Új Szó, 1956. szeptember (9. évfolyam, 244-273.szám)

1956-09-16 / 259. szám, vasárnap

Meg kell teremteni a jövő évi terv minőségi és mennyiségi teljesítésének feltételeit J. Dolanskýnak, a miniszterelnök első helyettesének az 1957. évi terv előkészítéséről mondott beszédéből (Folvtatás a 4. oldalról.) kezdő éveit, a beruházási építkezés programjának feszültsége jellemzi mind az ejőkészítésben, mind a megvalósításban. Az ütem relatív fokozása még növekszik azzal, hogy ezekre az évekre átvezettük a régebbi építési programok nem teljesített részeit. Ez a növekedés teljes mértékben visszatükröződik a jövő évi tervjavas latban. A beruházási építkezés összterjedelme az ellenőrző számok javasla tában összhangban van a második ötéves terv irányelveivel. De ha például a beruházási építkezés ez évi tervét 95%-ra is teljesítenők, ennek az lenne a következménye, hogy az 1957. évre feltételezett beruházási építkezés üteme (az 1956. évi tervhez viszonyítva mintegy 14 százalék) lényegesen fokozódna és végeredményben meghaladná a 20 százalékot. Ebből folyik, hogy eltérne a reális határoktól, ha a beruházások nagyobb terjedelmét követelné elsősorban az építkezéseknél. A mi feladatunk az, hogy az építés programját, amelyet az ellenőrző számok szabnak meg, biztosítsuk és kiváló minőségben teljesítsük, nem pedig az, hogy további követelményeket támaszszunk. Az 1956. évi terv előkészítésében különösen fontos a lakásépítés problémája. Az irányelvek feltételezik az állami lakásépítés szakaszán az ötéves terv folyamán 250 ezer lakás építését, . ami átlag 50 ezer lakást jelent évente. Mivel az ötéves terv első két évében mintegy 70 ezer lakást kell felépíteni, a következő évekre sokkal több lakás építésével kell számolnunk, mint amennyit az évi átlag kitesz. Ezért a terv összeállításában és a lakásépítés gyakorlati megvalósításában 1957-ben arra kell a figyelmet összpontosítani, hogy a lakásegységek befejezése tervének teljesítése mellett minél több új építkezést kezdjenek meg és így megteremtsék 1958-ban a lakásépítés lényegeden gyorsabb fejlődésének feltételeit. De a lakásépítésben nemcsak a fejlődés általános üteme nem kielégítő, hanem a tervezett új lakások költségeinek szüntelen emelkedése is. A beruházási építkezés jövő évi feladatainak megítélésében döntő jelentőségű az eddigi építkezés menete Ezt az évet néhány olyan tünet jellemzi, hogy sikerült megbirkózni az építészetben mutatkozó stagnálással: csökken a dolgozók eddigi nagy hiánya és a termelés összterjedelmében haladást értünk el az építészetben, amely megengedi azt, hogy az építés összerjedelmét ez idén és a jövő évben teljesen reálisnak tekintsük, természetesen a tartalékok teljes kihasználása, valamint a szervezés és irányítás magas színvonala mellett. Az idei terv teljesítésének maximális megjavítása és a jövő évi forgalom elérése érdekében elsősorban a következő tényezőkre kell fordítani a figyelmet: Mindenekelőtt meg kell javítani a beruházási építkezés szervezését és tulajdonképpeni megvalósítását. Fel kell használni azokat a tapasztalatokat, amelyekkel sikerült elérni az építés meggyorsulását legalább a fontos építkezések egyetlen szakaszán, mégpedig a villanytelepek építkezésén. Ki kell dolgozni a részletes harmonogramokat, amelyek megoldják az építészeti munkák és a szállítások közötti kölcsönös összhangot, valamint a gépi berendezések szerelése és ezen építkezések kötelező rendszerei közötti összhangot, amelyek megvilágítják az összes résztvevő tényezők kölcsönös kötelességeit, szilárd irányt és munkatámaszt nyújtanak a vezető szervezőknek, lehetővé téve, hogy a politikai és szakszervezeti munkát is konkrétabb alapokra helyezzék. Ezeket a jő tapasztalatokat minél előbb érvényesíteni kell más építkezéseken is, ahol eddig komoly fogyatékosságokkal küzdenek, például a bányák kulcsépítkezésein, a vegyiiparban, stb. Az építészeti vállalatok, a beruházók és nemzeti bizottságok szoros együttműködésével biztosítani kell a téli időszak teljes kihasználását főleg olyan munkák elvégzésére, amelyek nem támasztanak nagy igényeket az üzemi költségekel szemben. Ha betartották volna a téli hónapokban a munkák biztosítását, akkor a beruházási építkezésben sokkal nagyobb javulást érhettünk volna el. Az 1957. év építészeti feladatai megkövetelik, hogy teljes mértékben betartsák a CSKP KB 1955 októberi plénumának utasításait — az első negyedévben az egész év munkaterjedelmének legkevesebb 20 százalékát megvalósítani. A beruházási építkezés terve arányosságának és realizálása folyamatosságának másik alapvető problémája az építkezések anyaggal való ellátása. / ISI. Az ország egyes részeinek gazdasági fejlődése Az irányítás minden fokén a terv előkészítésében és összeállításában komoly figyelmet kell fordítani Szlovákia további gyors gazdasági fejlődésének biztosítására; továbbá a határvidék és a köztársaság gazdaságilag kevésbé fejlett többi területeire. Tudjuk, hogy az egyes vidékek gazdasági színvonala lényeges emelésével kapcsolatos kérdések elsősorban a távlati tervezés kérdései és nemcsak egy ötéves tervre vonatkoznak. De az évi tervek összeállításában is lehetséges és szükséges, hogy lényegesen hozzájáruljunk e problémák megoldásához. A minisztériumok és a központi hivatalok vezető dolgozói azonban keveset foglalkoznak a termelőerők ésszerű szétosztásának kérdéseivel, nem oldják meg megfelelően azokat a konkrét javaslatokat sem, amelyek naqv beruházások nélkül gyakran lehetővé tennék a meglévő termelési kapacitás, a nyersanyagforrások és .a munkaerők jobb kihasználását ezekben a körzetekben. Az egyes minisztériumok és központi hivatalok részéről a körzeti problémák iránt mutatkozó közömbös állásfoglalást bizonyítja ez idén Szlovákiában az ipari termelés gyorsabb üteme biztosításában szerzett tapasztalat is. Annak ellenére, hogy ezt a feladatot a múlt évben az ellenőrző számok jóváhagyásakor a minisztériumok elé tűzték, majd ismételten az 1956. évi állami tervre vonatkozó kormányhatározatban, a minisztériumok javaslata alapján nem találtak a gyakorlatban semmiféle további lehetőséget a termelés növekedése tervezett ütemének fokozására. De hogy i ezek a lehetőségek megvoltak és megvannak, ezt bizonyítja Szlovákiában az ipari termelés tervének túlteljesítése, melyet ez év hét hónapja alatt 102 százalékra teljesítettek; a termelési gyarapodás ebben az időszakban 11,2 százalékot tett ki a tervezett évi 9 százalékos gyarapodással szemben. A termelőerők ésszerű szétosztásában, a helyi nyersanyagforrás ik kihasználásában a körzeti szervezésben mutatkozó fogyatékosságokat nem lehet állandóan objektív okok leplével takargatni, mint például egész beruházási építkezésünk beállítottságát, vagy pedig azt, hogy a területi tervezés szervezése és módszerei mindmáig nincsenek átdolgozva és minden téren megvilágítva. Annak ellenére, hogy az ellenőrző számok alapján valamivel nagyobb gyarapodást szabtak meg Szlovákia 'pari termelésében, mint az országos átlag, szükséges, hogy ezt a fokozottabb ütemet minden téren biztosítsuk, mégpedig elsősorban a gépiparban Szlovákia összes gépipari üzemei termelési programjának rendes előkészítésével és idejében való biztosításával. Az ipari termelés többi ágazataiban, a mezőgazdaságban és az építészetben Is szükséges, hogy a kormány határozatával és az ellenőrző számokkal összhangban a jövő évi terv feltárja és kihasználja az összés lehetőségeket és tartalékokat, amelyek Szlovákiában a gazdasági fejlődés meggyorsítására, az ipari termelés és a munkaalkalmak növelésére megvannak. IV. Az 1957. évben biztosítani kell a külkereskedelem feladatait Országunk gazdaságának színvonala és szerkezete összefügg a külkereskedelem jelentős feladataival. Gazdaságunk fejlődése megköveteli elsősorban az alap nyersanyagok, egyes gépek és berendezések behozatalának biztosítását, amelyek feltétlenül szükségesek, iparunk technikai színvonalának emeléséhez. Ebből ered annak szükséglete, hogy megfelelő formában és kellő terjedelemben biztosítanunk kell a kiviteli alapokat. A fokozottab kivitel — főleg a gépipari gyártmányok — sikeres biztosítása nagy mértékben függ a külkereskedelem és az ipari termelés jó együttműködésétől. De a termelés és a külkereskedelem közötti kapcsolatokben mutatkozó hibák eddigi terhével a külföldi gazdasági kapcsolatok magasabb színvonalát nem tudnák biztosítani. Ezért elsőrendű feladatunk, hogy gyors ütemben megoldjuk ezeket a fogyatékosságokat és szélesebb méretekben használjuk föl a kölcsönös együttműködésnek és a termelés szorosabb kapcsolatának lehetőségeit a külkereskedelem konkrét megvalósí tásában. Alaposan tanulmányozni kell a termelés és a külkereskedelem közötti kapcsolatokban mutatkozó fo gyatékosságok mai okait s új formákat és módszereket kell találni a termelés és a külkereskedelem együttműködésének legnagyobb mértékű megerősítésére és megszilárdítására a külkereskedelem monopol feladatainak megerősítése mellett, a két társadalmi világrendszer közötti verseny jelenlegi feltételei között. gépipari minisztérimok teljes mértékben biztosítsák a kereskedelem követelményeit. Főleg a hosszabb tartamú személyi használatra szánt árucikkeknél, a gépipari gyártmányoknál, stb. kell igyekezni, hogy a piaci alapok biztosítására többet szállítsanak. Ezekben az árufajtákban a kereslet lényegesen megelőzi a termelést, főként azoknál a családoknál, ahol az egy családtagra eső jövedelem magas. Közben az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy az ilyen családok száma állandóan nő, mégpedig egyrészt a bérek és fizetések természetes növekedése, másrészt a munkaiehetőség növekedése következtében. Az életszínvonal emelésének alapvető útja továbbra is a kiskereskedelmi árak csökkentése marad, ami biztosítja a reáljövedelmek növekedését és a korona vásárlóerejét. Az 1956. évig a kiskereskedelmi árak csökkenése az ipari árucikkeknél gyorsabb ütemben történt, mint az élelmiszereknél. Ez idén először valósult meg az egyforma árleszállítás élelmiszerekben és ipari árucikkekben. Ez a fejlődés szükséges volt és visszatükrözte ioari és mezőgazdasági termelésünk fejlődését. A további árleszállítás feltételeinek biztosításában arról van sző, hogy a mezőgazdasági termelés növelésével és az alapvető fontosságú élelmiszerek szükséges alapjainak biztosításával megteremtsük az élelmiszerek kiske- I reskedelmi árának csökkentéséhez szükséges feltételeket és ezáltal elősegítsük a lakosság alacsonyabb jövedelemmel rendelkező részei életszínvonalának és fogyasztásának emelkedését. A lakosság életszínvonala növekedése biztosításának fő feladatait a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A piaci alapok szállításainak öszszetételét a megszabott terjedelemben, a lakosság keresletével teljes összhangban kell biztosítani; közben minden igyekezetet a juttatások fokozására kell összpontosítani, főleg a gépipari termékek, építészeti anyagok, a hosszú időre szóló személyi szükségleti cikkek, közlekedési eszközök és a műanyagból készült árucikkek termelésében. 2. Maximálisan rövid idő alatt el kell érni a lakosságnak nyújtott szolgálatok minőségének és terjedelmének léhyeges növekedését és erélyesen véget kell vetni az e kérdésekkel kapcsolatban mutatkozó közömbös álláspontnak. 3. Tovább kell folytatni az állami kiskereskedelmi árak csökkentésének politikáját: a mezőgazdasági termelés növekedésével és az élelmiszeralapok biztosításával összhangban nagyobb mértékben kell csökkenteni az élelmiszercikkek árát. Erélyesen le kell számolni és gyorsan véget Jcell vetni a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak jogtalan felemelése minden tünetének. vil. Eme!$R a társadalmi munka SermeSé'íenysIgát V. Biztosítani kell a mezőgazdasági termelés további fellendülését Nem vitás, hogy mezőgazdaságunk a fejlődésnek nagyon fontos, úgyszólván történelmi időszakát éli. Arról van szó, hogy mezőgazdasági termelésünk nagyobb mértékben vegyen részt a lakosságunk életszínvonalának tervezett emelkedését és az élelmiszerárak csökkentését célzó anyagi feltételek megteremtésében; a mezőgazdasági dolgozók jóléte növekedésének feltételeiről van szó, melyek a munkatermelékenység emelkedésén és a termelés intenzitásán alapulnak; más szóval arról van szó, hogy a mezőgazdasági dolgozókban fejleszteni kell a felelősség tudatát a feladatok teljesítéséért, amelyek a társadalmi fejlődésben rájuk hárulnak és ezen az alapon meg kell szilárdítani a munkásparaszt szövetséget. A dolog másik oldala abban van, hogy a fokozatos szövetkezesítés folyamata rendszeres megvalósításáról és betetőzésének időszakáról van szó; ezzel megvalósul falvainkon a szocialista nagytermelésre való átmenet. A mezőgazdaság ís azok közé az ágazatok közé tartozik, ahol a stagnálás időszaka után a javulás érezhető jelei mutatkoznak. Ennek bizonyítéka az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés 1955-ben kezdődő fellendülése ez idén is folytatódott. Az 1957. évre vonatkozó ellenőrző számok-javaslata a második ötéves terv irányelveivel összhangban biztosítja a mezőgazdasági termelés további fejlődését. De figyelmet kell fordítani egyes megoldatlan problémákra annál is inkább, mivel közülük sok már néhány éve megoldatlan. Elsősorban az állattenyésztési termelésről, főleg a szarvasmarha és min denekelőtt a tehénállomány növeléséről van szó. 1953 óta a tehénállomány szüntelenül csökken és ez a csökkenés ez idén sem szűnt meg. De az 1957. évi terv számol az eddigi állapot megváltoztatásával, sőt számol a tehénállomány jelentős szaporodásával. Ugyancsak számol a tejhozam növekedésével is. Az állattenyésztési termelés biztosításában az alapvető probléma természetesen a takarmányalap biztosításában rejlik. Annak ellenére, hogy ez idén a begyűjtés országos méretekben lényegesen biztosítja a sikeres teleltetést, — ami továbbra is megköveteli a takarmánnyal való célszerű és takarékos gazdálkodást — kellő figyelmet kell fordítani erre a problémára. Az 1957. évi terv előkészítésében további probléma a gépesítés, főként a mezőgazdasági gépesítési eszközök biztosítása. Az EFSZ-ekben a szántóterület feltételezett bővítésére, való tekintettel a gép- és traktorállomások által végzendő munka terjedelmének tervezett növekedését nem tekinthetjük kielégítőnek. A lehetőségek elsősorban a gép- és traktorállomások gépparkjainak jobh kihasználásában vannak. Egyidejűleg fel kell hívnunk a figyelmet az állami gazdaságokon a beruházási építkezés szakaszán mutat- j kozó állapotokra. A tervet ez idén ezen a szakaszon rendkívül hiányosan teljesítik, de még rosszabb a helyzet az 1957. évi beruházási feladatok biztosításában. Gazdaságunk fejlődésének és az életszínvonal további emelkedésének kulcsproblémája a munkatermelékenység fokozása. Ez idén a fejlődés nem kielégítő. A önköltség csökkenésének tervezett százalékát az összehasonlítható árucikkek termelésében nem érjük el, ami bizonyos mértékben a munkatermelékenység és az átlagkeresetek ki nem elégítő fejlődését tükrözi. Ezért minden igyekezetünket arra kell fordítani, hogy ebben a kedvezőtlen fejlődésben gyors fordulatot teremtsünk. Ez sikerülni fog, ha a munkatermelékenység növekedését biztosító kérdések megoldását az eddiginél sokkal szélesebb szemszögből nézzük. Milyenek a társadalmi munka termelékenysége tartós növekedése biztosításának alapvető feltételei? 1. A technika gyors ütemben való bevezetése a népgazdaságban, elsősorban az anyagi termelés szakaszán. 2. A társadalmi munkatermelékenység tartós növekedése biztosításának további feltétele az anyagi-termelés szakaszán a dolgozók nagyobb hozzájárulása, ami nagy mértékben függ a népgazdaságnak mint egésznek szervezési, irányítási és tervezési színvonalától. 3. A harmadik feltétel a rendes munkaszervezés, a munkaidő teljes kihasználása, a munkából való elmaradás csökkentése, a bérek és technikai normák tökéletes megszervezése. 4. A tartalékok mozgósításában, a termelés gazdaságossá tételében és ezáltal a társadalmi munka termelékenységének emelésében jelentős feladat jut az anyagi érdekeltség elvei következetes érvényesítésének. VIII. EmeSni kell a gazdasági irányítás színvonalát és gazdasági hatékonyságát VI. A lakosság életszínvonalának biztosítása A pénzreform óta eltelt utóbbi három évben a lakosság életszínvonalának emelkedése terén jelentős sikereket értünk el. A lakosság összjövedelme 1955-ben 1953-hoz viszonyítva összesen 19 százalékkal, ez év első félévében a múlt év ugyanezen időszakával szemben újabb 5 százalékkal szaporodott. De másfelől szükséges, hogy az Ez idén a qazdasáq fejlődése és az 1957. évi terv előkészítése a legnagyobb komolysággal állítja elénk a szervezés és irányítás kérdését. Teljes terjedelmében igazolódik a CSKP országos konferenciája utasításainak, analízisének helyessége, amely hangsúlyozta, hogy a mai időszakban a gazdaság további fejlődésének fő feltétele az irányítás gazdasági hatékonyságának és színvonalának lényeges emelése a gazdaság minden ágazatában. Az irányítás és szervezés megjavításáról folytatott konferencia utasításai teljesítésében a legfontosabb intézkedés a decentralizálás. A decentralizáció folyamatában mint alapvető feladatok előtérbe kerülnek most: a jogkör és felelősség decentralizálása a nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire és a vállalati igazgatók jogkörének bővítése, A nemzeti bizottságok végrehajtó szerveire való decentralizálás szakaszán egész sor javaslatot dolgoztak ki. De sok javaslat nem egészen világos. Ennek alapvető oka az, hogy az átcsoportosításokat gyakran alapos gazdasá gi analízis és szervezési elemzés nélkül javasolják, tekintet nékül a megvalósításukhoz szükséq_es pillanatnyi lehetőségre. Ez aztán ÍTuzavonát és komplikációkat okoz, kedvezőtlenül tükröző dik vissza a világos és nem vitás in tézkedések idején való és sikerrel történő megvalósításában is. A vállalati igazgatók jogkörének bővítésére már megtették az első lépéseket. De ezt az irányítás decentralizálásának megoldásában csupán kezdetnek kell tekinteni főleg az iparban, amely bonyolult szervezési, káder és nevelési folyamatokból áll. De az új szervezési rendszer önmagában még nem hozza meg az irányítás színvonalának, emelkedését. Az irányítás színvonala és hatékonysága emelésének problémáját nem lehet leszűkíteni szervezési változtatásokra. Nagyon fontos feladat jut a munkamódszerek és munkastílus színvonalának emelésére irányuló törekvésnek. Befejezésül összefoglalom: Az 1957. év döntő a második ötéves terv feladatainak teljesítésében. Ezért elsősorban a következő feladaillető minisztériumok, elsősorban a tokát kell sikerrel megoldani: I ? 1. Az ipari termelés növekedését legkevesebb 9 százalékkal kell biztosítani az 1956. év tényleges eredményeivel szemben, mégpedig a népgazdaság szükségleteinek megfelelő minőségben és összetételben és így teljes mértékben biztosítani a beruházási építkezés, a kül- és belkereskedelem szükségleteit; a gazdasági szervező tevékenység tökéletesítésével és az egységes földművesszövetkezetek továbbfejlesztésével biztosítani kell a mezőgazdasági termelés további növelését. 2. A beruházási építkezés fokozott feladatait az idejében történő tervezési előkészítéssel kell biztosítani, amely megfelel az építészeti anyagok termelése fejlesztésének, továbbá az építészeti termelés haladó technológiája fejlesztésének. 3. Az 1957. évi tervben biztosítani kell Szlovákia gyors gazdasági fejlődését; át kell tanulmányozni a lemaradó körzetek gyorsabb fejlődésének lehetőségeit főleg a határmenti városokban úgy, hogy biztosítva legyen természeti és gazdasági feltételeik legtökéletesebb kihasználása. 4. A társadalmi munkatermelékenység olyan méretű növekedését kell biztosítani, hogy megteremtse az ipari termelés növekedésének ütemét és a lakosság életszínvonalának további emelkedését. 5. A lakosság életszínvonala emelkedésével összhangban növelni kell a közszükségleti árucikkek szállításaiban a legjobb minőségű árufajták mennyiségét. 6. A terv biztosításáról már ez idén döntenek. Ezért az év hátralevő részében arra kell törekednünk, hogy a terv teljesítésében mutatkozó hibákat kiküszöböljük. Igyekeztem megmaqyarázni azokat a fő problémákat, amelyek az 1957. évi terv kidolgozásával és népgazdaságunk további fejlődésével összefüggnek. Nehéz és komoly problémák ezek, mivel nagy célok felé vezető utunkat akadályozzak. A párt vezetésével, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa és a CSKP országos konferenciája útmutatásaitól ösztönözve, a néptömegek alkotó kezdeményezésével megoldjuk ezeket a problémákat és egész gazdaságunkat új, magas fokra emeljük.