Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-12 / 255. szám, szerda

Egyiptomi javaslat egy 45 hatalmi konferenciára Az egyiptomi kormány jegyzéke a Szuezi-csatorna kérdésében Kairó. (ČTK) — Az egyiptomi kormány jegyzéket intézett a Szuezi­csatorna-hajózásban érdekelt valamennyi állam kormányához, amelyben azt ajánlja, hogy valósítsák meg az egyiptomi kormány 1956. augusztus 20-1 nyilatkozatában foglalt javaslatot. Az egyiptomi kormány jegyzéke így hangzik: 1. Az egyiptomi kormány 1956. jú­lius 26-án államosította a Szuezi-csa­torna Társaságot. Egyiptom ezt a lé­pést szuverén jogainak keretében cselekedte és ezáltal nem sértette meg más ország jogait. Az egyiptomi kor­mány az államosítással egyidejűleg kijelentette, biztosítja a szabad hajó­zást a csatornán és kész a társaság részvényeseinek teljes kártérítést ad­ni. 2. Ennek ellenére az államosításra Franciaország és az Egyesült K.raly­ság kormányai nyilatkozatokkal vála­szoltak, amelyek erőszak alkalmazá­sával fenyegetőztek; ezenkívül e kor­mányok fegyveres erőik mozgósításira és átcsoportosítására irányuló lépése­ket tettek. Egyiptom ellen ellenséges gazdasági intézkedéseket is fogana­tosítottak. 3. Ezután Franciaország, az Egye­sült Királyság és az Egyesült Álla­mok képviselői Londonban összejöt­tek és közös közleményt adtak ki, amelyben kijelentették. szükséges olyan intézkedések megvalósítása, hogy nemzetközi rendszer alapján egyezmények jöjjenek létre a hajózás biztosítására. A nyilatko­zat egyben huszonegy államot — beleszámítva Egyiptomot is — meg­hívott a londoni értekezletre. Az egyiptomi kormány augusztus 12-én ' kifejtette azokat az indokokat, ame­lyek szerint az ért ;ez!et — amely­nek Egyiptom oszthatatlan részének jövőjét kellett volna megvitatnia és amelyet az Egyiptommal való előzetes tanácskozás nélküli hívtak össze — helytelen, és ezért Egyiptom nem. fo­gadhatja el a meghívást. 4. Az értekezlet jegyzőkönyveit ké­sőbb átadták az egyiptomi kormány­nak. Az értekezletet 1956. augusztus 16—23-án tartották Londonban. 5. Az indiai kormány által a kon­ferencián előterjesztett javaslatokat a kairói indiai nagykövetség 1956. augusztus 24-én közölte az egyipto­mi kormánnyal. Ezek a javaslatok súlyt helyeztek arra a tanácskozásra, amelyen Egyiptom is részt venne és ezt a kérdést alapvetőnek minősítet­ték. Erre Ceylon, Indonézia és a Szovjetunió kormányai tájé­koztatták az egyiptomi kor­mányt arról, hogy támogatják az indiai javaslatokat, amelyekről az in­diai kormány nevében Krisnán Menőn indiai miniszter felvilágosítással szol­gált. 6. A USA, Pakisztán, Törökország, Irán és Etiópia kormányai által az értekezleten előterjesztett és további 13 kormány által támogatott javasla­tokat az egyiptomi kormánynak 1956. szeptember 3-án adta át egy öttagú bizottság Róbert Menzies ausztráliai m niszterelnökkel az élen, aki felvi­lágosítást nyújtott az e javaslatokat támogató kormányok álláspontjáról. E javaslatok lényege a Szuezi-csa­torna nemzetközi ellenőrzésének be­vezetése az egyiptomi ellenőrzés he­Ivett és a szankciók megállapítása. A spanyol kormánynak a konferencián előterjesztett javaslatát 1956. szep­tember 8-án közölték az egyiptomi kormánnyal. 7. Az egyiptomi kormányt a fent nevezett javaslatokon és felvilágosí­tásokon kívül értesítették azokról a további nézetekről is, amelyeket idő­ről időre a londoni konferencián kí­vül kifejtettek. Szükséges leszögezni, hogy mindeddig semmiféle -tanácsko­zást nem tartottak Egyiptommal. 8. Az egyiptomi kormány szüksé­gesnek tartja megjegyezni, hogy 1956. augusztus 12-én kifejezte azt a kész­ségét, hogy az 1888. évi konvenciót aláírt államok kormányával együtt értekezletet hív egybe a konvenció revíziójára vonatkozólag, amely ér­tekezleten megtárgyalnák a szabad hajózást biztosító egyezményt. 9. Az egyiptomi kormány kijelenti: hiszi, hogy Egyiptom szuverenitásának b) a csatorna fejlesztésére nézve; hogy az megfeleljen a hajózás jövő követelményeinek; c) az igazságos és egyenlő illeté­kek és vám megszabására nézve. Ez olyan kérdés, amely, mint ahogy azt általában elismerik, amely minden olyan államot érint, amely használja a Szuezi-csatornát, és természetesen Egyiptomot, mint szuverén országot, hasonlóképpen érinti. Az egyiptomi kormány úgy véli, hogy e kérdések megoldására a békés tanácskozások útján kell törekedni. 10. Az egyiptomi kormány ezért azt javasolja, hogy haladéktalan lépésként létesítsenek egy olyan tárgyaló szervet, amely képviselné azokat a különböző nézeteket, amelyeket a Szuezi-csator­nát használó államok vallanak. Az egyiptomi kormány javasolja, folytas­sanak tárgyalásokat ezen szerv ösz­szetételére, ülésének helyére és kel­tére vonatkozólag. Ezt a szervet megbízhatnák az 1888. évi konstan­tinápolyi konvenció revíziójával is. 11. Az egyiptomi kormány sajnálja, hogy vele szemben az erőszakkal való fenyegetőzést alkalmazták és hogy egyes körök rábeszélték a technikai személyzetet, hagyja abba a munkát. Ezáltal meg akarták akadályozni a Szuezi-csatornán való hajózást. Egyip­tom kormánya és népe ennek elle­nére megőrizte türelmét és nyugal­mát, és szilárdan elhatározta, hogy biztosítja a csatorna folyamatos üzem­ben tartását. 12. Az egyiptomi kormány kifejezi azt a meggyőződését, hogy lehetsé­ges megoldást találni és azt javasol­ja, hogy a megoldásra nézve tanács­kozást folytassanak. Az egyiptomi kormány egyúttal kijelenti, hogy nem törekszik idegen terület elnyerésére, vagy a szuverenitás megszegésére és megkülönböztetésére. Az egyiptomi kormány kinyilatkoztatja, nem való­sított meg semmit, aminek támadó jellege volna és nem is szegett meg semminemű szerződést sem. Áz egyip­tomi kormány kifejezi azon elhatáro­Palmiro Togliatti: és méltóságának megsértése nélkül el zását^ hogy továbbra is a tárgyalások lehet intézni a kérdések megoldását: a) a hajózás szabadságára és biz tosítására nézve; útján való megoldásra törekszik az Egyesült Nemzetek Szervezete alap­okmányának szellemében. Londonban tanulmányozzák az egyiptomi javaslatot Francia és brit államférfiak tanácskozásai London (ČTK) — London kormány­és d'plomata ''őreiben hétfőn, az ötös bizottságnak Nasszer egyiptomi elnökkel folytatott tanácskozásai be­fejezése után lázas tevékenység folyt. Eden minisztere'nök, aki a hét végén Erzsébet angol k:rálynőr.ek be­számolt a jelenlegi helyzetről és a kormány szándékairól, a délelőtt fo­lyamán Llyod külügyminszter rész­vételével a szakértőkkel együtt ta­nulmányozta a szuezi probléma bé­kés megoldását irányító nemzetközi szerv létesítésére vonatkozó egyipto­mi tervet. Ezután összehívtak az úgynevezett szuezi csoport minisz­tereinek ülését, akik között helyet foglalt Head hadügyminiszter és Hailsham, az admiralitás első lordja. Ez az összejövetel előkészítője volt annak a tanácskozásnak, melyet A. Eden és S. Lloyd Mollet francia miniszterelnökkel és Pineau francia külügyminiszterrel folytatnak majd. Mollet és Pineau Londonba érke­zésük után késedelem nélkül feike­r sték Eden brit miniszterelnököt hivatalos székhelyén. V A londoni lapok diplomáciai tu­dósítóinak szavai szerint az angol és francia államférfiak tanácskozásának napirendjén az Egyiptom elleni akció megvitatása, különösen az angol és francia révkalauzo" visszahívása sze­repel. A megfigyelők nézete szerint nyilvánvaló, hogy a tanácskozásokra nagy befolyást gyakorol majd az egyiptomi kormány jegyzéke, amely a szuezi probléma megoldására to­vábbi tárgyalásokat javasol. Általában az a hírt terjedt el, hogy az angol-francia tanácskozásokat a „nagy három" beszélgetései követik valószínűleg miniszteri színvonalon. Londonban azt várják ezzel kap­csolatban, hogy Eden és Mollet a je­lenlegi tanácskozások utáp felkérik Dulles amerikai államtitkárt, hogy újítsa fel megbeszéléseit Lloyddal és Pineauval. A francia-angol ta­nácskozásokat kedden folytatták. Elvitathatatlan Egyiptom tulajdonjoga a csatornára A brit és a francia sajtó a szuezi kérdésről London, (ČTK). — A brit sajtó szeptember 10-én nagy figyelmet szentel az ötös bizottság kairói tárgyalásai befejezéséről szóló híreknek. A lapok első oldalain szerkesztőségi cikkek és hírmagyarázatok foglalkoznak a hely­zettel, különösen a parlament közelgő ülésével és a londoni angol-francia tanácskozásokkal kapcsolatban. A lapok hangsúlyozzák, hogy Nasz­szer elnök elvben elutasította a nyu­gati javaslatot. Egyes lapok úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzet 1946 óta a legkomolyabb. A Times védelmébe ve­szi a kormányt és azt állítja, hogy mindig kész volt a tárgyalásokra. A jobboldali Daily Mail beismeri, hogy a Nagy-Britanniában és az egész világon uralkodó hangulat amellett szól, hogy e vitás ügyet az ENSÜ-ben tárgyalják meg. A Daily Ilerald szerkesztőségi cikk­ben ír az angol parlament rendkívüli üléséről és hangsúlyozza, hogy ez lesz a legfontosabb ülés a háború befeje­zése óta. A parlament kötelessége, hogy helyrehozza azt a kárt, amit An­thony Eden meggondolatlansága oko­zott. „Eden megmondja, amit négy héttel ezelőtt kellett volna mondania, mén nedig azt, hogy Nagy-Britannia a szuezi kérdést az F"vesült Nemzetpk elé akarja terjeszteni. Ez lesz a mi­niszterelnök tő beszámolója és ha meg­felel a valóságnak, akkor fellélegezhe­tünk. Az ENSZ alapokmánya a viták békés elintézésére szolgál. Eden és azok, akik őt szavaikkal és tetteikkel támogatják, azt a benyomást keltették, hogy katonai megoldásra gondolnak — teszi hozzá a lap. A News Chronicle azt írja. hogy az ÜJ SZO 11)56. szeptember 12. ENSZ-t későn és kényszeredetten fo­gadták el, mint a konfliktus megoldá­sának eszközét és rámutat arra, hogy ,.amennyiben Nagy-Britannia erőszak­hoz folyamodik, ez nem járul hozzá a kőolajszállítmányok biztonságához, mert a csatornát blokád alá helyezik és a kőolajvezetéket az egész területen szabotálni fogják. "Háborúban állnánk nemcsak Nasszerrel, hanem a Közel­Kelet arab nacionalizmusának új és ha­talmas erőivel is. Akár tetszene e sze­rep, akár nem, úgy néznénk ki, mint a gyarmatosítás védelmezői annak leg­régibb és legreakciósahb formájában. Franciaországot kivéve az egész világ ellenünk fordulna. A kairói misszió eredménytelensége rossz hír. Ez azon­ban nem jogosít fel bennünket erőszak alkalmazására. Amennyiben Nagy-Bri­tannia a kérdést az ENSZ elé terjeszti, a jó eredményre való kilátás főképp a kormány álláspontjától függ majd." A Daily M'irror megjeayzi, hooy egye­lőre semmi sem jogosít az erőszak al­kalmazására Egyiptommal szemben és a Szuezi-csatorna körüli jelenlegi helyzetet a következő pontokban fog­lalja össze: 1. Az Egyiptom elleni háború nem biztosítaná a kőolaiszállítást, sőt el­lenkezőleg, beszüntetné azt; 2. az Egyiptom elleni háború nem lenne rövid kampány; 3. az a 18 hatalom, beleszámítva az USA-át is, amely eddig szilárdan állt egymás mellett, szétesne. A sajtó közlése szerint Gollan, Nagy­Britannia Kommunista Pártjának fő­titkára a párt Központi Bizottságának ülésén mondott beszédében a brit dol­gozókat akcióegységre szólította fel a háborús előkészületek beszüntetéséért. Gollan ..hangsúlyozta, hogy Nagy-Bri­tannia és az egész világ haladó közvé­leménye a Szuezi-csatorna igazságos megoldását követeli. Párizs, (ČTK). — A párizsi jobboldali lapok hírt közölnek Guy Mollet mi­niszterelnök és Christian Pineau kül­ügyminiszter londoni látogatásáról és hozzáfűzik, hogv a Nagy-Britannia ve­zető tényezőivel való tanácskozások célja az, hogy megvitassák az' ötös bizottságnak ^lasszer egyiptomi mi­niszterrel folytatott megbeszélései eredményeit és kidolgozzák a közös eljárás irányvonalát. A demokratikus francia közvélemény élesen elítéli a zsarolás és fenyegetés politikáját Egyiptommal szemben. „A Szuezi-csatorna problémája világos — írja a Liberation — „Egyiptom tulaj­donjoga a csatornára elvitathatatlan. Ha a csatorna fra""'- területen át ha­ladna, Mollet és Pineau kétségkívül az elsők között volnának, akik köve­telnék államosítását. A szabad hajózás biztosítása nemzetközi kérdés, amelyet csakis tanácskozások útíán lehet és kell megoldani. A tanácskozások előtt nyitva áll az ajtó. Ezért nem szüksé­ges 6000 fiatal franciát a ciprusi ka­szárnyákba küldeni, Algéviában vezér­kart létesíteni és átcsoportosítani a hadihajókat." Á kommunisták és szocialisták együtt vívták politikai harcukat és ezt a harcot együtt folytatják a szocializmusért Róma, (ČTK) — Olaszország Kommunista Pártjának kezdeményezésére vasárnap, szeptember 9-én sok olasz városban tüntetéseket és gyűléseket rendeztek a kommunista sajtó hónapjának megünneplésére. A Pistoiban tartott ünnepélyes népgyűlésen Palmiro Togliatti, Olaszország Kommunista Pártjának főtitkára mondott beszédet. Említést tett egyes külpolitikai kérdésekről, majd az olasz belpolitikai helyzet elemzésénél főképp az Olasz Szocialista és Szociáldemokrata Párt előkészületben levő egyesítésé­nek kérdésével foglalkozott. A többi között a következőket "mondotta: folytatta Togliatti — hatásos, merész és gyorsan vezetett harcban kell megnyilvánulnia az alkotmány ,vala­mennyi határozatának betartásával, ameiyek megnyitják Olaszország po­litikai és szociális haladásának útját. Azok, akik úgy vélik, hogy a kom­munistákat ki kell zárni ebből a harc­ból, nagyon tévednek — mondotta Olaszország Kommunista Pártja fő­titkára —, mert e célok között egy sincs, amelyért már évek óta ne küz­döttünk voina. A harc, melyet a mun­kásosztálynak folytatnia kell — hogy megváltozzon az a helyzet, amely az 1947. évi kettészakadás után kiala­kult — olyan küzdelem, amelynek céljai azonosak a mi harcunk céljai­val — hangsúlyozta Togliatti. És ép­pen ebben rejlik a kommunisták és a szocialisták közötti egység mély ér­telme, amely mélyebb, mint az, amit valamilyen okmányban ki lehet fejez-: ni. Az okiratoknak — mondotta Tog­liatti beszédének befejező részében — megvan a maguk értékük, azon-: ban a valóság sokkal többet jelent. Á valóság pedig az, hogy a kommunisták és a szocialisták az utolsó évek során közösen vívták valamennyi harcukat a szabadságért és a demokráciáért, á nép érdekeiért és a szocializmusért. És közös harcunkat továbbra^s egye­sült erővel fogjuk folytatni. „A szocialista párt 1947-ben történt kettészakadása csakis az uralkodó osztályoknak és a keresztény demok­ráciának volt előnyére és megakadá­lyozta azoknak a politikai és szociális változásoknak i.oqvalősítását, ame­iyek akkor Olaszországban progra­mon szerepeltek. Természetes — mondotta Togliatti —, ha ma beismer­jük, hogy az áldatlan helyzet előidé­zője egyéb okok mellett a szocialista párt kettészakadása is volt, nem fog­lalhatunk el ma ellenséges álláspon­tot a közeledés kérdésében, amely a szocialista párt újraegyesítésére irá­nyul. Rá kell mutatnom azonban arra is, hogy ez a közeledés természetesen nehézségeket és veszedelmet is jelent egyben, mert a munkásosztálynak el­lenlábasai és ellenségei iá vannak. A munkásosztály ellenségei azt kíván­nák — mondotta Togliatti, — hogy a szocialisták és a szociáldemokraták közötti közeledés a kommunistaelle­nes tábor kiszélesítésével jönne lét­re, ami azonban nem jelentené a mun­kások egységének elérését, hanem a reakciós erők megerősítését. Nyil­vánvaló — hangsúlyozta továbbá Tog­liatti —, hogy aki ezt a nézetet vall­ja, nem az egység híve, hanem még mélyebb szakadékot óhajt a munkás­pártok között. A szocialisták és szo­ciáldemokraták közeledésének — G. Kabanov nyilatkozata a szovjet-nyugatnémet gazdasági kapcsolatokról Hamburg, (ČTK) — A nyugatnémet Die Welt szeptember 10-i számában közölte különtudósítójának interjúját I. G. Kabanov szovjet külkereskedel­mi miniszterrel a Német Szövetségi Köztársaság és \ Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatokról. A szovjet államférfi az interj során emlékez­tetett arra, hogy a múlt év szep­temberében a Német Szöv .ségi Köztár­saság és a Szovjef'hió kormánykül­döttségei között Moszkvában folytatott beszélgetések során mindkét fél megegyezett abban, hogy a legrövi-5 debb időn belül megl.ezdi a kölcsö­nös kereskedelmi kapcsolatok fej-, lesztéséről . szóló tanácskozásokat. Nem a szovjet tárgy ló felet ter­heli a felelősség azért, hogy ezekből a tárgyalásokból sem lett semmi. — fűzte hozzá I. G. Kabanov. A nyugati közvéleményt felháborította az SS-tiszlek felvétele az új Wehrmachtba London, (ČTK) — A brit sajtó szo­katlan éles hangon foglalkozik a nyu­gatnémet kormány azon határozatá­val, hogy az új hadseregbe az SS­tiszteket régi rangjuk meghagyásaval veszi fel. A liberális News Chronicle írja: „Ezek az emberek önként jelentkez­tek az SS-alakulatokba, holott tudták, hogy „kötelességeik" közé tartozik a zsidók kiirtása és a gyűjtötáborok igazgatása." A lap a továbbiakban rámutat arra, hogy a „fasizmust még nem döntötték meg oly régen, hogy közömbösek maradhassunk, ha azt halljuk, hogy Bonn olyan tiszteket toboroz, akiknek múltja szégyentel­jes." A Scotsman hangsúlyozza, hogy éppen az a tény kelt riadalmat, hogy Bonn ezt a határozatot mint jelenték­telent kezeli. Az Observer emlékez­tet arra, hogy a nürnbergi bíróság az SS-alakulatokat megdönthetetlen bi­zonyítékok alapján gonosztevő szer­vezetnek minősítette. A kormány e határozata magában Nyúgat-Németországban is nagy fel­háborodást keltett. A nyugat-berlini Tagesspiegel felháborodik, hogy ä volt sturmbannfűhrerek fogják az új nyugatnémet hadsereget vezetni. „Oradour, Lidice és az SS-őrjáratok a gyűjtőtáborok szögesdrótjai előtt megmaradtak az emberek tudatában és emlékezetében — fejezi be a lap. Dulles csalódott Dulles, az Egyesült Államok Sül? ügyminisztere, hétfőn nyilatkozatá­ban „méivséges" csalódását fejezte ki a kairói értekezlet sikertelensége miatt. Kijelentette, hogy a szuezi szerződést aláíró orr-zágok „jogait tiszteletben kell tartani" — jelenti az AP. Utalt arra, hogy a Szuezi-csatorna .kérdésében támadt válság megoldás sának következő lépését a vitának a i -ÍNSZ elé történő terjesztése jelenti, Kijelentve, hogy tiszteletben kell tartani a csatornát használó orszá­gok jogait, hangozta. ta, hogy ezt; .,következetesen az ENSZ alapokmá­nyának szellemében" kill végrehaj-' tani. Szukarno, Indonézia elnöke me<il > .'latta a csodálatosan szép í'.->t ,-odvorecet. Képünkön a parkot meglátogató pionírok fényképezik az elnököt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom