Új Szó, 1956. augusztus (9. évfolyam, 213-243.szám)

1956-08-01 / 213. szám, szerda

Á nép, a párt és a kormány teljes egysége a szociafizmus építésében Viliam Široký miniszterelnök a nemzetgyűlés elé terjesztette a kormány nyilatkozatát (Folytatás a 4. oldalról) Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának határozataiból kiindulva a kormány összpontosított figyelmet szentel az összes decentralizációs intézkedések előkészítésének és végrehajtásának. A decentralizáció alapelveinek megvalósítása olyan folyamat, melyben alapvetően megváltoznak az állam és a népgazdaság irányításának módszerei és az állam és gazdasági apparátus egyes irányító láncszemeinek funkciója és küldetése is. Egész népgazdaságunk magas színvonala, az egyes ágak közötti bonyolult és érzékeny kapcsolatok és összefüggések, továbbá a népgazdaság magas szervezettsége megköveteli, hogy az irányítás eddigi rendszerében megvalósítandó összes jelentősebb beavatkozásokat mindig az összes kölcsönös összefüggések alapos elemzése és mérlegelése alapján végezzük. Csupán így biztosítjuk, hogy minden ilyen intézkedé's teljes mértékben összhangban álljon népgazdaságunk további fejlesztésének szükségességével, hogy ne kerüljön sor zavarokra a népgazdaságban. Csupán így biztosítjuk, hogy minden intézkedésünk előrevezető lépés legyen a szocialista irányítás és tervezés állandó tökéletesítése felé. A kormány alapos előkészítés után az elmúlt napokban jelentős határozatot hozott a vállalati igazgatók, a főosztályok igazgatói és a miniszterek jogkörének bővítésére és a nemzeti bizottságok végrehajtő szervei tevékenységének kiterjesztésére és jogkörének bővítésére. Ezek az intézkedések, melyekre megteremtették a szükséges feltételeket, azonnali érvénnyel életbelépnek. Más intézkedések, melyekkel kapcsolatban még egyes előkészítő intézkedéseket kell megvalósítani és amelyek a tervezés és pénzügyi ellátás további decentralizálásával függnek össze, csupán a jövő hónapokban lépnek érvénybe. A kormány egyúttal az állami és gazdasági apparátus munkájának megjavítására, a decentralizálás kérdéseinek megoldására irányuló további javaslatok előkészítésének módjairól és határidejéről is határozatét fogadott el, amilyen pl. a beruházási építkezés, az anyagi-műszaki ellátás, a tervezés, a pénzügyi ellátás, statisztika és kimutatások stb. alapvető leegyszerűsítésére és meggyorsítására irányuló előkészületek. A kormány mindezen intézkedéseket fokozatosan megtárgyalja és az elfogadott megoldásról mindig rendesen és idejében tájékoztatni fogja a nyilvánosságot. A kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az alacsonyabb szervek jogköre kiterjesztésének van még egy másik — nem kevésbé fontos oldala — a fenti szervek felelősségének alapvető fokozása a jogkörükhöz tartozó kérdések helyes megoldásáért. A felelősség fokozásának kérdésével függ össze annak szükségessége is, hogy növelni kell az állami és gazdasági apparátus összes szerveinek munkájában az állami fegyelmet, felelősséget kell megkövetelnünk a szervek dolgozóitól népi demokratikus köztársaságunk törvényei iránt. Az állami fegyelem általános emelésének szükségességével függ össze természetesen az állami és gazdasági apparátus ellenőrzése megjavításának sürgős követelménye a felülről jövő, de főleg az alulról jövő ellenőrzés tekintetében. Ami a felülről jövő ellenőrzést illeti, a kormány abból indul ki, hogy feltétlenül szükséges átvinni az ellenőrző munka súlypontját olyan tevékenységre, mely lehetővé teszi a felmerülő hibák és hiányosságok keletkezésének megelőzését és segít a munkában. Egyúttal össze kell hangolni és célszerűen le kell egyszerűsíteni az ellenőrzés rendszerét és az ellenőrző szervek munkáját. Éppen az ellenőrzésre érvényes jobban, mint bárhol az az alapelv, hogy a kevés többet jelent. Az ellenőrzés minőségének alapvető megjavítása érdekében biztosítani kell, hogy ellenőrző feladatokat csupán olyan dolgozókra bízzanak, akik nemcsak az ellenőrzött ágat ismerik tökéletesen, hanem emberismerők is, széleskörű politikai és gazdasági áttekintéssel rendelkeznek, értelmes, emberséges, de amellett elvi viszonyban állnak az ellenőrzött dolgozókkal. Ami az alulról jövő, a dolgozó nép széles oj szö c 1956. augusztus 1, *•» tömegei részéről kiinduló ellenőrzést illeti, a kormány mindenekelőtt szükségesnek tartja, hogy köztársaságunk polgárai ismerjék az állami és gazdasági élet egyes szerveinek feladatait és küldetését, hogy ennek alapján hatékonyan ellenőrizhessék munkájukat és segíthessenek nekik. A dolgozók széles aktívájának részvétele államunk egyes szerveinek munkájában a bürokratizmus elleni hatékony harc, e szervek helyes és rugalmas munkamódszereiért folytatott harc egyik legfontosabb feltétele. A köztársaság kormánya igen fontosnak tartja a fokozódó decentralizáció mellett a központi irányításnak olyan színvonalra való emelését, hogy az alapvető kérdések megoldásában biztosítsák az egységet és hasonló szempontokat ^érvényesítsenek. Tehát egyforma hangsúlyt kell fektetni mind a legszélesebb decentralizálás érvényesítésére, mind pedig arra, hogy megszilárduljon a központi vezetés. Egyenesen szabályként érvényes az, hogy a jogkörnek és felelősségnek az alacsonyabb szervekre való decentralizálása nem csökkenti, hanem ellenkezőleg, kihangsúlyozza a központi irányítás feladatát és jelentőségét éppúgy, mint másrészt a központi vezetés magas színvonala megteremti a feltételeket a legszélesebb decentralizálásra és alapját képezi a decentralizálás sikerének. Nincs tehát itt szó két ellentétes tendenciáról, hanem egységről. A decentralizációs intézkedések teljesítésében és az állami és gazdasági apparátus munkájának meajavításában a kormány ízem előtt fogja tartani, hogy ezen intézkedések teljesítése együtt haladjon az állami és gazdasági * apparátus költségeinek csökkentésével és dolgozói számának leszállításával. Az állami és gazdasági apparátus dolgozói számának leszállításánál a kormány levonja a következtetéseket az eddigi tapasztalatokból, főleg a „77-ezres" akcióból, melyet annakidején ugyancsak az adminisztrációs dolgozók számának leszállítása érdekében végeztünk. Általánosan ismert tény, hogy ez az akció nem hozta meg a várt eredményeket. Az okok főleg abban voltak, hogy a dolgozók számának leszállítása nem haladt együtt az adminisztráció leegyszerűsítésével, a felesleges és dupla munkák megszüntetésével, az adminisztrációs munkák gépesítésével és ily módon nem teremtettük meg egyúttal a kellő feltételeket a feladatoknak kisebb számú dolgozóval való elvégzésére. E tapasztalatokból okulva ma az adminisztratív dolgozók száma leszállításának kérdését a népgazdaság irányításának egyszerűsítésére és rugalmassá tételére irányuló számos intézkedéssel kötjük egybe. Az adminisztratív dolgozók számának leszállításánál a kormány szem előtt fogja tartani azt, hogy itt nincs szó csupán a létszám bármilyen csökkentéséről, hanem mindenekelőtt arról, hogy a népgazdaság fejlesztése érdekében ténylegesen emelkedjék a termelésben foglalkoztatott dolgozók száma. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy meg akarjuk gyengíteni a minisztériumok döntő jellegű műszaki szerveit, de megköveteli, hogy alaposan felülvizsgáljuk, dolgoznak-e még adminisztrációs funkcióban olyan műszaki vagy szakképzettséggel rendelkező emberek, akiket kitűnően fel lehetne használni a termelésben. Mindenekelőtt ezekre a dolgozókra kell figyelmet fordítani. Ami a többi dolgozókat illeti, akiket fel lehet szabadítani és nincs semmilyen termetesben íefiasználható szakképzettségük, ezeket főleg olyan' körzetekben lehet majd felhasználni, ahol egyéni képességeik és lehetőségeik szerint rövid iskolázás után megfelelően felhasználhatók lesznek. Végül e valóban nem könnyű feladat sikeres teljesítésének fontos ^feltétele az emberekkel való felelősségteljes munka lesz. Semmi esetre sem engedhetjük meg, hogy ebből a problémából ismét olyan adminisztratív ügy legyen, mely semmibe se veszi az emberi kapcsolatokat, az emberek és szükségleteik iránti figyelmességet. Nem akarjuk azt, hogy a felszabadított dolgozók azzal az érzéssel távozzanak, hogy társadalmunknak nincs szüksége reájuk. A szlovák nemzeti szervek jogkörének bővítése további lépés a köztársaság egységének megszilárdítására Tisztelt nemzetgyűlés! Éppen most terjesztették a nemzetgyűlés elé jóváhagyásra egyes képviselők kezdeményező alkotmánytörvényjavaslatát, mellyel alapvetően kiterjesztenők a szlovák nemzeti szervek jogkörét. A kormány üdvözli e javaslatot és egyik fő feladatának fogja tartani e törvény teljes mérvű gyakorlati megvalósítását. Emellett azon meggyőződésből indul ki, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete jogkörének bővítése jobb előfeltételek megteremtését jelenti Szlovákia gazdasági és kultúrális fejlődésére és az ország egész területének fejlődésére és további lépést jelent a köztársaság egységénekmegszilárdítása, nemzeteink testvéri kaocsolatainak elmélyítése felé. A kormány egyik fontos feladata lesz a Megbízottak Testületével együttműködve életre hívni főleg a Megbízottak Testülete jogkörének bővítésére vonatkozó törvényt. Itt egyrészt Szlovákiának a Megbízottak Testülete és a Megbízotti Hivatalok által irányított gazdasági és kulturális építése szakaszának kiterjesztéséről, másrészt azon kérdések körének korlátozásáról van szó, melyekről a Megbízottak Testülete és a Megbízotti Hivatalok fognak véoérvényesen és a Szlovák Nemzeti Tanáccsal szembeni felelősségoel dönteni. A köztársaság kormánya a Megbízottak Testületének segítségére és együttműködésére fog támaszkodni az államigazgatás azon szakaszainak irányításánál / is, melyek az alkotmány értelmében továbbra is az ország egész területén központilag lesznek irányítva. E téren különösen ki kell emelni az alkotmánytörvényjavaslatot, mely szerint a Megbízottak Testületének joga és kötelessége lesz figyelemmel kísérni és ellenőrizni a közvetlenül a minisztériumok által irányított szlovákiai vállalatok es intézmények munkáját és segíteni nekik feladataik teljesítésében. Hangsúlyozni kell, hogy a szlovák nemzeti szervek jogkörének és felelősségének bővítése éš a köztársaság központi szerveivel való alkotmányos kapcsolataik új rendezése szervesen összefügg a két nemzet eddigi alkotmányosan rendezett kölcsönös viszonyával. Annak bizonyítékai, hogy a csehek és szlovákok egyenrangú együttélésének kérdését az egységes népi demokratikus államban helyesen, a marxizmus-leninizmus alapelveinek feltételeink közötti helyes applikálásával oldottuk meg. A szocialista demokratizmus folyamata fejlesztésében és elmélyítésében különösen jelentős feladat hárul a nemzeti bizottságokra, mint a dolgozó nép legszélesebbkörű szervezeteire, mint az államhatalom helyi szerveire. Azok a decentralizációs intézkedések, melyeket a nemzeti bizottságok szakaszán valósítunk meg, a gazdasági és kulturális építés konkrét kérdéseinek a kerületekben, járásokban és községekben való megoldása mellett azt a célt követik, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kihasználjuk a munkások, dolgozó parasztok és dolgozó értelmiség széleskörű aktivá iának képességeit és tapasztalatait és elérjük, hogy ezeket a kérdéseket a kerület, járás vagy község helyzetének és lehetőségeinek lehető legkonkrétabb és legszélesebbkörű ismerete alapján oldják meg. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének kiterjesztése ily módon további új távlatokat nyit. Arra azonban, hogy ezeket a lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen használni, a jogokon kívül nagy politikai, szervezeti tudás kell, el kell sajátítani a dolgozók széleskörű aktívájával való együttműködést, mozgósítani kell ezt az aktívát a legnehezebb feladatok teljesítésére is. Ez annak az útja, hogy a nemzeti bizottságok és plénumaik a képviselőknek a választókkal való jobb és szorosabb együttműködése alapján a dolgozó tömegek .teremtő kezdeményezése és teremtő bírálata fejlesztésének központjaivá váljanak, hogy emelkedjék a nemzeti bizottságok gazdasági-szervezeti és kulturális-nevelési munkájának színvonala és módszerei. Ezenkívül szükséges lesz megerősíteni a nemzeti bizottságok tanácsainak irányító és ellenőrző funkcióját, melyeknek biztosítaniok kell. hogy a nemzeti bizottságok jogkörének kiterjesztésével felelősségük is nő a választókkal és a népi demokratikus állahimal szemben az államhatalom gyakorlásáért körzeteikben. A nemzeti bizottságokon kívül, melyek elsősorban hivatottak arra, hogy a nép akaratának tolmácsolói és egyúttal végrehajtói legyenek politikánk gyakorlati megvalósításában, a népi demokratikus állam megteremti a feltételeket a nép részvételének különféle más formái számára is gazdaságunk és a kultúra fontos kérdéseiben való döntésnél. A párt és a kormány ily módon az utóbbi időben maga szervezte meg az egyes ágak dolgozói, a tudósok és technikusok konferenciáit, melyeken legjobb szakembereink és tudósaink arról tanácskoztak, hogyan oldjuk meg a legfontosabb időszerű problémákat. Az egyes kerületekben és ipari körzetekben is fokozatosan hasonló demokratikus munkamódszereket léptetnek életbe és csupán arra kell törekedni. hogy a lehető leghamarább nem rendkívüli, hanem — mint az üzemi termelési tanácskozások — teljesen megszokott és rendszeres formává váljanak az adott feladatok megoldásában. Rendkívül értékes eredményeket hoztak a népnek az államirányításban való részvétele olyan formái is, mint például a nemzeti bizottságokról szóló törvény országos vitája és az utóbbi időben főleg a csehszlovák népgazdaságfejlesztés ötéves terve irányelveinek vitája. Hasonló legnagyobb mértékben demokratikus módon kíván a kormány eljárni a jövőben is a polgárok alapvető érdekeit érintő fontos intézkedések előkészítésénél. A köztársaság kormánya szilárd eltökéltséggel a szocialista demokrácia elmélyítésének útján kíván haladni, sokoldalúan támogatni e demokrácia fejlődését. A szocialista törvényesség következetes megszilárdításának útján fog haladni életünk minden kérdésében. Harcolni fog a népi demokratikus törvények megsértése és kiforgatása ellen, mert ezek a törvények á dolgozó nép akaratának kifejezői. A kormány előkészíti és a legközelebbi időben a nemzetgyűlés elé terjeszti büntetőtörvényünk és büntető perrendtartásunk bizonyos változtatásának javaslatát. E törvényjavaslatoknál az a törekvés vezeti, hogy elmélyítse büntető előírásaink demokráciáját, pontosságát és tárgyilagosságát, hogy az előírásokat a szocialista humanizmus alapelvei hassák át és növeljék a büntetés nevelő szerepét, másrészt megerősítsék az állam, a társadalom és a polgárok érdekeinek védelmét. Az ügyészi felügyeletre vonatkozó, előkészület alatt lévő törvény biztosítja a biztonsági, dgyészségi és bírósági szervek tevékenységének ellenőrzését. Biztonsági szerveink, ügyészségeink és bíróságaink hatékony fegyvert jelentenek és a jövőben is jelenteni fognak a munkásosztály kezében a népi demokratikus rendszer ellenségeinek bárminő támadásai ellen. Tisztelt nemzetgyűlés, elvtársak! - Ez a nyilatkozat, mellyel a köztársaság kormánya önök elé lép, s melynek alapján önöktől, mint a dolgozó nép képviselőitől bizalmat kér, összefoglalja a népi demokratikus állam lényegéből fakadó feladatokat, mely államnak gazdasági törvénye a termelőeszközök közös tulajdona és politikai alapja a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége. Hiszen mindezen sokoldalú törekvésnek egyetlen közös célja van: emelni a nép életszínvonalát és biztosítani boldog, békés jövőjét. Ebben van az alapja a nép, a párt és a kormány érdekei teljes egységének, mely elképzelhetetlen és alapvetően megvalósíthatatlan bármilyen formálisan legdemokratikusabb áilamrendszerű kapitalista államban. Ebben van a kormány azon őszinte törekvésének alapja, hogy a lehető legszélesebb mértékben bekapcsolja a néptömegeket kormányprogramjának megvalósításába. A néptömegek aktív és kezdeményező részvétele az adott feladatok megvalósításában a siker közvetlen feltétele, ettől függ az elérni kívánt eredmények sikere. Minél aktívabban fogja megvalósítani a dolgozó nép a gazdasági és kulturális építés feladatait, annál szilárdabb és mélyrehatóbb lesz népünk erkölcsi politikai egysége, annál erősebb és hatalmasabb lesz hazánk. Nyilatkozatát ismertetve a köztársaság kormánya azon szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nemzetgyűlés és az egész dolgozó nép jóváhagyják azt és a kormánnyal együtt megvalósítják a kitűzött feladatokat és célokat. (Viharos, hosszantartó taps). A nemzetgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a kormány nyilatkozatát A nemzetgyűlés kedden, 195G. augusztus 31-én 9 órai kezdettel folytatta a kormány nyilatkozatával kapcsolatos vitát. Az ülés második napján An- tonín Zápotocký köztársasági elnök is részt vett a tárgyalásokon. A vitában 11 képviselő: F. Komarek, J. Gemrot, B. Bureš, Fr. Štefánik, ing. P. Potužak, A. 2iak, V. Polachová, B. Sommer, dr. M. Klinger, A. Michalička és V. Pašek szólalt fel. A nemzetgyűlés ezután egyhangúlag jóváhagyta a kormánynyilatkozatot és a köztársaság alkotmányának 8. paragrafusa értelmében bizalmat szavazott a kormánynak. | A délutáni órákban megtárgyalták egyes képviselők: K. Bacílek, A. Hodinová-Spurná, J. Való, dr. D. Polanský, A. Žiak. A. . Fiala, R. Strechaj, R. Červený, Lőrincz Gyula, J. Prokopova, dr. S. Mancy és mások kezdeményező javaslatait, akik a CSKP országos konferenciájának határozataiból kiindulva kidolgozták a szlovák nemzeti szervek új alkotmánytörvényének javaslatát. Az alkotmányjogi bizottság nevében dr. Ignác Rendek képviselő előadó beszélt a javaslatról. A vitában ezután F. Mráz és J. Haško beszéltek. A nemzetgyűlés ülésén jelen volt F. Kubač, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke is. A jelenlevő képviselők a szlovák nemzeti szervek alkotmánytörvényét is egyhangúlag jóváhagyták. Ezzel véget ért a nemzetgyűlés 11. ülése. A tárgyalásokat az augusztus l-i 12. ülésen fogják folytatni.