Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-05 / 217. szám, vasárnap

A LEHP Központi Bizottságának határozata a hatéves terv eredményeire! és az új ötéves terv fő céljairól Húszezer tartalékost hívtak be Angliában „Titkos hadműveleti tervet" dolgoztak ki Párizsban London, augusztus 3. — Az AFP ér­ťesiilése szerint az Anglia déli részén fekvő támaszpontokról útnak indították a Közép-Kelet felé az első kétmotoros „Canberra" bombázókat. Hivatalosan még meg nem erősített hírek szerint egy egész repülőraj indult Ciprusra, amelyet a hét végén további három raj követ. Szintén londoni hírek szerint a jövő hét elején, csapaterősítésekkel, három angol repülőgépan.vahajó- indul a Földközi-tengerre. A Reuter hírt ad arról, hogy eddig 20 000 tartalékost hívtak be. Az AFP jelenti, hogy a francia ve­zérkar „titkos tervet" dolgozott ki a Földközi-tenger térségében folytatandó esetleges hadműveletekre. A „titkos tervről" pénteken reggel egy párizsi lap adott hírt. A francia hadügyminisztériumban sem meg nem erősítették, sem meg nem cáfolták a hírt. Varsó, augusztus 3. (TASZSZ) — A lengyel lapok közlik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­sága 7. teljes ülésének határozatát a hatéves terv teljesítésének ered­ményeiről és az 1956—1960. évi öt­éves terv fő célkitűzéseiről. A hatá­rozat megállapítja, hogy a szocialista ipar teljes termelése az 1949. évihez viszonyítva 185 százalékkal növeke­dett: ebből az A-csoport termelése 196, a B-csoporté pedig 171,4 szá­zalékkal. Ez azt .jelenti, hogy az ipari termelés terén teljesültek a hatéves tervben kitűzött feladatok. 1955-ben, a hatéves terv utolsó évében a népi Lengyelország 4 426 000 tonna acélt, 94 500 000 tonna kőszenet termelt. A határozat megállapítja, hogy a hatéves terv teljesítéséne' hatalmas eredményei mellett objektív nehéz­WALTER ULBRICHT: ségekkel is meg kellett küzdeni és hibákat is követtek el. A határozat a továbbiakban rámu­tatott. hogy az új ötéves terv fö fel­adata biztosítani, hogy a körülmények­hez képest a lehető legnagyobb mér­tékben emelkedjék a városi és falusi lakosság életszínvonala. A terv értelmében a munkások és alkalmazottak átlagos reálbérének, valamint a parasztok jövedelmének 30 százalékkal kell emelkednie. A. terv az ipar teljes termelésé­nek növekedését 53—57, a mező­gazdasági termelés növekedését pe­dig 25 százalékban irányozza elő az 1955. évihez viszonyítva. 1960-ban, az ötéves terv utolsó esztendejében 110 millió tonna szenet, 7,2 millió tonna acélt, 29,85 milliárd kilowattóra villamos energiát kell termelni. Fülöp Sándor, a magyarbéli szövet- ] kezet elnöke kissé büszkén beszél ar- ! ról, hogy az aratási munkák és a ' gabonabeadás teljesítésében a máso­dik helyen állnak a járásban. Aztán hozzáteszi még, bár a második hely az övék, még sincsen megelégedve az idei aratással. Náluk, akik második hellyel dicsekedhetnek, szintén csiga­lassúsággal ment az aratás. Vajon, hogy mehetett akkor ott, ahol csak az ötödik, vagy tizedik helyre szá­míthatnak. — Az aratást 8 napra terveztük, de 11 lett belőle. Sok volt a géphiba. A munka már a kezdet kezdetén rosszul ment. Amikor a szövetkezeti tagok látták, hogy megérett a ter­més, megkezdték, illetve csak sze­rették volna megkezdeni az aratást. Elsőnek három és fél hektáron a rozs érett be. Dús volt, szép kalászú. A tagok örültek a jó termésnek. El­határozták, hogy kombájnnal aratják le, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. A szenei traktorállo­más két kombájnja Bozsík brigádve­zetővel meg is érkezett a szövetkezet határába. Odaálltak a rozs szélére. Sokáig nézegették. A szövetkezeti ta­gok izgatottan lesték minden mozdula­tukat. Szerették volna már látni, hogy a kombájn acélfoga beleharap a szép gabonába. Maga a brigádvezető is né­zegette, csóválta a fejét, morgott va­lamit, de abból a körülálló szövetke­zetesek keveset értettek. Végre aztán a br'gádvezető kijelentette: — Ezt a rozsot kombájnnal nem lehet aratni. A szövetkezeti tagok megijedtek a briqádvezető szavaitól. Nem értették, hogy lehetséges az, hogy kombájnnal nem lehet aratni. Tavaly jobb gabo­nát is learattak a cseh kombájnosok. Sok idő azonban nem volt a gondol­kozásra. A brigádvezető nem engedte a kombájnokat a rozsba, aratni pedig kellett, de minél előbb. A szövetke­zet elnöke nyomban kerékpárra ült és futott a traktorállomásra, hogyha a brigádvezető nem engedi, hogy kom­bájnnal arassák a gabonát, adjanak legalább aratőgépet. Aratógépet azonban nem kaptak, hanem a rétéi kombájnosokat küldték, hogy arassák le a rozsot. Amikor a kombájnosok megérkez­tek, a magyarbéliek nagy meglepetés­sel vették tudomásul, hogy ugyan­azok a cseh kombájnosok jöttek, akik tavaly arattak a szövetkezetben. Beneš Václav, Raška és Vojska kombájnosok már régi ismerősként üdvözölték a magyarbélieket, ők is felmérték a lehetőségeket, aztán ne­ki a rozstáblának. Két óra n belül már zsákokban volt a rozs. Ök nem alkudoztak, -hanem cselekedtek. A rozs aratása után egy pár napig a szövetkezetben szünetelt az aratás. A kombájnosok nem jelentkeztek, ha­nem az egyénileg gazdálkodók földjé­ről kezdték betakarítani a termést. Tóth József egyénileg gazdálkodó arattatta le elsőnek kombájnnal a gabonáját. A keskeny parcellákon is kiválóan dolgoztak a kombájnok. Pár­nap alatt 40 kisgazda termését taka­rították be. A cseh kombájnosoknak azonban meg kellett válni -> magyarbéliektől Kötelességük visszaszólította őket Ré­tére. Ojból a szenei kombájnosoké lett a szó. A szövetkezet elnök sze­rint a szenciek továbbra is nagyon gyengén dolgoztak. Fél napig álldo­gáltak a tarlón, mivel a gépek nerri voltak tökéletesen előkészítve az ara­tásra. A szövetkezet 'öldjein egy aratőgép is dolgozott. Az aratógép munkája ellen nem volt kifogás. Jól dolgozott, Learatott 44 hektárt. A traktorállomás azonban megcsinálta azt a „tréfát", hogy az aratás derekán visszarendelte az aratógépet azzal az indokkal, hogy a prešovi kerületbe küldik. Ä szövetkezeti tagok tiltakoztak ellene, de mentség nem volt, a gépet elvit­rék. Megígérték, hogy adnak helyébe másikat. Szavukat be is tartották, de három 'napig várakoztatták a'szö­vetkezeteseket. Vajon nem lett volna-e helyesebb, ha a traktorállomás vezetősége ott­hagyta volna az aratógépet, amely már eddig is dolgozott és a másikat küldte volna Prešovra. Igy elkerülték volna a felesleges huzavonát és a szövetkezet három nappal hamarább végezte volna el az aratást. A cséplés megkezdése újabb meg­lepetést tartogatott a magyarbéliek számára. A szövetkezet elnöke még iól emlékszik arra. hogv az aratás megkezdése előtt gyűlés volt a já­ráson. melyen a szövetkezetek vezetői, a gépállomás képviselői, brigádveze­tők, szakaí zagronómusok is jelen vol­tak. Ott arról volt szó, hogy a szö­vetkezeti tagoknak jól kijavított gé­pet kell biztosítani a cséplés idejére. A cséplőgépet a cséplés megkezdése előtt pár nappal kipróbálva kell át­adni a szövetkezetnek. Ezt Bozsik brigádvezető is hallotta. A traktor­állomás képviselői itt is verték mellü­ket, hogy náluk minden gép készen­létben áll. A magyarbéliek is ehhez tartották magukat. Bozsik brigádvezető azon­ban a cséplőgépet csak az utolsó pil­lanatban vontatta a szövetkezet szé­rűjébe. Most jött aztán a nagyob­bik meglepetés. Amikor megindítot­ták, ömleni kezdett belőle mindenféle anélkül, hogy valamit dobtak volna bele. Penészes borsó, árpa, meg sár is jött a cséplőgépből. A kerekek meg fülbántóan nyikorogtak. Egyszóval nem javították meg a gépet, még ki sem tisztították, sőt az olajat is saj­nálták tőle. Mindezeket a szövetkezet vezetősé­ge szerette volna Bozsik brigádveze­tőnek is elmondani, de a szövetkezeti tagok észrevételeinek elmondására nem kerülhetett sor, mivel a brigád­vezető egyszer sem vesz részt a szö­vetkezeti gyűléseken. Nem jár a ve­zetőségi gyűlésekre s így nem is tud a szövetkezet problémáiról. Igy van­nak a magyarbéliek Fiala agronómus­sal is, aki soha feléjük sem néz. A magvarbéliek oediq elvárnák, hoqy a brigádvezető és az agronómus néha­néha eljönnének a gyűlésekre és ott megbeszélnék a közös problémákat. Azt hisszük Fialát és Bozsikot is azért állították arra a helyre, hogy segítsenek a szövetkezetnek. Tár­gyaljanak velük a problémákról, mert a terméshozam növelése és a mun­kák gyors elvégzése így kívánja Az ügy, melyért a szövetkezetek har­colnak, legyen szívügye Bozsik és Fiala elvtársaknak Is. Reméljük, hogy a jövőben eleget tesznek hivatásuk­nak, a szövetkezeti tagok kívánságár nak. * Véget ért a magyar országgyűlés ülésszaka Budapest, (ČTK) — Augusztus 3-án Budapesten véget ért a Magyar Nép­köztársaság országgyűlésének üléssza­ka. A záróülésen az országgyűlés új sta­iutuma alapján 9 állandó bizottságot választottak: jogi, külügyi, honvédelmi, tervezési és költségvetési, mezőgazda­sági, ipari és más bizottságokat. Az ülés a képviselőknek a miniszter­tanácshoz és a kormány tagjaihoz in­tézett több mint 20 interpellációját tárgyalta meg. Az NDK ötéves terve — a Nyugat-Németországgal való békés verseny terve Berlin, (TASZSZ) — Walter Ulbricht beszédét az NDK kormányának a Né­metországon belüli feszültség enyhíté­sére irányuló javaslatai ismertetésével kezdte. Az NDK és a Szovjetunió kor­mányküldöttségei közti tárgyalások eredményeire áttérve Walter Ulbricht kijelentette, hogy ezek az eredmények nagy jelentőségűek a béke biztosítása és a német nép boldog jövője szem­pontjából. A Német Demokratikus Köztársaság­I A Csedok már néhány hete rendszeres utazásokat rendez Drezdába. Ezek az utazások nagyon kedveltek. Képünk a szász Svájcban levő ősrégi könig­stein várudvaron lévő öreg ágyút mutatja. H HMHMHMMM mH« W H» M M» OM H« HMH Szovjet-német-jugoszláv együttműködés Moszkva, (ČTK) — Amint a TASZSZ jelentette, Moszkvában a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia kőzött lefolyt tárgya­lások után egyezményt írtak alá, egy alumíniumipari vállalatok felépítésében yalő együttműködésről Jugoszláviában. Az egyezmény megállapítja, hogy a jugoszláv Szövetségi Népköztársaság 1956-ban megkezdi egy 100 ezer tonna évi kapacitású alumínium-gyár építé­sét A Szovjetunió kormánya és az NDK kormánya a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság kormányával együttműkö­dik az üzem első részének építésében, valamint az üzem céljait szolgáló ví­zierőmű építésében, a bauxitfejtés, va­lamint az eddigi vállalatok katód­tömbjeinek növelésében. nak — mondotta Walter Ulbricht — versenyeznie kell gazdaságilag Nyugat­Németországgal. Ez a gazdasági ver­seny döntő Németország jövője szem­pontjából. Németország újraegyesítésével kap­csolatban Walter Ulbricht. ismertette a Németország két részében fennálló politikai helyzetet és hangsúlyozta, hogy a bonni kormány az utóbbi hó­napokban újabb akadályokat gördített Németország egysége helyreállításának útjába. Egészen világos — állapította meg az előadó —, hogy Németország egye­sítésénél biztosítani kell az NDK dol­gozóinak szociális vívmányait. Ulbricht ezután rátért a német mun­kásosztály akcióegységének kérdéseire, hangsúlyozta, hogy kölcsönös meg­értést kell teremteni a munkásosztály pártjai és mindenekelőtt az NSZEP és az NSZBP között. Az előadó ezután a második ötéves terv teljesítéséért vívott harccal fog­lalkozott. A mi ötéves tervünk — hangsúlyozta — a Nyugat-Németor­szággal való békés versengés terve. E terv teljesítésével bizonyítjuk be, hogy ott, ahol a hatalom a nép kezében van, állandóan javulnak a dolgozók munkakörülményei és gazdasági hely­zete. E nagy feladatot csakis a Szov­jetunióval és a népi demokratikus országokkal szilárd barátságban tud­juk megoldani — mondotta beszéde végén Walter Ulbricht. Hirosima, amelynek neve mindörökre az atombomba borzalmas pusztítása­ként él az emberek tudatában, még ma is a rom város súlyos lehangoló életét éli. Az emberek még mindig az 1945. augusztusi borzalmas atombomba-rob­banás következetében beálló lassú, borzalmas halált várják. Képünk Hirosima égbemeredezö romjait mutatja, a pusztulás és a halál borzalmas intelmeit. Köbölkűtiak elsők a párkányi járásban A köbölkúti szövetkezetesek 450 hektárnyi bevetett szántóföldjükről a párkányi járásban elsőként aratták és csépelték a gabonát. Csak kombáj­nokkal arattak. Az aratás után két nappal már 400 hektárnyi területről szedték össze kazlakba a szalmát. Három nap leforgás? alatt elvégzik a kombájnok utáni szalma szedést. Három traktor és 2 elevátor segítsé­gével munkájuk serényen folyik. B^SÍÍKÍÍÄ^ Képünkön: Kontermann István és Barta Imre traktorosok a szalmát gyűjtik össze. Több megértést, jobb együttműködést Moszkvában tovább folynak a szovjet-japán tárgyalások a két ország kapcsolatainak normalizálásáról. Képiíhk a tárgyalótermet mutatja. Baloldalon D. T. Sepilov külügyminiszter, a szovjet küldöttség vezetője, jobboldalon N. Si­gemicu, a japán küldöttség vezetője látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom