Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

A három nyugati hatalom londoni tárgyalásai a Szuezi-csatornáról A magyar országgyűlés ülésszaka Változások a magyar kormányban 15 ezer íővel csökkentik a magyar fegyveres erők létszámát Budapest, (ČTK) — Július 30-án Budapesten megkezdődött a Magyar Népköztársaság országgyűlésének ülésszaka. Az ülés meghallgatta és jóváhagyta Kristóf Istvánnak, a Magyar Népköztársaság elnöksége titkárának az elnökség utolsó ülésszaka óta el­telt időszakban végzett tevékenységiről tartott beszámolóját Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság elnökségének javaslatára fel­mentette tisztségükből Gerő Ernőt, a minisztertanács első elnökhelyettesét, Kiss Árpád külügyminisztert, Altomár Iván élelmiszeriparügyi minisztert, Erdey-Grúz Tibor iskolaügyi minisztert és Czottner Sándor szénipari mi­nisztert. Az országgyűlés a minisztertanács első elnökhelyettesévé Hidas Istvánt, a minisztertanács alelnökévé Marosán Györgyöt, külügyminiszterré Hor­váth Imrét, az átszervezett bányászati és energetikai iparügy" miniszterré Horváth Sándort, vegyiipari miniszterré Szabó Gergelyt, élelmiszeriparügyi miniszterré Nyers Rezsőt és iskolaügyi miniszterré Kónya Albertet válasz­totta. Végh Béla és Nezval Ferenc képviselők kérték, hogy mentsék fel őket a Magyar Népköztársaság elnökségi tagságuk tisztsége alól. Kérésüknek eleget tettek. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság elnökségi tag­jaivá Gerő Ernőt és Rónai Sándort választotta. Farkas Mihály volt honvédelmi miniszter lemondott képviselői mandátu­máról. A délutáni ülésen az országgyűlés meghallgatta Hegedűs Andrásnak, a mi-i nisztertanács elnökének a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tevé-: kenységéröl szóló beszámolóját. Hegedűs András beszámolójából Hegedűs András beszámolójának be­vezető részében a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nemrégen tartott plenáris ülésének jelentős ha­tározataival foglalkozott. — Az irány­elvek, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a má­sodik ötéves tervhez adott ki, — mondotta Hegedűs András —, megmu­tatják a kormánynak a népgazdaság fejlődése irányát, a dolgozók anyagi körülményeinek és kulturális színvona­luk növelését. A gazdasági kérdések­kel kapcsolatban rámutatott, hogy a szocialista ipar az első félévi tervet 2,2 százalékkal túlszárnyalja. Különö­sen a szénipar sikereit hangsúlyozta, amely Magyarországnak több mint 350 ezer tonna szenet adott terven felül. A kormány felhívta a bányászokat, hogy a második félévben legalább 300 ezer tonna szenet fejtsenek terven felül, hogy biztosítsák a népgazdaság tüzelőanyag- és energiaellátását. A mezőgazdasági kérdésekkel kap­csolatban Hegedűs András rámutatott, hogy a múlt gazdasági évben a me­zőgazdaság nagy haladást tett a gé­pesítés terén. A traktorok száma a falvakon 3500-al, a kombájnoké 370­el növekedett, a burgonyagyűjtőgépek száma pedig kétszereséra növekedett. Ezenkívül a mezőgazdaság nagy szám­ban kapott egyéb gépeket. Megjavult a mezőgazdaság vegyianyagokkal és pótalkatrészekkel való ellátása is. A kormány számos intézkedést tett annak érdekében, hogy növekedjék li dolgozó parasztok anyagi érdekeltsége. Ennek, valamint az agrotechnika meg­javítása és a kedvező időjárás követ­keztében, az idén jók a terméskilátá­sok, sőt néhány növényfajtánál a ta­valyinál is jobbak. Minden lehetőség megvan arra, hogy a mezőgazdaság az idén túlszárnyalja az évi feladatot. A lakosság anyagi életszínvonalának növekedéséről beszélt ezután Hegedűs elvtárs és rámutatott, hogy ez év első felében a lakosság több mint 1,5 mil­liárd forinttal nagyobb értékű árut vásárolt, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. A dolgozók reálbérének és a pa­rasztság reáljövedelmének növekedé­sével egyidejűleg az életszínvonal legfontosabb tényezője a kedvező la­kásfeltételek biztosítása. E téren a kormány számos fontos intézkedést tett. 1954- és 1955-ben kétszeresére emelkedett, az idén 1950-el szemben, az állami eszközökből épülő lakások száma pedig háromszorosára emelke­dik. A továbbiakban Hegedűs András a kultúra, a népnevelés és az állami szervek munkájával foglalkozott. Ez­után pedig áttért a nemzetközi kérdé­sekre. Békés politikájától vezettetve a kormány a múlt héten elhatározta, * hogy a magyar fegyveres erők lét­, számát további 15 ezer fővel csök­kenti. Ez többek között azt jelenti, hogy a jövő évben az ország védel­mére 35 százalékkal kevesebb esz­közt fordít'anak, mint 1953-ban. Az SZKP XX. kongresszusának tör­ténelmi határozatait méltatva áttért ezután arra, hogy a magyar kormány az elmúlt időszakban mily lényeges erőfeszítést tett a Jugoszláviával való kapcsolatok fejlesztésére. Nagy figyelmet szentel a szomszédos Ausztriával való kapcsolatainak és számos más országgal fenntartott dip­lomáciai kapcsolatainak bővítésére is. Japánnak óriási károkat okozott az amerikai politika Tokió, (ČTK) — Az Economist ja­pán lap cikket közölt, azokról a ká­rokról, melyeket az amerikaiak poli­tikája okozott Japánnak. A lap rámutat, hogy az egész japán kivitelben és behozatalban első helyen az USA áll. A japán kereskedelmi mérleg mindig nagyon kedvezőtlen volt. A deficit kiegyenlítésére azonban Japánnak amerikai dollárra volt szük­sége, amelyet nem szerezhetett meg a normális kereskedelem útján, hanem az úgynevezett speciális vásárlások programja útján, amelyet a lap a hi­degháború pénzalapjaként jelöl meg. Mindez akadályozta a japán gazdaság arányos fejlődését. Az Egyesült Államokkal kötött egyezmény, amely szerint Japán meg­vásárolja a felesleges mezőgazdasági terményeket,. Japánra azt a nem kí­vánatos kötelezettséget rótta, hogy az USA-ból behozza a mezőgazdasági ter­ményfeleslegeket és lehetetlenné tette Japánnak, hogy Délkelet-Ázsia orszá­gaival kereskedelmet folytasson. A lap továbbá azzal vádolja az amerikai kor­mányt, hogy politikai nyomással kény­szeríti Japánt a Kína elleni „embargó" betartására. Japán ilyen módon az amerikai piacoktól függ. Japán arra számított, hogy az Egye­sült Államoktól gazdasági segélyt kap. Ehelyett azonban katonai segélyt ka­pott. Az ilyen segély — hangsúlyoz­za a lap — egyáltalán nem függ össze a japán külkereskedelem defi­citjének kiegyenlítésével, csupán arra jó, hogy Japánt fegyverpiaccá és az amerikaiak egyik hadianyagraktárává tegye. A lap ajánlja, hogy Japán vizs­gálja felül az USA-val fenntartott ke­reskedelmi kapcsolatait. -éé&é­NÉHÁNY SORBAN London (ČTK.) — Londonban jú­lius 30-án tovább folyt a három nyu­gati hatalom tárgyalása. Mint isme­retes, e megbeszéléseket hamarjában hívták össze, mihelyt tudomásukra jutott az egyiptomi kormánynak az a határozata, hogy államosítja a Szu­ezi-csatorna Társaságot. Nagy-Bri­taniát Selwyn Lloyd külügyminisz­ter, Franciaországot Christian Pineau, az USA-t pedig Róbert Murphy államtitkárhelyettes képviseli. Két to­vábbi ülést tartottak, amelyek után Pineau Párizsba repült, hogy Guy Mollet miniszterelnökkel tanácskoz­zék. Londonba július 31-én tért visz­sza, ahol tovább folynak a három nyugati külügyminiszter tárgyalásai. A délutáni órákban a Szuezi-csatorna kérdéséről tárgyalt a brit kormány is, melynek ülésén részt vettek a vezérkari főnökök is. A három nagyhatalom tárgyalásai­ról kiadott hírekből kitűnik, hogy nem sikerült megegyezést elérniök azokban a „közös akciókban", ame­lyeket Egyiptom ellen akarnak foga­natosítani. Mint ismeretes, a brit és francia jobboldali sajtó katonai ak­ciókat is követel Egyiptom ellen. Eden brit miniszterelnök és Mollet francia miniszterelnök nyíltan követelik, hogy „kemény" választ adjanak Egyiptom­nak. Mollet újból hangsúlyozta a francia kormánynak ezt az álláspontját a parlamenti tudósítók párizsi ülésén július 30-án mondott beszédében, ahol rámutatott: „A francia kormány kész erélyes és szigorú válaszra: de ennek a nyugati szövetségesek közös akciójának kell lennie." A londoni tárgyalásokba be Kellett avatkoznia Eden brit miniszterelnök­nek, aki előzőleg külön tárgyalásokat folytatott Murphyval és Pineauval. Londoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy Eden igyekezett „közös irányvonalat" találni a francia és az amerikai álláspont között, amelyek „nincsenek összhangban." Egyiptomban államosítottak egy magánhajózási társaságot Kairó, (ČTK.) — Az egyiptomi Al-Ahram jelenti, hogy Ahmed Es-Surabati közmunkaügyi minisz­ter utasítást adott az „A1 — Man­zila AI — Budejra" magánhajó­zási társaság államosítására, amely ellenőrizte az Al-Manzila-tavon és a Damiette AI — Matarija és Port Said városokat összekötő csator­nán való hajóközlekedést. Az egyiptomi közmunkaügyi mi­niszter parancsában rámutat, hogy e társaság tevékenységének felül­vizsgálata megmutatta, hogy az eddigi vezetőség nem képes bizto­sítani a társaság zökkenőmentes tevékenységét és ezenkívül e tár­saság nagy pénzösszegekkel tar­tozik az egyiptomi kormánynak. D. T. Sepilov fogadta M. Siqemicut Moszkva, (TASZSZ) — D. T. Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere július 30-án fogadta M. Sigemicj japán kül­ügyminisztert, aki a japán küldöttség vezetőjeként érkezett Moszkvába a szovjet-japán kapcsolatok normalizá­lásáról folytatandó tárgyalásokra. A kihallgatáson részt vett japán részről S. Macuraot, szovjet részről pedig N. T. Fedoronko, a külügymi­niszter helyettese, I. F. Kurgyukov, a Szovjetunió káülügyminisztériuma tá­vol-keleti osztályának vezetője. Izland követeli az amerikai csapategységek távozását Washington, (ČTK.) — G. Gud­mundsson izlandi külügyminiszter a washingtoni izlandi nagykövetségen július 30-án közzétett nyilatkozatá­ban kifejezésre juttatta kormányá­nak azt a nézetét, amely szerint az USA katonai alakulatait vissza kell vonni Izlandról és Izlandnak magának kell átvennie országa honvédelmi be­rendezéseinek fenntartását. Eden nyilatkozata Eden miniszterelnök hétfőn az al­sóházban rövid nyilatkozatot tett a Szuezi-csatorna kérdéséről. A minisz­terelnök- kijelentette, hogy „Nagy­Britannia nem fogadhatja el a csa­torna jövőjének semmiféle olyan rendezését, amely a csatornát egyet­len hatalom- korlátlan ellenőrzése alá juttatná. A legutóbbi események megmutatták, hogy a csatornát fel lehet használni tisztán nemzeti célok érdekében". A miniszterelnök ezután utalt arra, hogy az egyiptomi sterltng-követelé­sek zárolása csupán az első lépés volt. Bejelentette, hogy Nagy-Britannia ezentúl nem szállít semmiféle hadi­anyagot Egyiptomnak. Eden kijelentette továbbá, hogy pillanatnyilag nem áll módjában nyi­latkozatot tenni a Londonban folyó háromhatalmi tárgyalásokról. Reméli azonban, hogy kedden vagy legkésőbb szerdán nyilatkozhat majd Selwyn Lloyd, Pineau és Murphy megbeszé­léseiről. Eden ezután kijelentette: Nasszernak az a javaslata, hogy használják a csatornát az egyiptomi gát építési költségeinek fizetéséhez, teljesen elfogadhatatlan, tekintettel sok nemzetközi kötelezettségre. A keleti egyházakkal való kapcso­latról tárgyalt az Egyházak Világtanácsa Az Egyházak Világtanácsának Köz­ponti Bizottsága, amely a magyaror­szági galyatetői szakszervezeti üdü­lő könyvtártermében ülésezik, hétfő reggeli ülésén meghallgatta a tanul­mányi bizottság jelentését. Ezután dr. F. C. Fry beterjesztette a Világ­tanács Végrehajtó Bizottságának je­lentését. E jelentés mint pozitív tényt emeli ki, hogy a kínai egyhá­zak hamarosan ismét részt vesznek a tanács munkájában. A Magyaror­szágon megrendezett ülés igen jó al­kalmat nyújt a kelet-európai egyhá­zakkal való kapcsolatok újból való megteremtéséhez. A jelentés továbbá megálapítja, hogy a Világtanács ter­jeszkedik; erről tanúskodik az is, hogy az örmény egyház, amelynek székhelye a Szovjetunióban van, be kíván kapcsolódni a Világtanács mun­kájába. Az orosz pravoszláv egyház szintén elérkezettnek látja az időt a Világtanács és az orosz egyház kép­viselőinek tanácskozására. Véres összetűz sek a Dél-Afrikai Unióban Johannesburg, (ČTK) — A Reuter hírügynökség jelentése szerint július 29-én Jevatona városkában nem mesz­sze Johannesburgtól véres összetűzés­re került sor a bennszülött lakosság soraiból kikerült nagy tüntető cso­port és a rendőrség között. Az össze­tűzés következtében három személy meghalt és hat tüntető megsebesült. INDIA a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Len­gyelországban, Jugoszláviában és Ausztriában több mint kétmillió font sterling értékű vasúti kocsikat és más berendezést rendelt. (ČTK) Az USA hadseregének képviselői a München ; lelletti Erding repülő­terén a nyugatnémet hadsereg lé­gierői tisztjeinek 49 amerikai repü­lőgépet. hordozható -adar és más berendezés adtak át. E repülőgépek, amelyek az USA első szállítmányát képezik a bonni hadsereg számára a nyugatnémet Luftwaffe els'> egy­ségeinek kiképzésére szolgálnak. (ČTK) EOUADORBAN az elnöki választá­sokon Camilo Ponse, a konzervatív párt jelöltje győzött, aki az equa­dori alkotmány szerint szeptember elsején veszi át hivatalát. (TASZSZ) I A PEKINGI gyufagyár újfajtájú gyufa gyártását kezdte meg, amely erős szélben és vízben is ég. Ezt a gyufát főképp a tengerészek és a qeolőqiai kutató dolgozók fogják hasz­nálni. (ČTK) NEPÁL kormánya elhatározta, hogy felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Japánnal. (ČTK) JUGOSZLÁVIÁBAN 14 cseh kisebb­ségi iskola működik. Daruvár váro­sában cseh gimnáz'um is van. A ju­goszláviai csehszlovák kisebbség szer­vezetei most az javasolják, hogy Bjelovarban és Lipovacban további két cseh tannyelvű iskolát létesít­senek. (ČTK) o j sz o -» 1956. augusztus 1. • Az egyiptomi külügyminiszter helyettesének nyilatkozata A Szuezi-csatorna Társaság államosítása tisztán pénzügyi kérdés és semmi köze sincs a csatornán való hajózáshoz Kairó, (ČTK) — Az AI Ahvad című lap kommentálja azokat a híreket, amelyek a nyugati nagyhatalmak til­takozásairól érkeznek a Szuezi-csa­torna Társaság államosítása ellen. E kérdéssel kapcsolatban Abel Fattah Hasszan, az egyiptomi külügyminiszter helyettese kijelentette, hogy az egyip­tomi kormány biztosítja a szabad ha­józást a Szuezi-csatornán. „Hangsúlyozni szeretném még, — mondotta Hasszan —, hogy Egyiptom teljesen tudatában van a Szuezi-csa­torna, a nemzetközi vízi út jelentősé­gének. A Szuezi-csatorna Társaság részvénytulajdonosai kárpótlást kapnak az államosítási törvény alapján. A csatornán való átkelést illetőleg sem­milyen változás nem történt. Az a nagy lárma, amelyet egyes országok­ban a társaság államosítása miatt csapnak, mesterségesen előidézett fel­háborodás. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása tisztán pénzügyi kérdés és semmi köze sincs e csatornán való hajózáshoz. Azok a kísérletek, ame­lyekkel e csatornának államosítását nemzetközi kérdéssé akarják feltün­tetni, hibásak és Nagy-Britannia Franciaországgal együtt e hibás po­litikába más államokat is be akar Az egyiptomi kormány elítéli az angol megtorló lépéseket A Szuezi-csatorna Társaság államosításának sajtóvisszhangja KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG Peking. A Zsenminzsibao az egyip­tomi kormány határozatával kapcsolat­ban azt írja, hogy a függetlenségüket védő és a gyarmatosítás ellen küzdő népek őszintén támogatják és üdvözlik Egyiptom lépését. A gyarmatosítók dü­he a Szuezi-csatorna Társaság államo­sítása miatt azt mutatja, hogy ezek az emberek egyáltalán nem értették meg, mit jelent Egyiptom függetlensége. Egyiptomra még mindig idejét múlta szemszögből tekintenek és azt hiszik, hogy az egyiptomi nép még továbbra is hordozni fogja azokat a bilincseket, amelyekkel az egyenlőtlen jogú egyez­mények alapján kötötték meg őt. Az egyiptomi kormány ezen határozata — írja a lap a cikk befejező részében — hozzájárulás a világbékéhez. INDIA Delhi. A TASZSZ tudósítása szerint Lohia, az indiai szocialista párt funk­cionáriusa, hajdarabadi beszédében üdvözölte az egyiptomi kormány hatá­rozatát és hangsúlyozta, hogy ez a tett egy új korszaknak, a világ nép.ei kö­zötti gazdasági egyenlőség korszaká­nak kezdetét jelenti. Lohia felhívta va­lamennyi ország népét, óva intsék a nyugati hatalmakat, hogy a világ népei nem tűrik a gazdasági diplomáciai vagy politikai fondorlatokát Nasszer egyiptomi miniszterelnök ellen, ami­lyeneket annak idején Mossadek iráni miniszterelnök ellen elkövettek. Az indiai sajtó cikkeiben támogatja az egyiptomi kormány határozatát és hangsúlyozza, hogy Egyiptomnak tel­jes joga van a Szuezi-csatorna Társa­ság államosítására. Az indiai lapok egyúttal megbotránkozásuknak adnak kifejezést a nyugati hatalmaknak Egyiptom ellen irányuló fenyegetései és megtorlásai felett. EGYESÜLT ÁLLAMOK New York. Az amerikai sajtó a Szue­zi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban folytatja a fenyegetések és nyomás kampányát Egyiptom ellen. Sok szemleíró azonban kénytelen volt beismerni az egyiptomi kormány hatá­rozatának teljes jogszerűségét. Higgins asszony, a New York Herald Tribúne tudósítója így ír: ,Minden bi­zonnyal nagyon különös, hogy a Szuezi­csatorna Társaság államosítása ellen Guy Mollett francia miniszterelnök és Christian Pineau külügyminiszter, veze­tik a legélesebb támadást, holott mindkét államférfi szocialista és tá­mogatniok kellene az államosítás ter­vét, kiváltkép akkor, amikor a részvé­nyeseknek teljes kártérítést ígértek". Higgins kifejezi azt a nézetét, hogy a nemzetközi jog szempontjából Egyip­tom tette teljesen jogos volt FRANCIAORSZÁG Párizs. A Szuezi-csatorna Társaság államosítása a párizsi lapok érdeklődé­sének középpontjában áll. A lapok fel­tűnő helyen közölnek tudósítást, Nagy­Britannia, Franciaország és az Egye­sült Államok képviselői között folyó londoni tanácskozásokról. A jobboldali lapok többsége folytatja a nyomás és fenyegetés taktikáját. Az Aurore kemény politikát és a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítását köve­teli Egyiptommal. A Figaro követeli, hogy egy percet se késlekedjenek és kezdjenek akciót Egyiptom ellen. A demokratikus sajtó bírálja a hiva­talos nyugati körök politikáját, amely körök igyekeznek a magántársaságok érdekeit védelmezni, megsértve eköz­ben Egyiptom szuverén érdekeit. A Libération így ír: „A Szuezi-csa­torna Társaság sem nem angol, sem nem francia. Magántársaság, és jogi statutuma Egyiptomnak. Franciaor­szág érdekeinek semmi közösségük nincs bármely magántársaság szerve­zőinek érdekeivel." A lap élesen elítéli a társaság képvi­selőinek felhívását, amelyben felszólít­ják a Szuezi-csatornán keresztülhajózó hajók kapitányait, hogy ne fizessenek illetéket az egyiptomi hatóságoknak. A lap ezt a tényt nagyon veszélyes pro­vokációnak minősíti. LIBANON Beirut. A Reuter-ügynökség közlése szerint a libanoni parlament július 30­án egyhangúlag határozati javaslatot hagyott jóvá, amelyben támogatja Egyiptom politikáját a Szuezi-csatorna Társaság államosításával kapcsolatban. Abdel Oséjran, a nemzetgyűlés elnöke kifejezte azt a reményét, hogy más arab államok is követni fogják Egyip­tom példáját és törekedni fognak szu­verenitásuk és függetlenségük kivívá­sára. Jaff miniszterelnök rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmaknak Egyiptom ellen irányuló akciói sértik az összes arab államokat. Kijelentette, hogy Libanon Egyiptomot nemcsak szavakkal, hanem konkrét tettekkel is támogatni akarja. LÍBIA Tripolis. A TASZSZ hírügynökség közlése szerint július 30-án Tripolisz­ban tüntetést rendeztek az egyiptomi határozat támogatására a Szuezi-csa­torna Társaság államosításának ügyé­ben. A tüntetésnek imperialistaellenes jellege volt. A tüntetés résztvevői a város utcáin „Nasszer az arabok ügyé­nek harcosa, a Szuezi-csatorna Egyip­tomé" „Le az imperializmussal" jel­szavakkal haladtak át. A szónokok hangsúlyozták, hogy Libia kormánya támogatja az egyiptomi kormány ha­tározatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom