Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-11 / 223. szám, szombat

Az országok többsége a gazdasági együttműködés bővítésére törekszik Befejeződött a Gazdasági és Szociális Tanács 22-ik ülésszaka Genf, augusztus 10. (ČTK). Augusz­tus 9-én véget ért Genfben a Gazdi­sági és Szociális Tanács 22-ik ülés­szaka, amelyen több mint egy hónapig sok fontos nemzetközi gazdasági és szociális kérdést vitattak meg. Meg kell jegyezni, hogy a tanácskozások egész folyamára kedvező hatást gya­korolt a nemzetközi feszültség enyhü­lése. Erről legjobban tanúskodik a küldöttek nagy többsége közötti együttműködés szelleme és a kölcsö­nös megértésre irányuló törekvés, amely elsősorban azon határozatok során nyilvánult meg, amelyeket a nemzetkt'zi gazdasági együttműködés fejlődésének, a gazdaságilag elmara­dott országok fellendítésének, a tech­nikai támogatásnak kérdésében hoz­tak. Az elmaradott országok gazdasági fellendítésének és a világkereskede­lem kibővítésének kérdése jelentős helyet foglalt el a Gazdasági és Szo­ciális Tanács 22-ik ülésszakában is, Több küldött rámutatott a kapitalista ipari államok azon nehézségeire, ame­lyek elsősorban a lázas fegyverkezés­ből fakadtak és hangsúlyozta, hogy a fegyverkezés korlátozása és a nemzet­közi kereskedelem rendszeresítése kedvezően befolyásolhatná az egyes országok gazdasági fejlődését. Az ülésszak folyamán Franciaország és Nagy-Britannia küldöttei több íz­ben megemlítették a Szuezi-csatorna Társaság államosítását is. A záróülé­sén az egyiptomi küldött hangsúlyoz­ta, hogy a Gazdasági és Szociális Ta­nács nem hivatott olyan kérdések megvitatására, amelyek Egyiptom szu­verén jogait érintik, és tiltakozott a gyarmatosító hatalmak támadásai el­len, amelyeket még olyan szervek ke­retében is intéznek, mint az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa. A Gazdasági és Szociális Bizottság 22-ik ülésszakának legfontosabb ered­ményei közé tartozik az országok többségének a nemzetközi gazdasági együttműködés bővítése és szilárdítá­sa iránti fokozott törekvése, habár egyes küldötteknek, így pl. az USA és Nagy-Britannia küldöttségeinek állás­pontja következtében nem lehetett konkrétebb és hatékonyabb intézkedé­seket elérni. Magaszakiban folytatják a második nemzetközi konferenciát az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáról Nagaszaki, augusztus 9. (ČTK) — A tokiói rádió, közlése szerint Naga­szaki városában augusztus 9-én, te­hál ugyanazon a napon, amikor 11 évvel ezelőtt atombombát dobtak a városra, folytatjáK a Tokióban meg­kezdett második nemíetközi értekez­letet,' amely az atom- és hidrogén­fegyverek betiltásáért folyó harcot­tűzte ki céljául. Az értekezleten a 14 külföldi állam képviselőit beszámítva mintegy 3000 személy vesz részt. Megjelentek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és sok más európai és ázsiai ország képviselői. Az em­lékakciók alkalmával Nagaszakiban 15 ezer személy részvételével gyű­lést tartottak. A gyűlés résztvevői deklarációt fogadtak el, amely kifeje­zi a japán nép szilárd elhatározását, hogy minden erejével a világbéke ügyének szolgálatába áll. A belgiumi bányaszerencsétlenség Brüsszel. (ČTK) — A nyugati hír­ügynökségek eddigi jelentései szerint a mentési munkálatokat végzó csa­patoknak sikerült Amercouer-Merci­nelle városában a lángbaborult tárnák­ból 9 halottat és 6 sebesültet kisza­.badítaniok. Az emiitett tárnában dol­gozó bányászok feleségei és gyerme­kei már szerda reggel óta szorongva várakoznak a bánya kapui előtt, hogy hírt kapjanak hozzátartozóikról a mentési munkálatokat végző embe­rektől. A Reuter jelentése szerint a 896—1000 méter mélységű bányában mintegy 259 bányász maradt, közöt­tük 125 olasz nemzetiségű bányász. * * * _ Az óriási belgiumi bányíszszeren­csétlenség híre, amelynek sok olasz esett áldozatul, nagy felindulást kel­tett világszerte. Ez a bánya nagyon szomorú múltra tekint vissza, ami a benne előfordult szerencsétlenségeket illeti. 1946. má­jus 7-én 16 bányász vesztette életét a tárnákban, majd ismét szerepelt a bánya neve 1950-ben, amikor 38 bá­nyász esett áldozatul a bányaszeren­csétlenségnek. Most ismét bejárja a világsajtót Charleroi neve. Néhány napja több mint 200 halálraítélt 1000 méter mély sírban várja kiszabadí­tását, vagy pedig a lángok martalé­kává lett. A katasztrófa közvetlen oka a meg­Józanabb hangok Párizsban a szuezi kérdéssel kapcsolatban Párizs, augusztus 9. — A Szuezi­csatorna Társaság felszólította nem egyiptomi alkalmazottait és révkalau­zait, hagyják el Egyiptomot. Ha el­hagyják munkahelyüket, a társaságtól addig kapják fizetésüket, míg másutt el nem helyezkedtek. Ritka alkalom, hogy egy tőkéstársaság ilyen nagy­lelkű alkalmazottaival szemben. Mivel a Szuezi-csatorna 187 révka­lauzának több mint kétharmada fran­cia és angol, a társaság azt reméli, hogy távozásuk megakadályozza az át­kelő forgalmat. A katonai előkészületektől és az említett manőverektől eltekintve mind­inkább szilárdul a.iózan á'lá.pont Pá­rizsban. A Francé Ovservateure szerint „az erő fitogtatásának kora lejárt". A Combat megállapítja: „Az a megegye­zéses megoldás, amely&t a Szovjetunió, India és az Egyesült Államok ajánl, egyre jobban előtérbe kerül". *** Az amerikai külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az Egyesült Ál­lamok nem vonta vissza Egyiptom irá­nyában vállalt korábbi segélykötele­zettségeit — jelenti a Reuter. n O J SZO 1956. auguszfai 11. menekültek szerint rövidzárlat volt. Egy kisiklott csille szétzúzta az egyik elektromos kábelt és az így kelet­kezett rövidzárlat tüzet okozott, amely gyorsan terjedt és elzárta a szabadulás útját 274 vájár elöl. Ez egy 975 méter mélységben levő akná­ban történt. A bennrekedt bányászok többsége, a legalsó, 1035 méteres méiy­sénb - húzódó vájatba menekült. A bányamentők hősies munkát vé­geznek, kockára teszik életüket, és a lehetetlent is megkísérlik. D? nincs elég túzoltófelszereiés, nincs elég víz. Az egész közeli, sőt távoli környék­ről is rádió útján tűzoltó és egyéb felszerelést hozattak a szerencsétlen­ség színhelyére. Vajon miért nem telt elegendő bányabiztonsági berendezés­re? E kérdésre a Drapeau Rouge által közölt hivatalos adatok megdöbbentő vádirattal válaszolnak: „1949 óta a belga szénbányák több mint 6 milliárd belga frank nyereséget osztottak ki részvényeseik között. Ez az összeg a befektetett összes tőke 75 százalékát jelenti. A profitok évről évre emel­kednek: például Charleroi bányái, amelyek 1954-ben 589 millió hasz­not hajtottak, 1955-ben már 710 mil­liós nyereséget adtak tulajdonosaik­nak." A Paise Sera című olasz lap hangsúlyozta, hogy ez a belga bánya a világ legkevésbé biztonságos és leg­elmaradottab bányája. Az olasz részről elhangzott munka­feltételeket megjavító követelmények­re jellemző választ ad a Le Soir cí­mű belga lapnak az a híre, hogy Bel­gium nem függ „olasz monopólium­tól" és más országokban szerezheti be munkaerőszükségletét. Brüsszeli jelentések szerint a belga munkaügyi minisztérium már tárgyalásokat kez­dett arról, hogy munkaerőket szerez­zen Spanyolországból, Portugáliából és Görögországból. 1200-ra emelkedett a columbiai dinamitrobbanás halálos áldozatai­nak száma A Cali központjában történt keddi dinarmtrobbanás halálos áldozatainak száma tovább emelkedik. A legújabb jelentések szerint a halottak száma legalább 1200 fő, de egyes hírforrá­sok — így a R"publi»j című lap is — úgy vélik, hogy mintegy 1800-an haltak meg a robbanás következté­ben. A robbanás mintegy kétezer épüle­tet dömtött romba. Az üzleti életnek és az iparnak okozott kára. becslések szerint eléri a 40 millió dollárt. A robbanás színhelyén 30 méter mély és körülbelül 70 méter széles kráter tátong. A mentési munkálatok tovább foly­nak. A 285 000 lakosú város többsége részt vesz a mentési munkálatokban. A kórházak és a rögtönzött elsőse­gélyhelyek zsúfoltak sebesültekkel. Angol munkáspárti képviselők szembehelyezkednek a kormány erőszak-intézkedéseivel London, augusztus 9. Egyre növekszik az ellentét az an­gol hivatalos körök zajos, kardcsör­tető magatartása és a tömegek józan, békére vágyó álláspontja között. Ez egyik oka annak, hogy Eden minisz­terelnök elmondta szerda esti rádió­beszédét, amelyben igyekezett meg­védeni kormánya álláspontját, és iga­zolni valamilyen módon a katonai in­tézkedéseket. Azt is jelentik, hogy öt további munkáspárti képviselő csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amelyet ere­detileg 24 képviselő adott ki a szuezi kérdéssel kapcsolatban. Ez a csoport, amelyhez jobb- és baloldali munkás­párti képviselők egyaránt tartoznak, helyteleníti a kormány magatartá­sát, és egyben a munkáspárti ve­zetőségnek kormánytúmogatő állás­foglalását is. A képviselők kifogásolják, hogy a pártvezetőség a munkáspárt végre­hajtó bizottságának meghallgatása nélkül foglalt állást. A képviselők nyilatkozatukban az összes nemzet­közi víziutak ellenőrzését sürgetik, de kijelentik, hogy ha a Szuezi-csatornát erővel akar­nák nemzetközivé tenni, ez nyílt agresszió volna, mely lángba borí­taná az egész arab világot. Kijelen­tik végül, hogy nem hajlandók az angol kormánynak olyan erőszak­intézkedéseit támogatni, amelyeket a Biztonsági Tanács nem szentesí­tett. Tekintettel arra, hogy az alsóház háromhónapos szabadságra ment és így ezt a kérdést ott nem tudják fel­vetni, a szóban forgó munkáspárti képviselők rendkívüli bizottságot alakítottak álláspontjuk hirdetésére. A sajtóban megjelenő nyilatkozatok is egyre inkább tükrözik, hogy a köz­vélemény mennyire ellenzi a háborús intézkedéseket. Ted Kavanah rádió-szemleíró a kö­vetkezőket jelentette ki: „Edennek nem sikerült megmagyaráznia a je­lenlegi katonai előkészületek szüksé­gességét." Evelyn Ansel háziasz­szony: „Mi, háziasszonyok, tudni akar­juk, hogy háborúba viszik-e az or­szágot, vagy sem? Eden ezt nem tudta megmondani." Thomas Illing­worth ügynök: „Eden részéről téve­dés volt Nasszert fasisztának nevez­ni, amikor elvárja tőle, hogy elfogad­ja a londoni értekezletre szóló meg­hívást." Gily Potter ismert komikus: „Mi most egy nagy bottal hadoná­szunk, de az effajta hadonászások ideje elmúlt." A Daily Worker péntek reggeli ve­zércikkében elítéli a tőkés sajtó fe­nyegetőzését és iellemz-'nek mond­ja, hogy Eden a brit nép antifasisz­ta, demokratikus érzelmeire appellál, amikor Nasszert fasisztának nevezte. A Daily Worker egyébként emlékez­tet, hogy az 1919. évi békeértekezle­ten Nagy-Britannia volt az, amely leginkább ellenezte a Szuezi-csator­na nemzetközivé tételét. Amíg ugyanis angol megszálló csapatok voltak Egyiptomban és bábkormány vezette ezt az országot, a brit kor­mánynak egyáltalán nem volt sürgős a nemzetközi igazgatás. Most, hogy az angol megszállás megszűnt, most akar a kormány egy olyan politiká­hoz folyamodni, amelyet a múltban mindig elvetett. A nyugatnémet közvélemény tiltakozik Németország Kommu­nista Pártjának betiltása ellen Frankfurt, augusztus 10. (ČTK) — Nyugatnémet körökben tiltakozások hullámait váltotta ki az a hír, hogy a Karlsruhei szövetségi alkotmány­bizottság első szenátusa lázasan ké­szíti elő a Németország Kommunista Pártja feletti ítéletet, amelyet a párt betiltása követne. Georg Schwebel, Siedelbrunn szo­ciáldemokrata polgármestere, Wilhelm Jährling, Reichenbach város és Adam Helferich, Unterabsteinach vá­ros polgármestere állást foglaltak Németország Kommunista Pártjának oetiltása eüen. Hasonló álláspontra helyezkedtek a nyugatnémet közélet, a politikai pártok és szakszervezetek további képviselői is. Jugoszlávia és az NDK kereske­delmi képviseleteket állít fel a fővárosokban Berlin, augusztus 9. — A Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság megállapodott abban, hogy rövidesen kereskedelmi képviseletet állít fel a két fővárosban. Ennek álmegállapodásnak híre nagy izgalmat keltett Bonnban. Az Ade­nauer-kormánv attól tart, hogy a kereskedelmi képviseletet előbb­utóbb a diplomáciai kapcsolatok fel­vétele követheti. Mint a Kurier cí­mű nyugat-berlini lap jelenti, a bon­ni külügyminisztérium utasította bel­grádi nagykövetségét, kérjen újra magyarázatot Jugoszláviának a Né­met Demokratikus Köztársaság irá­nyában tanúsított magatartásáról. A TASZSZ cáfolja a pakisztáni lapok állítását Moszkva, augusztus 9. (TASZSZ) — Egyes pakisztáni lapok és különösen a Dawn augusztus 4-i száma hírt ad arról, hogy N. Sz. Hruscsov elvtárs, a pakisztáni parlamenti küldöttség tagjaival folytatott beszélgetése so­rán állítólag kijelentette, „a kasmiri kormány tagjai a múlt évi összejö­vetelük folyamán azt állították, hogy a jelenlegi kasmiri kormány nem rep­rezentatív." A TASZSZ-t megbízt«k annak köz­lésével', hogy a pakisztáni lapok idé­zett híre egyáltalán nem felel meg a valóságnak és teljesen koholt. Képünk a Moszkvában folyó szovjet-japán tárgyalásokat mutatja, amelye­ken Sepilov szovjet külügyminiszter és Sigemicu japáni külügyminiszter a két ország kapcsolatainak normalizálására vonatkozó kérdéseket beszéli meg. Mint ismeretes, a szovjet kormány messzemenő engedményeket tett a kérdés gyors és érdemleges elintézése érdekében, s most a japán kormánytól függ, hogy indokolatlan területigényei helyett, amelyekkel csak késlelteti a két ország kapcsolatainak normalizálását, valóban e kérdés gyors és békés megoldására törekedjék. Amerikai újságírók tiltakoznak Kínába való látogatásuk betiltása miatt London, augusztus 9. (ČTK) — Az angol rádió közlése szerint az Ame­rikai Újságírók Szövetsége Dulleshez, az USA államtitkárához intézett táv­iratában elítélte a külügyminisztérium magatartását. Az USA külügyminiszté­riuma ugyanis nem volt hajlandó meg­adni az amerikai újságíróknak a ki­utazási engedélyt, akik a Kínai Nép­köztársaságot akarták felkeresni. A csehszlovák és román ifjúság brigádjai a Szovjetunióban aratnak Moszkva, augusztus 10. (ČTK) — Augusztus 9-én Csehszlovákiából és Romániából fiatal brigádosok érkez­tek Kokcsetavba, hogy 15 ezer ifjú szovjet hazafi köze*­1- részt v«r enek az aratási munkákban. A csehszlovák és román brigádosokat a zsdanovi és szimferopoli szovhozba osztották be. Ciprus lakossága tiltakozó sztrájkba kezdett Nikózia, augusztus 9. (ČTK) — Cip­rus szigetének lakossága sztrájkba lépett tüntetése jeléül azon három ciprusi hazafi kivégzése ellen, akik Ciprus függetlenségéért küzdöttek. Az elítélteket augusztus 9-én a kora reg­geli órákban végezték ki. A Reuter hírügynökség közlése sze­rint a sztrájk előreláthatólag a jövő héten is fog tartani. Ciprus-szigetét mondakör övezi. A görög mitológia szerint e csodaszép sziget magára vonta a görög istenek figyelmét, akik úgy döntöttek, hogy Ciprus a legméltóbb szülőhely Afro­dite számára. És íme a tenger habjai­ból partra szállt a szerelem és szépség istennője — a gyönyörűséges Afrodi­te, akit később Kyprisznek neveztek. Az istennőt annyira megragadta a szi­get szépsége, hogy megengedte a szi­get népének, hogy templomokat épít­senek ott, az ó tiszteletére. Ezeknek a templomoknak romjai még ma is láthatók. A görög gyarmatosítás kezdete az időszámításunk előtti XIV. évszázadba nyúlik vissza. A rézkorszak vége felé Ciprus már a Földközi-tenger nagy ke­reskedelmi központja volt és a Kelet, valamint a Nyugat között közvetített. 1571-ben II. Szelim török szultán ha­dai kötpttek ki a szigeten. Több mint 300 évig volt a sziget török uralom alatt. 1878-lian angol-török titkos e-vez­mény alapján Ciprus Anglia „ideigle­nes" fennhatósága alá került. 1925-ben Ciprust hivatalosan Nagy-Britannia gyarmatának jelentették ki. A Földközi-tengerben Ciprusnál csak két sziget nagyobb: Szicília és Szar­dínia, Ciprus partjai jobbára alacso­nyak. Az északi tengerpart sziklás. Itt Kirenia — kis kikötőjében kora reggel készítik elő hálóikat a halászok. A fontosabb kikötök a délkeleti tengerparton vannak. E kikötőkben idegen — főként angol hajók is látha­tók. Gyakran feltűnnek itt az angol és amerikai haditengerészet egységei. CIP%US Ciprus a legfontosabb angol haditen­gerészeti támaszpont a Földközi-ten­geren. A nyugati part meredek. Itt nincse­nek kikötésre alkalmas helyek. Ciprus-sziget e ércben, különösen rézben gazdag. A nagu érclelőhelyek a sziget vulkanikus eredetére vezet­hetők vissza. A réz, görög nyelven Kiprosz, a nyelvészek szerint a sziget innen kapta nevét. A réz járult hozzá az óvilág e nagy kereskedelmi, ipari és kulturális központjának fellendítéséhez. A sziget átlagos évi hőmérséklete + 20 fok. Nincsenek itt nagy folyók, a Messzaria-síkságot patakok szelik át, melyeket a hegyhátakon olvadó jég- és hó vize táplál. Messzaria rendkívül (termékeny sík­ság. Búza, árpa terem, olaj-, citrom-, és narancsfák nőnek. A hegyoldala­kon dúsan terem a szőlő. A ciprusi bor közismert a Földközi-tenger mellékén. A szigeten szőnyegszövés dívik, azon­ban ezt nagyon primitív módon űzik. A lakosság túlnyomó részben görög nemzetiségű Számuk mintegy 400 00Ô. A 18 százalékos török kisebbség a tö­rök szultán uralma alatt került a szi­getre. Ciprus lakosságának legnagyobb ré­sze falvakban él. A falvak lakóházai még napjainkban is annyira elmaradott állapotban vannak, mint Nagy Sándor hódításainak idején. Alacsonif, föld­szintes kőépítmények, náddal, földdel, nagy ritkán tetőcseréppel fedve. A ház egy helyiségből áll, amelyet télen kandalló melegít. A ciprusiak legkedveltebb közleke­dési eszköze a kerékpár. A sziget fő­városa Nikózia. Lakosainak száma alig múlja felül a 4.5 000-et. A várost va­laha kőfal vette körül, melynek ma már csak romjai láthatók. A szűk ut­cák, amelyeken csak nagy nehézségek árán közlekedik a teherrel megrakott szamár, széles körútra torkollnak: Itt aztán hemzsegnek az amerikai és angol jelzésű gépkocsik. A városban sok bi­zánci stílusban épült templom van. A mecsetek karcsú tornyai, a minürettek keleti jelleget kölcsönöznek a város­nak. A legújabb időszakban az angol kor­mány Ciprus-szigetén legnagyobb ka­tonai támaszpontját építette ki, mely­nek az a rendeltetése, hogy megvédje az imperialisták érdekeit a Közép-Ke­leten. Famaguszta kikötőjében a föld­közi-tengeri angol hajóraj egységei horgonyoznak. A szigeten több repü­lőtér van. Űjabb és újabb katonai ala­kulatok érkeznek. Mindinkább fokozód­nak a megtorlások a sziget békés la­kossága ellen. Betiltották a nemzeti hazafias szervezeteket. Ciprus lakossá­gának hazaszeretetét, azonban nem le­het kiirtani, a nép folytatja harcát a gyarmatosítás ellen. S. Fedoszejev, a moszkvai Vokrug sveta 1956. évi 5. számából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom