Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

A nép, a párt és a kormány teljes egysége a szocializmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát (Folytatás a 3. oldalról.) kell ösztönözni. Emellett a kormány azt a nézetet vallja, hogy dolgozóink termelőerőinek és kulturális-műszaki színvonalSnak már elért fokára Való tekintettel, nem szükséges a bérek és fizetési tarifák túlságosan naqy különbségeinek útján haladunk, A másik fő probléma a teljesítmények műszaki normázása és a műszakilag indokolt teljesítményrurmák bevezetése, melyek összhangban állanak a termelési technikai és szervezés elért fokával. A műszakilag indokolt teljesítménynor. iák bevezetése annál sürgetőbb, mivel a jelenlegi helyzet, melyben az iparágak többségében a normákat magasan túlteljesítik, számos gazdasági nehézséget okoz: nem ösztönöz eléggé a munkatermelékenység fokozására, gátolja a bértarifák rendezésének bevezetését és a bértarifák szerepének fokozását a kereketekben. Ezért a kormány nagy jelentőséget tulajdonit a műszakilag indokolt teljesítménynormák és normatívák fokozatos bevezetésének. Emellett abból az alapelvből indul ki, hogy a műszakilag indokolt normák bevezetésének a keresetek tökéletesebb biztosításához kell vezetnie, ezért helyesnek tartja, hogy a normák bevezetését a bértarifák emelésével, és a termelésben való olyan műszakiszervezeti intézkedések teljesítésével kössék össze, melyek biztosítják, hony a kereseteket nem csökkentik, hanem ellenkezőleg attól függően növelik, hogyan emelkedik a munkatermelékenység. A kormány nem kételkedik abban, hogy valamennyi becsüli tes dolgozó egyetért azon alapelvvel, hogy magasabb béreket csupán arányosan nagyobb termelésért nyújtsanak — mert tudja, hogy a béreknek a termelés arányos növelése nélküli bármilyen emelése növeli az önköltségeket é- kárt okoz népgazdaságunknál;. Bár jelenlegi bérrendszerünk nem tökéletes, megjavításának problémáját nem lehet egyszerre, vagv pedig övid időn belül meqoldani. A kormány nem akarja és nem fogja a bérpolitika problémáit egyes kategóriák dolgozói keresetének leszállítása árán megoldani. A helyes bérfokozás problémáit csupán úgy lehet megoldani. ha folkozzuk a munkatermelékenységet és csökkentjük az önköltségeket, ha megteremtjük erre a szükséges feltételeket a termelésben. Emellett a jövőben is következetesen meg akarjuk valósítani a közszükségleti cikkek árai csökkentésének politikáját, ami emeli a dolgozók béreinek és jövedelmeinek reális értékét és egyaránt előnyben részesíti a lakosság minden rétegét. A bérrendszer rendezését fokozatosan, alapos előkészítés és gondos mérlegelés után kell végrehajtani egyrészt a sürgősségi sorrendben, másrészt a gazdasági lehetőségek keretén belül és szüntelenül szem előtt kell tartani, hogy minden rendezésnek a munkatermelékenység fokozására és az önköltségek csökkentésére kell irányulnia. Alapvető feladat: az életszínvonal emelése A kormány politikája, mely a dolgozó nép érdekeinek következetes védelmét tartja szem előtt, fokozatosan és tervszerűen, a gazdasági lehetőségek szerint oldja meg bérrendszerünk hiányosságait, és az életszínvonal emelésének alapvető útját a közszükségleti cikkek árainak leszállításában látja. Ezzel szemben a tervszerűtlen, ösztönös és megfontolatlan lineáris béremelés útja aláásná e politika ' alapjait és fenyegetné eddigi gazdasági eredményeinket. Ebből a szempontból komolyan kell megítélni azt a tényt, hogy 1956. májusában számos ágazatban a béralapok túllépésére került sor, és biztosítani kell, hogy a bér emelkedése és a munkatermelékenység közötti tervezett arányt mindenütt továbbra is betartsuk. Másképpen értéktelenné válna csehszlovák koronánk, — melynek vásárlóereje a pénzreform óta több mint 20 százalékkal emelkedett, — és komolyan veszélyeztetné dolgozóink életszínvonalát. A kormány meg van győződve arról, hogy bérpolitikájában, mely a dolgozók legfontosabb életérdekeiből és szükségleteiből indul ki — számíthat a szakszervezetek és az üzemi munkások és alkalmazottak aktív és kezdeményező részvételére. Az elmúlt években, különösen 1953 óta, hála a népgazdaság fejlődésében elért sikereknek, lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala is. A népgazdaságban foglalkoztatott alkalmazottak száma 1955-ben 1953hoz viszonyítva 317 ezerrel emelkedett és terv szerint ez idén további 128 ezerrel emelkedik. A népgazdaságban foglalkoztatott dolgozók béralapja a fenti két év alatt 8 milliárd 700 millió 0 J S 20 1S56. augusztus 1. koronával emelkedett és ebben az évben további 2 milliárd 200 millió koronás emelkedést, tervezünk. Jelentősen emelkedett a földművesek és szövetkezeti tagok jövedelme is. A dolgozók nominális bevételeinek növekedésével együtt emelkedett a jövedelmek reális értéke ls a közszükségleti cikkek árainak rendszeres leszállítása következtében. Az 1953. évi pénzreform óta a fogyasztási cikkek árait már átlaq 17 százalékkal leszállítottuk. Ha a nép életszínvonalának emelésében elért jelentős sikerekről jogosan beszélhetünk is. hangsúlyozottan rá kell mutatnunk az életszínvonal emelése terén fennálló egyes fogyatékosságokra, mint egyes árufajták szűk választékára, a viszonyainkat tekintve már nem kielégítő egyes állattenyésztési termények fogyasztására, egyes iparcikkfajták nem kielégítő minőségére, egyes gépipari gyártmányok és építőanyagok ki nem elégített keresletére. A legkevésbé sem megnyugtató a lakásépítés helyzete és a különféle fajtájú szolgálatok teljesítése. A második ötéves tervben további nagyon igényes feladatokat tűzünk ki az életszínvonal emelésére vonatkozóan. 1960-ig teljes egyharmadával akarjuk emelni a reálbéreket az 1953ös színvonalhoz viszonyítva és mindezt lerövidített munkaidő mellett. A második öté-ves tervben való fogyasztás növeléséről tanúskodik az a tény, hogy már a múlt évben az egy lakosra eső húsfogyasztás nálunk 39 százalékkal volt magasabb, mint a háború előtt, a lisztfogyasztás 35 százalékkal, a zsírfogyasztás 23 százalékkal, a cukorfogyasztás 40 százalékkal emelkedett és a tojás és más élelmiszerek fogyasztása is magasabb, mint a háború előtt volt!. Az iparcikkek fogyasztásában is jelenleg kedvezőbb eredményeket érünk el. Emellett azt akarjuk, hogy 1960-ig az élelmiszerfogyasztás további növekedését biztosítsuk éspedig lisztnél 12 százalékkal, húsnál 26 százalékkal. zsiradéknál 27 százalékkal, tejnél 18 százalékkal, cukornál 7 százalékkal stb. Alapvetően tovább kell fokozni az iparcikkek fogyasztását például a textiláruknál és lábbeliknél 44 százalékkal, a hosszú időtartamú gépipari gyártmányoknál 124 százalékkal, az építőanyagoknál 45 százalékkal stb. A köztársaság kormánya a lakosságnak közszükségleti cikkekkel való ellátása növelését biztosítva tekintetbe veszi azt a tényt, hogy a lakosság keresletében az életszínvonal gyors emelése mellett gyors változásokra kerül sor, hogy gyorsan növekszenek a fogyasztók igényei, és fokozott kereslet mutatkozik majd a kiváló minőségű új árufajták és fogyasztási cikkek iránt. Ezért tehát szükség lesz főként arta, hogy a közszükségleti árucikkeket gyártó iparágak dolgozói tiszteletben tartsák a kereskedelem követelményeit, megfelelően tekintetbe megyék a dolgozók kívánságait és kiváló minőségű árukat gyártsanak a kívánt árufajtákban. Ami a szolgálatokat illeti, a nemzeti bizottságokhoz fordulunk, hogy a lehető leggyorsabban végezzenek az

#eddigi tűrhetetlen állapottal és biztosítsák népink szükségleteinek megfelelő kielégítését. A köztársaság kormánya a lakosság életszínvonalának emeléséről való gondoskodás fontos részének tartja a szociális és egészségügyi gondoskodás további megjavítását. A kormány jelenleg kiterjedt intézkedéseket készít elő a betegbiztosításnak és az alkalmazottak szociális biztosításának további' jelentős megjavítására. A kormány a dolgozók betegségben és öregségben való gondoskodását szem előtt tartva Csehszlovákia Kommunista Pártjának irányelvei alapján valóban nagyvonalú javaslatot készít elő e kérdések megoldására. Mint már jelentettük, jövő év január elsejétől kezdődően sor kerül a nemzetbiztosítás átépítésére, és ez év december elsejétől kezdve emelni fogjuk a legalacsonyabb nyugdijakat. A nemzetbiztosítás átépítésére vonatkozó törvényjavaslat már előkészületben van és 1956 szeptemberében nyilvánosságra hozzuk. A feladatokat helyes perspektívával és előrelátással kell megoldani A második ötéves terv feladatai teljesítésének komoly feltétele a gazdasági tervezés szakaszán fennálló fogyatékosságok megszüntetése. Voltak olyan emberek, akik nem tudnak megfeledkezni a szabad kapitalista vállalkozás aranykoráról és arról igyekeztek meggyőzni a dolgozókat, hogy gazdasági életünk bürokratizmusának és egyéb hiányosságainak gyökere magának a gazdaság tervezésének alapelvében van. Ezek olyan emberek nézetei, akik nyíltan vagy titokban a kapitalizmushoz való visszatérést kívánják. Szocialista gazdaság nem fejlődhet szilárd tervszerű irányítás nélkül. ťzért törekvéseink arra irányulnak, hogy megszüntessük a népgazdaság tervezésének és irányításának szakaszán fennálló komoly hiányosságokat a népgazdaság tervszerű irányítása alapelveinek egyidejű megszilárdítása és színvonalának alapvető emelése mellett. Egyik legfontosabb intézkedés az legyen, hogy a terv összeállításának munkájába a gazdasági dolgozók, technikusok és tudósok lehető legszélesebbkörű aktíváját kapcsoljuk be és hogy a lehető legnagyobb mértékben kihasználjuk a dolgozók gazdag tapasztalatait, kiknek a gazdasági építés konkrét feladatainak megoldásához való hozzájárulása oly kifejezően megnyilvánult az irányelvtervezet javaslatának vitájában. A kormány különleges súlyt fektet arra, hogy már most így történjék ez, mivel arról van szó, hogy a második ötéves terv jóváhagyott irányelveit, melyekben kitűztük a főfeladatokat, szétdolgozzák, konkretizálják, és kidolgozzák az ötéves terv részletes tervét, valamint az 1957. évi tervet. Főleg arról van szó, hogy az üzemek — és elsősorban a nagyüzemek, — részletesebben tájékozódjanak fő feladataikról, melyeket a második ötéves tervben el kell 'végezniök, hogy legalább körvonalakban ismerjék azokat az alapvető feltételeket és eszközöket, melyekre munkájukban számíthatnak, hogy a munkások, technikbsok és gazdasági dolgozók kezdeményezését célszerűen e feladatok megoldására irányítsák és teljes mértékben megnyilvánuljon hatalmas, a nehézségeket és akadályokat leküzdő erejük. Ismert dolog, hogy tervezésünk milyen komoly hiányossága volt az, hogy az egyes ágakban nem voltak hosszútartamú távlati terveink. Az irányelvekben kitűzött feladatok szétírása és a részletes ötéves terv kidolgozása után a kormány hozzáfog két-három ötéves terv hosszútartamú távlati tervnek kidolgozásához az alapvető ' ágakban. A kormány fontos feladatának fogja tartani a harmadik ötéves terv irányelveinek idejében való kidolgozását oly módon, hogy a gazdasági építés alapvető feladatait hosszútartamú távlati tervvel és megfelelő előrelátással oldjuk meg. Az elmúlt években alapvető javulás állt be a termelőerők széthelyezésében. Sikeresen megvalósul Szlovákia iparosítása. Számos üzemet építettünk ki a cseh országrészek elhanyagolt körzetében. Országos jelentőségű sürgős feladataink és eszközeink és bizonyos mértékben a távlati tervezés hiányosságai is okozták, hogy egyes körzetek fejlesztésének problémáit nem oldottuk meg következetesen és még a második ötéves tervben sem lesznek megfelelően megoldva. Komoly megoldást követelnek főleg Kelet-Szlovákia egész területe, a cseh kerületek határmenti járásai és egyes más körzetek. Biztosítani kell, hogy a távlati tervezés formáinak, módszereinek és szervezésének megjavításával megteremtsük a feltételeket hazánk szocialista építése e fontos kérdéseinek fokozatos, céltudatos megoldására. Helytelen lenne azonban, ha ezen körzetek és más iparilag kevéssé fejlett kerületek dolgozói elvárnák esetleg csupán sürgetnék a távlati tervek kidolgozását és nem vennék észre kerületük fejlesztésének és felvirágoztatásának nagy lehetőségeit főleg a mezőgazdaság, helyi gazdálkodás szakaszán és más terén, mert most még gyakran megtörténik ilyesmi. E látszólag kis feladatok megoldásával a helyi lehetőségek és források kihasználásával igen jelentősen lehet hozzájárulni a dolgozók életszínvonalának emeléséhez minden járásban és kerületben. Népgazdaságunk ebben az évben ígéretesen fejlődik. Sokhelyütt szívós és hatékony harcot folytatnak a hiányosságok ellen. Azonban ez még nem mindenütt van így és az általában sikeres tervteljesítés mellett egyes helyeken további komoly hiányosságok mutatkoznak. A tervfeladatok teljesítése ebben az évben azonban alapvető feltételt jelent a jövő évi sikeres előrehaladásra is s ezért követeljük az állami és gazdasági szervektől, hogy következetesen biztosítsák a jelen időszak sürgős feladatainak megoldását. A köztársaság gazdasági fejlesztésének irányításában a kormány gazdasági rendszerünk előnyeit és tartalékait kihasználva, és a dolgozók növekvő kezdeményezésére támaszkodva, minden erejével hazánk termelőerőinek gyors fejlesztésén és államunk gazdasági erejének növelésén fog dolgozni, és politikájának legmagasabb törvényeként a lakosság anyagi és kulturális színvonala tartós növelése anyagi biztosításának gondját fogja tartani. A kulturális-nevelőmunka magasabb színvonaláért Áttérek a kormánynak kulturálisnevelő programjára. Szocialista építésünket az iskolaügy és a kulturális élet hatalmas fejlődése jellemzi. Be kell azonban ismernünk, hogy a múltban megelégedtünk az iskolák és kulturális berendezések számszerű növelésével, kevésbé vettük figyelembe azt, hogyan valósítjuk meg kulturális-nevelési téren kitűzött céljainkat és nem szenteltünk kellő figyelmet számos hiányosságnak, melyek az iskolaügy és kulturális munka egyes szakaszain felmerültéi. Komoly hiányosságok mutatkoztak számos kulturális intézmény és szervezet munkájában is. Feladatunk megszüntetni a hiányosságokat és alapvetően intenzívebbé tenni az új szoaialista értelmiség nevelésére és a kultúra fejlesztésére irányuló törekvéseinket. Ez sürgős és igen jelentős feladat, mert az új szocialista társadalom építését nem valósíthatjuk meg öntudatos, művelt és magas kultúrájú emberek nélkül, akik képesek elsajátítani a korszerű tudomány és művészet ismereteit és nemzeti hagyományaik alapján továbbfejleszteni és sokoldalúan kihasználni őket. Ami az iskolaügyet illeti, egységes iskolánk alapvető eszközzé vált, mely lehetővé tette, hogy ifjúságunkból sokoldalúan művelt, becsületes és kulturált embereket, gazdasági és kulturális építésünk kiváló dolgozóit neveljük. Általános iskolánk összetétele megad minden feltételt arra, hogy az ifjúságnak nyújtott műveltség mélyrehatóbb és alaposabb legyen, mint amilyent a régi iskola adott. Itt a fő feladat megteremteni minden feltételt arra, hogy alapvetően emelni lehessen az oktató és nevelő munka színvonalát. Főleg az tűnik ki, hogy sokkal pontosabban meg kell határozni az általános iskolák alapvető tananyagának tartalmát és terjedelmét és meg kell akadályozni a növendékek túlterhelését. A jelenlegi helyzet megjavítására irányuló előkészítő munkák már folyamatban vannak. Az eddigi ösztönösség megszüntetésére és a politechnikai oktatás megjavítására az Iskolai és Kulturális Ügyek Minisztériuma tervet dolgozott ki a politechnikai oktatás fokozatos bevezetésére, mely szerint az 1959—60 iskolaévben bevezetik a politechnikai nevelést az általános iskolák összes osztályaiban. A köztársaság kormánya azt a célt követve, hogy fokozatosan az egész diákság teljes középiskolai képzettséget nyerjen, mindenekelőtt arra törekszik, hogy elegendő mennyiségű szakképzett tanítót készítsen elő és gondoskodjék szakmai és eszmei színvonaluk általános emeléséről. A főiskolák kérdésében az utóbbi tíz évben páratlan számbeli növekedésre került sor. Az 1937-es évvel összehasonlítva négyszeresre emelkedett a főiskolák és két és félszeresére a főiskolai hallgatók száma. Ez lehetővé tette a főiskolai képzettségű dolgozók számának jelentős növelését a gazdaságban, az államigazgatásban és a kultúrában. A főiskolák ée a főiskolai hallgatók számának gyors menynyiségi növekedése folyamán nem lehetett azonban egyidejűleg biztosítani a főiskolák tudományos és pedagógiai színvonalának megfelelő emelését. Most minden figyelmet a fakultásokon, katedrákon és tudományos intézetekben folytatott tudományos munka rendszeres fejlesztésére és a főiskolák tudományos tevékenységének gyors fejlesztésére kell összpontosítani. Csupán a főiskolák munkájának magasfokú tudományos színvonala a marxizmus-leninizmus mélyreható ismeretével és rendszeres szakképzett nevelő tevékenységgel összekötve biztosíthatja a főiskolák küldetésének teljesítését — szakmailag képzett, müveit és eszmeileg magas fokon álló, képzett szakemberek nevelését, akik képesek arra, hogy munkaszakaszaikon alkotó módon önállóan tovább dolgozzanak. A főiskolák munkája jó eredményeinek feltételeihez tartozik nem utolsó sorban a főiskolák első évfolyamaiba felvett növendékek helyes kiválasztása. A tizenegy osztályos középiskolák végzett növendékeinek emelkedett létszáma lehetővé tette, hogy már ebben az évben nagyobb legyen a választék és tovább javítsák a főiskolai hallgatók szociális összetételét is. A köztársaság kormánya az utóbbi időben rendkívül nagy figyelmet szentelt tudományunk jelenlegi állapotának és fejlődése fő Irányának, melynek a szocializmusban nagy fontosságú társadalmi funkciója van és fontos tényező a termelőerők fejlődésében. A párt és a kormány 1956. évi februári nek biztosításában és a csehszlovák népgazdaság műszaki színvonalának emelésében. Feltétlenül szükségesnek mutatkozott átütően emelni a tudomány és a kutatás osztályrészét a népgazdaság sürgős feladatainak megoldásában, főleg további távlati növekedése feltételeinek megteremtésében. Egyúttal kitűnt annak szükségessége, hogy az eddiginél intenzivebben kell biztosítani a tudománynak és technikának a gyakorlattal való legszorosabb kapcsolatát, a tudományos és kutató intézmények kapcsolatát az ipari vállalatokkal, állami gazdaságokkal és az egységes földművesszövekezetekkel. Szükséges lesz az összes tudományágak intenzív fejlesztése, előnyben kell azonban részesíteni a matematikai, fizikai, földtani, vegytani és technikai tudományok intenzívebb fejlesztését és színvonaluk emelését. Meg kell teremteni -minden feltételt a társadalomtudományok, főleg a közgaz-: dasági tudományok sikeres fejleszté-: sére. E fejlődés alapja lesz a tudományos-kutató munkák egységes országos terve, melyet a Csehszlovák Tudományos Akedémia dolgozott ki az 1960. évre a legfontosabb problémák megoldására. A népi demokratikus államnak az emberek közötti új szocialista kapcsolatok kialakításáért, a régi burzsoá elképzelések és nézetek leküzdéséért folytatott harcában egyebek között jelentős segítőtársa nemzeti irodalmunk és művészetünk. Ezért a felvirágzásukról való gondoskodás sürgős követelmény. Hisszük, hogy az SZKP XX. kongresszusának ösztönző következtetései és második ötéves tervünk nagyvonalú távlatai új teremtő tevékenységre lelkesítik költőinket, íróinkat és művészeinket és hogy irodalmunk és művészetünk becsülettel teljesíti küldetését az új szocian lista társadalom kiépítésében (Taps). A köztársaság kormánya továbbra is minden gondoskodást megad az iskolaügy és kultúra fejlesztésére, megteremti a szükséges anyagi feltételeket és különösen nagy súlyt fog fektetni az iskolaépületek és berendezések hiányainak fokozatos megszün-. tetésére. Emellett természetesen az a fő, hogy az állam részéről megnyilvánuló feltételek és gondoskodás keretében eszmeileg szilárd, teljesen a néptömegek szolgálatában álló, a szocializmus megvalósításáért küzdő kultúra virágozzék és fejlődjék. A kultűrális dolgozók nemes küldetése, hogy társadalmunk sokoldalú kulturális haladásának és szellemi élete fejlesztése aktív szervezőjének hordozójává váljék.. A szocialista értelmiségnek, mely gyökereivel, érzéseivel és akaratával a dolgozó néppel szoros kapcsolatban áll, a népi demokratikus társadalomban kimeríthetetlen lehetőségei vannak arra, hogy — a múlt nemzedékek gazdag ismereteire és haladó tapasztalataira támaszkodva — nemzeti kulturánkat sohasem látott fejlődésre vezesse. Következetes decentralizálással a szocialista demokrácia további fejlesztéséhez Tisztelt nemzetgyűlés! A kormány programjának fontos részét képezik a legközelebbi időszakban a jogkör és felelősség kiterjedt decentralizálására vonatkozó intézkedések. A kormány a decentralizációs intézkedések egész rendszerének következetes végrehajtását egyik legfontosabb feladatának tartja a szocialista demokrácia, az állami, gazdasági és általában a közélet további fejlesztésére irányuló törekvéseiben és a népgazdaság és kultúra további sikeres fejlesztése és gyors ütemű biztosítása érdekében. E decentralizációs intézkedések végrehajtása hatékony feltételeket teremt a népi demokrácia egyik legfontosabb alapelvének rendszeres megvalósítására — a széles népi tömegeknek az állam irányításában való lehető legnagyobb mérvű részvételére felülről lefelé. A kormány elvárja a jogkör és felelősség decentralizálásának rendszeres megvalósításától, hogy gazdasági és kulturális építésünket teljes sokoldalúságában sokkal rugalmasabban, konkrétebben irányíthatjuk. Ezzel megteremtjük annak gyakorlati lehetőségét, hogy a dolgozók mind szélesebb aktíváját kapcsoljuk be a szocialista építés konkrét problémájának megoldásába, hogy a legalacsonyabb szervekben dolgozók is érvényesíthessék gazdag tapasztalataikat, melyeket a szocialista építés éveiben szereztek, hogy a szocialista építés problémáinak megoldásában az üzemek és falvak helyzetének konkrét ismereteiből indulhassanak ki és hogy végül maximális mértékben érvényesíthessék dolgozóink összes észrevételeit, kezdeményező javaslatait és mérhetetlen tahatározatában kitűzték a tudomány I P

asztaIatai

tfeladatait a népgazdaság fejlesztésé- | (Folytatás äz 5. oldalon!