Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-08 / 220. szám, szerda

Vildg proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZ! OVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. augusztus 8. szerda 30 fillér IX. évfolyam, 220. szám. Közösen megtárgyalni és személyesen felelni Pártunk országos konferenciája határozatának egyik részében hangsúlyozza, „hogy az összes pártszervezetekben következetesen be keli tartani a kollektív vezetés és döntés alapelvét. Ezt úgy kell értelmezni, hogy közösen megtár­gyalni a kérdéseket és személyes felelősséget viselni a végrehajtá­sért. Ezzel összefüggésben többet kell dolgozni az aktívával..." Határozottan állíthatjuk: ha a pártszervek és szervezetek figyel­müket a pártmunka ezen alapel­veire irányítják, akkor nem kell sokáig várni munkájuk jó eredmé­nyére. Tanulságos példa van erre a České Budéjovicei-i kerületben: múlt év júniusában a vodnani já­rásban 41 új EFSZ-t alakítottak. A pártszervezetek etmellett „egé­szen egyszerű módszerekkel" dol­goztak. A kommunisták megláto­gatták a földműveseket, türelme­sen magyarázták és megmagyaráz­ták nekik a párt politikáját, be­szélgettek a középparasztokkal, le­leplezték a kulákok kártevő és szabotáló tevékenységét, egyszó­val: úgy dolgoztak, mint másutt a járásban. Az eredmények azon­ban mások. Miért van ez így? A siker azzal magyarázható, hogy a járási bizottság gyakran tanácskozott az aktívával. Velük együtt megvilágította, hogy a já­rás viszonyai között, ahol sok ter­mékeny föld volt gazda nélkül, vagy pedig parlagon hevert és ahol a kulákok erős befolyást gya­koroltak a földművesekre, itt va­lóban .kevéssé hatékony agitáció egymagában az úgynevezett „po­litikai brigádoké", melyeket időn­ként elküldtek a falvakba. Ezek nem érthették eléggé a helyi vi­szonyokat és gyakran csupán azt tették, hogy rábeszélték a földmű­veseket az EFSZ alakítására. Ha ez egyes esetekben sikerült is ne­kik. a kisebbségi EFSZ-ekben még nem volt biztosíték a mezőgazda­sági termelés biztosítására és amint a brigád elment a faluból, a kulákok a megfélemlítés és fe­nyegetés szokásos módszereivel el­térítették a földműveseket. Az egyes községekben azonban a falusi pártszervezetek ismerték legjobban a viszonyokat. Ezért a járási bizottság a falusi szerveze­tek megsegítésére irányította a figyelmet, önálló munkára vezette őket a mezőgazdasági termelés biztosításában és gondoskodott ar­ról, hogy ez az összes kommunis­ták szívügyévé váljon. És csupán akkor mutatkoztak meg a jó ered­mények, amikor pártgyűlést ren­deztek a mezőgazdasági termelés­ről és lehetőségeiről és az EFSZ­ek segítségére az egyes elvtársak­nak konkrét feladatokat adtak, hogy látogassák meg az egyes földműveseket és magyarázzák meg nekik, hogy mit akar a párt. Ez mindig így van a pártmun­Sában. A dolog akkor sikerül, ha arról az egész kollektí­va közösen tárgyal és a feladatok teljesítéséért az egyének szemé­lyükben felelősek. Ezt kell tuda­tosítania minden párttagnak és eszerint kell dolgoznia. Sok min­den függ ettől. Az országos kon­ferencia határozatainak konkrét célja: a második ötéves terv telje­sítésével befejezni a szocializmus felépítésének gazdasági alapját és ezzel lényegében felépíteni a szo­cialista társadalmat, ami termé­szetesen Igen bonyolult feladatok megoldását követeli az iparban, mezőgazdaságban, a beruházási építkezésben, a kultúrában. De ha a munka minden szakaszán párt­szervezetek dolgoznak, melyeknek magukévá lehet és magukévá kell tenniök á feladatokat és önállóan teljesíteni őket „felülről jövő uta­sítások" kivárása nélkül, kezde­ményezően. Vegyük például a munkaidő fokozatos lerövidítésé­nek kérdését. Mi minden összefügg ezzel! Ha a munkaidőt egyszerre napi egy órával leszállítanánk, ak­kor néhány százezer új dolgozót kellene szerezni. Mindenki tudja azonban, hogy ez lehetetlen, mivel nálunk egyáltalán nem léteznek felesleges munkaerők. Vannak azonban más lehetőségek: emelni a munkatermelékenységet, de nem adolgozók'fokozottabb erőfeszítésé­vel, mint a kapitalisták teszik —, hanem új technikával, a termelési folyamatok automatizálásával, a gépesítés kihasználásával, a ter­melési eljárások és a munkaszer­vezés megjavításával. Ezt gyorsan megoldhatjuk a dolgozók kezdemé­nyezésének további fejlesztésével. Természetes dolog, hogy minde­nekelőtt a pártszervezeteknek kell erre törekedniök. Azonban minden vállalatban, minden üzemben, minden munkahelyen más felté­telek és lehetőségek vannak en­nek elérésére. Ezért nem lehet va­lamilyen általános receptet, egy­séges eljárást előírni minden szer­vezet számára. Minden pártszer­vezetnek — mint a párt alapsza­bálya hangsúlyozza — jsl magasabb szervek határozatával összhangban önállóan kell megoldania a helyi feladatokat. Az ilyen önálló mun­kára való lehetőségek korlátlanok. A siker azonban mindig egy do­logtól függ, attól, hogy a szerve­zetek az alapvető kérdések meg­oldására összpontosítsák a figyel­met, hogy mindig közösen, az ösz­szes párttagok és tagjelöltek rész­vételével tárgyalják meg a kérdé­seket. Ilyen alapvető kérdés lehet például egyes üzemekben a mű­szaki normák megszilárdítása. Ez nem csupán az üzemvezetőség dol­ga és nem lehet csak igazgatói paranccsal megoldani. A siker fel­tétele a kommunisták egységes fellépése. Ezt úgy lehet elérni, ha a kommunisták közösen megtár­gyalják a pártgyűlésen a műszaki normákat és határozattal felada­tokat adnak, a szakszervezetekben és más tömegszervezetekben dol­gozó kommunistáknak és a többi kommunistáknak, hogy megma­gyarázzák e normákat az embe­reknek a munkahelyeken. A kollektív munka tehát az alapfokú pártszervezetek sikeré­nek alapvető feltétele az országos konferencia határozatainak bizto­sításában. Az SZKP XX. kongresszusa után, mely megtanított bennünket a lenini alapelvek betartásának jelentőségére a szervekben és szer­vezetekben folytatott munkában pártunk határozottan kollektíveb­ben dolgozik. A feladatok közös megtárgyalása az alapszervezetek ben már szokott dologgá vált. Ez lényegesen hozzájárult ahhoz hogy számos szervezet kezdemé­nyezően, késlekedés nélkül jól fel­dolgozta az országos konferencia határozatait a helyi viszonyok sze rint. Számos üzemi szervezetben jó határozatokat fogadtak el, me lyek hozzájárulhatnak a konferen­cia eredményeinek realizálásához — pL a termelés biztosításához és a munkatermelékenység további növeléséhez. A falusi szervezetek ben is már szabállyá vált a dol gok közös megtárgyalása és az új EFSZ-ek megszervezésére, a már meglevő szövetkezetek megszilár­dítására, a mezőgazdasági terme­(Folytalás a 1 oldalon) Ajándék a Kínai Népköztársaságnak nr: Első képünk a Csan-szien-i állami birtok udvarán felsorakozott gépeket, második képünk pedig Lu elvtársat mutatja be vadonatúj Ze torával. A napokban adta át Antonín Vašek Csehszlovákia ügyvivője a Kínai Nép­köztársaságban kormányunk ajándé­kát a Csan--szien-i „Csehszlovák-kí­nai barátság" nevű állami birtok dol­gozóinak. Az ajándékot a birtok tel­jes gépi felszerelése képezi. A gépi felszerelés 70 különböző gépből és traktorból áll. A gépeket Július Fučík nevű tengerjáró hajónk szállította Kí­nába. Két nappal a határidő előtt fejezik be a cséplést A csörgői állami gazdaság földjein már a kora reggeli órákban szorgal­masan folyik a munka. Ilyenkor fő­leg az aratógépek után hordják össze a kévéket. Erre a munkára legalkal­masabb a hajnali idő, mivel ilyenkor a munkát kisebb szemveszteséggel lehet elvégezni, mint napközben. Ezenkívül ilyenkor azok a dolgozók is részt vesznek a munkában? akik nap­közben a cséplőgép mellett dolgoznak. Szép munkát végeznek a fiatalok is. Molnár Mihály vezetésével heten,ki­lenc óra alatt 5 és fél hektáron rak­ták keresztbe a kévéket. A felnőttek közül Búcsi és Marosi elvtársakat kell megdicsérni, akik minden nap a cséplés megkezdése előtt 25 áron rakják keresztbe a gabonát. A cséplőcsoportok is elég jó ered­ményekkel dicsekedhetnek. Különösen Pataki elvtárs csoportja végez szép munkát. Átlag 150—170 mázsa gabo­nát csépel naponta. A gazdaság dol­gozói az aratás megkezdése előtt kö­telezettséget vállaltak, hogy az aratá­si-cséplési munkálatokat 2 nappal a tervezett határidő előtt elvégzik. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy adott szavukat valóra is váltják. Buda Ferenc, Keszegfalva Rekordteljesítmény a bányafolyosók vízsugárral való vájásában A földalatti folyosóknak erős vízsugár segítségével való vájásában Š vec, Dejdar és Malecky bányászcsoportjai a karvinai Csehszlovák Hadsereg-bá«í nya elővájárai a František-bánya szakaszán rekordteljesítményt értéig el. Azelőtt az egész brigád napi haladása csupán 4—4,5 méter volt, Mosť, mikor a bányászok a hidromechanikái berendezések kezelésében nagyobb tapasztalatokat szereztek, elhatározták, hogy teljesítményük nem maraif napi 8 méteren alul. Ez további bizonyítéka annak, hogy a hidromechani­zációnak az ostravai bányák szénfejtésében, vagy folyosóvágásában nagý jövője van. 7500 tonna szén helyett 10 ezer tonnát fejtenek terven felül A kékkői szénbányák üzemeiből mindennap örömteljes hírek érkez­nek az idei bányásznap tiszteletére elfogadott kötelezettségvállalások jó teljesítéséről. Egyetlen nap sem telik el anélkül, hogy egyes bányászcso­portok magasan túl ne teljesítsék műszaki feladatukat és ne jelente­nék a kötelezettségvállalások idő előtti teljesítését. A Bukovec-bányában, a kombájnfejtéses kettős falon Ondrej Beváltak az előregyártót panelutak A peršovi kerület magasépítészeti vállalatának dolgozói az építkezések­hez vezető utakat panelekkel rakják ki, ami bármilyen időjárásnál lehető­vé teszi az anyagszállítást. Ha a há­romszor egy méteres vasbeton pane­leket az agyagos homokrétegre helye­zik, teljes biztonsággal közlekedhet rajta a Tatra 111-es teherautó teljes megterheléssel, mely a puha utakon azelőtt csupán fele annyi terhet szál­líthatott. Az építkezési akció befejezé­se után a paneleket emelödarukkal összegyűjtik és más építkezésekhez szállítják át. Minden vasbeton panelt 10—15-ször lehet áthelyezni, s így aztán a termelési költségek teljesen megtérülnek. Eddig 200 fm. panel­utat helyeztek el az építkezéseken. Három hónapon belül kiépítenek egy panelgyártó üzemet Homormán s egy továbbit Nagymihályben, mely előgyártmányokkal fogja ellátni a nagymihályi és szobránci járások összes építkezéseit. A magasépítészeti vállalat dolgozói a prešovi kerület építkezéseinél foko­zatosan mindenütt bevezetik a panel­utakat. Jelentés egy országos hírű szövetkezetből Országszerte jó hírnévre tett szert a felsöpatonyi szövetkezet. Az idén is olyan gazdag termést ért el gabona­félékből, amilyenre eddig még nem volt példa. A búza például átlagban 31 mázsát adott hektáronként, az árpa pedig 30 mázsát. Nem kicsiség ez az eredmény. Dicséretére válik a felsö­patonyi szövetkezeteseknek. Az ara­tást július 26-án fejezték be. Eddig beadtak 13 vagon búzát és 14 vagon vetőmagárpát. A kötelező beadáson felül még 100 mázsa búzát szállítottak a begyüjtőhelyre. A szövetkezet félévi pénzügyi terve is azt bizonyítja, hogy jól gazdálkodnak. A tervezett bevételt már eddig 110 ezer koroná­val túlhaladták. Ez azt jelenti, hogy lesz az év végén min osztozni. Az állattenyésztő csoport is jól dol­gozik. A napi átlagos tejhozam pél­dául 6 liter, de vannak olyan etetők is, akik elérik a 8 literes átlagot. Molnár Géza, Felsőpatony Dulaj 80 tagú kollektívája már teH jesítette ígéretét 1956. július 1-tól a mai napig Dulajék 3 ezer tonna szén helyett 5500 tonna szenet Íej4 tettek terven felül. A Háj-bánya tár­ná :ban Pavel Kollár 15 tagú szocia­lista munkaversenyben kitüntetett kollektívája 550 tonna szénnel többet fejtett, ami 100 tonnával többet je­lent, mint amennyit vállaltak. E na­pokban Pavel Bella, Jozef Molnár, Jo­zef Pajz, Rudolf Špring és más vájá­rok kollektívái is egyenletesen túl­teljesítik feladatukat és a dekád első öt munkanapján 1500 tonna szenet fejtettek terven feltil. Célul tűzték ki, hogy a bányásznapig 7500 tonna helyett 10 ezer tonnát fejtenek ter­ven felül. A bratislavai iskolások a nyári szün­időben sem feledkeztek meg kísérleti kertjükről és szorgalmasan kijárnak gondozni növényeiket a Bratislava melletti domboldalra. Befejezéshez közeledik az aratás Szenyán Egy-két napos idő eső nélkül és a szenyaiak végeznek az aratással, — igy tudósítja lapunkat fotóriporterünk a múlt hét végén. Lehet, hogy amikorra e felvételek megjelennek — írja — már készen is lesznek az ara­tással, hiszen már akkor, amikor a felvétel készült, több nint 600 hektárnyi földön vágták le a gabonát. A tar­lóhántást is példásan végzik és 98 hektáron vetettek a szövetkezetben másodnövényeket. Iá V ; iflll §#. i v v , gs&tóSasäffsS&í; Baloldalt: Domonkos László kiváló traktoros, aki 80 hektárt aratott le aratógépével, kétszeresen túlteljesí­tette tervét. Jobboldalt: Varga Mihály DX—54-es trak­torával a tarlóhántást végzi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom