Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-02 / 214. szám, csütörtök

Vildg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILÄPJA 1956. augusztus 2. csütörtök 30 ťlllér IX. évfolyam, 214. szám. A szocialista demokratizmus elmélyítésének törvénye Népi demokratikus államunk fejlődésében jelentős határkő a szlovák nemzeti szervekről szóló új alkotmánytörvény. Lényegesen növeli a szlovák nemzeti szervek, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének jogkörét. Ez a törvény annak az alapvető elvnek elmélyítését jelenti, amelyen alapul a cseh és szlovák nemzet együttélése közös államunkban. Melyek ezek az alapelvek? Elsősorban a két nemzet önkéntes kapcsolata egy államban, feltétlen elismerése a két nemzet önállóságának és egyenjogúságának, valamint az egységes népi demokratikus állam elve. Másodszor az az elv, hogy a legfelsőbb szerven kívül, amelyben a két nemzet dolgozó népe közösen képviselve van, a népi demokrácia uralmának kezdete óta Szlovákiában fennáll a Szlovák Nem že ti Tanács és a Megbízottak Testülete, amelyek a szlovák nemzetet képviselik, és a népi demokratikus állam szervei Szlovákiában. A nemzetiségi kérdés problémáinak fő súlypontja Csehszlovákiában a két nemzet, a cseh és a szlovák nemzet szilárd szövetségének biztosításában egy államon belül a kölcsönös bizalom légkörének és a két nemzet dolgozói .szoros együttműködésének megteremtésében van. Szlovákia iparosítása, Szlovákia mezőgazdaságának fejlődése, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának gyors emelése az akkori helyaeťben megkövetelte, hogy népi demokratikus köztársaságunk megalakulása után valamennyi ügynek naponta gondot szenteljen a két nemzet közös szerve — a köztársaság kormánya. Az alkotmány ezért hangsúlyoznia a kormány bizonyos jogkörét a szlovák nemzeti szervek felett. Ezáltal az akkori körülmények között megteremtették Szlovákia minden téren való leggyorsabb fejlődésének előfeltételeit, a két nemzet dolgozói legszorosabb tömörülését az országépítés feladatainak érdekében. Szlovákia iparosításában, mezőgazdaságában. a nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelésében elért eredmények igazolták, hogy ez az 1948-ban kezdett üt helyes volt. Döntő szocialista változások állottak be az egész államban, elsősorban Szlovákiában. A Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete jogkörének alkotmányos és tényleges elhatárolása az utóbbi években úgy nyilvánult meg. hogy a gyakorlatban centralizálásra került sor ott is, ahol ellenkezőleg helyes lett volna hangsúlyozni és fokozni a szlovák nemzeti szervek kezdeményezését éš felelősségét. E tények részletes elemzése alapján Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozata világos irányelveket adott a szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítésére és felelősségének lényeges növelésére. Ezeknek az irányelveknek megfelelően most a szlovák nemzeti szervekről hozott alkotmánytörvény alapvető változtatásokat eszközöl a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testületének helyzetében és jogkörében. A Szlovák Nemzeti Tanács teljes mértékben az államhataloni nemzeti szervévé válik Szlovákiában. Egy másik fontos bővítése e tanács jogkörének az a tény, hogy a törvények hozásán kívül kinevezi és felmenti a Megbízottak Testületét, anna£ tagjait. A Megbízottak Testülete és a testület tagjai felelősek a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és kötelesek neki számot adni tevékenységükről. Nagy változásokra kerül sor a Megbízottak Testülete helyzetének és jogkörének kérdésében is. Az alkotmány hangsúlyozza, hogy a Megbízottak Testülete van hivatva teljesíteni Szlovákia gazdasági és kulturális építő feladatainak teljesítését. A Szlovákiában folyó gazdasági és kulturális építés komplex irányításával kapcsolatban a kormány határozatokat hozott, amelyekkel Tüzelőanyag- és Kőolajipari Megbízotti Hivatalt létesít Szlovákiában. Ezenkívül a terménybegyűjtés irányítását Szlovákiában átvette az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Terménybegyűjtési Megbízotti Hivatal. Az alkotmánytörvény a Megbízottak Testületének további fontos feladataként hangsúlyozza Szlovákia népgazdaságfejlesztési tervének előkészítését és biztosítását, valamint Szlovákia költségvetésének előkészítését és betartását. A Megbízottak Testülete az állami terv által meghatározott feladatok keretében rendelkezik olyan anyagi és pénzügyi eszközökkel, amelyek szükségesek a Megbízotti Hivatalok tervfeladatainak gazdasági teljesítéséhez. Az alkotmánytörvény továbbá kifejezi azt az elvet, hogy Szlovákiában a kormány jogkörét a nemzeti bizottságok és tanácsaik felett a Megbízottak Testülete gyakorolja, Mindezek az intézkedések hangsúlyozzák a Megbízottak Testületének nagy és felelősségteljes feladatait Szlovákia gázdasági építésének és kulturális fejlesztésének szakaszán. Az alkotmányban lefektetett kapcsolatainkba új elemet hoz az új törvénynek az a rendelkezése, hogy a kormány határozza meg azon kérdések körét, amelyeknél az állami tervben csupán a fő feladatokat és az alapvető mutatószámokat határozza meg, ezekben az ügyekben azután a Megbízottak Testülete és a megbízottak döntenek végérvényesen, és döntésükért a Szlovák Nemzeti Tanácsnak felelősek. Az alkotmánytörvény ezen rendelkezésének megvalósítása megköveteli, hogy a megbízotti hivataloknak a minisztériumokhoz fűződő kapcsolataiban széles mértékben elhatárolják a gazdasági és kulturális országépítésnek azokat a szakaszait, amelyekben a Megbízotti Testület és a megbízottak döntenek végérvényesen. Emellett abból az elvből kell kiindulni, hogy a lehető legnagyobb mértékben bővíteni kell a Megbízotti Hivatalok jogkörét a nemzeti bizottságok alá tartozó vállalatok, az ügyosztályok és főigazgatóságok mindennapi irányításában. A minisztériumoknak elvben csupán az általános irányítást kell kezükben tartaniok és az adott ágazat fejlesztésének országos tervezésével összefüggő feladatokat és a tervfeladatok teljesítését kell ellenőrizniök. Mindezeknek a fontos változásoknak, amelyekre az új alkotmánytörvény értélmében hazánk életében sor kerül, a tervezés és a pénzügyi tervezés szakaszán megvalósított többi változásokkal együtt kell végbemenniök s összhangban kell állniok mindazokkal az intézkedésekkel, amelyekre az országos konferenciának gazdasági és kulturális országépítésünk irányítása általános decentralizálásáról szóló határozata következtében került sor. (Rudé právo) A nemzetgyűlés teljes mértékben támogatja a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ összes nemzetei parlamentjeihez intézett lefegyverzésre vonatkozó nyilatkozatát A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 1956. augusztus elsején 12. plenáris ülésére jött össze. Antonín Zápotocký köztársasági elnök ismét megjelent a tárgyaláson. Az elnöki páholyba való belépése alkalmából a jelenlevő képviselők lelkesen üdvözölték. A tárgyalás első pontja Zd. Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének jelentése volt, az alkotmány 66. paragrafusának 7. bekezdése értelmében a nemzetgyűlés elnökségének tevékenységéről. Utána dr. J. Berák, a külügyi bizottság előadója beszélt, aki ismertette a bizottság jelentését a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ öszszes népei parlamentjeihez intézett, lefegyverzésre vonatkozó nyilatkozatáról. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két tanácsának 1956. július 16-i közös ülésén elfogadott nyilatkozatot P. Lobanov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. Lacis, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke elküldték Zdenék Fierlingernek, a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése elnökének. Felkérték, hogy ismertesse a nemzetgyűlés előtt ezt a nyilatkozatot. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága két ülésén megtárgyalta azt és hosszabb vita után kidolgozta annak a nyilatkozatnak a javaslatát, melyet a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése tesz a Szovjetunió Legfelső Tanácsának lefegyverzésre vonatkozó nyilatkozatához. Dr. J. Berák képviselő előadó a külügyi bizottság nevében a nemzetgyűlés plénuma elé jóváhagyásra terjesztette a nyilatkozatot és a képviselők egyhangúlag hozzájárultak. A mi parlamentünk tehát az első a világon, jmely hozzájárul e nagy jelentőségű nyilatkozathoz. J. Prokopová képviselő ezután ismertette a plénummal a külügyi bizottságnak azon kormányjavaslatról szóló jelentését, mellyel jóváhagyásra a nemzetgyűlés elé terjeszti a Csehszlovák Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között 1956. február 11-én .Prágában megkötött egyezményt. Meleg szavakkal emlékezett meg nemzetgyűlési küldöttségünknek jugoszláviai látogatásáról, melynek szívélyes fogadtatása ismét hangsúlyozta a két állam közötti történelmi-kulturális rokonságot. „Az új egyezmény — mondta J. Prokopová képviselő — lehetővé teszi a Jugoszláviával való sokoldalú kapcsolatok kifejlesztését és fejlett iparunk minden segítségét megad ezen ország további fejlesztésére." Ezután J. Fleyberk képviselő emelkedett szólásra. A külügyi bizottság nevében tett jelentésében jóváhagyás végett a nemzetgyűlés elé terjesztette a köztársaság és Uruguay közötti kereskedelmi egyezményt, melyet az elmúlt évben Montevldeőban írtak alá. Ez a szerződés további láncszemet képez a köztársaságunk és Latin-Amerika közötti békés együttműködésben. J. Šafaŕik képviselő előadó az alkotmányjogi és kulturális bizottságok közös jelentésében kormányjavaslatot terjesztett elő az állami természetvédelemre vonatkozólag. — E törvény kormányjavaslata különösen fontos. Már 42 évvel ezelőtt, tehát 1914-ben a cseh természettudósok, orvosok és mérnökök ötödik kongresszusa követelte a természetvédelmi törvény kibocsátását. Csupán 1948 februárja után, mikor véglegesen leszámoltunk a reakcióval, tett kormányunk ígéretet arra, hogy a második ötéves terv első évében kiadja az állami természetvédelemre vonatkozó törvényt és ígéretét becsülettel be is tartja. Az új törvény fő jelentősége, hogy a természetet alkotó módon sokoldalúan megjavítjuk, visszaadjuk eredeti képét és egyúttal biztosítjuk nagyobb hasznosságát. Az ülés végén Jtndrich Pešák, Bedŕich Štyndl és Vilém Štambera képvN selők jelentést tettek az erdőgazdálkodás szervezetére vonatkozó 2—1956 Zb., a befejezett építkezések, vagy azok befejezett részei átvételére és átadására s használatba vételére vonatkozó 8—1956 Zb. és a kiviteli beruházási egységek szállítására és átvételére vonatkozó 9—1956 Zb. számú kormányintézkedésekről. A nemzetgyűlés jóváhagyta a fenti kormányintézkedéseket. Ezzel a nemzetgyűlés 12. ülése véget ért. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének nyilatkozata a Szovjetunió Legfelső' Tanácsának lefegyverzésre vonatkozó felhívásához A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése, értékelve a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a világ összes országai parlamentjeihez intézett, lefegyverzésre vonatkozó 1956. július 16-i felhívásában foglalt kezdeményezését, teljes mértékben támogatja a felhívást. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása abban az időben érkezik, amikor a világ népei átérzik a nemzetközi feszültség enyhülésének áldásos hatását, mely új lehetőségeket teremt a nemzetek békés fejlődésére és barátságos együttműködésére. Azonban egyes kormányok tovább folytatják a lázas fegyverkezést. A csehszlovák nép egyetlen nemzedék életében kétszer szenvedte át a megsemmisítő világháború borzalmait. Ezért életérdeke, hogy a leszerelés megvalósuljon. Hiszen a Csehszlovák Köztársaság közvetlen szomszédságában, ahonnan már kétszer halálosan fenyegették az ország népét, a Német Szövetségi Köztársaságban a kormány nem csekély nyomással keresztülvitte az általános védkötelezettség bevezetéséről szóló törvényt és az állam remilitarizálási programjának teljes megvalósítására törekszik. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése egyhangúlag támogatja a Szovjetunió szívós békepolitikáját, mely a többi békeszerető államokkal és népekkel együttműködve páratlan erőfeszítéseket tesz a népek közötti kapcsolatok megjavítására, az eddig nyílt nemzetközi kérdések megoldására, és az összes erőknek a békeliarcra való mozgósítására. Mély sajnálatát fejezi ki afelett, hogy eddig nem került sor a lefegyverzési egyezmény megkötésére, bár a jelenlegi nemzetközi fejlődés kedvező feltételeket teremt ilyen egyezmény megkötésére. Legfőbb ideje, hogy az államok és felelős képviselők ne elégedjenek meg csupán a lefegyverzésről való beszédekkel, hanem, hogy mindnyájan közösen tettekhez fogjanak, és eloszlassák a fegyverkezés tervével kapcsolatos félelmet, mely az egész világra súlyosan nehezedik. Teljesen hamis és az egész emberiség számára tragikus, megoldahatatlan kérdésként beállítani a lefegyverzés kérdését A nemzetgyűlés teljes mértékben elismeri a japán parlament tanácsadótestülete és képviselőtestülete 1956. februári felhívásának fontosságát, melyben a japán nép azon törekvésének ad kifejezést, hogy elérje az atomés hidrogénbombák gyártásának és használatának tilalmát és még e kérdésről való egyezmény megkötésé előtt äž e fegyverekkel való kísérletek betiltását. A nemzetgyűlés a csehszlovák nép akaratából egyetértését nyilvánítja az ebben a kérdésben a Szovjetunió népeinek a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1956. július 16-i nyilatkozatában kifejezett nézeteivel és a japán nép nézeteivel, s elvárja, hogy más országok parlamentjei is aktívan támogatni fogják ezt az álláspontot. A lefegyverzés kérdésében már az első részegyezmény — ha korlátozott terjedelemben is — és az államok gyakorlati lépései kedvező befolyást gyakorolnának a nemzetközi légkörre és hozzájárulnának az államok közötti bizalom megszilárdításához. Teljes mértékben egyetértünk kormányunkkal, mely a csehszlovák nép akaratának végrehajtójaként — melynek elsőrangú érdeke a világbéke fenntartása és hazánk örömteljes életének kiépítése — már megtette az első gyakorlati lépéseket és először 34 ezer fővel, most pedig további 10 ezer fővel csökkentette a csehszlovák néphadsereg létszámát. A nemzetvédelmi kiadások az idei állami költségvetésben 7,9 százalékkal alacsonyabbak, mint a tavalyiban. Részük az összes költségvetési kiadásokban 12,1 százalékről 10,7 százalékra csökkent. Az így {elszabadult pénzeszközöket az ország gazdasága és kultúrája békés fejlesztésének emelésére fogják felhasználni. A nemzetgyűlés továbbra is támogatni fogja a csehszlovák kormánynak a világbéke megszilárdítására, a lefegyverzés kérdéseinek megoldására, a békét fenyegető ütközőpontok megszüntetésére, — melyek konfliktusokat és háborús veszedelmet váltanak ki, — a gazdasági és kulturális kapcsolatok állandó fejlesztésére irányuló politikáját. A maga részéről tovább kívánja folytatni az összes országok között a parlamenti küldöttségek cseréjének kiterjesztését az államok politikai és gazdasági rendszerére való tekintet nélkül. A Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése azon szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa felhívásának megtárgyalása a többi országok parlamentjeiben és a gyakorlati lefegyverzési intézkedések megvalósítása alapvetően hozzájárul a lefegyveržés kérdésének megoldásához és a világbéke megszilárdításához. A somorjai járás teljesítette a gabonabegyűjtési tervet Július 31-én 15 órakor a somorjai járás 100,46 szá?alékra teljesítette a gabonabegyujtési tervet. A leggyorsabb gabonabegyüjtésért folytatott járási versenyben Szene és Bratislava-város után a köztársaságban a harmadik helyre kerültek. A somorjai járásban az idei termés gabonabegyűjtési tervének teljesítésénél a legjobban a szövetkezeti szektor segített. A gabonabeszolgáltatást 107,1 százalékra teljesítették. Handlován kigyúlt a csillag Az utolsó júliusi műszak befejezése után szerdán, augusztus 1-én reggel a handlovai Nagybánya bányászai a havi tervet 100,1 százalékra teljesítették. A folyosók építésénél és a beruházási munkahelyeken a jú'iu-i tervet 24 méterrel szárnyalták túl. Az elért eredmény sikerében a legnagyobb mértékben azon munkahelyek dolgozói osztoznak, akik a bányásznap tiszteletére megindult szocialista munkaverseny keretében tett vállalásaikat magasan túlteljesítik. A legjobb eredménye..st az 1., Š., és 7. fejtőrészlegek érték el, amelyeket Ertl, Matuška és Obrovnfk aknászok vezetnek. A 3. fejtőrészlegen júliusban 1286 tonna szenet, a 7. fejtőrészlegben pedig 1176 tonna szenet fejtettek terven felül. A handlovai bányászok júliusban 2146 tonnával többet fejtettek és 62,6 méterrel több bányafolyosót hajtottak ki, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A handlovai bányászok igyekezete nyomán hosszú idő múlva újra kigyűlt a bánya fölött a vörös csillag.