Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-17 / 260. szám, hétfő

(Folytatás) A Bazilika Európa egyik legszebb és legnagyobb temploma. 54 évig (1851—1905) épült. Az Országház Bu­dapestnek ma is legszebb épülete. Keletkezésének idején a világ egyik legnagyobb palotája volt. Steindl Im­re tervezte neogotikus stílusban és 1884-től 1904-ig épült. Az épület hosz­sza 268, legnagyobb szélessége 118, magassága 27, a kupola magassága pedig 96 méter. A párkányokat 450 allegorikus szoboralak díszíti. A be­épített terület az udvarokkal együtt 18 000 négyzetméter. 18 udvara, 27 lépcsőháza, valamint több mint 100 terme van. A termek gyönyörűen aranyozottak, s ehhez nem kevesebb mint két mázsa aranyat használtak fel. A felszabadulás után épültek közül gyönyörű a Gellért-hegyen a felsza­badulási emlékmű, a Szabadság-szo­bor, Kisfaludy-Strobl Zsigmond alko­tása. Fő alakja egy karcsú leány, aki a béke pálmaágát tartja magasba. Nem tudunk megállás nélkül elha­ladni a Pestet Budával összekötő hi­dak mellett sem. A háború ezeket is áldozatul követelte. A régi hét híd közül hatot már helyreállítottak és két újat is építettek. Ezek egyike a SztáÜn-híd, a főváros legszebb hídja. Közel két kilométer hosszúi Gyönyö­rű ez is, mint a városnak még sok más nevezetessége. — Szép, szép! — mondogattuk Bu­dapestről még az autóbuszban is, út­ban Eger felé. nek hossza Szentlélektől Felsözsolcá­ig 30 km, lakosainak száma pedig 150 000. Idegenvezetőnk elsőnek említi, hogy Miskolcnak 20 évig csak egy villa­mos sínpárja volt, s egy-egy villa­mosra bizony sokszor 30—40 percet is kellet várni, A felszabadulás után az ötéves terv első évében a mis­kolciak nagy megelégedésére kiépí­tették a második sínpárt is. Ezzel nemcsak a forgalom vált zavartalan­ná, Miskolc nagyvárosias jelleget is kapott. Ebéd közben újságolták, hogy a vá­rosnak rengeteg látnivalója van. A műemlékein, a múzeumon és az egye­temi városrészen kívül a várost ölelő hegyek, gyönyörű kirándulóhelyek, látványos ipartelepek, hőforrások, fürdők, parkok' várják a látogatókat. Időhiány miatt nem mehettünk min­denhová. így csak a legnevezetesebb helyek megmutatását kértük. A nálunk is bemutatott Déryné cí­mű filmből a Déryné Színház kelet­kezésének egyes epizódjait már is­mertük és most jól esett közelről megnézni. Miskolc főútvonalának majdnem közepén áll ez a sokak ál­tal „lábasháznak" nevezett híres szín­házi épület, amelyet hivatalosan 1823-ban nyitottak meg, de mivel színpada akkor még nem volt kész, egy ideig a Rákóczi-ház udvarán deszkadobogón játszott az új szín­ház híres színésznője, Déryné Szép­pataki Róza. Megtekintettük a Rákó­czi-házat is, majd a múzeum és a leghíresebb szobrok megnézése után Miskolc Gellért-hegyére, az Avasra mentünk fel. Gyönyörű innen a kilá­tás. Az avasi kilátó tornyaiból úgy­szólván az egész vidék látható. Te­A bikavér hazájában és ismét für- kintetünk végigjárva a Sajó és a dővárosban vagyunk, ahol a világhí- Szinva völgyét, a hegyalját, a tokaji rü borok mellett gyógyszálló, gyógy- kopasz hegyet, az Alföld messzenyú­park, gyógyfürdő és sok-sok gyógy- ló síkságain pihent meg... forrás várja a látogatókat. I Másról is híres ez a hely. Azt Eger azonban inkább boráról és történelméről hí­res. Hogy mint fürdőváros is je­lentős, kevesen tartják számon. Pedig érdemes megjegyezni, hogy az aránylag nem nagy fürdőtelepen több mint 50 ér­tékes gyógyforrás fakad. A feltörő gyógyvizek hő­mérséklete átiag 28 Celsius fok. A versenyuszodában 23, a gőzfürdőben 14, a strandfürdő­ben 8, a népfürdőben 5, a gyógy- | mondják, hogy itt tárták fel az ős­fürdöben 2, az Erzsébet-fürdőben | ember állítólag egyetlen ismert „ipar­pedig egy forrás tör elő a föld mé- telepét", amelyből megállapították, EGER A budapesti Országház. l.yéből. Az egriek büszkén mondják, hogy a feljegyzések szerint e néhány holdnyi területen van az ország leg­gazdagabb forrásterülete. Első utunk a várba vezetett. .Út­közben ízlelgettük az egri hegyek levét. Bizony még a bornemisszáknak is el kell ismerniük: áldott ital ez. Érthető, hogy Petőfi is megénekelte: „Környékez sok jó barát, Töltöget­ve poharamba Egri bércek jó bo­rát ..." . Az egri vár sok kemény évszáza­dot élt át. A vár védelme a magyar történelem egyik legdicsőségesebb fe­jezete. E helyen, ahol most mi lép­kedünk, valamikor Dobó István, Rá­kóczi és Mátyás király járt. Amerre tekintünk, mindenütt egy darab tör­ténelem. A városnak úgyszólván min­den talpalatnyi földjéhez a történel­mi események sorozata fűződik. Ide­genvezetőnk kifogyhatatlanul idézi a letűnt korokat ... Mi csak állunk és elmerengve nézzük azokat a falakat, ahol egykor a híres egri nok kivont karddal álltak ellen a török hódí­tóknak ... Eger a műemlékek városa is. Mi­alatt csoportunk tagjai a rengeteg műemlékeket, a minarettet, a temp­lomokat nézik, én a várban maradva az „Egri csillagok szerzőjének", Gár­donyi Gézának sírját keresem fel. Ott van a vár sarkában. Drótkerítés egy betonlapot von körül és olvasom a feliratot: „Csak a teste nyugszik itt." Fnnyi az egész ... Gárdonyi lel­ke valóban él. A -könyveiben. De hogy az utókor a testét takaró be­tonlapra tiszteletadásul egy szál vi­rágot sem helyez, ez az írót ismerő idegenből jöttnek szomorú és fájó. Történelmi ismereteinket gazdagít­va és táskánkban egy-egy „Egri bér­cek jó borát" tartalmazó üveggel in­dulunk Egerből tovább. hogy a kőkorszak embere itt ipar­szerűen bányászta a kemény anyago­kat. melyekből szerszámait: a lándzsa­hegyeket, kőkéseket, baltákat, stb. készítette. Az értékes leleteket, ame­lyet az ősember műhelyeiben és rak­tárában találtak, az Avas lábánál levő múzeumban láttuk viszont. Miskolcról jövet átutazóban meg­álltunk Lillafüreden. Erre a szépsé­gében tündöklő híres fürdóhalyre va­lamikor csak a kiváltságos osztály tagjai léphettek. A gyönyörű épüle­teket az úri rend építtette a kivált­ságosoknak. A felszabadulás után a fényűző úri tanyából szakszervezeti munkásüdülö lett, ahol a pihenő dol­gozók százaival találkoztunk. Együtt néztük a szálló mellett a Szinva víz­esését. Szemet gyönyörködtető volt a kék ég alatt kacéran tündöklő másfél kilométeres Hámori tó, amelynek vi­zét a parti fák lombjai mélyzöldre festik. Szívesen töltenénk itt akár heteket is, — mondogattuk egymás­nak ... Kár, hogy tovább kellett men­nünk ... Következő megállónk: nál Medgyessy Ferencnek, a kiváló szobrászművésznek lenyűgözően szép szobraival találkoztunk. A főbejárat falán latinnyeívű feliratok: — História magistra vitae (A történelem az élet mestere...) Ars longa, vita brevis. (A művészet örök, az élet rövid ...) A múzeum páratlanul gazdag. En­qem legjobban az a terem ragadott meg, amelyet külön Munkácsy Ecce Homo világhírű óriási festménye szá­mára építettek. A múzeumban az Ec­I ce Hornon kívül még több rn:nt 30 | eredeti Munkácsy képet őriznek. Az ember a képeket nézve csak ámul és csodálkozik, milyen nagy művészei vannak a magyar népnek ... Ellátogattunk a messzeföldön híres debreceni kollégiumba is, ahol még megvan az az emelvény, ahonnan 1848-ban Kossuth Lajos híres be­szédét mondta. Vele szemben padso­rok. az akkori miniszterek helyét ielző lapokkal. Láttuk a kollégium múzeumát is. Benne a rézmetsző diá­kok eredeti tábláit, régi tógákat, ős­nyomtatványokat, kódexeket. Különös érdeklődéssel néztük Arany János és Csokonai Vitéz Mihály kéziratait. Hosszan időztünk a református Nagytemplomban, amelyhez a magyar­ság történelmi múltjának egyik jelen-' tős emléke fűződik. Ennek az épület­| nek falai között detronizálta 1849 áp­! rilis 14-én az országgyűlés a Habs­burgházat. és itt hangzott el a ne­vezetes Függetlenségi nyilatkozat, amely Mgyarországot „szabad önál­ló független státusnak" kiáltot­ta ki. Itt ült össze a felszaba­dulás után 1944-ben az újjászülető Magyarország ideiglenes nemzetgyűlé­se, itt alakult meg az első demokra­tikus magyar kormány s itt szüle­tett meg a magyar kommunista párt által kidolgozott és a Magyar Nemze­ti Függetlenségi Front részére java­solt program. amely Magyarország demokratikus újjáépítésének és fel-i emelkedésének programja volt. Vezetőnk felhívta figyelmünket ar­ra, hogy Debrecenben emléktáblák jelzik Csokonai, Petőfi és Ady egy­kori tartózkodási helyét. Sajnos, nem láthattuk mindegyiket. Tovább utaz-, tunk. SZEGED DEBRECEN MISKOLC Igazi nagyvárosba érkeztünk. Ma­gyarország második városába, amely­Budapest és Miskolc után ez az or­szág egyik legnagyobb városa. Be­épített lakóterülete több mint 4000 hold, lakóinak száma pedig 110 000. Óriási a határterülete, gazdasági, va­lamint kulturális jelentőségénél fog­va az Alföld fővárosának mondják. Szállóhelyünk a történelmi neveze­tességű Arany Bika volt. Már az is élményt jelentett, hogy a szálló falai között lehettünk, amely ez elmúlt években oly sok történelmi személyi­ségnek nyújtott otthont. Ablakából a Kálvin térre láttunk, ahol a nagy­múltú református Nagytemplom előtt Kossuth Lajos bronzszobra és a szov­jet hősök emlékműve áll. Városnézésünk során első utunk a Déry Múzeumba vezetett. A bejárat-' E város a világ előtt leginkább paprikájáról nevezetes. Pedig ruennyi másról lehetne még!... Az itt termett paprikának kétség­kívül megvan a világ elsősége, és megérdemli, hogy híres legyen. De ne feledjük, hogy Szeged Tömörkény István, Móra Ferenc és Juhász Gvula városa is. József Attilának is itt je­lent meg a Szépség koldusa című el­ső verses kötete. Foqadóhelyünk a Hungária szálló volt. Mielőtt bárhová mentünk, egy sokunk által jól ismert névvel talál­koztunk: a szálló előtt van Darikó Pistának, a híres népdalköltőnek ró­zsaszínű márványszobra. Városnézésünket a Széchényi téren kezdtük, amely egyébként a város központja. Itt láttuk Széchényi István és Deák Ferenc emlékművein kívül Tisza Lajosnak, a város újjáépítőjének és Vásárhelyi Pálnak, a magyarországi fol.vamszabályozás úttörőjének emlék­művét. Szép látvány a Tanácsnáza is, amelyhez oly sok történelmi emlék fűződik. Szeged pezsgő életében gyönyör-1 ködve értünk a Dóm térre, amely — vezetőnk szavaival — az ország egyik legszebb tere ... Hamar meggyőződ­tünk róla, hogy a mondásban semmi túlzás sincs: Elsőnek az 1879-es ár­víz emlékére emelt fogadalmi temp­lomot jártunk körül. A templom 6000 személy befogadására elég. A nagy­méretű kupolával rendelkező hatal­mas épülettömeqnek két 93 méter magas tornya van. Kórusán a több mint 12.000 sípú orgona, Európának a második legnagyobb orgonája. A gyönyörű tár egyébként egy nagy Pantheon. ahol a magyarság nagyjai­nak márványba faragott vagy bronz­ba öntött másait helyezték el. Rad­nóti emlékművét már láttuk, de Adyét fájón hiába kerestük... Érdeklődéssel jártuk be a Móra Fe­renc Múzeumot, amelyet egykor név­adója igazgatott. Érthetően <'ddigi utunk során, eqyetlen múzeumban sem találtunk olyan gazdag irodalmi em­léket, mint itt, ahol a Tömörkény, Móra, Juhász és József Attila kéz­iratait és a többi irodalmi emlékeket külön szoba őrzi. Balázs Béla. (Folytatjuk.) lüktető, életteli képével, amit a zág­rábi kiállítás mutatott nekik. A zágrábi vásár csarnokainak felét természetesen egyetlen állam termé­kei töltik be, a rendező államé. Jugo­szláviáé A legnagyobb csarnok a gép­iparé. Az új, mindenféle fajta és sok esetben versenyképes kivitelű jugo­szláv gépipari termékek láttán e so­rok íróját hasonló érzések fogták el, mint amikor tavaly, hat évi szünet után, Brnóban bemutatták a cseh­szlovák gépipar időközben elért meny­nyiség- és minőségbeli fejlődését. Lehet, hogy az 1948—1955 közötti évek Jugoszláviát a termelőeszközök előállítása terén ma már újra bizonyos mértékben felesleges autarchiába kényszerítették bele, kétségtelen azonban, hogy ennek a nehéz körül­mények között elért fejlődésnek az új viszonyok között is tartós eredményei maradnak. Igen jelentősek és gazdagok a ju­goszláv bőr-, élelmiszer-, közszükség­leti és elektromosipar termékeit be­mutató csarnokok. Meglepő a rész­ben nyugati szabadalmak alapján gyár­tott gazdasági gépek, traktorok, auto­mobilok és autóbuszok kiállítása. Ki gondolta volna, hogy olyan kis vidéki városok, amelyek csak mint az első világháború sokszor szomorú emlékű csataterei voltak ismertek, mint pél­dául Szabács, Kragujevác, vagy Val­jevo, ma mint a jugoszláv nehézipari termékek gyártásának színhelyei vál­nak világszerte ismeretessé. A jugo­szláv gazdasági élet méltán büszke lehet — és büszke is — iparának az elmúlt nehéz évék ellenére elért ered­ményeire. Meg kel! emlékeznünk ter­mészetesen néhány szóval a tőkés államok bemutatóiról is. Az igerr fej­lett nyugatnémet ipar például élenjá­ró » vegyészeti, műanyagipari termé­keket, elektromos berendezéseket, műszereket, rádió- és távolbalátó ké­szülékeket, legfőképpen azonban me­ÍJ J SZO zőgazdasági gépeket, traktorokat és teherautókat állít ki. Nagyszerűek az olasz könnyűgépipar termékei; ele­gáns • kivitelükkel, anyagmegtakarító megoldásaikkal bizonyos értelemben példát adhatnak a mi könnyű- és kö­zépgépiparunk számára is. Annál kínosabban hat az Egyesült Államok tisztán propagandára, olcsó hatásra beállított kis kollekciója a ré­gi vásár területén. Nem méltó ez a szinte vásári mutatványos bódé az igen fejlett amerikai ipar és gazda­sági élet képviselésére. Távolbalátó készülékek, gyerekjátékok, háztartási berendezések és néhány autó — ez jóformán minden, amit az Egyesült Államok gazdasági fejlettsége bemu­tatására a zágrábi vásárra küldeni szükségesnek tartott. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az egészet átlátszó propagandaképanyaggal igye­keznek „összefogni". Ügy látszik, m'g nem értették meg önteltségük­ben, hogy csak az a gazdasági hír­verés hatásos, amely magából a gaz­dasági élet adottságaiból, annak termékeiből, eredményeiből fakad. A nagy gazdasági csata tehát ott folyik e hó 7-e óta az 51. zágrábi nemzetközi vásár régi és új kiállítási területén. A tőkés állalmok az 1948. évi események következtében ingyen az ölükbe hulló, egészen 1955-ig ki­vá'tságos és kizárólagos gazdasági pozícióikat védik itt elkeseredetten. Érthető ez az ideges kapkodás a gazdasági kapcsolatok ama céltuda­tos fejlesztése láttára, amellyel a Szovjetunió és a Jugoszláviával köz­vetlenül szomszédos népi demokra­t'kus államok — de a távoli Kína is — építik egy esztendő óta gazdasági kapcsolataikat Jugoszláviával. Való­színűleg ők is látják már, mi lesz ennek a békés qazdasági versenynek a vége. Mindenesetre látja azonban ezt a fejlődést a zágrábi vásár sok százezer látogatója, akik nap -nap után valósággal elárasztják ennek a Nyugat és Kelet, a szocializmus és a kapitalizmus rendszerének határte­rületén lezajló gazdasági bemutatót. Szőke Lőrinc BUG® j©©OOO©OO©OOO©OO0OO©OOOOO©©0OO0©©000©©0©00000©0000 A nemzetközi nagyvásár sok látogatója egész nap a Moszkvics új szovjet személygépkocsit szemléli. Lengyelország eftéjäz területén szeptember 1-én nyitották meg Varsó fel­építésének hagyományos hónapját. A lengyel közélet a köztársaság fővá­rosának építésére 1945-től 1 154 748 128 zlotyt fordított, ami azt jelenti, hogy Lengyelország egy lakosára átlag 42 zloty jut. Ezen alap segít­ségével Varsóban felépítették az új várost, a sportstadiont, befejezik még a Nagy Színház és a hangversenyterem, a kultúra park és más épületek építését. Képünkön Nowy Swiat varsói utcát látjuk. Autóbuszkörút Magyarországon

Next

/
Oldalképek
Tartalom