Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-15 / 258. szám, szombat

A könyvek és a tudomány új hajléka lllfl[lll1lllllllíll|]|!ilMII!llll!ll!il!!II]l!l|)IIUIIII!II!llnil!lllllllMIMI!illlllllltll!lflllll)IIIIIMIIIIMIIII]tl)lllllllltllllinit)l!llt i!ll!l!iai[l[!IMIMIťllllliai!inii!l!lljll!!lllll!llll!iliilllinilllllll Sok idegen, aki végigmegy a bratislavai Mihály utcán, nem is sejti, hogy az első számú ház — mennyi szépséget, hagyományt és érdekességet rejt magában. Meg vagyok róla győződve, hogy városunk lakóinak tízezrei még nem ismerik ezt az épületet belülről. Pedig illene azt megismerni. Tavaly októberben költözött ide új hajlékába az Egyetemi Könyvtár. Előtte sokféle intézménynek adott hajlékot az 1756-ban Giovanni Batstista Martinelli híres olasz építész tervei alapján épült barokképület. 1802-től 1848-ig itt jöttek össze a magyar karok és rendek, 1836-ban itt alapították a Magyar Tudományos Akadémiát és a forrongó 1847—48-as Ivekben ugyancsak ebben az épületben tartották — az elnyomott job*»ágynép jogai megvédése érdekében — lángoló beszédeiket Kossuth, Wesselényi, Deák, Széchényi. Ugyancsak itt t^dette eszméit a szlovák nép bátor szószólója, Ľudovít Štúr, aki többször felemelte hangját a feudalizmus ellen. Hirdette a fiatal szlovák nemzet jövő életének gazdasági, szociális, kulturális és politikai célkitűzéseit. Az elkövetkező évszázadban is gyakran cserélt gazdát a ház. Kezdve a királyi helytartóságtól, katonaságtól, törvényszéktől, vegyi laboratóriumtól más hivatalokig, színházig, sok mindent helyeztek el az épületben. Az utóbbi években újból bíróságot találunk e helyen és csak 1953zatot hozott a könyvtárakról. A CSKP és kormányunk szintén sokat törődik a tudomány, technika és kultúra további gyors fejlődésével, amely feladat teljesítését nem lehet elképújonnan megjelent könyvből és folyóiratból két példányt kap. Ezenkívül új és régi könyveket is vásárolunk, valamint külföldi tudományos intézetektől és könyvtáraktól is nyezelni a könyvtárak nagy segítsége rünk könyveket csere útján. Évente nélkül. E könyvtárak között fontos 30—40.000 kötettel gyarapodik könyvAz erdők bársonya sötét, a szélben csupa sóhaj, a pásztorok sípján rezeg, zokog az altatódal. Jaj, messze jártam, elszórtam gyermekségem, most felold ez a dal, a földre hajlik értem. Nincs menekvés. Minden út visszavezet, szívemre szorítom a zöld erdő-rengeteget. Itt törpe a puszta szó, csak az érzelem ver az égig. innen jutottam el a szenvedésig. Megtérni jó. Gyógyít ez a föld. Szeret, Elszakadni tőle örökre — nem lehet. Enyém. Kenyeret adott, gyümölcsöt elégszer és csillogott, mint mesebeli ékszer. Ó, álmok kútja: tündér messzeség! A mese meghal, elszürkül az ég. S megtérni milyen szent öröm, igaz, véges életben végtelen vigasz. Dénes György UMBERTO D A régi magyar országgyűlés terme A nagy olvasóterem ban kezdték meg az épület átalakítását mai rendeltetési céljaira. Az Egyetemi Könyvtár még tavaly is a Klarissza utca 5. számú épületben a cisztercita, később a klariszsza rend kolostorában húzódott meg. Itt volt elhelyezve 41 évig, itt szerénykedett. Később gimnázium, majd posta került ide. Jelenleg az Egyetemi Könyvtár óriási raktára van elhelyezve az épületben és jövőre sor kerül, tatarozására. * * * Meghívót hozott a posta az Egyetemi Könyvtár hivatalos és ünnepélyes megnyitására. A könyvtárat e hó 15-én adják át hivatalosan a közönség használatára. Hosszú és göröngyös az út, amíg az Egyetemi Könyvtár elérkezett ehhez a magasztos pillanathoz és végre méltó hajlékra talált. Az elmúlt kapitalista rendszerben nem talált elegendő megértésre, sok egyébre volt helyet foglal el a bratislavai Egyetemi Könyvtár, mely segíti formálni az új, öntudatos kultúrembert, aki nélkül nem tudjuk felépíteni az új, a szocialista társadalmat. A müncheni árulás után, a sötét fasizmus idején kulturális téren óriási visszaesés volt észlelhető. Addig, amíg 1937-ben 7334-en kölcsönöztek ki valamivel több mint 9000 könyvet, 1944-ben csupán 3700 olvasó 8100 könyvet kért kölcsön. Ez a statisztika a felszabadulás után rohamosan emelkedik és 1955-ben ez a szám már eléri a 103.000 látogatót 89.000 kötet könyvvel. Sokan ugyanis csupán folyóiratokat olvasnak, ami emeli a látogatók számát. Ma már 512 620 kötet könyv ál! az olvasók rendelkezésére és több mint 250.000 kötet vár még feldolgozásra. A könyvtár Csehszlovákiában sorrend szerint a harmadik legnagyobb könyvtárunk. 461 ősnyomtatványt, kódexet és ezenkívül rengeteg régi eredeti kéziratot őriznek itt, köztük például Mattheus de Cracovia szerzőtől, 1460-ban Mainzban nyomtatott: „Tractatus rationis et conscientiae" egyházi könyvet. Ritka példányok még a boszniai Szarajevóban szerzett török és arab kéziratok, kódexek és egyéb értékes könyvek. Látogatásunkkor felkerestük dr. Mestitzet, „az olvasóval való kapcsolatok" osztályának vezetőjét. — Mit nyújtanak az olvasóknak? — kérdezzük. — Az Egyetemi Könyvtár könyveket és folyóiratokat kölcsönöz az olvasóknak. Azonkívül a kényelmes és szépen berendezett csöndes olvasótermekben az olvasók tanulhatnak is. A könyvtár beszerzi az olyan könyveket is, amelyek a könyvtárban nem találhatók. Szóbeli és írásbeli szaktanáccsal látjuk el az olvasókat. Külön A Klarissza utcai régi könyvtárból hídon szállítják át az új könyvtárba a könyveket pénz, csak éppen erre a célra nem. olvasótermet tartunk fenn a tudoA könyvtárak jelentőségét már V. mányos dolgozók részére, és külön I. Lenin kiemelte, amikor a Nagy Októberi Forradalom után követelte, hogy a könyveket és könyvtárakat jobban és szélesebb körben használják ki. Kezdeményezésére a Népbiztosok Tanácsa számos fontos határoteremben tartjuk a különféle folyóiratokat. — Hogyan egészítik ki a könyvtárt új könyvekkel? — Ami a csehszlovák könyvtermékeket illeti, a könyvtár minden tárunk és ez a gyarapodás évről évre ] emelkedik. Nagyon érkedes része az Egyetemi Könyvtárnak a bibliografikus osztály, ahol dr. Imrich Kotvan, neves bibliográfus készséggel megmagyarázza ennek az osztálynak a küldetését. (Legközelebb erről is beszámolunk.) Az élő katalógus ; Az Egyetemi Könyvtár három fon- ] tos katalógussal rendelkezik. A könyveket vagy a szerzői, vagy a tárgyi katalógusban találjuk meg. Az utóbbi még feloszlik tudományos ágazatok szerinti, vagy tématikus tárgyakra vonatkozó katalógusra (például gyermeknevelés). Ha azonban többórás keresés után csődöt mondanak a könyvjegyzékek, s az ember homlokára kiül a verejték, mit csinál ilyenkor a könyvet kereső? Ekkor csak egy mentség van: Mahr Károly bácsi segít. Mert Mahr bácsi az i élő „regiszter". Maholnap 40 éve dolgozik a könyvtárban, rosszban, jóban, szomorúságban és örömben. A könyvtárt csecsemőkorától kezdve mai fejlődéséig állandóan szeretettel ápolta és kísérte. A raktár vezetője és így minden könyv az ő kezén megy keresztül, minden könyvnek, ha nem is olvasta el, legalább rövid tartalmát ismeri. Amikor felkerestük, nagyon meghatódott. Megmagyarázzuk, hogy a kis emberekről, a közkatonákról és altisztekről is írunk, akik nem egysztr sokat tesznek fejlődésünk, kultúránk érdekében. — Hogy hozták át a könyveket a régi könytárból az új épületbe? — kérdezzük. — Le kellett mérnünk a könyvek térfogatát és aztán négyzetméterenként hoztuk át őket. Eddig a könyvek egyharmadát helyeztük el az új könyvtárban, kétharmada még mindig a régi raktárban van. Az egyszerűség kévéért a két épület között fahidat építettünk és kézikocsin toltuk át a könyveket, majd onnan felvonón szállítottuk le őket a második emeletről. Az új raktárban három hétig tartott az erős, vaskonstrukciójú állványok felállítása. Egy négyzetméter terület körülbelül tíz métermázsát nyom az állványokkal együtt. — Hallottuk, hogy a második világháború előtt többször volt külföldön bevásárlás céljából. — Ez igaz. Dr. Ján Emiért, a régi könyvtár agilis igazgatóját szoktam kísérni útjain. Voltam többször Bécsben, Grácban, Budapesten és Berlinben, ahol gyakran bevásároltunk. — Hogyan mentették meg a könyveket a háború alatt? — A front közeledése előtt a könyvek elenyésző részét evakuáltuk a hlohoveci Erdődy kastélyba. Ezek közül csak kevés veszett el. A Štúr-féle könyvtárgyüjteményt a Tiso-kormány parancsára el akarták szállítani Drezdába. Ml azonban késleltettük a könyvek becsomagqjását és közben elérkezett a felszabadulás. Bratislavában semmi kárunk nem volt. Viszont a technikai könyvtár naq.v réVittorio de Sica világhírű olasz filmrendező Umberto D. című filmje megrázó vádirat a kapitalista társadalmi rendszer ellen. Már a nyomorúságos nyugdíjak felemeléséért tüntető öreg nyugdíjasok szétkergetését ábrázoló képből kitűnik, mi okozta Umberto D. nyugdíjazott minisztériumi tisztviselő sorstragédiáját, életének összeroppanását. Ismételten megerősítve látjuk a nyers valóságot; a kapitalista társadalom könyörtelenül pusztulásra, halálra ítéli a becsületes munkában megöregedett dolgozókat. A teljesen egyedülálló Umbertóval és egyetlen barátjával, kis tarka kutyájával — amelyhez öreg szívének egész melegével meghatóan ragaszkodik — együtt követjük szomorú kálváriáját. Hónapos szobáját, melynek lakbérével már hosszabb ideje tartozik, a lakás tulajdonosnője találkahelyként adja ki, s hazatérve a konyhában kell megvárnia egy párocska távozását. A lakástulajdonosnő szegény kis cselédje az egyetlen, aki szánalmat érez az öreg nyugdíjas iránt, sivár életét és szenvedéseit mélyen átérzi, hiszen őt is könyörtelenül szorongatja szomorú sorsa. Umberto a lelki szenvedésektől megtörve kórházba kerül, ahol jámborságot kell színlelnie, hogy az apáca kegyeit elnyerje és minél tovább a kórházban maradhasson. A kórházból elbocsátva az öreg hajléktalan lesz, mert a kegyetlen lakástulajdonosnő nem hajlandó őt mint ingyenlakót megtűrni. Kis értékeit potom áron eladja, hogy adósságaitól megszabaduljon, de mindez kevésnek bizonyul. Koldulni is megpróbál, azonban kudarcot vall. Ekkor egészen megtörve élesen meglátja, hogy nincs más kiút számára, mint a halál. Elhatározásától csupán a kiskutya sorsáért való aggodalom tartja vissza. Most már nincs más célja, mint kutyáját biztonságba helyezni, s miután erre nem talál módot, hű állatot szívére szorítva, vele együtt akar meghalni. A kutya életösztöne azonban erősebb, utolsó pillanatban elmenekül a robogó vonat elől, s Umberto is utána rohan. Ennyi a film meséje. Az egyszerű történet keretében Vittorio de Sica, az olasz újrealista filmművészet kimagasló rendezője, az igazi művészet megrázó, szívet rendítő erejével mutatja meg a kapitalista élet fonákságait. Igazi mestermunka ez a film mind a rendezés, mind a színészi játék, mind a fényképezés szempontjából. önkéntelenül is össze kell hasonlítanunk a filmben ábrázolt sorsot a mi nyugdíjasaink verőfényes, nyugodt és gondtalan öregségével, akiknek most felemelik az eddigi illetékeiket. Sokan közülük nyugdíjuk mellett még munkát is vállalnak, ha méq dolgozni bírnak, mert a mi épülő új rendszerünkben van munka mindenki számára. A film különlegessége, hogy a főszereplők: Carlo Battisti, az öreg nyugdíjas és Mária Pia Casilia, a kis cseléd alakítója, nem hivatásos filmszínészek. Battisti volt egyetemi tanár, M. Casilia pedig varrónő. Vittorio de Sica kiváló rendezői keze alatt mindketten felejthetetlen alakítást nyújtanak. B. I. AZ OSZI ES TÉLI SZÍNJÁTSZÁS PROBLÉMÁI A Csemadok Banská Bystrica-i kerületi szervezeteinek vezető tagjai Losoncon tartott értekezletükön megtárgyalták az őszi és téli színjátszás problémáit. A. kerület színjátszóit három csoportba osztották. Az elsőbe a járási székhelyeken működő Csemadok szervezetek színjátszói kerültek, a másodikba a jobb és gyakorlottabb falusi színjátszók, a harmadikba pedig a többi öntevékeny csoportok. Elhatározták, hogy a színjátszó csoportok vezetőit, rendezőit a jövőben hathetenkint egyszer megbeszélésre hívják össze. Ezeken a megbeszéléseken a színjátszás műsorpolitikáját és műsor tervezetét tárgyalják meg. Természetesen szakmai értekezleteket is tartanak, amelyeken bírálatot mondanak a végzett munkáról. Emellett a járási székhelyeken működő Csemadok szervezetek színjátszói segítséget nyújtanak a falusi csoportoknak, főleg szakmai téren segítik elő fejlődésüket. A Csemadok színjátszói a Magyar Területi Színház segítségére számítanak. Az értekezleten Pathó Károly vezetőtitkár felvetette, hogy a színjátszó csoportok minden évben versenyt rendezzenek. Az értekezlet nyomban elhatározta, hogy már a tél folyamán megrendezik a kerülethez tartozó első kategóriába osztott csoportok versenyét. A seregszemlén először a tornaijai, rimaszombati, füleki, ipolysági és a losonci színjátszók vesznek részt. A kerület öt legjobb színjátszó csoportjának elíő versenyét december elején rendeznék meg Losoncon. A Csemadok öt csoportja közül négy Losoncon lépne fel, a losonciak pedig Füleken mutatnák be versenydarabjukat. Az értekezlet részvevői nagy örömmel fogadták a tervet és megegyeztek az előadásra kerülő darabokban. Az ipolyságiak Huszka Jenő Szabadság és szerelem című operettjével vesznek részt a versenyen, melynek szövegkönyvét Háy Gyula írta Jókai Mór Politikai divatok című regénye alapján. A rimaszombatiak Csiky Gergely „Ingyenélők" című szatíráját mutatják be. A tornaljaiak Vészi Endre a Titkárnő című vígjátékával lépnek fel. A fülekiek „Äz Igazgató úr nevenapja" című lengyel vígjáték bemutatását tervezik. Egyedül a losonciak nem foglaltak állást, milyen darabbal kívánnak a versenyen részt venni. Sólyom László, Losonc sze, melyet elszállítottak, bombázás alkalmával elpusztult. Mahr bácsi Bratislava város szülötte. Azelőtt a Stollwerck gyárban dolgozott és az első világháborúban az elsők között vonult be. A Bruszilov offenzívánál sebesült meg 1916 augusztusában és mint hadirokkant került a könyvtárba. Ma 63 éves és még két éve van hátra a nyugdíjazáshoz. Azután Is szívesen dolgozna a könyvek között, mert 6 a könyvek örök szerelmese. Grek Imre.