Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-02 / 245. szám, vasárnap

A vietnami nép hisz a jövőben rpizenegy éve, hogy kikiáltották a Vietnami Demokratikus Közt ár sa­ságot. A vietnami nép évtizedes szívós küzdelmét nemzeti függet­lenségéért, szabadságáért nem koronázhatta teljes siker, mert a gyar­matosító hatalmak mindent elkövettek, hogy ezt megakadályozzák. A francia gyarmatosítókat most az amerikaiak ' váltották fel, akik Ngo Dinh Diém bábelnök segítségével Dél-Vietnamot katonai támaszvont­jukká változtatják és megakadályozzák o genfi egyezményben meghatá­rozott szabad választásokat. Dolgozó népünk felháborodással utasítja vissza a dél-vietnami provo­kációkat és határozottan követeli az idegen csapatok kivonását Viet­namból, s az ország békés egyesítését. Dél-Vietnam vezetői nagy pompával ünnepelték meg július 7-ét, Ngo Dinh Diem hatalomrajutásának máso­dik évfordulóját. Amerika hűséges alattvalójának ezt a nagy napját meg­tisztelte jelenlétével Nixon, az Egye­sült Államok alelnöke is. A saigoni rádió szüntelenül dicshim­nuszokat zeng Ngo Dinh Diemről, aki két évvel ezelőtt került az országba, hogy magához ragadja a hatalmat. Honnan jött Ngo Dinh Diem, a hős? Ki juttatta őt hatalomra? Ez olyan kérdés, amelyet a dél-viet­nami propaganda inkább homályban hagy. Amikor a vietnami nép egy em­berként részt vett az ellenállási harc­ban, Ngo Dinh Diem elhagyta Ameri­kát, New Yerse-i csöndes üdülőjét, hogy amerikai segítséggel hatalomra kerüljön Vietnamban. Uralmának két éve alatt Ngo Dinh Diem elnök híven kiszolgálta amerikai jótevőit. Két éven át szabotálta a genfi egyezményeket, amelyek lehetővé tennék az általános választások megtartását és Vietnam egyesítését. A vietnami nép súlyosan érzi Ngo Dinh Diem politikájának következmé­nyeit, amely az „Észak felé való me­netelés" pszichózisát igyekszik 1 fenn­tartani, állandó provokációkat készít elő a 17. szélességi kör övezetében. Terroruralma a kommunistaellenes kampány leple alatt Dél-Vietnamot óriási koncentrációs táborrá változtat­ja. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság kormányának két év elég volt arra. hogy a romokból újjáépítse az országot. A földreform a parasztoknak adta a földet. Százezer hektáron ter­melnek rizst. 3000 kilométer hosz­szúságban öntözőcsatornát létesítettek és az idei termés a rendkívüli száraz­ság ellenére is évek óta a legnagyobb. Három új vasútvonal épült Hanoi-ból Langsonba, Laokaiba és Nam-Dinh fe­lé. A régi gyárakat új gépekkel és új berendezéssel látják el. Újonnan épült hatalmas váUp latok kezdik meg a ter­melést. Az írástudatlanságot felszá­molják és a nagy városokban már ez év végéig az analfabetizmus csupán a sötét múlt emléke lesz. Ez a gyümöl­cse a két évi békepolitikának, amelyet megerősít az észak-vietnami kormány­nak az a nemrégen hozott határozata, hogy 80 000 fővel csökkenti hadsere­gének létszámát. Ezzel szemben Ngo Dinh Diem Dél­Vietnamot gyarmattá változtatja, az Egyesült Államok támaszpontjává te­szi. Az Amerikai Egyesült Államok had­ügyminisztériuma több száz kiképzö­tisatet küldött Dél-Vietnamba, akik a francia tisztektől átvették a dél-viet­nami hadsereg parancsnokságát. A genfi egyezmények ellenére hadirepü­lőgépeket és hadianyagot "raknak ki Saigonban. Az amerikaiak hadi- és légitámasz­pontjai egyre szaporodnak. Diem had­serege eléri a 200 000 főt. Ngo Dinh Diem politikájának két éve Szabad kezet adott a Wall Street-i monopóliu­moknak az országban. A kaucsukeladás teljes válságban van. Ngo Dinh Diem-r.ek immár két éve tartó uralma azonban nem tudta és nem tudja megtörni a vietnami népet. 1954 júliusa nemcsak Ngo Dinh Diem ha­talomrajutásának hónapja, de a genfi egyezmények időpontja is. És a vietna­mi népnek Északon éppúgy mint Dé­len, legfőbb óhaja a genfi egyezmé­nyek teljesítése. . Népneve lés a Vietnami Demokratikus Köztársaságban A Vietnami Demokratikus Köztár­saság felszabadulása, 1945. óta a nép­nevelés terén is nagy haladást ért cl. A nyolcvan éven át tartó fran­cia uralom alatt az iskoláztatás na­gyon szomorú képet mutatott. Népnevelés a francia uralom idején Az ország lakosságának 95 száza­léka írástudatlan volt. A gyarmatosí­tóknak érdekükben állott, hogy a né­pet tudatlanságban hagyják és ezál­tal könnyebben kizsákmányolhassák. A felszabadulás előtt Vietnam 19 940 000 főnyi lakosságából 441 562 volt a tanalók száma, vagyis az üssz­lakossáq 2,21 százaléka. A főiskolai hallgatók száma 1938— 1959-ben — az egyetlen főiskolán — mindössze 732 vo A főiskolán és a többi iskolák felsőbb osztályaiban ki­zárólag franciául tanítottak éspedig olyan szellemben, amelv megfelelt a gyarmatosítók érdekeinek. Azok, akik az iskolát elvégezték és tregeléqedtek azzal, amit ott tanultak, csakis a ki­zsákmányoló rendszer engedelmes szolgáivá válhattak. Az iskolában nem tanítottak a nép szeretetéré, Vietnam gazdag történelmére, Ľ ország ter­mészeti kincseinek megismerésére. A népi hatalom gondoskodik a közoktatásról A forradalom 1945 augusztusi győ­zelmével a nép kezébe került a hata­lom. A forradalmi kormány azonnal gondoskodott a népnevelésről. Ho Si Minh elnök a nép figyelmét az idegen beavatkozás, az éhséq és a kuitúrá­latlanság leküzdésér ; irányította, ame­lyeket a nép fő ellenségeiként jelölt meg. Ho Si Minh elnök, a Vietnami Mun­kapárt és a demokratikus köztársaság kormánya kezdettől fogva nagy gon­dot fordítanak a népnevelésre. Az ok­tatási nyelv a 1 nép anyanyelve lett. Feladatul tűzték ki, hogy az iskola az Ifjúságot a forró hazaszeretet, a ba­rátság, az egyenlőség és a nemzetek függetlenségének tiszteletbentartása szellemében nevelje. Az iskolának ter­jesztenie kell a tudományos és tech­nikai ismereteket és azokat a vietnami viszonyoknak megfelelően kell alkal­maznia. Az iskola szélesre tárja ka­puit a lakosság valamennyi dolgozó rétege ovormokeinek. 0 ) S z O 1956. szeptember 2. Harc az írástudatlanság ellen Ho Si Minh elnök már egy héttel a függetlenség kihirdetése után három dekrétumot írt alá a közoktatás sza­bályozásáról. Az írástudatlanság elleni harc ha­talmas arányú mozgalommá nőtt. 1946 augusztusában és szeptemberében 75 000 tanfolyam nyílt meg, amelyeken 95 000 tanító 2 500 000 tanulónál szá­molta fel az írástudatlanságot. 1956-ig 11 millió vietnami tanult meg írni és olvasni. A felnőtteknek egyúttal szaktanfolyamokat is létesí­tettek. Általános iskolák A régi gyarmati uralom iskolái nem felelhettek meg az új életet élő nép kívánalmainak. 1950-ben bevezették az egységes, háromfokú, kilenc évfolya­mú iskolarendszert. Ezt a rendszert már az 1956'57. iskolai évben olykép­pen módosítják, hogy a tanulmányi időt egy évvel megtoldják. A tízéves egységes iskola háromfokú. Az első fok a négy legalacsonyabb osztályt foglalja magában, a második fok az öt-, hat- és hetedik, a harmadik fok a nyolc-, kilenc- és tizedik osztályból áll. Észak-Vietnamban 4100 iskolában 700 000 diák tanul. Az előkészítő ok­tatásban 600 000 tanuló vesz részt. Főiskolák és szakiskolák A gyarmati uralom idejében az or­szágnak mindössze egy egyeteme volt, köiös orvosi és gyógyszerészi, vala­mint egy természettudományi fakul­tással. 1945-ben megnyílt a filozófiai fakultás, toválíbá a közmunkák főis­kolája és a gazdasági egyetem. A fő­iskolai hallgatók száma jelenleg 1640. A szakiskolák: tanítóképző, posta, rádió, iparművészeti, zeneakadémiák: nyelviskolák hallgatóinak száma 5000. 1956-ban 1955-höz viszonyítva a fő- és szakiskolai hallgatók száma 217 százalékkal emelkedik. **** A népnevelés Vietnamban az augusz­tusi forradalom és a honvédő háború müve. A népnek a függetlenségért, szabadságért és a békéért folytatott harcában született és növekedett. Nem fér kétség ahhoz, hogy a nép­nevelés számos akadály és nehézség ellenére a mostani történelmi időszak­ban kulturális nevelő hivatásában nem kelt csalódást és méltó helyet tölt be a vietnami nép hősi küzdelmében a békéért, az egységért, a függetlensé­gért és a demokráciáért. S. L. SZIBÉRIAI ÉJSZAKA A szibériai tavasz, a májusi nap melege méterről méterre kúszott fel a Szajáni hegyek ormára és a fe­hér hófoltok mind kisebbek és kiseb­bek lettek, csörgedező hegyi patak­ká, útmosó vízesésekké változva ro­hantak lefelé a völgyekbe. Javában folyt mindenütt a tavaszi szántás, ve­tés, a falvaktól messze dolgozó mezei brigádokon már hetek óta igyekeztek a sürgős tavaszi munkával. Trakto­rosok, segédmunkások fáradtan jöttek be pihenni a mezei brigád kerekes kis faházaiba. Kezük nyomán ezer és ezer hektár szántóföld volt bevetve búzá­val, árpával, kukoricával. Turántól vagy 15 km-re megtekin­tettem az egyik mezei brigádot, ahol a komszomolisták éppen kukoricát ül­tettek. . — Ez a déli kapásnövény kitűnően meghonosodott nálunk is a Szajáni tején már évszázadok óta. Negyven hatalmas, durván faragott márvány­szobor egymástól 50 méter távolságra. Fáradtan, lihegve mentünk közelebb és kerestük . az egykori ember kezenyo­mát, esetleg a betűket rajta. Mily cél­ból faragták, előttünk titok marad. Lehet, hogy ide temetkeztek valaha, lehet, hogy itt laktak, ki tudja. Az it­teni neo sokáig nem ismerte a szekér­kereket sem, annyira elszigetelten él­tek a hegyek között. Mire visszaérkeztünk már sötétedett. Legnaqyobb örömünkre már ott volt a kuitúrbrigád, amelynek tag­jait teherautó hozta ki. A traktoro­sok közül még sokan vacsoráztak, a kultúrcsoport pedig a fellépésre ké­szülődött. Ugyan hol fognak fellépni, mikor itt köröskörül se villany, se színpad — gondoltam magamban. Né­hány perc múlva azonban minden tisz­.- ?.. •-.v.iaiľ' »•:•;:. J!/jMM Néhányperces politikai tájékoztató a szántóföldeken hegyek tövéből — mondotta a brigád vezetője, akivel együtt jártuk be a széles kukoricatáblákat. Mikor töviről hegyire megtudtam mindent, el akhrtam búcsúzni a bri­gádvezetőtől. — Azt hittem, hogy itt marad az esti előadásra. — Milyen előadásra — érdeklődtem. — A pij-chemi járási kultúrház cso­portja jön ki ma este hozzánk. — Dehát itt alig van 10 ember, ki­nek fognak játszani — kíváncsiskod­tam tovább. — Ha bejönnek a traktorosok, akik távolabb szántanak, leszünk vagy 26­an. Elhatároztam, hogy végignézem az előadást, annál is inkább, mert már 2—3 óra múltán itt is lesznek. Kimentünk addig a járási újság szer­kesztőjével, kísérőmmel a közeli ob­rucsovai hegyekbe. A traktorosok sze­rint 2000 éves szobrok vannak ott, me­lyet az egykori mongol törzsek elődei hagytak emlékül a mai kornak. Olyan nagyok azonban, hogy egy múzeumba sem férnek el és ezért állnak a hegy te­tázódott. A járási kultúrcsoport te­teherautőjának soffőrje megfordította az autót, lehajtotta az autó rakodó­helyének egyik oldalát, kis létrát tá­masztott hozzá, melyen a „színészek" le fel szaladgáltak, asztalt, széket hordva a színpadra. A brigád tagjai pedig kényelmesen helyet foglaltak az autó oldalával szemközt a fűben, a szabadtéri színpad előtt. . Az első számunk — jelentette be a csoport vezetője egyfelvonásos szín­darab, címe a Víg menyasszony. Elcsöndesedett a nézőtér és min­denki a színpad felé tekintett. A rövid, de kitűnő humorú színdarab, vagy in­kább jelenet volt a tavaszi vetésről. A színpadi ptárbeszéd gyakran váltott ki szívből fakadó kacagást, elismerést a nézőtéren. Az első szám után Zajcev, Makarov, Bferszmertnich és Varenéov elvtársak szép orosz népdalokat énekeltek. A nézők arcáról eltűnt a fáradtság, gond és amikor a kolhoz négyzetes fészkes ültetéséről olvastak fel egy szatirikus elbeszélést, olyan nevetés­sel, kacagással fogadták, hogy ha nem láttam volna nappal, úgy most este nehezen hittem volna, hogy ezek a fia­tal fiúk, lányok a tavaszi munkában egy műszak alatt 3—4 normát is tel­jesítenek. De mi az, talán rosszul hallok? Is­merős, nagyon is ismerős kedves me­lódia ütötte meg a fülemet itt Ázsia közepében, Szibéria legdélibb részén. — Daru madár útnak indul, búcsúzik a fészkétől... ezt dalolta kedvesen, csakhogy oroszul egy kis szőke lány. Hallgattam a dalt és néztem a csilla­gokra, amelyek csak 6 óra múlva je­lennek meg Bratislava fölött. — Most pedig szerkesztő elvtárs dalol nekünk valamilyen szép cseh­szlovák népdalt — szólt a brigád ve­zetője. — Halljuk, halljuk — kiabálták a traktorosok. Szabadkoztam a hirtelen jött meg-: tiszteltetéstől. — Nem kell erre készülni, úgy ott­honosan, szeretnénk egy csehszlovák dalt hallani és megtanulni. Melyiket is. melyiket is daloljam el nekik — gondolkoztam egy kicsit za­vartan, mert minden szem várakozva nézett felém.'Aztán a Pridi ty šuhajko ráno k nám kezdetűt és másokat éne-, keltem. Befejeződött a másfélórás mű­sor. A traktorosok azonban helyükön maradtak s most már együtt daloltak. Az egyik kihozta harmonikáját, a má­sik a balalajkáját és kész volt a zene­kar. A nyolctagú kulturbrigöd tagjai Zaj-* cev, Makarov, Varencov, Berzsmert­nych,,Utyeva és a többiek pedig^felül­tek az autójukra és 10 óra után elin­dultak a sötét sztyeppén hazafelé. Holnap Tarlik faluban lépnek fel két brigádnál. Az egyik helyen kultúrmű­sort adnak, a másikon pedig filmet vetítenek. A kulturcsoport tagjai a ta­vaszi munkák, a nyári aratás idején állandóan kijárnak a falvakra, brigá­dokra felvidítani a munkásokat. Az egyik számvevő, a másik hivatalnok, a harmadik géplakatos, a negyedik a já­rási pártbizottság dolgozója és így to-. vább. Kint maradtam éjszakára a brigádon. Sokáig ültem, néztem a csil­lagokat, a messziről ezüstösen fénylő kis folyót, hallgattam a csendes szibé­riai éjszakát. De sok forróságra, de sok hősies munkára hoz pihenést ez az éjszaka. Messziről hallatszott thég egy traktor monoton zúgása, majd az is elhalkult. Még szántott valahol a völgyben egy brigád,kis házaiból sokáig hallatszott még egy nyugtalan harmo­nika hangja. Friss tavaszi szél vitte a dalt a széles szibériai földek felett. Éjfél lehetett, mire elcsendesedett minden. Nálunk otthon még csak este­felé hat óra, és még világos van. Itt pedig az éjszaka sötét csillagos fedél alá vette az egész hatalmas Szibériát. Horváth Sándor A csehszlovák kormányküldöttség Afganisztánban Kabul, (ČTK) — Václav Havlin af­ganisztáni csehszlovák követ, Emanu- el Slechta miniszter, az állami épít­kezési bizottság elnökének tiszteleté­re fogadást rendezett, amelyen részt vettek az afgán kormány és a diplo­máciai testület tagjai. Mohammed Szardar Daud afgán miniszterelnök fogadta Slechta mi­nisztert és Havlín követet. Slechta minisztert és Havlín követet fogadta az afgán király is, aki magasan ér­tékelte a csehszlovák segítség jelen­tőségét az iparcikkek kiállításánál Afganisztánban és hangsúlyozta a két országnak a béke megőrzésére irányu­ló törekvését. Fegyveres összetűzések AHéridban Párizs, (ČTK) — A párizsi sajtó közlése szerint az utolsó napok so­rán Algéria különböző területein, pl. Konstantin megye északi részén. OrSn megyében, az Aures-hegységben és az algéria-marokkói határon elszánt harcra került sor a francia katonák és a felkelők csapatai között. A fran­ciák e harcok során légiegységeket vetettek be. A Szovjetunió és Japán külügyminisztereinek tanácskozása Sloszkva, (ČTK) - A TASZSZ je­lentése szerint D. T. Sepilov, a Szov­jetunió külügyminisztere londoni tar­tózkodása alatt fogadta Sigemicu ja­pán külügyminisztert és hosszabb beszélgetést folytatott vele. Sigemicu miniszter kijelentette, hogy a., szuezi kérdésről tárgyaló londoni érťekezlet bfefejezése után visszatér Tokióba, ahol tanácskozni fog a japán kor­mánnyal a szovjet-japán kapcsolatok­ról. Csehszlovák kormányküldöttség érkezeit a stockholmi nagyvásárra Stockholm, (ČTK) — Jozef Púčik mérnök, vegyiipari miniszter vezeté­sével augusztus 31-én Stockholmba érkezett a csehszlovák kormánykül­döttség, hogy részt vegyen a stock­holmi „St. Ertks Mässan" -ről elne­vezett nemzetközi vásáron. A délutáni órákban L. Belfrag, a svéd külügyminisztérium titkára fo­gadta a csehszlovák küldöttség veze­tőjét és J. Vlčeket, a stockholmi csehszlovák követet. Átszervezik India államait Delhi, szeptember 1. (ČTK) — A TASZSZ tudósítása szerint Radzsend­ra Praszad, India elnöke augusztus 31-én törvényjavaslatot írt a!á India államainak átszervezéséről. A tör­vényjavaslatot India parlamentjének mindkét házában szótöbbséggel elfo­gadták. Az államok átszervezéséről szóló.új törvény szerint a különböző statú­tummal rendelkező 28 eddigi állam helyett 14 egyenjogú államot létesí­tenek. Ezek: Andhra, Aszan, Bihar, Bom^v Dzsammu-kasmír, Nyugat­Bradezs, Majsur, Orissza, Pandzsab, Radzsasztan, Uttar Prades. Ezenkí­vül központilag igazgatott területeket iétásítenek. Ezek a következők: Delhi Hímacsal Prades, Manipur, Tripura és az Indiai-óceánban fekvő szigetek. A törvény egyúttal jelentős mér­tékben megváltoztatja egyes államok, közöttük Bombay, Bihar és Nyugat­Bengália határait. Bombay állam lesz a legnagyobb Területe 188 240 négyzetmérföldet tesz ki 47 800 000 lakossal. Az indiai állam új beosztásáról szó­ló törvénv ai év i^ycm^or 1-én lép

Next

/
Oldalképek
Tartalom