Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-15 / 258. szám, szombat

A damaszkuszi nemzetközi vásárról A Szíriai Köztársaság fővárosában szeptember 1-én ünnepélyesen megnyitották a hagyományos nagyvásárt. 150.000 négyzetméternyi területen 31 állam, közöttük a Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, az európai népi demokratikus államok és a Német Demokratikus Köztársaság, valamennyi arab állam, a nyugat-európai államok Franciaország kivételével, amely az utolsó pillanatban lemondta részvételét, részt vesz a kiállításon. Képünkön a damaszkuszi nemzetközi vásár szovjet pavilonját látjuk. Kambodzsa királya fogadia a csehszlovák kormányküldöttségei Pňom Penh, (ČTK) — Norodom Szuramarit, Kambodzsa királya, a királynő, Norodom Szihanuk herceg, a királyi tanács tagjai és további tényezők jelenlétében királyi palotájának tróntermében fogadta a csehszlovák kormányküldöttséget, amelyet dr. Ladislav Simovič, a külügyminiszter helyettese vezetett. A csehszlovák kormányküldöttség tolmácsolta a kambodzsai királynak és népének a Csehszlovák Köztársaság elnökének, kormányának és népének üdvözletét, amelyet a király a kambodzsai nép nevében viszonzott. A két fél a félórás baráti beszélgetés folyamán hangsúlyozta a két ország közötti békés együttműködés lehetőségét az 1956. július 14-i közös nyilatkozat szellemében. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének küldöttsége részt vesz Kína Kommunista Pártjának kongresszusán Belgrád, (ČTK) — A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága kinevezte azt a küldöttséget, amely részt vesz Kína Kommunista Pártjának Pekingben, szeptember 15-én kezdődő VIII. kongresszusán. A küldőttséq tagjai: Jovan Veselinov, Vlado Popovics és Riszta Antunovics. Az indonéz közélet üdvözli Szukarnoelnök szovjetunióbeli látogatásának eredményeit Dzsakarta, (ČTK) — Szukarno elnök látogatása a Szovjetunióba, amelynek befejezésével közös szovjet—indonéz nyilatkozatot írtak alá, az indonéz közélet figyelmének középpontját képezi. Az indonéz lapok az első oldalon hozták a közös nyilatkozatot. A Szulu Indonézia, Bintang Timur, a Harian Rakjat, a Sin Po és más lapok rámutatnak az indonéz elnök szovjetunióbeli útjának értékes eredményeire és a közös nyilatkozatot nagy politikai jelentőségű okmányként értékelik nemcsak a Szovjetunió és Indonézia közötti kapcsolatokra, hanem a nemzetközi helyzetre nézve is. Éz egjútťal a két állam közötti őszinte barátság megnyilvánulása. Az indonéz lapok kiemelik, hogy a Szovjetunió teljes megértést tanúsított az indonéz kormánynak a független aktív politika folytatására irányuló törekvéseivel szemben. Az indonéz sajtó magasan értékeli a szovjet kormány azon készségét, hogy fejlessze kapcsolatait Indonéziával gazdasági, technikai és kulturális téren. Kínába érkezett Indonézia parlamenti küldöttsége Peking, (ČTK) — Liu Sao-csinak

: a népi képviselők összkínai gyűlése állandó bizottsága elnökének meghívására szeptember 13-án Pekingbe érkezett az indonéz parlament 23 tagú küldöttsége, amelyet Kusz Konon, Indonézia Nemzeti Pártjának képviselője, a oarlament pénzügyi bizottságának elnöke vezet. Az indonéz küldöttség mintegy 25 napig fog tartózkodni a Kínai Népköztársaságban. ÚTINAPI AUTÓBUSZKÖRÚT MAGYARORSZÁGON E

1 z volt társasutazásunk célja és •*J címe. Az ismertetett program bőséges látnivalót ígért az utazóknak. Érthető, hogy mindenki izgatottan várta az indulás napját. Augusztus 5-én a korareggeli órákban, mikor a bratislavai Carlton szálló elöl kigördült a 28 személlyel a Skodaautóbusz, már nem annyira az izgalom, mint inkább a kíváncsiság uralkodott mindannyiunkon. Vajon mit tartogat számunkra az az ország, melynek nevezetességeiről már olyan sokat hallottunk? Budapesten kívül, melyik város lesz a legszebb ? Miskolc? Debrecen? Szeged? Győr? Pécs ? ... Vagy Eger, ahol a nálunk is híres egri bikavér terem ?... Vagy Sztálinváros, amely az elmúlt háromnégy év alatt épült harmincezer lakosúvá? Ki tudja? Csoportunk legtöbb tagja cseh nemzetiségű, és most járt először Magyarországon. A szomszédos népi demokráciát csak hírből ismerték. Különféle elképzeléseik voltak róla. Egyesek a paprikást, mások a Balatont, sokan a labdarúgókat, meg Iharost emlegették... Üzemi munkások, mérnökök, tisztviselők, orvosok és egyéb szakmabeliek voltak köztünk. A baráti szellem azonban a különféle foglalkozás és eltérő irányú érdeklődés ellenére már az első percekben kialakult köztünk. Nagy része volt ebben a Csedok alkalmazottjának, Keller Antónia vezetőnek, akinek kedvességgel és hozzáértő szervezéssel a legjobb hangulatot sikerült teremtenie. Csoportunk tagjainak ajkáról így már az első kilométerek után felhangzott a dal, s autóbuszunk vidám hangulatú éneklő csoporttal érkezett Rajkánál a magyar határra. A vámvizsgálat nem tartott soká. Mindkét részről a legnagyobb udvariassággal találkoztunk. Igy történt, hogy Magyarország földjére a csehszlovák és magyar vámvizsgálók jókívánságaival léptünk. Kellemes utazást és jó szórakozást kívántak mindkét részről. Kocsink ablakaira felkerültek a Csedok-címkék, s ahol elhaladtunk, fiatagadója. Büszkék is rá a győriek. Ogy emlegetik, mint a bratislavaiak a Devínt. I A fogadó falait szebbnél szebb freskók díszítik. Van miben gyönyörködni az idegeneknek. A szép képeket élvezettel szemlélik azok is, akik naponta látják. Idegenvezetőnk a szálló előtt egy táblára hívta fel figyelmünket. Az országúti tábla azt jelzi, hogy ez a pont A budapesti Szabadság-szobor azonos távolságra, 128 kilométernyire, van Budapesttől és Bécstől. Útitervünk Győrre kevés időt szabott. Igy csak a legnevezetesebb helyeket látogattuk meg A város rengeteg műemlékkel dicsekedhet. Sok lenne mindegyikről akárcsak említést is tenni. Meg aztán Győrre nem is a műemlékek sokasága jellemző. Ipari gócpontban vagyunk, a Dunánlok, öregek mindenütt kedvesen inte- túl és egész Magyarország egyik leg gettek felénk. Hegyeshalmon és Mosonmagyaróváron áthaladva számos kisebb-nagyobb községet magunk mögött hagyva érkeztünk programtervünk első városába. GYO R Az 1954-ben épült Vörös Csillag szállónál kötöttünk ki. Ez az ország egyik legmodernebb berendezésű vendégfojelentősebb ipari városában, villanyerőmű, gáz-, textil-, szesz-, bútor-, olaj-, csipke-, harisnya-, tégla-, keksz-, csavar- és gépgyár, mélyhütésre berendezett hűtőház, fémdoboz és linoleumgyár, valamint korszerűen felszerelt tejüzem működik. Rengeteg az üzem és rengeteg az iparban foglalkoztatottak száma. A várost ezért a napnak úgyszólván minden szakában nagy sürgés-forgás s az igazi gyárvárosi levegő jellemzi. <yiöoideii Qug&S&láoiwóL A jugoszláv parlamenti küldöttség látogatása hazánkban fokozott mértékben erre az országra tereli a figyelmet. Ezért időszerűnek tartjuk, hogy a legfontosabbakat ismertessük erről, a szocializmust a maga útján építő országról. A Jugoszláv Szövetségi Népköz- I 17 millió, vagyis egy négyzetkilométársaság Délkelet-Európa egyik legnagyobb állama. Területe 255 000 négyzetkilométer, lakosainak száma terre 66 lélek esik. hat tagállama van: km

2 lakos főváros Szerbia 88 000 7 millió Belgrád Horvátország 56 000 4 ,. Zágráb Szlovénia 20 000 1.5 „ Ljubljana Bosznia-Hercegovina 51 000 2,8 „ Szarajevó Macedónia 26 000 1.3 „ Skopje Crna Gora (Montenegro) 14 000 0,4 „ Titograd A szövetségnek lakos 470 000 350 000 140 000 135 000 120 000 16 000 Ez a hat népköztársaság az 1946. évi alkotmány alapján szövetségi államot alkot. Ezt az alkotmányt az 1953. évi alkotmánytörvény egészíti ki. Az alkotmány a termelőeszközök háromféle tulajdonát különbözteti meg: közös népi tulajdont, szövetkezeti tulajdont és magántulajdont. A természeti kincsek, a vasúti és repülőközlekedés, a posta, a távíró és a rádió közös népi tulajdonban vannak. A föld azé, aki dolgozik rajta. A dolgozók politikai jogaikat a népi tanácsokba, a népi szkupstinákba, a munkástanácsokba és más önkormányzati szervekbe küldött, demokratikus választójog alapján megválasztott küldötteik révén gyakorolják. Az államszövetség legmagasabb szerve a szövetségi népi szkupstina (nemzetgyűlés). Az állam közös ügyeit a szkupstina részben közvetlenül maga, részben az állam elnöke és a szövetségi végrehajtó tanács réyén intézi. A szövetségi népi szkupstinának képviselőit négy évre választják és ez két kamarából áll: a szövetségi tanácsból és a termelők tanácsából. Az előbbinek 352, az utóbbinak 202 tagja van. A szkupstina választja meg az ál4

ÜJ szö 1956. szeptember 15. lam elnökét — ezt a tisztséget jelenleg Joszif Broz-Tito tölti be — és a szövetségi végrehajtó tanács 30—45 tagját. Ez utóbbinak hivatalból tagjai az egyes köztársaságok végrehajtó tanácsainak elnökei is. A végrehajtó hatalom szerveit Jugoszláviában államtikárságoknak (nem minisztériumoknak mint nálunk) hívják. Szövetségi államtitkárság van a külügy, a honvédelem, a belügy, a gazdasági ügyek és az államháztartás ügyei intézésére. Az összes többi ügykör az egyes tagköztársaságok autonom joga (pl. az oktatásügy, az egészségügy stb.). Az egyes gazdasági ágak helyzetét így lehet röviden jellemezni: Jugoszláviában az ipar a háború előtt a nemzeti jövedelemnek alig egy negyedét szolgáltatta S ez is lényegében a könnyű- és az élelmiszer iparból származott. A háború alatt az ipari berendezések jó része epusztult, lényegesen nagyobb károkat szenvedett, mint nálunk. Ezért a háború után az első feladat az újjáépítés volt. Ez még be sem fejeződött, amikor az ismert események következtében 1948-ban megszakadt a szocialista államok és Jugoszlávia gazdasági kapcsolata, aminek következtében az ország ipari termelése az 1949—1952. években bizonyos mér- i rôl." tékben visszaesett. A termelőeszközök termelése ugyan emelkedett, de a közszükségleti cikkek gyártása egynegyedével visszafejlődött. 1953 óta i adat: az egész ipari termelés növekszik, különösen az 1955. évben volt gyors a fejlődés üteme. Elsősorban az energetika, a gépés a vegyiipar ért el az utóbbi években jelentős sikereket. íme néhány 1939 1948 1955 elektr. energia milliárd KWh 1,17 2,06 4,34 szén millió tonna 7 10,6 15,2 kőolaj ezer tonna 1 36 257 acél ,» 235 368 805 ólom M 11 49 76 alumínium „ 1,8 1,9 11,5 cement millió tonna 0,9 1,2 1,6 az ipari termelés mutatója 100 150 242 vagyis a jugoszláv ipar 1955 végén körülbelül két és félszer haladta meg a háború előttit. A mezőgazdaság Jugoszláviában a háború után kedvezőtlenül fejlődött. Ha a háború előtti (1935—39) ötéves átlagot összehasonlítjuk a háború utáni (1950—54) évek átlagával, úgy azt látjuk, hogy mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés általában még mindig a háború előtti színvonal alatt van. Mindössze a zöldség, gyümölcs, olajosnövények és dohány termelése alakult kedvezően. Befolyásolta ezt a lemaradást az 1950, 1952 és 1954-es évek nagy szárazság okozta rossz termése. Ilv módon a jugoszláv gazdaság minden évben jelentős, több százezer tonnányi gabonabehozatalra szorul. . A gazdasági állatállomány 1951-ben érte el mélypontját, azóta azonban lassan, de állandóan emelkedik. Tito államelnök a mezőgazdaság lemaradásának okát 1955. november 27-i beszédében főleg a következőkben látja: „Az ország iparosítása miatt el kellett halasztanunk a mezőgazdaság fejlesztését, amire pedig annak igen alacsony fokú gépesítése miatt nagy szükség lett volna. Nem tudtunk külföldön sem gépeket, sem pedig műtrágyát vásárolni. Hibákat követtünk el a mezőgazdasági szövetkezetek alakításában is, aminek következménye számos szövetkezet feloszlása volt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy lemondtunk volna a mezőgazdaság szocializálásáFokozta a gazdasági nehézségeket a közlekedés elégtelen színvonala. Jóllehet Jugoszlávia a háborús évek óriási kárait rendbe hozta, sőt nagy erőfeszítéssel új vasúti vonalakat is épített (pl. Samac—Szarajevó 242 kilométer és Bihács—Kn'n 115 km stb.), a vasútvonalak elégtelensége,— összesen 12 000 km, (a feleakkora Csehszlovákiában 15 000 km) — a aazdasáq eqvik szűk keresztmetszetét okozza. Örvendetesen fejlődött a vízi- és a légiközlekedés és az autóforgalom. Megkezdték a Szlovéniát Macedóniával, az Adriai-tenger partjával párhuzamosan haladó, északnyugat—délkelet irányú hatalmas autósztráda építését is. A vázolt gazdasági nehézségek következményeképpen Jugoszlávia a kapitalista külfölddel szemben eladósodott. Ez év elején összes kötelezettségei kb. 400 millió dollárt tettek ki. A Szovjetunió s egyes népi demokratikus országok segítő politikája, valamint Jugoszlávia iavuló aazdasági helyzete következtében ma már ezek a kapitalista külfölddel szemben fennálló kötelezettségek korántsem olyan nyomasztók, mint egy évvel ezelőtt. Jelentősen megjavítja az ország fizetési mérlegét az élénk idegenforgalom. összefoglalóban elmondhatjuk, hogy a viszonyok normalizálásának következményeképpen Jugoszlávia gazdaságának fejlődése az utóbbi időben meggyorsult, s így ez az ország is erősíti a világ béketáborát. Szőke Lőrinc. Idegenvezetőnk említette, hogy Győrt a „sztrájkok városának" is hívják, mert a múltban a Dunántúlon sehol nem harcoltak annyit a munkások a kizsákmányolók ellen, mint itt. A győri dolgozók már 1897-ben sztrájkkal tiltakoztak az elnyomás ellen, s sztrájkokkal kifejezett tiltakozásukat egészen a felszabadulásig további évszámok jelzik. Kíváncsi voltam, milyen a dolgozók magatartása most. A győri dolgozók — kaptam a választ — minden megmozdulásban az elsők között vannak. Lelkes munkájukra talán jellemző ez az egyetlen adat: a Wilhelm Pieck Vagongyár amely az ország egyik legnagyobb ipartelepe, az utóbbi években már többször elnyerte az élüzem címet. Győr rengeteget szenvedett a második világháborúban. Az a 14 hatalmas légitámadás, amely a várost érte, egész qyárakat és utcanegyedeket döntött romba. A támadásoknak nyomai azonban már eltűntek. Az újjáépítést hamar elvégezték, s ma már újabbnál újabb épületek gazdagítják a városképet. (Zárójelben jegyzem meg, hogy Magyarországon Győrött találkoztam az első ismerőssel. Olvasni valót akartam venni s az utcai újságárusnál az Új Szót pillantottam meg. Érdeklődésemre, vajon rendszeresen kapják-e lapunkat, igenlő választ kaptam. Egyetlen példány jár belőle és ennek állandó vásárlója van. Utunk további 13 napja alatt másutt sehol sem láttam Űj Szót, még Budapesten sem. Hogy nem érdekli a magyarországiakat itteni életünk, vagy csak az újságterjesztéssel van a baj? — nem tudom.) Győrről tarsolyunkban gazdag élményekkel indultunk tovább. Legközelebbi megállónk: i BUDAPEST Ebben a közel két millió lakosú, igazán világvárosi jellegű gyönyörű fő zárosban két napot töltöttünk. Azt mindenki tudja, akár járt valaha Budapesten, akár nem, hogy egyike a második világháború legtöbbet szenvedett városainak. A pusztulás méreteinek érzékeltetésére talán elegendő ez a néhány adat: négy és félmillió négyzetméter tető teljesen megsemmisült, 32 753 ház és 79 000 lakás pedig elpusztult vagy súlyosan megsérült a második világháború folyamán. Kit ne érdekelne, hogy ennek az óriási rombolásnak mennyire láthatók a nyomai? Vajon sikerült-e az elmúlt évek alatt a pusztulást helyrehozni, vagy még ma is találkozunk romokkal? — foglalkoztatott engemet is a gondolat. A városba érve jólesőn láttam, hogy a pusztulás bármilyen nagy volt, már a múlté. Nem tudom milyen a helyzet a külvárosokban, de a belvárosban a háborúra már csak annyi emlékeztet, hogy egyes házak vakolatán itt-ott még kisebb-nagyobb golyóütötte sebek láthatók. Budapest egészében újjáépült és szebb, mint valaha ... Az első nap rekkenő volt a hőség, ezért lemondtunk a városnézésről. Kétezer éves fürdőkultúrájú városban vagyunk, melynek területén 123 melegforrás naponta összesen 70 millió liter gyógyvizet juttat az uszódáknak, fürdőknek. Gyerünk fürödni! — hangzott az általános kívánság. Nem telt sok időbe, s mindannyian a Margit-szigeti Palatinus-strandfürdő vizében lubickoltunk. Én nem fürödtem soká. Gyönyörködni akartam Budapest legnagyobb parkjában, a két és fél kilométer hosszú Margit-szigetben, amelynek óriás tölgyei alatt olyan sokat üldögélt Arany János és a magyar irodalomnak még sok-sok neves képviselője. A látvány, amit rövid szemlélődésem alatt szereztem, mindennél többet ért. Másnap autóbusszal városnézésen voltunk. Rengeteg helyen jártunk, de vezetőnk szavaival: Budapestnek csak egy töredékét láthattuk. A város minden nevezetességének megtekintésére nem két nap, hanem két hét ís kevés lenne. A látottak közül mindannyiunkat megragadott a Milleniumi emlékmű, a Bazilika, az Országház, a Halászbástya, a nemrégen épült gyönyörű Szabadságszobor és a hatalmas méretű Népstadion. Oly világhírű építészeti remekekről, amilyen a Bazilika és az Országház, talán érdemes megemlíteni néhány adatokat. Balázs Béla. (Folytatjuk.)