Új Szó, 1956. október (9. évfolyam, 274-304.szám)

1956-10-02 / 275. szám, kedd

betegséget is. Előzetes vizsgálatokkal még csírájában megállapítják a rosszindulatú daganatokat, úgyhogy még sikeresen gyógyítani lehet e betegséget. Jelentősen meghosszabbodott az emberi életkor tartama is, mégpedig a férfiaknál az 1929. évi 51,9-ről 1950-ben 63-ra, a nőknél 55,2-ről 67 évre. Lényegesen növekedtek a betegbiztosításra és járadékbiztosításra fordított kiadások. A betegbiztosítási táppénzekre, beleszámítva a családi pótlékokat, 1955-ben 5,2 milliárd koronát fizettünk ki, vagyis 11-szerte többet, mint 1937-ben. A járadékbiztosításra 1955-ben csaknem 6,9 milliárd koronát fizettünk ki az 1937. évi 4,1 milliárd koronával szemben. A kifizetett járadékok száma 1955-ben elérte az 1 945 000-et. A fürdőhelyeken és szanatóriumokban 1955-ben ingyenes kezelésben részesült 208 650 beteg. Az FSZM üdültetési akciójában 1955-ben csaknem 229 000 dolgozó vett részt. Lényegesen bővült az üzemi üdültetés is, amelyen több mint 150 000 dolgozó és családtagja vett részt. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom által szervezett pionírtáborokban a nyári szünidő folyamán több mint százezer gyermek nyaralt. Ezenkívül számos gyermek volt egyéb rekreációs intézetekben elhelyezve. A nép anyagi és kulturális színvonala emelkedésének ilyen eredményei csak olyan államban lehetségesek, ahol a munkásosztály uralkodik, ahol a termelőeszközök a nép kezében vannak és ahol a munka által teremtett gazdagság az egész társadalmat szolgálja. A párt és a kormány országunk életének vezetésében és irányításában a munkások, parasztok és az értelmiség áldozatkész munkájára támaszkodva arra törekszik, hogy népgazdaságunk még gyorsabban továb fejlődjék, hogy szüntelenül kiküszöböljük mindazokat a hibákat, amelyek fékezik e fejlődést és hogy építésünk eredményeit teljesen az egész nép életszínvonala szüntelen emelésére használjuk fel. A népgazdaság továbbfejlesztésének perspektívája és ezáltal dolgozóink jólétének emelkedése is kifejezésre jut a második ötéves terv feladataiban. Második ötéves tervünk irányelvei feltételezik az ipari termelés mintegy ötven százalékos növekedését és a mezőgazdasági termelés terjedelmének átlagosan 30 százalékos emelkedését. Anemzeti jövedelem legalább 48 százalékkal, a munkások és-äíkalmazottak reálbére mintegy 30 százalékkal emelkedik, a lakosság személyes fogyasztása is legalább egyharmjdával emelkedik. Továbbra is folytatni fogjuk a társadalmi fogyasztás fejlesztését, ebben több mint egy.tödös növekedésre számítunk. Népünk életszínvonala további emelésének új eleme a munkaidő heti 46 órára és az ifjú korosztálynál heti 36 órára való lerövidítése 1956 október 1-től és a második ötéves terv folyamán egészen heti 42 órára való lecsökkentésének kilátása. Tovább emelkednek a bérek a munkatermelékenység növekedése és a bértarifák rendezése alapján, amelyeknek célja a nivellizáció kiküszöbölése és főleg a szakképzett dolgozók anyagi érdekeltségének növelése.Továbbra is folytatjuk árieszállítási politikánkat, ami a dolgozók életszínvonala tartós emelkedésének, a járadékok növekedésének, parasztjaink anyagi helyzete megjavításának alapja marad. Ez egyúttal pénzünk további megszH lárditásának egyedüli helyes útja. I. A nemzeti biztosításról szóló törvény jeientó'sége Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája továbbá elhatározta, hogy intézkedések történjenek a nemzetbiztosítás megjavítására, mégpedig 1957 január 1-i hatállyal. Határozatokat hozott továbbá az alacsony jövedelmek emeléséről, amire ez év decemberében kerül sor. Ez több mint négyszázezer járadékélvezőre vonatkozik és a költségvetési kiadásoknak a járadékbiztosítás terén csaknem háromszázmillió koronával való évi emelkedését jelenti. Az 1948-ban megvalósított nemzetbiztosítás, melyet a dolgozó nép februári győzelme tett lehetővé, a dolgozóknak, főleg a munkásoknak jelentős javulást hozott és nagy haladást jelentett a tőkés köztársaságbeli szociális biztosítással szemben. Teljesítettük a dolgozók forradalmi követelményeit olyan törvény meghozásával, amely terjedelménél és formájánál fogva megfelel népi demokratikus rendszerünk akkori időszaka politikai viszonyainak és gazdasági lehetőségeinek. Nemzetbiztosításunk létesítése azt bizonyítja, hogy a fejlett szociális biztosítás nemcsak az ipari fejlődés magas fokától függ, hanem döntő tényező benne a munkásmozgalom harci ereje és a munkásosztály győzelme a kizsákmányolók felett. A győzedelmes február, a dolgozó népnek a burzsoázia felett aratott győzelme nélkül sohasem adták volna ki a nemzetbiztosítási törvényt. A*nemzetbiztosítás fennállásának több mint 8 éve alatt megvetettük a dolgozókról és a családtagjaikról való szocialista gondoskodás fejlesztésének alapjait. A törvény abból indul ki, hogy ki kell küszöbölni a szociális biztosításnak azokat a fő hibáit, amelyeket az első köztársaságtól örököltünk és amelyek a fasiszta megszállás alatt még tovább rosszabbodtak. A háború előtti szociális biztosítás nem vonatkozott valamennyi dolgozóra, s ennek következtében nagyszámú öreg és munkanélküli polgár létfenntartásához szükséges eszközökben szűkölködött. A nemzetbiztosítás ezzel szemben betegség és anyaság esetére biztosította valamennyi alkalmazottat és a szövetkezetekben dolgozó parasztokat is. Rokkantság, öregség vagy a családfenntartó elvesztésének esetére biztosítottuk valamennyi dolgozót vagyis az egyénileg gazdálkodó parasztokat és az iparosokat is. A nemzetbiztosítási törvény második fontos elve volt, hogy a lehető legjobban biztosítsuk a dolgozókat a munkaképtelen^ ség valamennyi esetében, éspedig lényegében egyformán a dol-í gozók minden kategóriájában. A nemzetbiztosítás valamennyi alkalmazott, járadékélvező és családtagjaik számára bevezette az ingyenes orvosi kezelést, a kórházi és fürdőhelyi gyógykezelést, valamint az orvosságokat és biztosította számukra az orvostudomány jelenlegi színvonalának megfelelő egészségügyi gondoskodást. Lényegesen emelte a betegbiztosítási illetékeket és a járadékokat. Kiküszöbölte azokat az intézkedéseket, amelyek szerint a munkások táppénzét betegségüknek csak negyedik napjától ismerték el és felemelte e táppénzek átlagos magasságát. A munkások rokkantsági és öregségi járadékait, amelyek 1937ben átlagosan havi 142 koronát tettek ki, háromszorosára emeltük, éppúgy a munkások özvegyeinek járadékait is, amelyek az első köztársaságban még a havi 80 koronát sem érték ek A nemzetbiztosítási törvény gondolt a régi járadékélvezökre is, akiknek járadékait 1948-ban jelentősen felemelték és az 1953. évi pénzreform folyamán újból rendezték. A nemzetbiztosítás bevezetésénél gondoltak az öreg- és rokkant személyek százezreire is, főleg a kisparasztok és iparosok soraiból valókra, akik a kapitalista köztársaság alatt szegényházra és koldulásra voltak ítélve. Mindezeknek a polgároknak, amennyiben nem voltak ellátva, elismerték a szociális járadékot, még pedig összesen több mint 500 000 személynek. Ez az intézkedés megkönnyítette a munkások és parasztok családjainak életét, mert nem kellett gondoskodniok az öreg és rokkant családtagjaikról. A nemzetbiztosítás eleget tett munkásosztályunk követeléseinek, amelyekért hosszú évtizedeken át Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt harcolt. Hozzájárult népi de-f mokf-atikus rendszerünk megszilárdításához, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség szövetségének megszilárdításához. A munkásság és a többi dolgozók 1948-ban olyan szociális biztosítást kaptak, amely mefelelt az akkori gazdasági lehetőségeknek és amelyeköt a tőkés rendszer nem adhatott és nem tud megadni. II. Miért építjük át A nemzetbíztosítás népünk nagy vívmánya lett és államunkat a dolgozóknak betegség, öregség, rokkantság esetére szóló biztosítása terén a világ egyik első helyére helyezte. Ez a törvény, amely szocialista országépítésünk első időszakában jött létre, politikai és gazdasági életünk további rohamos fejlődése folytán nemzeti biztosítást bizonyos irányban már elévült és meg kell kezdeni átépítését. Az idő előrehaladásával főként a nemzetbiztosítás szervezete vált nem megfelelővé, az a szervezet, amely állami igazgatásunk rendszerébe nem tartozott s elszakadt a dolgozóktól és az üzemektől. A biztosítás keresztülvitele bürokratikussá vált, mert