Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-17 / 260. szám, hétfő

Meg keli szilárdítanunk és ki kell szélesítenünk i • / f 11 Mao Ce-tung elnök megnyitó beszéde Q népi egysegfromot Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusán Mint már tegnapi lapunkban kö­zöltük Kína Kommunista Pártjá­nak VIII. kongresszusát Mao Ce­tung elvtárs nyitotta meg. Az alábbiakban közöljük Mao Ce-tung elvtárs megnyitó beszédét. A VII. kongresszus óta eltelt 11 év alatt — kezdte beszédét Mao Ce-tung — végrehajtottuk a polgári demokra­tikus forradalmat és elértük a szo­cialista forradalom döntő győzelmét is ebben a nagy országban, amelynek hatalmas területe, óriási lakossága van és ahol bonyolultak a viszonyok. E két forradalomban gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy helyes a párt központi bizottsága által a VII. kong­resszus óta mindmáig követett irány­vonal és hogy pártunk nagy marxista -leninista párt, amely elérte a po­litikai érettséget. (Taps.) Pártunk ma egységesebb, szilárdabb, mint a múltban bármikor. (Taps.) Pártunk lett az a mag, amely szerte az országban egyesíti az em­bereket a szocializmus építésében. (Taps.) A munka minden területén nagy sikereket értünk el. Munkánkat helyesen végeztük, de elkövettünk bizonyos hibákat is. Ezen a kongresz­szuson összegeznünk kell munkánk főbb tapasztalatait, beleértve sikere­inket is, hibáinkat is, annak érdeké­ben, hogy széles körben megismertet­hessük sikeres tapasztalatainkat és levonhassuk a tanulságot hibáink­ból. Ami a belső viszonyokat illeti, győzelmeink annak a ténynek kö­szönhetők, hogy a munkásosztály vezetése alatt álló munkás-paraszt szövetségre támaszkodtunk és hogy nagymértékben egyesítettük mind­azokat az erőket, amelyek egyesíthe­tők. Nagy és súlyos feladatok vár­nak ránk az előttünk álló nagy épí­tőmunkában. Noha pártunknak több mint tízmillió tagja van, a párttagok az ország lakosságának nagyon kis hányadát képezik. Az állami és a közélet különféle szerveinél a munka jó részét a pártonkívülieknek kell el­végezniök. Lehetetlen a munkát jól elvégeztet­ni, ha nem értünk ahhoz, hogy tá­maszkodjunk a tömegekre és nem vagáunk jártasak a pártonkívüliek­kel való együttműködésben. Miközben továbbra is* szilárdítjuk pártunk egységét, egyúttal folytat­nunk kell a valamennyi nemzetisé­günk, demokratikus társadalmi osz­tályunk, demokratikus pártunk és népi szervezetünk közötti egység megerősítését, valamint meg kell szi­lárdítanunk és ki keli szélesítenünk a népi demokratikus eg'ységfrontot. Határozott lépéseket kell tennünk, hogy megszabaduljunk a munkánk bármely részében mutatkozó min­dennemű egészségtelen megnyilvá­nulástól, amely káros a párt és a nép közötti egységre. Nemzetközi vonatkozásban győzel­' meinket a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió vezette tá­bora támogatásának, valamint a vi­lág valamennyi békeszerető népe mélységes rokonszenvének köszön­hetjük. Jelenleg a nemzetközi hely­zet fejleményei még kedvezőbbekké váltak az országunkban folyó építő­munka szempontjából. Országunk es valamennyi szocialista ország a bé­két akarja: a világ valamennyi népe békét akar. Azok, akik háború után vágyódnak, és nem akarják a békét, csupán egy maroknyi imperialista ország bizonyos monopolkapitalista körei. E körök profitjuk biztosítása érdekében gondolnak agresszióra. A békeszerető országok és népek szün­telen erőfeszítéseinek eredménye­képpen jelentkezett a nemzetközi helyzetben fennálló feszültség enyhí­tésének irányzata. A tartós nemzetközi béke elérése érdekében tovább kell fejlesztenünk barátságunkat és együttműködésün­ket a szocializmus táborának baráti országaival és meg kell szilárdíta­nunk szolidaritásunkat valamennyi békeszerető országgal. (Taps.) Igye­keznünk kell normális diplomáciai kapcsolatokat létesíteni a területi integritás és szuverénitás kölcsönös tiszteletbentartása, valamint az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján mindazokkal az országokkal, amelyek hajlandók békésen együtt­élni velünk. Aktívan támogatnunk kell mind az ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok nemzeti függet­lenségi és felszabadítási mozgalmát, mind szerte a világon valamennyi ország békemozgalmát és igazságos harcát. (Taps.) Határozottan támo­gatjuk Egyiptom kormányának tel­jesen jogos lépését, a Szuezi-csator­na birtokbavételét és határozottan ellenzünk bármiféle kísérletet, amely csorbítani akarja Egyiptom szuveré­nítását és fegyveres intervenciót akar indítani ellene. (Taps.) Teljes mértékben meg kell hiúsítani az im­perializmusnak a feszültség terem­tésére irányuló terveit és háborús előkészületeit. (Hosszantartó taps.) Hazánkban a forradalom és az építő munka győzelmei a marxizmus-leni­nizmus győzelmei. A marxizmus-leninizmus elméleté­nek szoros összekapcsolása a kínai forradalom gyakorlatával — az az ideológiai elv, amelyet pártunk kö­vetkezetesen követ. Még mindig vannak azonban ko­moly hiányosságaink. Elvtársaink között még mindig vannak olyan nézetek és munkamódszerek, ame­lyek ellentétben állnak a marxizmus­leninizmussal, nevezetesen szub­jektív gondolkozásmód, bürokratikus munka és szektánsság a szervezeti kérdésekben. Az ilyen nézetek és az ilyen munkamódszerek elidegenítik a tömegeket tőlünk, elszakítanak bennünket a valóságtól és ártanak mind a párton belüli, mind a párton kívüli egységnek, megakadályozzák ügyünk és elvtársaink előrehaladá­sát. A sorainkban meglevő ezen hiá­nyosságokat az ideológiai nevelés megszilárdításával erőteljesen ki kell küszöbölnünk a pártba. (Taps.) A Szovjetunió Kommunista Párt­ja nemrégiben megtartott XX. kong­resszusa. sok helyes politikai irány­elvet fogadott el és bírálta munká­jának fogyatékosságait. Bizakodva jelenthetjük ki, hogy ez hozzá fog járulni munkásságának igen nagy­arányú fejlődéséhez. (Hosszantartó taps.) A ma előttünk álló feladatok álta­lában hasonlók azokhoz, amelyekkel a Szovjetunió nézett szembe fenn­állásának kezdeti időszakában. Kíná­nak elmaradott mezőgazdasági or­szágból előrehaladott iparosított or­szággá történő átalakításában sok ne­ház feladattal állunk szemben és ta­pasztalataink távolról sem megfe­lelőek. Igy hát sokat kell tanulnunk. Tanulnunk kell előharcosainktól, a Szovjetuniótól (Taps), a népi demok­ratikus országoktól (Taps), a világ más részeiben működő testvér­pártoktól (Taps), éppúgy, mint az egész világ népeitől. (Taps.) Soha­sem szabad magunkévá tennünk a nagy népek soviniszta elbizakodott­ságát és a forradalom győzelme és az ország újjáépítésében elért bizonyos sikereink következtében nem szabad önteltekké és önelégültekké válnunk. Minden nemzetnek, akár nagy, akár kicsi, megvannak a maga erös és gyen­ge oldalai. Még akkor sem indokolt elbizako­dottságét és önelégültséget tanúsí­tanunk, ha rendkívül nagy sikereket könyvelhetünk el. A szerénység segít bennünket az előrehaladásban, míg az elbizako­dottság visszavet bennünket. Ez olyan igazság, amelyet mindig elménkbe kell vésnünk. (Taps.) Elvtársak! Ti és én egyformán hiszünk abban, hogy a felszabadított Eddig húsz állam fogadta el Egyiptomnak új szuezi értekezlet összehívási javaslatát Kairó, szeptember 15. (MTI) Az egyiptomi tájékoztatásügyi mi­nisztérium egyik szóvivője pénteken este közölte, hogy eddig húsz ország fogadta el Egyiptomnak azt a javas­latát, hogy a Szuezi-csatorna ügyé­ben új értekezletet hívjanak össze. A javaslathoz az alábbi húsz ország já­rult hozzá: Szovjetunió, India, Pana­ma, Szudán, Szíria, Jordánia, Afga­nisztán, Indonézia, Pakisztán, Romá­nia, Líbia, Lengyelország, Szaúd­Arábia, Libanon, a Kínai Népköztár­saság, a Német Demokratikus Köz­társaság, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és Jugoszlávia. Nosszer: Harcolni fogunk, ha megtámadnák Egyiptomot Kairó — Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök szombaton a bilbeiszi akadémia repülőtiszt-növendékei előtt beszédet mondott és ebben „hadüze­netnek" minősítve elvetette a három nyugati hatalomnak azt a javaslatát, hogy megalakítsák a Szuezi-csatornát használó országok szövetségét. „Ennek a javaslatnak célja nem a béke, hanem a háború és a kis orszá­gok elleni agresszió" — mondta Nasszer. Az Egyesült Államok magatartása ebben az esetben „rejtélyes'' Eisen­hower elnök ugyanis a békés megol­dás meilett nvilatkozott, az Egyesült Államok külügyminisztériuma pedig a Szuezi-csatorna nemzetközi ellen­őrzését akarja megvalósítani. Az a tény, hogy az Egyesült Államok kor­mánya támogatja a csatornahaszná­lók szövetségének tervét, azt jelenti, hogy „Amerika segít Angliának ab­ban, hogy az egyiptomi népet az Angliával való összetűzésre provo­kálja" — jelentette ki Nasszer. Eden — mondotta Naszer — meg akarja sercAnisíteni az arab nemzet! érzést. „Harcolni fogunk mindenki ellen, aki megtámadja Egyiptomot. A gerillaháború és minden rendelkezé­sünkre álló eszköz felhasználásával megvédjük Egyiptomot. Egyiptom megtámadása minden arab állam el­leni támadásnak számít" — mondta Nasszer. Menzies a szuezi válságról tárgyalt Eísenhowerral Eisenhower elnök és Róbert Men­zies ausztráliai miniszterelnök pén­teken délután a szuezi kérdésről tár­gyalt. Menzies pénteken a kora délutáni órákban repülőgépen érkezett meg Londonból Amerikába. Az ausztrá­liai miniszterelnök és Eisenhower el­nök megbeszélésén jelen volt Dulles külügyminiszter is. (MTI) Kína és Ceylon között helyreállítják a normális kapcsolatokat Peking, szeptember 15. (Új-Kína) Pekingben pénteken aláírták a Kí­na és Ceylon között létesítendő dip­lomáciai, gazdasági és kulturális kap­csolatokra vonatkozó közös közle­ményt. Az ünnepélyes aláíráskor jelen volt Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke is. kínai nép ereje kimeríthetetlen. Emellett részesei vagyunk nagy szö­vetségesünk, a Szovjetunió és más baráti országok segítségének (Taps), támogatnak bennünket az összes test­vérpártok (Taps), és az egész világ ve­lünk rokonszenvező emberei (Taps), tehát nem kell magunkat elszigetelt­nek éreznünk. (Taps.) * * * A kongresszus a következő napi­rendet hagyta jóvá: 1 A központi bizottság politikai beszámolója. Elő­adó: Liu Sao-csi. 2. Beszámoló Kína Kommunista Pártja szervezeti sza­bályzatának módosításáról. Előadó: Teng Hsziao-ping. 3. Beszámoló a népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervére vonatkozó javaslatról. Előadó: Csou En-laj. 4. A párt köz­ponti bizottságának megválasztása. I Liu Sao-csi elvtárs politikai be­" számolójának elhangzása után, szom­baton délután, helyi idő szerint 19,45 órakor véget ért Kína Kommunista Pártja országos kongresszusának el­ső ülése. A kongresszus ma délután folytatja munkáját. Egy újságíró jegyzeteiből (3) A békés gazdasági verseny egyik csataterén A gazdasági év ilyenkor, szep­temberben, az őszelő napjaiban éri el tetőfokát. Javában folyik a mezőgaz­dasági termékek beakarítása, a szövet­kezet és az egyénileg gazdálkodó egy­aránt látja munkájának eredményét és terveket csinál, mit kell beszereznie a jövő gazdasági évre. De az iparban is ilyenkor számot kell vetni, fel kell készülni a következő gazdasági évre és be kell mutatni, milyen terméke­ket készített elő a bel- és külföldi piac számára, a legnagyobb beszerzések és vásárlások idejére, a karácsony előtti időszakra. Ezért már évtizedek óta ilyenkor, szeptember hónapban tartják meg a nagy nemzetközi árumintavá­sárokat, amelyek egyben seregszemléi az egyes országok gazdasági felké­szültségének. Fokozott jelentőséget nyertek a nagy nemzetközi vásárok a szocialista és kapitalista társadalmi rendszerek békés együttélésének, kifejlődő gazda­sági versenyének a koreai háború . megszűnése óta elmúlt utolsó eszten­deiben. Különösen a két világrendszer határterületein, érintkezési vonalán ér­dekesek ezek a vásárok és alkalmasak arra, hogy a szoros értelemben vett gazdasági szakkörökön túlmenően fel­keltsék a legszélesebb nyilvánosság ér­deklődését. Alkalmunk volt az elmúlt napokban a csehszlovák újságírók egy csoportjával megtekinteni egy ilyen nagy nemzetközi vásárt, s annak alap­ján érdekes tanulságokat levonni. Horvátország fővárosában, az ezer méteres Szlejen-hegy tövében fekvő, közel 400 000 lakosú Zágráb­ban szeptember 7-én nyitották meg az immár 51. nemzetközi vásárt. Már ez a szám is mutatja, milyen nagy ha­gyományokkál rendelkezik ez a gazda­sági bemutató, amely második félszá­zadának történetét jelentős változás­sal, a vásár elhelyezésének megváltoz­tatásával és területének kibővítésével A zágrábi nemzetközi vásár kezdte meg. Eddig a belváros tövében, immár teljesen beépített területen zajlottak le a zágrábi vásárok. Jugo­szláviának a szocialista tábor országai­val való viszonyában az elmúlt év fo­lyamán bekövetkezett normalizálódá­sa, a legélénkebb gazdasági kapcsola­tok felvétele, az ország gazdasági éle­tének rohamos fejlődése felrobbantot­ták a zágrábi nemzetközi vásárok úgynevezett „régi" területének szűk kereteit és szükségessé tették, hogy a vásár területét a város központjától jóval távolabb, a Száván túl, a korlát­lan fejlődést biztosító szabad területre helyezzék át. Igy ebben az évben a zág­rábi vásár túlnyomó része a több százezer négyzetméter területnyi, úgy­nevezett „új" vásár területén folyik le. A két helyen elhelyezett vásár kö­zötti gyors és zavartalan közlekedést autóbuszok biztosítják. Mint újabban a nemzetközi vásáro­kon általában, a zágrábin is két külön­böző jellegű csarnok, illetve szabad­téri csoport alakult ki. Egyrészt meg­maradtak az egyes fő termelési ágak termékeit, elsősorban a hazai ipar eredményeit bemutató szakmai csar­nokok, például a gépiparé, a bőriparé, az élelmezési iparé stb., másrészt meg­születtek a szocializmust építő álla­mokban beállott gazdasági fejlődés következményeképpen az egységes, az egész állam gazdasági életét bemuta­tó és visszatükröző, országok szerinti pavilonok. A kapitalista államok ért­hető okokból csak húzódozva követték ezt a vásárok rendszerében beállott változást. A verseny következtében azonban Zágrábban is kialakultak a Szovjetunió, Kína és a népi demokra­tikus országok önálló kiállítási csar­nokai mellett a tőkés államoknak a legkülönbözőbb szakmák termékeit és vállalatait összefogó pavilonjai. A két gazdasági rendszer közötti alapvető különbség megmutatkozik azonban a szocialista és a tőkés álla­mok kiállítási csarnokaiban is. Míg a szocializmust építő országok egysé­ges elgondolás alapján, rendszeresen és arányosan igyekeznek legjellegze­tesebb termékeik alapján bemutatni iparuk, mezőgazdaságuk, közlekedésük teljesítőképességét, országuk kulturá­jánjjk színvonalát, «ddig a legtöbb kapitalista állam kiállítása — a tőkés rendszerben uralkodó anarchia-tör­vénynek megfelelően —, a különféle, egymással versenyben álló cégek töb­bé-kevésbé rendszertelen halmaza. Természetesen a kapitalista gazda­sági élet vezetői is felismerték az eb­ből a minden látogató számára szem­beszökő tényből eredő hátrányokat, és újabban egyes államok, nevezetesen Amerika, megkísérlik egységesebb jel­leget adni kiállítási csarnokaiknak és azt bombasztikus, az ország gazdasági tevékenységével jóformán semmiféle kapcsolatban nem álló propaganda­anyaggal vonzóbbá és a szocialista államok csarnokaival szemben verseny­képessé tenni. Ezek a nemzetközi vásárok szerkezetében beállott változások a legszembeötlőbben éppen Zágrábban voltak láthatók. Bár az elhelyezés nem mindig kedvezett a szocialista tábor országainak — a legnagyobb feltűnést keltő kínai pavilon például az új vá­sárterület legszélsőbb sarkában húzó­dik meg — mégis az egész vásár jel­legét, -uralkodó elemét a hazai, a ju­goszláv ipar hatalmas, szakma szerinti csarnokai mellett ezek az országok szerinti bemutatók jelentették. Nehéz volna felsorolni mindazt, amit ezek a kiállítási csarnokok, — élen a Szovjetunióval — nyújtanak. Mégis, általános jellemzésképpen meg­jegyezhetjük, hogy két csoportot lehe­tett megkülönböztetni a szocializmust építő államok pavilonjai között. Az egyik az általános benyomásra, az or­szág egész gazdasági életének lehe­tőleg hű és arányos bemutatására tö­rekedett. Ilyen a csodálatos kínai pa­vilon, amelynél arányosabbat és mű­vészi kivitelben szebbet, hosszú gaz­dasági pályafutásom alatt még nem láttam. A csarnok földszintjének kö­zepét az új kínai nehézipar csúcster­mékei: modern fémmegmunkáló gé­pek, esztergapadok, fúrógépek, elekt­romos motorok, textilipari és más berendezések uralják. A működésben lévő munkagépeket kék munkazub­bonyos, mosolygó arcú kínai nők és férfiak, kezelik. Az előtérben Kína el­ső ötéves tervének, az ország további gazdasági építése távlati terveinek modelljei láthatók: a Jangce óriási két kilométeres és kétemeletes híd­jának vagy tíz méter hosszú modell­je, a nagy kínai folyók vízierömű-r és öntözőberendezéseinek domborművű térképei, az ország rohamosan fejlődő gazdasági életének plasztikus grafi­konjai és táblázatai láthatók. A föld­szint mellékcsarnokaiban a nehézipar termékei, mellékfülkéiben és az eme­leti galérián pedig tágas, levegős el­rendezésben a kínai mezőgazdaság és kézműipar csodálatos termékei látha­tók. Soha nem látott gyümölcsök, zöldségfélék és egyéb mezőgazdasági termékek, halak, kagylók és faféle­ségek, szövetek, selymek, porcelán és kerámiai tárgyak, intarziák, lakkozott bútorok, festett selymek, gobelinsze­rű szőttesek, elefántcsontfaragványok olyan gazdagságban és színpompában, amilyent így együttesen a világ sem­milyen ipari kiállítása sem tud felmu­tatni. Hasonló általános bemutató jellegű például a bolgár pavilon is. Ennek az országnak a termékei hasonló jelle­gűek mint Jugoszláviáé, ezért a bol­gár pavilon elsősorban a gazdasági fejlődés általános képének bemuta­tására és más országból jövő érdek­lődők figyelmének felkeltésére van beállítva. A másik csoport élén a Szovjetunió csarnoka áll. Itt a figyelem elsősor­ban arra fordul, hogy olyan gazda­sági termékeket állítson ki, amelyek­re a rendező ország — az adott eset­ben Jugoszlávia — gazdaságának van elsősorban szüksége. Főképpen tehát nehézipari, bányászati gépeket és be­rendezéseket, építőipari és közlekedé­si felszereléseket, vegyészeti gyárak szükségleteit, műszereket és mérő­eszközöket, közlekedési eszközöket mutat be a Szovjetunió. Ugyanakkor hű képet ad az ország egész gazda­sági és kulturális fejlettségéről és azokról az egyre jobban elmélyülő gazdasági kapcsolatokról, amelyek a Szovjetunió és Jugoszlávia között egyetlen esztendő alatt a tőkés világ nagy megrökönyödésére kifejlődtek. A szovjet csarnok gazdasá­gi koncepciójának nyomában halad a vele szemben lévő csehszlovák pavi­lon is. A csarnok előterét bányagépek, bányaközlekedési berendezések, mező­gazdasági gépek, speciális rendeltetésű szállító eszközök foglalják el. Magá­ban a csarnokban a középső, az ural­kodó rész az arányos, áttekinthető gépipari bemutató, amely felvonultat­ja a magas színvonalú csehszlovák gépgyártás csúcstermékeit. Mellette a megújulásra szoruló jugoszláv tex­tilipar képviselői tanulmányozhatják a legújabb, orsó nélküli textilgépeket, szövő, fonó és sokszorosító ipari be­rendezéseket. A mellékteremben a csehszlovák rádiótechnika, finom mechanika, műszeripar, élelmiszerek és közszükségleti tárgyak, kulturális termékek mutatják be az ország fej­lettségét, iparának szállítóképességét. A fiatalság a motorkerékpárok körül tolong, és igen sok a bámulója a vadászpuskáknak, amelyekből egy re­mekbe készült példányt Tito elnök kapott, amikor a kiállítás napján meg­látogatta a csehszlovák pavilont. Ugyanakkor a csehszlovák nagykövet Tito elnök feleségének művészi ki­vitelű porcelánkészletet nyújtott át. A jugoszláv állam legfőbb képviselői mosolyogva itták a plzeňi sört, lát­szott rajtuk, hogy meg vannak elé­gedve az országuk gazdasági életének nemzetközi kapcsolatainak azzal a U ,1 SZÖ t . t, 2 1956. szeptember 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom