Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-17 / 260. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNÁK NAPIL Ä P JA 1956. szeptember 17. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 260. szám, Kína Kommunista Pártjának VIII. kongresszusa folytatja tanácskozásait Szeptember 16-án délután folytatódott Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának plenáris ülése. Ten Hsiao-pin, Kína Kommunista Pártja KB politikai irodájának tagja javaslatot terjesztett elő Kína Kommunista Pártja alapszabályzatának megváltoztatására. A délelőtti ülésen Csou En-laj. Kína Kommunista Pártja KB titkára beszélt, aki beszámolót tartott a kínai népgazdaság fejlődése második ötéves tervének irányelvtervezetéről. A jugoszláv parlamenti küldöttség a bratislavai Nemzeti Színházban Jugoszlávia szövetségi nemzetgyűlésének küldöttsége Miha Marinkónak, Szlovénia népi nemzetgyűlése elnökének vezetésével szombaton, szeptem­ber 15-én a Bratislavai Nemzeti Színházban megnézte Smetana „Eladott menyasszony" című operájának előadását. Az előadáson jelen voltak a szlovák nemzeti szervek képviselői, akik a küldöttség tagjaivá együtt a díszpáholyokban foglaltak helyet. Az előadás résztvevői a szereplőket szívélyes tapssal jutalmazták. Prágában megnyitották a helyi gazdálkodás országos kiállítását A helyi gazdálkodás II. országos kiállítását vasárnap, szeptember 16­án nagyszámú közönség előtt nyitot­ták meg. A megnyitó ünnepséget a kongresszusi palota előtti térségen, a Julius Fučík Kultúra és Pihenés Parkban tartották. Az ünnepségen részt vettek Zdenek Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke, a CSKP KB po­litikai irodájának tagja, Oldrich Be­ran építészeti miniszter, dr. Franti­šek Vlasák energetikaügyi miniszter, Adolf Svoboda, Prága főpolgármeste­re, valamint a kerületi nemzeti bi­zottságok, a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom, a gazdasági szerveze­tek és intézmények képviselői. A jelenlevők között külföldi ven­dégek is voltak: P. F. Gricenko, az Ukrán SZSZK helyi gazdálkodásügyi és tüzelőanyagügyi minisztere, Szto­jan Toncsev, a Bolgár Népköztársa­ság helyi gazdálkodásügyi és köz­munkaügyi minisztere, valamint Ger­hardt Beil, a Német Demokratikus Köztársaság helyi gazdálkodásügyi államtitkárának helyettese és a prá­gai diplomáciai testület tagjai. Dr. Josef Kyselý, a helyi gazdál­kodás minisztere megnyitó beszédé­ben hangsúlyozta, hagy a kiállítás elénk tárja a helyi gazdálkodás mos­tani állapotát és utat mutat a fej­lődés új időszakába. A második öt­éves terv és a CSKP országos konfe­renciájának határózata szempontjából a helyi gazdálkodásnak a fejlődés most következő időszakában lényege­sen meg kell javulnia, ki kell bőví­tenie és olcsóbban kell végeznie a javításokat, karbantartásokat és a lakosságnak tett szolgálatokat, e szol­gálatok terjedelmét mintegy 60 szá­zalékkal kell növelni és elvégzésüket biztosítani kell anyag szempontjából. A fogyasztási árucikkek termelésében elsősorban új termékfajták termelé­sét kell bevezetni és fokozni, bőví­teni kell az áruválasztékokat és meg kell javítani az árucikkek minőségét és külső kivitelét. A helyi gazdálkodásnak az ötéves terv végéig legalább felével kell nö­velnie a termelést. Maximális mér­tékben ki kell használni a helybeli nyersanyagforrásokat és az ipari hul­ladékot. A helyi gazdálkodásnak a lehető legrövidebb időn belül magasabb tech­nikai színvonalra kell emelnie -a he­lyi ipar minden szakmáját és a köz­üzemek gazdálkodásának szolgálatait; a szolgálatok magasabb minőségi színvonala mellett magasabb munka­termelékenységet kell elérni és így meg kell teremteni a feltételeket a helyi gazdálkodás szolgalatainak ki­bővítésén és kiterjesztésén kívül an­nak olcsóbbá tételére is. A gazdaság általános fej­lődésében a szükséges ütem és arányosság elérésének döntő részét képezi a gép­ipar. J. Dolanskýnak, az 2957. évi terv előkészítéséről mondott beszédé­ből. A külföldiek érdeklődése Külkereskedelmi vállalataink a világ minden tájáról érkezett ke­reskedőkkel folytatnak tárgyaláso­kat. így például lehetőségünk nyílt nagyobb számú Škoda autóbuszt szállitani a Német Demokratikus Köztársaság számára. A külföldi kereskedők érdeklő­dését nagymértékben leköti a fém­megmunkáló gépek, teherautók, ro­bogók, diesel motorok, szivattyúk, új modelljei, valamint cementgyá­rak, cukorgyárak, szeszfőzők, be­rendezései. Nagy az érdeklődés a laboratóriumi mérőműszerek, orvo­si berendezések és háztartási cik­kek iránt is. A fémmegmunkáló gépek csarnoka. A koprivnicei Tatra-üzem korszerű teherautója. A kocsi rakodó felülete 3,5—4 köbméter földet fogad be, hét tonna teherbírású és önműködő ki­öntő berendezése 8—10 másodperc alatt szabadítja meg terhétől. A ki­öntés a kocsivezető üléséből gombnyomásra történik. A brnói kiállításon állandóan nagy a forgalom Szombaton, szeptember 15-én dél­után a zsúfolt brnói kiállítás térsége felett megjelent a HC 2-es csehszlo­vák gyártmányú helikopter Jifí Blaho pilóta vezetésével. Mindjárt magára­vonta a látogatók figyelmét, ugyanúgy, mint a kiállítás megnyitásakor. Va­sárnap. szeptember 16-án a helikopter a brnói Vörös Hadsereg téren leszállt. » » * Az üzemekből érkező tömeges láto­gatások megkönnyítésére a kiállítás tudósító központjában 40 utikalauz várja a dolgozókat. Naponta 60—70 alcsoportot vezetnek végig a kiállításon. || A megnyitás óta eltelt 6 nap alatt az üzemekből, iskolákból, hivatalokból és EFSZ-ből, több mint kétezer cso­port látogatott el Brnóba. A dunasápi kacsafarmon S dunasápi szö­vetkezeti tagok a baromfitenyész­téssel foglalkozó kutatóintézet dol­gozójának, dr. Ferdinand Devin­skýnek indítványá­ra ez idén Dubo­sel-tápanyagot kevertek a kacsák ételébe. A Dubo­selt a nafta tisz­tításánál nyerik, s főleg organikus sókat, ként, fosz­fort és más vegyü­leteket tartalmaz olyan formában, hogy az állati szer­vezet azt teljes mértékben felHSsZ' nálja. Míg tavaly a kacsáknál a két kilogrammon falüli átlagsúlyt 70 nap alatt érték el, addig ez idén a Dubo­sel segítségével 49—50 nap alatt érik el ugyanezt az áflagsúlyt. A dunasápi szövetkezeti tagok így 8 hópap alatt 4189 kacsát 8911 kilo­gramm súlyban adtak közellátási cé­lokra. A szövetkezeti pénztár több mint 63 ezer korona tiszta jövede­lemmel szaporodott. Képünkön: Szabó Júlia szövetkezeti tag kacsákat etet, amelyek 50 napos korukban több mint két kilót nyom­tak. Csehszlovákia — gépipari nagyhatalom (MAS) A fenti címnek kiválasztott mon­datot akarom az alábbiakban be­bizonyítani, mégpedig úgy, hogy alapul a II. csehszlovák gépipari kiállítást veszem. Az ott látottak serkentenek arra, hogy újabb té­nyekkel támasszam alá büszkesé­gemet hazámra, népemre, amely ezeket az eredményeket elérte, amelyek büszkeségemre, mindnyá­junk büszkeségére okot adnak. Sokszor han­goztattuk már, hogy a nehéz­ipar a termelő­erők fejlődésé­nek alapja. Nos termelőerőink fejlődését — éppen úgy mint az azt lehetővé tevő nehézipar ered­ményeit — a legjobban gépipari kiállításunkon láthatjuk. Nemzet­gazdaságunkról szóló nyitott tan­könyv a brnói kiállítás kapuja. És mennyi az olvasója! De gyerünk inkább velük, s csapjuk fel a köny­vet a fémmegmunkáló gépekről szól ó fejezetnél. Itt valahogy kevesebb a hazai látogató. Külföldi sok van, igaz is, ezek szakemberek, tudják mi kell nekik. Mi inkább csodálni jöttük a kiálított csodákat, s ha nem va­gyunk éppen szakmabeliek, nehezen érfjiik meg a nagyobbnál nagyobb gépek működését, legfeljebb mére­teiken ámulunk. De érint ez a rész­leg minket is. Nézzük csak, hogyan működik egyik másik gép. A gép az acélt, öntött vasat mint .anyám kése a gyümölcs héját, úgy metéli, vágja, a kezelője tetszés szerint formálja, fúrja az ember által elő­írt és neki szolgáló formára. A szilárdságot magát jelképező acél úgy alakul át szemünk láttára egy hasznos gép alkatrészévé egyetlen gombnyomásra, mint a mesebeli varázsló bűvös igéjére a hétfejű sárkány csendes báránykává. És ezzel elérkeztünk ahhoz, ami­ről beszélni akarok. A fémmeg­munkáló gépek hatalmas szerepé­hez a nemzetgazdaság fejlődésé­ben, ahhoz, miért éppen ezek fog­lalják el a kiállítás legnagyobb részét, s miért vagyunk éppen ezek fejlettségéért nagyhatalom a gép­ipar terén. Vegyünk példának egy közönséges kis vízcsapot, vagy hús­darálót. Igazán egyszerű dolgok ezek, minden háztartájban isme­retesek. Hogyan lehet ezekből a gépipar fejlettségére következtet­ni? Jól van, vegyük sorjában. Egy húsdarálón négy munkame­netet kell elvégezni, hogy a semmi másra fel nem használható szürke öntvényből igazán húsdaráló le­gyen. Ezek a munkák: 1. lecsiszolni az öntvény külső és belső felüle­teit, 2. kifúrni a csavarok helyeit, 3. kivágni az anyacsavar számára a menetet, és 4. kivágni a csava­rok helyén az anyameneteket. Ez­azt jelenti, hogy minden csavar és alkatrész felszerelése előtt négy — rossz munkaszervezés esetén 4—5— gépről kell leszerelni, s másra is­mét felszerelni a kis húsdarálót. Azért írok a húsdarálóról, mert a vízcsap alkatrészei megmunkálá­sának leírására nem merek vállal­kozni — már csak az olvasó tü­relmének megpróbáltatása miatt sem. Hiszen minden csavarocska, dugattyú külön megmunkálást kí­ván, kiilön többszöri méréseket, gépleállítást, indítást, ellenőrzést, olajozást, tervrajzzal való össze­hasonlítást, emberi fáradságot, szemmértéket, pontosságot, ügyes munkáskezet. Ez egy kis vízcsap vagy hűsdaráló, amelynek össze­vissza egy fóalkatrésze és 6—8 ap­róbb alkatrésze van. Szorozzuk meg e kis gépek előállítására kifejtett munkát 3000-rel és megkapjuk egy motorkerékpár elkészítésére szük­séges munka mennyiségét. Szoroz­zuk meg még néhányszor és kész egy autó. A repülőgép alkatrészei­nek számát nem tudom pontosan, a szorzó szám nagyságának elkép­zelését az olvasó képzeletére bí­zom. Hangoztatjuk, s elég gyakran, hogy az elsőrendű feladat a mun­kamenetek gépesítése, a gépesített munkamenetek automatizálása. Amely ország ipara ezt a legna­gyobb mértékben meg tudja való­sítani, az ivari nagyhatalommá vá­lik, több gépet tud előállítani, el­adni, ezeken sokat keresni s né­pének életszínvonalát gyorsabban emelni. Ez röviden annyi, hogy ol­csóbban többet kell gyártani. Gépiparunk a következökévpen áll­ja a sarat ebben a kérdésben-. Térjünk először vissza a hús­darálóhoz. A TOS vállalat kurimi üzeme egy olyan félautomatikus fémmegmunkáló gépet szerkesztett és állított ki a kiállításon, amely működését évpen a húsdarálón mutatja be. Kis gép ez, három fú­ró és egy forqó tartóalkatrész minden kelléke. Csendesen züm­mög — és négy munkame­netet végez. Csiszolja a fe­lületeket, fúrja a csavarok számá­ra a lyukakat, vágja a nagy- és kis anyacsavarok számára a csavarme­netet — egystóval elkészíti a húsdarálót. Persze nem egyet, hármat egyszerre. Méghozzá pon­tosan, ha kedvünk tartja, utána mérhetjük. De munka közben nem kell, azt. a gépre bízhatjuk. Ipa­runk persze nem a húsdaráló­gyártó géppel lett első. Mindenki megcsodálja a Spartak kocsikat, s ha külföldi, ámul alacsony árán. (Figyelem, ez az ipari nagyhatalom egyik jele.). Az autó ezernyi al­katrésze közül válasszunk ki egyet. Egy pontosat, mondjuk a motor­henger fejét. A hengerfejet elő­ször leöntik és megvan a nyers alkatrész. Most lép közbe a gép­ipar. Az öntvényt ráerősítik a fémmegmunkáló gévre. A kiállítá­son ezt a munkát a JSS 111!0 tí­pusú automata végzi. Hogyan gyártja a JSS lll/O gyorsan és olcsón a hengerfeje­ket? így: tíz munkamenetet végez el 48 szerszámmal. 1400 hengerfe­jet egy műszak alatt. Kezeli két munkás. Egyikük ámuló arcomat látva odaszólt a géptől: — Ez nálunk a munkatermelé­kenységi Nem sorolom fel a nagy víz­szintes fúrógép, kisebb eszterqa­vadok, aprócs­ka műszer-al­katrészeket megmunkáló gé­vek működését. Nincsen erre ugyanis elég összehasonlításom. Egytől egyig mind azt bizonygatja előttünk, hogy iól értjük a szilárd, csökönyös anyag, az acél, vas át­formálásának módját. A fémmeg­munkáló gépek a gépipar alapját képezik. Ezt az alapot építettük ki tökéletesen hazánkban. Erről győz meg száz nagy szólamnál ion­ban Csehszlovákia második qépipa­ri kiállítása. Ha e néhány so' nem is kelti az olvasóban azt a ma­gasztos, büszke érzést, ami ipa­runk győzelmének szemléjén önti el a nézőt, legalább serkentsen a kiállítás megtekintésére. Már ed­dig vagy ötszázezren mondjuk büszkén: hazánk gépipari nagyha­talom. Azért büszkén, mert mi is polgárai vagyunk ennek a gyönyö­rű eredményeket elérő hazának. VILCSEK GÉZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom