is. Most az őszi betakarítás idején a gépek, a kukorica- és répakombájnok jó munkájáról faluszerte elismeréssel beszélnek a dolgozó parasztok. A közös összefogás, a testvéri kölcsönös segítség, az állam támogatása, a szövetkezeti parasztok termelési kedve, szorgalma, a szövetkezeti gazdálkodás jövőjébe vetett szilárd hite fényes bizonyíték arra, hogy a szövetkezeti gazdálkodás fája már olyan erős gyökeret eresztett, hogy ki nem tépheti a legerősebb vihar sem. JÓL VÁLASZTOTTAK A kassai járásban naponta több dolgozó paraszt és főleg középparaszt foglalkozik azzal a gondolattal, hogyan jobb gazdálkodni, egyénileg-e vagy a szövetkezetben. Minden lehetőséget meghánynakvetnek, végül elismerik, hogy a közös munkában nincs gürcölés és a terméshozam is nagyobb. Ha nagyob a terméshozam, nagyobb természetesen a jövedelem is. A ZSADÁNYI szövetkezeti tagok, akik e napokban ünnepük szövetkezetük gazdálkodásának egyéves jubeliumát, a munkaegységekre kapott természetbeniekből 3 vagon gabonát szállítottak be az állami raktárakba. A terményekért felárat kaptak. Galajda sertésetető és felesége 26 mázsát, Jožko Ján 20 mázsát adott be. így van ez a járás csaknem minden szövetkezetében. Emellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szövetkezeti tagok havonként a ledolgozott munkaegységekre szép előleget is kapnak. SOKÁIG TÖRTE A FEJÉT Kuruc János dolgozó paraszt is, Hodkovceről, Már nem a legfiatalabb és bizony a hét hektárnyi földét nehéz megdolgozni. És az eredmény? Alaposan elmaradt a szövetkezet mögött. Jó ideig gondolkodott, míg végre a napokban döntött és belépett a helybeli szövetkezetbe. Bizonyos, hogy gazdag tapasztalataival hozzájárul majd a szövetkezet fejlesztéséhez. A bratislavai kerületben már csak 87 községben nincs EFSZ A bratislavai kerületben a CSKP KB júniusi Ülése óta 53 EFSZ alakult, amelyekbe 1869 földművesgazdaság lépett be 7248 hektár mezőgazdasági terUlettel. Jelenleg a kerületben 574 EFSZ van, úgyhogy 461 községből már csak 87-ben nincs szövetkezet. TARHANYICS JÖZSEF, Semséről, szintén jőeszú, gondos gazda. Ű is 7 hektáron dolgozott, amelyből csak 6 hektár volt a szántó. Kézzel, ésszel, becsületesen gazdálkodott és mi tagadás, nehezen „vált meg" földjétől, mielőtt a közösbe vitte. De hát a szövetkezet valahogy nem akart előrehaladni. A kezdet, mint mindig, nehéz volt és bizony egy kis veszekedés is előfordult, még 1953-ban. Tarhanyics akkoriban haragra lobbant és kilépett a szövetkezetből. Ojból a régi módon látott munkához. De nem ment, sehogy sem ment a munka. Megint csak azon törte a fejét, hogy térhetne vissza a szövetkezetbe. Persze a vezetőség is latolgatta, sokáig foglalkozott vele, míg október 12-én újból bevették. Tarhanyics meggyőződött róla, az egyénileg gazdálkodás nem kifizetődő, a szövetkezetben a helye, akárcsak a többi középparasztnak. J. H. Megnyitják a szövetkezeti munkaiskolákat a prešovi kerületben A prešovi kerületben a szövetkezeti munkaiskoiáka'.i idén kétszer annyi hallgató fogja látogatni, mint tavaly. Mindeddig már több mint 2200 földműves jelentkezett az egyes járásoké ból. A szövetkezeti munkaiskolák téli tanfolyama iránt a déli járások földművesei körében mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Pl. a nagy-kaposi járás Drahňov községéből 80 földműves fogja látogatni. Ugyanezen járás Pavlovce nad Uhom községéből 82 földműves jelentkezett. A szövetkezeti t^jokou kívül nagy érdeklődést mutatnak a szövetkezeti munkaiskolák iránt az egyénileg gazdálkodó földművesek is. Humenné járás Kamienka községben pl. 14 szövetkezeti taggal együtt 14 egyénileg gazdálkodó földműves is fog tanulni a szövetkezeti munkaiskolában. MMHÜ A dióspatonyi vasútállomás mellett hatalmas halmokban vagonokra vár a cukorrépa. A környékbeli szövetkezetek már termésük közel egyharmadát idehordták. A legjobb eredményeket ebben a munkában a felsöpatonyiak érik el. A többi szövetkezetek sem akamali lemaradni. A képünkön látható lovaskocsin a geleiek, az autón pedig a kriályfiakircsai szövetkezeti tagok hoztak a vasúthoz cukorrépát. (Drábek Viktor felvétele) A BŐSÉG A JÓLÉT FORRÁSA A kenyheci szövetkezetben a 10 koronás előlegen kívül munkaegységenként három és fél kiló gabonát osztottak ki természetbeni járandóságképpen — Enyickén Kajla Júlia és leánya 42 mázsa gabonát és 21 mázsa takarmányt kapott az első félévre — A színnai szövetkezetben 29 vagon gabonát osztottak szét a munkaegy ségekre az év 8 hónapjára " A szövetkezet tagjai megtalálták számításaikat — Túlhaladják a jól gazdálkodó középparasztok életszínvon alát Ila tiszta képet akarunk nyerni a szövetkezeti tagok természetbeni járandóságainak kifizetéséről, megemlítünk egynéhány szövetkezetet, amelyekben a tagok bőségesen kaptak terményt. Mindenütt Így van ez, ahol jól gazdálkodnak. Az enyickeí szövetkezeti tagoknak augusztus 31-Ig ledolgozott munkaegységeikre kiosztották a természetbeni járandóságot, 809 mázsa terményt, amelyből 405 mázsa sörárpa volt. Ennek a sörárpának nagy részét a tagok szabadáron eladták az államnak és ezzel is lényegesen emelték keresetüket. A sörárpáért takarmányárpát kaptak, ami természetesen olcsóbb, mint a sörárpa. Több szövetkezeti tag még a takarmányárpából is eladott, hiszen anynyit kapott, hogy jutott is és maradt is. Mit is csinál például Andrejčák Erzsébet, aki az állattenyésztésben dolgozik, a 34 mázsa terménnyel, meg a 17 mázsa szálastakarmánnyal, amit kapott, természetes, hogy ha meghaladja szükségletét, értékesíti. Kajla Júlia leányával, Veronával a sertéshizlaldában dolgozik és 42 mázsa gabonát, meg 21 mázsa szálastakarmányt kapott. Tóth János, aki szarvaSmarhaneveléssel foglalkozik, 27 mázsa terményt és 13 mázsa szálastakarmányt szállított haza. A zöldségtermelésben Pásztor András dolgozik hűségesen. Neki „csak" 23 mázsa terményt és 11 mázsa szálastakarmányt vittek haza. Ha ehhez még hozzászámítjuk a pénzbeli jövedelmet, hát bizony egy szövetkezeti tag sem szeretne cserélni Enyickén a magángazdálkodókkal. A migléci szövetkezeti tagok a természetbeni járandóságot csak az első félévre osztották ki. A járandóság így is 347 mázsa búzát, 231 mázsa árpát és 115 mázsa rozsot tett ki, és ezt a mennyiséget 84 tag között osztották el. Pataky Péter 6,50 mázsa, Sedlák István 4,00 mázsa, Nagy Béla 7 mázsa és Semják sertésetető 20 mázsa terményt szállított haza. Szitás János, aki a növénytermesztési csoportban ddlgozik, 9 mázsát kapott és ennyit kaptak a csoporttagok is. A második félévre járó termény ugyancsak kiosztásra kerül, hiszen jut a bő termésből. * * * A kenyheci szövetkezetben 750 mázsa terményt osztottak el a tagok egymás között — és ezt csak az első félévben ledolgozott munkaegységek után. A tízkoronás előlegen kívül egy munkaegységre három és fél kilogramm termést osztottak ki. Ifjabb Takács József, aki harmadmagával dolgozik a szövetkezetben 33 mázsa terményt kapott, Kocsis János a feleségével 14 mázsát és pénzben eddig 4050 koronát. Kalapos István volt háromhektáros gazdálkodó kamrájába 14 mázsa tormény került és pénzben július végéig 5Ö70 koronát kapott. És így tudnánk tovább sorolni őket, mindenki megkapta a munkája után megillető részt. A szinai szövetkezeti tagok osztották el éddig a legtöbb terményt. Igaz, ez a szövetkezet a legnagyobb a kassai járásban. Az év nyolc hónapjában 29 vagon terményt osztottak szét. Motyka Gyula például, aki fiával az üszőket gondozza, 37 mázsa terményt kapott, ifj. Varga János, a harmadik növénytermelési csoport vezetője 20 mázsát, Andrejčák Pá! 16 mázsát, és Spak, a szövetkezet juhásza kiváló eredményeiért 31 mázsa terményt kapott. Ha végignézzük szövetkezeteinket, hasonló a helyzet\ azok kivételével, ahol a szövetkezet még nem erősödött meg gazdaságilag. Ez azonban a jutalomnak csak egyik része. Az év végén — egyes helyeken a jövö év elején — kiosztják a jutalom másik részét is. Eljött már az idő, amikor a magángazdálkodó nem mutogathat arra, hogy minek lépjen be a szövetkezetbe, hisz ott elszegényedik, mert nem fizetnek, s így nem tudja a családját fenntartani. íme, nem tartott sokáig, és a szövetkezeti tagok felülkerekedtek a magángazdálkodók fölé. Az eredmények bizonyítják, milyen nagy különbség a szövetkezetben gazdálkodni, vagy önállóan gazdálkodni. Iván Sándor, Kassa