Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-15 / 258. szám, szombat

Az Egyesüli Államok támogatja az Eden-tervet Dulles amerikai külügyminiszter sajtóértekezlete Rádiójelentések szerint Dulles ame­rikai külügyminiszter csütörtöki saj­tóértekezletén kijelentette, hogy az Egyesült Államok a szuezi kérdés igazságos és békés megoldására tö­rekszik. Az Egyesült Államoknak nincs szándékában a szuezi kérdés­ben háborúba sodródni. Az amerikai kormány — mondot­ta Dulles — teljes mértékben tá­mogatja a 18 ország által a lon­doni értekezleten elfogadott ter­vet és szükség esetén hajóit inkább a Jóreménység-fokának megkerülésére fogja utasítani, amennyiben Egyip­tom nem hajlandó együttműködni a Szuezi-csatornát használó országok szövetségével, tekintet nélkül a hosz­szabb hajóúttal járó nagyobb költsé­gekre. Az 'amerikai kormány szükség ese­tén megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy dollárkölcsönnel támogassa a baráti országokat, amennyiben ezek nem képesek viselni a hosszabb hajó­úttal járó magasabb költségeket. A brit ellenzék követeli: Á szuezi kérdést vigyék az ENSZ elé A parlament rendkívüli ülése bizalmat szavazott Eden kormányának London, (ČTK). — Az angol alsóház szeptember 13-án délután folytatta a szuezi kérdés vitáját. Elsőnek S. Lloyd brit külügyminisz­ter beszélt. Kijelentette, hogy a „csa­tornát használók szövetségének" meg­alakulására irányuló terv az USA teljes támogatására és részvételére számít­hat. Lloyd ezt a tervet további kísér­letnek minősítette a szuezi kérdés bé­kés megoldására, holott nyilvánvaló, hogy ez a terv egyáltalán nem veszi tekintetbe Egyiptom szuverén jogait és nyílt provokáció Egyiptom ellen. Ellentétben a tényekkel és a szuezi krízis megoldására az erőszakkal való ienyegetésekkel Lloyd azt állította, hogy a brit kormány az Egyesült Nem­zetek Szervezete alapokmányának szellemében járt el és szándékszik el­járni. Beszédének további részében azonban kijelentette, hogy a szuezi kérdés megtárgyalásában az ENSZ-ben „bizonyos nehézségek" merülhetnének fel, és hogy ezen a fórumon esetleg nem kerülne sor a nemzetközi ügynök­ség (vagyis az úgynevezett „csatorna használói' szövetsége") megalakítására irányuló javaslatra. E kijelentésével Lloyd elárulta, hogy a brit kormány igyekszik mellőzni az ENSZ-et és sza­bad kezet akar nyerni „más eszközök esetleges felhasználására". Llovd beszédének befejező részében fenyegetően hozzáfűzte, „nem vagyunk hajlandók a csatorna feletti korlátlan ellenőrzést egyetlen ország kezei kö­zött hagyni. Ebben a kérdésben nem fogunk tárgyalni semmiféle kompro­misszumról." Lloyd után A. Robens, a Munkáspárt külpolitikai szakértője beszélt Kijelen­tette, hogy a munkáspártnak meg kell kísérelnie visszatartani a kormányt at­tól, hogy az országot háborúba sodor­ja. Lloyd szavaira válaszolva Robens kijelentette, ha olvasna újságot, tudná, hogy a nép többsége az erőszak ellen fordult. Robens rámutatott az egész világon uralkodó hangulatra a miniszterelnök beszédével kapcsolatban és hozzátette, hogy nemcsak Indiának és Ceylonnak, hanem Ausztráliának is kétségei van­nak a csatorna használói szövetségének megalakítására irányuló tervvel szem­ben. Robens kétségét fejezte ki afö­lött, hogy ez a szövetség egyáltalán működhetne, hogy ha az egyiptomiak nem lesznek hajlandók vele együttmű­ködni. Nagy figyelmet keltett sir Lyonéi Heald konzervatív képviselő beszéde, aki kijelentette, hogy: itt a parlament­ben senki sem nézhet mély szorongás és nyugtalanság nélkül a helyzetre. Nem vagyok hajlandó olyan akciót tá­mogatni, amely a nemzetközi köteles­ségek megszegését jelentené. Kötele­sek vagyunk az ügyet a Biztonsági Ta­nács elé terjeszteni, mielőtt erőszakhoz nyúinánk. E. Shinwell, volt munkáspárti nem­zetvédelmi miniszter a „csatornát használók úgynevezett szövetsége" megalakításának tervével foglalkozva azt mondotta: „Az a gyanúm, hogy ez a terv az Egyesült Államoktól ered. Nagyon óvatos vagyok az USA diplo­máciájával szemben, ami a Közép-Ke­letet illeti. Ügy gondolom, hogy az USA-ban élnek olyan elemek, amelyek ki szeretnének bennünket tolni a Kö­zép-Keletről, tekintettel az ottani kő­olajforrásokra. Az „új" nyugati tervvel kapcsolat­ban kijelentette, hogy ezt a tervet nem lehet valóra váltani, ha Egyiptom nem fog vele egyetérteni. A munkáspárti vezér ismét követelte, hogy a kormány hivatalosan jelentse ki, hogy a szuezi válságban nem folyamodik fegyverhez. „Az egész ország és az egész vil^g vár erre a nyilatkozatra — mondotta Gaitskell. Hozzátette, hogy lehetséges sikerrel folytatni a tárgyalásokat és hogy ezt a kérdést az ENSZ elé kell terjeszteni. Gaitskell után Eden miniszterelnök beszélt. Gaitskell kérdésére Eden ki­tért a válasz elől és azt mondotta, hogy a brit kormány teljes mértékben azonos nézeten van az Egyesült Álla­mokkal abban a kérdésben, hogy mi a teendő. A parlamenti munkáspárti kép­viselők közbekiáltoztak — „Válaszol­jon, válaszoljon!" A brit miniszterelnök kijelentette to­vábbá, hogy a brit kormány első ak­ciója lesz felkérni az egyiptomi kor­mányt együttműködésre. Amennyiben Egyiptom az együttműködést vissza­utasítja, ezáltal Eden szavai szerint megszegi az 1888. évi konstantinápolyi konvenciót és a szuezi kérdést a Biz­tonsági Tanács elé kell majd terjeszte­ni. Azután hozzátette, hogy ez a nyi­latkozat nem lehet feltétlenül kötele­ző és fenntartotta azt a jogot, hogy a kérdést az ENSZ keretén kívül oldják meg. Eden beszéde után a parlament le­szavazott. Először a munkáspárti el­lenzék azon javaslatáról szavaztak, hogy a kormányt megintsék. Ezt a ja­vaslatot 321 szavazattal 251 ellenében elvetették. Ezután került sor a bizalmi szavazásra. E szavazásnál a brit kor­mánynak 319 szavazattal 248 ellené­ben bizalmat szavaztak. Bulganyin személyes üzenete Guy Mollet-nak A francia miniszterelnökségen kö­zölték — jelenti az AFP —, hogy a párizsi szovjet ügyvivő szerda dél­előtt átadta Guy Mollet-nak Bulga­nyin miniszterelnök személyes üzene­tét a szuezi kérdésről. Jordánia és Irak támogatják az egyiptomi kormány javaslatát Bejrut. (ČTK) — A bejrúti rádió és sajtó közlése szerint Jordánia és Irak hivatalosan kijelentették, hogy egyetértenek a Szuez -csatorna prob­lémáiét tárgyaló úi nemzetközi érte­kezlet összehívására vonatkozó egyip­tomi javaslattal. Egyiptom washingtoni nagykövetének megbeszélése Dullesszal Az egyiptomi kormány utasításai­nak megfelelően — jelenti az AFP — Ahmed Husszein, Egyiptom washingtoni nagykövete tanácsko­zott John Foster Dulles külügymi­niszterrel és közölte vele kormányá­nak sürgős üzenetét. Eszerint az a terv, amelyet Eden akar kényszerí­teni Egyiptomra, agresszív cselek­mény az egyiptomi szuverenitás el­len és megvalósítása egyet jelent a háborúval. Egyiptom az E^SZ-hez fordult a szuezi révkalauzok visszahívása miatt Kairó, szeptember 13. — AP-je­lentés szerint Egyiptom csütörtökön az ENSZ elé terjesztette a Szuezi­csatorna kérdését, kijelentve, hogy Nagy-Britannia és Franciaországnak kell vállalnia minden felelősséget, a csatomai hajóközlekedés bármiféle akadályáért. Egyiptom e lépésének célja az, hogy ellensúlyozza Nagy-Britanniá­nak azt a szerdai közlését, hogy a Biztonsági Tanácsot figyelmezteti: Egyiptom kísérlete a Szuezi-csatorna nemzetközi jellegének megszünteté­sére veszélyeztetheti a csatornán va­ló szabad áthaladást. Ma ke/dődik Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa A kínai kommunisták győzelmes űt;a Pekingben, a Kínai Népköztársaság fővárosában a hatalmas ország min­den tájairól a küldöttek százai ér­keznek Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának első ülésére. A hat­százmilliós nép harcos vezetője jo­gos büszkeséggel tekinthet vissza ar­ra a győzelmes útra, melyet áldoza­tos küzdelemben tett meg, hogy Kí­nát mai nagyságára és szabadságá­ra emelje. A párt megalakulásától a polgári forradalmi háborúig Kína Kommunista Pártja ez év jú­lius 1-én ünnepelte megalapításának 35. évfordulóját. Abban az időben, amikor a demokratikus mozgalom legjobb képviselői Kínában elvesztet­ték a törekvéseik sikerébe vetett re­ményüket, Oroszországban győzött az Októberi Forradalom és visszhangja Kínába is elvitte a marxizmus-leni­nizmus eszméit. Alakulni kezdtek az első kommunista csoportok, amelyek terjesztették a proletár forradalmi tanokat. Szervezkedni kezdtek a munkásmozgalom dolgozói is: képvi­selőik — mindössze tizenketten — 1921-ben összejöttek Sanghajban a kommunista Internacionálé küldötté­nek jelenlétében. Kína Kommunista Pártjának ez volt az első alakuló kongresszusa. A gyű­lés megtárgyalta az akkori politikai helyzetet és kitűzte a párt alapfel­adatait: harcot a munkásosztály dik­tatúrájáért, felhívást a munkásosz­tályhoz a burzsoá demokratikus for­radalomban való részvételre. A kül­döttek jóváhagyták a párt alapsza­bályzatát és a tagfelvétel feltételeit is, amelyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának elveivel összhang­ban állapítottak meg. Kínában a húszas évek a munkás­és parasztmozgalom fejlődésének, a külföldi imperialisták és a hazai reak­ciós uralkodó osztály elleni súyos, véres harcok jegyében teltek, mely harcok végül széleskörű országos for­radalmi mozgalommá nőttek. Az első kongresszust követő évek­ben a párt figyelme arra összponto­sult, hogy a munkásmozgalom élére álljon. A párt 1922. évi második, 1923. évi harmadik és 1925. évi negyedik kong­resszusán formálja és fokozatosan kialakítja politikáját, amely az impe­rializmus és feudalizmus megdöntésé­re és a demokratikus forradalomnak, mint a nemzeti függetlenség és de­mokratikus jogok kivívása útjának elérésére irányul. Szilárd állást fog­lal el a Kuo Min-tanggal szemben és arra törekszik, hogy kiküszöbölje a pártot gyengítő opportunizmust, a hi­tetlenséget, a munkás- és paraszt­tömegek erejében. A húszas évek végén a Kuo Min­tang Csang Kai-sek vezetésével mindinkább reakcióssá válik. Ellen­forradalomba kezd, tömegesen gyil­kolják a munkásokat és a párt tag­jait, majd a nagybirtokosok és nagy­tőkések uralomra juttatják diktatú­rájukat, kapitulálnak a külföldi im­perializmus előtt és minden erejü­ket a népi forradalmi mozgalom le­törésére fordítják. Ebben az időben is nagy akadálya az előrehaladásnak a párt soraiban az opportunizmus. Ez volt az oka annak, hogy 1927-ben az ötödik kongresszus nem teljesíthette feladatait az akkori komoly helyzet­ben. A hatodik kongresszust külföldön, Moszkvában tartották meg 1928. jú­niusában. A tanácskozás főpontja azon tapasztalatok összefoglalása volt, amelyek az első forradalmi háborúból eredtek, melyben a reakció győzött. A kongresszus kiküszöbölt több a kí­nai társadalomról alkotott helytelen nézetet, amelyről megállapította, hogy félgyarmati és félfeudális és kijelentette, hogy a forradalom a je­lenlegi időben továbbra is csak bur­zsoá-demokratikus forradalom és hogy a fő feladat a Kuo Min-tang reakciós kormányának megdöntése és a munkás forradalmi diktatúra ura­lomrajutatása. Kongresszus a győzelem előestéjén Hogyan kell befejezni á japán meg­szállók vereségét és hogyan kell irá­nyítani Kína sorsát a felszabadulás után? Ez volt a két fő kérdés,, ame­lyekkel Kína Kommunista Pártjának legutóbbi hetedik kongresszusa fog­lalkozott. A kongresszust 1945. ápri­lisában tartották a felszabadított te­rületeken. Ezen több mint egy mil­lió kétszázezer tagot képviselő 500 küldött vett részt. A kongresszus Mao Ce-tung elv­társnak a koalíciós koifrnányról szóló beszámolója alapján kitűzte a párt irányvonalát, amely megszabta, hogy minden erővel mozgósítani kell a tö­megeket meg kell szilárdítani a nép erejét, a párt vezetésével le kell győzni a japán agresszorokat, fel kell szaba-' dítani az egész ország népét és ki­keli építeni az új demokratikus Kí­nát. A hetedik kongresszus teljes 50 napon át ülésezett. Részletesen meg­állapította a végső felszabadítás prog­ramját és <i konkrét politikai éä gazdasági lépéseket, amelyeket ä fiatal népi hatalomnak meg kellet val­lósítania az országban. Jóváhagyta Csu Te elvtárs katonai beszámolóját' s elfogadta a párt új alapszabályzat tát is, amely az általános programot" tartalmazza. Az általános program á párt valamennyi tagja tevékenységé­nek irányvonala lett. A kongresszus az elfogadott hatá­rozatok következetes végrehajtására felhívást bocsátott ki. A párt tör­ténetében joggal jegyezték fel ezt á kongresszust, mint az egész pártnak és az egész ország népének egyesí­tését a győzelemért vívott küzdelem-! ben. * * * Á kínai nép a kongresszus felhí­vását a párt vezetésével teljesítette.­A Kína' Népköztársaság ma, hét év­vel kikiáltása után szilárdan és egysé­gesen áll ereje teljes virágzásában és kész eddigi sikereit lankadatla­nul továbbra is megsokszorozni. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusán bátran léphet a nép színe elé, adhat számot tevékeny­ségéről s kitűzheti az új, merész és szép feladatokat. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Kínában Moszkva. (ČTK) — A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására szeptem­ber 14-én TU 104-es lökhajtásos re­pülőgépen Pekingbe utazott, hogy részt vegyen Kína Kommunista Párt­jának VIII. kongresszusán. A kül­döttség vezetője A. I. Mikojan, tagjai N. A. Muhitdinov, B. N. Ponomarev, I. V. Kapitonov, P. A. Szatyukov és P. F. Jugyin, aki jelenleg a Szovjet­unió nagykövete a Kínai Népköztár­saságban. A küldöttséget a pekingi repülőté­ren Kína Kommunista Pártja politikai irodájának tagjai fogadták. Csi Paj-sinak átadták a Nemzetközi Békedíjat A francia kormány provokációt készít elő Egyiptom ellen Párizs (ČTK) — A Reuter hírügy­nökség jől értesült' párizsi körök tájé­koztatása szerint közli, hogy a irancia kormány szeptember 13-i ülésén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy úgyne­vezett próba-hajórajt küld a siuezi­csatornába. E terv szerint, ame'y nyil­vánvalóan Egyiptom-ellenes provokáció, legközelebb ,,a. Szuezi-csatorna hasz­nálói" révkalauzai által vezetett hajó­rait küldenek ki oda. Amennyiben Egyiptom nem engedné a hajórajt a csatornán át (a hajók nem fizetnék meo az egyiptomi ható­ságoknak a hajózási illetéket) a Reuter ügynökség szerint ezt az 1888. évi konstantinápolyi konvenció megszegé­sének minősítenék. Egyiptom kategorikusan vissza­utasítja a Szuezi-csatorna használói szövetségének tervét Kairó. (ČTK) — Az A1 Gumhuria egyiptomi lap szeptember 14-i cikké­ben élesen elítéli Nagy-Britannia, Franciaország és az USA arra irányuló tervét, hogy a Szuezi-csatornát kira­gadja Egyiptom kezéből. A lap hang­súlyozza, hogy a nyugati hatalmak tör­vénytelen módon akarják megkaparin­tani a Szuezi-csatorna hajózási illeté­keit és egyúttal a Szuezi-csatornát imperialista hatalmukba ejteni. „Egyip­tom kategorikusan visszautasítja a Szuezi-csatorna használói szövetségé­nek létesítésére irányuló tervet." Csi Paj-sinak, a jeles kinai festőművésznek szeptember 1-én átadták Pekingben az 1955. évi Nemzetközi Békedíjat. Az ünnepélyes ülésen Kuo Mo-zso, a Béke-Világtanács alelnöke, a Békevédők Kínai Bizottságának elnöke mondott beszédet. Csi Paj-si, a 96 esztendős híres kínai festőmű­vész válaszában hangsúlyozta, hogy minden erejét a kínai festőművészet fejlesztésének és a népek közötti kulturális kapcsolatok, valamint a vi­lágbéke ügyének szenteli. Képünkön Csou En-Iaj, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnöke beszélget Csi Paj-si festőművésszel. Irányelvek a kínai földművesszövetkezetek megerősítésére Peking. (ČTK) — Kína Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Kínai Népköztársaság Államtanácsa irányelveket adtak ki a földműves­szövetkezetek termelése irányításá­nak megerősítéséről és szervezeti ki­építésükről. Az irányelvek hangsúlyozzák a ta­laj, a munkaerők, az igavonó állatok. a pénzügyi eszközök előkészítésének, valamint a gabona és gyapottermelés fokozására irányuló technikai előké­szítésének szükségességét. Az irányelvek a továbbiakban fog­lalkoznak a technikai reformok be­vezetésének szükségességével és a haladó módszerek terjesztésével. A nyugati hatalmak utolsó akciói fokozzák a háború veszélyét Colombo (ČTK) — S. Bandarar.aike > ceyloni miniszterelnök a sajtó képvi < j selői előtt kijelentette, hogy a nyu­qati hatalmak utolsó akciói a szuezi kérdésben fokozzák a háborús vesze­delmet. Bandaranaike rámutatott arra, hogy a brit kormánv Ceylonnal nem is tárgyalta meg lépését, habár Ceylon tcgja a brit nemzetközösségnek. Pakisztán új miniszterelnökének rádióbeszéde Karacsi, (ČTK). — Az új pakisztáni kormány Suhravardi miniszterelnökkel az élén szeptember 12-én letette az esküt a köztársasági elnök kezébe. Suhravardi miniszterelnök rádióbe­szédében közölte az új kormány prog­ramját. A külpolitikáról beszélve, arról biztosította az ország népét, hogy Pa­kisztán a barátság politikáját fogja folytatni valamennyi ország, különö­sen a szomszédos és muzulmán orszá­gok irányában. Véget ért az albán küldöttség koreai látogatása Fenjan. (ČTK) — Az Üj Kína saj­tóiroda közlése szerint az albán kor­mányküldöttség, amelyet Mechmet Se­hu, az Albán Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és E.iver Hod­zsa, az Albán Munkapárt KB első tit­kára vezetett, befejezte látogatását a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságban és szeptember 13-án haza­utazott Fenjanból. U J S ZÚ 1956. szeptember 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom