Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-16 / 259. szám, vasárnap

(2 ) {Vezetésre tett szert a csehszlovák férfi és női Látogatás a legnagyobb jugoszláv • kikötőben és hajógyárban |atlétikai együttes fiagyarszág-Csehsziovákia Ifr k: 52:5 4 27:28 A csehszlovák újságírók küldött­sége jugoszláviai útján elláto­gatott a legnagyobb jugoszláv kikötő­városba: Rijekába, a volt Fiúméba. A város az Adriai-tenger legészak­keletibb csücskében, a Kvarner-öböl mélyen, magas, kopár, karsztos hegyek tövében fekszik. Egybéépült a szom­szédos Susakkal; a két várost csak <• kis Fiumara folyó választja el egymás­tól. A monarchia idején Fiume Ma­gyarországhoz, Susak Horvátországhoz tartozott. Az első világháború utáa Fiumét Jugoszláviának ítélték uda, de 1919 tavaszán a kissé egzaltált, de kü­lönben tehetséges olasz költő, d'An­nunzio, csapatai élén puccsszerűen megszállta a várost s Olaszországhoz csatolta. A második világháború utol­só napjaiban 1945. május 3-án szaba­dítják fel jugoszláv egységek Rijekát, de előbb az angolszászok ismételten bombázták, a németek pedig kivonulá­suk előtt elpusztították a kikötcberen­dezéseket, a hajógyárat és a kőolajfino­mítót. Maga a város is sokat szenvedett. A háború sebei a belvárosban már telje­sen eltűntek. Annál több a teljesen ki­égett, lakatlan ház a tengermellék fal­vaiban, magányos tanyáin. Üi lakótele­pek húzódnak észak felé, s a városnak immár 80 000 lakosa van. Sétahajózás a kikötőben Motorosunk a személyhajók mólójá­tól indul el, ahol éppen a Novi Szad ne­vű qőzös áll indulás előtt. C-"orshajó, amely a dalmát tengerpart nagyobb he­lyeit köti össze s lemegy egészen Ko­torig. A hosszú, még Baross Gábor ide­jében épült főgát hatalmas, hullámok­tól védett meüencét zár be, amelyben vagy egy tucat öt-tizenötezer tonnás tengeri gőzös rakodik. Van köztük tö­rök, görög, egyiptomi, amerikai, olasz és isten tudja milyen nemzetiségű ha­jó; a legtöbb természetesen a jugo­szláv. Kiszállunk az egyik-mólón. Gö­rög hajóból piritet raknak ki iapos re­keszek segítségével. A daru minden egyes teli rekeszt elöb mérlegre tesz. A mérlegmester büszkén mutatja jegyzékeit: Csehszlovákia... Csehszlo­vákia, egyik oldal a másik után. Jelen­leg az észak-csehországi Kazňejov szá­mára expediálnak egy egész kis vonat­nyi zöídesbarna, agyagszerű görög piritet. Más, még teli vagonokban — ol­dalukon a jellegzetes ČSD — öblös, var­ratmentes acélcsövek — nem nehéz ki­találni — Chomutovból érkeztek Rije­kába s mennek tovább a Közel- és Tá­vol-Kelet ismeretlen országai felé. A személykikötő közelében további sze­relvény vonja magára az érdeklődők figyelmét: Skoda-személyautők hosszú sora. Megtekintjük a több mint húsz ha­talmas, többemeletes áruraktár egyi­két. Vezetőnk figyelmes, olyan épület­be vezet, mondja nevetve, ahol „ott­hon" érezhetjük magunkat. Zsákok végtelen sora és halmaza — a fehér arany, Csehszlovákia egyik jellegzetes kiviteli cikke, kristálycukor várja itt hajóját, amely az arab országok felé viszi. Megkérdezzük a prágai külkereske­delmi minisztérium itteni állandó meg­bízottját, milyen a csomagolás, hogy van megelégedve vállalataink munká­jával. „Q, már lényegesen jobb, mint a háború után volt — mondja moso­lyogva — csak a szállítási határidők betartásával van olykor baj, mert ilyenkor közben lejárnak a hitelleve­lek, amelyek biztosítják az áru kifize­tését." A következő emeleten gyapotbálák egész hegyei várják a vagonokat: egyiptomi gyapjú Csehszlovákia, Ma­gyarország felé. A rijekai kikötő fő tranzito (átmenő) árui: ércek, rizs, gyapot a behozatalban, gépek; henge­relt áru, autók a kivitelben. Egy év le­forgása alatt Csehszlovákia az első helyre ugrott a tranzitóforgalomban, megelőzve a két másik „mögöttes or­szágot", Ausztriát és Magyarországot. A kikötő egész áruforgalma 1955-ben három és fél millió tonnára rúgott, az idén lényegesen több lesz. Jugoszlávia legnagyobb hajógyárában A kikötő északi végén már messzi­ről látszanak a hatalmas, hajóépítésre szolgáló száraz dokkok. A gyártelepen a vállalat képviselői fogadnak s adják meg a szükséges felvilágosításokat. A fiumei hajógyárat még a monar­chia idejében imperialista célokból épí­tették: itt készültek az osztrák-magyar haditengerészet legmodernebb egysé­gei. Többek között a dicstelen véget ért, 20 000 tonnás Szent István csata­hajó, amelyet az első világháború utol­só napjaiban süllyesztett el egy öklöm­nyi olasz rohamcsónak. Az olasz uralom éveiben alig párszáz ember dolgozott — ha dolgozott — a hajógyárban, lévén az olaszoknak szá­mos más nagy hajóépítő telepük. Csak az abesszíniai rablóhadjárat hozott né­mi életet a gyárba, vagy három hajót bocsátottak vízre ... (Budapesti munkatársunk telefonj elentése) Ragyogó napsütésben lépett a magyar és a csehszlovák válogatott atlé­ta-együttes a budapesti Népstadion gyepére, hogy összemérjék erejüket. Az ünnepélyes bevezető után a csehszlovák szurkolók nagy biztatásba kezdtek, amire a magyar sportkedvelők feleltek. A csehszlovák együtteséből, mint i mp„ 3. Bečvarovsky (cs) 15,1 mp, 4. kismeretes, hiányzott Mcrta, Engl, j Csenger (m) 15,2 mp. gerely: Krasz­Ullsperger és Zátopek, míg a magyar • csapatnak Homonnait és Iharost kel­Hett nélkülöznie. Ennek ellenére az A felszabadulás után a riiekai haló- I 1000 mét€res t ávon alaku't ki a leg­A felszabadulás után a njekai hajó • érdekesebb küzdel& m. Nagy taktikai gyárban is minden megváltozott Kul- ? harc folyt a palya n_ 1 2Ö0 méterig földi részvényesek helyett jugoszláv $még Jungwirth vezetett, de a haj­népi tulajdonba került. Két év alatt frában lemaratt Rozsavölgyivel és Tá­felépült a teljesen rombadőlt üzem, Ä borival szemben, s az elmúlt tíz év alatt 150 egységet I A csehszlovák—magyar atlétikai gyártottak. Eleinte, 1945-ig, az elpusz- Xviadal első napjának eredményei: ...u —i.^,—i.„•>„!„,,• 7 Férfiak: 100 m: 1. Goldoványi (m) tult jugoszláv kereskedelmi flottát'se­gített'felépíteni a gyár. Immár 215 ha­jó szeli a tengereket jugoszláv zászló alatt. Az utóbbi két évben már idegen számlára is épít a gyár hajókat. Jelen­leg például 4 egységet svájci és 2 10,7 mp, 2. Janeček (cs) 10,7 mp, 3. Kiss (m) 10,7 mp, 4. Šimánek (cs) 11 mp, 400 m: 1. Adamik (m) 47,6 mp, 2. Trousil les) 47,6 mp, új csehszlovák csúcs, 3. Kovács (m) 48,4 mp, 4. Ji­rásek (cs) 48,6 mp, 1500 m: 1. Rózsa egységet angol rendelésre. Egy év óta 4 völgyi (m) 3 p 41,4 mp, 2. Tábori (m) tárgyalások folynak csehszlovák ren- Á 5 p 42,6 mp, 3. Jungwirth (cs) 3 p 43 delésről is éppen a napokban várják & Jmp, 4. Zvolensky (cs) "3 p 48,4 mp, aelesroi is W™ ' 10.000 m: 1. Szabó M. (m) 29 p 46:4 csehszlovák küldötteket i 2 Tomi s , g « ^ g £ . A hajógyártás menete lényégében ^ Rudolf (cs) 29 p 48 4 mpi 4 Juhás z az, hogy a tervrajzok alapján elkeszi- . (m) 2g p 5Q 6 mpi 110 m gä t. T Vese l_ tik a hajó minden alkatrészének sk y ( C S) 14,5 mp, 2. Retezár (m) 14,6 famodelljét. A speciálisan erre a célra . hengerelt hajólemezeket aztán a meg- Y .... munkáló gépek végtelen sora egy 400 J fa ] (j ej j^ggj, mar at 0n méter hosszú csarnokban a kellő alak- • ra formálja Ennek a csarnoknak az f A kassai hagyományos XXVI. Nem­előterében büszkén mutatja a térmes- fzetközi Béke-Maratonr^ eddig a Né­ter a csehszlovák újságíróknak, hegyimet Demokratikus Koztarsaság Ang ­hosszú évek után újra vítkovicei acél- I>\a, Svédország. Finnország, Auszt­hosszu eveK u um uj j Lengyelország es Magyarorszag lemezeket kaptak, egyelőre 2500 ton- ^ je l^ tett e y y be rés Zvétela. nát. A minőség jó - mondja csa^ ^ ^^ Demokratfkus Köztars a. még a méretekkel van baj. A csen Hartung, Pecker és Bartolon szlovák gyár általános meretu lemeze- v a2 k 6t e -u'* - Q hawmartachan 0 ..... maratonra. Anglia három versenyzőt küld. A lengyelek es magyarok is na­gyobb számban vesznek részt. . del. — M — általában használt „Lloyd register" f szerint. Négy nagy, betonból készült hajó- f Az utóbbj években prjyre nagyobb építő csúszdája van a njekai hajó- ^ S 2á mban jöttek külföldi versenyzők gyárnak. Mind a négyen nagy, tíz- i Kassára. Az idén 42 országba küld­tzer tonnás hajók épülnek a folya- »ték el a maraton-programot és meg­matos munkamódszernek megfelelően, • hívót. Nagy nemzetközi versenyre az előrehaladottság különböző fokán. T van kilátás. A kassai maratón dátu­Az eqyiknek a tatja még nyíltan tá- fma közvetlenül a í.ielbournei olimpiai tong a másiknak már megvan a ha- •^tékok előtt van. Valószínű, hogy i ót est e s belülről hangzik az éktelenállam felhasználja ezt az al­joteste s Deiuuu M á .lkaimat, hogy olimpiai versenyzőink kopácsolas. Ket más* hajó már J l • teljesítményét a kass a. ma i. a y tonon zen úszik, a belső berendezest sze- ^ lemérje. relik a hetven szakmához tartozó J A start és a cé] a g parta k j áté k. szakmunkások. Eddig általában mo- i pályáján lesz, de nem 12 órakor, toros hajókat építettek, csak most »mint az a múltban volt, hanem 13 szállítanak a svájciaknak gőzturbinás J órakor. A verseny keretében barát­eavséqeket fságos labdarúgó-mérkőzést készítenek Megtekintettük a számtalan mű-felo valamelyik budapesti élcsapattal, helyt is, de hosszadalmas lenne le- ^ a Kinizsivel, Vasassal vagy a Honvéd írásuk. Helyette pár szót az emberről, aki ebben, csak a szakember számá­ra érthető össze-visszaságban szor­gosan végzi munkáját. A gyárnak 3500 dolgozója van, s átlagban két műszakban dolgoznak. A hivatalnokok száma 450, ebből 200 műszaki és 250 adminisztratív. Érdemes volna ezt a számot összehasonlítani a komáromi­val! A vállalat dolgozóinak átlagos havi fizetése 13 000 dinár, ami 8000-től 30 000 dinárig terjedő átlagos fizeté­sekből tevődik össze. Persze feltolul a kérdés, mit ér itt ez a mondjuk 13 000 dinár. Ha a hivatalos árfolya­mon számítjuk (1 csehszlovák koro­na 40 dinár) értelmetlenség szárma­zik, mert havi 325 koronából bizony nerii lehet megélni. Az árak és a ke­resetek összevetése alapján nem so­kat tévedünk, ha a korona és a dinár között az arányt tizenötszörösnek vesszük. Eszetint a 13 000 dinár kö­rülbelül 870 korona, ami bizony ke­vesebb mint nálunk. De ehhez járul az egészen három havi fizetés ere­jéig terjedő részesedés a vállalat nyereségéből, ami a rijekai hajó­gyárban konkrétan s átlagosan más­fél havi fizetésnek felel meg, vagyis nai (m) 71,99 m, 2. Kopriva (cs) 71,55 m, Jílek (cs) 68.75, Kulcsár (m) 67.85 m magasugrás: 1. Lánsky (cs) 197 cm. 2. Kovái- (cs) 197 cm, 3. Hagya (m) 194 cm, 4. Csepregi (m) 180 cm, rúd­ugrás: 1. Krejcar (cs) 410 cm, 2. De­dek (cs) 400 cm, 3. Miskei (m) 390 cm. 4. Szakái (m) 380 cm, súlylökés: 1 Skobla (cs) 17,35 m, 2. Stoklasa (cs) 16, 55 m, 3. Mihályfi (m) 16,16 m, 4 Kövesdi (m) 15,96 m, 4x100 ra: 1. Ma­gyarország 40,8 mp, 2. Csehszlovákia 41 mp. Nök: 100 m: 1. Neszmélyi (m) 11,9 mp, 2. Strejčková (cs) Í2,l mp. 3. Švejgrová (cs) 12.2 mp, 4. Dénes 12,3 mp. 800 m: 1. Kazi (m) 2 p 10.7 mp, 2. Sasvári (m) 2 o 11.2 mp, 3. Mülle­rová (cs) 2 p 11,6 mp. 4. KoSílková (cs) 2 p 23 mp, távolugrás: 1. Gyarmati (m) 596 cm, 2. Rozkošná (cs) 582 cm, 3 Pénzes (m) 570 cm. 4. Prokopová (cs) 562 cm. magasugrás: 1. Modra­chová (cs) 161 cm. 2. Voboriloyá (cs) 159 cm, 3. Kertes (m) 156 cm, 1. Né­meth (m) 156 cm. diszkoszvetés: 1. Fi­kotová (cs) 51.66 m. 2. Mertová (cs) 49.38 m. 3. Serédi (m) 44,57 m. 4 Bu­csánvi (m) 42.50 m. Nemzetközi labdarúgás: Német Szövetségi Köztársaság— Szovjetu nió 1:2 (1:2) Az I. ligában: ÚDA—Spartak Trnava 4:0 (1:0) Jugoszlávia az olimpiai csapatot küldte Budapestre A vasárnap soiva kerülő Magyaror­szág—Jugoszlávia nemzetközi labda­rúgómérkőzést a két A. csapat Belg­rádban vívja. A Jugoszláv Labdarú­gó Szövetség úgy döntött, hogy a melbournei olimpiára I.észülő labda­rugó együttest küldi Budapestre, ahol a magyar B. válogatottal méri össze erejét. A két jugoszláv együttes összeál­lítása: A. csapat: Btara — Belin, Crnkovics, Boskov — Horvát, Krsz­tics II., — Peták vics, Milutinovics, Zebec, Veszelinovics, Vukasz. Az olimpiai csapat: Bjelojevics —í Koscsak. Radovics, Szantek — Spajis, Radiljevics — Liposinovics, Antics, Papec, Kosztics, Pasics. Vasárnap, szept. 16. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: Hviezda: Ha mindenki a világon ... (francia) 16, 18.15, 20.30, Hviezda — szabadtéri mozi: Ha mindenki a vi­lágon... (francia) 19.30, Slovan: Ria­dó a hegyekben (román) 16, 18.15, 20.30, Praha: Gábor diák (magvar) 10, 14, 16, 1845, 20.50, Pohraničník: Befejezetlen regény (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Metropol: Viharban (ju­goszláv) 16, 18.15, 20.50, Dukla: Ti­zenötéves kapitány (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Lux: Kati (szlovák) 18, 20.30, Liga: Lela a magányból (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Obzor: Távol, őrjáraton (szovjet) 17.30, 20, Stalingrad: A Fe­kete-tenoe-- hőse (szovjet) 18.15, 20.30, Máj: Andrjusa boldogsága (szovjet) 16, 18.15, 20.30, Vár — am­fiteátrum: Holnap mindenhol táncolni fognak (cseh) 19.30. A BRATISLAVAI SZlNHÄZAK MŰSORA: Nemzeti Színház: Rigoletto (19)', Hviezdoslav Színház: A strakonicei dudás (19), Zenei Színház: Ludvig van Beethoven — Missa Solemnis (20). A KASSAI MOZIK M0SOHA: Slovan: Gábor diák, Üsmev: Vihar­ban, Tatra: A föld foglyai, Partizán: A strakonicei dudás. IDŐJÁRÁS: Reggel helyenként köd. A nap fo­lyamán szép idő. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet 16—20 tok. Gyenge szél. Befejeződtek a csehszlovák egyéni i sakkbajnokság közéndöntői, melyeket , egyszerre három városban: Bratisla­vában. Chomutovban és Šumperken ' bonyolítottak le. A versenyek több 1 meglepetést hoztak, Bratislavában i ugyan két sportmester: Kozma Gyula i és Fichtl osztoztak az első helyen, ( de kiesett a favorizált Dr. Altschul. A két első helyezetten kívül Ježek, 1 Holas és Blatnv harcolta ki a döntö­i bfi jutás jogát. Šumperken a brnói i Dr. Flórian győzött Marsábk, Stulík , és Šidlo előtt. Ebben a csoportban Podgorný lemaradása keltett meg­' lepetést. A harmadik csoportban Zita 1 nemzetközi mester volt a legeredmé­i nvesebb de a további s rrend nem i alakult éppen a papírforma szerint, i Második a fiatal Herink lett Doležal és Béták előtt. Itt a tavalyi 'inális­{ták közül Urbanec és Hostinský ma­radt le. A döntőre november végén ' kerül sor. A középdöntők első négy 1 helyezettjén kívül indul a tavalyi baj­1 nok: Šefe sportmester, továbbá a tavalyi doloozónként és havonként kbf 1450 ^ bajnokság második-harmadik helyzett­dinár A havi átlagkereset tehacijei: Dr. Alster és Pithart mesterek, 14 450 dinár, vagyis körülbelül 1000 » valamint a csehszlovák olimpiai csa­koron a « l at három tagja Mai rovatunkban be­23. .. Kh8 (egyedüli a fenyegető Vg5 ellen. 23... Vd6-ra nem Vg5 követ­kezne 24... Vf8 miatt, hanem egysze­rűen He7+.) 24 Hd3! cl 25. Íg7: + Kg3 26. Bd4 Vc5 27. Hf6-|- Kg7: 28. 16. Ila4 Va7 17. Vc5 Hd4:! 18. Vd4: Hc4: Bed8 29. He5! Bd4: 30. Hh5-f (nincs más, világos elnézte, hogy az f^ i^. 8' , ... a!kalmazot t ,,, ĽrlU'ctvco cllilclcLl u llaoL altvdiiIlaZUlL a4 huszárja védtem marad.) 18 Ho)as az utofcj6 {or d J ulĎban Ježek e,_ Fa4: 19. Va7: Ba7: és sotet minőség- leni játszmäjäba n. i. e4 e5 2. Hf3 Hc« előnyével könnyen nyert. 3. Hc3 Hf6 4. d4 ed4: 5. Hd5 He4: Világos: Flicht—Sötét: Ivančo 1. e4 6Í Ve2 15 után a kétélű 7. Hg5 he­e5 2. Hfő Hc6 3.. Fb5 a6 4. Fa4 Hf6 ]y e« 7- Hd2-öt lépte, amit eddig az 5. 0-0 Fe7 6. Fc6: dc-6: 7. Vei Hd7 elmélet inkább sötét javára írt. A 8. d4 td4: 9. Hd4: 0-0 10. Fe5 Ff6 kikényszeritett 7. d3-r« következeit 11. c3 He5 12. HaS c5 13. He2 b6 14. » tulajdonkeppen! uj.tás: 8. V 3! ­.. _ 1 c. , .. Most 8... Hd4:-re 9. Vd4: jöhet Vej l 0" Hí 4 ( V 1' a9 c s terelőnye dc 2.. re vf 5. hozza vi l-,„ 0st előnybe.' nyilvánvaló.) 15... Vc6 lb. Hd5 Fd8 Ježek ö Hd 2. 9 Fd 2. Fc 5. el f&l y.­17. f4 Hgl 18. f5! (világos minőséget tattai de 1 0_ vf g. után döntö há r_ áldoz,- de hatalmas támadó álláshoz rányba került". E megnyitás bő terüle­jut.) 18... Be8 19. Bf4 He5: 20. Ve3: tet nyújt az elméleti kutatásokra' Fg5 21. Vg^ Ff4: 22. Vf4: (látjuk, hogy sötét táborában egyre több a Rövid hirek a sakkvilágból, gyenge pont. Nemcsak a c7 gyalogos 34 nemzet sakkoz6i kü zdenek a ütése, hanem elsosorban fo—f6 fe- moszkvai olimpiászon, ami rekordot nyeget, ami ellen sötétnek nincs ki- jelent a sakkolimpiászok történeté­elégítö védelme.) 22... Fb7 23. f6! ben. (lásd az ábrát.) Hangsúlyoznunk kell azonban, hogv minden ilyen átszámítás sántikál. Az életszínvonal számtalan tényezőből tevődik össze a szocializmust építő országokban. Benyomásunk szerint & jugoszláv dolgozók életszínvonala va­lamivel alacsonyabb, mint a miénk, de az utóbbi ké :. évben gyorsabb ütemben emelkedett, mint nálunk. Kissé szédülő fejjel hagytuk ei a ri­jekai hajó Hyár hatalmas telepét. Re­méljük, hogy a közel jövőben hazánk még közvetlenebb i kapcsolatba kerü; a munka és az emberi tudás e mű­helyével: nemsokára megkezdik itt az új, nagy csehszlovák tengerjáró ha­jók építését. Szőke Lőrinc fejezzük a középdöntők játszma­anyagának közlé..ét. Egy-egy játszmá­ban még bemutatjuk a bratislavai ver­seny győzteseit és a verseny egy ér­dekes elméleti újításáról is beszámo­lunk. Világos: Fichtl—Sötét: Ivančo 1. e4 1. e4 c5 2. Hf3 Heti 3. d4 cd4: 4. Í Hdl: Hiti 5. Hc3 d6 6. Fg5 e6 7. Vd3 ab" 8 Bdl Fe7 9. Fe2 0-0 10. 0—0 Fd7 11. Hb3 Vc7 12. f4 Bfd8 A 13. Ff6: (eddig a játszma ki­Y taposott ösvényeken haladt, világos f most délibábot kerget — gyanús gya­f logosnyerésre játszik, melyet sötét Í ügyes kombinációval dönt meg.) 13... FÍ6:! 14. Vd6 Fd4+! 15. Bd4: Vb6! I i§ 1 # tl 9 Si m/' m V-///, y mžá i n. í k m % Ä ­mm * • m •í • < •ÍÍM ' w • ž WÍ & m # ­á **nm fi p • « I • — A Nemzetközi Sakkszövetség moszkvai ülésén Oó Kelly belga és Korcsnoj szovjet sakkozóknak a „nemzetközi nagymester" címet ado­mányozta. Nemzetközi mesternek a csehszlovák Rejfíft, az izlandi Olaff­sont az osztrák Michelt. a keletber­lini Uhlmannt és másokat ismertek el. A gyűlésen elhatározták, hogy Botvinnik világbajnok és kihívója Szmiszlov nagymester 1957. március 5-én kezdik meg 24 játszmás páros­mérkőzésüket. A legközelebbi. 1G58. évi sakkolimoiászt az Egyesült Alla mokban rendezik meg. — A svédországi Gavleban lefolyt nemzetközi versenyen a bolgár Pa­dewski győzött a jugoszláv Marics, az izlandi Astnundsson és a svéd Sterner előtt. „ÜJ SZÔ" kiadja sž lov f i ä* Kommunista Pártjának Köáwntí Bi iottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Fe renc főszerkesztő. ^Szerkesztőség Bratislava, Gorkého u. 16. sz. telefon: 347-16. 351-17. Kiadóhivatal': Bratislava. Gorkéíio 8, telefon: 337-28. Előfizetési díj havonta Kčs_ 8.—. Terjeszti a Posta Hírlaps žo kjálata. Megrendelhető minden postahival k-67838 tálnál és kézbesítőnél. Nyomás: Prarda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadővállaíata. Bratislava

Next

/
Oldalképek
Tartalom