Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-11 / 223. szám, szombat

Gazdasági együttműködés a Szovjetunió és a népi demokratikus országok között A kapitalista és szocialista tábor kialakulásának gazdasági következménye az egységes világpiac széthullása és két piac keletkezése volt. A demokratikus világpiac keletkezése annak fejlődése és megszilárdulása a Szovjetunióban a gazdaság hatalmas fejlődésén, a termelőerők, a tudomány és a technika magas színvonalán alapszik, amelyre a szocialista tábor többi országai gazdasági erejének gyors növekedése támaszkodik. A szocialista tábor országainak sokoldalú gazdasági együttműködése a külkereskedelem szakaszán az ipari termelés, a mezőgazdasági termelés, a szállítás, a tudományos-technikai együttműködés, az ipari vállalatok építésének, valamint a káderek nevelésének és előkészítésének szakaszán ért el nagy fejlődést. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok kölcsönös gazdasági együttműködése lényenesen eltér a kapitalista államok gazdasági kapcsolataitól. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági kapcsolatai a proletár nemzetköziség alapján vannak megszervezve, kifejezői a kis és nagy nemzetek teljes egyenjogúságának, nemzeti függetlenségének, gazdasági önállóságának a békéért, demokráciáért és szocializmusért folytatott harcukban. A kapitalista rendszer feltételeiben a nemzetek gazdasági kapcsolatai az erósebb jogán, vagyis azon alapulnak, hogy a kisebb, vagy gazdaságilag kevésbé fejlett nemzeteket az erős imperialista államok uralják. A népi demokratikus országok szempontjából a Szovjetunióval való gazdasági együttműködés fejlődésének, mely ország kiépítette a szocializmust és sikerrel építi a kommunista társadalmat, különös jelentősége van. Mellette a népi demokratikus országok kölcsönös együttműködése is hova-tovább nagyobb méreteket ölt. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok rendkívüli érdeke a gyorsabb, kölcsönös gazdasági fejlődés, mivel ezen országok termelőerőinek növekedése szilárdítja a béke, demokrácia és szocializmus egész táborénak gazdasági és védelmi erejét. A Szovjetunióban, Kínában, Lengyelországban, vagy Csehszlovákiában üzembe helyezett minden új bánya, vagy üzem nemcsak az egyes országok gazdasági fejlődéséhez járul hozzá, hanem az egész szocialista tábor gazdasági előrehaladását is jelenti. A szocialista tábor országai gazdasági együttműködésének anyagi alapja tervszerűen fejlődő gazdaságuk. A szocialista tábor országai fejlesztve a kölcsönös gazdasági segélynyújtást, jelentős sikereket értek eí a gazdasági előrehaladásban és lényegesen emelték a dolgozók életszínvonalát. Gyors ütemben fejlődött az ipari termelés. A Szovjetunióban az ipari termelés 1955-ben az 1950. évhez viszonyítva 85 százalékkal, Kínában 1954-ben 1949-hez viszonyítva több mint négyszeresével, Csehszlovákiában pedig 1955-ben az 1950. évhez viszonyítva 66.5 százalékkal növekedett. A szocialista tábor országaiban előnyösen fejlesztették a nehézipart, mint a népgazdaság többi ágazatai fellendülésének alapját. A nehézipar előnyben részesített fejlesztésének keretében a háború előtti színvonalhoz viszonyítva jelentős mértékben fejlődött az alapvető ipari termékeknek, mint például az elektromos energiának, szénnek és acélnak termelése. Így 1955-ben az 1938-as évhez viszonyítva Lengyel-országban az elektromos energiatermelés 3900 millió kilovattóráról 17 200 millió kilowattórára, a szénfejtés 38 millió tonnáról 100,5 millió tonnára, az acéltermelés 1 441 000 tonnáról 4 427 000 tonnára emelkedett. Csehszlovákiában 1955-ben az 1937es évhez viszonyítva az elektromos energia termelése 4100 millió kilowattóráról 15 034 millió kilowattórára emelkedett, a szénfejtés 34,7 millió tonnáról 59.2 millió tonnára, az acéltermelés 2.300.000 tonnáról 4,475.000 tonnára emelkedett. Magyarországon 1955-ben az 1938as évhez viszonyítva az elektromos energia termelése 1500 millió kilowattóráról 5326 millió kilowattórára, a szénfejtés 10 miliió tonnáról 18,9 millió tonnára, az acéltermelés pedig 620 000 tonnáról 1 629 000 tonnára emelkedett. A Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsának májusban megtartott értekezlete után sikerült a résztvevő államok távlati terveinek egybehangolásához megtenni a szükséges előkészületeket. A Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsában a népi demokratikus állomok és a Szovjetunió képviselői foglaltak helyet. Ezeken kívül mint megfigyelők részt vesznek: a Kínai Népköztársaság és Jugoszlávia küldöttei. A távlati tervek egybehangolása már abba a fejlődési szakaszba érkezett, amikor elsősorban öszszeegyeztetik néhány népgazdasági ágazat, mint: a gépipar, finom-müszeripar, optikai ipar, vas és színes fémkohászat, a szén-, kőolaj-, gáz-, vegyiipar, könnyűipar és mezőgazdaság fejlesztési terveit. Az egyes tagállamok frözött abban az elvi kérdésben történt megegyezés, hogy ott kell azokat a termelési ágakat fejleszteni, ahol a legkezdvezöbb feltételek vannak meg. Ezzel kiküszöbölhető az az eset, amikor kedvezőtlen helyzetben levő iparágak mesterséges fenntartásával sokszor jelentős üzemi költségek keletkeznek. Ilyen esetben ezt az iparágat az az állam veheti át, ahol kedvezőbbek a termelési feltételek, vagy közelebb esnek a nyersanyagok. Amennyiben jelentős. jól szervezett iparágak már különféle országokban fennállnak, mint például a gépipar, vagy finommechanikai, optikai ipar, akkor a súlypontot az úgynevezett szakosításra helyezzük, úgyhogy a technikai előrehaladás kihatással lesz a béketábor országaira. ' A népi demokratikus országokat vasérccel és szénnel elsősorban a Szovjetunióból, illetve Lengyelországból látják el. A megbeszélésnek fontos pontját képezte a dunai vízierők közös kihasználása. A távlati tervek keretén belül a Duna vízierótartalékainak kihasználására előkészített nagy munkákat a dunamelléki államokkal közösen akarják megoldani. Nagy jelentőségű a villanyenergia termelési és elosztási terveinek egybehangolása. Ugyancsak kibővítik az államok közötti magasfeszültségű áramvezetékeket és összegyeztetik az egyes energiaforrások rendszereit is. Romániában ugyanebben az időszakban az elektromos energia termelése 1100 millió kilowattóráról 4200 millió kilowattórára, az acéltermelés pedig 300 ezer tonnáról 766 ezer tonnára emelkedett. Soha nem látott ütemben - emelkedett a felsorolt termékek termelése a Szovjetunióban. Jelentősen ntgnövekedett az elektromos energia termelése és a szénfejtés Bulgáriában, Albániában és a Német Demokratikus Köztársaságban. Romániában a kőolaj építését, Lengyelországban a Nová Huta-i kohászati kombinát építését, amely, ha elkészül, annyi acélt termel egy év alatt, mint amennyit a háború előtti Lengyelország egész területe termelt. Magyarországon Sztálinvárosban építettek fel hatalmas kohóüzemet, Bulgáriában kohászati kombinátot építenek, amelynek termelése lehetővé teszi a vas szükséglete % részének fedezését. A szocialista tábor országaiban az ipar rendkívüli fellendülésén kívül >ee Ní IIMÁNIA B fi LG Ali A

4* I * i * í, UNGULOISZ. t S l N 1 * MA6YA10M 10 M Ä M1

A IOISAIIA YJftJtKJrMw.i. I l,s-f*,i-*e,r «-»<,«-» J,

2 | 0,i7-t0,ô-4f,7 - o,2-*

0/3 <wr> l

—TT^fj

—L Y///////A mmm 1 ACLL V*n*.t. 24,snr \ % s i iwruoisz. &m<->z3-*> / t SI M 4,1-IS-M.t I t II E&3M>S,»-29ti~4* 'MAmími 10MÁNIA mí-*,3-« lOLGAllA M o,2ô-»3,f~i,á tnt?) I

IIÍHU I - floí-o, ZlEKTfU 1 11 l ÍHGUIOIW. I • o,i . { í t 9.0,0/8-'0,1 • MAmiQlM. • o,o*i-.t6~2 tOM AMIA m e. f->o,s ~>3, f A L S Ä H t A 1 • •lltM IIMCltm ÖSSZESEM rA*r*kU4,.73.10 243,35 430,5431 —10,7 -135 *>imtm«itzU tt «n«mk ufuii ""'umvsmu it íit uíkúl \Z00lavvZ7: 39,6 *

J 83,6 150,9 x'!;, 1955 1950.. miMM

m

acn lrr»y«itin'.i KU ftlVKlTMES IjHEHASlŕNNtL EtTVTT Í,IHM«H SjHHtAUÍWttL E6TÚTT 4jLltH(T «lt líSIÍHKENTUÍtSCL EGYÜTT .» TtHTI í ALLAMOKUN

1 A fenti összehasonlító diagramm a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsa tagállamainak a nehéziparban levő együttes gazdasági erejét ábrázolja. Az elővigyázatos számítások ellenére is látható, hogy a jelenlegi termelési számok jóval felülmúlják a háború előtti termelést. Figyelembe veendő, hogy az 1960ban feltüntetett számban Bulgária termelési számaiban csupán az 1957-es évre előirányzott termelés szerepel. (A második ötéves terv befejezésekor). A kőolajnál a lengyel és csehszlovák termelés nincs benne a számokban. háború előtti színvonala jelentősen emelkedett és 1955-ben több mint 10 millió tonnát ért el. A szocialista tábor országaiban az ipar rohamos

: fejlődésének az volt az eredménye, hogy egyes fő termékekben ezek a valamikor elmaradott országok történelmileg rövid idő alatt megelőzték a fejlett kapitalista államok termelését. A szocialista tábor minden országában folytatódott az ipari üzemek, bányák, villanytelepek, kohászati üzemek és hasonlók építése. A Szovjetunióban többek között folytatták a hatalmas vízierőművek nagy figyelmet fordítanak főleg az utóbbi két három évben a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés nagyot fejlődött a szocialista tábor minden országában. Ugyancsak kulturájuk is lényegesen emelkedett, egyebek között azzal is, hogy megvalósult a falvak és a mezőgazdaság kiterjedt villamosítása és gépesítése. Az ipar és mezőgazdaság gyors fejlődése a szocialista tábor országaiban lehetővé teszik a dolgozók szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális mértékben való biztosítását. A gazdaság fejlődésében ezeket a nagy sikereket csupán a szocialista tábor országainak szoros és sokoldalú együttműködésével lehetett elérni. Ezeknek az országoknak a Szovjetunióval való sokoldalú testvéri együttműködése és egymás kölcsönös segítése megkönnyítette számukra a szocialista építést. Ez az együttműködés a háború utáni időszakban elsősorban a külkereskedelem .útján valósult meg hosszútartamú kereskedelmi szerződések megkötése révén. A szocialista tábor országainak külkereskedelme gazdaságunk fejlődésével összhangban gyors ütemben fejlődött. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok külkereskedelme 1955ben 1950-hez viszonyítva 840/

0-kal növekedett. A népi demokratikus országok a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmához több mint 80%-ban járultak hozzá. Gyors ütemben fejlődik a Kínai Népköztársaság külkereskedelme, amelynek terjedelme magasan túlszárnyalja a felszabadulás előtti legmagasabb színvonalat is. Kína külkereskedelme elsősorban azáltal fejlődik, hogy a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal vannak kereskedelmi kapcsolatai, mely államok külkereskedelmének összforgalmához mintegy 80%-kal járulnak hozzá. Lényegesen fejlődött az európai népi demoratikus országok külkereskedelme. A népi demokratikus országok forgalmának túlnyomó részét a szocialista tábor országaival folytatott kereskedelmi kapcsolatok képezik. így 1955 elején a szocialista tábor országai Lengyelországban 70%-ban, Csehszlovákiában 75%-ban, Magyarországon 70%-ban, Romániában 72%ban, Bulgáriában 87,4%-ban, a Német Demokratikus Köztársaságban 75%ban járultak hozzá a külkereskedelmi forgalomhoz. Azokkal a sikerekkel összhangban, amelyeket a népi demokratikus országok az iparosítás terén elértek, megváltozott ezekben az államokban a külkereskedelem szerkezete is. Több ezen országok közül a sikeres gazdasági fejlődés, következtében azokat az árucikkeket amelyeket eddig nagy mennyiségben külfüldről hozott be, most külföldre szállít. így Lengyelország a háború előtti időszakban elsősorban nyersanyagot és félkészárut szállított ki és könynyűipari kész termékeket hozott be. Ma a Lengyel Népköztársaság nemcsak bonyolult szerkezetű gépeket szállít külföldre, hanem komplett ipari berendezéseket is a szükséges technikai dokumentációval, mint pl. Kínába cukorgyári berendezéseket. A háború előtti Magyarországon a nyersanyag-kivitel az összkivitel 62 százalékát, a készgyártmányoknak pedig 23

r/c-át tette ki. Ma a készgyártmányok kivitelének összterjedelme jelentős mértékben meghaladja a nyersanyag és félkészáruk kivitelét. Ugyanebben az időszakban Romániában a készgyártmányok kivitele 48%ot, a félkészáruk kivitele pedig 37%ot tett ki. Jelenleg Románia bonyolult berendezéseket szállít külföldre kőolaj feldolgozására, továbbá cementgyári berendezéseket, traktorokat, stb. Csehszlovákiában az ipar struktúrájának átépítése a külkereskedelemben olyan mértékben tükröződött vissza, hogy a gépek kivitele az 1937. évi 6,40/

0-kal szemben 1955-ben több mint 40%-ot tett ki. Emellett a közszükségleti árucikkek kivitele 37<>/

0-róI mintegy 15%-ra csökkent. Csehszlovákia külkereskedelmében jelentős helyet foglal el a Szovjetunió. A Szovjetunió Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmához az 1937. évi 1%-hoz viszonyítva 1955-ben több mint 36%-kal járulhat hozzá. A Szovjetunióból olyan mennyiségben hozunk be gabonaféléket, hogy minden második darab kenyér a Szovjetunióban termett búzából van. A Szovjetunióból behozott élelmiszerek a behozatal 32%-át, a nyersanyag 55%-át, a gépek pedig 11%-át teszik ki. A Szovjetunióból rohamosan fejlődő iparunk részére a szükséges vasércmennyiség 4/5 részét szállítjuk, amit azelőtt Svédországból hoztunk be. Ezenkívül a szükséges rézmennyiség kétharmad részét és a nikkelt szállítjuk * Szovjet iniőból. Textiliparunk részére a gyapotmenynyiség kétharmad részét, a gyapjuniennyiségnek pedig a felét hozzuk be a Szovjetunióból. Ezenkívül a kőolaj négyötöd részét kapjuk a Szovjetuniótól és azbeszt, valamint kénszükségletünket is a Szovjetunióból behozott árumennyiséggel fedezzük. Csehszlovákia a Szovjetuniónak elsősorban qépberendezést sz,-.

: : és a Szovjetunó külkerskedelméhez az 1949. évi 22,6 százalékhoz viszonyítva 1955-ben 76 százalékban lárult hozzá. A külkereskedelem mellett jelentős fejlődést értek el a szocialista tábor országai közötti eavüttmüködés egyéb gazdasági formái is. Ezen országok között rendkívüli jelentőségre tett szert a tudományos-technikai együttműködés, mégpedig az új óriási kombinátok tervezésében s az építés szakaszán a már meglévő ipari üzemek jobb kihasználásában. A népi demokratikus országokban a technikai haladás szempontjából határtalan jelentősége van a Szovjetunió tudományos-technikai segítségének az atomfizika szakaszán és az atomenergia békés célokra való felhasználásában. A szocialista államok gazdasági együttműködése a háború utáni időszakban a hosszútartamú gazdasági szerződések alapján 1949-ben meg jobban elmélyült a Kölcsönös Gazdasági Segélynyújtás Tanácsának megteremtésével. De a jelenlegi időszakban egyre kifejezőbben mutatkozott meg, hogy a szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés formáit és terjedelmét magasabb minőségi színvonalra kell emelni. Szükségesnek mutatkozott a szocialista tábor egyes országaiban a népgazdaság fejlődésének távlati terveit összhangba hozni. A távlati tervek összeegyeztetése lehetővé teszi a szocialista tábor egyes országaiban azon ágazatok nagyobb mértékű fejlesztésre való irányítását, amelyeknek megvannak az illető országban a fejlődéshez szükséges jó feltételei az egész tábor egyidejű fejlődése mellett. A távlati tervek egybehangolása lehetővé teszi, hogv az egyes országok igyekezetét a jövő öt év folyamán a gazdaság harmonikus fejlesztésének biztosítására fordítsák, mégpedig elsősorban a fő ágazatok arányos fejlesztésével, így a tüzelőanyag, energetika, nyersanyagalap és a mezőgazdasági termelés fejlesztésével. A szocialista tábor országainak gazdasági együttműködése ezáltal a kölcsönös gazdasági eg"üttmüködés magasabb formáinak színvonalára kerül. Az együttműködés ilyen formája lehetővé teszi az egyes országok gazdasági kapcsolatainak sokkal teljesebb kifejtését a külkereskedelem közvetítésével. Ezáltal egyidejűleg megteremtődnek a legkedvezőbb* feltételek a kapitalista államokkal való hatékony gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Az 1956-tól 1960-ig terjedő időszakban a szocialista tábor országainak óriási gazdasági fellendülése megteremti a kedvező feltételeket a két rendszer, T- a kapitalista és szocialista rendszer — feltételei között a béke, demokrácia és szocializmus országai közötti sokoldalú és testvéri gazdasági együttműködésre. Ennek eredménye lesz, hogy a szocialista világrendszer túlsúlyba kerül a kapitalizmus fölött. JÄN DAUBNER OJ SZO c 1956.' aagoutta 11 3