Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-23 / 266. szám, vasárnap

( Kína Kommunista Pártjának VIIJ. kongresszusa ) A pártdemokrácia fejlesztéséről! Kína Kommunista Pártjának tömegvonaláról Részietek Teng Hsziao-ping beszédéből Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusán Teng Hsziao-ping elv­társ terjesztette elő a szervezeti szabályzat módosítására irányuló javasla­tokat. Beszédét hírügynökségi jelentés alapján szeptember 18-án már rövi­den ismertettük. Az alábbiakban részleteket közIUnk a beszédből. A szervezeti szabályzat módosítását az tette szükségessé, hogy megválto­zott a kommunista párt helyzete Kí­nában, megnövekedett taglétszáma és újabb tapasztalatokat gyűjtött. A párt kormányzópárttá vált és vezető posz­tokat foglal el az állami munka min­den területén. Minden városban és lakótelepen, járásban és körzetben valamennyi fontosabb üzemben van pártszervezet. A párt taglétszáma a VII. kongresszus óta kilencszeresére emelkedett, jelenleg 10 millió 730 ezer. Az a körülmény, hogy Kína Kom­munista Pártja kormányzópárttá vált, új feladatokat állított a párt elé. Az elmúlt hét esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy e feladatokat a párt megoldotta. Szemmel látható Kína fejlődése, s a kommunisták ha­talmas többsége jól dolgozik, sikere­ket ér el. Azonban a hétesztendős tapasztalat arra is figyelmeztet, hogy a kormányzópárt helyzete könnyen odavezethet, hogy a kommunisták bürokratikus módszereket kezdenek használni. Megnövekedett annak a veszélye, hogy a pártszervezetek és a párttagok elszakadnak a tömegektől, s ennek következtében fokozódnak a szubjektivista (vagyis a dogmatiz­musból és a szűk prakticizmusból fa­kadó) hibák. Ezt figyelembe véve, a pártnak ál­landóan harcolnia kell a szubjekti­vizmus, a bürokratizmus és szekta­riánizmus ellen, ébernek kell lennie, hogy megelőzze a valóságtól és a tö­megektől való elszakadást. Ezért amellett, hogy erősítik a kommunis­ták ideológiai nevelését, a párt szá­mára még fontosabb, hogy kidolgoz­za az állami- és pártvezetés megfe­lelő módszereit, ellenőrizze a párt­szervezetek és párttagok tevékenysé­gét. A párt tömeg vonaláról Mit is jelent Kína Kommunista Pártjának „tömegvonala" ? Teng Hsziao-ping beszédében ezt a követ­kezőképpen magyarázta meg: A párt tömegvonala egyfelől azt jelenti, hogy elismertük: a néptöme­geknek maguknak kell felszabadíta­niok magukat és a párt feladata az, hogy teljes szívvel és minden gondo­lattal szolgálja a néptömegeket. A párt vezető szerepe pedig azt jelenti, hogy helyesen mutassa meg a töme­geknek a harc irányát, segítsen nekik, hogy ők maguk harcot folytassanak és megteremtsék saját boldog életüket. A párt tömegvonala másfelől azt jelenti, hogy elismerjük: a pártveze­tés helyes volta attól függ, alkalmaz­ni tudja-e a párt „a tömegekből me­ríteni és a tömegek közé vinni" mód­szerét. A tömegvonalnak a pártmunkában igen nagy elméleti és gyakorlati je­lentősége van. Ha nem értjük meg, hogy a pártmunka alapelve „a tö­megekből meríteni és a tömegek kö­zé vinni" módszer, akkor képtelenek leszünk helyesen eldönteni a párt és a néptömegek kölcsönös viszonyának kérdését. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy sokan, akik szubjektíve szol­gálni kívánják a népet, a gyakorlat­ban elhibázzák a munkát és komoly károkat okoznak a népnek. Ez azért van, mert élenjáró embereknek, ve­zetőknek, a tömegeknél többet tu­dóknak képzelik magukat és nem tanulnak a néptől, nem tanácskoznak vele. Ennek következtében javasla­taik gyakran elfogadhatatlanok a tömegek számára. Az ilyen emberek sokszor nem vonják le hibáik, ku­darcaik tanulságát, hanem azt tart­ják, hogy ezek a balsikerek a töme­gek elmaradottsága miatt következ­nek be, és ettől kezdve visszaélnek a párt tekintélyével, tovább folytat­ják az önkényeskedést, ami elmé­lyíti hibáikat és növeli balsikereiket. A szubjektivisták nem értik meg, hogy csak az lehet a nép tanítómes­tere, aki képes arra, hogy elsősorban tanítványa legyen a tömegeknek, és csak az maradhat meg a nép tanító­jaként, aki szüntelenül tanítványa is marad a népnek. A párt és tagjai csak akkor tudnak helyes utat mu­tatni, csak akkor tudják előrevezetni a tömegeket, ha lelkiismeretesen ál­talánosítják tapasztalataikat és ösz­szegezik a népi bölcsességet. Nem vagyunk az uszálypolitika hívei — mondotta Teng Hsziao-ping —, és jól tudjuk, hogy a tömegek vélemé­nye nem lehet mindig helyes és érett. Az általánosításon és összege­zésen nem eoyszerűen a tömeg vé­leményének összegyűjtését értjük, itt feltétlenül szükséges a rendszerezés, a kritikai elemzés és az általánosítás. Eközben szintén el lehet követni hi­bákat, azonban, ha állandóan tanács­kozunk a tömegekkel, és rendszere­sen tanulmányozzuk a gyakorlatot, akkor megvan az a lehetőségünk, hogy kevesebb hibát kövessünk el és az is, hogy időben észrevegyük és kijavít­suk a hibákat. Ezért a tömegvonal a pártmunkában a pártvezetéstől szerénységet és kö­rültekintést kíván meg. Az önhittség, önfejűség, durvaság, a tömegek taná­csainak lebecsülése, saját akaratunk­nak másokra való kényszerítése, a hibák védelmezése saját tekintélyünk megvédéséért — mindez összeegyez­tethetetlen a tömegvonallal. A pártonkívüliekhez való viszonyról A tömegvonal végrehajtásáért ví­vott harcban, és a bürokratizmus el­leni küzdelemben igen nagy jelentő­sége van a szoros együttműködésnek azokkal a személyiségekkel, akik nem tagjai a kommunista pártnak. Jelen­leg a pártban még meglehetősen sok elvtárs van — méghozzá olyanok is, akik eléggé felelős és vezető funkció­kat töltenek be —, akiknek megvan az a hibájuk, hogy nem akarnak, vagy nem tudnak együttműködni ilyen személyiségekkel. Ez lényegében rend­kívül káros, szektás irányzat és csak akkor tudjuk teljesen megvalósítani a párt egységfront-politikáját, ha vég­érvényesen leszámolunk ezekkel a hi­bákkal. Feltétlenül szükséges, hogy az elvtársak megértsék: pártunk együtt­működése a többi demokratikus párt­tal és a pártonkívüli demokratákkal hosszú időszakra szól — hangsúlyozta Teng Hsziao-ping. — Több mint tízesz­tendős tapasztalat tanúsítja, hogy az ilyen együttműködés a pártnak csak hasznot hozhat. A velünk együttműkö­dő demokratikus közéleti személyisé­gek között sok olyan van, aki kezdet­ben politikai tekintetben a polgárság és a kispolgárság képviselője volt azon­ban álláspontja az együttműködés fo­lyamán kisebb vagy nagyobb mérték­ben közeledett a szocializmushoz és tovább fog közeledni. Természetesen ez az együttműködés harcot is foglal magában. Ez szükségszerű. Azonban nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy a pártonkívüli demokratikus köz­életi személyiségek olyan ellenőrzést valósíthatnak meg a párt fölött, ame­lyet nem könnyű megteremteni ha csak a párt tagjaira támaszkodunk. Olyan hibákat és hiányosságokat tárhatnak fel munkánkban, amelyeket mi nem vettünk volna észre. S nagy segítséget adhatnak ezzel munkánkhoz. Ezért az a feladatunk, hogy a jövőben még in­kább növeljük az együttműködést azokkal a közéleti személyiségekkel, akik nem tagjai pártunknak, hogy még nagyobb szerepet játszhassanak a bü­rokratizmus ellen vívott harcunkban, még nagyobb szerepet tölthessenek be az állami munka minden területén. Demokratikus centralizmus, pártegység Teng Hsziao-ping rámutatott: a párt­szervezetek és a párttagok közötti viszony, a felső és alsó pártszerveze­tek közötti viszony, a központi és helyi pártszervek közötti viszony rendkívül nagy jelentőségű probléma a pártban. A jelenlegi helyzetben a felső és alsó pártszervek közötti viszonyban a fő hiányosság az, hogy kevés figyel­met fordítanak az alsóbb pártszerveze­tek alkotó aktivitásának kifejlesztésé­re. A célszerűtlen, túlzott centralizáció nemcsak a gazdasági, kulturális és ál­lami életben, hanem a pártmunkában is megmutatkozik. E hibák kiküszöbö­lése érdekében a módosított szervezeti szabályzat tervezete a következő pon­tokat tartalmazza: 1. Minden vezető pártszervnek kö­telessége, hogy állandóan hallgassa meg az alacsony, alsóbbfokú pártszer­vezetek és a párttagság tömegeinek véleményét, tanulmányozza tapasztala­taikat és idejében döntse e! problé­máikat. 2. A központi és helyi pártszervek jogait el kell határolni. Mindazokat a kérdéseket, amelyek az egész állam­ra kiterjedő jelentőségűek, vagy az egész országban egységes döntést kí­vánnak meg, a központi pártszervek­nek kell eldönteniök a párt egységének és centralizáltságának érdekében. Azo­kat a kérdéseket pedig, amelyek helyi jelentőségűek, a helyi szerveknek kell eldönteniök, úgy, hogy a döntés meg­feleljen a helyi körülményeknek. 3. Addig, amíg a vezető pártszer­vek nem hoztak határozatot vala­mely kérdésben, az alsóbb pártszer­vek, a pártbizottságok tagjai szabad és alkotó vitát folytathatnak a párt­szervezetekben és a taggyűléseken és joguk van javaslataikat a vezető párt­szervek elé vinni. Azonban, miután a vezető pártszerv határozatot hoz, min­denki köteles alávetni magát e hatá­rozatnak. Ha az alsóbb pártszerv úgy véli, hogy a felsőbb szerv határozata nem felel meg a tényleges helyzetnek az adott kerületben vagy munkate­rületein, köteles a felsőbb pártszerv­hez fordulni azzal a kéréssel, hogy változtassa meg határozatát. Ha azon­ban a felsőbb pártszerv szükségesnek tartja a határozat végrehajtását, az alsóbb pártszerv köteles azt végre­hajtani. Hasonlóképpen foglal állást a szer­vezeti szabályzat tervezete az egyes párttag különvéleményének kérdésé­ben is. Ha egy párttag nem ért egyet a párthatározatoknak egyik vagy másik pontjával, köteles ugyan a ha­tározatot végrehajtani, de joga van hozzá, hogy megtartsa különvélemé­nyét és a vezető pártszervekhez for­duljon vele. A párt eszmei tekintet­ben egységes szervezet. Az ideológiai egység a párt összeforrottságának alapja. Ez azonban egyáltalán nem jelenti, hogy a párttagok között ne legyenek különbségek a párthatáro­zatok értelmezésében. Ez lehetetlen lenne. A párt által megkövetelt egy­ségen valamennyi döntő fontosságú elvi kérdésben való egységet kell ér­teni és a cselekvés egységét minden gyakorlati kérdésben. Azonban a na­pi munka különböző problémáiban megengedhető és elkerülhetetlen, hogy bizonyos véleménykülönbség le­gyen a párttagok között. A gyakor­lati kérdések eldöntésénél a pártnak azon elv alapján kell tevékenyked­nie, hogy minden párttag aláveti magát a pártszervezetnek, a kisebb­ség a többségnek, az alsóbb pártszer­vezetek a felsőbbeknek, az ország valamennyi szervezete a központi bizottság egységes vezetésének. A párt megköveteli, hogy tagjai a gya­korlati munkában feltétel nélkül tel­jesítsék a párthatározatokat. Azon­ban azoknak a kommunistáknak, akiknek különvéleményünk van, megvan a joguk, hogy fenntartsák ezt a véleményt és a saját szerveze­tük elé vagy felsőbb pártszervek elé terjesszék ezt a véleményt. A párt­szervezeteknek nem kell őket a párt­fegyelem eszközévei kényszeríteni arra, hogy lemondjanak vélemé­nyükről. Hiszen ez nem árt a párt­nak, sőt bizonyos hasznot hoz. Ha ugyanis a párthatározatok helyesek, akkor azok a kommunisták, akik fenntartják véleményüket és az igaz­ságra törekszenek, végül is belátják hibáikat és elfogadják a párt igazát. Ha pedig végül is bebizonyosodik, hogy az igazság a kisebbség oldalán van, akkor a fenti jog biztosítása a kisebbség számára megkönnyíti a pártnak, hogy felismerje az igazsá­got. A jelenlegi szervezeti szabályzat­hoz képest a módosított szervezeti szabályzat tervezete sokkal teljesebb jogokat biztosít a kommunistáknak, hogy az elméleti és gyakorlati kér­dések megvitatásában szabadon és alkotó módon vegyenek részt a tag­gyűléseken vagy a pártsajtóban, bí­ráljanak bármely szervezetet vagy bármely pártmunkást, panasszal, be­jelentéssel, vagy fellebbezéssel for­duljanak bármely pártfórumhoz, egé­szen a központi bizottságig. A tervezet különösen nyomatéko­san leszögezi: a párttag jogainak kor­látozása a pártfegyelem megsértését jelenti, amelyért pártfegyelmi eljá­rást kell indítani. Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának ülése Egynapi szünet után a kínai pártkongresszus folytatja munkáját Peking (ČTK) — Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa egy­napi szünet után, szeptember 22-én plenáris üléssel folytatta munkáját. Az ülésen felszólalt Ten Cu-hui, Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­sága falusi osztályának vezetője, aki a munkásság és a parasztság szövetsé­gének kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy e kérdést helyesen kell megoldani a forradalom győzelme szempontjából és rámutatott, hogy a múltban az opportunisták a parasztság jelentőségét nem értelmezték he­lyesen. Ezután a szövetkezetek fejlődéséről beszélt, ami megkönnyítette a tőkésipar és kereskedelem és a kézművesipar szocialista átalakítását. Be­széde végén az ország iparosításának fontosságával foglalkozott, több in­tézkedést javasolt a mezőgazdasági termelés, a termelőszövetkezetek fej­lesztésére, a munkásság és parasztság szövetségének további megszilárdí­tására. Ezután Irán Néppártjának (TUDEH) nevében Radmanes főtitkár üdvözölte a kongresszust, majdpedig Morris mondott üdvözlő beszédet Kanada Hala­dó Munkáspártja nevében, A kongresszust üdvözölte Pessi, Finnország Kommunista Pártjának főtitkára is. Ezután felolvasták Tajföld Kommunista Pártja és a Holland Kommunista Párt üdvözlő leveleit. Kao Fen, Csinhaj tartomány pártbizottságának első titkára a növény- és állattenyésztési termelés fejlesztéséről beszélt. Megemlékezett továbbá az egyes nemzetiségek testvériségének megszilárdításáról és azt mondotta, hogy minden kérdés megoldásában figyelembe kell venni az egyes nemzeti­ségek specifikus sajátosságait, be kell tartani az egységfront elvét és ta­nácskozni kell az egyes nemzetiségek képviselőivel. Csian Nan-hsien, a Csinhua pekingi egyetem rektora a kínai főiskolák helyzetéről beszélt. Értékelte az 1952. évben megvalósított főiskolai refor­mot és azt mondotta, hogy ma a főiskolák feladata, hogy necsak a hall­gatók számát növeljék, hanem a tanítás színvonalának emelésére törekedje­nek. A francia csapatok önkényeskedése ellen A tuniszi belügyminiszter nyilatkozata Genf (ČTK) — Taib Mehiri tuniszi március 20-i francia-tuniszi egyezi belügyminiszter a tuniszi-francia kap­csolatok vitás kérdéseivel foglalkozott a szeptember 18-án a Journal de Ge­néve svájci lapban közzétett nyilatko­zatában. Mehiri miniszter a legnagyobb fi­gyelmet a francia csapategységeknek Tunisz területén való tartózkodásából származó problémáknak szentelte. Hangsúlyozta, hogy sürgősen tisztázni kell azokat a vitás kérdéseket, ame­lyeket nem tudott megoldani ^z 1955. március mény. Mehiri bírálta a Tunisz és Algéria határain működő francia katonai szer­vek tevékenységét és rámutatott az incidensek növekvő számára ebben a térségben. — A tuniszi kormány — mondotta Mehiri — megengedhetet­lennek tartja tuniszi állampolgárok le­tartóztatását és lakásuk átkutatását, amit a francia szervek tuniszi terüle­ten végeznek és mellőzik a tuniszi közigazgatási szerveket, amelyek egye­dül felelősek a közrendért. A görög külügyminiszter vádolja a brit hatéságokat a három ciprusi hazafi meggyilkolásáért Athén (ČTK) — Averoff görög kül­ügyminiszter péntek este a három fia­tal ciprusi hazafi kivégzésével kap­csolatban kijelentette, hogy minél több ember esik el a Ciprus függetlenségé­ért vívott harcban, annál nagyobb mé­reteket fog ölteni e harc. Továbbá saj­nálatát fejezte ki afelett, hogy a gö­rög kormány minden kísérlete, amely a halálos ítélet megsemmisítésére irá­nyult, meghiúsult a brit hatóságok ma­kacs álláspontján. Görög kormánykörök pénteken új­ból hangsúlyozták azt az elhatározá­sukat, hogy Ciprus kérdését az ENSZ elé terjesztik. SZEPTEMBER 21-ÉN elutazott Bel­grádból a lengyel szejm küldöttsége, amely 18 napig tartózkodott Jugoszlá­viában. A csehszlovák-német barátság elmélyítés trt Berlin, (ČTK) — A ČTK tudósítója felkérte dr. Correns professzort, aki a Csehszlovákiába látogató küldött­séget vezeti, nyilatkozzon e látogatás jelentőségéről. Dr Correns professzor, a Demokra­tikus Németország Nemzeti Frontja Nemzeti Tanácsa küldöttségének ve­zetője válaszában rámutatott, hogy a küldöttség célja elsősorban az, hogy megismerkedjen Csehszlovákia dol­gozóival, megtekintse éjítő sikereiket, nyílt véleményt és tapasztalatcserét olytasson. — Küldöttségünket a lakosság kü­lönböző rétegeinek képviselői alkot­ják — mondotta dr. Correns, — Re­méljük, hogy a barátság hete, amelyet egyidejűleg rendeznek az NDK-ban és Csehszlovákiában, valamint kül­döttségünk látogatása megszilárdítja és elmélyíti népeink jószomszédi kap­csolatait. Nem messze a kmai Lancsou varostol, a Lancsou-Szinkian vasútvonalon új, nagy vasúti híd épült a Sáraa folvón Ez Kína egyik legnagyobb boltíves vasbeton hídja, 200 méter hosszú és 30 méter magasságban épült a qyorssod­rású folyam felett. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom