Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát (Folytatás a 3. oldalról.) kell ösztönözni. Emellett a kormány azt a nézetet vallja, hogy dolgozóink termelőerőinek és kulturális-műsza­ki színvonalSnak már elért fokára Való tekintettel, nem szükséges a bé­rek és fizetési tarifák túlságosan naqy különbségeinek útján haladunk, A másik fő probléma a teljesítmé­nyek műszaki normázása és a műsza­kilag indokolt teljesítményrurmák bevezetése, melyek összhangban álla­nak a termelési technikai és szervezés elért fokával. A műszakilag indokolt teljesítménynor. iák bevezetése annál sürgetőbb, mivel a jelenlegi helyzet, melyben az iparágak többségében a normákat magasan túlteljesítik, szá­mos gazdasági nehézséget okoz: nem ösztönöz eléggé a munkatermelékeny­ség fokozására, gátolja a bértarifák rendezésének bevezetését és a bérta­rifák szerepének fokozását a kere­ketekben. Ezért a kormány nagy jelentőséget tulajdonit a műszakilag indokolt teljesítménynormák és nor­matívák fokozatos bevezetésének. Emellett abból az alapelvből indul ki, hogy a műszakilag indokolt normák bevezetésének a keresetek tökélete­sebb biztosításához kell vezetnie, ez­ért helyesnek tartja, hogy a normák bevezetését a bértarifák emelésével, és a termelésben való olyan műszaki­szervezeti intézkedések teljesítésével kössék össze, melyek biztosítják, hony a kereseteket nem csökkentik, ha­nem ellenkezőleg attól függően növe­lik, hogyan emelkedik a munkater­melékenység. A kormány nem kétel­kedik abban, hogy valamennyi be­csüli tes dolgozó egyetért azon alap­elvvel, hogy magasabb béreket csupán arányosan nagyobb termelésért nyújt­sanak — mert tudja, hogy a bérek­nek a termelés arányos növelése nél­küli bármilyen emelése növeli az ön­költségeket é- kárt okoz népgazdasá­gunknál;. Bár jelenlegi bérrendszerünk nem tökéletes, megjavításának problémáját nem lehet egyszerre, vagv pedig ö­vid időn belül meqoldani. A kor­mány nem akarja és nem fogja a bérpolitika problémáit egyes kategó­riák dolgozói keresetének leszállítása árán megoldani. A helyes bérfokozás problémáit csupán úgy lehet megol­dani. ha folkozzuk a munkatermelé­kenységet és csökkentjük az önkölt­ségeket, ha megteremtjük erre a szükséges feltételeket a termelésben. Emellett a jövőben is következetesen meg akarjuk valósítani a közszükség­leti cikkek árai csökkentésének politi­káját, ami emeli a dolgozók béreinek és jövedelmeinek reális értékét és egyaránt előnyben részesíti a lakosság minden rétegét. A bérrendszer rende­zését fokozatosan, alapos előkészítés és gondos mérlegelés után kell végre­hajtani egyrészt a sürgősségi sorrend­ben, másrészt a gazdasági lehetőségek keretén belül és szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy minden rende­zésnek a munkatermelékenység foko­zására és az önköltségek csökkentésé­re kell irányulnia. Alapvető feladat: az életszínvonal emelése A kormány politikája, mely a dolgo­zó nép érdekeinek következetes védel­mét tartja szem előtt, fokozatosan és tervszerűen, a gazdasági lehetőségek szerint oldja meg bérrendszerünk hiá­nyosságait, és az életszínvonal emelé­sének alapvető útját a közszükségleti cikkek árainak leszállításában látja. Ezzel szemben a tervszerűtlen, ösztö­nös és megfontolatlan lineáris béreme­lés útja aláásná e politika ' alapjait és fenyegetné eddigi gazdasági ered­ményeinket. Ebből a szempontból ko­molyan kell megítélni azt a tényt, hogy 1956. májusában számos ágazatban a béralapok túllépésére került sor, és biztosítani kell, hogy a bér emelkedé­se és a munkatermelékenység közötti tervezett arányt mindenütt továbbra is betartsuk. Másképpen értéktelenné válna csehszlovák koronánk, — mely­nek vásárlóereje a pénzreform óta több mint 20 százalékkal emelkedett, — és komolyan veszélyeztetné dolgo­zóink életszínvonalát. A kormány meg van győződve arról, hogy bérpolitiká­jában, mely a dolgozók legfontosabb életérdekeiből és szükségleteiből indul ki — számíthat a szakszervezetek és az üzemi munkások és alkalmazottak aktív és kezdeményező részvételére. Az elmúlt években, különösen 1953 óta, hála a népgazdaság fejlődésében elért sikereknek, lényegesen emelke­dett a lakosság életszínvonala is. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 1955-ben 1953­hoz viszonyítva 317 ezerrel emelkedett és terv szerint ez idén további 128 ezerrel emelkedik. A népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók béralapja a fenti két év alatt 8 milliárd 700 millió 0 J S 20 1S56. augusztus 1. koronával emelkedett és ebben az év­ben további 2 milliárd 200 millió koro­nás emelkedést, tervezünk. Jelentősen emelkedett a földművesek és szövet­kezeti tagok jövedelme is. A dolgozók nominális bevételeinek növekedésével együtt emelkedett a jövedelmek reális értéke ls a közszükségleti cikkek árai­nak rendszeres leszállítása következté­ben. Az 1953. évi pénzreform óta a fogyasztási cikkek árait már átlaq 17 százalékkal leszállítottuk. Ha a nép életszínvonalának emelésé­ben elért jelentős sikerekről jogosan beszélhetünk is. hangsúlyozottan rá kell mutatnunk az életszínvonal eme­lése terén fennálló egyes fogyatékos­ságokra, mint egyes árufajták szűk választékára, a viszonyainkat tekintve már nem kielégítő egyes állattenyész­tési termények fogyasztására, egyes iparcikkfajták nem kielégítő minősé­gére, egyes gépipari gyártmányok és építőanyagok ki nem elégített keresle­tére. A legkevésbé sem megnyugtató a lakásépítés helyzete és a különféle fajtájú szolgálatok teljesítése. A második ötéves tervben további nagyon igényes feladatokat tűzünk ki az életszínvonal emelésére vonatko­zóan. 1960-ig teljes egyharmadával akarjuk emelni a reálbéreket az 1953­ös színvonalhoz viszonyítva és mindezt lerövidített munkaidő mellett. A máso­dik öté-ves tervben való fogyasztás nö­veléséről tanúskodik az a tény, hogy már a múlt évben az egy lakosra eső húsfogyasztás nálunk 39 százalékkal volt magasabb, mint a háború előtt, a lisztfogyasztás 35 százalékkal, a zsír­fogyasztás 23 százalékkal, a cukorfo­gyasztás 40 százalékkal emelkedett és a tojás és más élelmiszerek fogyasz­tása is magasabb, mint a háború előtt volt!. Az iparcikkek fogyasztásában is jelenleg kedvezőbb eredményeket érünk el. Emellett azt akarjuk, hogy 1960-ig az élelmiszerfogyasztás továb­bi növekedését biztosítsuk éspedig lisztnél 12 százalékkal, húsnál 26 szá­zalékkal. zsiradéknál 27 százalékkal, tejnél 18 százalékkal, cukornál 7 szá­zalékkal stb. Alapvetően tovább kell fokozni az iparcikkek fogyasztását például a textiláruknál és lábbeliknél 44 százalékkal, a hosszú időtartamú gépipari gyártmányoknál 124 százalék­kal, az építőanyagoknál 45 százalékkal stb. A köztársaság kormánya a lakosság­nak közszükségleti cikkekkel való ellá­tása növelését biztosítva tekintetbe veszi azt a tényt, hogy a lakosság ke­resletében az életszínvonal gyors eme­lése mellett gyors változásokra kerül sor, hogy gyorsan növekszenek a fo­gyasztók igényei, és fokozott kereslet mutatkozik majd a kiváló minőségű új árufajták és fogyasztási cikkek iránt. Ezért tehát szükség lesz főként arta, hogy a közszükségleti árucikkeket gyártó iparágak dolgozói tiszteletben tartsák a kereskedelem követelmé­nyeit, megfelelően tekintetbe megyék a dolgozók kívánságait és kiváló minő­ségű árukat gyártsanak a kívánt áru­fajtákban. Ami a szolgálatokat illeti, a nemzeti bizottságokhoz fordulunk, hogy a le­hető leggyorsabban végezzenek az #ed­digi tűrhetetlen állapottal és biztosít­sák népink szükségleteinek megfelelő kielégítését. A köztársaság kormánya a lakosság életszínvonalának emeléséről való gon­doskodás fontos részének tartja a szo­ciális és egészségügyi gondoskodás további megjavítását. A kormány jelenleg kiterjedt intéz­kedéseket készít elő a betegbiztosítás­nak és az alkalmazottak szociális biz­tosításának további' jelentős megjaví­tására. A kormány a dolgozók beteg­ségben és öregségben való gondosko­dását szem előtt tartva Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelvei alap­ján valóban nagyvonalú javaslatot ké­szít elő e kérdések megoldására. Mint már jelentettük, jövő év január else­jétől kezdődően sor kerül a nemzet­biztosítás átépítésére, és ez év decem­ber elsejétől kezdve emelni fogjuk a legalacsonyabb nyugdijakat. A nem­zetbiztosítás átépítésére vonatkozó törvényjavaslat már előkészületben van és 1956 szeptemberében nyilvá­nosságra hozzuk. A feladatokat helyes perspek­tívával és előrelátással kell megoldani A második ötéves terv feladatai tel­jesítésének komoly feltétele a gazda­sági tervezés szakaszán fennálló fogya­tékosságok megszüntetése. Voltak olyan emberek, akik nem tudnak meg­feledkezni a szabad kapitalista vállal­kozás aranykoráról és arról igyekeztek meggyőzni a dolgozókat, hogy gazda­sági életünk bürokratizmusának és egyéb hiányosságainak gyökere magá­nak a gazdaság tervezésének alapelvé­ben van. Ezek olyan emberek nézetei, akik nyíltan vagy titokban a kapitaliz­mushoz való visszatérést kívánják. Szocialista gazdaság nem fejlődhet szi­lárd tervszerű irányítás nélkül. ťzért törekvéseink arra irányulnak, hogy megszüntessük a népgazdaság tervezésének és irányításának szaka­szán fennálló komoly hiányosságokat a népgazdaság tervszerű irányítása alapelveinek egyidejű megszilárdítása és színvonalának alapvető emelése mellett. Egyik legfontosabb intézkedés az le­gyen, hogy a terv összeállításának munkájába a gazdasági dolgozók, tech­nikusok és tudósok lehető legszéle­sebbkörű aktíváját kapcsoljuk be és hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a dolgozók gazdag tapasz­talatait, kiknek a gazdasági építés konkrét feladatainak megoldásához való hozzájárulása oly kifejezően meg­nyilvánult az irányelvtervezet javasla­tának vitájában. A kormány különleges súlyt fektet arra, hogy már most így történjék ez, mivel arról van szó, hogy a második ötéves terv jóváhagyott irányelveit, melyekben kitűztük a fő­feladatokat, szétdolgozzák, konkreti­zálják, és kidolgozzák az ötéves terv részletes tervét, valamint az 1957. évi tervet. Főleg arról van szó, hogy az üzemek — és elsősorban a nagyüze­mek, — részletesebben tájékozódjanak fő feladataikról, melyeket a második ötéves tervben el kell 'végezniök, hogy legalább körvonalakban ismerjék azo­kat az alapvető feltételeket és eszkö­zöket, melyekre munkájukban számít­hatnak, hogy a munkások, technikbsok és gazdasági dolgozók kezdeményezé­sét célszerűen e feladatok megoldására irányítsák és teljes mértékben meg­nyilvánuljon hatalmas, a nehézségeket és akadályokat leküzdő erejük. Ismert dolog, hogy tervezésünk mi­lyen komoly hiányossága volt az, hogy az egyes ágakban nem voltak hosszútartamú távlati terveink. Az irányelvekben kitűzött feladatok szétírása és a részletes ötéves terv kidolgozása után a kormány hozzáfog két-három ötéves terv hosszútarta­mú távlati tervnek kidolgozásához az alapvető ' ágakban. A kormány fon­tos feladatának fogja tartani a har­madik ötéves terv irányelveinek ide­jében való kidolgozását oly módon, hogy a gazdasági építés alapvető feladatait hosszútartamú távlati tervvel és megfelelő előrelátással oldjuk meg. Az elmúlt években alapvető javulás állt be a termelőerők széthelye­zésében. Sikeresen megvalósul Szlo­vákia iparosítása. Számos üzemet építettünk ki a cseh országrészek elhanyagolt körzetében. Országos je­lentőségű sürgős feladataink és esz­közeink és bizonyos mértékben a táv­lati tervezés hiányosságai is okozták, hogy egyes körzetek fejlesztésének problémáit nem oldottuk meg követ­kezetesen és még a második ötéves tervben sem lesznek megfelelően megoldva. Komoly megoldást köve­telnek főleg Kelet-Szlovákia egész területe, a cseh kerületek határmenti járásai és egyes más körzetek. Biz­tosítani kell, hogy a távlati tervezés formáinak, módszereinek és szerve­zésének megjavításával megteremtsük a feltételeket hazánk szocialista épí­tése e fontos kérdéseinek fokozatos, céltudatos megoldására. Helytelen lenne azonban, ha ezen körzetek és más iparilag kevéssé fejlett kerületek dolgozói elvárnák esetleg csupán sür­getnék a távlati tervek kidolgozását és nem vennék észre kerületük fej­lesztésének és felvirágoztatásának nagy lehetőségeit főleg a mezőgazda­ság, helyi gazdálkodás szakaszán és más terén, mert most még gyakran megtörténik ilyesmi. E látszólag kis feladatok megoldásával a helyi le­hetőségek és források kihasználásá­val igen jelentősen lehet hozzájárulni a dolgozók életszínvonalának emelé­séhez minden járásban és kerületben. Népgazdaságunk ebben az évben ígéretesen fejlődik. Sokhelyütt szí­vós és hatékony harcot folytatnak a hiányosságok ellen. Azonban ez még nem mindenütt van így és az álta­lában sikeres tervteljesítés mellett egyes helyeken további komoly hiá­nyosságok mutatkoznak. A tervfel­adatok teljesítése ebben az évben azonban alapvető feltételt jelent a jövő évi sikeres előrehaladásra is s ezért követeljük az állami és gazda­sági szervektől, hogy következetesen biztosítsák a jelen időszak sürgős feladatainak megoldását. A köztársaság gazdasági fejlesz­tésének irányításában a kormány gazdasági rendszerünk előnyeit és tartalékait kihasználva, és a dolgozók növekvő kezdeményezésére támasz­kodva, minden erejével hazánk ter­melőerőinek gyors fejlesztésén és államunk gazdasági erejének növelé­sén fog dolgozni, és politikájának leg­magasabb törvényeként a lakosság anyagi és kulturális színvonala tartós növelése anyagi biztosításának gond­ját fogja tartani. A kulturális-nevelőmunka magasabb színvonaláért Áttérek a kormánynak kulturális­nevelő programjára. Szocialista épí­tésünket az iskolaügy és a kulturális élet hatalmas fejlődése jellemzi. Be kell azonban ismernünk, hogy a múlt­ban megelégedtünk az iskolák és kulturális berendezések számszerű növelésével, kevésbé vettük figyelem­be azt, hogyan valósítjuk meg kultu­rális-nevelési téren kitűzött céljain­kat és nem szenteltünk kellő figyel­met számos hiányosságnak, melyek az iskolaügy és kulturális munka egyes szakaszain felmerültéi. Komoly hiányosságok mutatkoztak számos kulturális intézmény és szervezet munkájában is. Feladatunk megszüntetni a hiá­nyosságokat és alapvetően intenzíveb­bé tenni az új szoaialista értelmiség nevelésére és a kultúra fejlesztésére irányuló törekvéseinket. Ez sürgős és igen jelentős feladat, mert az új szo­cialista társadalom építését nem va­lósíthatjuk meg öntudatos, művelt és magas kultúrájú emberek nélkül, akik képesek elsajátítani a korszerű tudomány és művészet ismereteit és nemzeti hagyományaik alapján tovább­fejleszteni és sokoldalúan kihasználni őket. Ami az iskolaügyet illeti, egy­séges iskolánk alapvető eszközzé vált, mely lehetővé tette, hogy ifjúságunk­ból sokoldalúan művelt, becsületes és kulturált embereket, gazdasági és kulturális építésünk kiváló dolgozóit neveljük. Általános iskolánk összeté­tele megad minden feltételt arra, hogy az ifjúságnak nyújtott műveltség mélyrehatóbb és alaposabb legyen, mint amilyent a régi iskola adott. Itt a fő feladat megteremteni min­den feltételt arra, hogy alapvetően emelni lehessen az oktató és nevelő munka színvonalát. Főleg az tűnik ki, hogy sokkal pontosabban meg kell határozni az általános iskolák alapvető tananyagának tartalmát és terjedel­mét és meg kell akadályozni a növen­dékek túlterhelését. A jelenlegi helyzet megjavítására irányuló előkészítő munkák már folyamatban vannak. Az eddigi ösztönösség megszünteté­sére és a politechnikai oktatás megja­vítására az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisztériuma tervet dolgozott ki a politechnikai oktatás fokozatos beve­zetésére, mely szerint az 1959—60 is­kolaévben bevezetik a politechnikai nevelést az általános iskolák összes osztályaiban. A köztársaság kormánya azt a célt követve, hogy fokozatosan az egész diákság teljes középiskolai képzett­séget nyerjen, mindenekelőtt arra tö­rekszik, hogy elegendő mennyiségű szakképzett tanítót készítsen elő és gondoskodjék szakmai és eszmei szín­vonaluk általános emeléséről. A főiskolák kérdésében az utóbbi tíz évben páratlan számbeli növekedésre került sor. Az 1937-es évvel össze­hasonlítva négyszeresre emelkedett a főiskolák és két és félszeresére a fő­iskolai hallgatók száma. Ez lehetővé tette a főiskolai képzettségű dolgo­zók számának jelentős növelését a gazdaságban, az államigazgatásban és a kultúrában. A főiskolák ée a főisko­lai hallgatók számának gyors meny­nyiségi növekedése folyamán nem le­hetett azonban egyidejűleg biztosítani a főiskolák tudományos és pedagógiai színvonalának megfelelő emelését. Most minden figyelmet a fakultásokon, katedrákon és tudományos intézetek­ben folytatott tudományos munka rendszeres fejlesztésére és a főisko­lák tudományos tevékenységének gyors fejlesztésére kell összpontosítani. Csu­pán a főiskolák munkájának magas­fokú tudományos színvonala a mar­xizmus-leninizmus mélyreható ismere­tével és rendszeres szakképzett nevelő tevékenységgel összekötve biztosít­hatja a főiskolák küldetésének telje­sítését — szakmailag képzett, müveit és eszmeileg magas fokon álló, kép­zett szakemberek nevelését, akik ké­pesek arra, hogy munkaszakaszaikon alkotó módon önállóan tovább dolgoz­zanak. A főiskolák munkája jó eredményei­nek feltételeihez tartozik nem utolsó sorban a főiskolák első évfolyamaiba felvett növendékek helyes kiválasz­tása. A tizenegy osztályos középisko­lák végzett növendékeinek emelkedett létszáma lehetővé tette, hogy már eb­ben az évben nagyobb legyen a válasz­ték és tovább javítsák a főiskolai hall­gatók szociális összetételét is. A köztársaság kormánya az utóbbi időben rendkívül nagy figyelmet szen­telt tudományunk jelenlegi állapotának és fejlődése fő Irányának, melynek a szocializmusban nagy fontosságú tár­sadalmi funkciója van és fontos té­nyező a termelőerők fejlődésében. A párt és a kormány 1956. évi februári nek biztosításában és a csehszlovák népgazdaság műszaki színvonalának emelésében. Feltétlenül szükségesnek mutatkozott átütően emelni a tudo­mány és a kutatás osztályrészét a népgazdaság sürgős feladatainak meg­oldásában, főleg további távlati növe­kedése feltételeinek megteremtésében. Egyúttal kitűnt annak szükségessége, hogy az eddiginél intenzivebben kell biztosítani a tudománynak és techniká­nak a gyakorlattal való legszorosabb kapcsolatát, a tudományos és kutató intézmények kapcsolatát az ipari vál­lalatokkal, állami gazdaságokkal és az egységes földművesszövekezetekkel. Szükséges lesz az összes tudomány­ágak intenzív fejlesztése, előnyben kell azonban részesíteni a matemati­kai, fizikai, földtani, vegytani és tech­nikai tudományok intenzívebb fejlesz­tését és színvonaluk emelését. Meg kell teremteni -minden feltételt a tár­sadalomtudományok, főleg a közgaz-: dasági tudományok sikeres fejleszté-: sére. E fejlődés alapja lesz a tudomá­nyos-kutató munkák egységes országos terve, melyet a Csehszlovák Tudomá­nyos Akedémia dolgozott ki az 1960. évre a legfontosabb problémák meg­oldására. A népi demokratikus államnak az emberek közötti új szocialista kap­csolatok kialakításáért, a régi burzsoá elképzelések és nézetek leküzdéséért folytatott harcában egyebek között jelentős segítőtársa nemzeti irodal­munk és művészetünk. Ezért a fel­virágzásukról való gondoskodás sürgős követelmény. Hisszük, hogy az SZKP XX. kongresszusának ösztönző követ­keztetései és második ötéves ter­vünk nagyvonalú távlatai új teremtő tevékenységre lelkesítik költőinket, íróinkat és művészeinket és hogy irodalmunk és művészetünk becsület­tel teljesíti küldetését az új szocian lista társadalom kiépítésében (Taps). A köztársaság kormánya továbbra is minden gondoskodást megad az is­kolaügy és kultúra fejlesztésére, meg­teremti a szükséges anyagi feltétele­ket és különösen nagy súlyt fog fektetni az iskolaépületek és berende­zések hiányainak fokozatos megszün-. tetésére. Emellett természetesen az a fő, hogy az állam részéről megnyilvánuló feltételek és gondoskodás keretében eszmeileg szilárd, teljesen a néptöme­gek szolgálatában álló, a szocializmus megvalósításáért küzdő kultúra virá­gozzék és fejlődjék. A kultűrális dolgozók nemes küldetése, hogy tár­sadalmunk sokoldalú kulturális hala­dásának és szellemi élete fejlesztése aktív szervezőjének hordozójává vál­jék.. A szocialista értelmiségnek, mely gyökereivel, érzéseivel és akaratával a dolgozó néppel szoros kapcsolatban áll, a népi demokratikus társadalom­ban kimeríthetetlen lehetőségei van­nak arra, hogy — a múlt nemzedékek gazdag ismereteire és haladó tapasz­talataira támaszkodva — nemzeti kulturánkat sohasem látott fejlődésre vezesse. Következetes decentralizálás­sal a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez Tisztelt nemzetgyűlés! A kormány programjának fontos részét képezik a legközelebbi időszak­ban a jogkör és felelősség kiterjedt decentralizálására vonatkozó intézke­dések. A kormány a decentralizációs intézkedések egész rendszerének kö­vetkezetes végrehajtását egyik legfon­tosabb feladatának tartja a szocia­lista demokrácia, az állami, gazdasági és általában a közélet további fej­lesztésére irányuló törekvéseiben és a népgazdaság és kultúra további sike­res fejlesztése és gyors ütemű biz­tosítása érdekében. E decentralizációs intézkedések végrehajtása hatékony feltételeket teremt a népi demokrácia egyik legfontosabb alapelvének rend­szeres megvalósítására — a széles népi tömegeknek az állam irányításá­ban való lehető legnagyobb mérvű részvételére felülről lefelé. A kormány elvárja a jogkör és felelősség decent­ralizálásának rendszeres megvalósítá­sától, hogy gazdasági és kulturális építésünket teljes sokoldalúságában sokkal rugalmasabban, konkrétebben irányíthatjuk. Ezzel megteremtjük an­nak gyakorlati lehetőségét, hogy a dolgozók mind szélesebb aktíváját kapcsoljuk be a szocialista építés konkrét problémájának megoldásába, hogy a legalacsonyabb szervekben dolgozók is érvényesíthessék gazdag tapasztalataikat, melyeket a szocialista építés éveiben szereztek, hogy a szo­cialista építés problémáinak megoldá­sában az üzemek és falvak helyzeté­nek konkrét ismereteiből indulhassa­nak ki és hogy végül maximális mértékben érvényesíthessék dolgo­zóink összes észrevételeit, kezdemé­nyező javaslatait és mérhetetlen ta­határozatában kitűzték a tudomány I P asztaIatai t­feladatait a népgazdaság fejlesztésé- | (Folytatás äz 5. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom